Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-15 / 112. szám
IBS?. MÁJUS 13. NAPLÓ Pécs is készül a Nemzetközi Gyermeknapra % Gyermeknapra, készül az ország, Pécs társadalma is megmozdult, Szinte valamennyi szervezet, az MSZMP, a Hazafias Népfront, a Nőszövetség, a tanács oktatási osztálya, a KISZ. a művelődési házak, az MSZHSZ, a Moziüzemi Vállalat, a TTIT, résztvesz az előkészítő munkában. A május 26-i gyermeknap előreláthatólag sokkal színesebb, nagyobb méretű lesz az eddigieknél. S ez az ünnep nemcsak a gyermekek iránt érzett szeretet kedves kifejezése lesz. Éreztetni és tudatosítani fogja a felelősséget is, amit a gyermeknevelés jelent. Már most széleskörű mozgalom indult a szülői munkaközösségek és pedagógusok körében a gyermekek szocialista, internacionalista nevelése érdekében. Ankétokat, gyűléseket rendeznek és ezeken megvitatják a nevelés, nem utolsósorban a politikai nevelés problémáit. Nem választható el a gyermeknaptól a május 23-án, a Nemzetközi Nőszövetség felhívására tartandó békenagygyűlés, ahol a pécsi édesanyák tiltakoznak a felfegyverzés és az atom háborús célra való felhasználása ellen. Már a gyermeknap előestéjén megkezdődik a kedves ünnep. Az iskolák, üzemek, óvodák 25-én megtartják házi ünnepségüket, hogy másnap valamennyi gyermek résztvehes- sen a közös ünnepélyen. Több iskola egésznapos kirándulást rendez; ahol számháborúval, tréfás játékokkal szórakoznak a gyerekek. Este a Moziüzeini Vállalat a Széchenyi téren levetít egy mese- filmet. Május 26 pedig egészen a gyerekeké lesz. A zenés ébresztő után színpompás, jelmezes felvonuláson vesznek részt az apróságok. Láthatunk majd komolyan vonuló úttörőket, táncoló, énekelő, játékokat szorongató csöpp kis óvodásokat, akik virágokat szórnak a felnőttek közé. De a felnőttek sem maradnak adósak. Az MSZHSZ repülőgépe virágot szór a színes kis menetre. A sétatéren aztán megkezdődik a szórakozás. Könyvcsbódék, játékárusok, és természetesen az elmaradhatatlan fagylaltós-ko- csik között megkezdődik a nagy rollerverseny. Utána a TSB rendezésében élő-sakk- verseny lessz. Jelmezekbe öltöztetett gyerekek — ezúttal futók, huszárok, gyalogok — vívják majd a nagy csatát. Biz tosan jól szórakozik majd nemcsak az apró, de a felnőtt közönség is. Sportbemutatók, ünnepi műsorok lesznek a város majd minden részén. A mozik délelőtt mesefilmeket vetítenek. Esté pedig az iskolák legjobb tanulóinak a Doktor Sándor Művelődési Házban bemutatják a Piroska és a farkas bábelőadást. Szép a műsor, a lelkesedés sem mindennapi, s reméljük az ünnepen az idő sem tréfálkozik majd. Jó szórakozást gyerekek május 26-án. L. E. Órarugó szívbillentyű helyett Detroit (MTI): A Reuter-ixo- da beszámol arról, hogy egy apró órarugó megmentett az életnek egy ötgyermekes amerikai anyát, akinek az orvosok másfél évvel ezelőtt már csak néhány hónapot jósoltak. A harmincnégy éves Mabei Streeter szívbillentyűje nem működött. A detroiti Wayne- egyetem orvosi karán kidolgozott mesterséges szívbillentyűt helyezték el az asszony mellkasában. Eddig 114 kutyán próbálták ki sikerre] ezt a mű-szivbilientyűt, de emberbe most tették először. A kis rugónak nem szabad rozsdásodnia, olyan vékonynak kell lennie, hogy ne akadályozza a vérkeringést és olyan ru galmasnak, hogy elég hosszú ideig tudja végezni munkáját Az óra gyár, amely a rugót szállította, azt mondja, hogy legalább háromszáz évig jó lesz. Mrs Streeter „majdnem normális“ életet él és egyébként jó egészségnek örvend. Tisztaságot! — Pécsbártyán is Napokban végigjártam Pécs- bányatelep lakótelepeit és megdöbbentett az utcák piszkossága. A vizesárkok tele vannak tavalyi levéllel, amely akadályozza* a szennyvíz szabad lefolyását. A hentes és a péküzlet előtt hatalmas porfelhő. Itt az ideje, hogy illetékesek is terepszemlét tartsanak Pécs bányán. A közeledő nyár miatt feltétlenül szükséges lenne az árkok kitisztítása és az út portalanítása. Reméljük, a kérés megértésre talál. Javítsák meg az utakat! Vasas II.