Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)
1957-07-03 / 154. szám
1951 JÜLIUS 5 NAPLÓ 3 Vigyázzunk a porozással! A burgonyabogár és más kártevő rovarok elszaporodása sok kellemetlenséget okoz a községekben. Nagyon jó, hogy több helyütt hathatósan védekeznek a kártevők ellen, azonban súlyos hiba, hogy néhány helyen virágzásban lévő növényeket is poroznak. A szederkényi növényvédő állomás tudomására jutott, hogy a szigetvári járásban beporozták a virágzásban lévő lucernát és mákot, aminek az lett a következménye, hogy a beporzóit területen elpusztultak a növények. Virágzáskor semmiféle növényt porozni nem szabad, mert ezzel több kár éri a gazdákat, mint haszon. Egész évi munkájuk gyümölcsét veszélyeztetik. PAR TU IREK Kérdés-féléiéi el Virágoson A villányi falusi pártszervezet kezdeményezésére nemrég kérdés-felelet estet tartottak Virágoson. A pártszervezet ('mindenféle kötöttséget és szer ('tartásosságot mellőzött. A dolgozó parasztok az italboltban gyűltek össze és csendes sö- , rözgetés közben tették fel kérdéseiket Hermann Károly elvtársnak, az intéző bizottság elnökének. Ilyeneket: Miért törhetett ki október 23-án az ellenforradalom? Kik és miiért támadták meg Egyiptomot? Elkerülhető-e a háború? Mi a párt álláspontja a magyar— jugoszláv viszonyról? Miért volt áremelkedés? Miért nincs nálunk olyan magas életszínvonal, mint Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársaságban?.:: Olyan hihetetlenül erős politikai érdeklődés és kérdés- özön lepte meg Hermann elvtársat, hogy alig tudta a kérdéseket mind megválaszolni. A kilenc órakor kezdődő beszélgetést éjjel háromnegyed egykor tudták csak Hermann elvtárs javaslatára lezárni, azzal a gondolattal, hogy máskor is találkoznak még. Mag mkunpi a pécsi városi inlézö Misáim A városi intéző bizottság széleskörű aktívahálózatot szer vezeti munkájának hatékov Ésszerű megtakarítások és ésszerűtlen ráfizetések a XIV. Autójavítónál nyabbá tétele érdekében. Az'] aktívát különböző bizottságok *1 alkotják. Ilyen például a kom- f mun ista értelmiségi bizottság* is, amely nemrég tárgyalta* meg a TTTT munkáját, újab-j ban pedig az ateista propa-1 ganda módszereit dolgozza ki.' Ezekről a módszerekről az új tanév kezdetén előadást tarta-, nak a pedagógusoknak és azi ifjúsági vezetőknek. ] [ A városi intéző bizottság a,i sikereken felbuzdulva újabb ^ bizottságokat szervez. A kö-i* zeljövőben például hattagú( agitáclós és propaganda bi-( zottságot, előadói munkacso-1 portot és nemzetközi kérdé-1 sekkel foglalkozó munkacsoportot alakítanak. A csopor-( átok előadásokat fognak tar- l'tani a pártszervezetekben, il- 1] letve a munkások között. ijGyijlés a munkásőrség zászlajára^ •,i A villányi községi pártszer-*[ ■ vezet kezdeményezésére nem-*, i rég gyűjtést indítottak a sik- '(llósi járási munkásőrség vö- • 4rös Zászlajára. A gyűjtést meg? 14 lehetősen nagy vihar előzte ? ' |» meg a taggyűlésen. Azzal min- ? ‘ 4 den elvtárs egyetértett, hogy ? j 4 az ellenséges és deklasszált J 14 elemekhez nem mennek el, 1 ' 4 azzal viszont nem, hogy a 1 j I1 dolgozó parasztokhoz is beko-4 4 pogtassanak. Azt mondogatta i [f néhány elvtárs, hogy a kom-5 ! " t munlstók majd összeadják a 4 pénzt. 4 Parázs vita után mégiscsak i a taggyűlés egészséges többse- 4 ge győzött. A gyűjtés megin-4 dúlt, s a dolgozó parasztok —4 a hírek szerint — mintegy 4 ^ ]]3000 forintot adtak össze! ^ ri - - — — — — —-fc -m A XIV.-es számú Autójavító Vállalat a jól dolgozó vállalatok közé tartozik. Termelésük már túlhaladta az elmúlt év októbere előtti színvonalat, nyereségük is jóval meghaladja a tervezettet. A vállalat nyereségének nagy része megtakarításokból adódik. Sőt Varga Gyula, a hibafelvevő csoport vezetője szerint négy hónapja csak megtakarításokból él a vállalat. Régebben az volt az autójavítónál a gyakorlat, hogy a hibás alkatrészeket bedobták a selejtbe és azok a MÉH-en keresztül ismét valamelyik olvasztókemencében költöttek ki. A múlt év közepe óta azonban már alig-alig kerül valami a MÉH-nek szánt selejtbe. Amit csak lehet megmentenek. A javítható alkatrészeket megjavítva ismét beszerelik a kocsikba. Nemrégiben villamos hegesztő berendezést is kapott a vállalat. Azóta az alumínium alkatrészeket is meg tudják hegesztéssel menteni — ha olyan természetű a hibájuk. Az alumínium hegesztéssel már eddig is több forgattyúházat mentettek meg. A megtakarítás egy-egy forgattyúháznál több ezer forint. Aforgattyú- ház új ára 10—11 ezer forint. Régebben a repedt, törött* forgattyúházak a MÉH-hez # kerültek, akár a szelepfede-11 lek és a többi alumínium i' alkatrészek. <' Sok megtakarítást érnek el# az elektromos berendezések házon belüli javításával és felújításával is. Ma már megfelelő szakemberek foglalkoznak az elektromos berendezésekkel is. Régen a gyakorlat az volt, hogy a hibás elektromos berendezések helyett újat szereltek fel, a hibásat pedig eldobták. Most a kocsikról leszerelt, hibás berendezések helyébe javítottat szerelnek be, a hibásat pedig felújítják. Az ebbői eredő megtakarítás is igen jelentős. Például egy ablaktörlő ára 300, a feszült- ségsza'bályozó 400 forint. Az összes ilyesfélékből eredő megtakarítás pedig 25—30 ezer forint havonta. Emellett a javíttatók sem járnak rosszul, mert hiszen az újjal egyenértékű javított alkatrészeket és berendezéseket kapnak fél áron. Ezek azok az ésszerű megtakarítások, amelyek nyomán a tervezettnek csaknem a duplájára emelkedett a vállalati nyereség. A nyereség lehetne még több is, ha a megtakarítások mellett nem burjánzana egy csomó — a vállalattól független okokból fennálló — ésszerűtlenség és ráfizetés, t A vállalatot nyűgként húzza az alkatrészhiány. Egy példa: nemrégiben Budapestre utazott az anyagbeszerzőjük. Hatvankilenc tételes rendelésből mindössze hét A „Kisbojtár“ Pécsett Az Állami Népi Együttes pécsi bemutatója elé TJéárizs, Bordeaux, Marseille, Nizza után ismét Pécsre *■ jön az Állami Népi Együttes. Ismét Pécsre jövünk, ebbe a kedves városba, ahová annyi szép emlék köt minket. Első előadásaink a gimnázium udvarán, kirándulások a Mecseken, nagy séták a dombra futó, hangulatos utcákban, évszázados történelmi emlékek között, a szép új szabadtéri színpad forró sikerű előadásai. De mindenekelőtt a kedves, lelkes, művészetszerető pécsi közönség az, amely annyira tud lelkesedni a szépért, teszi felejthetetlenné számunkra ezt a várost, ezért jövünk újra és újra örömmel ide. Am most nem a jólismert Üvegestánc dallama csendül majd fel Varga Erzsi ajkán, nem a Fonóban dobog a hosszú Léka Géza csizmája, s Tarczi Laci sem búcsúzik legény barátaitól az Ecseri lakodalmasban. Nem. Feketeruhás, komor rablók dobbannak a pusztai cserény körül, s vad vezérük szavára elindulnak szétverni a vásárt. Dördülnek a fegyverek, fenyegetően csillannak a kések, leütve fekszik a kisbojtár, fut a sok vásáros nép, asszonyok, lányok, öreg mesterek. Sok holmijuk, selymek, szövetek, arany, bor mind a rablók martalékává lesz. S mindez azért, mert a rablóvezér olthatatlan vágyra gyúlt egy kedves kislány: Kata iránt, akinek most nyílt ki élete első nagy szerelme, egy egyszerű kisbojtár után. A kisbojtár, c népmese kedves hőse elindul megkeresni Katát. Küzdelmében segítik — jó tett helyébe jót várj! — a megmentett szemfüles nyuszi, az erős mackó és a ló. A kisbojtár emberül küzd és méltó jutáimul elnyeri Katáját. A cserénynél már nem tűnnek fel a rablók sötét árnyai, hanem vidám lakodalmas nép Örül a. kisbojtár és Kata szerelme kiteljesedésének. Rábai Miklós 3 felvonásos táncjátékát hozzuk el Pécsnek. Meséjét Varjasi Rezső irta, zenéjét Gulyás László szerzetté. Ez az együttes első egész estét betöltő táncjáték a. 1956 tavaszán mutattuk be először Budapesten az Erkel Színházban. A forró sikerű bemutató után az egész évadban táncoltuk. Idén tavasszal Franciaországban mutattuk be, ahol a kritikus lyoni közönség vastapssal követelte a harmadik felvonás fináléjának ismétlését. Népművészetünk új virága nyílt ki a Kisbojtárban. Meséje a népmesék levegőjét idézi, táncai néptáncokból születtek, zenéjét a népdal ihleti. Üj útra léptünk. Szép. de nehéz ez az út. Kényszerít erre az újat alkotás művészi kényszerűsége és öröme, közönségünk vágya az újra és szépre. Ha esetleg nem sikerült elsőre teljeset alkotni a Kisbojtárban, követik majd útján társai, melyeknek terve már készen lobog Rábai Miklósban. Táncjátékunk főszerepeiben a klsbojtárt Gyurián József és Katona György, Katát Ripka Ilona és Varga Vera, a rablóveeért pedig Pálfl Csaba és Sík Ferenc táncolják. VARADY GYULA, az Állami Népi Együttes táncosa. Kössünk sertéshizlalási szerződést! tételt'tudott beszerezni. A legegyszerűbb dolgokat kép-] telenség beszerezni. Igaz, a saját-műhelyben is lehet alkatrészeket gyártani. Csakhogy: egy hengerfej alátét] például a katalógus szerint — ( 40—50 fillérbe kerül, a vál-( lalat műhelyeiben pedig , nyolc forintos ráfordítással ( lehet csak elkészíteni, szám-( lázni pedig csak katalógus , ár szerint lehet. Ilyesmiből , adódik ráfizetés bőven. Ért-, hetetlen, de így van: a Cse-( pel Autógyár alkatrészt jó-( formán csak exportra készít,, a belföldi javítóvállalatok pe-, dig szaladnak nap-nap után( fűhöz-fához a legegyszerűbb, anyagokért. Még bíztatást is, alig-aldg kapnak, kilátásuk, pedig csak arra van, hogy, 1960-ig a Csepel Autógyár, teljesen megszünteti az al-, katrészek belföldre való, gyártását., Nagyon jó lenne, az autó-1 javítók még jobb munkájá-1 nak az érdekében, ha a felettes, vagy éppen a legfelsőbb szervek js megvizsgálnák az autójavítók alkatrészellátásának a helyzetét.' (Az alkatrészhiány ugyanis nem speciális pécsi probléma.) Egész biztos, hogy hozzáértéssel és jóakarattal meg lehetne a még meglévő ésszerűtlenségeket a ráfizetésekkel együtt szüntetni, az ésszerűség és a megtakarítások javára; ezekért a vállalat az alábbi árakat fizeti: 90—125 kg súlyú hús és hús- jellegű sertésért 15.— Ft/kg. 126—145 kg. súlyú hízottsertésért 16.— Ft/kg. 148—165 kg. súlyú hízottsertésért 17.— Ft/kg. 165 kg-on felüli súlyú hízott- sertésért 18.— Ft/kg. 170 kg-on felüli súlyú, tenyésztésbe fogott koca, kan, kanlott sertésért 17.— Ft/kg, ‘JjoMtizyyut Hm... / Hogy is kezdjem m hogy Is kezdjem? Szóval.a a minap az I. sz. Büfé fagylalto- if sójánál álltam. Borzalmas ez é a meleg, félő, hogy az ember # odaolvad az aszfalthoz. És az (> az isteni fagylalt! Milyen í gusztusos! Már érzem a jég- ■) hideg vaníliát a számban, de ni csak... csokoládé is ' van, citrom, kókusz,n Te jó ( ég! { "íré rám került a sor. Te- nyeremben már kiverte az izzadtság a kétforintost. — Kérek szépen egy vanl- liát... citromot és . a ... És meghökkentem. Az asszonyka — míg én válogatok a tábláról — a pult alól előkap egy izét. a egy,it hogyishívják ... afféle nőt.. ; rózsaszínű. -., derékban gu- mírozott Szóval előkapta (azt hiszem a pult alól, tehát ne értsenek félre!) és letörölte vele a pultot, meg a fagylaltos köcsög szélét és utána — mint aki jól végezte dolgát — szende mosollyal felém fordult: — Mit parancsol tehát? Egy ideig némán farkasszemet néztem vele, majd a pultról felemeltem a kétforintost és csak annyit mondtam: Hm..; ... Hm... Elvégre nincsen olyan meleg, hogy azt az izét, a rózsaszínűt másutt használják fel, mint ahol kellene-«* A VILLÁNYI / SZŐLŐKBEN HAT HA a jég el nem veri, a peronoszpóra el nem viszi — (I villányi vöröset iszunk a tétlen végre mi pécsiek is. Me- ésésen szép most a szőlő, s az (' utóbbi évek legnagyobb tér- \mését ígéri a 270 holdas hegy. A hajtások már elérték a karómagasságot és egy-egy tőkén 18—20 fürtöt számolt meg az üzemgazdász. Egyáltalán nem kell tehát meglepődni, ha egy holdról 60— 70 mázsát is szüretelnek majd. Természetesen nem minden tábláról, de 270 hold átlagosan is megadja a 25—30 mázsát. Vigyáznak is a termésre. A brigádvezetők, az agronómu- sok állandóan vizsgálják a tőkéket és a betegség még nem is jelentkezik, amikor elkezdik a védekezést. Permetezőnek, poroznak, s ennek a kö- xvetkezménye, hogy eddig még nem következett be a betegség. Idén már sokkal köny- nyebb a permetezés, mint az előző években. Tavaly például teherkocsin, vontatókon hordták fel a vizet. Elfogyott a sok üzemanyag, s mégsem végezhettek kielégítő munkát, mert ha beköszöntött az esős időjárás, csak sok bajlódás után sikerült elegendő vizet felhordani. Ebben az évben szivattyú segítségével 170 méter magasba nyomják fel a vizet két 20 hektós ciszternába. A kocsik odaállnak a ciszternák mellé, gumlcsövön megtöltik a hordókat és azután széthordják a vizet a tornyokba. Ezek a tornyok is teljesen újak. Magasabb állványra három hordót építenek. A felső kettőben beáztatják a gdli- cot. Amikor feloldódott, leengedik az alsóhordóba, s itt keveredik össze a mésszeZ, A tornyok áld egyaránt állhat gépkocsi vagy vontató s egy ember megtöltheti a hordókat. Okos, ötletes a megoldás, de még ezzel sem elégedettek. Úgy tervezik, hogy a szőlőhegy legmagasabb csúcsára nyomják majd fel a vizet, g ezzel megszűnik egy sor munkafolyamat, mert a magasból minden munkahelyre »elvezethetik a vizet. 25 fajta szőlőt termelnek a villányi hegyen. Legelterjedtebb a kadarka, kékfrankos és az oportó. Ezekből készül a híres villányi siller. A fehér bort az olaszrizling, a hárslevelű és a cirfandli adja. A fő termelési fajok mellett azonban kísérleteznek olyan szőlőfajtákkal is, amelyeket még nem termesztik Magyarországon. Az elmúlt évben Bulgáriából hoztak be új fajokat és kísérletképpen, i négyszáz négyszögölet telepi-{i tettek be. Eddig csak annyit, i tudnak róla, hogy vörös bort,( terem és kedvezően alkalmaz-^ kodik a magyarországi éghaj-} lathoz. 4 Érdekes újítást vezettek bei a zöldoltásnál. Az előbbi éveki1 tői eltérően idén nem gumi-11 val tekerik körül az oltást, <*. hanem egy rövidke 5—10 mii-' liméteres PVC anyagot húz-1 nak rá. így sokkal gyorsabb*, a munka és egyszerűbb is. Az , eredési százalékot majd ké- , sóbb látják meg, amikor már , hajtanak az oltások. Eddigi sokkal kedvezőbbek a tapasztalatok, mint a régi eljárásnál voltak. ARANYAT ER a villányi hegy — szokták mondani régen. S az idén ismét valósággá válik a régi igazság, LIPÓCZK1 JÓZSEF 90—105 kg súlyú bacon- sertésért 16.— Ft/kg. A lekötött sertésekre járási kirendeltségeink darabonként 100.— Ft előleget utalnak át a posta útján, közvetlenül á szerződéskötés után. A leszerződött sertéseket a szerződésben kikötött hónapban, de legkésőbb 1958. szeptember 30-ig kell átadni. A leadás hónapját a termelő és a felvásárló közösen állapítják meg, a sertés súlyától, valamint attól függően, hogy a termelő milyen súlyra kívánja a sertést felhizlalni; A vételáron felül fizeti ki a felvásárló a sertések átadásakor a kilogrammonkénti 50 fillér szerződéses felárat, abban az esetben, ha a szerződött termelő egy súlykategóriában egyszerre 5 darab, vagy ennél több szerződéses sertést ad át. Termelőszövetkezeteknél ez a felár 2.— Ft-ig emelkedhet. A marhahizlalási akciókban a gazdák által régóta megszokott kedvező feltételekkel köthető bika- és üszőborjak mcg- hizlalására szerződés. Július 1-től a szerződéses tinókért, bikákért és üszőkért, ha a szerződés feltételeinek egyébként megefelelnek, lényegesen magasabb árat fizetünk, mint eddig. Hízottbikáért súlytól függően és minőség szerint 10— 16 forintot, hizlalt tinóért 11— 17 forintot fizet vállalatunk. Érdemes tehát a bikaborjúkat ivartalaníttatni, mert a szerződéses tinóár magasabb és a tinóhízlalás kifizetődőbb. A szerződéses hízottüszői ára 9—14 forintra emelkedett, az üsző súlyától és minőségétől függően: Dr. Rostás József Baranya megyei Állat- forgalmi Vállalat szerződéses vezetője. Időjárásjelentés Várható Időjárás szerdán es- ] | tig: nappali felhőképződés. , i Több helyen záporeső, zivatar. * Mérsékelt, időnkint élérukebb szél. A meleg tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 16—19, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán felt között. Felvásárlóink július 1-veü ismét elkezdték az állathízla. lásl szerződések kötését. Üjból lehet tehát sertéshíz. lalási (baconsertés), tinó- és bika-, valamint üszőhízlalásl szerződést kötni vállalatunkkal. November 1-től pedig s felnőtt szarvasmarhák szerző 1 déses továbbhízlalására is nyí- ' lik lehetőség. A sertéshizlalási szerződés ben lekötött sertéseket mái ] október 1-tól át lehet adni é