Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-30 / 152. szám
4 NAPLÓ 1951 JÜNIUS JS Befejeződött az MSZMP országos konferenciája A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata (Folytatás a 3. oldalról). tén. A burzsoázia Itt Is a kapitalista restaurációra tört, kíméletlenül üldözve mindazt, ami kultúránkban a haladást képviselte, igyekezett megsemmisíteni a proletárdiktatúrának hatalmas kulturális eredményeit. Ezért a pártértekezlet úgy határoz, hogy az adott területeken dolgozó kommunisták vezetésiével szilárdan támaszkodva a rendszerünkhöz hű értelmiségiek soraira, határozott ellentámadást kell indítanunk az ellenforradalom kulturális életünkben jelentkező térhódítása ellen. Politikailag és szakmailag meg kell erősíteni a párt és államvcze- tés hadállásait, eltávojítva a kulturális élet kulcspozícióiból az ellenforradalmi elemeket. A tudományos kutatások terén elért eredményeink megvédése és tovább fej'esetése érdekében elő kell segítenünk, hogy a személyi kultusz és a dogmatizmus káros jelenségeitől megszabadult marxista társadalomtudomány tárja- fel gazdasági, politikai életünk alapvető kérdéseit, tegye széles körben általánossá a marxizmus—leninizmus tanításait, biztosítva ilymódon a dialektikus és történelmi materializmus fokozott behatolását az egyes szaktudományokba is. Oktatási munkánkban a tanulmányi fegyelemért, az Hiúság körében tapasztalható kle- rikgi'zmus, nacionalizmus ki- k" ' üléséért folytatott harc mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a pedagógusok politikai nevelésére, társadalmi szerepük növelésére. Felsőfokú oktatásban n.agy gondot kell fordítanunk a hallgatók felvételének politikai szempontjaira, a felvett hallgatók szakmai és világnézeti nevelésére, messzemenően támogatva a főiskolai KISZ- szervpzetek munkáját. Alaposan átgondolt, sokoldalú és magasszínvonalú eszmei harcot kell folytatnunk az ideológiai területen még mindig rendkívül erős kispolgári ellenforradalmi áramlatok és eszmei zűrzavar ellen. A művészeti élet területein elő kell mozdítani művészetünk, irodalmunk fejődését, a szocialista realizmus iránvában, elsősorban a pártos, szocialista realista alkotásokat kell támogatnunk. Helyet kell biztosítanunk más haladó törekvések érvényesülésének is, természetesen mindenkor fen- tartva a bírá’at jogát is. A közelmúlt ellenforradalmi eseményei a kultúra területein is bebizonyították, hogy a párt irányító, ellenőrző tevékenysége nélkül lehetetlen a proletárdiktatúra következetes osztályharcos politikájának biztosítása. A feladat tehát: erősíteni a párt hadállásait tudományos és kulturális életünkben is, fokozni a marxista—leninista tanítások tisztaságáért folytatott harcot, amely a párt minden tagjának kötelessége. Az ellenforradalmi szervezkedés erői a „klasszikus” horthysta kategóriákból, a disz- szidensekből, a kispolgári, a nacionalista, a pártellenes erőkből rekrutálódnak. Nagy hiba, ha eltúlozzuk az ellenség erejét, de nem kisebb az sem, ha lebecsüljük. A dolgozó nép legmagasabb fokú éberségére van szükség, mert a belügyminisztérium szervei is csak úgy tudnak sikeresen harcolni az ellenséges elemekkel szemben. Felszólalása befejező részében Biszku Béla hangsúlyozta, hogy az ellenséges aknamunka leküz-déséért folytatott harc szempontjából is óriási jelentőségű a pártegység. Elemezte, hogy az elmúlt esztendőkben milyen tényezők bomlasztották a párt egységét. Nagy szerepe volt ebben az 1953 után bekövetkezett