Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-21 / 117. szám

# NAPLÓ 1957 MÁJUS í! Kommunista pedagógusok tanácskozása Pécsett, az MSZMP megyei pártbizottságának székházá­ban vasárnap aktivaértekezlet- re jöttek össze a megye általá­nos- és középiskoláinak kom­munista pedagógusai, hogy az ellenforradalom alatt és az az­óta eltelt időszakban megvizs­gálják a közoktatásügy me­gyei helyzetét. Gábriel József elvtársnak, a városi tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének megnyitó szaval után referátumot Szent- istványi Gyuláné elvtársnő, az MSZMP városi intéző bizottsá­gának elnökhelyettese mon­dott. ból passzívan szemlélte az ese­ményeket, vagy éppen sodró­dott azokkal. 3. A harmadik csoporthoz tartoznak azok, akik méltatla­nokká váltak az ifjúság neve­lésére. Beszédének bevezető részé­ben szólott az elmúlt 12 év fej­lődéséről és az októberi esemé­nyek előkészítéséről. Eredmé­nyeinket érintve elmondotta, hogy „míg 1938-ban a munkás­éi dolgozó parasztszármazású tanulók aránya a középiskolák­ban 3.4—0.6 százalék, addig ez az arány 1955—56-ra 38.7—21 százalékra növekedett, az egye­temeken pedig 2.7—0.8 száza­lékról 33.1—22.2 százalékra. Mindemellett alapvető változá­sok történtek az oktatás tar­talmában, a nevelési módsze­rekben.” A hibákat boncolgat­va rámutatott, hogy az élet- színvonal csökkenése pedagó­gus körökben is tapasztalható volt 1949 és 1953 közqtt. Az ál- lástalanság és kiszolgáltatott­ság nem fenyegette ugyan ne­velőinket, de a pedagógusok honorálása nem volt megfelelő. Az ellenforradalom fegyve­res leverése utáni állapotokról Szentistványi elvtársnő el­mondotta, hogy az ellenforra­dalom ebben az időben három vonalon támadott: 1. a vallás- oktatás vonalán, lelki terrorral akarta kényszeríteni a szülő­ket, a gyermekeket, hogy a hit­oktatásban valamennyien ve­gyenek részt; 2. az idegen nyelv vonalán frontális táma­dást Indított az orosz nyelv ta­nulása ellen, végül 3. az úttörő- mozgalom területén is tapasz­talható volt a támadás. A súlyos és válságos hely­zetben elsőnek álltak talpra azok a pedagógusok, azok a kommunisták, elvtársaink, akik hűek maradtak elveikhez. •A pedagógus pártszervezet megalakulása pozitív tényező és bázist jelentett a konszoli­dációhoz. sokra rendkívül nagy felada­tok várnak. Melyek ezek? 1. Az ellenforradalmi erők teljes le­választása a becsületes peda- •gógusok oldaláról, ennek érde­kében szükséges az ellenforra­dalmi események alatt súlyo­san elítélendő magatartást ta­núsító pedagógusok fegyelmi ügyéinek minél sürgősebben történő lebonyolítása. A bűnö­sökre le kell sújtani, de egyben biztosítani kell a többi pedagó­gust a bizalomról és meg kell védeni az általánosításoktól, esetleges értelmiség-ellenes tá­madásoktól. 2. Az oktatás megfelelő sze­mélyi feltételeinek biztosítása érdekében arányosan meg kell erősíteni az iskolákat a nép­hez hű, szilárd pedagógusok­kal, az iskolák élére párthoz hű vezetőket kell állítani. Ezután Szentistványi elvtárs­nő áttért az iskoláinkban ki­alakult jelenlegi politikai hely­zetre és erről a következőket mondotta: Az ellenforradalom megtévesztette a pedagógusok egy részét Az ellenforradalom előkészí­téséről elmondotta, hogy a ma­gyarországi ellenforradalmat a revizionizmus készítette elő, majd így