Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-05 / 156. szám

1957 JÜLIUS 5 NÄPtO 3 Nagy feladatok várnak a III. negyedévben a pécsi bányászokra Bolgár film: A Pécsi Szénbányászaid Tröszt bányászainak a III. ne. gyedévbem az előző negyed­évinél lényegesen nagyobb fel­adatokat kell megoldanlok. Széntermelésüket 14,4 szá- szalékkal kell növelniük, s az eddiginél sokkal több elővájást kell végezniük. E'.ővajási előirányzatuk az elő­ző negyedévhez viszonyítva 11.4 százalékkal növekedett s kü'önösen a meddő elővájá- soknál történt nagymérvű, 25.5 százalékos növekedés. A széntermelés növelése, a szükséges előkészítési mumr kák ütemének gyorsítása tör­vényszerűen megköveteli, hogy a III. negyedévben a pécsi bányászok tovább emeljék a teljesítményeket is, annál is inkább, mert a jelenlegi tel­jesítmények még sok kívánni valót hagynak maguk után. Éppen ezért a III. negyedévi célkitűzések megkövetelik, hogy a pécsi bányászok össz- üzemi teljesítménye legalább 5,6 százalékkal emelkedjék eb­ben a negyedévben, főként a produktív teljesítmények nö­vekedése, az improduktív mű­szakok csökkentésének útján, lehetetlen ennyi új bányászt toborozni. Hozzá kell még ten­ni, hogy erre a létszámra fel­tétlenül, minden körülmények között szükség van, mert a pécsi bányák vezetői nem akarják többet azt a hibát el­követni, hogy az előkészítő munkák rovására termelnek szenet. A III. negyedévi terv meg­valósítását hivatott segíteni az a munka is, amely jelenleg a hazafelé haladó fejtések szá­mának növelésére irányul. A hazafelé haladó fejtés előnye közismert: olcsóbb, biztonsá­gosabb így a széntermelés. Ha a szükséges létszám biz­tosítva lesz, az év végére a péosi bányaüzemek fej­téseinek 65 százaléka haza- felé „Halad". Verbovoja Poljana mohame­dán faluban él a tlzenhatéves Zjulker. Legelteti apja juhai t, vezeti a háztartást és szereti Sztafnovot, a tanítót. Nagy szélve arról, hogy lényegesen} bűn ez, hiszen a mohamedán _••T-1____-» _ £__J.__L 'nn Ad ám bordája csökkennek a fenntartási, költségek is. A pécsi tröszt vezetői ugyan csak a III. negyedévben kí­vánják megkezdeni a kísérle­teket az Ajtay-íéle ereszke- szállító berendezéssel és a pécsujhegyi műhelyben ké­szült szénfűrésszel is. Mind­két gépet István-aknán pró­bálják ki nők fátyolban járnak, s fér­jüket még gyermekkorukban apjuk választja ki. Egy alka­lommal Zjulker titokban fel­keresi a tanítót s megvallja neki: egyetlen vágya, hogy tanulhasson. A tanítónak tetszik a ked­ves kislány és helyesli szán­dékát. Ösztönzésül egy köny­vet ajándékoz neki. A könyv a Mivel a pécsi bányákban a i1 lány apja kezébe kerül, aki gépeket meghajtó főenergia a i1 összetépi, a „felesleges" hol­sűrített levegő s ebből eddigi1 mit, — s őt férjhez adja ritkán volt elég, a III. negyed-1] Adártihoz, egy módos gazda évben újabb két kompresszort Is üzembe állítanak. fiához. A mohamedámoknál az apa és a férj korlátlan úr. így Zjulkerra Adám házában f nehéz sors vár. Erről az életről szól a film, Ebben a negyedévben to­vább növekszik a korszerűen biztosított vágatok száma is. A tervek szerint 3425 folyómé­ter vágatot kívánnak korsze­rű biztosító elemekkel, főként TH gyűrűkkel ellátni, vagyis 865 folyóméterrel többet, mint a II. negyedévben. Ez azt je­lenti, hogy a III. negyedév végére Jelentős feladat a .felen- a pécsi tröszt mintegy 102 légi termelési költségeknek kilométer hosszú vátratal­mlnteorv 6.4 száza1 ékos csők fa. A cél az, hogy a pécsi szén tonnánkénti önköltsége a mos­tani 312 forintról a harmadik neevsdév végére 292 forintra csökkenjen s ez a cél reális, meg is valósítható; Az említett célkitűzések megvalósítása természetesen komoly feladat s ehhez a pé­csi bányászoknak nagyon hat­hatós segítségre is szükségük i1 van. Ilyen elsősorban a szük­séges munkáslétszám biztosí­tása, mert a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt máris 531 fős lét­számhiánnyal küzd. Ha ehhez még hozzávesszük azt a 424 nak 23 százaléka már kor­szerűen lesz biztosítva s így ezeken a helyeken már könnyebben és biztonságosab­ban lehet szállítani, nem be­Ugyanakkor tovább javítják a földalatti szállítást is. Töb­bek között Pécsbányára Szabolcsra pedig 4 új sűrített- levegő-meghajtású mozdony kerül. A mozdonyokat Buda­pesten készítik. A szállítási költségek csökkentése s egy-], ben a fizikai munka meg­könnyítése a célja azoknak a kísérleteknek, amelyek ugyan­csak a III. negyedévben Pécs- bányán és Vasason a Diésél- mozdonyok alkalmazásával el­kezdődnek. A tervek szerint Pécsbányán egy, Vasason pe­dig 2 csehszlovák gyártmányú]) Diesel-mozdonyt helyeznek (i üzembe a főbehúzó szinteken — feltéve, ha a bányarendé- szét ezt engedélyezi. Mindebből látható, hogy a III. negyedév gazdag prog­ramot tartalmaz s megvalósí­tásukhoz minden pécsi bá­nyász és műszaki vezető aktív részvétele szükséges; amelyet a Petőfi filmszínház­ban mutatnak be. 7SÍ vasúti kocsi vesztegelt kirakatlanul egyetlen vasárnap Vetessenek be szigorúbb rendszabályokat! A sajtóban már többször felhívtuk a szállíttató tiálla- latok figyelmét a vasúti ko­csik gyorsabb kirakására. Bizonyos iokú javulás időn- klnt észlelhető Is, de az utób­bi hetekben ismét azt tapasz­taljuk, högy a vállalatok többsége nem sokat törődik a vasúti kocsik kirakásával. Ez a közömbösség különösen munkaszüneti napokon és éj­szaka tapasztalható, amikor a címzett vállalatoknak rend­—a------------—- — - — ennyi új filmmel a fő t amennyi a III. negyedév i mozilátogató közön­megvalósításához még feltétle- < séget a Pécsi Mozi- nül szükséges, * víiibIoí ívű« mfmteary 1000 ,űl bányamun­kás kell. E munkások elhelyezését a tröszt biztosítani tudja, a le­gényszállásokon van elegendő hely s csupán azt kéri a mi­nisztériumtól, hogy azoktól a trösztöktől, ahol jelenleg is]iről. Igen nagy érdek­van felesleges létszám, irá- 1"J-— 4—" nyítsa ide a dolgozókat. Ba­ranyában és a környező me­gyékben ugyanis <—* különö­sen most a nyári mezőgazda- sági munkák idején *— szinte ticfn fej® ubúbka&ze&OH a fóin$xínUázaU&aH Az előre elkészített tervek szerint a pé­csi filmszínházakban nyáron nem lesz „uborkaszezon"; Ta­lán egy évben sem örvendeztette meg üzemi Vállalat, mint az idén. A júliusi műsorban szerepel az „Adám bordája" című bolgár játékfilm is. Meggyő­zően beszél a nők egyenjogúságáról, a Bulgáriában kiala­kult új, szabad élet­lődésre tarthat szá­mot az „Olrner bűne" című csehszlovák film; Óimért barátai a züllés útjára so­dorják; Már-már be­levész a mocsárba, amikor egy hirtelen támadt, tiszta szere­lem felnyitja a sze­mét. Maurice Chevalier-t láthatjuk a „Hét lá­nyom volt" című filmben és Fernan- delt a „Vörös kocs­ma” történetében. „A kisdobos“ című szov­jet film Arkadij Gaj- dar, a híres ifjúsági író „A dobos sorsa" című elbeszéléséből készült, ő írta a film forgatókönyvét is. —- Gajdar így nyilatko­zott az elbeszélésről: „Ez az elbeszélés nem a háborúról szól, de nem kevésbé kemény és veszélyes dolgokról, minit maga a háború". Láthatjuk még a „Játék az életért“ című cseh­szlovák munkásmoz­galmi filmet is és a „Kuruzsló" című francia filmet, amelynek főszereplő­je a híres Jean Ma­rais. Július 25—31-lg rendezik meg a VIT ifjúsági film- napokat. Pécsett a Kossuth, Komlón a Szabadság, Mohá­cson a Kossuth film­színházban és a me­gye több keskeny- filmszínházában mu­tatják be a múltban nagy sikert aratott filmeket, mint pél­dául az Űj ember ko­vácsa, Egy igaz em­ber, Örs a hegyek­ben, Rejtett folyosó, stb. A VIT ifjúsági napok kiemelkedő eseménye lesz Pé­csett. a Kossuth mo­ziban július 26—30-ig bemutatásra kerülő, „A benderathi eset" című, magyarul be­szélő kelet-német film. Hét fiú a hőse a filmnek, hét diák, akik jóban, rosszban a közösséget vállaltak. \ Augusztusban lát- \ hatjuk a Vágyaké)- \ zás-1 Gerard Philippe- pel és Michéle Mor- gan-nál. Egy kerék­páros halála című (i spanyol filmét, az Aida operát olasz fil­men, a Romeo és Jú- lia-t angol filmen és a Till Eulenspiegel-t ugyancsak Gerard f Phiilippe-pel. Bőséges a prog­ram, amelyért érde­mes lesz elszenvedni még a melegét is a moziban; szerint még a megbízottját sem lehet megtalálni, noha annak kijelölésére miniszter­tanácsi határozat van. Kétségtelen az, hogy a nyá­ri mezőgazdasági munkák és most különösen az aratás okoz némi nehézséget a szál­líttató vállalatoknál is, de mindent ezzel magyarázni nem lehet. A tárgyi nehézsé­gek mellett igen sok a ha­nyagság és nemtörődömsí' g is. Az áru, az anyag csak ad­dig fontos, amíg nincsen vas­úti kocsiba berakva. Amikor 'megérkezik a rendeltetési állomásra, már nem sürgős, különösen akkor nem, ha az éjszaka érkezik. Az országo­san mutatkozó vasúti kocsi­hiány nem teszi lehetővé, hogy a vasúti kocsik 12—24 órát vagy még ennél is több időt várjanak kirakásra, mert az igények a rendelke­zésre álló mennyiségnél sok­kal nagyobbak. Ez tette szük­ségessé — és nem a kényel­mi szempontok —, hogy éjjel­nappali folyamatos rakodást vezessünk be. Június 30-án, tehát az el­múlt vasárnap péiddul 751 kocsi maradt kirakatlan csak a pécsi igazgatóság terüle­tén, országos viszonylatban ennek a többszöröse. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy csak a pécsi igazgatóság hétfőn reggel 751 kocsit nem tudott rendelkzésre bocsátani újbóli megrakásra. Az elmúlt va­sárnap Igen rosszul dolgozott az Útfenntartó Vállalat, a TÜZEP és a MEK Sásdon, a 49-es számú Építőipari Vál­lalat Komlón, mely 24 kocsi téglát és három kocsi meszet cl sem kezdett kirakni. Ugyancsak rosszul dolgozott a Pécsi Bőrgyár, mert a négy órában beállított salakot hét­főn reggelig nem kezdték ki­rakni. Így sorolhatnánk to­vább Baranyában, S őrnagy­ban, Zalában és Tolnában a vállalatokat, melyek rosszul dolgoztak. A rosszul dolgozó vállala­tok vegyenek példát a Bara­nya megyei Építőipari Válla­lattól, amely a legnagyobb forgalmat lebonyolító válla­lat és náluk Is van szabad- szombat, mégis kirakásaikat példaszerűen végzik a hét minden napján, éjjel és nap­pal egyaránt. Igen rosszu' dolgozó vállalat Pécsett a 3-as számú Mélyépítő Válla­lat, ahol nemcsak a kocsi­kirakásokkal van baj, de a vasúti sínek mellé kirakott áruja is behullik a vágányok közé és a kirakott kocsikat nem lehet kihúzni, ezen fe­lül a vasúti forgalom bizton­ságát is veszélyezteti. Ismételten arra kérjük a vállalatokat, hogy vállalaton belül vizsgálják felül e kér­dést, mert a rosszul dolgozó vállalatokkal szemben kény­telenek leszünk a felettes szakminisztériumoknál eljár­ni. Kérjük a vállalatok veze­tőit, hogy a szállítással fog­lalkozó dolgozóik munkáját időnkint vizsgálják felül. Ez­zel ugyanis sok hanyagságát, felületességet lehetne kikü­szöbölni. NAGY KAROLY osztá ly vezetőhely étté s, MÁV Igazgatóság. Schaffhauser István: A társadalmi tulajdon védelméről A Szigetvári Konzerv­gyár könyvélésének „pon­tosságára" jellemző, hogy annak adatai szerint a gyár meggybonkészletét már mind eladta, ezzel szem­ben a leltározásnál kiderült, hógy még 50 hektó meggybo­ruk van. E leltározás során észlelték azt is, hogy az üzem udvarán 3—4 különböző he­lyen megbontott meggyboros hordák állnak, melyekbe gu­mislag van bevezetve, és az arra haladó szomjas „vándo­rok“ kedvük szerint húzhat­nak belőle, amennyi csak jól­esik. Ezeken az elképesztő meg­állapításokon mosolyogni is lehet! azonban végeredmény­ben nagyon is elszomorító ké­pet fest az ottani üzemiben uralkodó állapotokról; Rendkívül sok problémát okoznak az egész megye terü­letén a szövetkezetek nagy- összegű leltárhiányai. Egyre- fnásra érkeznek a tekintélyes összeget kitevő leltárhiányról a bejelentések; Rendkívül megnehezíti ezeknek a bűn­cselekményeknek a felderítését hogy a központi könyvelés annyira el van maradva, hogy majd minden esetben utóbb derülnek ki jelentős, jóvá­írandó tételek. A bizonylatok tekintetében elképesztő ren­detlenség uralkodik, sok a hibás könyvelés Is. Az egyes nyomozások során kirendelt könyvszakértők csak keserves és hosszadalmas munkával tudnak egy-ogy vizsgálat vé­gére jutni; A boltok forgalma észreve­hetően nagymértékben megnö­vekedett, azoknak és a raktá­raknak a befogadóképessége viszont a régi, és sok kárt okoz a szükségszerűéin helyte­len tárolási mód is. Nő a vá­laszték is, ami sokszor vezet helytelen terheléshez, és kal­kulációhoz. A kereskedelmi al­kalmazottak keresete eléggé alacsony, ezért a szövetkezeti boltok nem kapnak megfelelő munkaerőt. Ezek a most em­lített körülmények a járási vezetőket nagyobb éberségre kell, hogy ösztönözzék, nem úgy, mint ahogy a pécsváradi FJK. vezetője: Szőke Gyula, az elmúlt évben tette. Az elmúlt évben ugyanis Szőke Gyula megbízást adott sógorának, Fleining Lászlónak, — aki nem is volt a szövetkezet al­kalmazottja — hogy a szövet­kezet részére 15 000 facseme­tét vásároljon. A megállapo­dás szerint Fleining László 2.30 forintot kapott a fák darabjáért, és ennek ellené­ben a facsemetéket a földből ki kellett volna szednie, visz- szametszeni, csomagolni és vasútra adni. Fleining László e megbízás alapján leutazott a Pécsi Ker­tészeti Vállalathoz, ott meg­rendelt 5 000 facsemetét, me­lyekkel semmi más munkája nem volt, mert mindazt a munkát, amit a darabonkénti 2.30 forint fejében el kellett volna végeznie, a Kertészeti Vállalat saját dolgozóival el­végeztette és a facsemetéket leszállította. ’Ennek ellenére a járási szövetség 10 000 forin­tot fizettetett ki Fleiningnek: 10 000 facsemetét Fleming László más vállalatnál ren­delt meg. E facsemetékkel kapcsolatban már némi mun­kát végzett, állítólag vissza­metszette azokat, de a meg­állapodásiban kikötött összes munkát ezeknél sem kellett elvégezni, Ezekután a facse­meték után is kiutalták Flei­ningnek a megállapodás sze­rinti összeget, Így egy hónap alatt kb. 21 000 forintot fizet­tek ki. Mi lett volna az aka­dálya annak, hogy az FJK, a Pécsi Kertészeti Vállalattól, vagy esetleg más vállalattól egy levélben rendeld meg a facsemetéket, és saját kikül­döttje útján köti meg a szál­lításra vonatkozó megállapo­dást? A legnagyobb hiba az, hogy a boltvezetők személyé­nek kiválasztásánál úem jár­nak el kellő gondossággal, és az egyes nagyobb forgalmú boltok vezetésével is sokszor olyan egyéneket bíznak meg, akik az ilyen állásokra, ahol pénzt és értéket kell kezelni, nem alkalmasak. A nagyüesze- gű hiányok keletkezési módja általában: nem az, hogy a bolt­kezelő rövid idő alatt tulaj­donítja el a több ezer forintos pénzösszegeket, hanem az, hogy a boltot folyamatosan dézsmálja, igyekszik a hiányét az egyes leltározásoknál kü­lönböző manőverekkel titkol­ni mindaddig, mig le nem lep­lezik és ki nem ugrik hirtele- nül egy magasabb összegű hiány. Megtörtént, hogy az egyik boltkezelő lepecsételt üvegben vizet tartott, amit pálinkaként kívánt leltároz- tatni. A leltározó bizottság figyelmét akként is igyekez­nek kijátszani, hogy a meg­lévő készletnél nagyobb métny- nyiséget mondanak be, vagy éppen már félleltározott na­gyobb értékű árut áthelyeznek ntóg nem leltározottak közé. A Kozármisleny és Vidéke Körzeti Földszöv. boltban tör­tént hasonló eset. Kömyeí An­tal a Kozármisleny és Vidéke Körzeti Földszöv. üzemágfele- lőse volt. A boltok ellenőrzése volt a feladata; A kozármis- lenyi szövetkezeti boltban 1937. elején átadás-átvétel volt. Gyulai Pál, volt boltke­zelőnek 42 000 forint hiányát állapították meg leltározásnál. E leltározás alkalmával 433 kilogramm „Matador“-t vettek leltárba, de hogy a leltárhiány összege csökkenjen, ezt „Futód­ként mégegyszer leltározták kg-ként 10 forintos árban. Ez Környel üzemágfelelős tudatá­val történt. A sásdi járási ügyész jelen­téséből értesültem arról, hogy például a hetvehelyi földmü- vesszövetkezet boltvezetője nemcsak, hogy büntetett elő­életű egyén, hanem elmebajjal is állott kezelés alatt, Pár szót a gépállomá­sokról l Általános tapasztalat, hogy a gépállomások még min dig nem fordítanak kellő gon­dot ahra, hogy kinnlevőségeiket behajtsák, illetve, hogy azo­kat pontos könyveléssel nyil­vántartsák. A szentlőrinci gépállomás­nak pl. évekre visszamenően kb. egymillió forint kinnlevő­sége van. Behajtása, peresítése addig nem lehetséges, amíg az adósok pontos kimutatását el nem készítették. Most már igazán itt lenne az idej$ e kö­vetelések behajtásának. Pár szót még a postával és a vasúttal kapcsolatban. A Baranya megye területén elkövetett cselekményekből megállapítható, hogy a postá­nál feltűnően romlott az utób­bi időben a helyzet. A szál­lított csomagok — kivételek­től eltekintve — nem esnek szigorú számadás alá, hanem mind ezeket, mind pedig áz ajánlott leveleket csupán szám szerint számolják el. így a fé- gyelem meglazulása esetén a dézsmálásnak tág tere nyílik. Szigorú számadási rendszer bevezetése viszont annyira növelné a bürokráciát, hogy ez a posta működésének je­lentős meglassulását eredmé­nyezné; Az utóbbi időben leplezték le Szilágyi Lajos belvárdgyulai hivatalvezetőt, aki 1956—1957- ben 5 csomagot fosztott ki. A pécsi járásbíróság 1 évi bör­tönre ítélte. Maccrka Jánosnénak, a pé­csi I. sz. Postahivatal állan­dó helyettesítőjének, tehát bi­zalmi munkakört betöltő dol­gozónak az ügye még folya­matban van. Nála megállapít-* ható, hogy 1951. év óta fólya- matasan végzi a dézsmáláso­kat, különösen Borjádon és Vásárosdombón. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents