Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-30 / 152. szám

4 NAPLÓ 1951 JÜNIUS JS Befejeződött az MSZMP országos konferenciája A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata (Folytatás a 3. oldalról). tén. A burzsoázia Itt Is a ka­pitalista restaurációra tört, kíméletlenül üldözve mind­azt, ami kultúránkban a hala­dást képviselte, igyekezett megsemmisíteni a proletár­diktatúrának hatalmas kultu­rális eredményeit. Ezért a pártértekezlet úgy határoz, hogy az adott terüle­teken dolgozó kommunisták vezetésiével szilárdan támasz­kodva a rendszerünkhöz hű értelmiségiek soraira, határo­zott ellentámadást kell indí­tanunk az ellenforradalom kulturális életünkben jelent­kező térhódítása ellen. Politi­kailag és szakmailag meg kell erősíteni a párt és államvcze- tés hadállásait, eltávojítva a kulturális élet kulcspozíciói­ból az ellenforradalmi eleme­ket. A tudományos kutatások te­rén elért eredményeink meg­védése és tovább fej'esetése ér­dekében elő kell segítenünk, hogy a személyi kultusz és a dogmatizmus káros jelenségei­től megszabadult marxista társadalomtudomány tárja- fel gazdasági, politikai életünk alapvető kérdéseit, tegye szé­les körben általánossá a mar­xizmus—leninizmus tanításait, biztosítva ilymódon a dialek­tikus és történelmi materializ­mus fokozott behatolását az egyes szaktudományokba is. Oktatási munkánkban a ta­nulmányi fegyelemért, az Hiú­ság körében tapasztalható kle- rikgi'zmus, nacionalizmus ki- k" ' üléséért folytatott harc mellett az eddigieknél na­gyobb figyelmet kell fordíta­nunk a pedagógusok politikai nevelésére, társadalmi szere­pük növelésére. Felsőfokú oktatásban n.agy gondot kell fordítanunk a hallgatók felvételének politi­kai szempontjaira, a felvett hallgatók szakmai és világné­zeti nevelésére, messzemenően támogatva a főiskolai KISZ- szervpzetek munkáját. Alaposan átgondolt, sokol­dalú és magasszínvonalú esz­mei harcot kell folytatnunk az ideológiai területen még mindig rendkívül erős kispol­gári ellenforradalmi áramla­tok és eszmei zűrzavar ellen. A művészeti élet területein elő kell mozdítani művészetünk, irodalmunk fejődését, a szo­cialista realizmus iránvában, elsősorban a pártos, szocialista realista alkotásokat kell tá­mogatnunk. Helyet kell biz­tosítanunk más haladó törek­vések érvényesülésének is, ter­mészetesen mindenkor fen- tartva a bírá’at jogát is. A közelmúlt ellenforradal­mi eseményei a kultúra terü­letein is bebizonyították, hogy a párt irányító, ellenőrző te­vékenysége nélkül lehetetlen a proletárdiktatúra következetes osztályharcos politikájának biztosítása. A feladat tehát: erősíteni a párt hadállásait tu­dományos és kulturális éle­tünkben is, fokozni a mar­xista—leninista tanítások tisz­taságáért folytatott harcot, amely a párt minden tagjá­nak kötelessége. Az ellenforradalmi szervez­kedés erői a „klasszikus” horthysta kategóriákból, a disz- szidensekből, a kispolgári, a nacionalista, a pártellenes erők­ből rekrutálódnak. Nagy hiba, ha eltúlozzuk az ellenség erejét, de nem kisebb az sem, ha lebecsüljük. A dolgozó nép legmagasabb fokú éberségére van szük­ség, mert a belügyminisz­térium szervei is csak úgy tudnak sikeresen harcolni az ellenséges elemekkel szemben. Felszólalása befejező részé­ben Biszku Béla hangsúlyozta, hogy az ellenséges aknamun­ka leküz-déséért folytatott harc szempontjából is óriási jelen­tőségű a pártegység. Elemez­te, hogy az elmúlt esztendők­ben milyen tényezők bomlasz­tották a párt egységét. Nagy szerepe volt ebben az 1953 után bekövetkezett huzavoná­nak és a káderpolitikában el­követett súlyos hibáknak. Az ellenforradalom kirob­banásában, mint ahogy a Központi Bizottság 1956- decemberi határozata meg­állapította, négy tényezőnek volt szerepe, s ez a négy té­nyező egységet képez, egy­mástól elválaszthatatlan. A magyar munkásmozgalom saját tapasztalatai alapján tanulta meg. hogy le kell küz­denie a párt soraiban mind­két fajta elhajlást, a balo’dali szektás vonalat éppúgy, mint a revízión izmust, amely a munkásosztály elárulásához vezetett. A párt, miután felis­merte mindkét elhajlás ter­mészetét, jelentőségét, káros voltát, következményeit — ké­pes leküzdeni azokat, képes megerősíteni sorait, a párt egységét, s ennek alapján to­vább fog erősödni a munkás- osztály hatalma — fejezte be felszólalását Biszku Béla. Magyarországon óriási kul- túrforradalom zajlott le* amelynek eredményeként kulturális vonatkozásban magunk mögött hagytunk egy sor nyugati országot. Magasszínvonalú ku1 túrát ad­tunk a neonok, nem pedig a kultúrs7noboknak. Elismerte, hogy kultúrp«'M- ti'kánk rés7'eteiben nincs lei"* dolgozva. Fm'ékeztetett azon­ban arra. hogy ez nem a leg­utóbbi idők fogyatékossága — átgondolt követkazetes kultúr­politikánk jó néhány eszten­deje nincs. Segíteni akarunk sok éves kultúrpolitikai mulasztá­sainkon, kidolgozzuk a párt kultúrpolitikai irányvona­lát. Az ideológiában nincs békés együttélés. Az értelmiség iránt türelmes magatartásra 'n szükség, érezze, hogy a p. t és a kormány elismeri mun­káját. Ehhez a vezetés részé­ről is több gesztusra van szükség. Ugyanakkor azonban kíméletlen harcot kell folytat­ni a revizionizmus. a nacio­nalizmus és az érte’miségben mélyen gyökeret vert más t^~ vés nézetek ellen. Aczél György felszólalása Aczél György művelődés- vai Józseffel, ügyi miniszterhelyettes a Köz Beszélt ezután kultúrpoliti- ponti Bizottság tagja néhány kánfc egyes kérdéseiről, hang- kérdésibein vitába szállt Ré- súlyozta, hogy VII. A szombat délelőtti ülés A párt nemzetközi kapcsolatai A párt nemzetközi kapcso­latai a proletár internaciona­lizmus alapjain nyugszanak. Október óta a testvéri kom­munista és munkáspártokkal az egyenjogúság elvének tisz­teletben tartása alapján széle­sedtek és erősödtek nemzet­közi kapcsolataink. A pártértekezlct örömmel veszi tudomásul, hogy az el­múlt hónapokban a párt veze­tői találkoztak, tárgyalásokat folytattak és teljes egyetértés­ben megállapodást kötöttek a Szovjetunió Kommunista Párt­jával, Kína Kommunista Párt­jával, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjával a Német Szo­cialista Egységpárttal, a Ro­mán Munkáspárttal, a Francia Kommunista Párttal, a Bolgár Kommunista Párttal, s az Olasz Kommunista Párttal. Ellenségeinknek, a Nagy Imrc-féle árulócsoportnak, s magának az ellenforradalmi fegyveres felkelésnek az volt a célja, hogy pártunkat leté­rítsék a proletár internaciona­lizmus útjáról, elszakítsák és szembeállítsák a Szovjetunió Kommunista Pártjával és a többi testvéri kommunista párttal. Az októberi ellenfor­radalmi és imperialista táma­dás időszakában azonban ki­tűnt, hogy a proletár interna­cionalizmus eszméihez és a szocialista tábor . egységéhez való hűség és ragaszkodás ná­lunk nem szűk pártérdek, nem elvont elvi kérdés, ha­nem a magyar nép és a Ma­gyar Népköztársaság létérdeke is. Pártunk eljenségcinek ter­vei meghiúsultak. Viszonyunk ma a testvéri pártokhoz erő­sebb, mint valaha, még jobban összeforraszt velük az impe­rialista reakcióval szemben közösen vívott nehéz harc. Ezek a testvérpártok október­ben és novemberben nemcsak szavakban fejezték ki szolida­ritásukat, hanem maguk is komoly harcot vívtak a ma­gyar proletárdiktatúráért. Nyugati testvérpártjaink szem­beszálltak az imperialista pro­vokációkkal, nehéz helyzetben kiálltak pártunk politikája mellett, támogatták intézkedé­seinket, megállapították or­szág-világ előtt, hogy pártunk marxista-leninista párt, az or­szág vezető ereje és helyesen védelmezi a dolgozó magyar nép érdekeit. A párt és poli­tikája mellett való kiállás állásfoglalás volt a dolgozó magyar nép igaz ügye mellett. Különösen nagyra becsüljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának pártunk iránt tanú­sított igaz, odaadó és áldozat­kész barátságát. A kommunista és munkás­pártok proletár internaciona­lizmustól átfűtött harcos szo­lidaritása arra kötelezi pár­tunkat, hogy a magyar mun­kásosztályban és a magyar népben még tovább mélyítsük és erősítsük a proletárinterna­cionalizmus szellemét. Az országos pártértekezlet Horváth András, a Pest szombaton délelőtt Kiss Ká- megyei intéző bizottság elnö- roly elnökletével folytatta a napirend első és második pontja feletti vitát. ke többek között a pártegység­ről és a vezetés iránti biza­lomról beszélt. GÁSPÁR SÁNDOR: Erősíteni kell a szakszervezetekben a pártirányítást A péntek délutáni ülés Az MSZMP országos érte- védelmi miniszternek, a Köz- kezletének péntek délutáni ponti Bizottság tagjának adta ülésén az elnöklő Rónai Sán- meg a szót. dór elsőnek Révész Géza hon­RÉVÉSZ GÉZA: Á hadsereg képes lett volna szilárdan helytállni Révész Géza felszólalásá­ban elemezte azokat az oko­kat, amelyek következtében a hadsereg nem tudta leverni az ellenforradalmat. A hadsereg képes lett volna szilárdan helytállni. Bizonyíték erre, hogy a hadsereg több egysége derekasan harcolt az ellenfor­radalmárok ellen. A hadsereg szétesésének alapvető oka nem a hadseregen belül, hanem a kormány és a pártvezetés bi­zonytalanságában, majd Nagy Imrének árulásában keresendő. Jellemző azonban a hadsereg állásfoglalására, hogy Nagy Imrééknek mindennek el’éné re sem sikerült a had­sereget az ellenforradalom oldalára vonni és a szovjet csapatok ellen felhasználni. S amint megalakult a mun­kás-paraszt forradalmi kor­mány, a hadsereg túlnyomó része azonnal csatasorba állt, az alkotmányos rend, a prole­tárhatalom helyreállítására és megszilárdítására. Az újjászervezett hadsereg tisztikarának gerincét éppen azok képezik, akik ezekből a nehéz karhatalmi feladatokból becsülettel kivették részüket. A következő felszólaló J a- kab Sándor, a Nógrád megyei intéző bizottság elnöke volt. Utána Major Tamás a Köz­ponti bizottság tagja, a Nem­zeti Színház igazgatója emelke­dett szólásra. R a p p a i Gyula elvtárs, a Tolna megyei intéző bizottság elnökének felszólalá­sa után Nyers Rezső beter­jesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A pártértekezleten 348 kül- való részvétel szerinti meg- dött és 211 meghívott vesz oszlás. A küldöttek 6.3 száza- részt. Foglalkozásuk szerint a léka már 1919 előtt, 28 száza- küldöttek csaknem háromne- léka 1940 előtt, 55 százaléka gyed része eredetileg munkás, pedig már 1044 előtt bekapcso- 81.5 százalék már 1945 előtt, lódott a munkásmozgalmba. további 31 százaléka pedig 1945 A mandátumvizsgáló bizott- 6ta tagja a pártnak. Még kife- ság jelentését a pártértekezlet lezőbb a munkásmozgalomban egyhangúlag elfogadta. BISZKU BÉLA: A legmagasabb fokú éberségre van szükség Biszíku Béla az ellenforradal­mi szervezkedés felszámolásá­ról tájékoztatta a pártértekez­letet Elmondotta, hogy a belügyminisztérium szer­vei egyrészt az ellenforrada­lom bűnöseinek felkutatásán, másrészt az úi ellenforra­dalmi szervezkedések lelep­lezésén munkálkodnak. Mindkét fe'adat megoldása kiélezett osztályharc közepette folyik, hiszen az ellenség men­teni próbálja embereit. Mindenekelőtt az ellenforra­dalmi szervezkedés vezérkarát •és tömikarát semmisítjük meg és tesszük ártalmatlanná, hogy az ellenforradalom „közkato­nái" is lemondjanak terveikről, s feladják a proletárhatalom elleni harcukat. Biszku Béla ezután az ellen­ség megváltozott taktikájáról szólott. Az ellenség mély ille­galitásba vonult és onnan tá­mad a munkásosztály hatal­mára. Amerikai útmutatás sze­rint állandó nyugtalanságban igyekszik tartani a dolgozókat, erre minden eszközt felhasznál. Az imperialisták céljaikra összeszedtek mindenféle söpre­déket és újabb provokációkra készítik fel őket. Létrehoztak például egy „Magyar Szabad­ságharcos Szövetség”-et, azon Is dolgoznak, hogy valamiféle „parlamentet” létesítsenek, amelyben együtt van Király Béla, Kéthly Anna, Eckhardt Tibor, tehát a magyar munkás- os7.tály, a marvar nép minden rendű-rangú ellensége. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára szólalt fel. Nyil­vánvaló — mondotta —.hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat és ezzel együtt a munkáshatalom további erő­sítésében a párt támaszkodni tud a szakszervezetekre, ame­lyek munkája kiterjed a mun­kásélet miniden megmozdulá­sára. Rámutatott, hogy elválaszt­hatatlan összefüggés van a közvetlen érdekvédelem, tehát a dolgozóikat mindennap fog­lalkoztató ügyes-bajos do'gok és a terme'és érdekében foly­tatott politikai munka között. Ha a dolgozóik panaszait, ké­réseit a szakszervezetek elin­tézik, akkor abban tudnak a termelésre mozgósítani. Gáspár Sándor hangsúlyoz­ta, hogy javítani, állandóan erősíteni kell a szakszerveze­tekben a pártirányítást. Végül beszélt a munkások szerepé­ről a gyárak, üzemek vezeté­sében és ellenőrzésében. Hang­súlyozta, hogy e szerepet erő­síteni kell, de fenntartva egy­ben az egyszemélyi vezetés és a tervgazdálkodás elvét, Ezután Putnoki László, a Heves megyei intéző bizott­ság elnöke szólalt fel, Amb­rus Jenő, a Pécsi városi in­téző bizottság elnöke hang­súlyozta, hogy a mainál töb­bet kell foglalkozni a gazda­sági élet megszilárdításával, a becsületes, szorgalmas bara­nyai bányászok követelik, hogy ahol csak lehet, térjünk vissza a teljesítménybérezés­re. Cseterki Lajos, a Fejér megyei intéző bizottság elnö­ke, majd Tolnai Gábor egyetemi tanár felszólalása után Kiss Károly bejelen­tette, hogy eddig 442 távirat érkezett az országos pártérte- kezlethez, bizonyságul annak, hogy az országban és külföl­dön testvérpárjainknál figye­lemmel kísérik a magyar kom­munistái!» tanácskozását, A következő felszólaló B a- k o s István elvtárs, a Veszp­rém megyei pártbizottság tit­kára. Ezután az elnöklő Kiss Károly Fehér Lajosnak, az Intéző Bizottság tagjának ad­ta meg a szót. FEHÉR LAJOS: A mezőgazdaság átszervezése nem öncél Fehér Lajos a párt mező­gazdasági politikájáról be­szélt. A mezőgazdasággal szemben — mondotta — a fogyasztó- közönség, az ipar és az export részéről nagyok az igények. A mezőgazdaság fejlődése ugyan­akkor lassú. Ez ma népgaz­daságunk egyik legnagyobb belső ellentmondása. Ennek mego’dása csak úgy lehet­séges, ha munkánk középpontjában továbbra is az Iparosítás áll; egybekötve egészsége­sebb ipari struktúra kiala­kításával, de emellett egyik főfetadatunkul a mezőgaz­daság eddiginél erőtefljo- sebb fejlesztését tűzzük ma­gunk elé, egybekötve a falu szocialista átalakításával. A kormány intézkedéseinek hatására a termelőikedv erő­sen fellendült és ennek mór az idei tavaszon egészséges eredményei voltak. A fejlődés meggyorsításának fontos tényezője a beruházás. Népgazdaságunk ismert hely­zete miatt a hároméves terv­ben korlátlanul nem számol- hntunk mező?07dBsági beru­házóikkal. Csak o1 van befek­tetéseket szabad eszközölnünk, melyek célszerűek, gazdaságo­sak, a helyi adottságok jobb kihasználását, a termelőerők fejlesztését, a hozamok növe­kedését vagy az exportlehe­tőségek fokozását szolgálják. Népgazdaságunk, s az egész munkás-paraszt szövetség erő­sítésének egyik legnagyobb gondja ma, hogy a begyűjtési rendszer megszüntetésével ho­gyan látjuk el a munkásosz­tályt, a várost elegendő élel­miszerrel, ipari nyersanyag­gal. Egy biztos: a begyűjtést nem állítjuk vissza, mert annak több volt a hátránya, mint az előnye, elsősorban a termelés terén. Fehér Lajos ezután a felvá­sárlási rendszerről, annak eredményeiről és a spekulációs árfelhajtó jelenségekről be­szélt. Ebben a kérdésben mondotta — a magánkereske­dők számának egészséges ará­nyú csökkentése, az erélyesen végrehajtott rendészeti eszkö­zök jelentik az egyetlen meg­oldást. A mezőgazdasági termelés tervszerűbb befolyásának egyik alapvető gazdasági mód- S7.ere: az árpolitika. Az új mezőgazdasági ár­rendszer teljesen megfelel e célnak, stabiiitást, megfelelő anyagi érdekeltséget és meg­felelő jövedelmezőséget biz­tosít az átlagosan gazdálko­dó termelőknek. Az új árrendszer célja, hogy serkentse az árutermelést mind az egyéni, mind a szö­vetkezeti szektorban. A mezőgazdaság fejlesztése azonban nem szakítható el a mezőgazdaság szocialista át­alakításától. A nagyarányú fejlesztés csak a nagyüzemű termelésre /aló fokozatos át­térés alapján, a kisáruterme- lők önkéntes szövetkezése út­ján valósulhat meg. Az átszervezés nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelő­erők állandó fejlesztésének a szocializmus gazdasági alaptörvénye akadálytalan érvényesülésének, a dolgozó nép, s ezen belül a paraszt­ság jóléte állandó növelésé­nek, A következő felszólaló V a r- g a Gyula, a Zala megyei párt- bizottság titkára volt, majd Kerekes Imre alezredes, a néphadsereg párt-intéző bi­zottságának elnöke szólalt fel. Majd Molnár Ferenc, a Komárom megyei pártbizott­ság titkára emelkedett szólás­ra. A vita utolsó felszólalóla Lombos Ferenc, a Győr megyei pártbizottság titkára volt. A Központi Bizottság be­számolója és a szervezeti sza­bályzat javaslata vitájához még igen sokan jelentkeztek hozzászólásra. Az idő előreha­ladottsága miatt azonban a pártértekezlet úgy döntőtf, hogy a vitát lezárja. Ezután került sor Kádár János zár­szavára. (Folytatás az 5. oldalon.) A zloty, leu és a csebkorona új árfolyama A szovjet viszonylatban május 15-én életbelépett új árfolyamhoz hasonlóan most Lengyelországgal, Romániával és Csehszlo­vákiával is, megállapodás Jött létre a nemkereske- delml fizetéseknek — az egyes országok belföldi fogyasztói árszintjeinek megfelelő — új árfolya­mokon történő elszámolá­sára. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank 1957. július 1-től kezdve a hivatalos árfolyam mel­lett az alábbi külön ár­folyamokat jegyzi a nem- kereskedelmi fizetési for­galomban (zárójelben a hivatalos árfolyam) 93,33 forint (293.48 Ft) 144,33 forint (195 65 Ft) 120 n7 •’or'-lt (163,05 Ft) száz zloty •;záz leu 'jzáz kcs

Next

/
Thumbnails
Contents