Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-06 / 131. szám

4

r

NAPLÓ

1957 JÜNTUS 6

Hamarosan itt az olcsó televízió

Magyar mérnökök nagyhírű találmánya

Azt hiszem senkisem tagadja, hogy a sorsjátékok korát éljük. És milyen szerencsével! A főnyeremény legtöbbször televíziós készülék. Legalább reménykedhetnek az emberek, hogyha a kis úttörő az ő számukat húzza ki, lesz nekik is egy távolbalátó készülékük. Azért reménykedhetnek csak, mert különben nehezen tudnának 5 500 forintot erre a célra összespórolni.

De ezentúl az átlagkeresetű kistisztviselő, vagy a trafikos- néni is megvásárolhatja a televíziót. Az Oriongyár TV laboratóriumának fiatal vezetője Laszip Sándor és munkatársa, Simon József egy olyan berendezést tervezett, amely lényegesen olcsóbb az eddigieknél.

A Dunántúli Napló postájá&ó&'l

— Elsősorban a rádiócsövek tették drágává a készüléket — mondja. Ezért is igyekeztünk számukat lecsökkenteni.

— És sikerült?

— Sok kísérletezés, gondolkozás után igen. Különféle kapcsolási trükkökkel a csöveknek szinte a felét, nélkülözni lehet.

— És nem megy ez a vétel rovására?

— A készüléket a nagy adó | üzembehelyezése után leg- ’ alább 60 kilométeres körzetiben nagyszerűen lehet hasz- S nálni.

1/ -* ... . -T — f jr j - f » - ,,,fn gr • De nemcsak kispórolták a

n ImOLCJZlSlO tGffJOSItmSnyOK J csöveket ebből az új konstruka vasúton

Lüktet az élet az ország „érhálózatán" a vasúton is. A MÁV pécsi igazgatóság területén kiemelkedő teljesítmények születnek. A bányák egyre növekvő termelését a szenet, az építéshez szükséges kavicsot, téglát, cementárut, szerfát stlb.-t maradéktalanul elszállítjuk. Május 29-én, például 9791 tonna szenet továbbítottunk, közben a többi küldemény sem szünetelt.

Ma már ott tartunk, hogy napi rakodásunk, szállításunk eredménye vetekszik a nagy őszi forgalom erős napjaival. A belakott 1971 kocsi és az 1615 kirakási teljesítmény is erről tanúskodik. A napi. tervek fokozatos túlteljesítésének az eredménye, hogy a havi

: dóból, hanem Laszip Sándor •barátja, az Egyesült Izzó elek- Stroncső fejlesztésének vezető- berakási tonnatervünket 110,5 *ie> Kerekes Béla egy új csó- százalékra teljesítettük. A jvet *s produkált, mennyiségi tervteljesítés mel" J Ez a cső forradalmasítani lett a minőségi mutatók is : fogja a televíziógyártást, de gazdaságos képet mutatnak. Jegy sor egyéb helyen is hasz- Kocsildrakodósumk 14,2 tonna jnálható: műszerekbe illesztve, helyett 15,2 tonnás s a kocsi- 5 vagy előtétben rádióhoz kap- fordulók értéke 2,05 nap, a : csolva _UKV (ultrarövid hullá- tervezettnél 2,4 százalékkal «mű) vételt biztosít. A csőnek jobb. . : egyébként sokkal biztonságoEzek a nagy teljesítmények ! sat,b a tömeggyártása és egy- íermészetesen a vontatási és j szerubb a kapcsolása is. kereskedelmi dolgozók jó mun- ■ Az új televíziós készüléknek káját, nem kevésbé az összes • két típusát állítják elő. Az vasúti dolgozók helytállását jegyikiben rádió is van és még bizonyítják. Azért folyik ez a £ így is olcsóbb a régi_ berende- szorgalmas munka, — a jelent- ■ zésnél. Jövő év elején kerül kező nehézségek leküzdése —, : piacra az új televíziós készü- hogy az ellenforradalom okoz- í’-ék, amelynek nemcsak ára, ta sebet mielőbb begyógyít— «hanem áramfogyasztása is lésük; " ’

Várnai László

Nagyobb felelősséggel...

Négyen voltunk, akiknek nem jutott jegy a magyar- bólyi vasútállomáson. Azaz jutott volna, ha a jegykiadó hétfőn reggel a négy óra 20 perces vonatra az indulás előtt nem tíz perccel kezdi kiadni a menetjegyet. Mivel mindannyian munkába igyekeztünk Jegy nélkül szálltunk fel és egészen Villányig utaztunk menetjegy nélkül. Végül itt sikerült jegyet váltatnunk, hogy tovább utazhassunk. KérJnyegesen kisebb, j A tehetséges magyar mémö- J kök találmánya feltehetően •nagy külföldi érdeklődésre is ■ számot tarthat és az Egyesült £ Izzó az új csőből, az Orionjük a magyarbólyi jgyár pedig az berendezésvasútállomás dől- ;ből sok valutát szerez majd gozóját, hogy ez- j népgazdaságunknak a baráti után kímélje meg • és nyugati országokból. Ne- az utasokat a bősz- ■

szúságtól, kellemet; künk pedig nem kell a szerenlenségtől: tartsa be ■csére várni, mert aki csak egy a szabályt, hálásak «kicsit is takarékoskodik, az

leszünk érte. VANEK JANOS Magyarbóly

Nyolc új belépő a termelőszövetkezetbe

Jól gazdálkodik a hetvehelyi tsz

■ rövid idő alatt vásárolhat maisának egy szép új, modem J rádióval is egybekötött televí- ■aiós berendezést

Önody György

Versenyezzünk!

Mi, a sellyel Béke Termelőszövetkezet tagjai, gazdaságunk jövedelmezősége érdekében versenyre szólítjuk a megye összes termelő- szövetkezetét. A tervkészítés idején még nem tudtuk, hogyan alakulnak termelési lehetőségeink, ezért egyes növényféleségekből alacsonyabb átlagtermést irányoztunk elő. A tagság munkakedve, s a gépállomás segítsége folytán néhány nö- vényféieségből magasabb átlagot is elérhetünk.

Többek között vállaljuk:

A tervezett nyolcmázsás búzaátlagunkat tíz mázsára emeljük. Ez 240 mázsa többlettermést jelent.

A kukoricatermés növelése érdekében négyszer kapálunk. A buszholdas táblából 15 holdon heterózis vetőmagot termelünk.

Elérjük, hogy a tervezett 40 mázsa burgonya helyett holdanként 80 mázsát takarítunk be.

Jelenlegi állatállományunkat olyan mértékben szaporítjuk, hogy év végére 22 szarvasmarha jut majd 100 hold földre.

Háromholdas kertészetünk bői 120 000 forint jövedelmet árulunk. Ezzel biztosítjuk, hogy a tagok részére minden hónapban 10 forint előleget adhassunk munkaegységenként.

Elérjük, hogy év végén minden munkaegységre 87,43 forintot osztunk majd. Ebből 29,66 forint készpénz és 57,77 forint természetbeni részesedés.

A verseny értékelésére, felkérjük a járási tanács mezőgazdasági osztályát. Kérjük, hogy versenyfelhívásunkhoz minél több termelő- szövetkezet csatlakozzon.

MOLNÁR JÁNOS elnök

DORN MIHÁLY

int. biz. tag FIA JANOSNÉ int. bizottsági tag

Tiltsák be a tömegpusztító fegyverek gyártását!

A kákicsi szülői munkaközösség 'tagjai is csatlakoztak

A hetvehelyi termelőszővet“ vegyék. Itt a saját tejüket dol-j kezet egységét még az ellen- gozmák fel és a tejtermékeket! forradalom sem tudta megtör- Pécsre szállítanák. A dombóvá-: ni. összefogásuk bizonyítéka, ri tejbegyűjtő azonban énről*

hogy minden talpalatnyi föl- hallani sem akar, annak elle-j a Nemzetközi Nőszövetség felhívásához, hogy tiltsák be az det megművelnek. A tagok jól nére, hogy neki ráfizetéses a! atom és a többi tömegpusztító fegyver gyártását. A szülői

érzik magukat a közös gaz- hetvehelyi tejbegyűjtés. De re-: munkaközösség elítélte a kapitalista rendszert, amely a prodaságban s ennek láttán a ki- méljük, hogy ez a terv az ille-; fitszerzés érdekében attól sem riad vissza, hogy háborút szíttékeseknél megértésre talál és! son és lángbaboritsa a világot.

így újabb melléküzemággal: A kákicsi asszonyok arra kérik a szülőket, hogy kivétel

tudja a termelőszövetkezet az: nélkül emeljék fel tiltakozó szavukat a tömegpusztító fegyeddiginél is vonzóbbá tenni; verek ellen. Tiltakozásukat nemcsak aláírásukkal pecsételgazdaságátj J ték meg, hanem azt is megfogadták, hogy ezután még naVajda József J gyobb gondot fordítanak gyermekeik nevelésére.

vüláliókban is bizalom ébredt. Az elmúlt hónapban nyolc tagot vettek fel.

A termelőszövetkezet ügyesen gazdálkodik, hogy tagjainak minél nagyobb jövedelmet biztosítson; Tavaly június óta állandóan működik a mészége-; tőjük .és a kőbányájuk. A ke-; mence havonta hatszor éget.! Egy-egy égetés alkalmával 210: mázsa meszet nyernek. Far-; kas Ferenc mészégetőnek nagyhíre van a távoli községekben,! mert a környék legjobb mé-j szét égeti A megrendelők in-; kább várnak, csakhogy ebből! kapjanak. A kőbányánál aj Wágner-brigád látja el a kő-5 fejtés nehéz munkáját. A mel-j léküzemek természetesen jói! jövedelmeznek. Ezért a tarto-J zást a 75 000 forintot kifizet-: ték a gépállomásnak. A többi Jv pénzügyeket is folyamatosan! rendezik. Az ilyen gazdálkodás! mellett a tagság is elégedett.: A termelőszövetkezet intéző-! bizottsága havonta munkaegy-i eégenktot tíz forintot fizet ki! a tagoknak. £

A termelőszövetkezet tervé-! ben szerepel, hogy a községben: lévő tej-begyűjtőt kezelésükbe;

■■ifHnintnmiianiiuiii

Meddig bírja még a szennyvíztelep ?

:

Szeretettel WH Pécsbányára |

Ríi, a villányi általános te-; kóla tanulói június 2-án, vasárnap ellátogattunk Pécsbá- nyatelepre. A kultúrotthonban előadtunk néhány német dalt. Bemutattuk a „Szalafítáncot“, a „Susztertáncot" ezenkívül az' „Ugrós polkát“ is. Szeretettel, jöttünk el Pécsbányára, ahol! az ősszel német nyelvű taní-! tás kezdődik; az iskolások számára. (Karakay Mária leveléből.)

Tudott dolog, hogy a pécsi szennyvíztelepet nem százezres, hanem jóval kisebb város szükségleteinek kielégítésére méretezték. A város pedig nő, nő. túlhaladta már a százezres számot, de még mindig újabb lakótelepek épülnek, újabb nagy területek kerülnek be a csatornahálózatba. Bírja-e ezt a túlterhelést a szennyvíztelep, nem fenyeget-e valamilyen formában — szennyvízkatasztrófa?

Jelenleg tizenegy— tizenkétezer köbméter víz folyik le naponta a Megyeri út alatt húzódó 60x80 centiméteres főcsatornán a telepre. Ez a tetemes szennyvíz- mennyiség átfolyik az ülepítőmedencéken, ahol az iszapja leülepszik. Itt mindjárt meg kell Jegyezni, hogy a medencék 6—7, maximum nyolc ezer köbméter szenny víz befogadására készültek, évtizedekkel ezelőtt. A mai meny- nyiséget még elbírják, de félő, hogy ha jelentősen növekszik a város szennyvize — árúi várható — akkor az ülepítőkön való átfolyás meggyorsul és az iszap nem válik ki a vízből, ami a derítőtavakat tenné bűzössé a telep könyékével együtt és egyéb bajokat okozna.

De kísérjük tovább a víz útját az üle- pí tő medencékből. A medencék alján ösz- szegyült iszap a rothasztótornyokba, a medencékből elfolyó víz pedig a derítő- tavakba kerül.

A rothasztótornyok 1938-ban épültek. — Kétségtelenül az ország legkorszerűbb szennyvíztelepi berendezései közé tartoznak. Az iszapot itt harminc fokos hőmérsékleten metán baktériumok segítségével rothasztják és gázt nyernek belőle. Naponta ezer köbméter gázt adnak át a gázmüveknek, a többit pedig házon beiül használják fel a tornyok fűtésére és az üzem egyéb

szükségletére. A rot- hasztás után a toronyból már teljesen szagtalanul kerül ki az iszap, mint a legkitűnőbb szcrvcstrá- gyák egyike. A veszedelem ugyanaz, mint fentebb, a tornyok nem bírják már el az iszap jelentős növekedését, tekintve, hogy jelenleg is gyorsított rothasztás folyik.

