Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-14 / 111. szám

KEDD, 193T. MÁJUS 14. NAPLÓ 5 filtn HÍREK AZ 1958-AS BRÜSSZELI világkiállítás alkalmával a városban nemzetközi film- fesztivált is rendeznek. * JAMES STEWART ismert filmszínészt az amerikai had­sereg tartalékos tábornokává nevezték ki. Ez nem az első eset, hogy a színészek magas katonai vagy társadalmi funk­ciót töltenek be. John Ford rendező tengernagy volt a há­borúban, Mima Loy színész­nő pedig az UNESCO egyik kiemelkedő vezetője. * A BUKARESTI DINAMO sport-parkban május közepén háromezer nézőt befogadó sza­badtéri filmszínház nyílik. * ARGENTINA ÉS SPANYOL ORSZÁG koprodukcióban élet rajzfilmet készít Georges Sand híres francia írónőről. A film rendezője Cesar Amadori. * SVÉDORSZÁG már évek óta ellátja a filmvilágot te­hetséges színészekkel. Greta Garbo, Ingrid Bergmann és még sok más svéd színésznő után most Ingrid Goude, a ta­valyi világszépségverseny svéd országi képviselője próbál sze­rencsét Hollyvoodban. Az ..Ócska ruha“ című amerikai filmben kapott főszerepet. * ROBERTO ROSSELINI ölsz rendező jelenleg Indiá­ban forgat dokumentfilmet * MOSZKVÁBAN rövidesen szinkronizálva bemutatják „A föld sója" című amerikai fil­met. „nyomozás“ Egyiptomban A kairói Metro moziban több mint ezer filmmun­kás, újságíró és más meg­hívott vendég jelenlétében megtartották a „Nyomozás" című jugoszláv film díszbe­mutatóját. Az egyiptomi saj­tó elismerően ír a jugoszláv filmről. A La Bourse Egyp- tiene című lap kedvező bí­rálata végén megemlíti, hogy a Nyomozás bizonyítja a jugoszláv film minőségét és követeli, hogy több ju­goszláv filmet tűzzenek az egyiptomi mozik műsorára. A „Nyomozást" eddig bemu­tatták a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyel- országban és Kínában. JANET GAYNOR ismert hollywoodi színésznő, aki 1928- ban elsőízben kapta meg az akkoriban bevezetett Oscar- díjat, most ismét visszatért a filmre. Anya szerepére vál­lalkozott a „Bemardine“ c. filmben. Sztárok szövetből és papírból fitmMsífiUázaU a Szőttje'unióban A Szovjetunióban másfél évvel ez­előtt mutattak be először szélesvász- nas filmeket. Je­lenleg az ország különböző városai­ban harminc széles- vásznas filmszínház működik. A Szovjet unió kulturális ügyei minisztériu­mának közlése sze­rint az idén még 140 szélesvásznas filmszínházat építe­nek, illetőleg alakí­tanak át. Száz film színházban 1958. -ja­nuár 1-ig megindui a filmvetítés. Legközelebb va­lószínűleg a „Don Quijote" című új szovjet szélesvász­nas film kerül be­mutatásra. Március­ban, a kievi stúdió­ban elkészül az „Egy nyári éjszaka" cí­mű szélesvásznas film. Ezenkívül a szovjet filmstúdiók az idén még öt szé-< lesvásznas játékfil­met gyártanak... 1957. első felében négy külföldi szé­lesvásznas játékfil­met fognak vetíteni a Szovjetunióban. A Gorkij-studióban már elkészült „A jobbik rész" "ímü szélesvásznas ‘ran- cia film szín' -rm­ja, amelyben Ge­rard Philipe is ját­szik ... . Igen kedves foglalkozás és sok fantáziát Igényel a rajz­filmek elkészítése és főleg megrajzolása. A „főszereplők”, fekete papírlapból készülnek, a többi „kontúr-statisztákkal”; együtt. Majd vékony, átlátszó lapra helyezik őket, úgy, hogy! minden jelenetet külön beállíthassanak. A jeleneteket egyen-: kint lefényképezik. Átlag 12—15 ezer rajz szükséges ahhoz,* hogy egy rajzfilm elkészüljön és a közönség 10 percig jól; szórakozzon. : 1957: 8 filmfesztivál Ebben az esztendőben nyolc nemzetközi jellegű filmver­senyt rendeznek a világon. így Cannesben, Corkban, Edin­burghban, Karlovy-Varyban Berlinben, Velencében, San Sebastianban és Punta de Estében. Elisabeth Taylor nem halt meg etekben a jugoszláv és olasz sajtóban a tangeri rádió jelentése alapján az a hír terjedt el, hogy Elisabeth Taylor meghalt. Elisabeth Taylor voltakép­pen még gyermekkorában ke­rült a filmhez. Mickey Rooney volt a partnere. Mindketten úgynevezett „film-gyerekek" voltak és később mint felnőt­Űj tánc a „Calypso' tek is megmaradtak a filmvi­lágban. Aránylag gyakran szerepelt filmen Elisabeth Taylor. Leg­inkább azonban silány filmek­ben. A rokonszenves színésznő csak legutóbbi filmjeiben sej­tette, hogy tehetsége kibonta­kozóban van. , Elisabeth Taylor gerincsor­vadásban szenvedett. Gerincét egy játékfilm felvételezése közben megsértette. Műtét után, ahelyett, hogy orvosi fel­ügyelet alatt maradt volna, harmadik férjével, Mike Toca producessel nászúira indult Mexikóba. Ott váratlanul rosz- szul lett, úgy, hogy meg kellett szakítania nászútját. Ennek alapján terjedt el az a hír, hogy meghalt. Legújabb jelen­tések szerint azonban ez a hír alaptalan. Nick Micheyl, a híres kabaréénckes nyugatindiai tánccsoport­jával bemutatta a „Calypso” elnevezésű új táncot. A képen Nick Micheyl és csoportja táncol. Filmstatisztika Egy ráérő statisztikus megállapítása szerint a leg­utóbbi filmszezonban a né­met és osztrák stúdiókban készült filmek címében a szerelem szó harmincszor, az éjszaka vagy éjszakák tlzcnhatszor, a nappal vi­szont csak kétszer szere­pelt. Újabb divat: íkthjOépi — is jó.! Hollywoodban mindig di­____ vatosak vo ltaik az életrajz filmek. Úgy­szólván minden híresebb em­berről filmet készítettek, ter­mészetesen azokról, akiknek életútját a producensek szája- íze szerint lehetett feldolgozni. Mostanában a filmváros új témaforrást fedezett fel. Meg­filmesítik a hírneves holly­woodi színészek életregényét. Felsorolunk közülük néhányat. A Paramount stúdiójában filmet csináltak Buster Kea- tonról, a néma filmek híres, fagyos arcú komikusáról. A film készítésében Buster Kea­ton tanácsadóként vett részt. A neves komikust Donald O’Connor alakítja. Keaton Chaplin legnagyobb riválisa volt mindaddig, amíg megje­lent a hangosfilm. Nemrégen együtt játszottak a „Rivalda­fény” című filmben. Ezerarcú ember címmel meg­filmesítik Lon Chaney élet­rajzát is, aki szintén a néma­filmek híres sztárja volt. Azzal vált híressé, hogy különleges és ijesztő maszkokat csinált. Ezért is nevezték él ezerarcú embernek. Az idősebbek közül sokan emlékeznek még „Notredamei toronyőr” címí filmjére. Chaneyt Jame Cagney személyesíti meg. Film készül még Jean Har lowról, a szőke hollywood filmcsillagról, aki a harminca évek elején ugyanolyan nép szerűségre tett szert, mint ma napság Marlyn Monroe. Ezér a szerepért több színésznő ve tekedik, köztük Kim Novak Diana Dors, és természetese Marlyn Monroe, akit Jean Har low „legméltóbb” örököséne tartanak. Megemlítjük még, hogy hollywoodiak filmet készítet tek Will Rogersról, Eddie Can torról és filmet szándékozna készíteni Mary Pickfordró Rudolf Valentinéról és Dougla Fairbanksról. Ennek az utób binak főszerepét előrelátható lag az ifjabb Douglas Fair banks, az ismert színész fi tolmácsolja. Ezeknek a filmeknek meg " van a közönsége ez 'biztosíték, hogy Holiywoo< évente legalább két-három ilyen életrajz-filmet készí Keresni lehet rajtuk, s ezentú reklámnak is jó. Őrület vagy kultusz. ? Lábakat fel és máris a falon a talp lenyomata s nem is akárkié, hanem Gina Lollo- brigidáé. Az Ismert színésznő imádata már odáig fajult, hogy lábait tapétázáshoz mintának használják fel. A SZOVJETUNIÓ öt kis- filmmel vesz részt a New Yorkban rendezendő, művé­szetről szóló filmek nemzet­közi fesztiválján. * ÖRSI FERENC: Négyen a jégen Ifjúsági regény VII. — Köszönöm — sóhajtotta Laci és visszaballagott a szunyókálókhoz. — Mi van? — dugta ki a fejét öccse. — Semmi — próbált nyugodt lenni. — Csak alud­jatok. Később ő is nekidöntötte a hátát és hátraejtett fej­jel elbóbiskolt. 3. Apák, anyák, fiúk Mikorra a Remeteszálláson maradt második és har­madik teherautót megrakták, berobögott a defektes kocsi is. Mivel még néhány nehezebb holmit kellett Jelrakni, Bacsó úgy rendelkezett, hogy az indulásra kész kocsik azon az úton menjenek vissza, amelyiken bejöttek. így nem kellett vezetőt adni melléjük, hisz ismerték már az utat, és minden emberét összefog­hatta az utolsó szállítmány rakodásához. Közben az irodából kihallatszott a telefon csön­gése. Főgépésze hívta, mert a gondjaira bízott kis­vasúti szerelvényen talált anyagokból több mindent el akartak vinni a védőtöltések megerősítéséhez. — Ameddig én ott nem leszek, semmit sem adhatsz ki — utasította Bacsó — ha kiérkezem, azonnal meg­beszélem velük. — Ne okoskodjék elvtársam — csattant a kagyló­ban egy erőszakos hang — az árvíz nem gyerekjáték! Vállalja maga a felelősséget, ha azért, mert nem adja ide azt a néhány szál pallót, betör a víz?! — Nekem elsősorban az én gondjaimra bízott | anyagért kell felelősséget vállalnom — vesztette el 20 ORSI FERENC: NÉGYÉN A JÉGEN nyugalmát Bacsó. — Nem azt mondtam, hogy néni adok, hanem azt, hogy csak én adok, mert én adhatok! Válassza ki, amire szükségük van, de csak akkor vi­hetik el, ha én láttam és megfelelő elisimervényeket kérek róla. — Micsoda bürokrácia! — méltatlankodott az isme­retlen telefonáló. — Ez nem bürokrácia, ez csak rend! — Jó, jó! Mikor ér ide? — Félóra alatt ott leszek. — Hát csak siessen! — tették le a vonal másik vé­gén a kagylót. Odakint a teherautó már indulásra készen állt. Emberei is felszálltak. Beült a vezető mellé. — Siessen, mert a gátőrháznál várnak! — szólt oda és mégegyszer végignézett az elhagyott településen. Már a Pap-erdei úton jártak, amikor eszébe jutott, hogy nem a fiúk után megy. Először furdalta a lelki­ismeret, de megnyugtatta magát. — Azok már rég kint lesznek, mire mi odaérünk — és elhatározta, hogy a gátra érve nyomban meg­keresi őket. De még fel 'sem kapaszkodtak a meredek töltésre, már ott várta a hangoskodó fiatal mérnök. Csak messziről látta a vándorólakkal megrakott teherautói elrobogni. — Akkor ők is itt lehetnek — gondolta és sietett a kért anyagokhoz, amelyeket addigra leraktak a kis­vasúti kocsikról. Bacsó lelkiismeretes ember volt. Maga mérte le 1 hány köbméter fát ad át a mérnöknek. Besötétedetl mire az elismervényeket megkapta és munkatársaival megbeszélte a kimentett holmik elhelyezését. Csak ez­után ment be a községbe, hogy családját megkeresse. A tanácsról, ahol a remeteszállásiak után érdeklődött, az iskolába irányították. Ott szállásolták el a mene­külteket. Ebbe az iskolába járt Karcsi és Pali. Regge­ORSI FERENC: NÉGYÉN A JÉGEN 21 lenként a kisvasúttal jöttek be, délután azzal mentek haza. Mindenhová együtt jártak és eleinte testvérek­nek nézték őket, akik nem tudták, hogy ezek az „erdei fiúk”. így hívták a két lurkót mindenfelé. Barátai« közül sokan irigyelték őket, hiszen csodálatos történe­teket meséltek az erdő vadjairól és egyszer egy pesti filmesnek is segítettek, aki Remeteszállás környékén készített filmet. Még őket is lefilmezték. Persze ebbői sok csúfolódás lett, mert a moziban hiába várták azi a részletet. A filmből kimaradtak. Ezután már eskü- dözhettek az irigykedő osztálytársaknak! Barátságuk egyidős volt velük. 1944. őszén szület­tek mindketten. Nehéz világ járta akkor ezen a vidé­ken is. Bérezi apó és Farkas István sok olyan embert rejtegetett a mocsári dzsungelben, akikre biztos halói várt volna, ha a németek elfogják őket. Később Bacsót is beszervezték ebbe a munkába. így kerültek Berdt: Pali szülei Remeteszállásra. De az édesapját mégis elfogta a Gestapo, éppen akkor, amikor két másik üldözöttet akart jjehozni a rejtekhelyre. Az utolsó töl­tényig védekezett, azután ököllel, kézzel verekedett, de legyűrték. Ki akarták vallatni, hogy merre van­nak a többiek. Színleg vállalkozott is arra, hogy elve­zeti a Gestapo-legényeket a rejtekhelyre. Huszonnégy SS jött vele. Megmondták: az árulás legkisebb jelére , agyonlövik. De Berde Pali édesapja egy feneketlen ingoványba nyúló keskeny földnyelvre vitte őket. Az erdei vadak hangján adott jelzésekből megértette: hogy Bércziék figyelik és kísérik a nyomukat. Miko> a földnyelv bejáratától hallotta az egymásnak felel- gető kakukkolást,, a parancsnok elé állt és két na?y pofont adott neki. Ebben a pillanatban megdördültek Bércziék puskái. Berdét nem mentették meg, de máj­nap reggelre a Gestapo épületének kerítésén sorako­zott a huszonnégy SS katona rohamsisakja. Azután már nem merte átlépni a gátat egyetlen német sem. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents