Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-21 / 117. szám
# NAPLÓ 1957 MÁJUS í! Kommunista pedagógusok tanácskozása Pécsett, az MSZMP megyei pártbizottságának székházában vasárnap aktivaértekezlet- re jöttek össze a megye általános- és középiskoláinak kommunista pedagógusai, hogy az ellenforradalom alatt és az azóta eltelt időszakban megvizsgálják a közoktatásügy megyei helyzetét. Gábriel József elvtársnak, a városi tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének megnyitó szaval után referátumot Szent- istványi Gyuláné elvtársnő, az MSZMP városi intéző bizottságának elnökhelyettese mondott. ból passzívan szemlélte az eseményeket, vagy éppen sodródott azokkal. 3. A harmadik csoporthoz tartoznak azok, akik méltatlanokká váltak az ifjúság nevelésére. Beszédének bevezető részében szólott az elmúlt 12 év fejlődéséről és az októberi események előkészítéséről. Eredményeinket érintve elmondotta, hogy „míg 1938-ban a munkáséi dolgozó parasztszármazású tanulók aránya a középiskolákban 3.4—0.6 százalék, addig ez az arány 1955—56-ra 38.7—21 százalékra növekedett, az egyetemeken pedig 2.7—0.8 százalékról 33.1—22.2 százalékra. Mindemellett alapvető változások történtek az oktatás tartalmában, a nevelési módszerekben.” A hibákat boncolgatva rámutatott, hogy az élet- színvonal csökkenése pedagógus körökben is tapasztalható volt 1949 és 1953 közqtt. Az ál- lástalanság és kiszolgáltatottság nem fenyegette ugyan nevelőinket, de a pedagógusok honorálása nem volt megfelelő. Az ellenforradalom fegyveres leverése utáni állapotokról Szentistványi elvtársnő elmondotta, hogy az ellenforradalom ebben az időben három vonalon támadott: 1. a vallás- oktatás vonalán, lelki terrorral akarta kényszeríteni a szülőket, a gyermekeket, hogy a hitoktatásban valamennyien vegyenek részt; 2. az idegen nyelv vonalán frontális támadást Indított az orosz nyelv tanulása ellen, végül 3. az úttörő- mozgalom területén is tapasztalható volt a támadás. A súlyos és válságos helyzetben elsőnek álltak talpra azok a pedagógusok, azok a kommunisták, elvtársaink, akik hűek maradtak elveikhez. •A pedagógus pártszervezet megalakulása pozitív tényező és bázist jelentett a konszolidációhoz. sokra rendkívül nagy feladatok várnak. Melyek ezek? 1. Az ellenforradalmi erők teljes leválasztása a becsületes peda- •gógusok oldaláról, ennek érdekében szükséges az ellenforradalmi események alatt súlyosan elítélendő magatartást tanúsító pedagógusok fegyelmi ügyéinek minél sürgősebben történő lebonyolítása. A bűnösökre le kell sújtani, de egyben biztosítani kell a többi pedagógust a bizalomról és meg kell védeni az általánosításoktól, esetleges értelmiség-ellenes támadásoktól. 2. Az oktatás megfelelő személyi feltételeinek biztosítása érdekében arányosan meg kell erősíteni az iskolákat a néphez hű, szilárd pedagógusokkal, az iskolák élére párthoz hű vezetőket kell állítani. Ezután Szentistványi elvtársnő áttért az iskoláinkban kialakult jelenlegi politikai helyzetre és erről a következőket mondotta: Az ellenforradalom megtévesztette a pedagógusok egy részét Az ellenforradalom előkészítéséről elmondotta, hogy a magyarországi ellenforradalmat a revizionizmus készítette elő, majd így folytatta: — Ezek a revizionista nézetek elsősorban a proletárdiktatúra ereje, a párt ellen törtek, a párt vezető szerepét kifogásolták és a párt lejáratására törekedtek;;: Ilyen előzmények után került sor 1956 ok- . tóber 23-ra. Mint az ország más területén, Baranyában és Pécsett is az ideológiai bom- lasztással és tudatos szervezéssel sikerült az ellenforradalomnak a maga oldalára állítani a pedagógusok és az ifjúság egy részét. Kezdeményező szerepet ezen a területen az egyetem és a Pedagógiai Főiskola töltött be... Sajnálatosan olyan pedagógusok is akadtak, akik közvetlen résztvettek a proletárjelképek meggyalázásában, így 111 Márton tanársegéd és mások. A pécsi és baranyai általános és középiskolákban is jelentkezett az ellenforradalom. A pécsi Szabadság úti iskolában a nevelő még a földrajzkönyvből is kihúzatta a, felszabadulás szót, egyes nevelők résztvettek a tüntetésben, címereket és vörös csillagokat égettek. Egyes pedagógusok, így Szőke György volt horthysta katonatiszt, bakócaj nevelő, fegyveres ellenállást szervezett a faluban, Kátolyban Hetényi nevű nevelő részt vett az 1848- as emlékmű megrongálásában, az apátvarasdi Kajsza pedig mecseki fegyveres tevékenységének bevezetőjéül részt, vett az 1919-es emlékmű megrongálásában; Örvendetes, hogy szép számmal voltak olyan pedagógusok, akik híven kitartottak világnézetük és kommunista meggyőződésük mellett, akiket az ellenforradalom idején ezért meghurcoltak és leváltottak, így például Lőrincz József szászvári, Bodó László sásdi, Kiss Emil vajszlói igazgatót és sokan másokat; — Elmondhatjuk, hogy rend és nyugalom van. Megkezdődött az ellenforradalmi események felmérése és azok eltávolítása, akik súlyosan vétettek államunkkal szemben. Az ellenforradalmi elemek eltávolításával párhuzamosan arra törekszünk, hogy a becsületes kommunista pedagógusokra támaszkodva az ingadozó személyeket befolyásunk alá vonjuk és megszüntessük körükben az ellenforradalmi hatást. Látnunk kell azonban, hogy a felszín mögött még problémák húzódnak meg. A tantestületek nem egységesek, csoportosulások vannak és ha nem is nyílt módszerekkel, de folyik az aknamunka a kommunista és haladó pedagógusokkal szemben. A vezetés az iskolákban több helyen még nincs olyan szinten, hogy ezt a helyzetet kiküszöbölje. A proletárállam, a népi demokrácia aktív ellenségeivel szemben nem lehetünk elnézők, bármilyen területen dolgozik, így nem lehetünk elnézők azokkal a pedagógúsok- "kal szemben sem, akik hivatásukkal visszaéltek, 3. Az eszmei-ideológiai zűrzavar felszámolása érdekében a politikai felvilágosító munkát fokozni kell. Előadásokat és beszélgetéseket kell szervezni az ellenforradalom jellegéről, a revizionizmusról, stb. Ezt a célt szolgálja a május 30-ra tervezett előadás: „A nacionalizmus elleni harc a történelemoktatásban” — amelyet Trencsényi Waldapfel Imre fog megtartani; 4. Szükséges az oktatás tartalmi ellenőrzésére az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani. Szükséges a tanulmányi és szákfelügyelet megerősítése. 5. Az úttörő és KlSZ-szer- vezet munkájának aktív támogatása minden kommunista pedagógus kötelessége. Az úttörő-szervező testületekbe minél nagyobb számmal be kell vonni az üzemi kommunistákat. is. Az úttörő és KISZ kat>- csola tát erősíteni kell, az üzemi és iskolai KlSZ-szerveze- tefcföl vezetőket kell kérni. Százszoros akaraterővel... Nagy feladatok várnak a nevelőkre Szentistványi Gyuláné ezután az úttörő-munkáról és a KISZ szervezéséről beszélt, majd rátért a feladatokra: — A helyzet elemzéséből következik, hogy az oktatás és nevelés frontján a pedagóguMég számos feladatot jelölt meg Szentistványi etvtárenő, amelyek a tanulók nevelésével, a pedagógus pártszervezetek munkájáva/l kapcsolatosak. Megemlítette, hogy a kormány a becsületes pedagógusok iránt • érzett tfizalmänafc és megbecsülésének anyagi vonatkozásban is kifejezést ad: április 1-i hatállyal sor kerül a pedagógusok fizetésrendezésére, és más anyagi kedvezményekben is részesülnek, majd beszédét így fejezte be: — A Szovjetunió segítségével az eUemíforradalmároik, a fehér-terroristák erői letűntek és az utána kialakult helyzet bizonyította, élnek a haladás, a szocializmus erői az iskolákban is, élnek azokban a tanítókban, akik híven az 1919-es tanítók példáihoz, hűek maradtak a párthoz, a szocializmushoz és azokban a kisdiákokban, akik hűek maradtak a( vörös nyakkendőhöz és az, orosz nyelvhez, akik ugyani nem tudják megmagyarázni mi i a proletárinternacionalizmus, J de nem ejtettek ki gyalázó^ szavakat a Szovjetunió ellen, f a vörös csillag ellen, merti érezték, tszülieuktöl hallották, f hogy mindaz a gyalázat, ame- ) lyet magukat hazafiaknak ál-l cázó elemek kiabáltak, nem ]) igaz. Ezek az erők most száz- f szoros akaraterővel, munka- ( készséggel, megszilárdult elvi ( állásponttal indulnak harcba ( és igazságuk előtt, amely az ( MSZMP, amely a szocializmus, építéséért küzdő forradalmi, munkás-paraszt kormány igaz-( ságát tükrözi, meg kell, hogy, hajoljanak azok, akik inga-, doztak vagy ingadoznak. A nagy tetszésnyilvánítással * fogadott beszámoló után a* hozzászólások • követkéztek. I Egymásután emelkedtek szó- < lásra a kommunista pedagó- < gusok és hitet tettek, hogy* minden erejükkel és tudásuk- * kai a párt politikáját támogat-* ják s úgy nevelik a fiatalságot, hogy azok szocializmust* építő hazánk becsületes dől- * gozóivá Váljanak. Több felszó-* laló az ellenforradalomban te-* vékenyen résztvett pedagógu- * sok gyors felelősségrevonását * követelte. Számosán beszéltek * az úttörő-szervezet és a * KISZ szervezéséről, a szerve-* zés segítéséről. Szó került a * Kossuth-címerről is. Elmon- * dották, hogy októberben na-J gyón sok iskolára igen gyor-* san kitettéfc a Kossuth-címeit, hát most se késlekedjenek az* új. címerünk mielőbbi féltévé- * sével. A káderpolitikáról beszélve, nem egy felszólaló han- * goztatta, hogy a proletáréik-( tatúra nem tűrheti, hogy tu-‘ datos ellenségei laz iskolák-1 ban fertőzzék ifjúságunkat. A kommunista pedagógusok] megyei tanácskozása erőt adott az összes néphez hű pedagó-, gus számára, hogy további, munkásságukban ezután is elv] hűen, az ellenség elleni kérlelhetetlen harc jegyében nítsák, neveljék a fiatalságot. ] Annak idején de sok embert Iázbahozott a természet•* beni juttatás. Egyesek azt bizonygatták, hogy ez jó, misek meg az ellenkezőjét. A bőrgyáriaknak, sörgyáriaknak, a dohánygyáriaknak jó is volt ez, mert ők kaphattak volna bőrt, sört, cigarettát. De mit kaptak volna vajon például az utcaseprők? Egy piszkos utcát? Ezt amúgyis megkapják természetbeni juttatás nélkül a vigyázatlan és szemetelő járókelők jóvoltából. Es a sírásók? Minden év végén egy megásott sírt? Ez egy kicsit sok.., Szóval mindenki kaphatna valamit: egyesek ezt, mások mást! Az egyesek mégcsak tudnának valamit_ kezdeni mondjuk a sörrel, bőrrel, cigarettával, és míg ők vígan füstölnének, innának, jókat nevetnének azon, hogy mások nem tudnak semmit sem kezdeni azzal, amit kaptak. — A természetbeni juttatás csak akkor lenne helyes, ha minden munkaterületen be lehetne vezetni! De nem lehet, mert ugyebár senki sem kívánhatja azt, hogy a szülésznőket például minden évben egy újszülöttel ajándékoznák meg természetbeni juttatás címén. . . . tér-. ta-i got. £ A Jókai téren van egy műszerész üzlet, amelynek kirakatában többek között ez olvasható: „Csukott rezsóját átalakítom nyitottá!'' — és mellette ott van az átalakított rezsó. Mindez csak azért ragadta meg a figyelmemet, mert van nekem is egy csukott rezsóm, amely kattog, úgy pörgeti az órát, hogy az ember még a nézésébe is beleszédül. Egyszóval mindent csinál, csak nem melegít. Azaz előfordult már vele olyan eset is, hogy melegített és rövid egtit óra alatt forrni kezdett rajta a víz. Szóval ezért ragadta meg a figyelmemet mindez, no meg azért, mert volt nekem egy nyitott rezsóm is, amely igen gyorsan főzött, forralt, nem szédítette meg a villanyórát, de azt mondta valaki: „Ez életveszélyes! Ha nem hiszed, nézd végig az üzleteket: ilyet ma már úem gyártanak!” Végignéztem az üzleteket! Valóban nyitottat nem találtam és mivel nem akarok még elköltözni az élők sorából, vettem egy csukottat. És most azt olvasom, hogy ezt a csukottat átalakítják nyitottáto Mert a nyitott az életveszélyes, viszont a csukott rossz és ezért a csukottat nekem m%ß az életem kockáztatásával ií át kell alakíttatnom nyitottá, mert ha nem alakíttatom át, akkor továbbra is rossz lesz, meg aztán a kisiparos is elesik egy rezsó átalakításától. Igen! Megvan már: miért gyártanak csak csukott rezsót, természetesen rosszat, nehezen melegedőt. Sok áramot fogyasztót! Azért, hogy legyen mit a kisiparosnak átalakítani! Gondolnak a kisiparosokra! Igen, igen, de mikor gondolnak a vevőkre is? * Nagy divat lett nálunk is mostaniban, hogy a kínai elvtársak után úton-útfélen hangoztatjuk: „Virágozzék minden virág, daloljon minden madár!” Szép mondás, szép elv ez — mit tagadjam, nekem is tetszik, persze, egy kis módosítással. En is vallom, hogy virágozzék minden virág, de azért a mákvirágokat nem engedjük nyílni. Meg aztán itt vannak a madeirák is. Vannak köztük jó, közepes és rossz énekesek, de vannak olyanok is, amelyek gyönyörűen tudják fújni a másik nótáját, mindig azét, akitől valamit várnak. Ezek az úgynevezett jómadarak, akik nagyon vigyáznak arra: amíg el nem jön az idő, addig egy fals hang se csússzon a dalukba. De ha eljön az idő, akkor egészen más dalba kezdenek, persze, ha hagyjuk őket. Tehát daloljon minden madár, csak a jómadarak ne! SZALAI JÁNOS Felavatták a sörgyári dolgozók jóléti „palotáját" Süt ni-főzni halok ín • • • E Szentistványi Gyuláné elvtársnő ezek után értékelve a pedagógusok tevékenységét, elmondotta, hogy az ellenforradalom alatt lényegében a pedagógusok három csoportját ismerhettük fel. Ez a három csoport a következő: 1. Az ellenforradalmi veszélyt felismerte a pedagógusok legbecsületesebb csoportja, elvhűen az üldöztetést is vállalva, kitartottak a párt, a népi demokrácia mellett: 2. A második csoporthoz tartozik a pedagógusoknak az a passzív rétege, amely az ellen- forradalmi eseményeket ingadozva, vagy ellenszenvvel szemlélte ugyan, de állásféltésből, az elvi szilárdság hiányázt a kis versikét már az óvodában is énekeltük. Akkor még nem ismertük a szakácsművészet rejtelmeit, s azt sem tudtuk, hogy a férfiakat a „gyomrukon keresztül lehet a legjobban megfogni”. Félreértés ne essék, a Városi tanács művelődési osztályának népművelési csoportja nem e i célból indított sütő-főző tanfolyamokat. Hézagpótlók ezek )a pécsi lányok és asszonyok i részére, mert másutt nem ké- ipezhetik magukat — háziasszo- i nyokká. # A tanfolyamokat Simor Fe- i'rencné vezeti, — saját beval- tlása szerint ez utóbbi az 54r tik a sorozatban. Nézzünk csak {[be az Egyetem utcai általános iskola konyhájába. A hosszú asztalt 10—14-en állják körül, fiatal lányok, és idősebb asszonyok. A lányok tanulni jöttek ide, az idősebbek pedig tudásukat tökéletesíteni. Éppen a „Non plus ultira” teasüteményt díszítik, vagy * a hogy Simomé szaknyelven ’ mondta; Dresszirozzák. Mások \a „faürozottakat” formálják, miután minden elképzelhető Ízesítőszert „megadtak rieki". Közben vezényszavak hangzanak. — A tűzre rakjatok, a lá- ]ibasba húsz deka zsírt, — fel- ^ tenni, a dresszirozó zacskót így kell elkészíteni; s Simomé, iakinek fejében megszámlálhatatlan mennyiségű recept, étel raktározódott el, szakszerűen összehajtja a papírzacskót, amelynek végére kis bádogcső kerül. Ezen keresztül dresszl- rozzák a cukros habot a süteményre, csúcsosan, ízlésesen, mint a cukrászdában. — Arra törekszem — adta meg a felvilágosítást Simor Ferencné — hogy a tanfolyam résztvevői gyakorlatban is megtanulják az étlapok összeállítását, megismerjék az egyes élelmiszerek tápfértékét, hogy minél gazdaságosabban, takarékosaiban, változatosabban tudjanak főzni, sütni. Például egyik étrendünk: kaporleves, rizses hús salátával, habos túróspalacsinta. Ez bizony finom ebéd. Igaz, túrterem, szórakozási lehetőség nem volt. Az üzem dolgozói a jelenlegi raktárhelyiséget alakították át kultúrteremmé — a felszabadulás után. De amit a tőkés -rendszer megtagadott a pécsi Sörgyári dolgozóktól, azt megadta a népi demokratikus rendszer. A sörgyár mellett, az Alkotmány utca 92 szám alatt, ma már kétemeletes, korszerűen berendezett jóléti épület, mondhatnánk azt is, hogy jóléti palota szolgálja a sörgyári dolgozók tisztálkodási, kulturált étkezési, valamint szórakozási lehetőségét. Egymillió 700 000 I forintos beruházási költséggel készült el ez a pompás épület, I amely a legkorszerűbb köve- ,l telményefcnek is megfelel; ; ( (I Az első emeleten háromII száz személy - befogadására alkalmas, hatoszlopos nagyted rembe lépünk. Mostantól kezd dve'ez lesz a sörgyári dolgozók d ebédlő je. Százötven személy d fogyaszthatja el ebédjét itl d kulturált, tisztaságtól csillogd •’környezetben. Vetítőfülkét is •[szereltek fel és itt tartják majd * a keskenyfilmelőadásokat. * A földszinten pedig, az elő- 1 térben a párt, a KISZ, a gond- 1 (nők és a sörfőzők helyisége 1 van. Itt rendezték be a női dolgozók részére az egészség- ügyi szobát, valamint a női' fürdőt, mosdót, öltözőt is. A jóléti épületet, szombaton este 8 érakor ünnepélyes keretek között avatták fel. A Himnusz elhangzása, majd Kreka János az üzemi szak- szervezeti bizottság üdvözlő szavai után, Papp Ferenc elv- társ, az üzemi pártszervezet intéző bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet.Abe! László elvtáns, az MSZMP városi intéző bizottsága nevében köszöntötte a sörgyári dolgozókat avató ünnepségük alkalmából. Nagy Károly, a Borforgalmi Vállalat műszaki vezetőjének, valamint Fekete elvtársnak, a Kőbányai Sörgyár főmérnökének üdvözlő szavai után, Kreka János, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke átvette az épületet. Az avató ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget; Utána kultúrműsor következett. Ennek keretében felléptek a Pécsi Nemzeti Színház tag' jai: Szabó Samu Kossuth-dí- jas, kiváló művész, Galambos György, Gyapay Yvette, Szalma Lajos, Takács Margit, Bíró Attila, Somló Ferenc. Az avatő' ünnepséget hajnalig tartó tár.c fejezte ‘ be. P. J. Állami vállalatok, szövetkezetek, tömegszervezetek, művelődési otlhonok, kuitírkázak, klubok, tánciskolát vezetőinek figyelmébe! ezt a tanfolyam résztvevői vacsoraként fogyasztják el, miután megfőzték. (Eddig még mindenki életben van.) J ól jár, aki résztvesz ezeken a tanfolyamokon, mert bizony a konyhatechnika külön tudomány és ha a férj fáradtan, kedvetlenül jön haza munkahelyéről, egy-egy Ízlésesen, finoman elkészített étel felvidítja. A „Non plus ultra” teasüteménnyel engem is megkínáltak, — mondhatom finom volt. S az a gondolat is felvetődött bennem: nem lenne-e helyes ezeket a tanfolyamokat intézményesen továbbfejleszteni? P. E. A pécsi Pannónia Sörgyár dolgozóinak, talán még soha sem volt olyan jó alkalmuk, hogy párhuzamot vonjanak a régi tőkés rendszer és a népi demokratikus rendszer között, mint május 18-án, szombaton, amikor jóléti épületük avató ünnepségére jöttek össze. - A gyár régi munkásai,'idősebb dolgozói még emlékeztek a múltra, amikor a férfiak részére mindössze egy hatszor tíz méteres helyiség állott rendelkezésre, öltöző céljára. KulA művelődésügyi miniszter , 2/1957. sz. utasítása értelmében ! a vendéglátóiparban és a tánc- mulatságokon, vagy a műsoros i rendezvényeket követő tánc- i estélyeken, bálokon foglalkozatott zenészek és énekesek (munkaközvetítését a Magyar I Zeneművészek Szabad Szak- i szervezete végzi. A szakszer- i vezet a zeneszolgáltatás színivonalának biztosítása érdeké- i ben csak működési engedély- ilyel rendelkező hivatásos zenészeket és énekeseket közve- i tit. A rendező szervnek az a feelős vezetője, aki nem veszi génybe a szakszervezeti mun- saközvetítést, vagy működés' mgedéllyel nem rendelkező ze- lészt, énekest foglalkoztat, szabálysértést követ el és 500 fo* •intig terjedő pénzbírsággá] büntethető. A szakszervezet] - nunkaközvetítést megkerülő «nősz, énekes működési engedélyét a szakszervezet 1 hé* laptól 1 évig terjedő időtar' amra visszavonhatja. (A] 955. évi 13. sz. törvényerej" ■endelet alapján és a 2/1957- ;z. művelődésügyi miniszter)^ itasítás alapján.)