Vfzprobléma: jelenleg három szlvaty- tyú nyomja a már említett ülepítőmedencékből elfolyó vizet a derítőtavakba. Az egyik szivattyú huszonnégy óra hosz- szat, a másik kettő tíz-tlzebkét órát dolgozik naponta — főleg a csúcsidőkben. A szivattyúk túlterheltsége már elindult a megoldás útján, mert két nagyteljesítményű szivaty- tyú már csak a beszerelésre vár és a beszerelésük után megoldódik a szl- vattyűgond. A derítő tavak azonban továbbra is gondot okoznak. Befogadó- képességük 35 ezer

köbméter. Tehát há' rom nap alatt meg' telnek és akkor le kell ereszteni a vizüket a fekete vízbe. Igen ám, csakhogy a derítőtavak vize szerves anyagokkal szennyezett és egyenesen a halgazdaságok tavai felé folyik, Persze nem engedik be ezt a vizet a halastavakba, de kérdés, mit hoz a holnap. Ha felduzzad a város szennyvize, ak kor esetleg másnaponként kell leereszteni a derítőtavakat, a halgazdaságnak pedig még három nap is kevés, hogy főleg nyáron fel tudja duzzasztani a tavait a fekete vízbőL

Marad megoldásként: a szennyvíz biológiai tisztítása, vagy újabb nagyobb deriiőtavak létesítő se.

Mindent egybevetve: pillanatnyilag

még fel tudja dolgozni a szennyvíztelep a város szennyvizét, de már évekig nem bírja. Bővítésre szorul már. —ez P—

\Jeő<zÜ$es

Elviselhetetlenül keverik a pletykát. Talán már nem is pletyka: — rágalom. Nyugtalanító, fájó rágalmak egyszerű szövetkezeti tagok, kommunisták ellen. A répaföldön, a kukoricatáblán és egész Gyöngyfán naphosszat szítják a tüzet a Herendi-ügy körül. A minap már azt mondta Péter Annus is:

— Nem bánom, akármi történik ... Ha Herendiéknek ki kell menni a lakásból, itthagyom az egész szövetkezetét... Én már most sem tudok aludni, amióta piszkálják őket ezzel a lakással...

Weisz Gyuláné csaknem sírva panaszolja, hogy egész nap veszekszenek a szövetkezeti tagok: Weisznét, Neth Antal bácsit és a tanácsot okolják azért, mert Herendiéknek ki kell menniök a lakásból. Nyelvére vette őket a falu, szidják, rágalmazzák őket és velük együtt a szövetkezetét ... Herendiék miatt.

Tulajdonképpen kik ezek a Herendiék?

45 holdas kulákok. 1952-ben elhagyták a falut, Pécsre költöztek. Gyöngyfán maradt a földjük, házuk, gazdasági épületekkel együtt. Ezeket átvette a szövetkezet. Októberben azután Herendi megjelent a tanácson, s lakásigény- lést nyújtott át régi, eldobott házára. Abban az időben „levegőben lógott" ez a tsz, de a nagy bizonytalanság légkörében is megmondták Herendinek: várjunk a lakásüggyel. A szövetkezet hivatalosan nem oszlott fel, alakul egy új tsz, amely törvényesen jogutódja az előbbinek. Herendi azonban fittyet hányva a törvényességnek, önkényesen beköltözött a lakásba, azzal a jeligével, hogy úgysem lesz már Gyöngyfán szövetkezés.

Nem a véletlen csodája, hogy 14 tag mégis megalakította a termelőszövetkezetet. Herendi ennek ellenére bent terpeszkedik a tagok épületében és többszöri hivatalos felszólítás ellenére sem hajlandó kiköltözni. Ehelyett agyafúrtan izgatja a rokonság kedélyeit a szövetkezet ellen. Könnyen megy ez, mert valamilyen módon csaknem az egész falu Herendiék rokona... Péter Annusék kivételével. Velük még születőben van egy igen közeli rokonság, mivel a Herendi-gyerek Annusnak „udvarolgat". A lány — azaz, hogy a lányasszony ragaszkodik hozzá. Talán azért is, mert soha nem gondolta volna, hogy 45 holdas legény veszi majd feleségül, hisz Gyöngyfán sem volt az divat, hogy az efajták pásztorlányba szerelmeskednek.

Péteréket tehát könnyű befolyásolni, a szövetkezet ellen haragítani. Csupán az a baj, hogy eléggé veszélyes ez a játék. A jelek szerint ugyanis, ha tovább folytatódik a rágalomhadjárat, feloszlik a gyöngyfái tsz. A tagság fele már úgy vélekedik, hogy a Herendi-ügy miatt szakít a szövetkezettel. Persze, elsősorban a Péter-családról van szó, mert ugye, a szerelem meg .; s

Nem kételkedem a két fiatal i g a*z 1 szerelmében, s a két család őszinte barátságában. A történtek azonban igen elgondolkoztató sorrendben követik egymást, ezért néhánynál érdemes kicsit megállni.

Furcsa az, hogy a Herendi-legény csupán néhány hónapja forgolódik az Annus lány körül, Érdekesebb, hogy a szülők barátsága még fiatalabb.

Amikor Péterék még községi pásztorok voltak, észre sem vették egymást. Abban az időben a cselédjüket is többre becsülték Herendiék, mint ezt a családot. Ezek után lehetséges-e az, hogy cél nélkül, véletlenül került egymáshoz oly közel ez a két család?

Nem valószínű! Herendiék és társai azt gondolják: ha Péterék ott hagyják a szövetkezetei, teljesen pusztulásra van ítélve a gyöngyfái tsz, mert Péterék adják hozzá a legnagyobb erőt. öten dolgoznak a közösben. Befolyásuk alá kerítették Gyurkovics Imre elnököt is, aki egyben pénztáros és a pártszervezet titkára. Ez is egy lépés a bomlasztás felé — tapsolnak a kárörvendők;

Ha tudnák, milyen korai az örömük, kicsit kesernyéssé válna a szájuk íze. Mert ugye az épületet el kell hagyni Herendiéknek és megmarad a termelőszövetkezet is, hisz ha kilépő lesz, akkor sem húzzák meg a vészharangot, mert Piskóról már hét család jelentette: eljönne a gyöngyfái tsz-be. Beszélni kell arról is, hogy október örökre elmúlt. Vannak már törvények, amelyek védik a szövetkezet jogait. Vannak becsületes emberek, kommunisták, akik érvényt szereznek a törvénynek, s nem engedik szétzülleszteni a szövetkezetét.

Miért is engednék? A nagygazdák még abban a „régi jó világban” körmük szakadtáig védték, amilyük volt. Ök nem sajnálták a pásztort, amikor szakadó esőben, éhezve, rongyosan ballagott a nyáj után. Kidobták a cselédet tél idején is, aztán hajléktalanul, kenyér nélkül kóborolhatott, míg valamelyik faluban újból kapott egy „priccset” a bűzös istállóban.

Amikor Péter Annuska azt mondta: nem tud aludni Herendiék ügye miatt — Weisz Gyuláné csak ennyit válaszolt:

— Hidd el Annuskám, ha októberben ők győznek, most meg sem ismerne az a fiú;: s

Ez a szín Igazság! A nincstelenekből majd lett volna vándorló potyamunkás, s pásztor, mint valaha. Ez bizonyára nem kétséges a gyöngyfalak előtt sem, hisz mindenki látta, hogy a herendiek nem a páterekkel szőttek barátságot, s nem azért ordítottak, hogy osszák fel a gyöngyfái határt a földnélküliek között, összefogtak a nagygazdák, és olyanok, mint F. Kovács Jánc«, volt leventeoktató, a régi birtok visszaállításáért. Akik F. Kovács keze alatt játszották a leventésdit, még emlékeznek arra, hányszor fektette meg őket a térdigérő sárban, S ez az ember már októberben azt kiabálta:

— Hamarosan lógnak majd a kommunisták;?:

Herendi meg pökhendien híresztelte:

— Addig nem jövök lakni Gyöngyfára, amíg ezek a szemetek (értsd: tsz-tagok) itt vannak.:;

A „szemetek” pedig még jóidéig Gyöngyfán maradnak, s ha tetszik, ha nem, az ön házában, Herendi gazduram, amelyből egykor gerinctelen módon megfutamodott;;. Nem egyes emberek gondolata ez, hanem szövetkezeti érdek, a tagok közös érdeke:;;

Lipóczkl József.