Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-15 / 112. szám

2 NAPLÓ 11 .......... 19 57. MÁJUS li A puskaporos hordó Ma jobban, mint két hónap­pal ezelőtt, ráillik Közép-Ke­letre a „Világ puskaporos hordója" nem éppen hízelgő cím. Mint kráterben a föld forró magva, úgy forrong a „hordó” belseje, az arab ál­lamok egész sora. Egyiptom­ban győz a nemzeti mozgalom és tíz körömmel küzdenek a függetlenségért, amit olyan hosszú elnyomás után végre sikerült megszerezniük. Szí­ria csatlakozik Egyiptomhoz és kész akár unióba lépni a két ország, hogy "biztosítsa határait és főleg függetlensé­gét. A szomszédos apró or­szágokban is megmozdult a talaj az uralkodó 1 osztályok talpa alatt. Jordániában csak puccsal sikerült Husszein ki­rálynak megtartania népel­lenes politikáját és végrehajtani a nyu gáti körök (értsd: Amerika, Anglia) parancsait. Szaud Arábiában sem csendes a nép. Tüntetések, köve­telések és rendőr­terror. Mindez azért, mert az ara­bok igazi, nemze­ti, arab politikát követelnek veze­tőiktől. S a puskaporos hordóhoz Izrael, Törökország és Irak szolgáltatja a gyújtózsinórt; Iraki csapatok mindenre készen állanak a kis Jordá­nia határán s elegendő egy segélyki éltás Husszein király és hívei részéről, hogy lever­jék a baloldali pártok vezette nép megmozdulását; A tőrök csapatok sem várakoznak ál­lomáshelyeiken. Békés szán­dékukat már rég elvetették és mint a New York Herald Tri­bune írja: „A török fegyveres erők készen állanak bármire S ez a bármi Jordánia, Szí­ria és más arab országok meg­szállása, ha azok engednének a „kommunista" befolyásnak. De milyen kommunista be­folyásról is van szó? A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok — tár­sadalmi és politikai meggyő­ződésből — támogatja az arab országok felszabadítási és füg­getlenségi harcát. Ez csak ter­mészetes. S miben rejlik ez a támogatás? Abban, hogy a szocialista országok nem bu­sás haszon és jó piac keresése és megszerzése érdekében épí­tik ki kereskedelmi kapcso­lataikat az arab országokkal. Sokkal inkább a baráti jelleg emelkedik fölé, minden spe­kulációs és hatalmi törekvés­nek, mely elsősorban dominál a nyugati hatalmaknál. Vagy egy másik példa. A sztálingrádi városi tanács szo­ros baráti kapcsolatot tart fenn a port-szaidi városi köz- igazgatási tanáccsal. Hamaro­san küldöttségcsere lesz és a két ország fiai megismerhe­tik egymás életét. Érdekes, hogy hasonló baráti meghívás nem történt egy nyugati ál­lam nagyobb városa részéről sem. Ellenben Amerika el­küldte különmegbizottját az arab országokba. Mister Richards nem baráti látoga­tást végzett, hanem az Eisen­hower doktrína elfogadására akarta rábírni, elsősorban Iz­raelt, majd Jordániát. Most egy újabb hír arról számol be, hogy Szaud Ará­biában is forró a levegő. A király már csak erős katonai kísérettel merészkedik ki áz utcára s a templomban is szá­zadnyi katonaság vigyáz, hogy gondtalanul végezhesse imáját. Vajon mi lehet a gondja. Hó­ban erős diplomáciai tevékeny ség folyik, amelynek leplezett célja a tűzfészek állandó iz­zásban1 rtása. KAIRO A MEN hírügynökség szerint Szaud Arábia és az Egyesült ciaamok egyezménye értelmé­ben a napokban Szaud Arábia amerikai gyártmányú lökhaj- tásos repülőgépeket kapott. NEW YORK Szíria hétfőn kérte a Biz­tonsági Tanács összehívását, hogy panaszt tegyen, mert Iz­rael a két ország közötti de- militarizált övezetben, a Hu- leh-tó déli végén felvonóhidat épített. Cabot Lodge amerikai kül­£2 f r TÉUUÉPE I gyám tudná elnémítani a nép követelését, hogy csatlakozza­nak Egyiptomhoz és szakítsa­nak meg minden kapcsolatot a nyugattal, mely politikai fel­tételekhez köti az ország füg­getlenségét; A hordóban — Izraelben és Jordániában — robbanásra kész a lőportöltet. A gyújtózsi­nór — Törökország és Irak — csak a gyufát várja, melyet az amerikai földközi-tengeri ha­jóhad őriz s arcátlanul egyre közelebb viszi a zsinór végé­hez. Csak egy nagy arab és, vi­lágösszefogás érheti el, hogy a végzetes gyufaszálat eltávolít­sák Közép-Keletről, egy új vi­lágháború tűzfészkétől; Kommentárunkat igazolják a legfrisebb hírek is. Olvassuk csak el a következő három hírt, amely azt bizonyítja, hogy a Közép-Keleten való­Megkezdődött Pekingben a szocialista országok vasúti értekezlete Mint az Űj Kína jelenti, a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Ro­mánia, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Al­bánia, Kína, Mongólia, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság vasutas­küldöttségének részvételével nemzetközi konferencia kezdő­dött Pekingben. Az értekezlet­re meghívtak egy jugoszláv vasúti küldöttséget is. Fogjuk le az atomháborús gyújtogatok kezét 1 A hatvani Hazafias Népfront Bizottság országos tiltakozást javasol a kísérleti atomrobbantások ellen A Hazafias Népfront Hatvan városi és járási elnöksége a dolgozók kezdeményezésére fel hívással fordult a párthoz, a kormányhoz és az ország dol­gozó népéhez, hogy bontakoz­zék ki országos tiltakozás az atom* és a hidrogénbomba robbantások ellen. — Miközben teljes erővel eltakarítjuk az ellenforradalmi dúlás nyomait életünk min­den területéről — mondja töb­bek között a felhívás — a las­sú halál, a stroncium 90 rá­dióaktív sugárzásának réme fenyegeti gyermekeink, apáink, anyáink, a világ élni és dol­gozni vágyó embereinek éle­tét. Ez döbbentsen rá minden becsületes magyar dolgozót, hogy nekünk is minden esz­közzel küzdeníink kell éle­tünkért, a világ békéjéért, az egész emberi civilizációért. Ezért felhívással fordulunk pártunkhoz, kormányunkhoz, a Hazafias Népfront bizottságai­hoz, minden becsületes ma­gyar dolgozóhoz: emeljük fel egyemberként tiltakozó sza­vunkat az atomháború meg­szállottjainak megfékezésére. Felhívjuk az Országos Bé­ketanácsot. találja meg a n»6d* ját, hogy sokat szenvedett ha­zánk dolgozó népe világmére­tekben hallassa békét, nyugal­mat, alkotást kívánó hangját. Csatlakozzunk a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség fel­hívásához: „Asszonyok, anyák védjétek meg gyermekeitek életét és boldogságát.” Kibocsátottak a Szovjetunió 1957. évi népgazdaságfejlesztési kölcsönét A TASZSZ jelentése szerint Moszkvában közzétették a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak törvényerejű rendele­tét az 1957. évi állami népgaz­daságfejlesztési kölcsön kibo­csátásáról. A kölcsönt 12 mil­liárd rubel összegben öt évi határidőre bocsátották ki. A kölcsönkibocsátási felté­telek szerint csak nyeremény- sorsolásokat tartanak, még­pedig 1957. november 1-e és 1962. november 1-e között min­den évben egy alkalommal. Az indonéz közvélemény Vorosiíov látogatásáról Az indonéz közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri Vo- rosilov indonéziai látogatását. A rádió napról napra részlete­sen beszámol Vorosiíov körút­járól, nyilatkozatairól. Hétfő­től kezdve valamennyi film­színházban látható az a doku­mentum film, amely Vorosiíov Indonéziába érkezését mutatja be. A hétfő) lapok részletesen beszámolnak Vorosilovnak a középjávai városokban tett lá­togatásairól. Valamennyi lap egyhangúan megállapítja, hogy a lakosság mindenütt nagy lel­kesedéssel fogadta a kiemel­kedő szovjet vendéget. A Bintang Timur című lap hangsúlyozza Vorosilovnak az egyik középjávai egyetem diák­jai előtt tett azon kijelentését, hogy a Szovjetunió és Indoné­zia barátsága egyre erősebbé válik. dött, a Biztonsági Tanács má­jusi elnöke valószínűleg csü­törtökre, vagy péntekre hívja össze az ülést; BAGDAD Mint a Reuter jelenti, Fej- szal iraki és Szaud szaudará- biai