folytatta: — Ezek a revizionista néze­tek elsősorban a proletárdikta­túra ereje, a párt ellen törtek, a párt vezető szerepét kifogá­solták és a párt lejáratására törekedtek;;: Ilyen előzmé­nyek után került sor 1956 ok- . tóber 23-ra. Mint az ország más területén, Baranyában és Pécsett is az ideológiai bom- lasztással és tudatos szervezés­sel sikerült az ellenforradalom­nak a maga oldalára állítani a pedagógusok és az ifjúság egy részét. Kezdeményező szerepet ezen a területen az egyetem és a Pedagógiai Főiskola töltött be... Sajnálatosan olyan pe­dagógusok is akadtak, akik közvetlen résztvettek a prole­tárjelképek meggyalázásában, így 111 Márton tanársegéd és mások. A pécsi és baranyai ál­talános és középiskolákban is jelentkezett az ellenforrada­lom. A pécsi Szabadság úti is­kolában a nevelő még a föld­rajzkönyvből is kihúzatta a, felszabadulás szót, egyes neve­lők résztvettek a tüntetésben, címereket és vörös csillagokat égettek. Egyes pedagógusok, így Szőke György volt horthys­ta katonatiszt, bakócaj nevelő, fegyveres ellenállást szervezett a faluban, Kátolyban Hetényi nevű nevelő részt vett az 1848- as emlékmű megrongálásában, az apátvarasdi Kajsza pedig mecseki fegyveres tevékeny­ségének bevezetőjéül részt, vett az 1919-es emlékmű megron­gálásában; Örvendetes, hogy szép szám­mal voltak olyan pedagógusok, akik híven kitartottak világ­nézetük és kommunista meg­győződésük mellett, akiket az ellenforradalom idején ezért meghurcoltak és leváltottak, így például Lőrincz József szászvári, Bodó László sásdi, Kiss Emil vajszlói igazgatót és sokan másokat; — Elmondhatjuk, hogy rend és nyugalom van. Megkezdő­dött az ellenforradalmi esemé­nyek felmérése és azok eltávo­lítása, akik súlyosan vétettek államunkkal szemben. Az el­lenforradalmi elemek eltávolí­tásával párhuzamosan arra tö­rekszünk, hogy a becsületes kommunista pedagógusokra tá­maszkodva az ingadozó szemé­lyeket befolyásunk alá vonjuk és megszüntessük körükben az ellenforradalmi hatást. Lát­nunk kell azonban, hogy a fel­szín mögött még problémák húzódnak meg. A tantestületek nem egységesek, csoportosulá­sok vannak és ha nem is nyílt módszerekkel, de folyik az ak­namunka a kommunista és ha­ladó pedagógusokkal szemben. A vezetés az iskolákban több helyen még nincs olyan szin­ten, hogy ezt a helyzetet kikü­szöbölje. A proletárállam, a népi demokrácia aktív ellensé­geivel szemben nem lehetünk elnézők, bármilyen területen dolgozik, így nem lehetünk el­nézők azokkal a pedagógúsok- "kal szemben sem, akik hivatá­sukkal visszaéltek, 3. Az eszmei-ideológiai zűr­zavar felszámolása érdekében a politikai felvilágosító mun­kát fokozni kell. Előadásokat és beszélgetéseket kell szer­vezni az ellenforradalom jelle­géről, a revizionizmusról, stb. Ezt a célt szolgálja a május 30-ra tervezett előadás: „A na­cionalizmus elleni harc a tör­ténelemoktatásban” — amelyet Trencsényi Waldapfel Imre fog megtartani; 4. Szükséges az oktatás tar­talmi ellenőrzésére az eddigi­nél nagyobb figyelmet fordí­tani. Szükséges a tanulmányi és szákfelügyelet megerősítése. 5. Az úttörő és KlSZ-szer- vezet munkájának aktív tá­mogatása minden kommunista pedagógus kötelessége. Az út­törő-szervező testületekbe mi­nél nagyobb számmal be kell vonni az üzemi kommunistá­kat. is. Az úttörő és KISZ kat>- csola tát erősíteni kell, az üze­mi és iskolai KlSZ-szerveze- tefcföl vezetőket kell kérni. Százszoros akaraterővel... Nagy feladatok várnak a nevelőkre Szentistványi Gyuláné ezután az úttörő-munkáról és a KISZ szervezéséről beszélt, majd rá­tért a feladatokra: — A helyzet elemzéséből kö­vetkezik, hogy az oktatás és nevelés frontján a pedagógu­Még számos feladatot jelölt meg Szentistványi etvtárenő, amelyek a tanulók nevelésé­vel, a pedagógus pártszerveze­tek munkájáva/l kapcsolato­sak. Megemlítette, hogy a kor­mány a becsületes pedagógu­sok iránt • érzett tfizalmänafc és megbecsülésének anyagi vo­natkozásban is kifejezést ad: április 1-i hatállyal sor kerül a pedagógusok fizetésrendezé­sére, és más anyagi kedvez­ményekben is részesülnek, majd beszédét így fejezte be: — A Szovjetunió segítségé­vel az eUemíforradalmároik, a fehér-terroristák erői letűntek és az utána kialakult helyzet bizonyította, élnek a haladás, a szocializmus erői az iskolák­ban is, élnek azokban a taní­tókban, akik híven az 1919-es tanítók példáihoz, hűek marad­tak a párthoz, a szocializmus­hoz és azokban a kisdiákok­ban, akik hűek maradtak a( vörös nyakkendőhöz és az, orosz nyelvhez, akik ugyani nem tudják megmagyarázni mi i a proletárinternacionalizmus, J de nem ejtettek ki gyalázó^ szavakat a Szovjetunió ellen, f a vörös csillag ellen, merti érezték, tszülieuktöl hallották, f hogy mindaz a gyalázat, ame- ) lyet magukat hazafiaknak ál-l cázó elemek kiabáltak, nem ]) igaz. Ezek az erők most száz- f szoros akaraterővel, munka- ( készséggel, megszilárdult elvi ( állásponttal indulnak harcba ( és igazságuk előtt, amely az ( MSZMP, amely a szocializmus, építéséért küzdő forradalmi, munkás-paraszt kormány igaz-( ságát tükrözi, meg kell, hogy, hajoljanak azok, akik inga-, doztak vagy ingadoznak. A nagy tetszésnyilvánítással * fogadott beszámoló után a* hozzászólások • követkéztek. I Egymásután emelkedtek szó- < lásra a kommunista pedagó- < gusok és hitet tettek, hogy* minden erejükkel és tudásuk- * kai a párt politikáját támogat-* ják s úgy nevelik a fiatalsá­got, hogy azok szocializmust* építő hazánk becsületes dől- * gozóivá Váljanak. Több felszó-* laló az ellenforradalomban te-* vékenyen résztvett pedagógu- * sok gyors felelősségrevonását * követelte. Számosán beszéltek * az úttörő-szervezet és a * KISZ szervezéséről, a szerve-* zés segítéséről. Szó került a * Kossuth-címerről is. Elmon- * dották, hogy októberben na-J gyón sok iskolára igen gyor-* san kitettéfc a Kossuth-címeit, hát most se késlekedjenek az* új. címerünk mielőbbi féltévé- * sével. A káderpolitikáról be­szélve, nem egy felszólaló han- * goztatta, hogy a proletáréik-( tatúra nem tűrheti, hogy tu-‘ datos ellenségei laz iskolák-1 ban fertőzzék ifjúságunkat. A kommunista pedagógusok] megyei tanácskozása erőt adott az összes néphez hű pedagó-, gus számára, hogy további, munkásságukban ezután is elv] hűen, az ellenség elleni kér­lelhetetlen harc jegyében nítsák, neveljék a fiatalságot. ] Annak idején de sok embert Iázbahozott a természet•* beni juttatás. Egyesek azt bizonygatták, hogy ez jó, misek meg az ellenkezőjét. A bőrgyáriaknak, sörgyáriaknak, a do­hánygyáriaknak jó is volt ez, mert ők kaphattak volna bőrt, sört, cigarettát. De mit kaptak volna vajon például az utca­seprők? Egy piszkos utcát? Ezt amúgyis megkapják termé­szetbeni juttatás nélkül a vigyázatlan és szemetelő járó­kelők jóvoltából. Es a sírásók? Minden év végén egy meg­ásott sírt? Ez egy kicsit sok.., Szóval mindenki kaphatna valamit: egyesek ezt, má­sok mást! Az egyesek mégcsak tudnának valamit_ kezdeni mondjuk a sörrel, bőrrel, cigarettával, és míg ők vígan füs­tölnének, innának, jókat nevetnének azon, hogy mások nem tudnak semmit sem kezdeni azzal, amit kaptak. — A természetbeni juttatás csak akkor lenne helyes, ha minden munkaterületen be lehetne vezetni! De nem le­het, mert ugyebár senki sem kívánhatja azt, hogy a szü­lésznőket például minden évben egy újszülöttel ajándékoz­nák meg természetbeni juttatás címén. . . . tér-. ta-i got. £ A Jókai téren van egy műszerész üzlet, amelynek ki­rakatában többek között ez olvasható: „Csukott rezsóját átalakítom nyitottá!'' — és mellette ott van az átalakított rezsó. Mindez csak azért ragadta meg a figyelmemet, mert van nekem is egy csukott rezsóm, amely kattog, úgy pör­geti az órát, hogy az ember még a nézésébe is beleszédül. Egyszóval mindent csinál, csak nem melegít. Azaz előfor­dult már vele olyan eset is, hogy melegített és rövid egtit óra alatt forrni kezdett rajta a víz. Szóval ezért ragadta meg a figyelmemet mindez, no meg azért, mert volt ne­kem egy nyitott rezsóm is, amely igen gyorsan főzött, for­ralt, nem szédítette meg a villanyórát, de azt mondta vala­ki: „Ez életveszélyes! Ha nem hiszed, nézd végig az üzle­teket: ilyet ma már úem gyártanak!” Végignéztem az üzle­teket! Valóban nyitottat nem találtam és mivel nem akarok még elköltözni az élők sorából, vettem egy csukottat. És most azt olvasom, hogy ezt a csukottat átalakítják nyitottáto Mert a nyitott az életveszélyes, viszont a csukott rossz és ezért a csukottat nekem m%ß az életem kockáztatásával ií át kell alakíttatnom nyitottá, mert ha nem alakíttatom át, akkor továbbra is rossz lesz, meg aztán a kisiparos is el­esik egy rezsó átalakításától. Igen! Megvan már: miért gyártanak csak csukott rezsót, természetesen rosszat, nehe­zen melegedőt. Sok áramot fogyasztót! Azért, hogy legyen mit a kisiparosnak átalakítani! Gondolnak a kisiparosokra! Igen, igen, de mikor gondolnak a vevőkre is? * Nagy divat lett nálunk is mostaniban, hogy a kínai elvtársak után úton-útfélen hangoztatjuk: „Virágozzék min­den virág, daloljon minden madár!” Szép mondás, szép elv ez — mit tagadjam, nekem is tetszik, persze, egy kis módo­sítással. En is vallom, hogy virágozzék minden virág, de azért a mákvirágokat nem engedjük nyílni. Meg aztán itt vannak a madeirák is. Vannak köztük jó, közepes és rossz énekesek, de vannak olyanok is, amelyek gyönyörűen tud­ják fújni a másik nótáját, mindig azét, akitől valamit vár­nak. Ezek az úgynevezett jómadarak, akik nagyon vigyáz­nak arra: amíg el nem jön az idő, addig egy fals hang se csússzon a dalukba. De ha eljön az idő, akkor egészen más dalba kezdenek, persze, ha hagyjuk őket. Tehát daloljon minden madár, csak a jómadarak ne! SZALAI JÁNOS Felavatták a sörgyári dolgozók jóléti „palotáját" Süt ni-főzni halok ín • • • E Szentistványi Gyuláné elvtárs­nő ezek után értékelve a peda­gógusok tevékenységét, elmon­dotta, hogy az ellenforradalom alatt lényegében a pedagógu­sok három csoportját ismerhet­tük fel. Ez a három csoport a következő: 1. Az ellenforradalmi ve­szélyt felismerte a pedagógu­sok legbecsületesebb csoport­ja, elvhűen az üldöztetést is vállalva, kitartottak a párt, a népi demokrácia mellett: 2. A második csoporthoz tar­tozik a pedagógusoknak az a passzív rétege, amely az ellen- forradalmi eseményeket inga­dozva, vagy ellenszenvvel szemlélte ugyan, de állásféltés­ből, az elvi szilárdság hiányá­zt a kis versikét már az óvodában is énekeltük. Akkor még nem ismertük a szakácsművészet rejtelmeit, s azt sem tudtuk, hogy a fér­fiakat a „gyomrukon keresztül lehet a legjobban megfogni”. Félreértés ne essék, a Városi tanács művelődési osztályának népművelési csoportja nem e i célból indított sütő-főző tan­folyamokat. Hézagpótlók ezek )a pécsi lányok és asszonyok i részére, mert másutt nem ké- ipezhetik magukat — háziasszo- i nyokká. # A tanfolyamokat Simor Fe- i'rencné vezeti, — saját beval- tlása szerint ez utóbbi az 54r tik a sorozatban. Nézzünk csak {[be az Egyetem utcai általános iskola konyhájába. A hosszú asztalt 10—14-en állják körül, fiatal lányok, és idősebb asszonyok. A lányok tanulni jöttek ide, az időseb­bek pedig tudásukat tökélete­síteni. Éppen a „Non plus ult­ira” teasüteményt díszítik, vagy * a hogy Simomé szaknyelven ’ mondta; Dresszirozzák. Mások \a „faürozottakat” formálják, miután minden elképzelhető Ízesítőszert „megadtak rieki". Közben vezényszavak hangza­nak. — A tűzre rakjatok, a lá- ]ibasba húsz deka zsírt, — fel- ^ tenni, a dresszirozó zacskót így kell elkészíteni; s Simomé, iakinek fejében megszámlálha­tatlan mennyiségű recept, étel raktározódott el, szakszerűen összehajtja a papírzacskót, amelynek végére kis bádogcső kerül. Ezen keresztül dresszl- rozzák a cukros habot a süte­ményre, csúcsosan, ízlésesen, mint a cukrászdában. — Arra törekszem — adta meg a felvilágosítást Simor Ferencné — hogy a tanfolyam résztvevői gyakorlatban is megtanulják az étlapok össze­állítását, megismerjék az egyes élelmiszerek tápfértékét, hogy minél gazdaságosabban, taka­rékosaiban, változatosabban tudjanak főzni, sütni. Például egyik étrendünk: kaporleves, rizses hús salátával, habos tú­róspalacsinta. Ez bizony finom ebéd. Igaz, túrterem, szórakozási lehető­ség nem volt. Az üzem dolgo­zói a jelenlegi raktárhelyiséget alakították át kultúrteremmé — a felszabadulás után. De amit a tőkés -rendszer megtagadott a pécsi Sörgyári dolgozóktól, azt megadta a né­pi demokratikus rendszer. A sörgyár mellett, az Alkotmány utca 92 szám alatt, ma már kétemeletes, korszerűen be­rendezett jóléti épület, mond­hatnánk azt is, hogy jóléti pa­lota szolgálja a sörgyári dol­gozók tisztálkodási, kulturált étkezési, valamint szórakozási lehetőségét. Egymillió 700 000 I forintos beruházási költséggel készült el ez a pompás épület, I amely a legkorszerűbb köve- ,l telményefcnek is megfelel; ; ( (I Az első emeleten három­II száz személy - befogadására alkalmas, hatoszlopos nagyte­d rembe lépünk. Mostantól kezd dve'ez lesz a sörgyári dolgozók d ebédlő je. Százötven személy d fogyaszthatja el ebédjét itl d kulturált, tisztaságtól csillogd •’környezetben. Vetítőfülkét is •[szereltek fel és itt tartják majd * a keskenyfilmelőadásokat. * A földszinten pedig, az elő- 1 térben a párt, a KISZ, a gond- 1 (nők és a sörfőzők helyisége 1 van. Itt rendezték be a női dolgozók részére az egészség- ügyi szobát, valamint a női' fürdőt, mosdót, öltözőt is. A jóléti épületet, szombaton este 8 érakor ünnepélyes ke­retek között avatták fel. A Himnusz elhangzása, majd Kreka János az üzemi szak- szervezeti bizottság üdvözlő szavai után, Papp Ferenc elv- társ, az üzemi pártszervezet intéző bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet.Abe! László elvtáns, az MSZMP vá­rosi intéző bizottsága nevében köszöntötte a sörgyári dolgo­zókat avató ünnepségük alkal­mából. Nagy Károly, a Borfor­galmi Vállalat műszaki vezető­jének, valamint Fekete elv­társnak, a Kőbányai Sörgyár főmérnökének üdvözlő szavai után, Kreka János, az üzemi szakszervezeti bizottság elnö­ke átvette az épületet. Az ava­tó ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget; Utána kultúrműsor követke­zett. Ennek keretében felléptek a Pécsi Nemzeti Színház tag' jai: Szabó Samu Kossuth-dí- jas, kiváló művész, Galambos György, Gyapay Yvette, Szal­ma Lajos, Takács Margit, Bíró Attila, Somló Ferenc. Az avatő' ünnepséget hajnalig tartó tár.c fejezte ‘ be. P. J. Állami vállalatok, szövetkezetek, tömegszervezetek, művelődési otlhonok, kuitírkázak, klubok, tánciskolát vezetőinek figyelmébe! ezt a tanfolyam résztvevői va­csoraként fogyasztják el, miu­tán megfőzték. (Eddig még mindenki életben van.) J ól jár, aki résztvesz eze­ken a tanfolyamokon, mert bizony a konyhatechnika külön tudomány és ha a férj fáradtan, kedvetlenül jön ha­za munkahelyéről, egy-egy Íz­lésesen, finoman elkészített étel felvidítja. A „Non plus ultra” teasüte­ménnyel engem is megkínál­tak, — mondhatom finom volt. S az a gondolat is felvetődött bennem: nem lenne-e helyes ezeket a tanfolyamokat intéz­ményesen továbbfejleszteni? P. E. A pécsi Pannónia Sörgyár dolgozóinak, talán még soha sem volt olyan jó alkalmuk, hogy párhuzamot vonjanak a régi tőkés rendszer és a népi demokratikus rendszer között, mint május 18-án, szombaton, amikor jóléti épületük avató ünnepségére jöttek össze. - A gyár régi munkásai,'idő­sebb dolgozói még emlékeztek a múltra, amikor a férfiak ré­szére mindössze egy hatszor tíz méteres helyiség állott ren­delkezésre, öltöző céljára. Kul­A művelődésügyi miniszter , 2/1957. sz. utasítása értelmében ! a vendéglátóiparban és a tánc- mulatságokon, vagy a műsoros i rendezvényeket követő tánc- i estélyeken, bálokon foglalkoz­atott zenészek és énekesek (munkaközvetítését a Magyar I Zeneművészek Szabad Szak- i szervezete végzi. A szakszer- i vezet a zeneszolgáltatás szín­ivonalának biztosítása érdeké- i ben csak működési engedély- ilyel rendelkező hivatásos ze­nészeket és énekeseket közve- i tit. A rendező szervnek az a fe­elős vezetője, aki nem veszi génybe a szakszervezeti mun- saközvetítést, vagy működés' mgedéllyel nem rendelkező ze- lészt, énekest foglalkoztat, sza­bálysértést követ el és 500 fo* •intig terjedő pénzbírsággá] büntethető. A szakszervezet] - nunkaközvetítést megkerülő «nősz, énekes működési en­gedélyét a szakszervezet 1 hé* laptól 1 évig terjedő időtar' amra visszavonhatja. (A] 955. évi 13. sz. törvényerej" ■endelet alapján és a 2/1957- ;z. művelődésügyi miniszter)^ itasítás alapján.)

Next

/
Thumbnails
Contents