Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-19 / 116. szám

4 NAPLÓ 193T MAJTTS 1%. ' A modern lucaszék | avagy miért nincs víz a villányi szőlőhegyen A villányi szőlészet egyik irodájában nagy irathalmazt tesznek az asztalra, rácsap az ügy előadója és ennyit mond: — Kezdhetjük! Kezdjük! Igaz, hogy már ez­előtt két évvel elkezdték, de még mindig nem fejezték be. Hogy mit? Az mindjárt kide­rül. Két évvel ezelőtt a villányi szőlészet vezetői megbízták az UVATERV-et (Ut-Vasútterve­ző Vállalatot), hogy készítsen el egy tervet, amely megolda­ná a háromszázholdas szőlő­hegy vízellátását. Mert nagy kincs itt a víz, a hegy tetején; különösen peronoszpóra-ve- szély idején. Lovaskocsikkal nem győzik, autókkal, vonta­tókkal meg nem igen lehet megmászni a meredeket. A tervező vállalat emberei ki is jöttek és a villányiak legna­gyobb örömére kijelentették: — Innen, a villánykövesdi vasútállomás mellőli kútakbó! fel lehetne szívatni a vizet a hegyre. A terv elkészült és 1955 ok­tóberében elkészült a 20 köb­méteres medence is a hegyen. Utána a csővezetéket is lefek­tették december 30-ra. Már csak a szivattyú-motorok be­szerelése volt hátra, no megaz áram odavezetése a motorok­hoz'. — A tavasszal már lesz vi­zünk! — lelkendeztek a gazda­ság dolgozói, pedig ha tudták volna.. i Elérkezett a tavasz. Most ke­serűen mondják, hogy csalód­tak. A MEGYEVILL először azt kifogásolta, hogy favázas­ra készítette el a tervet az UVATERV. Ezt nem lehet megcsinálni; vagy külön enge­délyt kérnek rá, vagy vasvázas­ra csináltatják. Lótás-futás engedély után. Végülis megkapták az enge­délyt, de ekkor meg kiderült, hogy a MEGYEVILL-nek be­tongyámja sincs. Irány Nagyharsány, majd Pécs. Itt azt mondják: — Adunk kölcsön, ha hoz-' nak egy papírt, amellyel iga­zolják, hogy vissza, tudják ad­ni. Vásárolja! Nagymennyiségű tavaszi di­vatcikk érkezett az Állami Áruházba. Különleges modern mintájú külföldi selymek 45— 98 forintos árban, változatos mintájú flocon anyagok, fehér női japánujjú pulóverek, az XDK-bóI habselyem kombinék («5—77 forint), szép túsarkú női cipők, 700 forintos tropikál férfi öltönyök, valamint árusí­tani kezdi az Állami Aruház a saját üzeme által készített sö­tétkék kiskosztümöket is. Megszerezték a papírt és Pécsváradról el is hozták a be­tongyámokat. Ekkor már jú­lius volt és az Állami Gazda­ságok Minisztériuma Szerelő Vállalata már befejezte a szi­vattyú beszerelését. Tehát min­den remény megvolt arra;;: — sajnos akkor még nem lát­ták — hogy nem egyhamar megy föl a víz a hegyre. Pe­dig a betongyámokat kirakták a rendeltetési helyére és két ezer forint célprémiumot tűz­tek ki a MEGYEVILL dolgo­zóinak, ha egy hét alatt' befe­jezik a szerelést. — Egy hét alatt — mondták a MEGYEVILL dolgozói — ncgy-öt nap alatt megesszük! Elég az hozzá, hogy az egész célprémiumnak az lett a vége, hogy a gazdaság kasszájában maradt, mert sajnos nem fejez­ték be határidőre. Szeretet­ték, szerelgették egészen ad­dig, amíg ki nem derült, hogy nincs elég vezetékük, oszlop- kapcsolójuk, meg aztán transz- formátoruk sincs. Erről' nem a dolgozók