Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)
1957-07-09 / 159. szám
4 NAPLÓ iter jffLiTfc % 7 Használjuk ki a lehetőségeket! Munkatársunk elbeszélgetett Sztergár János elvtárssal, a Hazafias Népfront megyei titkárával. Több kérdést tett fel a népfront munkájára vonatkozóan. KÉRDÉS: Mit csinálnak a járási népfrontbizottságok? VÁLASZ: Mi is szervezéssel kezdtük az ellenforradalom után. Rendezni kellett sorainkat. Meg kellett néznünk, hp«y kik állták meg a helyüket és kik váltak méltatlanokká a nép bizalmára. Az elmúlt héten befejeződtek a jirási elnökségi ülések. Ezzel pontot tettünk a járási sz°-vezések végére is, mert el- növ-'égeink ismét élnek és dolgoznak. Eey-egy járási ülésen 10—15 község népfrontbizottsági elnöke, illetve titkára is résztvett. Igv a megye falvainak közel e-’-barmad része (mintegy 90 köpésről van szó) megkapta a ’-"késhez szükséges instrukciókat. Egyébként a járási ülések sok jó tapasztalatot vetettek felszínre. Például az egyik :an- nak ellenére, hogy a járási ü1 éhekre a legnagyobb dologidőben került sor, mindössze néhány meghívott maradt távol. Különösen szép számmal képviselték magukat a dolgozó parasztok. Mindez azt bizonyítja, hogy a népfront mély gyökereket eresztett megyénk közéletében, s az emberek tenni és cselekedni akarnak. A másik tapasztalatunk az' volt, hogy a járási népfrontbizottsági tagok mintegy 80 százaléka megmaradt a helyén. Ez ismét nagyon komoly eredmény, mert azt mutatja, hogy többségük helytállt az ellenforradalom idején. A visz- szamaradó 20 százalék nagy részét is a máshová költözők alkotják, de természetesen találunk köztük ellenforradalmárokat is. A mohácsiak például Fortély Antalt, a sásdiak Vajda Zoltánt, a sellyeiek pedig Börzsei Károlyt ..váltották le a helyéről. Börzsei az ellen- forradalom egyik vezetője volt a járásban, s valószínűleg bíróság előtt felel hazaárulásáért. KÉRDÉS: Es hogy állunk a községi népfrontbizottságokkal? VÁLASZ: Elég nehezen. Akadnak okos kezdeményezések, mint például Szebény- ben, ahol a népfront 500 embert mozgatott meg Kaszapo- vics András elvtárs, ország- gyűlési képviselő beszámolójának meghallgatására, vagy Magyarszéken, ahol mintegy 200-an várták Sziveri Kálmán elvtáns legelső képviselői beszámolóját. A marázaiak bekötő utat akarnak építeni (nagyon megérdemelnének egy mérnököt és egy úthengert!), a véméndiek kulturális bizottságot alakítottak... Elmondhatnék még' egy-két kezdeményezést, de azt hiszem ■ helyesebb lesz ha az általános helyzetről beszélek. Falvainik többségében még nincs népfrontélet. Előbb itt is szerveznünk kell, rendbe kell hoznunk az ellenforradalom által szétzilált bizottságokat, el kell távolítanunk a köpönyegforgatókat, stb. De nem is ez a legfőbb gondunk, hanem a „Hogyan tovább?“ kérdése. Elképzelhető, hogy miért. Ismeretes, hogy a magyar népfrontmozgalom a szektás. és jobboldali hibák következtében sok megrázkódtatáson esett át, s a dolgozók szeretnének végre tiszta képet látni a népfront feladatait illetően. Nagy örömmel fogadták azt a hírt, hogy a népfrontra nagy szükség van, hogy a népfrontpolitika őszintébb lesz mint az elmúlt években volt, stb., csak nem tudják, hogy mihez kezdjenek. Itt van előttem a „Népfront“, a Hazafias Népfront országos irodájának tájékoztatója. Elolvastam benne Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő felszólalását a parlamentben. A velejére tapint amikor megállapítja, hogy a népfront nagy lehetőség a párt tömegbázisának megteremtéséhez, de