Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-13 / 137. szám
»51 JÚNIUS 13 NAPLÓ 3 Ne tűrjék az intrikát! A község ügyeivel foglalkozzanak a szűri kommunisták Három hónappal ezelőtt a mohácsi járás egyik legjobb pártszervezete volt a szűri, Ma? Alig Ismerni rá. Intrikáik, személyi torzsalkodások keserítik a kommunisták életét. Az el- lenforradalmérok ellen oly egységes és bátor pártszervezetben, három elég határozottan körvonalazható csoport alakult ki. Az egyiket Czom- pó Ferenc elvtárs, a másikat Csuka Gábor tanácselnök elvtárs vereti, a harmadikat pedig — amely túlnyomó többséget alkot — Varga György elvtárs, az intéző bizottság elnöke. Ez a csoport inkább békítő álláspontot foglal el a két másik között. A két csoport ugyanis állandóan tor- zsalkodík egymással, Bolhákból elefántok Czompó elvtárs állandóan támadja Csuka elvtánsat. A támadásnak tipikusan intrikus jellege van: a jogos kritika alaptalan vádakkal keveredik, s főleg sok a felfújt ügy. Ügy is mondhatnánk, hogy Czompó élvtársék sok esetben elefántot csinálnak a bolhából is. Mert ml másnak Is nevezhetnénk a következőket? „Csuka elősegítette a tsz felbomlását azáltal, hogy kivitte állatait a csoportból." (Való igaz. Csuka elvtárs tényleg kivitte — amikor a szövetkezet már bomladozott.) „Csuka elvtárs vaskos vicceket mesél ...“ stb. Csuka elvtársnak természetesen rosszul esett a dolog, védője is akadt Elmer János, kommunista pedagógus személyében, és visszavágott, hogy Czompó elvtárs elleníorradal- jnár. (Ez természetesen erős túlzás. Czompó elvtárs nem ellenforradalmán) Erre megint hosszabb viták következtek a taggyűlésen, aminek a vége az lett, hogy Czompó Csuka és Elmer elvtársak kizárását javasolta a pártból.(ü!) Kizárást, minden komolyabb indok nélkül! Kár is a dolgot tovább feszegetni. Ami a két csoport között történik, az már több, mint káros, hiszen létében fenyegeti a pártszervezetnek az ellenforradalom után kialakult nagyszerű egységéig Nem lehet nszőrmentén“ békéltetni De miért is jutottak idáig? Elsősorban is Czompó elvtárs hibája miatt. Senki sem szólt volna amiatt, ha megbírálja Csuka elvtárs mai (és nem özönvízelőtünek számító) hibáit, még Csuka elvtárs sem nevezte volna —' igen helytelenül — ellenforradalmárnak, pedig nem szereti a kritikát. így lett volna, ha Czompó elvtárs a hasznos, jogos és pártszerű bírálattal kezdte volna. Czompó elvtárs azonban az intrika vágányára csúszott, s személyeskedésének — még ha fáj is neki, akkor Is meg kell mondanunk — pozícióharc íze van, ami méltatlan egy kommunistához. Hibát követett el Varga György elvtárs, az intézd bizottság elnöke is. Sokszor mondogatja: „Nem tudok pozitívan állástfoglalni, nem ismerem részleteiben a helyzetet." Arra céloz, hogy alig háromnegyed éve lakik a faluban. Tény és való: nehezebb, mintha tősgyökeres szűri „bennszülött” lenne, viszont háromnegyed év. mégis csak nagy idő, arra legalábbis feltétlenül elég, hogy a két csoport kibékít éséhez szükséges pártszerű álláspontot kialakítsák; Nem lehet csak úgy ) „szőrmentén" békéltetni, a lehető leggyorsabban ki kellene vizsgálni minden egyes „vádat“, b utána egyszer s mindenkorra tisztázni és lezárni a vitát. A pártszervezet egészséges többsége — legalábbis amely nem csatlakozott egyik csoporthoz sem, ugyanakkor elégedetlenül figyeli a fejleményeket, — ezt várja Varga György elvtánstól, és az egész \ intéző bizottságtél) Lenini parasztpolitikát, ideológiai egységet! kult a falu 80 százalékának részvételével. A Kossuth 22, az Uj Élet 25, a Vörös Fény pedig 40 taggal gazdálkodik, — a Kossuth-ban a 10 holdasok, az Uj Életben az átlagosan 