huzavonának és a káderpolitikában elkövetett súlyos hibáknak. Az ellenforradalom kirobbanásában, mint ahogy a Központi Bizottság 1956- decemberi határozata megállapította, négy tényezőnek volt szerepe, s ez a négy tényező egységet képez, egymástól elválaszthatatlan. A magyar munkásmozgalom saját tapasztalatai alapján tanulta meg. hogy le kell küzdenie a párt soraiban mindkét fajta elhajlást, a balo’dali szektás vonalat éppúgy, mint a revízión izmust, amely a munkásosztály elárulásához vezetett. A párt, miután felismerte mindkét elhajlás természetét, jelentőségét, káros voltát, következményeit — képes leküzdeni azokat, képes megerősíteni sorait, a párt egységét, s ennek alapján tovább fog erősödni a munkás- osztály hatalma — fejezte be felszólalását Biszku Béla. Magyarországon óriási kul- túrforradalom zajlott le* amelynek eredményeként kulturális vonatkozásban magunk mögött hagytunk egy sor nyugati országot. Magasszínvonalú ku1 túrát adtunk a neonok, nem pedig a kultúrs7noboknak. Elismerte, hogy kultúrp«'M- ti'kánk rés7'eteiben nincs lei"* dolgozva. Fm'ékeztetett azonban arra. hogy ez nem a legutóbbi idők fogyatékossága — átgondolt követkazetes kultúrpolitikánk jó néhány esztendeje nincs. Segíteni akarunk sok éves kultúrpolitikai mulasztásainkon, kidolgozzuk a párt kultúrpolitikai irányvonalát. Az ideológiában nincs békés együttélés. Az értelmiség iránt türelmes magatartásra 'n szükség, érezze, hogy a p. t és a kormány elismeri munkáját. Ehhez a vezetés részéről is több gesztusra van szükség. Ugyanakkor azonban kíméletlen harcot kell folytatni a revizionizmus. a nacionalizmus és az érte’miségben mélyen gyökeret vert más t^~ vés nézetek ellen. Aczél György felszólalása Aczél György művelődés- vai Józseffel, ügyi miniszterhelyettes a Köz Beszélt ezután kultúrpoliti- ponti Bizottság tagja néhány kánfc egyes kérdéseiről, hang- kérdésibein vitába szállt Ré- súlyozta, hogy VII. A szombat délelőtti ülés A párt nemzetközi kapcsolatai A párt nemzetközi kapcsolatai a proletár internacionalizmus alapjain nyugszanak. Október óta a testvéri kommunista és munkáspártokkal az egyenjogúság elvének tiszteletben tartása alapján szélesedtek és erősödtek nemzetközi kapcsolataink. A pártértekezlct örömmel veszi tudomásul, hogy az elmúlt hónapokban a párt vezetői találkoztak, tárgyalásokat folytattak és teljes egyetértésben megállapodást kötöttek a Szovjetunió Kommunista Pártjával, Kína Kommunista Pártjával, Csehszlovákia Kommunista Pártjával a Német Szocialista Egységpárttal, a Román Munkáspárttal, a Francia Kommunista Párttal, a Bolgár Kommunista Párttal, s az Olasz Kommunista Párttal. Ellenségeinknek, a Nagy Imrc-féle árulócsoportnak, s magának az ellenforradalmi fegyveres felkelésnek az volt a célja, hogy pártunkat letérítsék a proletár internacionalizmus útjáról, elszakítsák és szembeállítsák a Szovjetunió Kommunista Pártjával és a többi testvéri kommunista párttal. Az októberi ellenforradalmi és imperialista támadás időszakában azonban kitűnt, hogy a proletár internacionalizmus eszméihez és a szocialista tábor . egységéhez való hűség és ragaszkodás nálunk nem szűk pártérdek, nem elvont elvi kérdés, hanem a magyar nép és a Magyar Népköztársaság létérdeke is. Pártunk eljenségcinek tervei meghiúsultak. Viszonyunk ma a testvéri pártokhoz erősebb, mint valaha, még jobban összeforraszt velük az imperialista reakcióval szemben közösen vívott nehéz harc. Ezek a testvérpártok októberben és novemberben nemcsak szavakban fejezték ki szolidaritásukat, hanem maguk is komoly harcot vívtak a magyar proletárdiktatúráért. Nyugati testvérpártjaink szembeszálltak az imperialista provokációkkal, nehéz helyzetben kiálltak pártunk politikája mellett, támogatták intézkedéseinket, megállapították ország-világ előtt, hogy pártunk marxista-leninista párt, az ország vezető ereje és helyesen védelmezi a dolgozó magyar nép érdekeit. A párt és politikája mellett való kiállás állásfoglalás volt a dolgozó magyar nép igaz ügye mellett. Különösen nagyra becsüljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának pártunk iránt tanúsított igaz, odaadó és áldozatkész barátságát. A kommunista és munkáspártok proletár internacionalizmustól átfűtött harcos szolidaritása arra kötelezi pártunkat, hogy a magyar munkásosztályban és a magyar népben még tovább mélyítsük és erősítsük a proletárinternacionalizmus szellemét. Az országos pártértekezlet Horváth András, a Pest szombaton délelőtt Kiss Ká- megyei intéző bizottság elnö- roly elnökletével folytatta a napirend első és második pontja feletti vitát. ke többek között a pártegységről és a vezetés iránti bizalomról beszélt. GÁSPÁR SÁNDOR: Erősíteni kell a szakszervezetekben a pártirányítást A péntek délutáni ülés Az MSZMP országos érte- védelmi miniszternek, a Köz- kezletének péntek délutáni ponti Bizottság tagjának adta ülésén az elnöklő Rónai Sán- meg a szót. dór elsőnek Révész Géza honRÉVÉSZ GÉZA: Á hadsereg képes lett volna szilárdan helytállni Révész Géza felszólalásában elemezte azokat az okokat, amelyek következtében a hadsereg nem tudta leverni az ellenforradalmat. A hadsereg képes lett volna szilárdan helytállni. Bizonyíték erre, hogy a hadsereg több egysége derekasan harcolt az ellenforradalmárok ellen. A hadsereg szétesésének alapvető oka nem a hadseregen belül, hanem a kormány és a pártvezetés bizonytalanságában, majd Nagy Imrének árulásában keresendő. Jellemző azonban a hadsereg állásfoglalására, hogy Nagy Imrééknek mindennek el’éné re sem sikerült a hadsereget az ellenforradalom oldalára vonni és a szovjet csapatok ellen felhasználni. S amint megalakult a munkás-paraszt forradalmi kormány, a hadsereg túlnyomó része azonnal csatasorba állt, az alkotmányos rend, a proletárhatalom helyreállítására és megszilárdítására. Az újjászervezett hadsereg tisztikarának gerincét éppen azok képezik, akik ezekből a nehéz karhatalmi feladatokból becsülettel kivették részüket. A következő felszólaló J a- kab Sándor, a Nógrád megyei intéző bizottság elnöke volt. Utána Major Tamás a Központi bizottság tagja, a Nemzeti Színház igazgatója emelkedett szólásra. R a p p a i Gyula elvtárs, a Tolna megyei intéző bizottság elnökének felszólalása után Nyers Rezső beterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A pártértekezleten 348 kül- való részvétel szerinti meg- dött és 211 meghívott vesz oszlás. A küldöttek 6.3 száza- részt. Foglalkozásuk szerint a léka már 1919 előtt, 28 száza- küldöttek csaknem háromne- léka 1940 előtt, 55 százaléka gyed része eredetileg munkás, pedig már 1044 előtt bekapcso- 81.5 százalék már 1945 előtt, lódott a munkásmozgalmba. további 31 százaléka pedig 1945 A mandátumvizsgáló bizott- 6ta tagja a pártnak. Még kife- ság jelentését a pártértekezlet lezőbb a munkásmozgalomban egyhangúlag elfogadta. BISZKU BÉLA: A legmagasabb fokú éberségre van szükség Biszíku Béla az ellenforradalmi szervezkedés felszámolásáról tájékoztatta a pártértekezletet Elmondotta, hogy a belügyminisztérium szervei egyrészt az ellenforradalom bűnöseinek felkutatásán, másrészt az úi ellenforradalmi szervezkedések leleplezésén munkálkodnak. Mindkét fe'adat megoldása kiélezett osztályharc közepette folyik, hiszen az ellenség menteni próbálja embereit. Mindenekelőtt az ellenforradalmi szervezkedés vezérkarát •és tömikarát semmisítjük meg és tesszük ártalmatlanná, hogy az ellenforradalom „közkatonái" is lemondjanak terveikről, s feladják a proletárhatalom elleni harcukat. Biszku Béla ezután az ellenség megváltozott taktikájáról szólott. Az ellenség mély illegalitásba vonult és onnan támad a munkásosztály hatalmára. Amerikai útmutatás szerint állandó nyugtalanságban igyekszik tartani a dolgozókat, erre minden eszközt felhasznál. Az imperialisták céljaikra összeszedtek mindenféle söpredéket és újabb provokációkra készítik fel őket. Létrehoztak például egy „Magyar Szabadságharcos Szövetség”-et, azon Is dolgoznak, hogy valamiféle „parlamentet” létesítsenek, amelyben együtt van Király Béla, Kéthly Anna, Eckhardt Tibor, tehát a magyar munkás- os7.tály, a marvar nép minden rendű-rangú ellensége. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára szólalt fel. Nyilvánvaló — mondotta —.hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat és ezzel együtt a munkáshatalom további erősítésében a párt támaszkodni tud a szakszervezetekre, amelyek munkája kiterjed a munkásélet miniden megmozdulására. Rámutatott, hogy elválaszthatatlan összefüggés van a közvetlen érdekvédelem, tehát a dolgozóikat mindennap foglalkoztató ügyes-bajos do'gok és a terme'és érdekében folytatott politikai munka között. Ha a dolgozóik panaszait, kéréseit a szakszervezetek elintézik, akkor abban tudnak a termelésre mozgósítani. Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy javítani, állandóan erősíteni kell a szakszervezetekben a pártirányítást. Végül beszélt a munkások szerepéről a gyárak, üzemek vezetésében és ellenőrzésében. Hangsúlyozta, hogy e szerepet erősíteni kell, de fenntartva egyben az egyszemélyi vezetés és a tervgazdálkodás elvét, Ezután Putnoki László, a Heves megyei intéző bizottság elnöke szólalt fel, Ambrus Jenő, a Pécsi városi intéző bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a mainál többet kell foglalkozni a gazdasági élet megszilárdításával, a becsületes, szorgalmas baranyai bányászok követelik, hogy ahol csak lehet, térjünk vissza a teljesítménybérezésre. Cseterki Lajos, a Fejér megyei intéző bizottság elnöke, majd Tolnai Gábor egyetemi tanár felszólalása után Kiss Károly bejelentette, hogy eddig 442 távirat érkezett az országos pártérte- kezlethez, bizonyságul annak, hogy az országban és külföldön testvérpárjainknál figyelemmel kísérik a magyar kommunistái!» tanácskozását, A következő felszólaló B a- k o s István elvtárs, a Veszprém megyei pártbizottság titkára. Ezután az elnöklő Kiss Károly Fehér Lajosnak, az Intéző Bizottság tagjának adta meg a szót. FEHÉR LAJOS: A mezőgazdaság átszervezése nem öncél Fehér Lajos a párt mezőgazdasági politikájáról beszélt. A mezőgazdasággal szemben — mondotta — a fogyasztó- közönség, az ipar és az export részéről nagyok az igények. A mezőgazdaság fejlődése ugyanakkor lassú. Ez ma népgazdaságunk egyik legnagyobb belső ellentmondása. Ennek mego’dása csak úgy lehetséges, ha munkánk középpontjában továbbra is az Iparosítás áll; egybekötve egészségesebb ipari struktúra kialakításával, de emellett egyik főfetadatunkul a mezőgazdaság eddiginél erőtefljo- sebb fejlesztését tűzzük magunk elé, egybekötve a falu szocialista átalakításával. A kormány intézkedéseinek hatására a termelőikedv erősen fellendült és ennek mór az idei tavaszon egészséges eredményei voltak. A fejlődés meggyorsításának fontos tényezője a beruházás. Népgazdaságunk ismert helyzete miatt a hároméves tervben korlátlanul nem számol- hntunk mező?07dBsági beruházóikkal. Csak o1 van befektetéseket szabad eszközölnünk, melyek célszerűek, gazdaságosak, a helyi adottságok jobb kihasználását, a termelőerők fejlesztését, a hozamok növekedését vagy az exportlehetőségek fokozását szolgálják. Népgazdaságunk, s az egész munkás-paraszt szövetség erősítésének egyik legnagyobb gondja ma, hogy a begyűjtési rendszer megszüntetésével hogyan látjuk el a munkásosztályt, a várost elegendő élelmiszerrel, ipari nyersanyaggal. Egy biztos: a begyűjtést nem állítjuk vissza, mert annak több volt a hátránya, mint az előnye, elsősorban a termelés terén. Fehér Lajos ezután a felvásárlási rendszerről, annak eredményeiről és a spekulációs árfelhajtó jelenségekről beszélt. Ebben a kérdésben mondotta — a magánkereskedők számának egészséges arányú csökkentése, az erélyesen végrehajtott rendészeti eszközök jelentik az egyetlen megoldást. A mezőgazdasági termelés tervszerűbb befolyásának egyik alapvető gazdasági mód- S7.ere: az árpolitika. Az új mezőgazdasági árrendszer teljesen megfelel e célnak, stabiiitást, megfelelő anyagi érdekeltséget és megfelelő jövedelmezőséget biztosít az átlagosan gazdálkodó termelőknek. Az új árrendszer célja, hogy serkentse az árutermelést mind az egyéni, mind a szövetkezeti szektorban. A mezőgazdaság fejlesztése azonban nem szakítható el a mezőgazdaság szocialista átalakításától. A nagyarányú fejlesztés csak a nagyüzemű termelésre /aló fokozatos áttérés alapján, a kisáruterme- lők önkéntes szövetkezése útján valósulhat meg. Az átszervezés nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének a szocializmus gazdasági alaptörvénye akadálytalan érvényesülésének, a dolgozó nép, s ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének, A következő felszólaló V a r- g a Gyula, a Zala megyei párt- bizottság titkára volt, majd Kerekes Imre alezredes, a néphadsereg párt-intéző bizottságának elnöke szólalt fel. Majd Molnár Ferenc, a Komárom megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. A vita utolsó felszólalóla Lombos Ferenc, a Győr megyei pártbizottság titkára volt. A Központi Bizottság beszámolója és a szervezeti szabályzat javaslata vitájához még igen sokan jelentkeztek hozzászólásra. Az idő előrehaladottsága miatt azonban a pártértekezlet úgy döntőtf, hogy a vitát lezárja. Ezután került sor Kádár János zárszavára. (Folytatás az 5. oldalon.) A zloty, leu és a csebkorona új árfolyama A szovjet viszonylatban május 15-én életbelépett új árfolyamhoz hasonlóan most Lengyelországgal, Romániával és Csehszlovákiával is, megállapodás Jött létre a nemkereske- delml fizetéseknek — az egyes országok belföldi fogyasztói árszintjeinek megfelelő — új árfolyamokon történő elszámolására. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank 1957. július 1-től kezdve a hivatalos árfolyam mellett az alábbi külön árfolyamokat jegyzi a nem- kereskedelmi fizetési forgalomban (zárójelben a hivatalos árfolyam) 93,33 forint (293.48 Ft) 144,33 forint (195 65 Ft) 120 n7 •’or'-lt (163,05 Ft) száz zloty •;záz leu 'jzáz kcs