-n, Gubér-telepen lakom. Egy hónappal ezelőtt elkezdték az út javítását. Azóta az út teljesen járhatatlan, még a gépkocsik sem tudnak közlekedni Az utat leegyengették, elhordták a fekete salakos földet, s a megmaradt agyag esős időben igazán vendégmarasztaló. A telepen építkezés Is van, úgy gondolom, az anyagszállítás is könnyebb lenne, ha ezt az utat teljesen elkészítenék. KARL MÁRTA Gubér-telep, Vasas II. Értékes tapasztalatok Az elmúlt napokban érdekes találkozót rendeztek a Tolna megyei alsóleperdi állami gazdaságban. Ez a gazdaság az ország nagy állami gazdaságai között a második helyen áll és sokak véleménye szerint nincs messze az idő, amikor az első helyet foglalja el. Tehát van nézni, van mit tanulni! Ezért is jöttek el ide Baranya, Tolna, Somogy állami gazdaságainak és politikai életének vezetői. Sok érdekes dologgal találkoztak míg a több mint tízezer holdas gazdaság egy részét bejárták. Persze bőven volt itt olyan is, amellyel a Baranya megyei állami gazdaságokban is találkozik az ember, de a küldöttek láthattak itt olyat is, amiről Baranyában csak beszélnek. Ilyen volt például a Krezonit alkalmazása. Bemutattak egy nagy' Viktória- borsó táblát, amely tele volt kása-fűvel. Két nappal előbb permetezték be Krezonittal és máris látható volt a borsóra egyáltalán nem ártalmas méreg hatása. A kásafű sárgulni, puffadni kezdett; Tehát a fáradságos gyomirtás helyett a borsónál is a könnyebbik megoldást választották. Ez az eljárás azonnal bekerül a küldöttek jegyzetfüzetébe, vagy alaposan az emlékezetükbe vésik, csakúgy mint az állattenyésztésben tapasztaltakat. Mert itt is van számunkra egyelőre új dolog. Nálunk is alkalmazzák a gépi fejest, csak nem olyan tudatosan, mint itt. Qk is azt vallják, hogy a gépi fejesé a jövő, csakhogy ehhez meg kell teremteni az ideális feltételeket. Megfigyelték, hogy az utódok 60—70 százalékban öröklik a tőgy alakját; — Mintha egy fél dinnyét négy felé vágnék és mind a négy rész egyforma lenne. Ilyen egyformáknak kell lenni a tőgynegyedeknek, mert ellenkező esetben a gépi fejes nemsok eredménnyel jár. Érdekes, hogy a tehenek feletti táblákon mindenütt ott van a tőgypontszám is. És ame lyiké nem éri el a tíz pontot — 13 az ideális — azt továbbra is kézzel fejik, ezen már nem tudnak segíteni. De, hogy a jövőben minden tehenüket géppel fejhessék, arra minden előkészületet megtettek. 11 tenyészbikájuk van, köztük a csobokapusztai Cukor egyik leszármazottja is. A tizenegy bika anyjának átlag tejtermelése 5354 liter 4-es zsírszázalék mellett. Már ez is azt mutatja, hogy elsősorban jó tenyészállatokkal kívánják megjavítani egyelőre még gyenge-közepes szarvasmarhaállományukat. De elmondották azt is, hogy a hat legjobb bikájuk anyjának az évi tejtermelése átlagosan' 4,2-es zsírszázalék mellett 7201 liter volt és ami a gépifejés szempontjából igen lényeges, az átlag tőgypont- számuk is majdnem ideálisnak mondható, 12,8 pontszámmal. Persze emellett figyelembe veszik különösen a tenyészállatoknál a hosszú élettartamot, a jó fogamzóképességet, a jó perzisztáló tulajdonságot is. A gazdaság lótenyésztéssel is foglalkozik. Gyönyörű csi- kaik mellett találkozhat az ember öszvérekkel is. Áz öszvér különösen a franciák és az olaszok részéről keresett cikk és ezt a keresletet ki' használják. De keresettek a versenyparipák is és itt ebben a gazdaságban jónéhány versenylovat nevelnek. Hogy mást ne mondjunk, az a ló, amelyen a főállattenyésztőjük ült nem kevesebb, mint 60 ezer forintot ér, Végezetül csak annyit: igen tanulságos volt ez a látogatás és jó lenne, ha a jövőben a baranyaiak is rendeznének ehhez hasonlót. Bizonyára akadna nálunk is olyan, amiből a tolnaiak, vagy a somogyiak hasznosíthatnának valamit a maguk területén. Szalai János KÉSZÜLNEK A LEXIKONOK Sokszor mondfuk *>°gy nem lexJ■ ----- kon a fejem. Há t persze. Nincs az az agy, amely föl tudná fogni és megtudná őrizni azt a sokmillió eseményt, amely a világ történelmét adja, azt a sok kiválóságot, akik az emberiség kultúráján dolgoztak, nincs az az agy, amely emlékeznék min- ' den évszámra, definícióra, ásvány vagy csillag nevére — ezért kell a lexikon. Nekünk pedig nincs megfelelő lexikonunk. A Pallas 18 kötete még a század elején készült, különben i6 túlzóit liberalizmussal szerkesztették. A lexikonok készítésének történetében páratlan az az eset, hogy a cigányokról szóló cikk után 48 oldalon külön betétként közük, József főherceg hasonló témájú tanulmányát. A Révai lexikon pedig elsősorban üzleti vállalkozás volt; Jellemző, hogy az összes előfizető életrajzát felvették cikkel közé. így aztán becsületes adótisztviselőket, vagy egy tőzsde- ügynököt találhat az ember Rembrandt, vagy Goethe társaságában. Két nagyobb lexikon zárta be ezt a sort. A Tolnai Uj Világ lexikona és az Uj Idők lexikona. Mindkettő a polgári középosztály és kispolgárság közepes szellemi igényeit igyekszik kielégíteni. Színvonalas tudás helyett jobbára csak érdekes olvasmányt, mélyebb tartalomnélküli látszatműveltséget kíván nyújtani; Egy pillanatig pem lehet kétséges, hogy szükség van ma már fris6 adatokkal rendelkező új társadalmunk szellemi és gazdasági struktúráját figyelembevevő tudományos alapon megírt enciklopédiára. Ezért határozta el kormányunk 1953-ban, hogy 24 kötetben kiadják az új magyar enciklopédiát. Mellette aztán sor került egy kislexikon ... közreboc&átáeárai Készítenek . egy idegenre lefordított lexikont és kiadnak szakmai vonatkozású kézikönyvet is. A szerkesztési munka nagy apparátussal, de minden tapasztalat nélkül indult. Sok és keserves vita, tévelygés és útkeresés után alakították ki enciklopédiánk végleges formáját, amely 100 ezernél több címszót tartalmaz, a tudomány minden ágát felöleli és legjobb szakembereink munkájának a gyümölcse, A nagy enciklopédia szerkesztése ---- ■■ pillanatnyilagszünetel. 1960-ban bocsátják majd csak ki első három kötetét, addig is dolgoznak azonban a kislexikonon, amely a tervek szerint a jövő év második negyedében kerül a vásárlóközönség elé. Két kötetre méretezik ezt a kislexikont. Mintegy 40 000 címszava lesz. Határtalanul nehéz feladat tehát összeválogatni a legfontosabbakat. Vitatkoznak is sokat az egyes tudományágak szerkesztői. Vita volt például arról, hogy ha egy ma élő, legnagyobbak közé sorolható színésznő öt sort érdemel, akkor mennyit kaphat egy erdész, aki szintén kiváló a maga szakmájában. Sok probléma van aztán azzal is, hogy a kortársak közül kit érdemesítsenek arra, hogy felvegyék a lexikonba, ugyanis már két sor is komoly rang. S egy érdekes eset: az ismert, de minden különösebb jelentés nélküli polgári író: Bársony István neve le bent szerepel, de írói működését három 6zó méltatja csupán (író is volt). Viszont vadászattal kapcsolatos szerepét kiemelik. A kötet 40 százalékát alkotják a társadalomtudományok. Felét a természet- tudományok éa mintegy tíz százalékát pedig a különféle ismeretek, (sport, ruházat, lakás, stb.), A kötet szerkesztői a legkiválóbb szakemberek. A munkát Kovács Máté fogja egybe a bölcsészkar könyvtártudományi tanszékének vezető professzora. Itt említeném még azt is, hogy a közeljövőben ugyanaz a gárda egész 6or egyéb lexikon elkészítését is befejezi. Karácsonyra készül el a művészettörténeti és a film-lexikon. Lesz aztán még földrajzi helyneveket magában foglaló orvosi, irodalmi, természet- tudományi, pedagógiai, jogi, világirodalmi és művészeti lexikon is. Ez utóbbit például 300 évre tervezik és 59-ben hagyja el a sajtót. El kell még mondani azt is, hogy milyen nehéz a lexikonok cikkeinek megírása. A drámaíró tömörségével, a tudós alaposságával kell megfogalmazni őket. Persze így néha különös szövegek kerülnek papírra. Itt van például egy az X-lábról: „kacsós térd genu valgum, az alsó végtagok a combcsont ízületi végének kóros lágyságából származó, olyan kóros tartás, melyben a végtag tengely megtöretésének és kifelé nyitott szög szárainak középpontja a térdízület.“ Magam sem értem nagyon, de megvigasztalnak, hogy ezt még soksok bizottság vizsgálja és dolgozza át. Sziszifuszi ez, de kulturális értéke, közhasznú volta és a későbbi korok számára kultúrtörténeti értéke, szükségessé teszi elkészítését. Szóval nemcsak a keresztrejtvényt fejtők számára fontos. Minden olyan ember szívesen veszi majd kezébe, akár a nagy enciklopédia köteteit, akár a kislexikont, akit érdekelnek a körülötte zajló élet, az elmúlt korok — s tegyük hozzá nyugodtan — a jövőnek is sokmillió titka, érdekessége, eseménye, önody György Dolgozzon minden kommunista ! Egy egészen friss történettel kezdem. A pártszervezet elnökét évek óta ismerem. A munkásmozgalom régi harcosa, tapasztalt pártmunkás. Október előtt is az üzem párttitkára volt. Kissé idegesen, jó adag türelmetlenséggel a hangjában ezt mondta: — Tele vagyok munkával. Ha négy kezem lenne, akkor sem győzném. Es mindennap újabbakkal találom szembe magam ... Másutt is panaszkodnak. „Sok intéző bizottsági elnök hónapok óta nem volt moziban” — mondta nemrég Kelemen elvtárs, a komlói városi intéző bizottság elnöke. Késő este vetődnek haza s kora reggel már az üzemben találni őket. Asszony, család, művelődés? „Nincs idő” — ez az egyetlen indokuk. Miért? A párt újjászervezésének időszaka lezárult. Nehéz körülmények — megfélemlítés, kiábrándultság — közepette alakultak meg az első pártszervezetek. Az ellenforradalom elleni harc, politikai elszigetelésük hatásaként a megyében hallatlanul gyors iramban nőtt a párttagság létszáma. Április utolsó két hetében mintegy két és félezer régi tagot igazoltak át és vettek fel a sorozatos rendkívüli taggyűléseken. Ennek az örvendetes fejlődésnek természetesen több oka van. Az egyik és most csak erről beszéljünk: a párttagság rég tapasztalt aktivitása volt. Nélkülük — legyenek bármilyen jó határozatok is — semmire sem ment volna a párt az üzemekben, a falvakban. Régi, idős elvtársak álltak először talpra, a fáradságot, a veszélyt nem ismerve dolgoztak. Emlékszem még Miklós elvtárs szavaira: „Esténkint .nyalókás' brigádok indulnak az- utcákba, öreg írógépeken készített röplapokon hirdetjük a párt szavát. Annyian jönnek pártmunkát kérni, hogy még a boltban sorbanálló asszonyokhoz is küldünk ' közülük.” Ismerek asszonyokat, férfiakat, akik napokig beszélgettek a régi párttagokkal, évek múltán is vissza- emlékszem a Béta-aknai, a Beremendi Cementgyár kommunistáinak harcára az ellenforradalmi vezetés alatt álló munkástanács határozatai ellen, s hogy bekerülhessenek az üzem_ területére. Százak és százak kérve vagy kéretlenül építették a pártot, szálltak szembe a nacionalista, soviniszta demagógia-hullámmal. De ahogy gyarapodott a forradalmi erő, úgy csökkent az aktivitás, s ma a pártmunka elmarad a november— december—január hónapjainak lendületétől. Talán elfáradtak volna az elvtársak? Valami ismeretlen kór méte• lyezi az alappzervezeteket? Vagy nem látnak célt, perspektívát a kommunisták, amiért érdemes küzdeni? Szó sincs erről. Nem az egészségesen növekedett párt tagjainak hibája ez. Mert kedvük nem csappant meg, kérik, sőt gyakran követelik, hogy adjanak nekik pártmegbiza- tást. Nem húzódoznak, nem keresnek ezer és ezer kifogást. Az elmúlt öt hónap egyik tanulsága is az: nagyon sokan hajlandók nehéz, veszélyes feladatokat is vállalni, ha a párt hívja, erre kéri őket. Lenin nagyon sokszor figyelmeztet írásaiban, hogy a párt nem egy-két elvtárs, hanem ezrek, tízezrek cselekvő egysége. Ismerjük elméletben a lenini pártépítés elvét, hogy valamennyi párttagot a pártmunka különböző ágaiban dolgoztatni kell. De nagyon kevés intéző bizottság találja meg a módját annak, hogy a tettekre kész sereget a pártmunkában foglalkoztassa. Régi hibák kisértenek. Az elmúlt évek gyakorlatát követve, a függetlenített funkcionáriusok, de a nem függetlenített elnökök is gyakran maguk vállára veszik az egész munkát, olyan meggondolásból is, hogy „amit én megcsinálok, az biztos jó, arra már nincs gond.” Különösen a falusi alapszervezetekben még az intéző bizottsági tagoknak sincs pontosan meghatározott munkakörük, inkább tanácskozó, vitatkozó szerepük van. Az intéző bizottság ülésein elmondják véleményüket — ha elmondják — s ezzel be is fejeztek mindent. Sokhelyütt beletemetkeznek a napi gondokba és nem igyekeznek a maguk területén kialakítani a párt általános politikájából adódó helyi feladatokat. Innét van az, hogy csak néhány vezető dolgozik az alapszervezetekben és persze túlhalmozottságuk önönmagukra és a párt munkájára nézve is káros. Mert húsz ember könnyebben elvégzi a tennivalókat, mint kettő; húsz ember húszszor annyi pártonkivülihez juttatja el a párt politikáját, mint kettő. Munka van bőven ma Is, annyi, hogy „ha négy kezünk is lenne, mindegyikbe jutna belőle”, csak keressük ki és osszuk el, tehetségre, képzettségre való tekintettel. Itt van mindjárt az MSZMPw szervezése. Ki állítja, hogy a párt számszerű növelése már nem gond többé, amikor még sok 1945-ös párttag sem állt közénk. Sok embert foglalkoztathat ezek kételyeinek eloszlatása, esetleges sérelmeik felkutatása. Rövidesen megkezdődik a pártokta, tás szervezése, sok párttaggal kell majd beszélgetni, hogy fejlessze elméleti képzettségét. Ezután is szükség lesz pártnapi előadókra — miért a pártelnök tartsa mindig — kisgyűlési vitavezetőkre. Emlékszem, néhány pártszervezetben szokássá vált, hogy délutánonkínt mindig másmás elvtárs volt „szolgálatban”. A dolgozók tudták ezt és gyakran felkeresték panaszaikkal. Ma is így lehetne! A pártszervezet irányításával rendes kerékvágásba kell lendíteni a szakszervezetet. Komlón kiváló kommunista műszaki vezetőket, szakmunkásokat küldtek a különböző bizottságokba, bizalmivá választották őket. Tevékenységükkel fellendíthetik a munkáját, hogy helyesen töltse be fontos hivatását. Itt van a fiatal KISZ. Kesztyűs elvíárs mesélte, hogy egy alkalommal nagy érdeklődés közepette beszélgetett a fiatalokÍMl az MSZMP hagyományairól. Adjuk ki a jelszót: „A tapasztalt kommunisták legjava dolgozzék a KISZ-ben, nevelje kommunista szellemben az ifjúságot.” De a többi tömegszervezetekben, kulturális és egyéb szervekben is ezernyi lehetőség kínálkozik. Még most, Idejében el kell vágni a régit rossz gyakorlathoz fűződő minden köteléket. Ne néhány vezető — valamennyi kommunista dolgozton! A lenini elv megvalósulása a leokümseOonebb és legégetőbb feladatunk. Az intéző bizottsáook podlg kísérjék figyelemmel a párt- megbizatások teljetiUa-h. teoHsék ebben a kommunistákat, kérjenek számon minden kiadott munkát. Akkor kevesebb lesz a panasz, jut idő a szórakozásra, a művelődésre és ismét fellendül a párt munkája.