mai formáját tekintve erre nem alkalmas. A paraszt, a politikailag kevésbé képzett ember — mondja — nem érti meg az elvont fogalmakból összeállított népfrontot, mert nein tudja közvetlenül érzékelni. Ezért ha a szocializmus bázisává akarjuk tenni, meg kell találnunk a népfront kiépítésének újszerű módját..: Néhány szóval az országos pártértekezlet határozatáról. A határozat igen helyesen mutat rá a népfront nagy jövőjére és helyesen szabja meg a legfőbb irányelveket, de — érthetően — nem merülhet el a részletproblémák elemzésében. A részletproblémák analizálásához külön határozatra, illetve az Országos Elnökség ülésére lenne szükség. Az elnökség azonban még nem ült össze az ellenforradalom óta: Ilyen körülmények között nehéz dolgozni. Természetesen nem tetőtől- talpig generálozott új népfrontpolitikára várok, hiszen az elmúlt évek során sok jó tapasztalatra tettünk szert, amit eszünk ágában sincs elvetni. Nem csodákat, hanem bővebb instrukciókat és pontos meghatározásokat várunk a központi szervektől, hogy végre választ tudjunk adni a „Hogyan tovább?“ kérdésre — fejezte be nyilatkozatát Sztergár János elvtárs. Igaza van Z. Nagy Ferenc elvtársnak, valóban alapos választ kellene már adni a „Hogyan tovább?“ kérdésre, kétségtelen, hogy égető szükség az Országos Elnökség ösz- szehívása is. Mégsem érthetünk egyet a megyei népfrontbizottság várakozási álláspontjával. Ha a jelzett körülmények között nehéz is, de lehet dolgozni! Mi is átlapoztuk a „Népfront“ című lapot és érdekes cikket találtunk benne a be- rettyóújfalusi járási népfrontbizottság terveiről. Több szak- bizottságot alakítanak (ipari, mezőgazdasági, kulturális és egészségügyi szakbizottságot), jogi szakbizottságot szerveznek a határozatok, törvények és rendeletek népszerűsítésére, tanulmányi látogatásokat, mezőgazdasági kiállítást stb.-t rendeznek. A falvakban községfejlesztési bizottságok megalakítására gondolnak — és sorolhatnánk még tovább. Miért ne lehetne mindezt megtenni nálunk is? „LEGYENEK HŰEK EHHEZ A ZÁSZLÓHOZ" Az Uránércbánya Vállalat 1. üzem MbZMP-szervezetének zászlóavatási ünnepsége Vasárnap délután tartotta az Uránércbánya Vállalat I. szüzem MSZMP szervezete zászlóavatási ünnepségét a vállalat klubja kerthelyiségében. Az ünnepségen megjelent Asztalos Jánosné, az Köztársaság téri pártháznál hősi halált halt honvédezredes özvegye és Hoücza István rendőralhadnagy, aki a pártház védelmében részt vett, s egyike az életben maradottaknak. Az elnökségben helyet foglalt Laki István elvtárs a« MSZMP megyei intéző bizottságának elnöke, Ambrus lenö-r - elvtárs, a városi pártbizottság titkára, valamint párt- és tö- meyszervezeteink vezetői. Sziklai József elvtárs megnyitó szavai után Ambrus Jenő elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét, majd pedig Bujtor Béla. az I. sz. üzem MSZMP szervezete intéző bizottságának elnöke átvette a zászlót Asztalos Jánosnétól, a zászlóanyától. Asztalos elvtársnő az átadáskor többek között a köve*ke- zőket mondotta: — Legyenek hűek ehhez a zászlóhoz és úgy véde!mc.'",ék. mint azt tették a pártház hős katonái. Az ünnepségen 45-ös kommunista hagyományok elevenedtek meg, amikor a pártszervezetek is harci zászlót őriztet. >s alatta vonultak fel. Megyénkben az -I. sz. üzem pártszerv» -e elevenítette fel elsőnek ezt a hagyományt. Az ünnepély végén a mintegy háromszáz vendég kellemes szórakozással fejezte be a napot és baráti beszélgetést folytattak a hős honvédezredes özvegyével és Hollcza elvtárssal. Levelezőink íriák A szerkesztőség megjegyzése: cÁ JlakL-eia Iádnak Somogyviszlrt Azért ragadtam tollat, mert hallom, valami fúrja az oldalukat és nem tudnak nyugodni. Valami, amit mi már régen elkönyveltünk, befejeztünk és hamarosan feledésbe megy Ügy látszik mindezt nem tudják megtenni. A dióspusztai istállóról van szó, amit idős Laki János annak idején egyszerűen elhagyott. Pedig száz hold földje volt a háború előtt és cselédek arattak nála, húzták a vizet a sok jószágnak. ,S hogy fordult a világ, nem akadt cseléd az öreg Lakinak, s ahelyett, hogy maga fogta volna meg az eke szarvát, inkább elhagyta a földet, majort, mindent. Maguk is jól tudják, hogy még 1953-ban államosították a majort. Ezt a községi tanácson telekkönyvezték is, de hogy- hogynem a járási telekkönyvi hivatalban — talán csupán a véletlen összejátszása -ez (!) — de elfelejtették átvezetni az adatokat. így történt, hogy a Laki-család most azon töri a fejét, hogyan tudná visszaszerezni régi kulákbirtokát, de legalább az épületeket. Igen ám! Csakhogy azóta az épületet használta a termelőszövetkezet. Rozoga is volt, összedült, leomlott, s a járási tanács kiutalta a vásárosbécieknek kultúrház építésére. S ha nem tudnák, hát elmondom, hogy a kormányrendelet kimondja: A tsz majorsága körüli tíz holdnál nagyobb táblát az épületekkel együtt meg kell hagyni az állam tulajdonában, s ha tsz alakul, akkor övé az elsőbbség. A tsz-é! Es nem a Laki kulákcsaládé. Mert övék az elsőbbség ebben az országban, ezt ajánlatos megjegyezni. Végezetül kérem, ne járjanak fűhöz-fához, inkább földhöz, ragadjanak szerszámot és dolgozzanak becsülettel. Ebben a munkában senki sem háborgatja magukat. TISZTELETTEL! GALDONYI BÉLA Köszönöm a rendőrségnek... A Széchenyi-aknán dolgozom mint vájár. Gydrvdrosról járok a munkahelyemre, kerékpárral. A megtakarított zsebpénzemből vásároltam egy szép szovjet kerékpárt. örömöm azonban nem sokáig tartott, mivel az egyik nap a műszak után hiába kerestem gépemet a kerékpárgarázsban. Elloptákl Nyomban jelentettem a rendőrségnek. Nagyon bántott az eset, nem sok reményem volt hozzá, hogy megkerül. Már le is mondtam róla, amikor az ötödik napon a pécs- bányal rendőrőrs törzsőrmestere magához hivatott. Tudtomra adta, hogy megvan a tettes és a legnagyobb örömömre azonnal átvehettem „hűtlen” kerékpáromat. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy számíthatunk a rendőrség segítségére, támogatására, mert hivatásuk magaslatán állnak. Jó érzéssel tölt el a gondolat, hogy rendőrségünk örködtk és vigyáz minden ember tulajdonára. Ezúton mondok köszönetét rendőrségünknek és a törzsőrmester elvtársnak. MÜLLER GYULA, vájár. Védjük a fácánt és a foglyot Ismeretes, hogy a fácán- és fogolyállományunk a második világháború, Illetve a megyeszerte elszaporodott ragadozók következtében nagyon megfogyatkozott. Szűk. ségesnek tartom, hogy röviden néhány adatot felsoroljak a fácán és fogoly mezőgazdasági jelentőségéről. A Madártani Intézet kutatói több száz fácán és fogoly gyomortartalmának megvizsgálása után meg- illapították, hogy a fogoly táplál- ■ sózásával 95.3 százalékban, a fácán sédig 62 százalékban hasznot hajt i mezőgazdaság számára. Egyetlen fogoly évente közel két kiló gyom- magot pusztít el, de a fácán sem narad el mögötte. A tudományos vizsgálatok soro// doltáunama" váMsá&a... Amikor befutott az esti vonat Dombóvár felől, — az addig csendes pályaudvar egyszeriben megelevenedett. Hordárok kiabáltak, vasutasok száguldoztak targoncáikon, a hangosbemondón egy női hang bejelentette, hogy „Dombóvár felől vonat érkezett...” — omit egyébként mindenki tudott. Hisz itt a tömeg, özönllk kifele az állomásról, gyerekes anyák, esti műszakos munkások, néhány katona, diákleányok kirándulásból, üdülők s még az isten tudja mifélék nem érkeztek a vonattal. Azután jön egy öregasszony is. Fejkendős, sokszoknya, karján kosár, fekete harisnya és cipő, ünneplősen öltözve jött be a mama Szakcs-községből Pécsre. Vajon mit vihet a kosárban? Talán jóféle stifolder, vagy kiszáradt sonka, egy kis pogácsa? Jóllehet talán katonafiának, vagy jóillatú városi menyének pákkolt fel igy istenigazában? Kifele sodródik Ő Is a tömeg gél, két férfi megy el mellette, jól megnézik a mama arcát, az öregasszony meg dohog magában, hogy hát: — Ezek a városi legények milyen szemtelenek, még vele, az öregasszonnyal is incselkednek ...t S csakugyan! Kint a pályaudvar előtt megint as öregaszszony mellé sodródik a két fiatalember és úgy, ahogy van, kosarastul, fejkendőstől, sokszoknyástól betessékelik egy csillogó Pobjedába ... Talán tíz-tizenöt perc múlva az öregasszony már kirakja a kosár tartalmát az íróasztalra, s bizony nem sonka, sem pogácsa vagy stifolder, hanem más valami képezi a kosár tartalmát: dollár..; sok, sok zöldesnyomású dollár... s rá van Írva cirádás betűkkel: „ünited States of America...” A mindenségit öreganyám...! Ahelyett, hogy tyúkokat ültetne, vagy libákat őrizne, — dollárral kereskedik? Am a „dollármama”, kezét összekulcsolja a hasán s csak ingatja kendős fejét, mint a körmeneten, mikor is elmerülve mély áhítatban, rózsafüzért morzsolgat ujjal között. A személyi adatai is papírra kerülnek: Buzsáki Józsefné szakcsi lakos. ■. — Ki küldte magát Pécsre Mama? — kérdi a rendőrnyomozó. — Hát a Pista! A Lőrincz Pista Szakosról. Egyébként Bétán dolgozik most, mert tudja lelkem, Lőrincz ott ült, rab volt s az ősszel, hogy szabadult ..: A nyomozó legyint: — Ne a Lőrinczről beszéljen, azt ismerjük* nem sokára érkezik ő is a vonattal... Hanem arról beszéljen, aki a dollárt átadta magának...! A „dollármama" töpreng, honnét tudták ezek, hogy ma érkezik a vonattal, meg a Lőrincz is? Pedig annál is van ám dollár! Most mit csináljon? Ha elárulja azt az izét... azt az embert, akitől a dollárt kapta, ő már haza sem mer menni Szakosra! De lehet, hogy haza sem engedik. Vagy ha elárulja az embert, akkor azt is behozzák. — A Horváth! A Horváth Feri! Ő adta a dollárt nekem is, meg Lőrincznek, hogy Pécsen adjuk tovább..; Másnap reggel a csillogó Pobjeda nagy iramban száguld Szakos irányába. A „dollármama“ és Lőrincz István ez alatt hűsölnek a pécsi kapitányság fogdájában, várják a harmadikat, a „banda-vezért”. Szakoson megtaláljuk Horváth házát. Szép, takaros, kétszobás ház, nincs otthon más, csak az asszony. A szomszédban kőművesek dolgoznak, egyik mondja, hogy Horváth fönt van az italboltban. Mire odaérünk az italbolthoz, Horváth még nem sejt semmit. A legnagyobb dologidőben Horváth rerezlk a kocsmában, azazhogy végte'en nyugalommal lökdösi a biliárdgo- lyökeA, mert mit is csinálna — Dolgoztam, *— mondja egykedvűen Horváth. Dolgozott? Hol dolgozott? Hiszen a személyi igazolványában éppen két esztendő óta semmiféle munkahely nincs feltüntetve! Két év óta egy szer dolgozott vagy három hónapig, mint cukorrépa-átvevő a kaposvári cukorgyárnál. Semmi többet. De minek is dolgozzon, amikor valutázás- sál jobban lehet keresni s mindezért az ujját sem kell megmozdítania, mert az eladást, — ami nagyobb rizikóval jár, — kiadta „albérletbe" Buzsákinénak és Lőrincz Istvánnak, aki egyébként szökött fegyenc, hátra van még 31 hónap a büntetéséből. No de ezen nem is kell csodálkozni. Horváth Ferenc világéletében tétlenségben élt és mégis összeszedte magát. Már hazulról jól indult: apjáé volt a szakcsi téglagyár és egyik kocsma, 6 pedig, „fiúi jussként” kapott egy bornagykereskedést a papától. így hát valahogy megéltek,F Hanem a téglagyárnak, kocs- ► mának, bornagvkereskedémek ► lőttek, — Így hál még fcönu-p nyebb „munkát" vállalt: ralu-* tázott. i t ...S ide jutott. Ez perszei várható volt. A1-* törvénytőlsnj utat er előbb-utóbb ide-t éöitv. *4%; & mást, a magafajta szegény, semmittevő ember? Csakhogy amikor a nyomozó melléje lép és tessékeli be a kocsiba, ugyancsak észbekap és mielőtt beszállna, tenyeréből ereszti le a dollárokat a földre, benyúl a zsebébe, ismét egy kö- teget leszór, a szél meg belekap a papírpénzbe és viszi... viszi... fölkapja az utca fölött ... Mindez pillanatok alatt történik ... s ... a nyomozó jobb belátásra bírja Horváthot, mire az kénytelen-kelletlen össze szedi a dollárt az utolsó centig. Ezekután indulhatnánk is haza a lakásra, mert Horváthék- nál elkél már egy kiadós házkutatás. Magasságos isten! Mi minden kerül itt elő? Végekben a sifon, kilószám a szappan, méterszám a szövet, aztán fényképezőgép, írógép, három aranykaróra, egy doxa-zseb- óra, aranynyaklánc, aranykarkötők, vadonatúj cipők, három rádió, — harmadik szétszedve, azt mondja Horváth „Éppen javítottam, nem az enyém". Meg hát az isten tudja mi nem fekszik itt a szekrények aljában. Az egyik szobában stil- kombinált bútor kápráztatja a szemet, megér vagy harmincezer forintot, ha mm iibbe*! Hót honnét ez a ."v - a ►■ dagság? zata bizonyítja, hogy ahol sok fácán és fogoly él, ott ezek nagy segítségére vannak a gazdáknak, mert íékentartják a mező- és erdőgazdasági kultúrnövényeinket pusztító károsítókat. A fentieket figyelembe véve természetes, hogy minden becsületes emberhez méltóan gondolkodó gazdának azon kell lennie, hogy elszaporodjanak a gyommagvakat és rovarokat Irtó állatfajok — így elsősorban a fácánok és foglyok. A gazdák Is tapasztalják, hogy a fácános és fog- lyos területen nem lép fel gyakran a rettegett kolorádö bogár, répabogár, vincellérbogár stb. Tehát megállapíthatjuk, hogy a fácán és fogoly védelme nemcsak a vadászok, hanem elsősorban a mező- és erdőgazdaság érdeke. Ezenkívül a fácánjaink és foglyaink az exportpiacokon Is igen keresettek. A fentiek alapján az ország területén dolgozó gazdák részére az alábbiakat javasoljuk. Óvjuk, gondozzuk és sohase ■pusztítsuk a nekünk csak Jót tevő fácánt és foglyot. A íészkelésre alkalmas helyeket — ahol tehetjük — tőrjük meg, ne szántsuk, ne kaszáljuk fel. Készítsünk 1—2 négyzetméternyi magas fűvel, vagy bokrokkal benőtt, íészkelésre alkalmas területrészt, mert a végeláthatatlan kiterjedésű, gyakran müveit táblákon (pl. répa, burgonyatáblák) nem talál Jó fészkelőhelyet a fácán és fogoly. A megtalált fészkeket ne romboljuk szét, hanem jelentsük be elsősorban a vadőrnek, illetve a vadásztársaság tagjainak. A kaszáláskor megtalált fészkek közvetlen környezetéről ne vágjuk le a lucernát, vagy a gabonát, amíg a vadőr fel nem szedte a tojásokat. A fácánt és foglyot pusztító ma* darak (szarkák, szürkevarjak, héj- ják) életét kísérjük figyelemmel. Fészkeik hollétét tudassuk a vadőrrel. Sohase vigyük ki hazulról a házőrző kutyát, mert az előbb- utóbb rászokik a fészekpusztításra és barangoló kóborkutyává válik. A felesleges macskákat se eresszük szabadon a földeken, mert az így elvadult macskák Is sok fácánt és foglyot pusztítanak. Végül a fácán és fogoly gazdasági jelentőségéről világosítsuk fel minden gazdatársunkat és kérjük fel őket, hogy legyenek segitsé- , günkre „ingyenes napszámosaink"- óvásában, gondozásában. PUKLER JANOS, í a „Zrínyi Miklós” vadásztársaság tagja. ‘ Friss zöldárut kérünk... Mi, az újtelep lakói a háziasszonyok problémájával kívánunk fog- lalkozni. Nem értjük ugyar.lSi ' hogy Kővágószőlősön miért nem lehet friss zöldáruhoz jutni. Heten- kint egyszer szállítanak ki árut, de ez egy nap alatt elfogy és aztán . .. ? —t semmi. így a háziasszonyok kénytelenek Pécsre utazni. Ez azonban igen költséges, ha számításba vesszük, hogy a . buszköltségen — 12.60 forint -J mennyi zöldárut lehetne vásárolni. A 3-as számú épületben, ahol mi lakunk, minden házaspárra több mint három gyermek jut. Vannak azonban olyan családok, ahol 4—6i sőt kilenc gyermeket kell élelmezni. Kire hagyja az anya gyermekeit, amikor a szükség a városba hajtja? A szomszédok ahányszor szívesen vállalják a gyermekek megőrzését. De ezt nem tehetik meg mindennap. Viszont az is igaz; hogy 3—i napra való élelmet pazarlás lenne összevásárolni, mert nagy része elromlik s el kell dobni. A fentiek figyelembevételével kérjük az illetékeseket, hogy mim, den nap szállítsanak KővágószO’ös- re friss árut. VAGVÖLGYI ANTAL és még sok aláíró. „További sikereket kívánunk emberbaráti mukájukhoz“ Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a Magyar Vöröskereszt Mohács Járási szervezetének a kö> rülteklntő és fáradságos munkájáért, mert a rendelkezésére ál'.óy csizmákat igazságosan kiosztotta. Az elosztás során ugyanis a Jar.-;s minden külterületi postakézbesítő- íjének Jutott egy-egy pár csizma. ►Ezek a szaktársak nyáron porban,- télen pedig térdig érő hóban, sár► ban Járják a 20—25 kilométeres ► útjukat, hogy még a legeldugot► tabb tanyán is megkapja mindenki ► a várva-várt levelét, vagy újsáp► lát. Nem hiszem, hogy van még ► dolgozó, aki annyira ki van téve ►az Időjárás szeszélyének, mint a ► nostakézbesítő. Nagyon szeretnénk, ►ha hallanák azokat a hálás szavakat, amelyeket dolgozóink mof'► danak. További sikert kívánunk ► emberbaráti munkájukhoz. ► FALUHEI.YI FERENC, ► hivatalvezető. ► ► Gyalogolni veszélyes ► ► A Kolozsvár utcában betonla-o- t kát fektetnek. ► Végre a hivatalba járó vasutas ► is kapnak járdátI A Semmelweis ► utca sarkánál azonban az éntlke, ► zés körillzárását szolgáló tüskei ► drótkerítés körülbelül 20 m itos -’ k, t ban akadályozza a járda befele-► séf. ► A kerítés eltávolítása, illetve ► m-el beljebb helyezése az építk-- ►zésí nem akadályozza, de a Jelen► (eol helyén sem maradhat, mer- a ► kocsiútszenélylg 2 méteres tár o’" • ► van. Itt élőfák. és ■átépítő an• ■ ► gátolja a gyalógfargóimat; a tűs' ■ ■ ► kerítést is állandóan kerülni keh. ► mert a ruhát tépi. ► A magasépítő vállalat erre ; gondolhatna. t KOLTAI TAMÁS. ► MÁV Igazgatóság dolgozója. ► Időjárásjelentés ► Várható Időjárás kedden estig: írna derült, száraz idő. az éjszaka ►folyamán nyugat felől felhősödén! . néhány helyen záporeső, zivatar, i Mérsékelt délkeleti, déli szél. ké • sőbft megélénkülő délnuvgatt-nyu '. gáti szél. A meleg nyugaton mát ; mér-étti.Sdik. Várható legalacsonyabb hömér- ) : séklet ma éjjel in—33, legwann-ahi) > ■ nappali hőmérséklet kedden nnu- i gáton 30—33. *s4»hoi 34—37 fok kö-