királyhoz szerdán, csatla­kozik Husszein jordániai ki­rály; Jól tájékozott körök szerint a Habbanijah iraki légitámasz­ponton tartandó tanácskozáso­kon jelen lesz Chamoun li­banoni elnök különköldötte is. Házzá el Madzsali volt jor­dániai miniszterelnök és Husz- szein király bizalmas barátja hétfőn váratlanul Bagdadba érkezett. Madzsalit Nuri Szaiá iraki miniszterelnök fogadta. A feltevések szerint bagdadi látogatása összefügg a jordá­niai király bagdadi tanácsko­zásaival. jßeffai&sM külföldi híreink Dolli Isiván elvlárs látta WASHINGTON A Reuter jelenti: Hétfőn át­adták a washingtoni japán nagykövetség vezetőjének az Egyesült Államok jegyzéket, amelyben udvariasan, de ha­tározottan visszautasítja Ja­pán tiltakozását a május végé­re tervezett nevadai kísérleti atomrobbantások megtartása ellen. AMSZTERDAM Húsz ország mintegy két­száz küldöttének részvételével kedden Amszterdamban nyílik meg a Nemzetközi Sajtóintézet által összehívott hatodik új­ságíróértekezlet. KAIRO A kairói kémper hétfői tár­gyalásán az ügyész halálos ítéletet kért James Swinburn és Alexander Reynolds brit ál­lampolgárokra, valamint a kémper hat egyiptomi vádlott­jára. PÁRIZS öt francia utazási iroda az idén nyáron harminc társas- utazást szervez a Szovjetunió­ba. A francia túristák Moszk­vába. Leningrádba, Sztálin­grádba, Szocsiba és Aima-Atá- ba is ellátogatnak. ROMA Sajtóértesülések szerint Szardínia szigetén atomtá­maszpontot fognak felállítani, Ezen értesülések szerint a NATO parancsnoksága Caglia közelében olyan tengeri tá­maszpontot épít. amely alkal­mas atomtöltésü lövedékek ki­lövésére. Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke táviratban üdvö­zölte dr. Radzsendra Praszadot, az Indiai Köztársaság elnökét, az indiai köztársaság elnökévé történi újramegválasztása al­kalmából. Á Német Szociáldemokrata Párt élesen bírálja az Adenauer- kormány külpolitikáját A Német Szociáldemokrata Párt ismét élesen bírálta Ade­nauer külpolitikáját, abból az alkalomból, hogy a legújabb washingtoni sajtójelentések szerint az új amerikai lesze­relési javaslatok a demilltari- zált övezet koncepcióján ala­pulnak. A szociáldemokraták véleménye szerint Adenauer külpolitikája Németországot olyan helyzetbe hozta, hogy öl­hetett kézzel kell látnia, hogy a nagyhatalmak esetleg olyan irányvonalat követnek, amely hosszú időre Németország és Európa megoszlásának alapján törekszik az egymás mellett élésre. A szociáldemokraták szemére vetik a kormánynak, hogy elutasított minden önálló kezdeményezést az újraegye­sítés céljából és ragaszkodott a NATO-politikához. „A wash­ingtoni nyilatkozat után telje­sen kompromittált Adenauer- kormány — hangzik a nyilat­kozat — véleményünk szerint csak egyetlen szolgálatot tehet már a német népnek, tudni­illik azt, hogy lemond.” Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke hét­főn Strasbourgban nyilatkozott azokról az amerikai tervekről, hogy Közép-Eurőpában semle­ges. katonailag demilitarizált övezetet létesítsenek. Ollen­hauer ismét bírálta a szövet­ségi kormány politikáját, amely véleménye szerint elmu­lasztotta, hogy a tárgyalások alkalmából saját újraegyesítés! és leszerelési javaslatot tegyen, összekapcsolva ezeket az euró­pai biztonsági rendszer kérdé­sével. ÖRSI FERENCt Négyen a jégen Ifjúsági regény VHT; Három hét múlva született Berde Pali, öt hét múlva Bacsó Karcsi. A háború után Berdéné munkát kapott az erdőgazdaságnál, ott maradt Remeteszálláson és a két fiú testvérként nőtt fel. Még a mozdulataik is hasonlítottak egymáséhoz. Karácsonykor pedig mind a ketten egyforma vadász­ruhát és gumicsizmát kaptak, amiért mégjobban irigy­kedtek a falubeli fiúk. Az iskola ablakai messze világítottak. Mindjárt az első ajtónál megismerte felesége kiszűrődő hangját. Benyitott. Kutató, ijedt szempárokkal találkozott. — A fiúk?! — kérdezte ijedten a felesége és a kö­vetkező pillanatban sírvafákadt. Bacsó arcán látta, hogy semmit sem tud róluk; — A Palikám! Hol van a fiam? — ugrott fel Bér- j déné a földrerakott szalmazsákról; — Én;:: én azt hittem, itt vannak! Én kiküldtem őket! — hökkent meg Bacsó. — A teherautót is lát­tam idekinn, amelyikkel jöttek! — De a fiúk! A fiúk hol vannak? — zokogott a két ! anya. Az apa is megdöbbent; — Biztosan elcsatangoltak a gáton — próbálta megnyugtatni az asszonyokat; — Megyek megkeresem őket, de amit kapnak, azt nem teszik a kirakatba! Sietett a teherautókról lerakott holmihoz. Ott volt a motorkerékpárja. Negyedóra múlva már végigberre­gett a gáton. Reflektora emberről-emberre világított, de a fiúkat nem látta sehol; ORSI FERENC: NÉGYÉN A JÉGÉN *3 4. Virrad a vizek között A napkelte hidege ellen nem használt az alvás. Virradatkor már mind a négyen talpon voltak. — Miért nem szóltál, hogy én is őrködjem? — bor- zongott Laci. — Megállt az áradás — újságolta Péter. — Két órája nem emelkedik a víz. — És most mi lesz? — kíváncsiskodott Pali. — Nem jön a helikopter? — Az még jöhet — reménykedett Karcsi —, hanem addig nem eszünk? — sóhajtotta. — Mert én nagyon megéheztem már. Péter is érezte, hogy több mint huszonnégy órája nem evett. — Halászni kéne — ajánlotta Pali. — Az ujjaddal? — vont vállat Laci. — Igaz, nincsen horgunk! — Először biztonságos helyet kell keresnünk! — szakította félbe a beszélgetést Péter. — Az áradás megállt, de nem tudjuk mikor folytatódik. — Két éve, amikor megállt, másnap már apadni kezdett — reménykedett Laci. — Csakhogy az nyári árvíz volt. Az ilyen jeges ár­vizek kiszámíthatatlanok. Elég, ha összetorlódik vala­hol a jég és akkor ismét rohamosan áradni kezd. Most kéne még kihasználni az időt. — De hová menjünk? A töltés felé nem lehet, a tanya felé is elnyel a víz. A kisvasút csak a Bujdosó­zátony felé járható — mérlegelte Laci. — Mit gondoltok, magasabb a Bujdosó a tanyánál? — Édesapa mondta, hogy 1954-ben nem borította el teljesen a viz — kapott a beszélgetésbe Karcsi. — Távolabb menjünk a gáttól? — sötétedett el Laci képe. — Ha egyszer ae a biztonságosabb hely. — És ha itt keresnek? 24 ORSI FERENC: NÉGYÉN A JÉGÉN — Jelzéseket hagyunk itt. — Az innen majdnem egy óra járás. — Ha a Dunáról lemegy a jég, a víz is apadni kezd. Azt hiszem, sokkal jobban átvészelhetünk ott egy-két napot. Legalább szélvédett helyen lehetünk a kunyhó­ban. Laci nem válaszolt Péternek. Némán töprengtek, de néhány sóhajnál több eredmény nem született hall­gatásukból. — Csak ennivalónk lenne! — törte meg a csendet Karcsi. — Néhány napot ki kell bírnunk — vigasztalta Péter —, ha melegben vagyunk és pihenhetünk, az éhezést is jobban bírjuk. A töltés felől zajt hallottak. Kíváncsian ugrottak a sínek közé. A kisvasút emelkedő ágán, amely a Bujdosó-zátony felé tartott, két őz távolodó fehér há­tulját látták. Most kapaszkodtak ki a jeges vízből. — Hej, ha puskánk lenne! — sóhajtotta Karcsi — őzpecsenyét reggeliznénk; — Az őzek is a Bujdosó felé mennek — mutatta Péter. — A menekülő állatok ösztöne sugallja nekik::: — Menjünk utánuk ■— vágott szavába Karcsi. — Azok csak ismerik az erdőt! — helyeselte Pali. Csak Laci töprengett még. — És, ha tovább árad? — Ott magasabb helyen vagyunk — próbálta meg­nyugtatni Péter; — Hátha mindannyian ezt akarjátok — vont vállat Laci. — Mehetünk. Már indult volna, ha Péter nem fogja meg; — Előbb hagyjunk itt jelzéseket! Talán bejönnek értünk. Legjobb lenne a fák törzsét megfaragni. Azzal elővette bicskáját és széles kéregdarabokat hántolt le az útkereszteződésnél álló fa oldaláról. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents