Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-10 / 160. szám

VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI I y/j&sutcu \ í&sn ßeic^jn! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 160. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1957. JÜLIUS 10. A pártértekezlet után Irta: marosán Cíyorgy Pártunk és egész dolgözó népünk életében döntő jelen­tőségű politikai esemény volt az MSZMP országos pártérte­kezlete. Nemcsak népünk kí­sérte nagy érdeklődéssel, fi­gyelemmel és várakozással az értekezlet munkáját, de nagy érdeklődést keltett külföldön is. Külföldi barátaink, kom­munistáik és haladó szellemű emberek, akik a legnehezebb időkben, az ellenforradalom véres napjaiban szolidaritást vállaltak a magyar kommu­nistákkal, a magyar néppel, kiálltak a forradalmi munkás­paraszt kormány mellett, bi­zakodással, reménnyel tekin­tettek felénk ezekben a napok­ban is. Jóleső érzéssel töltött el bennünket az a tudat, hogy barátaink bíznak bennünk: Rajta voltunk, hogy értekez­letünk segítségükkel, biztatá­sukkal a dolgozó magyar nép érdekében eredményes mun­kát végezzen, ezzel is erősít­ve a nemzetközi szocialista tábor erejét; Természetesen árgus sze­mekkel figyelte értekezletün­ket az ellenség is, a nemzet­közi imperializmus valameny- nyi ügynöke és lakája, együtt a külföldre szökött hazaáru- Jőkfoal; .... Az ellenség veresége elle­nére sem mondott le a harc­ról, keresi hol fedezhet fel ingadozást, bizonytalansá­got, ellentéteket, esetleg re­pedéseket a párt falán, hogy ezeket saját céljai érdeké­ben felhasználja. Meg kell mondanunk, hogy értekezletünk ebből a szem­pontból nézve és értékelve, újabb súlyos politikai vereség az ellenség számára; Újabb győzelem a mi számunkra. Pártunk egysége még soha sem volt ilyen sziklaszilárd. Politikai vonalát pártunk valamennyi küldötte egyhan­gúan magáévá tette; Az országos pártértekezlet tanácskozásait közel nyolc hónapos kemény, szívós küz­delem előzte meg a pártért, a munkáshatalomért, a szocia­lista vívmányok megvédéséért; A mozgalmunknak örökre ki­törölhetetlen emlékei marad­nak azok a hónapokon át tartó, száz és százezres töme­geket összekapcsoló pártna­pok, pártaktívák, munkás- gyűlések, nagygyűlések, a má­jusi és júniusi megyei, kerü­leti, nagyüzemi aktíva-gyűlé­sek és a budapesti aktíva­gyűlés, amelyeken magasan lobogott a kommunisták harci tüze. Ezek az é'énk és bátor kritikákból táplálkozó viták készítették elő valamennyi nagy és fontos kérdés tisztá­zását. Ezért bátran mondhat­juk, hogy amikor az országos pártér­tekezlet összeült, már egy­ségesen mögötte állt 350 000 párttag akarat- és cselekvő egysége, s rajtuk keresztül a munkás- osztály, a dolgozó parasztság és a néphez hű értelmiség tá­mogatása; A lezajlott viták segítették, hogy a pártértekezlet hig­gadt, nyugodt légkörben, de a legnagyobb fokú szenvedélyes­ségtől fűtve, üsse rá az áruló bélyegét Nagy Imre és társai homlokára, s kimondja el­szánt akaratát a szektás, dog­matikus hibák felszámolásá­ra. Mielőtt arról szólnánk, mi Jellemezte az értekezletet, ejt­sünk pár szót a helyszínről is. Az egykori felsőház helyén, A kongresszusi teremben ült össze az értekezlet. Még nem is régen rikító díszmagyarban, magyar mágnások, tőkések ül­tek itt, díszes palástban a főpapok, a horthy-fasiszta rendszer minden rendű és rangú támogatóij Most, az ellenforradalom le­verése után, munkások, dol­gozó parasztok és értelmisé­giek vitatkoztak arról, ami volt, tanácskoztak arról, ami van, és szót értettek abban, hogyan tovább, A folyosókról, a termekből a téli és tavaszi viharok szele kihordta az ellenforradalmi na pok bűzét. Eltűntek a kül­földi „vendégek“1 díszes egyenruhái, a naftal inszagű horthy-tisztek mundérjai,' eltűnt a tömjénszagú Mind- szenthy isi, az ellenforrada­lom „bajnokai Most egy más épületben tanyázik; A falakról, a régi freskók néztek le ránk, és figyel­meztettek azokra az erőkre, amelyek októberben nemcsak a felsőház dekoratív, díszes termébe akartak visszatérni, de visszaakarták foglalni a tízezer holdakat is. Mi jellemezte az országos pártértekezletet? Ami egész pártéletün­ket, egész állami, gazdasági, társadalmi életünket jellemzi az elmúlt hónapokban. Soha ilyen nyíltan, őszintén, bát­ran nem beszéltünk a párt, az állami élet ügyeiről, ilyen elmélyülten, ennyire elvi ala­pon. Egyik vidéki kü’dött meg is jegyezte: „Ez az értekezlet felért egy hathónapos párt- iskolával"; Bármily .kényes­nek“ látszó kérdés őszinte fel­vetését, megvitatását, a bátor kritikát semmi sem korlátoz­ta.­A küldötteket csak a fele­lősségérzet, a párt, a mun­kásosztály és a dolgozó ma­gyar nép ügyének helyes, igaz, jó szolgálata befolyá­solta. Az értekezlet nemcsak bon­colta az eseményeket, bírálta a múltat és jelent, a személye­ket, de önbírálatával erősítet­te a kritika jogát és szüksé­gességét. önkritikusan foglalt állást minden olyan bonyolult kérdésben, ami az utóbbi évek­ben és főképpen az utóbbi hó­napokban a párt, az állami, a gazdasági és társadalmi élet­ben felmerült; Lelkes, forró levegőjű aktí­vagyűléshez hasonlított az ér­tekezlet. Nagy aktivitás uralta az egész értekezletet. És ez nem volt véletlen, hiszen a küldöttek a nép sűrűjéből hoz­ták magúikkal az élet igazi hangját, ízét, levegőjét: Ahogyan lent lüktet az alko­tás láza, úgy lüktetett a cse­lekvő akarat a pártértekezlet vérkeringéséiben is. Ahogyan a pártszervezetek aktíváin, a munkásgyűlések forró levegő­jében harcos munka folyt, ugyanúgy harcos, alkotni kész munkaértekezlet volt az or­szágos pártértekezletj Egyaránt volt vádló és bíró az értekezlet. Több száz­ezer kommunista nevében és sokmillió magyar dolgozó nevében vonta felelősségre mindazokat, akik felelősek az októberi eseményekért. A politikai beszámoló és a szervezeti szabályzat referátu­ma feletti általános vita, amely mélyrehatóan értékelte az eseményeket, őszinte és iz­galmas volt. A vdtázók hang­jából .kicsendült a párt szere- tete, a párthoz való hűség, a dolgozó nép szeretete éa a ha­Országgyűlési képviselő fogadóórája Július 13-án: Gregor Sán­dor országgyűlési képviselő délelőtt 9—14 óráig a Haza­fias Népfront városi irodájá­nak helyiségében (Pécs, Széchenyi tér 1., III. em. 116.) fogadóórát tant. Vegyi és bakteriológiai laboratóriumot létesített az Üzemélelmezési Vállalat za felemelkedéséért végzendő munka nagy felelőssége. Va­lamennyiéin hitben és bizalom­ban megerősödve, egységbe kovácsolódva határoztunk és döntöttünk. Megszilárdítottuk a pártot, amely a harcot ve­zeti a haza és a nép üdvére; Tisztán áll előttünk az az út, amelyen haladnunk kell elő­re. Világos perspektíva tárult elénk, tarisznyánk meg van rakva az elvű, politikai és szer­vezeti egység értékes tartal­mával, jól felfegyverkeztünk a további harcra; Lezárult egy régi fejezet és újat nyitottunk a párt és az ország történetében. Megszűnt az ideiglenesség állapota a pártban; Az állami és törvényes rend helyreállítása után helyre­állítottuk a párt alkotmá­nyos és törvényes életét. Magunk mögött hagytuk, de soha el nem felejtjük az októ­beri, novemberi és a követke­ző hónapok harcos eseményeit és tanulságait, amelyek mé­lyen bevésődtek agyunkba és szívünkbe. Ezeknek az idők­nek történelmét feldolgozzák majd a néphez hű, bátor írók, újságírók, munkások, mérnö­kök, tudósok, a nép igaz fiai, s az egész magyar nép okulá­sára bekerülnek a tanköny­vekbe. Mik voltak azok a főbb kérdések, amelyekben a párt­értekezlet teljes egységben ha­tározott? Egységesen erősítette meg az értekezlet az ideiglenes (Folytatás a 3. oldalon.) A Dél-Dunántúli Üzemélel­mezési Válalatnál az ellenőr­zési csoport eddig nem tudta megvizsgálni az ételek kalória­értékét, ami pedig a közétkez­tetés szempontjából igen fon­tos lenne. Ezért a vállalat el­határozta, hogy Pécsett, a Ró­zsa Ferenc utca 2. szám alatt vegyi és bakteriológiai labora­tóriumot létesít. A laboratóriumnak célja: a közétkeztetés kultúráltságának elősegítése, az ételek kalória- és egyéb vegyi vizsgálata. Meg­állapítják, hogy az ételekben benne van-e az a mennyiségű nyersanyag, amit az üzletveze­tő a termelési ívén feltüntet. A vállalat egyik konyháján például kimutatták azt, hogy a levesben tejfel van. Ugyan­akkor a vegyvizsgálat során kiderült, hogy tejfelnek még a nyoma sem volt a levesben. A laboratórium nemcsak az ételeknek tálalás közbeni hő­fokával foglalkozik, hanem az italféleségek vegyi vizsgálatá­val is. Megállapítja, hogy az italnak olyan maligand foka van-e, mint ahogyan azt a vál­lalatnak leszállítják, és kimu­tatja, hogy megvizeztek-e va­lamilyen italt. Bakteriológiai szempontból megvizsgálják a konyhai sze­mélyzetnek, a konyháknak és az éttermeknek higiénikus ál­lapotát. A laboratórium ve­gyészmérnöke: dr. Szabó Jó­zsef mintát vesz a már elmo­sogatott és eltörölgetett poha­rakról, tányérokról. Ebből megállapítja, hogy elmosták-e rendesen, nem maradt-e rajta baktérium. Mindössze egy hó­nap óta működik a Dél-Dunán­túli Üzemélelmezési Vállalat vegyi és bakteriológiai labo­ratóriuma, de tevékenységének eredményei máris megmutat­koznak. Ahol megfordult a la­boratórium vegyészmérnöke, ott a konyhák, éttermek egész­ségügyi állapota lényegesen megjavult A jövőben még to­vábbi javulás várható, mert a laboratórium vegyészmérnöke a vegyi és bakteriológiai vizs­gálatok mellett az üzletveze­tőknek, szakácsnőknek, kony­hafőnököknek előadásokat tart a személyi higiéniáról, a kony­ha és étterem tisztántartásá­nak jelentőségéről. A Dél- Dunántúli Üzemélelmezési Vál­lalat vegyi és bakteriológiai laboratóriuma — amely tudo­másunk szerint vidéki viszony­latban a legelső ilyen létesít­mény — a közeljövőben szíve­sen nyújt majd segítséget a Nádor étteremnek, a Pécsi Vendéglátó Vállalatnak, vagy a Vidéki Vendéglátó Vállalat­nak is a közétkeztetés kultú- ráitsága érdekében, £ Tizenkilenc és félmázsás őszi árpaátlag 87 holdon Javában aratnak a lippói Béke Őre Termelőszövetke­zetben. Géppel végzik az ara­tást, még egy kaszavágást sem tettek kézzel. Egy ké­vekötő-aratógép és- két kom­bájn vágja a gabonájukat. A tagok egy része a gépek után jár, a másik része pedig szé­nát hord. A termelőszövetkezet már befejezte az őszi árpa aratá­»■■■■■■■■aaaaaaaaaaaaai ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■»■■■■■■■■■«■■■■Ml Szüretelik a Leotndtűát Franciakon kopár, sziklás vidékein, a ten­gerpartokon „fedezték“ fel a levendulát. Il­lata messze bejárta a környéket s valószí­nű, hogy asszonya kezek a „ludasak" a dolog­ban. A kereskedők hamarosan felismerték ér­tékét a kozmetikában, szépítésben és ott a helyszínen állították fel első főzőüstjeiket. Vízzel főzték fel a levendulaszirmokat. Min­den helyben volt. A növény, a forrásvíz és a tüzelőanyag a környező erdőkből; Innen is származott el később a levendula a földrész többi országaiba, így hazánkba is. Tihanyban települt le az 1938-as évek táján. Ez az ország legrégibb levendula-telepe. Majd gyökeret vert Akaiiban, s megyénkben, Ba­barcon is, Kezdetben még a szakemberek is idegen­kedtek tőle. Bár a kopár, sokszor hasznave­hetetlen hegyoldalak legjobb honos növénye, mégis sok függ a telepítéstől. Ma már azt mondják, hogy a babarci levendula-ültetvény a legjobban bevált az országban s igen szé­pen fejlődésnek indult; v to.rfcv A napokban kezdték meg h születet; Az első menések azt bizonyítják, hogy a három éve telepített növény sokkal jóbb termést ad idén, mint tavaly. A húszholdas táblából eddig mintegy tíz holdat már leszüreteltek szorgos asszony! kezek és az eredmény 86 mázsa illatos virágszirom. Azonnal megkezd­ték a kísérleti lepárlást is. Mintegy 44 liter levendula olajat nyertek eddig. A levendula hasznát altkor tudjuk csak igazán lemérni, ha számokkal és pénzzel hasonlítjuk össze a termést; A 'bácsfai üzemegységben — szakértők vé­leménye ez — könnyen elérik a holdankénti húsz mázsás virágszirom termést. Egy má­zsa sziromért, pedig 330.. forintot kap az álla­mi gazdaság. (Tavaly csak 240 forintot kap­tak mázsájáért.) Ez holdanként 6600 forintos jövedelmet biztosít. Ha ugyanakkor megvizs­gáljuk egy másik ipari növény, mondjuk a borsó hasznát, azt találjuk, hogy hét mázsás átlagtermés mellett is — mely jó közepes termésnek számít — csak 4200 forintot -tud­nak kihozni egy holdból. De ha egy kVáló — tízmázsás borsótermést — veszünk is alapul, azt tapasztaljuk, hogy bár a borsó mázsáját 600 forintért veszik át az állami gazdaság­tól, mégis a levendula mintegy hatszáz fo- rinttal többet hoz holdanként; Ez csupán az anyagi előny, amá a növény termesztéséből származik; Másik és jelentős haszon, a ráfordított munka aránya. Sokkal kevesebb munkát igényel, mint akár a borsó vagy más ipari növény. Igaz, hogy még kézzel kell szüretel­ni a szirmokat, de a Szovjetunióban már kí­sérleteznek olyan gépeken, melyek meggyor­sítják a levendula betakarítását. Sajnálatos tény azonban, hogy a levendula felsorolt és egyéb haszna mellett hazai könyv­kiadásunkban nem találni róla szakirodalmat. A magyar levendula-termesztésről is az ame­rikai szakkönyvekben és folyóiratokban ol­vashatnak csupán a szakemberek, mely igen megnehezíti munkájukat. A Szovjetunió szak­irodaimát megkapják ugyan, de ez csalt a szovjet termesztés sajátosságait és módjait tárgyalja. Szükséges lenne feldolgozni a ma­gyar levendula-termesztés immáron húsz éves tapasztalatait, hogy a megkezdett úton tovább haladva, minél több hasznot hozna a gazdaságoknak, Végső n p <"airn­lg 57 "l'Mtvn'Ur séf. Szép eredményt könyvel­hettek el, hisz 87 hold őszi árpájukon 19,5 mázsás átla­got értek el. A jó termés meg­mutatkozik a tagok jövedel­mén is. Három kiló őszi ár­pát .osztottak .ki.munkaegysé­genként, előlegként. Kétszázkét hold búzájukat is vágja már a kombájn, az aratógép. Jelenleg olyan táb­lában van a kombájn, amely­nek holdja megadja a 15 ntá- „zsát. Igaz, hogy nem minden S búzájuk ad ennyit, de 10—11 S mázsás átlagtermésük meg- ■lesz búzából is. S Még aiig kezdték meg a ibúza aratását, máris megtel­itek a raktárak. Úgy ségítet- •tek a bajon, hogy hétfőn este i4 kiló búzát osztottak mun- Ikaegységenként. Balogh And­• rás sertésgondozó egyedül 23 • mázsa búzát vitt haza ezen laz estén, mig Bujdosó Berijá- *min padlására is 18 mázsa lsajátkeresményű búza került. I A termelőszövetkezet veze­tősége úgy tervezi, hogy min­iden tagtól megkérdezik meny- Snyi búzára van szüksége, Imennyi lesz a felesleg? A fe­lesleget összeírják és közösen lértékesítik, így a tagok is •megkaphatják azt a mazsán- Skénti húsz forintos felárét, 5 ami a termelőszövetkezetet •illeti. I A termelőszövetkezetnek Ivan 50 hold másodfokú szsr- Iződött búzája is, amit aratás Sután harmadfokúként adnak lel az állómnak. A harmadfo- Ikú búzáért a húsz forintos Srnázsánkénti felárat is bele­sszámítva, ötvenhárom forint- ital kapnak többet mázsán­kként, mint a rendes búzáért. m _____________ m 1200 mázsa bízat i adnak el az államnak ■ ■ ■ A Baranya megyei Ter- jményforgalml Vállalat vil- jlányi telepén eddig 1200 má- ! zsa búzára kötöttek szerző- jdést a környező termelőszö- ■vetkezetek. A telep vezetőjé- ínek véleménye szerint meg ■ a közeli napokban 5—6 va­■ Sgon olyan búzára kötnek ■ szerződést, amit az államnak : idnak el a termelőszövetke« ízetek,

Next

/
Thumbnails
Contents