Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-14 / 111. szám

4

N APLÖ

KEDD, 195:. MÁJUS 1L

"1

Nem is olyan rossz ez a népi demokrácia j

Ócsárd \

Korul kellene már nézni

ebben a faluban. Annyian beszélték, kiabálták október végén, hogy „nem lehet boldogulni ebben az országban, hogy itt lehúzzák az emberről még a fehérneműt is, nem marad még kenyérnek való sem”.

Enyhén szólva eltúlozták a bajokat és túl szerény módon hallgattak ezek a bölcsek minden örvendeztető jóról. Szerénységükben egyszerűen nem vették észre a valóságot, mert egyesek annyira szerények ám, hogy jeladásukra szeretnék, ha háromszor megfordulna a földgolyó saját tengelye körül.

Sétáljunk végig a községen. Emlékeztessünk embereket, hallgassunk meg néhány józan, egyszerű parasztot.

Itt, a vasút mellett 1953-ban még haszontalan kórók ágaskodtak. Most 22 pirostetejű, csinos családiház sorakozik. Amikor Jánosi Engel Miklós úr ezerholdas birtokán verejtékeztek ezek az emberek, nem is gondolták, hogy valaha új lakást építhetnek maguknak. 1920—1945-ig csupán két ház épült a faluban. Mindenki tudja, hogy ezeket sem a zsellérek építették. És most?; ? j

Beszéljünk Musszing Lajossal. Itt lakik a harmadik új házban. Annyira új, hogy van bénne olyan szoba, amelyet még most padlóznak, a konyhát most csinosítják díszes csempékkel, az ácsok kerítést faragnak. Meszes habarcs marja a gazda kezét, siet, nagyon siet, merti szeretné, ha már mindemre azt mondhatná: végre kész. Azért elmondja, hogy..;

— Jórészt szövetkezeti tagok itt a tulajdonosok..; azaz, hogy csak szövetkezeti tagok voltak, de október végén szétugrottak;

— Pedig tudja elvtárs, soha rfem ment olyan jó az ócsár- diaknak, mint mikor termelő- szövetkezetben dolgoztak. Akkor kezdődött itt az, építkezés, amikor megalakult á tsz. Negyvenkilencig egy házat sem építettek a faluban. Most meg? ..: Látja, itt egy egész házsor. Az egyéniek ez alatt csak két lakást építettek.

Az ócsárdi tsz a legjobbak közé tartozott. Tavaly 41,29 forintot osztottak egy munkaegységre, 55-ben pedig még többet. Csupán kukoricából hat kilót mértek munkaegységenként. Hogy mégis miért oszlottak fel, azt most nehéz eldönteni. Egyesek szerint személyes ellentétek züllesztették idáig, mások úgy vélekednek, hogy külső erőszak hatására.' Annyi azonban bizonyos, lesz még ócsárdon olyan szövetkezet, hogy tanulni lehet tőlük;, ?

Irány az ó község. Parcellák maradnak el, amelyekről kövér búzakalászok kapaszkodnak életért, szántanak, vetnek a földeken. Távolabb, egyik zöldellő táblában öt kecseslábú ijedt őzike emeli magasra a fejét. Aztán a mama jeladására könnyed vágtával tovább mennek a táblákon. Igen, most már azt kell mondani táblákon, mert 1945-ben Jánosi Engel úr ezer holdját is szétparcellázták a nincstelenek között. Húsz család jutott földhöz, mert hisz mégiscsak igazságtalanság volt az, hogy Jánosi úr ezer holdon nyúzta azt a tizenöt családot, akikpek még annyi földje sem volt, amit virágcserépbe tehetett volna.

Utoljára földosztáskor volt

nak, mert igen szépen forgalmaztak az elmúlt évben. Egye dűl a bolt közel egy millió forintot ért el, a kocsma pedig i 224.780 forintot. Ez talán a leg-i hűbben tükrözi az ócsárdiak „rossz” anyagi helyzetét.

De nézzük tovább. A házak1 régi, sötét kisablakait hatalmas. háromrészes ablakok váltották fel, megújultak a kerítések, mezítlábas emberrel, gyerekekkel nem találkoztunk. Belül is csinosítják a házakat. A szobák 99 százaléka 1950- ben még földes volt, ami azt jelenti, hogy két szobát padlóz- tattak. Most egy földes szobát sem talál az ember és a konyhákat is díszes csempékkel rakatják körül.

A falu végéhez ériünk.

Nem is olyan rossz ez a népi demokrácia. Ezt az ócsárdiak is tudják, és tudja minden becsületes ember, aki józanul gondolkodik s híve ennek az országnak. Még a nagyhangú- ak is meggyőződhetnek króla!

Lipóczki József.

Bosszantó,

hogy előreláthatólag még hosszú hónapokig elhúzódik a nyugati vár’osrész üzletházá- nak az építkezése. Pedig már nagy szükség lenne rá.

A lakók megelégednének egy egyszerű, de áruval jó' felszerelt üzletházzal, mondjuk olyanokkal, amilyenek a meszes! lakótelepen vannak Dehát az ilyenféle üzlethelyi- I, ségek úgylátszik nem nyerték meg az AÉTI tervezőinek a tetszését, mert ők egy világvárosi nívójú, ragyogó üzletházat szántak a nyugati városrész lakóinak.

Az üzletháznak szánt csodapalota a tervek szerint travertin falburkolatot kap majd (ez a legdrágább burkolatfajták egyike) a padlója és a faltőburkolata pedig siklósi vörös márványból készül majd. A kőfaragómunka összesen százezer forintba kerül. Az egész épület pedig potom 675 ezer forintba.

Ugylátszik itt ismét az egyik végletből a másikba való áteséssel állunk szemben. Azzal mindenki egyetért, hogy rossz lakásokra semmi szükség, szebbet és jobbat kell építeni. De mi szükség van márványfantázia üzletházakra?

Gyakorlati emberek lesznek!

itt Jánosi. Ha most járna Öcsárdon, bizonyára szóváten- né illetékeseknél, hogy egykori zsellérjeit teljesen „elkényezteti” ez a demokrácia. Kezdték azzal, hogy telefont vezettek a községbe, azután félre kellett dobni a petróleum-lámpákat, mert ezek a magas póznák, amelyek most elmaradnak, — bizony áramot visznek minden házba. Nem tudom hány kilowattot fogyasztanak, de bizonyára sokat, mert nyolc van rádiót számlálunk, pedig csupán 110 házszámot tart nyilván a községi tanács. Szabó János, a földművesszövetkezet ügyvezetője emlékezik arra az időre, amikor egy rádió szólt a faluban, ez az egy is véletlenül került ide. Ugyanis az történt, hogy Szilvási Lajosnak, — aki már akkor is tanító volt — meghalt az apósa, s Szilvási örökölt egy tehenet. Mit kezdjen ő a tehénnel? Gondolt egyet, eladta és a pénzen vásárolt egy rádiót. Nála gyűltek össze a kíváncsiskodók, akik tudni akarták; mi történik az országban. Most meg 80 rádión kívül összesen 120 napilapot és folyóiratot járat a 110 ház, tá-] jékozódnak, művelődnek, szóval kultúráltabban élnek, mint valaha;

S ha már a huUúráltságrót esik szó, ne hallgas----:-----suk el azt sem, hogy

ko

rszerűen berendezett 400 férőhelyes kultúrház is épült beépített mozigéppel, társasjátékokkal. Baj, hogy hetenként egyszer vetítenek, mert olyan a paraszt munkaköre, hogy este is bőven akad munka, amikor a városiak moziba, színházba mennek;

A kocsmát ennek ellenére többen látogatják, mint máskor, s több szeszt fogyasztanak, mint bármikor a felszabadulás előtt. Bizonyításképpen csak annyit, hogy tíz nap alatt még a bolthelyiségből is 40Ú üveg meggybort vásároltak fel. Pedig vitathatatlan, hogy a paraszt szívesebben fogyasztja a termelői bort, nyáron pedig rajong a sörért. Ócsárdra nem is szállíthatnak manapság annyi1 .6Ört, amelyre azt mondhatnák a falubeliek: most aztán iha-1 tunk egy hétig. Vasárnap alig1 férnek a kocsmába, pedig elég1 nagyra alakíttatta át a földmű- < vesszövetkezet.

Hogy van pénzük az ócsár- diaknak?

Nemrégiben 9.300 forint- részesedést fizettek vissza a földművesszövetkezeti tagokA fiatal mezőgazdász-jelöltekről szeretnék írni, akik a szentlőrinci mezőgazdasági technikumban tanulnak. Vajon jó gyakorlati szakemberek lesznek-e négy év múltán?

Erre a tarcsapusztai tangazdaság fömezőgazdásza válaszol:

— Minden évfolyam, minden évben gyakorlati munkán vesz részt a tangazdaság földjein. Mégpedig meghatározott sorrendben és úgy, hogy minden tanuló dolgozzon a mezőgazdaság valamennyi ágában. Itt a legjobb szakmunkások irányításával sajátítják el mindazt, ami az elméleti tudás gyakorlati, kiegészítéséhez feltétlenül szükséges. így a kukoricakapálástól a répaegyelésig, aratástól a betakarításig valamennyi munkát kitapasztalnak. De állattenyésztésben is végigmennek minden munkafolyamaton és minden időszakon.

A tanulók hetesi szolgálaton vesznek részt. A hét elteltével, minden hétfőn 1-től 2-ig beszámolót tartanak. Ezen a hetesek elmondják a hét eseményeit és erre a főmezőgazdász válaszol.

— Beszámolok a gazdaság

munkájáról — részletesen és mindenről. Még azt is elmondom, hogy kit bocsátottak el és miért. Fontos ez. Lássa a tanuló a való életet minden apró-cseprő gondjával-bajával és tanuljon belőle már itt az iskolán.

Aztán egymást érik a bemutatók is. Amit az egyik tanár a tanteremben elméleti órán elmagyaráz, azt gyakorlatban is bemutatja, leint a gazdaságban, így ismerik meg a gépek alkatrészeit, használati módját, megismerkednek az állatokkal, azok küllemével. S még egy igen fontos gyakorlati fogás: a tanulókat időszakonként beosztják a brigádvezetők mellé, hogy ezt a beosztást és munkakört is elsajátítsák a gyakorlatban.

— így jó gyakorlati szakembereket tudunk négy év után kibocsátani. Ellentétben a korábbi hároméves oktatásban részesült mezőgazdászokkal. Egy év gyakorlata igen sokat számít. Idén nem is lesznek a mezőgazdasági technikumnak végzős diákjai, csak jövőre, amikor már gyakorlattal mennek ki a fiatal mezőgazdászok az életbe.

Levelezőink íriák

Legyünk tárgyilagosak!

tani, ha a harkányi tanács részünkre lakást biztosít. Akkor a hétköznaponként! hosszú zár vatartást, továbbá a vasárnapi zárvatartást is meg tudjuk szüntetni.

SZABÓ PAU * Baranya megyei Gyógyszer- tár Vállalat igazgatója

Bírálóiunk nyomában

Gyorsan intézkedtek

A Dunántúli Napló márciusi számában helyesen foglalkozott községünkkel és bírálta, hogy Somogyviszló az első negyedévi adófizetési tervét mindössze 0,7 százalékra teljesítette eddig. Tanácsülést hívtak egybe melyen Fábián József tanácstag gyors és határozott munkát követelt. Meg is lett az eredménye. A következő szerdán 13 000 forint, míg szom baton 12 000 forint gyűlt be és igy a község első negyedévi tervét 105 százalékra túlteljesítette. Nem leszünk többé szé■» gyenközség. Már a második negyedévi tervünket is mintegy 85 százalékra teljesítettük. A tanács a jó adófizetőket — mint Zadravecz Elek, Sértő János — megdicséri, a lemaradókat pedig dorgálja, mert nem akarunk többé bírálat tárgya lenni!

SÁRVÁRI JÓZSEF, adóügyi csoportvezető.

„Senkit nem veszünk fel“

Hároméves kislányom vérmérgezést kapott. Otthon nem tudtuk, mi lehet a baja, orvoshoz vittük, aki a pécsi gyermekklinikára utalt.

Május 2-án a budapest—pécsi autóbuszhoz siettem karomon szenvedő kislányommal. Az autóbuszról hat személy leszállt, mégis amikor mi fel akartunk szállni, a kalauznő kijelentette: „Senkit nem veszünk fel”. *

Négy órával később érkeztünk'a klinikára. Azonnali műtét — jelentette ki az orvos.

Egy bizonyos: a kalauznő ezt saját gyermekével nem követte volna el;

Kovács Károly

Pécsvárad

Megalakítottuk a KISZ-t

As intrika nem kritika

E kis országban a dolgozó nép szórja, rostálja konkolyát. Nem kétséges, sok ember eltévedt ebben az országban. Sajnos, éltünk a jó közmondással (tisztelet a kivételnek) a fától nem láttuk az erdőt azokban a napokban. Nem vitás, a konkolyt oda kell juttatni, ahol megérdemelt helye van, de közben nem szabad elfelejteni, hogy nem mindenki lett értéktelen gyommá. E téren — sajnos — kezdi felütni fejét valamiféle „feledékenység”.

Manapság társadalmunkban, pártunkban nagyon lényeges probléma, hogy számosán összetévesztik a segítőkészséggel, jóakarással teli bírálatot, az intrikával: Nem egy esetben aszerint ítélnek meg embereket és döntenek sorsa felett, hogy mit hallotak, mit mondtak nekik mások az illetőről, hogy az illető mit mondott másnak, amit talán a tizenkilencedik ember közölt az ötven- kettedikkel. Vagy: „Nem hallott sem jót, sem rosszal” róla azokban a nehéz napokban. Egy szálmagában nem tiltakozott a sebtében összehívott munkástanács választáskor, amikor az összehívott 300 helyett a megjelent 60- ból tizenhármán követelték a kommunisták eltávolítását. Es felettébb gyanús: rászavaztak a munkástanács választáskor... Miért? Az illető sem tudja pontosan, de tisztuló gondolkozással ma már azt vallja, hogy őt dekorációnál szánták. Az intrikus? „Hiszi a pici... mert kérem azokban a napokban” — és folytatja tovább.

Kissé ironikus ez a példázódás, de sajnos az élet manapság nemcsak ilyeneket produkál. Vannak, akik személyes ellenszenvük pecsenyéjét az ellenforradalom ellen való harc, a munkás-paraszt kormány tevékenységének tűzhelyén akarják megsütni. Nem egyszer olyanok kiáltanak kigyót-békát a másikra, akik sokkal. jobban tennék, ha hallgatnának vagy saját hibáikról szólnának. Vagy talán éppen azért nem hallgatnak? Ügylátszik azt vallják, hogy legjobb védekezés a támadás, amiben van ugyan nagy igazság, de csak akkor, ha igaz célokért történik.

Az őszinte, segíteni akaró kritika nagy erőforrása a mindinkább erősödő népi hatalomnak. Segíti okulni az embereket, hogy ne éngessék többé magukat hazug álmok után orruknál fogva vezetni, hogy meg tudják különböztetni — a jövőben jobban mint eddig — a jót a rossztól, a férgest az egészségestől. Nem, azért nem haragszanak az emberek,\ha jóindulatúan megmondják nekik, hogy „nézzék, tévedtek azért és ezért.., tévedni emberi dolog... helyrehozni is emberi, emberibb mint tévedni" és így tovább.

Nem szabad elfelejteni, hogy az ellenforradalmi események során jóval több volt az eltévedt, félrevezetett ember, mint a sziklaszilárd, el nem tévedett. Nos, nem is ezek az intrikusok, hanem éppen azok vagdalóznak ma harsogó demagógiával embertársaik felé, akik „azokban a napokban" ugyanezt csinálták, csakhogy ezt nem tudják sokan és aki tudja, sem mer szólni, mert jóidőben visszafordították a köpönyeget és ezzel úgy tűnik, hogy az illető már „levezekelte” tévedéseit.

Néhány alapvető dolgot a helyzet fonáksága miatt sürgősen tisztázni kell. Mindenekelőtt azt, hogy nem mindegy az, hogy mit mondott valaki és mit tett az ellenforradalom alatt, sőt az sem mindegy, hogy akkori téves álláspontját egy-két ismerősének mondta-e, vagy propagálta. Nem mindegy az sem, hogy tévedéseit csak szavakban nyilvánította, vagy tettei is megfeleltek ennek. Ez a választóvíz az emberek megítélésében és nem a hallottam, meg a mondták. Közelebbről: hogyan vélekedik saját maga az akkori tévedéseiről?

Az igazság igazság akkor is, ha kellemetlen valaki számára egy ideig. A bírálat sem esik jól senkinek minden ellenkező állítással ellentétben. Én még olyan emberrel nem találkoztam, aki azért vált jókedvűvé és ivott meg örömében több fröccsöt, mert megbírálták. Tudja ezt mindenki, aki életében valaha is feddést kapott, de aligha tudják az intrikusok, akik képletesen szólva az emberi sebek fertőzésmentes begyógyítása helyett, rozsdás tűvel való felböködésére törekszenek.

A kommunista kritika igazságos, tárgyilagos, emberi, segítő, — az intrika mindezt nélkülözi.

Egy intrikus szájára kerülni nem valami rózsás, mert e mesterségét olyan tökéletességgel űzi, hogy négy mondat után a parányi bolhából óriási elefántot hizlal, s ha kell, szemvillanásnyi idő alatt a fehéret úgy átváltőztat- ja feketévé, hogy attól koldul az illető. Az intrikus előtt csak egy igazság létezik: a saját maga igazsága.

Fertőzi ez a jelenség a társadalmi és politikai élet konszolidálódását. Aggasztó, hogy elég sokan űzik e „mesterséget” és nem szólt még rájuk nyíltan senki erélyesen, hogy „beljebb a mellel, a nyelvvel, az agyarakkal, itt nem rombolni, hanem építeni, nem sebezni, hanem gyógyítani kell az emberi fejekben”. Ideje rájuk szólni és újabb tévedések elkerüléséért az emberek figyelmét felhívni:

Az ellen hadakozunk, hogy elkenjék mint a vajat emberek Simít, hogy szóra érdemesnek se tartsák tévedéseit, mert hogy „mit jelentett ez a tengerben?” Ez ellen is küzdeni kell, mert ez nem más, mint liberalizmus.

Az ellen hadakozunk, hogy felüsse fejét a múltra való fátyolborítás és csak a mai véleményéből, tevékenységéből ítéljenek meg embereket. Könnyű utólag okosnak lenni, főleg akkor, ha az illető nálánál okosabbaktól vette kölcsön tudását. Ez nem lenne más, mint a karrierizmus jól kezelt melegágya.

De az ellen is küzdeni kell, hogy bárki Is intrikuss&g- gal tetszelegjen az elvhü forradalmár, vagy fejlődő szimpatizáns képében és mások terhére, mások befeketítésé- vel biztosítsa érvényesülését.

Nem szabad tűrni, hogy egyesek bírálóként lépjenek föl és intrikusként tevékenykedjenek, hogy a kommunista bírálattal bárhol is visszaéljenek.

Közös érdeke minden becsületes dolgozónak, hogy a magunk testén ejtett sebek minél előbb begyógyuljanak és ne mérgesedjenek el. Hát ezért kell küzdeni az intrika ellen, hogy erősödjön a kritika és nyomában minél gyorsabban tűnjenek el az emberi, gazdasági, politikai hibák.

Villányban május elsején J húsz taggal alakult meg a) KISZ-szervezet. A népes és J színpompás felvonuláson már * együtt vettek részt, büszkén viselték az új jelvényt.

Az első taggyűlésen elkészült a program is. Május 19-én J ifjúsági családi estet rendé-1 zünk, amelyre meghívunk Idösj elvtársakat is. Szeretettel várjuk Greiner Márton elvtársat, i aki már 1919-ben Is fegyverrel) \ édte/ a proletárhatalmat. ) TÁRNOKI IMRK \ KISZ-titkár, *

Szeméttelep a Megye utcában

A Baranya Megyei' Közegészségügyi-Járványügyi Állomás, mint tudjuk a Kullch Gyula utcában van. Az épületről csak annyit: igen régen tatarozták és a város egyik legelhanyagoltabb épülete. Az épület környékét ellepő piszokról azonban hosszabban kell beszélnem. A Megye és a Kulich Gyula utcát l'r*ze- kötő lépcsőfeljáró mindkét oldalát a víz által odasodort piszok „öleli”. Rótha- dó ételmaradéktól a döglött macskáig mindent megtalálhat a lelkiismeretes szemlélő;

Városunk egyre szépül, a parkokat is rendbehozzák, s önkéntelenül is felvetődik, a kérdés: az említett terület nem érdemli meg a Köztisztasági Válla« lat patronál ását?

«-sA(t A Dunántúli Napló 1957. áp- i rilis hó 26-i 'számában „Száll tócsüzlot Vagy gyógyszertár” $ címmel egy kis cikk jelent meg jl Czakó Fcrencné siklósi lakos é panasza alapján, f A cikk nagyrészt fedte az f igazságot, csupán ott történt tévedés, hogy a harkányi rendőrőrsön az adott esetben szol* gálatot teljesítő rendőr tulaj- J dohképpen nem is beszélt te* \ lefomon a gyógyszerésszel, \ holott ennek ellenkezőjét állí* j tóttá a panaszttevő Czakó Fe- ', rendiének.

i A cikkel kapcsolatosan ,egyébként a Baranya Megyei Gyógyszertár Vállalat igazga- i tója közölte velünk, a vizsgálat (eredményét az alábbiakban:

(l A Gyógyszertár nyitvatartá- sát és zárási idejét a községi tanács állapította meg, hétköznaponként 8—12-ig és 13— ((17-ig, illetve szombatonként , i 8—13-ig. Ezután a gyógyszer- 11 tár hétfő reggelig zárva tart.

(I Jelen esetben véleményem |i szerint Czakó Jánosné pana- 11 szos helytelenül cselekedett,

I > amikor a cikk íróját nem tájé- } koztatta arról, hogy ő lénycgéII ben a gyógyszert Harkányban d mégiscsak megkapta ha há- } romnegyedórás várakozás után I» is.

d A harkányi ügyben vélemé- d nyem az, hogy mivel Harkány d fürdőbe!’’, feltétlenül szüksé- t «esnek dk második gyógy- 1 szerész ...állítása. Ezt azonban é csak akkor tudjuk megvalósi80 millió forint építési kölcsön

Az év első negyedében,, annak ellenére, hogy a tönkrement házak és lakások rendbehozása igen nagy áldozatot követelt az államtól, 2726 építtető közel 80 millió forint kölcsönt kapott. Ebből Budapesten 347-en építenek új otthont több mint 10 millió forintos állami segítséggel, vidéken pedig 2379 családi ház épül, csaknem 60 millió forintos állami kölcsönnel.

Baranya megyében az év első hónapjában 86-an kapták OTP-kölcsönt, amely több. mint 3 millió forint«