tehettek, hanem azok a vezetők, akik mitsem törődve, anyag nélkül vállal­nak egy munkát és azt várják, hogy a munkáltató szerezzen 1 be mindent. Mert a gazdaság vezetői beszereztek mindent. Igaz, hogy néhányszor elmond­ták: — Milyen vállalat az. amely­nek még a munkához szűkéé-* ges anyaga sincs meg. Szóval az egész célprémiu- mos históriának az lett a vé­ge, hogy augusztus elején le­állt az egész munka. Szeptem­ber az ide-oda járkálással telt el, míg október után az ellen- forradalom bénított meg min dent. — Nem baj, majd 1957 ta­vaszán. Akkor már lesz vi­zünk! — nyugtatgatták magu­kat a gazdaságbeliek. Vizük lett is, csak nem a he­gyen, hanem lent a vasút mel­letti kutakban, mert először február 18-i határidővel, az­tán március végével, de április negyedikére csak elkészült va­lami nagynehezen a MEGYE­VILL is. Ott álltak a gazdaság veze­tői, dolgozói a szivattyúknál, fent a vízgyűjtő medencénél és várták az ünnepélyes pillana­tot, mikor indul, mikor jön már a víz. A víz nem jött sem ak­kor, sem később! — A mi munkánk kifogásta­lan — mondták a MÉGYE- VILL-nél — abban nem lehet hiba. — Akkor talán az ÁGM Sze­relőipari Vállalatnál van a hi­ba — okoskodtak a gazdaság beliek és táviratot küldtek Bu­dapestre. „Nem működik a szi vattyú. Jöjjenek!” Jöttek is, igaz néhány hét múlva, mert először a határsáv beszerzésre' hivatkoztak, majd az ördög tudja, hogy\mire nem. Kijöt-. tek az UVATERV-től is. —• Felvitték a szivattyút és a! motorokat Budapestre! —: mondja az előadó nekikesere-; detten. — Most se motorunk.; se szivattyúnk. Kivizsgálják! Pesten, hogy hol a hiba! Hogy hol a hiba? Nem a szi-; vattyúkban, nem a motorok-» ban elsősorban, hanem ott,j azoknál a szerveknél, az Illeté-s kés minisztériumoknál, ahol és; akik mit sem törődnek azzal.» hogy a villányi szőlőgazdaság! két év alatt több mint 270 ezer; forintot ölt bele a szivaty-; tyúba, abbá, hogy a hegyen le-! gyen víz, hogy megvédhessek aj 300 hold szőlőt a peronoszpóra: szörnyű pusztításától és ha; nem nézhek utána sürgősen aí dolognak, akkor még az idén! sem működik az a szivattyú! * Szalai János : HU te&z bdaUd...? Húsz apró legénytől és lánytól kérdeztem ezt a md- riagyűdi iskolában. Hetedik, nyolcadik osztályt járják vala­mennyien. Rövidesen elhagy­ják az iskola padjait, ahol any- nyit drukkoltak, nevettek, ta­nultak, s durcáskodtak. S ha elmennek?... — Belőled mi lesz Pityu? — Elmegyek asztalos inas­nak ... — És te, Sanyi? — Von egy rokonunk, aki cipész ... Odamegyek inasnak. — Marika, te hová mész? — Én most elvégzem a nyolc osztályt, akkor elmegyek Sik­lósra gyors- és gépíró iskolá­ba ... így ment ez mind a húsz ta­nulónál. Én gépkocsivezető, én kőműves, én asztalos, én ci­pész, vagy ápolónő. — És gyerekek — szól a ta­nítójuk. — Ki az, aki odahaza marad és édesapjának segít szántani, vetni, szőlőt oltani? Halk nevetés, egymást vizs­gálja ez a 20 tüzes szempár, s csak szomszédjuknak suttog­ják: — Senki... Senki... Én nem leszek paraszt — nem sze­retek kapálni... Fiúk, fiúk, szende kislányok: Nem szerettek kapálni. Ha nagyapátok hallaná, bizonyára elpirulna. 14—15 éret hagyta­tok magatok mögött, még azt sem tudjátok, mi az a kapálás, mert még nem kapáltatok és... Az utolsó sorban feláll Lacz- kó Magdika. Szégyenlősen rin­gatja magát és mosolyogva azt mondja: — Tanító bácsi kérem, én szeretek kapálni ...És ha nem. vesznek fel ápolónőnek, akkor én itthon maradok. Csak öt hold földünk van, de van ha­szon belőle... paraszt többszörié jobban mondhatja ezt magáról. Annyi mindennel foglalkozik, annyi- féle növény szeszélyeit kell is- mernie, hogy feladata sok „mű. veit” ember képzettségét felül* múlná. Kedves kis Magdika I Tudom, te már kapáltál, te so­kat dolgozol odahaza. Nem le­pett meg, amit mondtál, de mit gondolsz: helyes-e, hogy 20 közül te egyedül beszélsz így? Megmondom neked: más iskolákban a hasonló kislá­nyok, kisfiúk ugyanolyan ter­veket szőnek, mint a te iskola­társaid. — Mindenki müveit ember aícar lenni — vágja ki egy ap­ró, nyugtalan fiúcska. Eszembe jut, hogy nemrégi­ben részt vettem a Hazafias Népfront egyik ülésén. Ott kü­lön beszéltek a mezőgazdasági szakemberekről és külön a pa­rasztokról. Végül is közös ne­vezőre jutottak, s elmondták: ha egy gyári munkásnak, egy cipésznek vagy asztalosnak jo­ga van ahhoz, hogy magát szakembernek nevezze, — a Őszintén szólva a gyűdi isko- lások közül sem mondotta sen* ki, hogy az ő apja műveletlen. Úgy látszik ezzel csak akkor jó élcelődni, amikor arról van szó, hogy a mezőgazdaságban kellene dolgozni. Tudják azt a fiatalok is, hogy ahol úgy érte­nek a szőlészethez, ahol olyan okosan gazdálkodnak, mint Máriagyűdön, ott nincsenek műveletlen parasztok. — Neked mi a véleményed Kis-Tóth Pista? — Apám csak hat elemit járt... Akkor még nem járha- tott többet .a Valóban. De első gazda a fa­luban, tiszteli a község, mert ért a gazdálkodáshoz. Elisme- ■rően írtak róla az újságok ak­kor is, amikor sok mezőgazda- sági munkás tele volt panasz­szót. Látogassanak ki a községbe örültek a csertői gazdák, amikor a MEGYEVILL szak­emberei megjelen­tek a faluban és elkezdték szerelni a villanyt. A be’.sö szerelési munkákat minden gazda el is végeztette, csak azt nem tudják, mikor dobhatják már sze­métre a petróleum- lámpákat. Ugyanis az a helyzet, hogy már több mint e&y hónapja ígéri a vál­lalat, hogy a háló­zati szerelést, is el­végzik, de eddig még minden bizony­talan. Több esetben kér­ték a MEGYEVILL vezetőit, hogy lá­togassanak ki a községbe, beszéljék meg részletesen mi lesz a külső háló­zattal, — ígéretnél többet azonban még nem kapott a köz­ségi tanács. Igaz, hogy a községnek erre nincs költség- vetése, de a : pa­rasztok azt mond­ják: mindenki be­nyúl a zsebbe és kö zösen összeadják a szükséges összeget. Hallották azt is, hogy a költséget részletekben is le­het fizetni. Számuk­ra ez lenne a leg­kedvezőbb, mert jó termésre van ki­látás és még köny- nyebben villany­hoz jutnának. Persze nem ária tanulás. Az lenne a legnagyobb öröm, az gyümölcsözne legjobban, ha a magyar mezőgazdaságban érettségizett emberek dolgoz- ■ nának. A kapálástól még senki •nem lesz műveletlen és az ; érettségitől nyugodtan Szánt­ihat, vethet mindenki. UPÖCZK1 jozspr i Új tsz Almamelléken Ezeket kellene kö zösen megbeszélni, ezért kérik a ME­GYEVILL vezetőit, hogy minél előbb, látogassák meg fa­lujukat. Almamelléken újra meg­alakult a termelőszövetkezet. Jelenleg hat család 11 taggal gazdálkodik. Az új tsz a Bé­ke nevet kapta. Sajátossága, hogy egyelőre nem választot­tak elnököt, hanem három tagú intéző bizottság vezeti a csoportot. Majd csak akkor kerül sor az elnökválasztás­ra, ha befejeződik a tsz fel- fejlesztése, Ugyanis máris többen érdeklődnek iránta a faluban. VlllimMIIIItftnmfMMIMIIIIIIItIMiflIIIMIiaMKHHinmilllHnillNHKIMIMHIMIIIIimnfNMHmillllMMIIliMfnUfUIMMHHVIIIIIINIIIMIMIUMimiMllimHimiN' GAZDAKOR TERMELJÜNK CSICSÓKÁT IÉen kevés helyen termesztik a csicsókát, pedig a köves domboldalakon, terméketlen futóhomokon vagy a sertéste­lepek közelében, egyébként el­hagyott és kopár legelők túra- tással hasznosított területén Í6 jól megterem. Eddig azért nem termelték a csicsókát vetésforgóban, mert kiirthatatlanriak tartották. Má­mésátlag Is elég magas. Az egyik állami gazdaságban, ho­mokos talajon, ahol a takar­mányrépa nem termett volna meg a talaj gyenge minősége miatt, a csicsóka 300 mázsán felüli gumótermést hozott hol- dankint. Emellett nagy a használati értéke. A csicsókagumó kemé­nyítő értéke 18—20, a szárter­sik ok volt, hogy a csicsóka- *més keményítőértéke augusz­gumó romlékonyabb, mint a burgonya. Végül pedig azt hit­ték, hogy a csicsóka csak 40— 80 mázsát terem holdankint. Ellenérvek a következők. Vegy­szeres gyomirtással a csicsókát az utónövény közül teljesen ki­irthatjuk. A gumók tárolása is bevált és a burgonyához ha­sonlóan jól raktározható. A ter­tusban 14—16, szeptember vé­gén 12—13. A gumó és a szár_ frissen vagy aprítás után silóz-! va egyaránt etethető. A csicsó-i kagumót valamennyi állat szí-; vesen fogyasztja. Aprítva• szarvasmarhának naponta 15—: 20 kilót, sertéseknek egészben; gonyát vagy háromszoros sú lyú takarmányrépát helyettesit A kísérletek azt is bebizo nyitották, hogy a takarmány répával szemben 4,7 százalék kai növeli a tejhozamot. Mind amellett a termesztése olcso ősszel vagy tavasszal sekélye járó (10—15 cm) eke után vet hetö. Ápolása: néhány gépi esetleg egy kézi kapálás. Gép pel is szedhető. Nagy előnye hogy a földben is áttelel. Tudja-e? «- hogy egyszerűen hullat te megvizsgálhatja a talaj meszes voltát. Ilyenkor a kiásott gödör különböző mélységéből mintát ve­szünk, rá tömény ecetet, eszencet cseppentünk. Ha nem pezseg, hab­zik, akkor nincs benne mész. Mert EGY SZTAVROPOL határ- a tököt és a dinnyét. Egy mü- gépállcunáson ötlete- szakban körülbelül 30 hektá­a I •vidéki mész elbomlik a sav hata»“« {szerkezetet készítettek a diny- ron végzi el a munkát. és a keletkező széndioxid - .... , . , .... . alakjában Jelentkezik. !"** es a ,tc* betakaritasara. A SBelarusz-traktor „hasa” alá — kűniba°^zok'ea<^fia^alok*jelentkez- ;a hossztengely irányában - hetnek, akik az általános iskola »gerendát erősítettek. A kiálló vii. osztályát most végzik vagy igerendarészekre keresztgeren- már elvégezték es 18. életévüket Líu, ezekre nedia Diramis még nem töltötték be, valamint ;aaaai. ezekre peeng puamis jelenleg u mezőgazdaságban dől- ;alakbanr szogvasat, illetve te- goznak. A következő tanévtől :eá- írelődeszkát erősítettek. A szer­nyak _ részére külön technikumok !kezet letépi és „rendre rakja” is nyílnak. ,,Kendermagos“ malacok AZ ALLATTENYESZTES dolgozói előtt közismert, hogy \ a tehenek tőgyének masszíro­zása kézzel mennyire fárasztó munka. Csehszlovákiában Schwarzbek kutató olyan ké­szüléket szerkesztett, melynek segítségével könnyen elvégez­hető a masszírozás. Elgondolása 'Ja háromütemű fejőgép pulzá- j ;torának elvén alapszik. A ké­jszülők jól bevált. Most vizsgál­ják a fiziológiai hatását, MEGYEJÁRÁS KÖZBEN az 2—3 kilót adhatunk. A takar-; ember majd minden faluban mányozásnál azonos súlyú bur­Gyakran előfordul, hogy a megkopasztott vagy leolt li­bák tolla, ha Idejében nem varrtuk be gondosan párnába, megmolyosodik. Ilyenkor szed­jük ki a toll közül a moho­sabb csomókat, utána pedig a tollat tegyük rostára vagy rlt- k.is lyukú dróthálóra és éges­sünk alatta minél több kénru- dat. Ha a kénezést két hét múlva megismételjük, a mo­lyok és bábjaik elpusztulnak Utána azonnal várrjuk párná­ba a tollat. ! találkozik az úgynevezett „ken­• dermagos” malacokkal. Találó j ez az elnevezés, mert valóban ; Baranyában, ha végignéz va­ll^ f I M1 \ ; laki egy-egy kondán, lát ott I Zví y 1/! \ ; fehér hússertést, mangalicát, { keresztezettet, fehéret, feketét, ; vöröset, egyszóval amilyen szi­• nút csak akar. ■ Még az Or­mánságba, a mangalica böl­csőjébe is betört a keresztezési mánia, amely kereskedelmi I szempontból nem rossz, sőt elő­• nyös, de tenyésztési szempont- ; ból egyáltalán nem mondható • annak. Kereskedelmi szem- I pontból előnyös a keresztezés, : mert ezzel gyorsan fejlődő, ; hússertést kaphatunk, amely- ; bői feleannyi idő alatt tudunk piacra érett hízót nevelni, mint például a mangalicából. Ez pedig azt jelenti, hogy feleány- nyi idő alatt forgathatják meg nem kereskedelmi célokra, ha­nem továbbtenyésztési célok­ra, anyakocaként kívánnak fel­használni. Ez káros jelenség, mert míg mondjuk a mangali­ca anyakoca fehér hússertés­sel keresztezett első szaporula­ta a gyors fejlődést örökölte, és ezzel olyan sertésfajtához jutottunk, amelyik nagyobb jö­vedelmet biztosit, kereskedelmi jelelő anyakocát hagyjunk és t ez képezze törzsállományun- 5 kát? Azt jelenti-c ez, hogy • nem keresztezhetünk? Nem, l egyáltalán nem! Ez csak azt ; jelenti, hogy például az Or- ; mánságban az anyakoca he- • lyes ha mindig mangalica, amit hasban, fazékban ne főz­zünk \ héjas burgonyát, mert az edény megfekete­dik tőle. A tisztításhoz al­mahéjból és háztartási klórból bő, vizes oldatot készítsünk és ezt főzzük fel az edényben. Utána igen forró szappanos vízzel mossuk le és langyos víz­zel öblögessük az edényt. Szódát, szalmiákot és egyéb maróhatású anyagot alu­mínium edények tisztítá­sára sohasem használjunk.- - .A beremendi Dózsa Termelő­aztán másfajta kannal kérész- ! szövetkezetnek az októberi tezhetünk kereskedelmi célok- »események után alig 23 tagja ra, de nem továbbtenyésztés- * maradt, pedig valamikor 140 célokra kiválóan alkalmas, ad- re, mert a keveréknek még ke- »szövetkezeti tag gazdálkodott dig az ugyancsak ezekből a verékebb malacai lesznek és, ; közösen. Hanem az idő sok, ha ezt így folytatnánk tovább, »volt tsz-parasztnak, de cgyé- akkor ez a sertéstenyészetünk Jninek is felnyitotta a szemét teljes clsatnyulásához vezet- lés hamarosan rájöttek, hogy hetne, amely nem lehet érdeke : bolondot cselekedtek, amikor egyetlen magyar parasztnak • hátat fordítottak a közösnek., sem. Éppen ezért nem árt, ha !Ma már 73 tagja van a bcrc- mégegyszer megjegyezzük, ímendi csoportnak, de még hogy kereskedelmi célokra ke- »mindig jönnek a jelentkezők, resztezünk, de továbbtenyész- »csakhogy nincs már elegendő Az alumínium főzőedé­nyek rendkívül tartósak és kedveltek. Kezelésükre nagy figyelmet kell szen­telni, mert a helytelen használat következtében elvesztik szép, ezüst-szür­ke szmüket. Aluminium li­málacokbél meghagyott anya­koca leszármazottjai korcs formában adják vissza a man­galica anya és fehér hússertés apa tulajdonságait. Tehát ha ezt követjük, elkorcsositjuk te­nyészetünket. Mi a helyes hát ? Helyes, ha kereskedelmi cé­lokra használjuk fel a keresz­tezés előnyeit, de megtartjuk azt annak a tájnak — óz Or-' mánságban a mangalicát, amely Igénytelen, az itt elte­rülő legelőkön találtakból majdnem megél, hát ha még csicsókásokat is létesítenénk! — legjobban megfelelő tájfaj­tát továbbtenyésztésre és nem . it jin __; « pénzünket, ami nem megve A nyersselyem tisztításához; t £dó d ^ ' készítsünk meleg szappanos; Knao vizet, de a selymet ne szappa-S Ha csak kereskedelmi célok nozzuk. Utána öblítünk és vé-; ra használnák fel a kér észté gül alkoholos vízbe mártogat-» zés előnyeit, az nem lenne hl- kísérletezünk azzal, hogy süv­ítik az anyagot. A nyerssely-j ba, sót. De sajnos a sellyei és szer már keresztezett sertése­met sohasem vasaljuk nedve-; a siklósi járásban egyre több két használjunk fel tóvább- sen, hanem várjuk meg, amíg; olyan keresztezett sertéssel ta- száporitásra. Mit. jelent az, teljesen megszárad, 1 lálkozik az ember, amelyeket hogy az egyes táj fajtának meg­tésre, csak tisztavérű anyako- »föld a befogadásukra. cákat használunk. : Nemcsak a bercmcndlek Jön­GYAKORl KÉRDÉS az is, ;nek vissza, hanem más vidék- hopp milyen sertésfajtát érdé- |ről is érkeznek, volt szövetke- mes tenyészteni? Ez az adott- Izet! tagok. Falujukban felosz- ságoktől függ. Ahol az elhelye- siott a csoport, ők pedig nen zés gyengébb, ott leghelyesebb, ; akarnak megválni a közöstől. ha mangalicát tartunk, ahol \ Eljönnek hit Beremendre. Ph- valamivel jobb, ott már Berk. • kóról két család Is érkezett és shireit is tarthatunk, de az igen : igen szorgalmasan dolgoznak, kényes fehér hússertés tenyész »Az új tagok között szépein van tése csak ott indokolt, ahol tö- »nak olyanok is. akik még csak kéletes elhelyezéstr gondos ke- ! most ismerkednek a közös paz- zelést tudunk biztosítani ; dalkodáöüL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents