Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-12 / 110. szám

TTL AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! # • NmniniitNmmmtim iiiiiiNNiiiiitMiniNiiiiiminMnmniitHiiiiHimmmnuiiiiMHMaHimuiiHf» DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM. Ara 60 FILLÉR VASÄRNAP, 1957. MÁJUS 13. Mai számunkban: 3wdaLml QlafiLá A YIT-bizottság programja Pályázat mezőgazdasági felügyelői állásokra A munkaversenyről Több figyelmet a termelésre! Amikor a pártot szerveztük, amikor elszántan harcol­tunk a foggal-körömmel védekező ellenforradalthárok el­len, a cél lényegében egy volt: visszaállítani a proletár- diktatúrát, letörni a sztrájkokat, hogy az éltető munka megindulhassák. S hogy fáradozásunk nem volt hiába­való, .azt. mindnyájan tudjuk, bizonyítják a statisztikai adatok is: március végéig a minisztériumi ipar termelése elérte megyénkben a múlt év harmadik negyedévi szín­vonal 77,2 százalékát. közvetlenül azonban keveset foglalkoztak pártszerve­zeteink a termeléssel. A legtöbb helyen csak egy-két taggyűlésen beszéltek részletesebben a különböző mutató­számokról, és akadnak olyan intézőbizottsági elnökeink is, akik meglehetős tájékozatlanságot árulnak el, amikor az üzem termelésének részletesebb problémáiról esik szó. Mi sem lenne könnyebb, mint hibáztatni őket! Nem te­hetjük- Éjjelüket és nappalukat lefoglalta a pártszerve­zés, az ellenforradalmárok elleni küzdelem, a tisztogatás, s ráadásul az utóbbi másfél hónap alatt három nagy ün­nepet éltünk át, amiknek előkészítése megint sok időt vett igénybe. Végre, fél évvel az ellenforradalom után már túlva­gyunk a legnehezebbjén. Az ellenforradalmárok javát ki- kergettük üzemeinkből, az átigazolásokat április 30-ával lezártuk. Még olyan nagy ünnepünk se lesz egyhamar, mint április 4-e és május elseje volt. A dolgos hétközna­pok következnek most, ahol amellett, hogy sohasem fe­ledkezünk meg a párt erősítéséről, és addig ütjük az el­lenséget, amíg csak lesz, leiadjuk a jelszót: arccal a ter­melés felé! Nem azért tesszük ezt, mert mától kezdve igy a di­vat, hanem azért, mert a munka az életünk értelme. A magyar munkásmozgalom legjobbjai is azért adtak 39 év­vel ezelőtt, 1918-ban pártjuknak kommunista nevet, mert a kommunizmust tűzték ki végső célul, azt a társadalmat, ahol mindenki képességei szerint dolgozik és szükségle­tei szerint részesül a termelt javakból. A november 4 óta eltelt időszak alatt is azért ütjük az ellenséget és azért szervezzük a pártot, hogy végre ismét teljes erővel neki­láthassunk a szocializmus építésének. S ha még közelebb jövünk a mához, s „száraz” statisztikai adatokkal teli ivet lueszünk a kezünkbe, azok is ugyanerre figyelmeztetnék bennünket. Csak néhányat: a minisztériumi ipar teljes termelésének értéke 115 millió 986 000 forint volt a me­gyében a múlt év szeptemberében, s erre 42 millió 173 000 forint béH'fizettünk ki. Ez étí márciusában 89 millió 851 000 forintot tett ki a teljes termelési érték és 50 millió 23 000 forintot fizettünk ki belőle bér címén. És vessünk egy pillantást Komlóra! Ebben a városban a leghama­rabb konszolidálódott a helyzet az ellenforradalom után, igen figyelemre méltó eredményeket értek el a bányák­ban, s mégis, egy tonna szén önköltsége közel négyszáz forint volt márciusban a tavaly szeptemberi 255 forinttal szemben. Ügy véljük, hogy minden józanul és reálisan látó em­ber előtt világos, hogy örökké így nem lehet gazdálkodni. Nem életszínvonal emelkedés, hanem egyhelyben topo­gói, sőt esetleg infláció lenne a vége. Ezért hangoztatjuk ismét: amellett, hogy sohasem feledkezünk meg a párt erősítéséről, és addig ütjük az ellenséget, amíg csak lesz, kiadjuk a jelszót: arccal a termelés felé! Rendben van. De mit is tegyünk tulajdonképpen7 — tehetnék fel a kérdést számos pártszervezetünkben. Az ellenforradalom által oly sokat átkozott 12 év alatt a termelés pártirányitásának és pártellenőrzésének sok ió módszere meghonosodott nálunk. Ismét felhasználjuk őket. Taggyűléseinken részletesen foglalkozunk a terme­lési számadatokkal, beszámoltatjuk gazdasági vezetőinket, munkaversenyeket szervezünk, termelési értekezleteket tartunk, megjutalmazzuk élenjáró dolgozóinkat stb. Csak azt vetjük el, ami rossz volt. Nem avatkozunk be pél­dául aprólékos és szőrszálhasogató módon a gazdasági vezetők dolgaiba, nem fogjuk kivenni a szakszervezet ke­zéből a munkaverseny irányítását, nemcsak beszélni fo­gunk a termelékenységi és egyéb mutatószámokról, hanem alaposabban megismerjük őket. Megtanuljuk például, hogy miből is tevődik össze az a sokat emlegetett önköltség, véget, vetünk annak, hogy ezeket a számokat hétpecsétes titokként kezeljék, azzal a jelszóval, hogy szellőztetésük­kel az ellenséget támogatjuk. Ellenkezőleg! Az ellenség csak veszít akkor, ha nem csináltunk titkot termelési gyengéinkből, nyüran megmondjuk, hogy hol szorít a ci­pő, mert a dolgozók nem félbeharapott mondatokból, ha­nem a világos szóból értenek, mert a kommunisták is csak akkor tudnak eredményesen agitálni, ha érveket adunk a kezükbe. Rengeteg jó és hasznos tapasztalat halmozódott fel még pártszervezeteink közös kincsestárában az elmúlt tizen­két év alatt, ilyen rövid cikkben nem is lehet megemlé­kezni róluk. De felesleges is, hiszen tudják a kommunis­ták, hogy miről van szó. A harc első nagy szakasza győ­zelmesen lezárult, most új következik, ahol „... amellett, hogy sohasem feledkezünk meg a párt erősítéséről, és addig ütjük az ellenséget amíg csak lesz, kiadjuk a jel­szót: arccal a termelés felé!” II két tröszt pérosver: 1. Komló 2. Pécs AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOMBATI ÜLÉSE Az országgyűlés a fő kérdésekben egyetért Az országgyűlés szombati ülését néhány perccel tíz óra **- után nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kgrmány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kállai Gvula. Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, dr. Münnich Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban ott volt a budapesti diplomá­ciai testületek számos vezetője és tagja. Rónai Sándor bejelentette, hogy Miklós Árpád képvise­lői mandátumától történt megfosztásával megüresedett helyre a budapesti választókerületből Vida Gyula képviselőt hívták be. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Ezután folytatták a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitát. Az első felszólaló Berki Mihályné, Borsod megyei kép­viselő volt, utána Katona Sándor, Csongrád megyei képviselő emelkedett szólásra. Az országgyűlés elnöke ezután lezárta a minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitát. A vitában elhangzottak­ra Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke válaszolt. Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Elvtársak! Gondolom, az országgyűlés tárgyalását fi­gyelő minden ember egyetért velem abban, hogy az ország- gyűlés jelenlegi ülése magán viseli közéletünk néhány új, igen egészséges vanását. zászólások, amelyek itt a beszámolóhoz elhangzottak, illetve a beszámolót követ­ték, nem formálisak, a fel­szólalók a lényegről beszél­tek. A szavak visszanyerték értelmüket. Ez a vita, a tárgyalás, a hoz­Nem felejtettem el az írók­nak azt a megállapítását, Megkezdődött a sataktéglagyártás Ezt is megértük! Az újhegyi salakdomb aljában megindult a salaktégla gyártása. Egyelőre még csak egy gép gyártja a ce- mentadalékos salakblokkokat, amelyekből majd aa üzemi épületeket és a gözolőkamrá- •kat építik fel, azután megkez­dik a mészhidrát kötőanyaggal készült téglák gyártását is. kezdéséhez szükséges nagytel­jesítményű automata gép terv­rajzai is elkészültek, remélhe­tő, hogy még ebben az évben el is készül és tízezerszám ont­ja majd új építőanyagunkat, a salaktéglát. amely körülbelül tíz hónappal ezelőtt hangzott el, amikor afelett keseregtek, hogy a sza* vak elvesztették az értelmü­ket Azon a véleményen va­gyok, hogy az íróknak, — még azoknak is, akiket joggal kor­holunk vagy szidunk, —■. bizo­nyos kérdésekben igazuk volt s ha visszagondolunk az el­múlt esztendők közéletére, igaz­nak kell mondanunk azt is, hogy nagyon sok szó elvesz­tette az értelmét az által, hogy elszakadt a tartalmától és lé­nyegétől. De ha mai Közéletünkre jel­lemző valami, akkor jellemző az is, hogy a szavak újra visz- pzanyerték az értelmüket. Kö­zülünk nagyon sokan hosszú éveken keresztül aktívan ré&ztvettünk a társadalmi élet­ben. Hányszor előfordult, hagy összejöveteleken, gyűléseken, a tanulás valamilyen formáján beszéltünk a proletárdiktatú­ráról, beszéltünk a burzsoázia vad gyűlöletéről, amiatt, hogy elvesztette a hatalmat. De ezek a szavak azokban az években elszakadtak a tarta­lomtól, elszakadtak a lényeg­től. Sokszor . mondtuk, hogy proletárdiktatúra, de nem gondoltunk rá, hogy mi az. Október viharos, véres nap­jaiban azonban megtanulta az egész nép, mi az, hogy népha* tolom. s megtanultuk azt is, hogy mit jelent a revansért li- (Folytatás a 2. oldalon.) A jelenleg üzemben lévő gép naponta háromszázhetven sa­lak téglát készít Egy salaktég­la hat közönséges tégla nagy­ságú, a "napi termelés tehát 2220 agyagtéglával egyenér­tékű. Ez a szám a jövőben természetesen emelkedni fog. Jelenleg ugyanis a gyártás még csak kísérleti stádiumá­ban van. A gépen is akad ál­landóan javítanivaló és a pár napos üzemben az üzemszer­vezés sem tökéletes még. A termelés növelése érdekében új gépeket is üzembehelyez­nék a közeljövőben. A jövő hé­ten a jelenleg működő gép párját helyezik üzembe, vala­mivel később pedig két francia típusú gépet állítanak munká­ba. A nagyüzemi gyártás meg­4 500 tonna szenet adunk a negyedévi terven felii! A pécsi szénbányák csatlakoztak a komlóiak felhívásához \ Nagy örömmel olvastuk a Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozóinak levelét, amelyben a két tröszt közötti párosver­seny felújítását javasolják. Az ellenforradalom szétzú­zása után legfontosabb felada­tunk, hogy megteremtsük nép­gazdaságunk felemelkedésé­nek alapvető feltételét, a ki­elégítő mennyiségi és minősé­gi széntermelést, különös súlyt helyezve a szén önköltségének csökkentésére. A két szomszédos tröszt kö­zött csaknem hagyományossá váló párosverseny már bebizo­nyította, hogy a nehézségek leküzdésében, a mennyiségi termelés fokozásában az egyéb gazdasági mutatók megjavítá­sában hatalmas segítséget je­lent mindkettőnk számára. Ezért, a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt dolgozói egyember ként csatlakoznak a Komlói Szénbányászati Tröszt dolgo­zóinak versenyfelhívásához. A verseny sikere érdekében vállaljuk az alábbiakat: L Az 1957. II. negyedévi ter­melési tervünket 101,7 száza­lékkal túlteljesítjük és ezzel mintegy 4 500 tonna jóminő- ségű fekete szenet adunk ter­ven felül szeretett hazánknak. 3. Vállaljuk, hogy kokszszén- termclésünket a II. negyedév­ben 105 százalékra teljesítjük. 3. Tisztában vagyunk azzal, hogy az I. negyedévben elért szép eredményeink értékét nagymértékben rontja az a sajnálatos tény, hogy drágán termeltünk. Ennek felismerése arra kötelez mindannyiunkat, hogy minden erőnkkel ktizd- jünk az olcsóbb termelésért, természetesen gondosan ügyel­ve arra, hogy az önköltség csökkentése ne befolyásolja indokolatlanul dolgozóink át­lagkeresetét. Ilyen feltételek mellett vál­laljuk. hogy az I. negyedév átlagos szénönköltséghez ké­pest a II. negyedévben 15 szá­zalékkal csökkentjük 1 tonna szén önköltségét. ! 4. A balesetmentes terme­lés megvalósítása érdekében [vállaljuk, hogy a II. negyedév­ben 5 százalékkal csökkentjük a baleseti gyakoriságot az I. negyedév állagához képest. Jószerencsét! CZART FERENC. MSZMP városi titkár. PATAKI MIHÁLY, trösztigazgató. FEHÉR JANOS, a. trösztbiz. elnöke. 18 négytalálat a lottón A lotto megindulása óta a 10. héten fogyott el a legtöbb szel­vény 2,737.340 szelvényt küld­tek be a fogadók. Ezért jelen­tősen emelkedett a nyeremény- alap. A négy találatot 18-an értek el, s ezek egyenkint 114 056 fo­rintot nyertek. A három találatos szelvények száma 1900, nyeremény egyen­kint 540 forint. A 67.308 kétta- lálatos szelvényre egyenkint 15 forintot fizetnek, Lakótelep épül Kővágószőlősön A szénbányászati trösztök Vetélkedése jó eredményeket Hoz. A komlóiak mindenkép­pen szeretnék megtartani az elsőséget. Tizedlkl tervüket is 104.3 százalékra teljesítették, három százalékkal jobb ered­ményt értek el, mint a pécsiek. Az első dekád lezárásával mindkét tröszt eredményei ja­vultak, de a sorrend továbbra is változatlan: első Komló, második Pécs. A Komlói Szén­bányászati Tröszt dolgozói 101.!?, a pécsiek 101.1 százalék­ra teljesítették eddig esedékes tervüket, Néhány nap múlva huszonöt család köl- tözik Kővágószőlős— re, a készenléti lakó­telep elsőnek elké­szült házaiba. A há­zakat a 22. sz. Gyár­építő Vállalat dolgo­zói építették, illetőleg építik még most is, mert az öt, még nem egészen befejezett ház mellett négy újabb kockaház falait húz­zák. A lakások tágasak és nagyon szépek lesz nek. A konyhákban és fürdőszobákban csempe borítja a fa­lat, a fürdőkádakat beépítették. A házi­asszonyoknak nyáron sem okoz majd gon­dot a főzés, mert a tűzhelyet a meleg hó­napokban nem kell használatok. Minden­egyes konyhában va­donatúj, zománcozott villanytűzhely áll már és csak új gaz­dáira, azokra vár, akiknek munkájára minden pillanatban szükség lehet a szom­szédos bányaüzemnél. Május 15-én hu­szonöt lakást adnak át az urániumbánya dolgozóinak, e hónap végén pedig újabb ti­zenkét lakást foglal­hatnak el az új la­kók. Augusztusig fo­lyamatosan 106 la­kás készül el, s ezek mind két- és három- szobásak lesznek. A lakások számának megfelelően üzlethe­lyiségeket is létesíte­nek, hogy az új lakók egyhelyben megtalál­hassák mindazt, ami­re szükségük lehet. A házak mellett máris parkosítanak. Az épületek között ké szülnek az új utak, egyengetik a talajt a dísznövények, virág- magvak számára. Akik csinálják — a 22-es Gyárépítő dol­gozói — már nagyon hosszú ideje együtt vannak. Felhősi Fe­renc főépítésvezetővel ötszázan jöttek Nagy- berekről a kővágósző- lősi építkezésre. Előt­te Dunapentelén dol­goztak együtt, s most már úgy összeszoktak, hogy nehezen tudná­nak elválni egymás­tól. Több Kossuth-dí- jas is van köztük, mint Vajda László instruktor, aki közel tíz éve dolgozik nagy építkezéseinken. Va­lamennyien többszáz kilométer távolságban élnek családjaiktól, mégis szívesen dol­goznak. A kővágószőlősi ké­szenléti lakótelep kö­zelében most készül egy ezerszemélyes üzemi konyha, ebéd­lővel Ez az épület, csakúgy mint a töb­bi, — most irodának, szállásnak és raktár­nak használt — ház, r— az úgynevezett Golgotán — kombinált vasvázakból épül. Az ilyen építkezésnek az az előnye, hogy miu­tán szükségtelenné válnak az épületek, szét lehet szedni azokat és tovább vi­hetők, akár többkilo­méteres távolságra is. A 22-es Gyárépítö Vállalat dolgozóira még nagy feladatok várnak: 6k építik fel Közép-Európa leg­modernebb trafóházát és bányászfürdőjét is; :

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents