Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-21 / 117. szám

»57 MÁJUS *1

NAPLÓ

f

s

*

Peking városa messze híres az ősi keleti építőművészet legcsodálatosabb alkotásairól. Ilyen például az Ej Temploma, a Nyári Palota és a többi, felejthetetlenül szép épület, melyek egpregy sajátos stílus jegyét is magukon viselik, de összességükben a kínai főváros harmóniájába olvadnak.

Peking szívében, az'egykori „Tiltott város”- ban a császári palota áll. Ez ma a világ egyik leghíresebb történeti és művészeti múzeuma.

Milyen is ez a palota?

Haladjunk át gondolatban a Tien An Menen, az Égi Béke Kapuján. Előttünk háromirányú, sétány, amely a •Vu Men-hez, a „Tiltott Város” legdélibb bejáratához vezet. A várost fal övezi, négy kapuval, sarkain .tornyokkal. Ha végighaladunk a Hosszú Csarnokból kezdődő verandán, eljutunk a négyszögletű toronyhoz, ahonnan a Mandzsu dinasztia uralkodása idején (1644—1911) harangok és dobok

Mauritánia

Ismét új nevet negál, Felső-Volta, tak a korábbi vas, vetettek fel a gyor- Francia-Guinea, réz, és ólom lelőhesan pergő világese- Elefántcsontpart, lyek mellett, menyek. Felkelés Dahomey, Sudán és Néhány hónappal tört ki Maurltániá- Mauritánia terüle- ezelőtt MauritániaKain slaliszla

Szomorú statisztika, de a valóságot tükrözi. Kaliforniában minden 12 másodperc alaH megsérül egy ember a munka- íelyén, minden 51 másodpercben pedig munkaképtelenné válik egy munkás.

jelezték a császár fogadóóráinak idejét. (Első képünkön az aranytetejű torony látható.)

A palota kertje hatalmas. Folyó szeli át, rajta öt márványhíd, A folyón túl van a Táj Ho Men, a Legtökéletesebb Harmónia Kapuja, melyet egy pár óriási bronzoroszlán Őriz. (Második képünk.)

A Taj Ho Tien, a Legtökéletesebb Harmónia Csarnoka tágas és fényűző termében fogadták a császárok a külföldi vendégeket. Ma mindenki megtekintheti a „Tiltott Város”-sal együtt és gyönyörködhet az ősi kínai művészet remekeiben.

Az „örök város11 lassú pusztulása

„Amíg a Colosseum áll, Róma is állni fog. Ha a Colosseum elpusztul, Róma is elpusztul s vele együtt az egész világ.”

Brcdának ezt a IX. évszázadban elhangzott megállapítását választották Róma művészeti szakértői mottóul a baloldali sajtó és az egész lakosság által támogatott harcukhoz, hogy a kormánytól kicsikarják az „örök város” műemlékeinek karbantartásához szükséges összegeket. Főleg az időszámításunk előtti Időkben épült műemlékekről van szó, amelyeket nem tudtak elpusztítani sem a szörnyű háborúk, gyújtogatások és fosztogatások, sem az idő vasfoga. A szakértők szerint viszont nem biztos, hogy a jelenlegi olasz pénzügyminisztert Is túl tudják-e majd élni?

A szakértők gondosan irfeg- vizsgálták az összes műemlékeket és három csoportba osztályozták azokat: az első csoportba azokat sorolták, amelyeket azonnal restaurálni kell. A másodikba olyan műemlékeket osztottak, amelyeket a következő években feltétlenül alaposan rendbe kell hozni. A harmadik csoportba tartozó műemlékek restaulását még el lehet egy ideig halasztani.

Az első csoportba tartozó műemlékek restaurálására 2.5 milliárd lírára volna szükség. Igaz ugyan, hogy ez hatalmas összeg, de még három százalékát se teszi ki annak az összegnek, amelyet Rómának az idegenforgalom hoz. Róma Páris után a második helyen áll a világon az idegenforgalom tekintetében.

ban. Ez a terület Marokkó és Senegál között van és Francia-Nyugat-Afrika szerves alkotórésze.

tekre oszlik. A hatalmas terület nagyrészét a ‘ Szahara sárga foltjai jelzik a térképen és gazdaságilag jelentékban zavargások kezdődtek és a lakosság követelte a terület Marokkóhoz csatolását. Mauritánia

wvi/e afrIka/

Maga Francla- Nyugat-Afrika

óriási terület, majdnem akkora, mint Európa fele és Setelen vidéknek számított. Újabban azonban a Szahara északnyugati részében gazdag kőolaj- forrásokra bukkanlegnagyobb és gazdaságilag is legfontosabb helysége Port Etienne. 1350 lakossal.

JUGOSZLÁVIA SZIVE

A fővárost, Belgrádot nevezik így és méltán. A Duna és a Száva összcölelkczésénél fekszik. Belgrad már kiheverte a ná- cidúlást és szebb, mint valaha volt.

Hatemeletes munkáspalota

Míg az afrikai népek függetlenségükért, a nyomor levét- kőzéséért küzdenek, addig a szocialista országokban sorra épülnek a munkáslakások, a jólét egyik fokmérői. A bulgáriai Gabrovóban, az ipari városnegyedben is egész utcasorokat emel a népi hatalom a munkáscsaládoknak.

Hány tagja van

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelenleg 81 tagállama van. — Megállapításakor 1945-ben az ENSZ-nek mindössze 51 tagja volt. 1945. és 1955. között a politikai helyzet miatt mindössze 9 új tagot vettek fel, és 1955. júniusában

az ENSZ-nek?

San Franciscóban megtartóit tizedik évfordulón még csak 60 tagállam vett részt. Az ENSZ közgyűlés 1955. decemberében megtartott tizedik értekezletén még 15 tagot, egy évre rá, 1956. végén pedig újabb öt államot vettek fel a világszervezetbe.

Egyik jellegzetes épülete a városnak a Moszkva szálló. Alkonyat után, amikor a városban kigyulladnak a neonfények cs megélénkül a korzó, itt a legforgalmasabb az utca.

Legnevezetesebb útja a fővárosnak a Terazij*. Széles és ragyogóan tiszta. Végig a modem épületek hosszú sora szegélyezi.

ÖRSI FERENC:

Négyen a jégen

Ifjúsági regény

XII.

Péternek addig volt ideje a befagyott folyót figyel- ,( ni. A jég teljes szélességben állt. Néhol felágaskodott egy-egy jégtábla, reccsent, csikordult a vakító jégmező, aztán megint csend lett. Különösen az öreg tölgy felől jöttek ilyen hangok. A folyó medre az utóbbi évtizedekben úgy alakult, hogy a Bujdosó-zátonyt egy kanyar külső íve érintette.

A folyók termlszetrajzának- egyik alaptétele, hogy a kanyarok külső oldalán gyorsabban folynak. Ezen az oldalon vannak a sodorvonalak, itt bontogatják a partot. Ugyanakkor a kanyar belső ívén lassúbb a folyásuk, a magukkal sodort hordalékot itt rakják lé, a partot építik. Valamikor — mint ahogy {jz öregek mesélték — a Bujdosó a Duna túlsó partján volt, vagyis egy kanyar belső oldalán. így épült, növekedett évtizedek, évszázadok során. A szabályozással a sziget másik oldalára terelték a folyót, amelyik az eddig épített szigetté növekedett zátonyt bontogatni, rombolni kezdte.

* Jégzajláskor természetesen leggyorsabban a külső ívben úsznak a jégtáblák. A víz ereje kilöki, kisodorja őket a partra, ahol rettenetes pusztulást okozhatnak.

Ha nem sodródnak fel a partokra, akkor torlaszok képződnek, amelyek feltartóztatják a vizet és rohamos áradást okoznak.

Ha Péter nem is tudta mindezt ilyen pontosan, azt mégis sejtette, hogy a nagy recsegés, ropogás a jég lassú töredezése, a jégtáblák felbukkanása és alá- | merülése, valamit jelez.

ORSI FERENC: NEC VEN A JÉGEN S5

— Talán megindul a jég! — gondolta — és akkor levonul a víz is.

Amikor a két fiúnak átadta a botokat, lement a tölgyfáig. A jég majdnem elérte a fa törzsét. A parttól 10—15 méterre, két-három méter magasan állt néhány jégtábla, Méregette a távolságot a fa és a, bástya között.

— Körülbelül 100 méter — nyugodott meg — eddig nem csúszik ki a jég.

A kunyhóban már kellemes szag vegyült a melegbe.

— Találtam egy száraz hagymát is — újságolta Laci. — Fogtál még?

— Nem — jutott eszébe Péternek. Eltöprengett a jégen és a folyón, észre sem vette, hogy az első percek szerencséje után egyetlen hal sem harapott a horgába.

— Nem eszik a fahalat?

— Ügy látszik. Na várj csak! — észrevette a megtisztított hal belső részeit a földön. — Erre talán jönnek! — és máris vitte a gyerekeknek.

— Ebből tűzzetek a horogra — mutatta nekik. — Még talán nagyobb hal is akad.

Visszament a kunyhóba. Fáradtan dőlt végig a szénán. Akkor ébredt fel, amikor enni szólították.

— Nos, hogy ízlik? — dülleszkedett Laci.

— Kitűnő! — rágcsálta a szálkás sült halat, bár érezte, hogy a kétnapos koplalás jobb szakács Lacinál..

6. A tutaj terve.

A két gyerek délig topogott a víz mellett. A csuka bele sem bizonyult jó csaléteknek. Egyetlen halat sem fogtak.

Péter és Laci fát daraboltak. Fűrészük nem volt. így hosszában forgácsolták el a hasábokat és azután vagdosták akkorára, hogy a kályhába férjenek.

— Te Péter — állt meg egyszer csak Laci. — Tu38 ORSI FERENC: NEOYEN A JÉGÉN

ded mit? Tutajt kellene építenünk és azzal kieveznénk a gátra.

— Tutajt?

— Azt, ezekből a hasábokból.

Péter hosszan elgondolkodott. Nézte a fát, látszott, hogy magában méricskéli. Elnézett az árván álló kisvasúti kocsi felé, aztán bement a kunyhóba, felnyitotta a ládát, megszámolta a benne lévő ácskapcsokat.

— Nem lehet Lacikám — nézett föl a fiúra.

— Miért nem? — sötétedett el a másik arca.

— Az a faanyag, amiből építhetnénk, nem jó. Rövid darabok, ormótlanok. Rengeteg drótra, kapcsokra lenne szükségünk, de nincs. Ezenkívül a tutaj egészen másfajta vízijármű, mint a csónak. ■ Könnyen átcsap fölötte a víz. Nyáron ez nem is lenne baj, de most ránkfagy az átázott ruha.

— Majd megszárítkozunk a gát másik Joldalán —

kötötte magát Laci.

— Ha eljutunk odáig! Ne felejtsd a tutajt, és különösen az olyan tutaj, amilyent mi építhetnénk, nem símafenekű jármű. Az árterület pedig tele van rönkökkel, bozótosokkal, amelyeken fennmaradhatunk és a legnagyobb bizonytalanságba kerülünk.

— Várjuk hát meg, anííg ittfulladunk?!

— Nem, hidd el én sem akarok ittfulladni. De ebben a kunyhóban, a bástyától körülvéve még két méteres vizemelkedést is kibírhatunk.

— És ha még magasabb lesz a víz?

— Akkor.:; akkor... akkor felmegyek arra a fára — mutatott a tölgy felé Péter.

— Innen odaugrunk?! — mart bele ismét Laci.

Pétert elöntötte a düh. A legjobb szándékkal magyarázkodott eddig. Pontosan látta, hogy a tutajozás könnyen súlyos veszélybe sodorná őket. A teljes bizonytalanságba indulnának. De azt is tudta, Lacit hiába torkolja le.

(Folytatjuk.)