8 holdasok, a Vörös fényben pedig (mint nevéről is sejteni lehet) főleg a szegényparasztok tömörültek. Magyarán: a három szövetkezet szinte kasztszerűen elválasztotta a szegényparasztokat a középparaszttól. Vajon megfelel-e ez a közismert lenini hármas Jelszónak, hogy: Támaszkodj a szegényparasztságra, köss szövetséget a középparasztsággal és kíméletlenül harcolj a kulák ellen? Első részét tekintve, sajnos nem, hiszen a szegénypanasztság vezető szerepe két szövetkezetben nincs biztosítva. Ha nem a személyi viták veszik el a drága időt, az elvtársak biztos gondolkodóba estek volna ezen. S mint ahogy Elmer elvtárs Is javasolta, egészen biztos az lett volna a végső következtetésük, hogy pártszerű meggyőzéssel változtatni kell, méghozzá úgy, hogy a Vörös Fény hármas típusúvá alakul; Már többen, megpendítették ezt ebben a szövetkezetben és jól is tették, hiszen a szegényparasztság, vele együtt a középparasztság felemelkedésének útja egyedül ez, s csak így lehet a lenini hármas jelszó szellemében megoldást találni a kérdésre. Ha a személyi viták nem veszik el a drága időt, a párt- szervezet többet foglalkozhatott volna az EPOSZ-szerve- zettel is, amelyet tavasszal hoztak létre (sok-sok évi pangás után). Több idő jutott volna arra, hogy a község ügyeivel foglalkozzanak, hogy Nagy Imre áruló tevékenységéről, a reviztonizmusról és a dogmatizmusról vitatkozzanak a taggyűlésen. Ez utóbbira olyan nagy szükség Jenne a pártszervezetben, mint a kenyérre, hiszen addig nem lesz ideológiailag szilárd és egységes, amíg a parázs viták után ki nem alakul a kommunisták közös álláspontja. Sok mást tehettek volna és sak, ha véget vetnek a káros személyi harcoknak és arra koncentrálják figyelmüket, ami a pártszervezet éc a falu számára hasznos és előremutató. Estére eltűnnek... Növekedjék a közös állatállomány! Néhány héttel ezelőtt jelent meg a Minisztertanács határozata, amely a közös állatállomány növelését, az ellenforradalmi károk megszüntetését jelentős mértékben segíti. Segíti, mert a határozat eddig nem tapasztalt kedvezményeket nyújt a termelőszövetkezeti parasztságnak ahhoz, hogy közös állatállományukat fejlesz- szék, hogy begyógyíthassák az ellenforradalom ütötte sebeket MILYEN MÉRTÉKŰEK A KEDVEZMÉNYEK? A megyei tanács állattenyésztési osztályán a rendelettel kapcsolatban felsorolták azokat a kedvezményeket is, amelyeket a termelőszövetkezetek kapnak, ha a már megindult üsző- és sertésalkcló keretében vásárolják meg a szükséges állatokat. A termelőszövetkezetek a hasas üszőknél- minden kiló után három forint kedvezményt kapovöik iiicíol vuufa. cjv? a iiui vilii iuujH 'ivouvezjneiiy i hay tehetnek még a szűri elvtár- \nak. Vemhes üsző vásárlásánál enV Vio srÁöot irotnalr •> Íratva * n* ATI A fotóriporternek szerencséje volt, amikor a felvételt Aimt® — -v készítette, — négy taxi Is állt a Széchenyi téren. Am, téve«elvtársak taggyű-J|dés ne cas rltka piIIalttt Kiui5n0sm este üres a lestol-taggyűlésig a személyi Széchenyi tér s hiába keresik az utazni vágyók telefonon vitákkal voltak elfoglalva, (i a taxiállomást. Szórakozni mcgcsak elgyalogolnak az emberek nagy változások történtek a taxi híján, de mit csináljon az orvos, akit beteghez hívnak, faluban. A régi termelőszö-t1 vagy beteg, aki sürgős segítségre szorul? Vagy az, aki vetkezet helyén három I-es vasútra akar menni csomagjaival? Kérdés: hol vannak típushoz közelálló csoport ala- taxik, — különösen az esti órákban? Vihar előtti csend az erőmű-építkezésen lehet számítani. Az emelőkötél ugyanis annak ellenére, hogy kamyi vastagságú, el- pusztíthatatlannak látszó sodronykötél, igen kényes és főleg nagyon drága. A szabályok szerint a kötelet a legkisebb karcolás után nyomban ki kell cserélni, nehogy végzetes baleset következzék be esetleges kötélszakadás miatt. Ha a csörlő és az emelőtorony külön van rögzítve, szinte elkerülhetetlen a kötél sérülése és cserélése, ami mindig jelentős kiadás. Az újítás segítségével a kötélcserék, illetve a kötélsérülések csaknem telAz erőmű építkezésen* m Deméndy Zoltán főépítésvezető szavaival élve — vihar előtti csend honol. A csend alatt persze nem mozdulatlanságot, hanem az igazi nagy munkákra való készülődést kell érteni. Milyen lesz a vihar? Érdekes lesz. Nem mennydörgéssel és orkánnal, hanem viharos gyorsaságú munkával köszönt majd be. A vihar kezdetének az első napja tulajdonképpen az első emelési nap lesz, amikor az első előregyártott betonpillért a helyére emeli az emelőtorony, a negyven méter magas „blka”i A nagy napokra való készülődés jegyében jelentős újítás is született az építkezésen. Az emelőtorony több tonnás csör- lőszerkezete eddig a toronytól függetlenül volt rögzítve és a toronytól függetlenül mozgott. A nehéz csörlőt az eddigi gyakorlat szerint minden emelés után külön kellett a torony - után szállítani, — ami renge- .‘ teg nehéz fizikai munkát időt követelt rögzíteni ami szintén időt kö- >m4r déIután 4 6rakor vetett. Most a csorlőszerkeze- gyülekeztek a városi tét az emelőtorony lábazatára 5 tanács nagytermében. szerelik és ezentúl a csorlo a Mintegy háromszá- toronnyal együtt mozoghat. Ez jrAn jelentek meg, hogy hitet tegyenek a béke mellett és tiljesen megszűnnek majd. Nem utolsósorban az újítás javára kell írni azt is, hogy júliusban három, augusztusban pedig hét előregyártott elemet lehet majd beemelni az üzemépületnél. Az építkezésre megérkezett egy-egy kerékpár már a B-sori panelek zsalu- zása is, a D-sori panelek zsaluzatát pedig már össze Is állítatták gyakorlásképpen az szorult helyzetünket és ácsbrigádok, hogy amikorra a ' betonozás kezdődik, gyorsan és zökkenőmentesen tudják összeállítani és szétbontani a zsaluzatot. (KURUCZ) az állam ezen felül még ötszáz forinttal támogatja a vásárló termelőszövetkezetet. Az ötszáz forint támogatást csak a nem törzstenyésztő termelőszövetkezetek kapják, mert a törzs- Magyar László ^tenyésztő termelőszövetkezeteknél ez az állami támogatás nem 500, hanem 1000 forint minden megvásárolt vemhes üsző után. A termelőszövetkezetek a megindult akció keretén belül jelentős kedvezmény> ben részesülnek akkor Is, ha > tehenet vásárolnak. Téhénvá- # sári ásnál minden tehén után 12000 forint állami támogatást S biztosítanak a részükre. MIT JELENTENEK EZEK A KEDVEZMÉNYEK A TERME- t LÖSZÖVETKEZETEKNEK? | Vegyünk alapul egy 550 kilós (elsőosztályú, törzskönyvezett J anyától származó üszőt, amely- • hek kilóját az állam 12 forin- í tért vásárolja meg a leszerződött tenyésztőtől. Ezért az állatért tehát az állam 6.600 forintot fizet ki. A termelőszövetkezet, ha bejelenti igényét a megyei tanács állattenyészr tésl osztályán, azt a törzskönyvezett üszőt, ami 6.600 forintfába került az államnak, a kilónk! nti három forintos kedvezményt figyelembe véve, ki- lónfcint kilenc forintért — 4.950 forintért kapja meg. Ha az üsző vemhes, akkor a termelő- szövetkezet 500, • törzstenyésztő termelőszövetkezet esetében pedig 1000 forint .állami hozzájárulás illeti meg. Végeredményben a 6.600 forintos üsző, ha vemhes, mindössze 4.450 forintjába kerül a termelőszövetkezetnek és 3.450 forintjába a törzsállattenyésztő termelőszövetkezetnek, majdnem feleannyiba, mint amennyiért az állam felvásárolta, vannak ailón, <1 fari' ^%^*-%.füszc tnáá Sölt!.., Ml, a Tolnai Általános Gimnázium tanárai és tanulói nemrégiben kirándulást tettünk öbányára; Az eső reménytelenül esett, feláztatta az utat. Fuvarost kerestünk, s kértük, a kerékpárok darabját hat forintért szállítsa el Öbányától három kilométerre a Mecseknádasdon átmenő műútiig. A fuvaros azonban tíz forintot kért elszállításáért, a másfélórás útért. ügy érezzük, hogy nem lett volna szabad kihasználnia sokkal emberségesebb lehetett volna. A 21 gimnazista tanuló nevében: Adatnia Piroska és Szatmári Albert Jól sikerfiit a komlói bányászasszonyok bókenagygyülóse Jól sikerült béke- nagygyűlést rendezett kedden délután 5 órakor Komlón az ottani városi Nóta- Komló asszo- 1 nyal, javarészt bá“»sírsí; zel az újítással igen jelentős megtakarításokat érnek majd el. Pontos számokat persze takozzanak az atommég nem tudnak mondani az építkezés vezetői, de a kilátások szerint az emeléseknél ke- lés megkezdése előtt retállásonként napokat takaríthatunk meg, nem beszélve ártól, hogy felszabadul az újítás segítségével jelentős munkaérő és jelentős mennyiségű émelőkötél megtakarításra to fegyverkísérletek betiltása ellen. A gyűa bányászzenekar tér zenét adott. A gyűlés a Himnusz hangjaival kezdődött, majd két béketárgyú ag&aulat utásw aa úttörő pajtás-család virágokkal köszöntötte a megjelent nőket. Tatay Jánosné elvtársnő, a komlói Nőtanács elnöke megnyitóbeszédében Ismertette a békemozgalom jelentőségét, hangsúlyozta, az egységes állásfoglalás szükségességét és a béketábor erejét, A békenagygyűlés ünnepi előadója Vass Istvánná elvtársnő, az Országos Nőtanács elnöke volt. Ismertette a nemzetközi helyzet alakulását, az ellenforradalmi események következményeit és felhívta a megjelent asszonyokat, fogjanak ösz- sze a béke fedelében, mentsék meg gyermekeiket a háború pusztításától, emeljék fel tiltakozó szavukat minden tömegpusztító fegyver használata ellen. Sok asszony szemében csillant meg a könny, amikor a bányászasszonyok felszólalásukban harciasán, lelkesen kiállottak a béke gondolata mellett és erélyesen követelték a nukleáris fegyverek használatának eltiltását. A békenagygyűlésen megjelentek tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak azzal a kéréssel, hogy az illetékes Nőtanács elnökségét, sok régi és új békeharcos asszonyt választottak be az elnökségbe. Már este nyolc óra felé Járt az idő, amikor a nagygyűlés véget éct, de a résztvevők még mindig együtt maradtak, baráti beszélgetést folytattak. Körülfogták Vass Istvánná elvtársnőt, az Országos Nőtanács elnökét, akit arra kértek, hogy látogasson el többször is a komlói bányászasz- szonyokhoz, a békeharcosokhoz. M NAGY LEHETŐSÉGEK A ROSSZ, KIÖREGEDETT Állatállomány KICSERÉLÉSÉRE Ha a termelőszövetkezetek vezetői, tagjai helyesen gondolkodnak, akkor most kicserélhetik, felújíthatják régi állományukat úgy, hogy ez a felújítás nekik jóformán semmibe sem kerül. A vásárokon szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy egy közepes tehénért elkérnek 5, sőt még ennél is több ezer forintot, egy törzskönyvezett tehén pedig még ennél Is többe kerül. Mit jelent ez a termelőszövetkezet szempontjából. nézve? Elsősorban azt, hogy azért a pénzért, amelyért az államtól törzskönyvezett, elsőosztályú üszőt vásárolnak, még egy közepes tassa helyre. A nagygyűlésen ki egészítették a. városi tehenet sem kapnak a vásáron. A termelőszövetkezet tehát még akkor is jól jár, ha a leromlott, vagy közepes teheneit meghízlalás után, mint vágómarhát értékesíti, mert még így is többet kap érte kilón- kint/mínt amennyibe az államtól vásárolt törzskönyvezett első osztályú üsző a termelő- szövetkezetnek ikerül, A BARCSI VÖRÖS CSILLAG 135 ÜSZŐT VETT, A MAGO- CSIAK HÚSZAT RENDELTEK Az állattenyésztési osztályra már eddig is több termelőszövetkezet nyújtotta be az igényiét. A mágocsi termelőszövetkezet 20, a mekényesi 10, az új- petrei 5, a habard 10 üszőt Káeásglsi* Pék János, az állattenyésztési osztály munka* társa elmondotta, hogy megyénkben is érdeklődés mutatkozik, de közel 6em olyan, mint a szomszédos megyékben. — A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet például 135 darab üszőt vett. Ugyancsak itt mondótták el azt is, hogy az olyan üszők kilóját, amelyek még nincsenek törzskönyvezve, de törzskönyvezésre alkalmasak, a termelő- szövetkezetek nyolc forintért kapják, míg az ennél gyengébb üszők kilója 7,50—6,50 forint között váltakozik. VÁSÁROLHATNAK KÉSZPÉNZÉRT. DE KÖZÉPLEJÁRATÚ HITELRE IS Sok termelőszövetkezetben teszik fel a kérdést: — Vásárolnánk, de nincs pénzünk! A pénz nem akadály, mert a bank az akció keretén belül vásárolt állatokra 3—7 éves középlejáratú hitelt biztosít. Abban az esetben azonban, ha a termelőszövetkezet az állatokat hitelre kívánja megvásárolni, a megyei tanács állat- tenyésztési osztályához küldendő Igénylésen kívül el kell Juttatni a bank igazolását is. amelyben a bank igazolja, nogy a termelőszövetkezet megfcie’c hitelfedezettel rendelkezik. Az akció keretén belüli vásárlás mindenképpen megéri, akár készpénzért, akár hitelre veszi az állatokat a termelő- szövetkezet, mert az így vásárolt tehenek, üszők, a borjút nem is számítva, félévi tejhozamukkal kifizetik magukat. A SERTÉSVÁSÁRLÁSNÁL IS NAGYOK A KEDVEZMÉNYEK Az állattenyésztési osztályon ugyancsak elmondották, hogy az akció kiterjed a sertések vásárlására is. Sertést is lehet készpénzért, de hitelre is vásárolni. Az állami és rekord törzskönyvbe került kocasüldök kilójáért az állam 25—30 forintot fizet 5d. Ezzel szemben a tsz-ek 22 forintért kapják, a süldőkocák kilóját — a külön- bözetet az állam fedezi. Eddig két termelőszövetkezet jelentette be az igényét. A babarci tsz. egy 20-as berfcshirei törzset, az újpetrei pedig mangalica törzset kért. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK MAGUK VÁLASZTHATJÁK ki az Állatokat A múltban folytatott gyakorlattól eltérően az idén a termelőszövetkezetek maguk választhatják ki azokat az állatokat, amelyeket meg akarnak venni. Persze, hogy ezt meg tudják csinálni, ahhoz a termelőszövetkezeteknek figyelemmel kell kísémiök azokat a plakátokat, amelyek hamarosan megjelennek a községekben. Ezeken a plakátokon fel van tüntetve, hogy hol, mikor, hány órakor tartják a tenyészállatvásárokat, NE SZALASSZUK EL AZ ALKALMAT Ne bizony, mert a termelőszövetkezeteknek ilyen jó alkalmuk állattenyésztésük fejlesztésére. feltöltésére, vagy éppen felújítására nem egyhamar lesz, és ezt az alkalmat kár lenne nem megragadni. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy az állam egy csomó jószágon szeretne túladni. Nem, egyáltalán nem, hisz állami gazdaságaink sem állnak valami rózsásan az állattenyésztés terén. Arról van szó, hogy a párt és a kormány kedvezményekkel is igyekszik elősegíteni a közös állatállomány növelését, a minőségi színvonal emelését. A párt, a kormány megtette ehhez az első lépést, a következőt, a gyakorlati lépést, a termelő- szövetkezeteknek kell megten- niök, mégpedig azzal is számolva: ha a baranyai termelő- szövetkezetek nem veszik meg a Baranyában leszerződött üszőket, teheneket, sertéseket, akkor megveszik az állami gazdaságok — a babarci gazdaság már sokat vett — vagy éppen a baranyai állatok más megye termelőszövetkezeteibe kerülnek)
