Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-06 / 131. szám

1 1957 JÜNITJS 6 NAPLÓ 5 Valódi információkat hozott e* a fogoly a fehéreknek Marjutka Üj forradalmi tartalmú és megoldású filmmel je­lentkezik a szovjet filmmű­vészet a cannesi filmfeszti­válon. A film egy nagy, tragikus szerelem történe­tét örökíti meg. A Vörös Hadsereg győzelmes és ne­héz harcát mutatja be, mi­közben egy fiatal, ízig-vé- rig forradalmár leány — Marjutka — éhségen és kí­nokon, halálon és csataza­jon keresztül is kitart első szerelme mellett. A film­ben a fiatal filmszínész- gárda egész sora vonul fel. m H BC A két fiatal között egy egész világ áll min­den ellentmondásával és szépségével i[ Ausztriában a regensburgi' ifjúsági tanácsadóhivatal való-, szinűleg a banditizmus, a be- ( törések és a tolvajlások elter­jedése miatt tehergépkocsin já-' ró kiállítást rendezett a vad-1 nyugati és hasonló tárgyú co-< micskból. A mozgó kiállítást, i amely bejárta Bajorországot, i rengeteg szülő és nevelő tekin- i tette meg, akiknek előadást < tartottak az ilyen irodalom ká-1 ros hatásáról. JUANITA CSÓKJA" JURIJ MILJUTYIN „Juani­ta csókja” című operettjének májusi előadásaira már ápri­lisban elkeltek a jegyek. A moszkvaiak körében nagy az érdeklődés Pablo és Csanita sorsa iránt, amelyet a moszk­vai operettszínház mutat be. A darab sikere elsősorban ab­ban rejlik, hogy rendkívül ak­tuális témát dolgoz fel. Az ope­rett arról szól, hogy Latin- Amerika egyik országában né­hány fiatal el szeretne jutni a Csehszlovák könyvillusztráció Ha kezedbe veszel egy könyvet, már az első pillanatban hatnak rád a címlap rajzai és a belső illusztrációk. Éppen ezért — akarva-akaratlan —először a képeket nézegetjük, vé­gigforgatjuk a könyvet és csak azután kezdünk hozzá az ol­vasásához. A csehszlovák könyvkiadás erre az olvasási tulajdonságra alapozza munkáját és gazdag illusztrációval, gondosan szer­kesztett címlapokkal látja el kiadásait. Ezek a művészi illuszt­rációk segítik kifejezni az író gondolatát és közelebb hozzák az olvasót a cselekményhez. Nemcsak a szépirodalmi művek­hez készítenek rajzokat, de illusztrálják a zenei kiadványokat is. Bizony sokat tanulhatna tőlük a magyar könyvkiadás. moszkvai fesztiválra. Vala­mennyien diákok — Ramon — medikus, Anita — egy bárban dolgozik, Pablo — karmester­nek készül, Juanita — énekes­nő szeretne lenni, Diego — az egyetem jogi fakultására jár. A Csendes-óceán partjától Moszkváig hosszú és főleg rendkívül költséges az út. A diákok elhatározzák, hogy ut­cákon és tereken hangverse­nyeket, előadásokat rendeznek és így teremtik elő a szükséges összeget. Egyikük tréfából javasolja, í hogy pénzért sorsolják ki Jua- ^nita csókját is. Cesare, gazdag bártulajdonos minden pénzt megadna Juanita csókjáért és nem hajlandó beletörődni, hogy az „árverés” csupán tréfa volt. Megvesztegetésekkel és fenye- getésekkel eléri, hogy letar­tóztatják Juanita barátait. Ez­után kényszeríti Juanitát, hogy szerződést írjon alá, mert ez nagyobb hasznot jelentene, mint Angela, a jelenlegi bár- énekesnő. Végül azonban ki­szabadulnak Juanita barátai.) és túljárnak az álnak Cesare eszén. A bártulajdonos Juami- tával akarja megtartani eskü­vőjét, a menyasszonyi ruhá­ban azonban Juanita helyett Angela jelenik meg. Juanita visszatér barátai körébe és most már együtt készülődnek az utazásra. Az operett szereplői vala­mennyien fiatalok. S talán eb­ben rejlik az előadás friss tem­peramentumának titka is. A színház kollektívája elhatároz­ta, hogy a darabot a hatodik Világifjúsági Találkozóra ér­kező küldöttek előtt is bemu- ' | tátjáik. HOLLYWOODBAN filmet ► készítenek Dosztojevszkij „Ka­► ramazov-testvérek” című híres ► regényéből. A film főszerepei­dre Yul Brinnert, Richard Ba- ►sehartot és Lee Gobbot sze- ►melték ki. A női főszereplőt ►még nem választották ki, de ■úgy hírlik, Marilyn Monroe- [nak élete vágya, hogy a fiim- ! ben szerepeljen. * A CANNESI FILMFESZTI- !VALÓN bemutatták az „Uta­zás a föld körül 80 nap alatt” [című, Verne-regényből készült [filmet. A film főszerepét Da- !vid Niven, Marlene Dietrich, (Frank Sinatra és Noel Coward játsszák. A film készítője Mike Todd. ft A SZOVJETUNIÓBAN „Fel­vevőgéppel a világ körül” cím­mel színesfilm-sorozatot ját­szanak. A filmek Argentina, Indonézia, Izlamd, Franciaor­Új. @.íÉmcslMclq. Mint előre látható volt, a cannesi filmfesztiválon új, te-r . _ hetséges filmcsillag tűnt fei. iszág, Szíria, az Egyesült Alla­Neve: Jaquelinc Sassard, nem­zetisége: francia, kora 18 év. Nevét a film berkeiben még nem igen ismerik, de 24 hóna­pon belül olyan híres lesz, mint Audrey Hepburn. Holly­wood és Páris számára éppúgy ismert lesz arca és játékstílusa, mint Marlene Dietriché, vagy Ava Gardneré. — M i ez ?! mok és más országok életéből adnak ízelítőt a nézőközönség­nek. * HOLLYWOODBAN ÉS NEW YORKBAN nagy sikerrel mu­tatták be Walt Disney legújabb természetrajzi filmjét. A 70 perc időtartamú színes film cí­me „Az élet titkai”. A kriti­kusok által nagy lelkesedéssel fogadott film elbűvölő képek­ben mesél virágokról, növé­nyekről és rovarokról. * G. L. ROSALJ rendező meg- i kezdte a moszkvai MOSZFILM > műtermeiben Alekszej Tolsztoj ) „Golgota” című regénytrilógiá­> jának megfilmesítését * GINA LOLLOBRIGIDA és d férje, a jugoszláv származású ► doktor Skofics „Lollies” néven rúj olasz filmtársaságot alapí- ftott. Még nem tudni, hogy mi ► lesz az új vállalat első filmje. Az indiai filmművészet igen termékeny. Csak kevesen tud­ják, hogy Indiában évente 300 filmet gyártanak és a nagy produkciókkal a világ filmtár­sadalma számol. A legtöbb in­diai film ereje és hatása abban van, hogy visszatükrözi a spe­ciális hazai helyzeteket és kö­rülményeket. Számos téma a mythologlai mondákra épül fel. Képünkön: Sheila Ramani, egyik igen kedvelt indiai film­színésznő. „Ha idáig jutottunk volna... Nemcsak a pályán van Ilyen, de a festészetben is, annak is egyik fajtája, az absztrakt mű­vészet a hódolója: Ezt bizo­nyítja az ausztráliai Albert Tucker festő képe, mely egy „izgalmas” labdarúgó jelenetet ábrázol, az ő ízlése szerint. Egy ködös londoni reggelen SS-egyenruhás csapatok és a hitleri Wermacht katonái foglalták el az angol főváros köz­pontját. A Trafalgar-téren, Nelson emlékműve felett horog- keresztes zászlót lengetett a szél... Ez az esemény a „Ha idáig jutottunk volna” című film felvételei közben történt. A film fiatal rendezője, a 18 éves C. Brownlow, igyekezett feltárni a nézők előtt, mi történt volna Angliával, ha Hitlernek sikerült volna behatolnia a szigetországba. A film bemutatja a hitleristák angliai garáz­dálkodását és a náci csapatok díszszemléjét London központ­jában. A film valamennyi szerepét egy műkedvelő filmklub tag­jai alakítják. Az egyik főszerepet például a dachaui náci kon­centrációs tábor egy volt foglya játssza. IttdUd PMiftUcís : »HZESHEIEDH­v. — Ni, ott van Ilonka is!.;. — Irénke ma­gyaráz neki valamit..., hű, de mennyire magyaráz..., de innen is látni, hogy Ilonka rá sem hederít... — Ne is hallgass senkire Ilonkám, mert ha Szalai Bander autóval jött is, innen már veletek együtt megy haza a kolóniára..., örökre veletek.;. — És talán eljön az idő, amikor majd a kaszámyapatak túloldalán, felépül az a kis kertes ház... És a téren, ahol most álltok, tölgyfákat ültetünk ... Tizenhat tölgyfát, és kőkerítéssel fogjuk körül őket.,: Arany­betűs márványtábla lesz a kapuján.,, — Ugye, azt elnézitek, hogy legfelül Pap­réti Antal neve legyen... — Nem, nem Ilonka miatt, nem miattunk, hanem, mert az éjszaka, ő segített át hozzátok. — Csak közétek mehetnék most mind­járt ..., mert együtt akarok veletek sztráj­kolni ..., arra szükség van most..., de az istenért, ne kíséreljetek meg mást is .-. — Azért meg ne haragudjatok, hogy nem megyek elébetek, de engem is köt még a megállapodás: , © Amikor Szalai Bander, a pódium elé állt, négyszáz szempár parázslóit felé, négyszáz, még se jót, se rosszat nem mondó száj hall­gatott, talán gyanakvóan, talán készen az összecsapásra í :«• *- Barátaim!::: — Egy pillanatra szédülés ragadta el a szabadulni vágyó, a kifelé höm­pölygő félelmetes kinyilatkoztatástól: s, — Elvtársak!.: Mintha szél zúgott volna végig a csarno­kon, megmozdult az emberüstökű erdő... És közülük is, a legszálfább, a legbozontosabb tölgyről, Dómján Pistáról verődött az emel­vény felé a visszhang.:; — Itt vagyunk Bander!.-.,, beszélj! És Szalai Bandert sodorta, a nagy-nagy in­dulata. — Tudjátok meg, hogy tegnap délután a pesti országú tró! idáig, még rongyembert hordozott a piros Opel, mert azzal jöttem, lát­hattátok .. -. Azt a rongyembert, annak a lel­két, otthagytam az éjjel a Szommer vendég­lőben, huszonhat gépelt oldalra írva..; — Az ott maradt, és most én állok itt előt­tetek . : , — Beszélj Bander, beszélj!.,. — zúgta a ha­talmas kórus. — Tudjátok meg azt is.., tegnap nem hoz­zátok mentem először, hanem a tanácsos úr­hoz .,,, de a ti érdeketekben mentem. -., így igaz! — Ezért nincsenek most csendőrök az ajtó­ban, a folyosón, — A negyvenhárom ügyében akarok most szólani, és a tizenhat ügyében, akik soha töb­bé nem fogják kezükbe a benzinlámpást;.: — Hallom mire készülődtök, hallottam a sztrájkotokról is,, -. Most csak az a kérdés, hisztek-e nekem, elhiszíték-e amit mondani akarok. Amire kérni akarlak titeket;-., — Mert igaz az, amit kérni akarok,,, Tegnap este Paprétiék elmondtak min­dent ..., azt is, hogy ki árulta el a mozgal­munkat, de elmondták Papréti Antal utolsó szavait is. — Antal bácsi azt mondta akkor este ?,, Nem tetszenek nekem ezek a küldött­ségek, mert ez csak arra jó, hogy lefogják a mozgalom vezetőit...” — Igaza volt Antal bácsinak. Mert lefog­ták tavaly, lefogták a tavasszal és lefogják most is, ha nem vigyázunk.,, — Mire vigyázzunk?.„ Bander!.,. Mondd, mire vigyázzunk? .,. — dörögte közbe Dóm­ján Pista. Anra-e, hogy a méltóságosék rühes birkamódján félrecsapják, irtsák egyenként valamennyiünket, vagy arra-e, hogy őrizzük meg a karámot? ... Akkor, inkább a karámot vigyázzuk, akkor többre megyünk.,. — Engedd meg Pista, hogy a szavaddal éljek... Te a karám őrzéséről szóltál.,, — A tanácsos úr nyelvére fordítva, 6k a karám kolomppal ellátott szamarait ragadták ki, és az a szamár, a mi tudatlanságunk volt. s r A kiragadott szamarak közül, egyet-kettőt megpróbáltak a saját javukra idomítani, mielőtt visszacsapnák a karámba... — Ha még emlékeztek, ez sikerült is nekik, tavaly a Czégénnyel, idén a Ricsu iával, most pedig velem kísérleteztek. — És én ki is tanultam ezt a mesterséget, az ő iskolájukon,,, — Tudok már a nyel­vükön is beszélni, és ezzel fogom megverni őket: ss A tanácsos úr azt mondta az este: „— Sza­lai úr, önben minden blzodalmunk,, s A munkások sztrájkolnak és egyébre is készülőd­nek .,, Az asszonyok már el is kezdték.. -. Nem tudjuk még az értelmi szerzők nevét, de ha letörjük a sztrájkot, ez is kiderül. És ez a feladat, önre vár Szalai úr,:-.” — Most pedig itt vagyok, hogy elmondhas­sam; a sztrájkot folytatni kell, de óvakod­junk a küldöttségektől és egyebektől... — Én a gyűlés után elmegyek, mert ha­marosan ki fog derülni minden,53 Esztelen­6ég lenne, ha maradok. De nem hagylak el benneteket, hamarosan hallani fogtok rólam, hamarosan üzenetet küldök nektek, Újra Dómján Pista kezdte.. -. — Miért mennél el Bander!? .., Milyen do­log az!..talán félsz? ,.., lám, nem ijedt meg Papréti Antal és a többiek, meg mi sem ijedezünik..; — Tudd meg hát, nemcsak miattad jöt­tünk ide, hanem Te érted, hogy vezess ben­nünket, innét egyenesen, az oroszlános kapu elé... — És' mondtad is, tudsz a nyelvükön be­szélni ... Mi nem tudunk, mi csak ütni tu­dunk, ha bennünket is ütnek,,, — Tudd meg azt is, hogy most az özve­gyeken a sor... Amikor felfordították a hin- tót, Kun Sándomét, ott helyben lefogták. ,s Mit gondolsz, mi lett a hat gyerekével?.,. Szétszóródtak a kolónián;.; Egyet én is el­vállaltam .., — Várjuk hát meg, amíg a többi is sorra kerül? ,,. Nem várunk. Semmit sem várunk tovább Bander.,, A Kun feleségét, még ma kiszabadítjuk, és a többi özvegynek is kár­térítést követelünk,, Ezért kellesz nekünk Te, és nem a szónoklatod;:: Mint amikor az induló mozdony, maga után csattogtatja a végtelen szerelvényt, úgy ra­gadták át egymástól a szót a jelenlévők. Egy ordítás volt a nagy terem:.s — Jössz-e velünk Bander?!.;: — Légy a ve­zetőnk! .,, — döntsük ki az oroszlános ka­put!:,, — Ha maradsz, mi akkor is me­gyünk ;:, ' — Emberek!;:, Barátaim!:,5 — Ne tegyé­tek! : ; : De mi volt már akkor, Szalai Bander hang­ja? Gyenge, repdeső pehely, a kavargó szél­viharban. (Folytatása következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents