Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-19 / 116. szám

ft & 1957. MÁJUS 19. NAPLÓ A kínai nép bátorítást merít a magyar nép győzelmeiből Mao Ce-tung és Nógrádi Sándor beszéde a magyar nagykövet megbízólevelének átadása alkalmából Nógrádi Sándor, a Magyar Népköztársaság új pekingi nagykövete, pénteken átnyúj­totta megbízólevelét Mao Ce tungnak, a Kínai Népköztársa­ság elnökének; A megbízólevél átnyújtása- kor Nógrádi Sándor beszédet mondott; Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy én képviselhe­tem hazámat a nagy Kínai Népköztársaságban, s ez a megtisztelő feladat azt a leg­főbb kötelességet hárítja ránt, hogy minden erőmmel segít­sem elő a népeink között ki- , alakult szoros testvéri barát- < ság és együttműködés további elmélyítését, kapcsolataink minden irányú kiszélesítését és megerősítését, — mondotta többek között, majd ismertet­te az ellenforradalmi esemé­nyeket, A világ dolgozói előtt min­dig példakép lesz a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, a szocializmust építő baráti államok testvéri szolidaritásá­nak, internaoionalista segítő­készségének nagyszerű meg­nyilvánulása, amelyet a meg­támadott Magyar Népköztár­saság iránt tanúsítottak — je­lentette ki, majd hangsúlyoz­ta, hogy itteni diplomáciai '' küldetése alatt legfontosabb feladatának a magyar kínai testvéri viszony ápolását fogja tekinteni; Mao Ce tung válaszbeszédé­ben kifejtette, hogy a magyar nép felszabadulása óta eltelt 12 esztendő alatt a szocialista építésben és a béke megvédé­sében egyaránt nagy eredmé­nyeket ért el. A közelmúltban az imperialista agresszív erők és a magyar reakciós .elemek kihasználták a széles néptöme­gek elégedetlenségét, amelyet a régebbi vezetők hibái váltot­tak ki, tervet dolgoztak ki a reakciós rendszer visszaállítá­sára és megkísérelték a ma­gyar szocialista rendszer meg­döntését. A magvar nép azon­ban a Magyar Szociálista Munkáspárt és a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány vezetésével, a Szovjet­unió internacionalisfa segítsé­gére támaszkodva teljes ku­darcba fullasztotta ezt a reak­ciós cselszövést. A kínai nép figyelemmel kí­séri a magyar nép harcát, amelyet a szocializmus felépí­téséért és a béke védelmében folytat és saját győzelmének tekinti a magyar nép győzel­meit, lelkesedést és bátorítást merit „z ékből a győzelmekből. A magyar nép örökké számít­hat arra a szívélyes támogatás, ra, amelyet a hatszázmilliós kínai nép nyújt a magyar nép­nek a szocialista építéshez és a szocialista építés eredmé­nyeinek megőrzéséhez. A ma­gyar néo sok területen nyúj­tott segítséget Kínának a szo­cialista építésben, s ezért a kínai nép őszinte köszönetét mond. Tiltakozások a hidrogénbomba kisérletek ellen A CTK jelenti: Csehszlová­kia dolgozó népe felháborodva tiltakozik az angol hidrogén- bombakísérlet ellen, amelyet május 15-én a Karácsony-szi­getek körzetében hajtottak végre az egész világ békesze­rető emberiségének tiltakozása ellenére. Csehszlovákia népe több ezer nagygyűlésen, össze­jövetelen és gyűlésen elítéli az angol kormánynak ezt a lépé­sét, amelyet kiváló tudósok figyelmeztetése ellenére és az emberiség jövőjére való tekin­tet nélkül hajtottak végre. Hatvamhárom görög akadé­mikus, tudós és író csatlako­zott a nukleáris kisérletek folytatása ellen irányuló tilta­kozó mozgalomhoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1957. május 17-én ülést tartott. Ez ülésen Fock Jenő elvtárs, a Központi Bizottság titkára tartott beszámolót *A gazda­sági helyzetről és az 1957. évi terv végrehajtásának fő fel­adatairól.“ Az ülésen 19 elvtárs szólalt fel. A vita alapján az Intéző Bizottság beszámolóját a Köz­ponti Bizottság egyhangúlag jóváhagyta, A Központi Bízott ság elhatározta, hogy az 1958- ban kezdődő hároméves terv alapelveit kél hónapon belül a Központi Bizottság elé kell terjeszteni. Rendezték a tudományegyetemi szakosítással kapcsolatos kérdéseket Adenauer mégis levelez Bonnban általános meglepe­tést okozott, hogy Adenauer kancellár ismét levelet inté­zett Szmirnovhoz, a Szovjet­unió bonni nagykövetéhez, jól­lehet két héttel ezelőtt a bonni sajtófőnök közölte, hogy az Adenauer—Szmirnov levélvál­tást nem fogják folytatni. Adenauer — hasonlóan az eddigiekhez — mostani leve­lében is óvatosan megkerüli az alapvető kérdést, a szövetségi kormánynak azt a szándékát, hogy a nyugatnémet hadsere­get atomfegyverekkel szereli fel; Adenauer isimét csupán azt kifogásolja, hogy a szovjet kormány legutóbbi jegyzéke, amelyben felhívta a figyelmet egy esetleges atomháborúban Nyugat-Nómetországra váró veszélyekre, nem tartalmazza az ő (Adenauer) Szmirnovnak adott biztosítékait, amelyek szerint az Adenauer-kormány nem kért szövetségeseitől atomfegyvereket és nincsenek a birtokában ilyen fegyverek. Bonni sajtókörökben emlé­keztetnek arra, hogy a szovjet jegyzék ezt az állítást nem vonta kétségbe, hanem az atomfegyverekkel való felsze­relés szándékáról és az annak következtében jelentkező ha­lálos veszélyekről szólt. Ilyen értelemben véve tehát Ade­nauer újabb levele csak a vá- laszolási taktikát szolgálja, amennyiben nem akarja meg­válaszolatlanul hagyni Szmir- nov igen alapos és hatékony érvelését. A hamburgi Welt című pol­gári lap annakidején azt írta Szmirnov leveléről, hogy „Nyu- gat-Németország nem képes a szovjet érvekkel erősebb érve­ket szembeállítani’’. Adenauer mostani levele ennek az ítélet­nek az igazát bizonyítja. Hivatalos bonni helyről szer­zett értesülések szerint egyéb­ként a bonni kormány a jövő hét első felében két jegyzéket indít útnak Moszkva felé. Az egyik jegyzék válasz a német újraegyesítésről szóló múlt év októberi szovjet jegyzékre, a másik pedig válasz a Szovjet­unió április 27-i jegyzékére, amelyben az atomlegyverke- zés kérdésével foglalkozott; A művelődésügyi miniszter a tudományegyetemi szakosí­tással kapcsolatos kérdéseket szabályozta, melynek alapján a tudományegyetemek állami és jogtudományi karán jogi ké­pesítést lehet szerezni. A tudo­mányegyetemek bölcsészettu­dományi és természettudomá­nyi karain okleveles közép­iskolai tanári, vegyész, fizikus, geológus és geofizikus képesí­tés nyerhető. Filozófia, pedagó­gia, pszichológia, régészet, mű­vészettörténet, néprajz orien­talisztika és könyvtáros sza­kon valamely tanári szakhoz kapcsolva lehet képesítést sze­rezni. A bölcsészettudományi karo­kon magyar nyelv és irodalom­történelem: magyar nyelv és irodalom — idegen nyelv és irodalom; történelem — idegen nyelv és irodalom; idegen nyelv és irodalom — idegen nyelv és irodalom; történelem­földrajz, középiskolai tanári szakcsoportok lesznek. A természettudományi karo­kon a középiskolai tanári szak­csoportok: matematika — fizi­ka; matematika — ábrázoló geometria, kémia, fizika, bioló­gia — földrajz és biológia-ké­mia. A természettudományi karokon nem tanári szakok — vegyész, fizikus, geológus, geo­fizikus. A tudományegyetemek leve­lező tagozatán csak a nappali tagozaton is tanított szakokon lehet képesítést szerezni. A* utasítás 1957 szeptember 1-én lép hatályba. Az indonéz népet a szabadság eszménye élteti Vorosilov és Sukarno beszéde a djakartai nagygyűlésen Francia nagydíjat nyert a „Bölcsők" c. magyar rövidfilm A francia műszaki film-fő­bizottság a cannesi filmfeszti­vál alkalmából a következő nagydíjakat osztotta ki: A Gonzagák álma című hosz- szu olasz film a filmezőgép kitűnő beállításáért és a szép- fényhatásokért, a Világ egész emlékezete cí­mű francia film szintén a fel- vevőgép különböző beállításai­nak harmonikus alkalmazá­sáért. s a kitűnő fényképfelvé­telekért, a Férjek éjszakája című amerikai hosszúfilm rnellék- zörejhatások és a párbeszédek összhangjáért, a Bölcsők című magyar rö­vidfilm, s a Nyári mező című német rövidfilm pedig a ki­tűnő mikroszkopikus színes felvételekért kapott díjat. Djakarta (MTI). Mint a TASZSZ különtudósítójának jelentése alapján már közöl­tük, pénteken Djakartában kö­zel egymillió ember részvételé­vel szovjet—indonéz barátsági nagygyűlést tartottak. A nagy­gyűlésen K. J. Vorosilov hosz- szabb beszédet mondott A szovjet államfő beszédé­ben jellemezte az ázsiai és af­rikai népek nemzeti felszaba­dító mozgalmának új szaka­szát. Foglalkozott a bandungi értekezlet jelentőségével. • Országunk — hangsúlyozta Vorosilov — támogatja Kelet népeit a gyarmati rendszer el­len folytatott harcukban. Ezután a szovjet köztársasá­gok együttműködésén keresztül illusztrálta a népek egyen­jogúságának politikáját. Szám­adatokkal jellemezte a Szov­jetunió gazdasági és kulturális sikereit. Rámutatott arra, hogy a Szovjetuniónak, akárcsak In­donéziának, létérdeke fűződik a békéhez. A világon — mon­dotta — ma már hatalmas ál­lami és társadalmi erők van­nak, amelyek képesek elállni a ‘ háború útját. Mégis fáradha­tatlan harcot kell folytatni, amíg a népek ki nem vívják a béke világméretű biztosítását. Vorosilov beszédére Sukarno elnök válaszolt. Békét és barátságot akarunk — mondotta —, de meghatáro­zott feltételekkel. A világ a gyűlölködés, az ellenségeske­dés, az agresszió betegségében szenved. Ez korunk betegsége. Ugyanakkor több mint két­milliárd embernek lenne szük­sége békére, barátságra és köl­csönös megbecsülésre. Szeret­jük a békét, de a világon leg­jobban szeretjük a független­séget. Nem akarunk elnyomott nemzet lenni; Sukamo emlékeztetett arra a Washingtonban tett kijelen­tésére, hogy semmilyen pénzen nem lehet megvásárolni az in­donéz nép szabadságát és füg­getlenségét. Nem leszünk meg­elégedettek — mondotta —, ha nemzeti szabadságtörekvésün­ket nem elégítik ki. Láttam — mondotta Sukamo — milyen lelkesen fogadta In­donézia népe Vorosilovot. Az emberek zuhogó esőben is órák hosszat álltak, hogy kifejezésre juttathassák örömüket, ami­kor meglátják őt. És miért? Azért, mert a szabadság esz­ményének élünk, a Szovjetunió népei pedig segítenek nekünk megszerezni a szabadságot. Sukamo elnök ezután meg­kérte Vorosilovot. tolmácsolja üdvözletét a kétszázmilliós szovjet népnek; Repülőjárat iaüal fiudapest-Pozsony között A MALÉV és a CSA, a Csehszlovák Légiforgalmi Tár­saság együttműködésének ered ményeként június elejétől re­pülőjáratot létesítenek Buda­pest és Pozsony között. Heten- kint négy járat közlekedik, kétízben magyar, kétízben pe­dig csehszlovák gép bonyolít­ja majd le a forgalmat; A re­pülőknek közvetlen csatlako­zásuk lesz a tátrai járatokhoz. Az út ötven percig tart, a ter­vek szerint 148. forint lesz a költség. A menettérti jegynél 10 százalék engedményt kap­nak az utasok; Rádióaktfv eső Amerikában Washington (MTT% Dr. Wil­lard Libby, az amerikai atom­erő bizottság tagja megerősí­tette, hogy kedden este egy he­ves vihar során rádióaktív eső hullott Washington környékén — jelenti az AFP. A tudós szerint az eső rádió­aktivitása nem veszélyezteti az amerikai főváros lakosságának egészségét, , Az Eisenhower-doktrina és politikai háttere Az utóbbi hetekben sok szó esik politikai körökben az Eisenhower-doktrináról, . melyet az amerikai elnök még január 5-én mondott el egyik , kongresszusi beszédében. Azóta vitatják, latolgatják esélyeit és tilta­koznak ellene, mert váltakozó „sikerei“ van­nak áz „elvnek", Mit is tartalmaz a doktrína, mely javaslat formájában született meg? Elsősorban felhatalmazást kér a kongres­szustól, hogy az Egyesült Államok együttmű­ködhessen és támogassa a Közép-Kelet bár­mely nemzetét vagy nemzetek csoportját a nemzeti függetlenség fenntartásához. Caefcíinta megfogalmazás és megtévesztő szavak. Ha nem ismernék a közép-keleti füg­getlenségért harcoló politikusok, hogy az Egye­sült Államok minden ehhez hasonló politikai lépése mögött gazdasági nyereség-vágy és piackutatás búvik meg, talán kevésbé tiltakoz­nának a doktrína ellen. így azonban vilá­gos, hogy az amerikai politikai körök nem önzetlen segítséget kínálnak fel a keleti or­szágoknak. Nagyon is kilátszik a lóláb a doktrína minden mondatából: Amerika segít, hogy a nemzeti függetlenség fennmaradjon; Úgy segít, hogy elküldi a 6. amerikai flottát, mely 25 000 emberrel, 50 hadihajóval, 265 repülő géppel rendelkezik. Az „önzetlen“segítség „kény szeritette'’ az amerikaiakat arra is, hogy, légi­erőjük számára támaszpontokat rendezzenek be ä szaud-arábiai Dhahranban, a törökországi Adanában és a líbiai Tripoliban. Mindez — természetesen csak szerintük — elősegíti, sőt, ' Védelmezi az illető országok függetlenségét. B mivel a legutóbbi események megmutatták, hogy sem Egyiptom, sem a környező országok nem kémek az ilyen segítségből, Eisenhower kénytelen volt új „elvekre“ alapozni közép­keleti politikáját. De a tartalom már közismert, csak a csoma- . golás más, / A doktrína második javaslata fejfeatefaaa* zást kér a kormány számára, hogy katonai se­gítség-tervet készítsen azoknak az országok­nak, amelyek ezt a segítséget óhajtjuk­Ez is világos beszéd. Előre elkészítenek egy katonai tervet és azt szépszerével ráerősza­kolják a keleti országokra. S hogy mennyire erőszak kérdése ez, azt bizonyítja Egyiptom, Szudán, Szíria és más-arab államok tiltakozá­sa. Bár Husszein jordániai és Szaud szaud- arábiai király kevésbé tiltakoznak. Sőt! Ke­züket dörzsölik, mert ha megvalósul a doktrí­na, akkor néhány évtizedre ismét biztosítva már-már ingadozó trón juk. De a gazdasági ha­szon sem megvetendő, amit ezek a királyok zsebrevágnak az amerikai érdekeltségű, de ha­zai termésű olajból. így Szaud király például az ARAMOC (Arab-Amerikai Olajtársaság) kasszájából évenként 250'—275 millió dollár „jutalomban" részesül. Ugyanakkor a király még öt évre engedélyezte a szaud-arábiai olaj­kutak kiaknázását amerikai cégek ’által. Ter­mészetesen ezért az engedékeny természetéért is megkapta a maga és hívei jutalmát. A kö­vetkező öt évben 50 millió dollár értékű fegy­vert, lökihajtáso® remilőgépet kap az ország az Egyesült Államoktól, hogy a doktrína sze­rint „megvédje függetlenségét“* ■Felhatalmazást kér a droktina arra is, hogy a kormány katonai segítséget nyújtson bármely közép-keleti országnak, ha azt „a nemzetközi kommunizmus által ellen­őrzött országok részéről nyílt, fegyveres tá­madás érné"* Milyen körmönfont megfogalmazás s amel­lett elismerése annak, hogy a kommunista or­szágok nem támadnak és nincs szándékukban megtámadni más országokat. Hiszen ügy szól a doktrína, hogy a nemzetközi kommunizmus által ellenőrzött ország támadása esetén. Már­pedig ezt a jelzőt bármely országra ráhúz­fisak eaerjat, Eca&cjaorezág és Anglia fs a nemzetközi kommunizmus ellen­őrzése alatt áll (?!) hiszen mind a ketten nyílt, fegyveres támadást indítottak a közép-keleti országok ellen. Lám-lám a doktrína megfo­galmazójára is érvényes, nagyon is érvényes az a jó közmondás, hogy „Hallgatni arany“. Ha nem beszélt volna, talán jobban elhinnék önzetlen segíteni akarását; S egy másik kérdés. Nyílt fegyveres támadás űrügye alatt robbantották ki annakidején a koreai háborút, a vietnami harcok is hasonló megfogalmazású elvek eszközeivé váltak s most Keleten próbálkoznak új háborús tűz­fészket kirobbantani. Csakhogy a tények nem azt bizonyítják, hogy Amerika a nemzetközi kommunizmus veszélye ellen óhajtja megvé­deni Közép-Kelet országait. Sokkal inkább veszélyt jelent számára Anglia és Franciaor­szág versengése elvesztett közép-keleti bázi­saiért. Két marakodó közül egy harmadik örül — elv alapján, most Amerika akarja megszerezni befolyását az arab olaj felett. Közvetlenül a doktrína nyilvánosságrahozatala után — január 14-én — Lilley, a Texas Oil Co. igazgatója kijelentette: hacsak nem fe­deznek fel újabb olajmezőket az Egyesült Ál­lamokban, tíz év múlva az USA-nak napi hárommillió barrel olajat kell importálnia — s hozzátette — főként a Közép-Keletről. Hát így állunk. Az amerikai olajipart az a veszély fenyegeti, hogy kútjai kiapadnak és import-lehetőségei nincsenek biztosítva; S ahelyett, hogy kölcsönös gazdasági feltételek mellett szerződéseket kötnének az arab orszá­gokkal, egy doktrínát akarnak rájuk erősza­kolni az olaj fejében. Mindenesetre olcsóbb megoldás. Csak egy kongresszusi beszédbe kerül; A doktrína nemcsak az arab országok, de Anglia és Franciaország ellen is irányul. Dul­les a szenátus külügyi és katonai bizottságá- ^lobban szeretnem, ha egy esetleges közel-keleti háborúban angol és francia katonák nem állnának az amerikai csapatok oldalán". Nyilvánvaló, hogy közös harccal szerzett olajon közösen kell osztoz­kodni; Márpedig Amerika nem akar senki­vel — még szövetségeseivel sem — osztozkod­ni. Végezetül a doktrína felhatalmazná az ” elnököt külön összegek felhasználásá­ra a tervek megvalósítása érdekében. Nem is kis összegről van itt szó; Évi 200 millió dol­lárt kér az elnök; Az ilyen pénz rendeltetését már ismerjük, amikor a népi demokratikus or­szágokban végzendő „propagandára“ szavaz­tak meg nagy összeget a szenátusban. Utána jöttek a léggömbök és divenzánsok. Ezért határoztak úgy az Arab Liga vezetői kairói értekezletükön, hogy bárminő segélyt csak po­litikai feltételek nélkül hajlandók elfogadni és nem mondanak le „pozitív semleges" poli­tikájukról*

Next

/
Thumbnails
Contents