Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-11 / 109. szám
2 NAPLÓ 1957. MArn* ti, Az oriszág[gfyillés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról.) szefonódva a beépített eMiemBéggel. De Nagy Imréék is és az imperialisták még ebbein a tragikus helyzetben is tartottak valamennyire a hadseregtől. Ezért követelték az imperialisták nyíltan, hogy a hadsereg vezetését adják át olyan árulónak, mint amilyen Maiéter, a volt ludovilcás tiszt, s ezt a követelést Nagy Imréék termesztésen teljesítették is. Ezért követelték a karhatalom létrehozását, annak a Király Bénának a vezetésével, aki impertaMsta ügynöki munkája miatt jogosan el volt ítélve. És valóban, amikor november 4-ön a felszabadító szovjet hadsereg — a forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére — újra segítségére sietett a dolgozó magyar népnek, akkor — annak ellenére hogy az országot előzőleg már valósággal elöntötte a nacionaliisita, soviniszta uszítás és annak ellenére, hogy Nagy Imre szégyenletes módon ellenállásra adott parancsot a hadseregnek — a hadsereg, egyetlen légvédelmi alegység kivételével, megtagadta Nagy Imre parancsának teljesítését. Nem less többet október 23. November 4. a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása óta a hadsereg zömének állásfoglalása félreérthetetlenül azt bizonyítja, hogy hű maradt a népi hatalomhoz, a szocializmust építő magyar hazához, a szocializmus táborához. A hadsereg tisztikarának túlnyomó többsége írta alá a nagyon zavaros novembert napokban a tiszti nyilatkozatot, s vállalt fegyveres katonai szolgálatot a népi hatalom érdekében. A gyorsan megaialkutt karhatalmi ezredek és karhatalmi alakulatok — amelyekben szép számmal voltak tartalékos tisztek és munkások is — a munkás-paraszt hatalom politikai és fegyveres támaszát jelentették és néhány hót a jatt any- nyira fejlődtök, hogy már saját katonai erejűikkel tudták megsemmisíteni az ellenforradalmi provokációkat* A népi hatalom tűzkeresztségén átesett karhatalmiba tisztjeink ezrei az egyik biztosítékát jelentik annak, hogy hazánkban többet nem lesz október 23, A tanulság a hadsereg számára is ugyanaz, ami egész dolgozó népünk számára, az, hogy a hatalom kérdésében nincs helye vitának, móriegelgetésók- nek és aggályoskodásokmiak, hogy parancsra, vagy parancs nélkül, de fegyveresen meg kell semmisíteni" mindazokat, akik kezet emelnek a nép hatalmára. (Taps, felkiáltások: ügy van!) Az újjászervezett hadsereg vezetése arra neveli a néphadsereget, hogy a népi hatalom kormányának minden parancsát hajtsa végre. Ugyanakkor az ellenforradalom arra is megtanított bennünket, hogy ha ellenséggel találjuk magunkat szemben cs nincs parancs, járjunk el osztályöntudatunk és a néphez való hűségünk szerint, mert parancs nélkül is meg kell semmisíteni az ellenséget. (Taps.) Ilku Pál ezután arról beszélt, hogy hadseregünket továbbra is a népi demokráciák fegyveres erőivel való testvéri barátság szeillemében és mindenekelőtt a hős szovjet hadsereggel való fegyverbarátság és elvtársi szeretet szellemében keld nevelni. A mi erőnk abban van, hogy tagjai vagyunk a nagy szocialista tábornak Utalt a varsói szerződés védelmi Jellegére. Akkor került sor ennek a szerződésnek a megkötésére, amikor az imperialisták elutasították a Szovjetunió kormányának javaslatát, hogy belép az észak atlanti paktumba. Az imperialisták támadási szándékát azóta is egész sor új tény mutatja. Ilyen körülményeik között létérdekünk — és a többi népi demokratikus országoknak is létérdelte — hogy a varsói szerződésben tömörülve közös erőfeszítéssel biztosítsuk nemzeti függetlenségünket, népi ha- tailmunkait, közös erőfeszítéssel utasítsuk vissza az Imperialisták fegyveres agresszióját. A mi erőnk éppen abban van, hogy tagja vagyunk a nagy szocialista tábornak, A szocialista tá^or ereje, a ml erőfeszítéseinkkel együtt, az egyetlen biztosítéka függetlenségünk és népi hatalmunk további megvédésének. A szocialista tábor katonai ereje olyan erőt képvisel, amely puszta. létével Is féken tudja tartani az imperialista háborús szándékokat, vissza tudja puszta létével is utasítani a provokációkat. Ilku Pál ezután elmondotta: Nagy Imréék áruló szerepét az is bizonyítja, hogy az ellenforradalom szolgálatában törvénytelenül, alkotmányellenesen felmondták a varsói szerződést, és az úgynevezett semlegességet deklarálták. Ez a semlegesség rögtön, kijelentése pillanatában egyet jelentett az imperialista táborhoz való átállás bejelentésével. Ilku Pál befejezésül orról szólt, hogy a hadsereg újjászervezése befejeződött, leszereltük a hadseregből azokat a tiszteket, akik nem írták alá a tiszti nyilatkozatot és eltá- volítottuk azokat a tiszteket, akiknek az ellenforradalmi napokban tanúsított magatartásával kapcsolatban jogos kifogás merült fel. Az újoncok kiképzése megkezdődött. A kormánynak bizalmat szavaz és munkájával támogatja. Ezután Antos István pénzügyminiszter szólalt fel a vitában, az iparban 14 százalékkal volt magasabb, mint a múlt évben. A magas önköltség főoka az, hogy a termelékenység a gyáriparban több, mint 18 százalékkal csökkent. Ugyanakkora munkások havi átlagkeresete közel háromszáz forinttal magasabb az előző évinél. Elengedhetetlen, hogy a mukások a magasabb bérek ellenében legalább a korábbi teljesítményt nyújtsák. A tervnek a termelékenységre vonatkozó előírásai teljesen reálisak. Ezek teljesítése fontos eszköz a munkások kezében. Ezáltal döntő befolyásuk van arra, hogy keresetük milyen arányban alakul át reálbérre. A munkabér azonban csak egyik fontos összetevője a termelés önköltségének. Az anyagtakarékosság, a selejt csökkentése, a minőségi előírások betartása, a korszerű gyártástechnológia alkalmazása és egy sor más lehetőség, amelyek hasznosítása döntő mértékben az üzemek vezetőitől és munkásaitól függ, ugyancsak nagymértékben befolyásolják a termelés költségeit, a termelés gazdaságosságát A kormány a közelmúltban rendeletet adott ki az üzemek nyereségrészesedéséről, amely megteremti az egész gyári kollektíva érdekeltségét az önköltség csökkentésében. A termelés gazdaságossága szélesebb értelemben azt is jelenti, hogy azt termeljük, amire a népgazdaságunknak valóban szüksége van. Ezt most azért, kell külön is hangsúlyozni, mert ebben az esztendőben a megnövekedett fogyasztás anyagi alátámasztása érdekében a kormány kénytelen volt a beruházásokat jelentősen csökkenteni. Ennek ellenére különösen a gépiparban számos olyan beruházási termék gyártására adtak rendelést a vállalatok, amelyek a tervben nem szerepelnek. Ezekre tehát anyagi fedezet nincs. Ezeknek gyártására olyan anyagot használnak fel, amelyeket exportgépek előállítására, vagy fogyasztási cikkek termelésére szántunk. Az ilyen tervszerűtlen termelést meg kell akadályozni — mondotta — majd hangsúlyozta, hogy beruházási lehetőségeink korlátozott volta miatt ma különösen szükséges a vállalatok önálló tevékenysége, kezdeményezése. El kell érni, hogy az export meghaladja as importot ANTOS ISTVÁN: Az 1957. évi terv a múlt évit jelentősen meghaladó életszínvonalat irányoz elő Tisztelt Országgyűlés! A legnagyobb gazdasági feszültséget ebben az esztendőben a külkereskedelmi és a fizetési mérleg egyensúlyának hiánya okozza.' A hiányt a Szovjetunió és a többi baráti ország által nyújtott hitelek egyenlítik ki. Ezek a hitelek a baráti testvéri segítség a pro- letámemzetközáségből fakadó önzetlen támogatás nagyszerű megnyilvánulásai. Külön ki kell emelni anmak a segítségnek az óriási jelentőségét, amelyet számunkra a Szovjetunió által nyújtott ötvenmillió dolláros és a Kínai Népköztársaság által rendelkezésünkre bocsátott 25 millió dolláros deviza hitel jelent. F'fejczésre jut az önzetlen segíteni akarás a hitelek feltételeiben is. Hasonlóan nagy Jelentőségűek és kedvező íeltételűek a szocialista tábor többi országa által nyújtott hitelek, Az első negyedévben csaknem kétszer annyit importáltunk, mint amennyit exportáltunk, Emellett jelentős összegű esedékes tartozásokat kellett kifizetnünk kapitalista országok vállalatainak és bankjainak, így a baráti országok által nyújtott kölcsönök több, mint a felét már felhasználtuk. Ebből következik, hogy most már gyors ütemben kell emelnünk az exportot, hogy a külkereskedelmi és fizetési mérleg egyensúlyát minél előbb saját erőnkből biztosítsuk, A legrövidebb időn belül el keli érni, hogy az export meghaladja az importot, Ez a mi körülményeink között a népgazdaság normális vérkeringésének egyik legfontosabb feltétele. Mint általában termelésnél az exportra történő gyártásnál sem lehet közömbös, hogy mennyiért termelünk, hogy hogyan aránylik a termék önköltsége és a külfö’dön elérhető ár. Ezen a téren jelentős tartalékaink vannak, amelyek ésszerű, rugalmas termeléspolitikával kiaknázhatók. Az ellenforradalmi események nyomán hazánkban rendkívül súlyos gazdasági helyzet alakult ki — mondotta. — A gyáripari termelés 1956. novemberében csupán 18 százalék, decemberben 31 százalék volt. Számos üzemben nagy- összegű jogtalan bért fizettek ki. Komoly inflációs veszély lépett fel. A sztrájkok szervezőinek éppen az volt a céljuk, hogy az ellenforradalom fegyveres felkelésének leverése után gazdasági katasztrófába döntsék az országot, A mi szocialista gazdasági rendszerünk azonban ebben a súlyos helyzetben is kiállta a próbát, A kormány utasítására az áruhiány ellenére is változatlan állami árakon biztosították a lakosság ellátását. A nemzeti proletárszolidaritásnak nagyszerű megnyilvá- nu'ása volt, hogy a baráti szocialista országok elsősorban a Szovjetunió, nagymennyiségű élelmiszert és ipari fogyasztási cikket küldtek segélyként hazánknak. Ezek a tényezők ■— a szocialista rendszer ereje, barátaink segítsége, a párt következetes politikája és a kormány helyes intézkedései — segítettek bennünket ebben a legnehezebb szakaszban és lehetővé tettéle, hogy az ellenforradalmi események és az ellenforradalom által szított sztrájkok ideje alatt is sikerült megőrizni pénzünk szilárd vásárlóerejét, Továbbiakban ismertette, hogy a bányászok, a munkások és az értelmiségi dolgozók áldozatkész munkája nyomán már az első negyedévben gyors ütemben haladt előre a gazdasági élet normalizálódása és sikerült a korábbi termelési színvonalat az élelmiszeripar ban 89 százalékra, a könnyűiparban 86 százalékra, a nehéziparban 72 százalékra megközelíteni, Növekedett a dolgozó nép jövedelme A kormány intézkedései nyo mán a munkabérek a népgazdaság minden ágában jelentősen emelkedtek. A kötelező beadás eltörlése komoly többletjövedelmet biztosít a parasztságnak. Ilyen körülmények között a lakosság áruk iránti keresletének kielégítése komoly erőpróba elé állította népgazdaságunkat. A múlt évinél alacsonyabb termelés nem fedezhette a múlt évinél lényegesen magasabb vásárló erőt. Ehhez olyan kiegészítő árualapokra volt szükség, mint a fogyasztási cikkek importja, külkereskedelmi raktárkészleteket átadása a belkereskedelemnek a a fogyasztási cikkek exportjának jelentős csökkentése. Mindezek természetesen erősen terhelték a külkereskedelmi mérlegünket, amelynek rendkívüli mértéke passzív egyenlegét csakis a baráti, szocialista országok által nyújtott hosszúlejáratú kölcsönök segítségével fedezhettük. Továbbiakban kifejtette, hogy emelkedett az ipari termelés, Javult a gazdaságosság, de az igen kedvező jelenségek ellenére korai volna beszélni, hogy a gazdasági életünkben már minden rendben van, már túljutottunk minden nehézségen. Számos nehéz feladat áll még előttünk. Ezeknek megoldását szolgálja a kormány által már jóváhagyott 1957. évi népgazdasági terv, Ml a legfőbb jellemzője az 1957. évi tervnek? Véleményem szerint az, hogy az előző évinél kisebb nemzeti Jövedelemből a múlt évit jelentősen meghaladó életszínvonalat irányoz elő, Lehetséges-e ez? A terv előirányzatai megfelelnek ennek a célkitűzésnek. A terv szerint jelentősen csökkennek a beruházások, csökken a közületek fogyasztása. A külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányát fedezik a Szovjetunió és a többi baráti szocialista országok által rendelkezésre bocsátott hitelek. A terv szerint e tényezők eredményeként az alapvető népgazdasági mér* legek egyensúlya megteremthető. A terv megvalósításához azonban nem elegendők a kormány helyes határozatai. A terv sorsa az üzemekben, a földeken dől el, a dolgozó emberek mindennapos, céltudatos, áldozatos munkájától függ. Ezért a dolgozóknak tudnlok kell, mire irányítsák erőfeszítéseiket. Ezek közül a féladatok közül kívánok a következőkben néhányat külön Is kiemelni és részletesebben ismertetni. Olcsóbban kell termelnünk Nemcsak az a fontos, hogy mennyit termelünk, hanem az is, hogy mennyiért termelünk. Az év első negyedében a termelési költségek színvonala A terv teljesítése az áru és pénzforgalom egyensúlyának legfőbb fettétele Ezután Antos István azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyek a vásárlóerő és az árualapok szilárd egyensúlyának biztosításával függnek össze. Fontos, hogy a pénzkiáramlás csatornáin csak a tervnek megfelelő összegek kerüljenek kifizetésre. Mindenekelőtt szilárd bérfegyelemre és a vonatkozó rendeletek pontos megtartására van szükség. Igen nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági felvásárlási árakra. A mezőgazda- sági termékek felvásárlása az év első négy hónapjában — kisebb hibáktól eltekintve — általában sikeres volt. Nem alakult In fekete piac, a szabadpiaci árak márciustól kezdve alacsonyabbak a múlt évinél. Továbbra is helyes gazdaság- politikával kell biztosítani, hogy a felvásárlás során spekulációs jelenségek ne alakuljanak ki. A vásárlóerő tervszerű alakulásának és a költségvetés egyensúlyának nem elhanyagolható kérdése az adófizetés. Népgazdasági tervünk joggal számol nemcsak az idei adó pontos megfizetésével, hanem a múlt évben keletkezett adóhátralékok rendezésével is. A tanácsi pénzügyi szervek fontos kötelezettsége, hogy az adók és a hátralékok időben való befizetését mindenütt biztosítsák. Az árualap és a vásárlóerő szilárd egyensúlyának megteremtése termés7Ptp<on döntő mértékben a mezőgazdasági és Ipari termelés alakulásán múlik. Ezért a terv teljesítése az áru és a pénzforga'om egveosú'yá- ' nak legfontosabb teltétele. Figyelemmel arra, hogy a terv vásárlóerő mérlegében a termelési lehetőségek és a pótlólagos árualapok teljes számításba vétele me'lett is kisebb feszültségek mutatkoztak, az egyensúly szilárd biz’o fása érdekében szűk körben árkorrekciókra Is szükség volt. A kormánynak az volt a törekvése, hogy ezek az árkorrekciók ne vonatkozzanak a széles dolgozó rétegek mindennapos szükségleteire, különösen ne érintsék az átlagbérek színvonalát meg nem haladé jövedelemmel rendelkező dolgozók szokásos beszerzéseit. Az áremelés olyan cikkeket érint, mint például motorkerékpár, kerékpár, mosógép, varrógéo, egyes mezőgazdasági gépek és szerszámok, valamint luxusr cikkek. Ezeknél a kereslet és kínálat egyensúlyának biztosítása is indokolttá teszi a magasabb árakat. A kormány által hozott intézkedések emellett a vendéglátóipar egyes ágaira is kiterjednek. Figyelembe véve ezeket az árkorrekciókat, a terv maradéktalan teljesítésével az árualap — vásárlóerő mérlegben is szilárd egyensúly áll elő, ami lehetővé teszi, hogy a népgazdaságban változatlan állami árak és reális mezőgazdasági felvásárlási árak érvényesüljenek és inflációs veszély, ne zavarja a továbbiakban gazdasági előrehaladásunkat Végül alá kell húzni, hogy az állami és társadalmi élet minden területén talán soha olyan mértékben, mint most, a legszigorúbb takarékosságra van szükség. A létszámcsökkentés következtében az államapparátus fenntartása ma lényegesen kevesebbe kerül. Az állami élet egyéb területén is számos takarékossági intézkedés történt Mindezek mellett azonban még fel kel] tárnunk más forrásokat is, amelyek újabb eszközöket szabadítanak fel alapvető célkitűzéseink megvalósítására. Befejezésül kifejezte azt a meggyőződését hogy a dolgozó magyar nép az 1957. évi népgazdasági terv teljesítésével leküzdi a még meglévő gazdásági nehézségeket és a népgazdaságunkban bőven meglévő tartalékok feltárásával szilárd alapot teremt ahhoz, hogy sikeresen haladjunk előre a szocialista építés útján. (Taps.) Nagy Antal (Szabolcs-Szat- már megye) és Fodor Imre (Veszprém megye) felszólalása után ebédszünet következett. Szünet után Gáspár Sándor országgyűlési képviselő, a Szaktanács főtitkára szólalt fel, majd Horváth Endre országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Az elnök ezután bejelentette az országgyűlésnek, hogv a Szovjetunió Legfelső Tanárjához küldött üdvözlő táviratra | Legfelső Tanács a következő táviratban válaszolt: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának távirata „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsától — a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének, Budapest. Drága elvtársak és barátaink! A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa szívből jövő köszönetét fejezi ki a Magyar Népköztársaság országgyűlésének baráti üdvözletéért. A Legfelső Tanács küldöttei forró baráti üdvözletüket küldik Önöknek, országgyűlési képviselő elvtársak, s az önök személyén keresztül az egész magyar népnek. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének ülésszaka felelősségteljes Időben ült össze, amikor a magyar nép — miután meghiúsította a nemzetközi belső reakciónak a földesúri kapitalista rendszer visszaállítására Irányuló törekvéseit — mind szorosabban tömörül a forradalmi munkásparaszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt köré és egész erejét latbaveti az ország népgazdaságának helyreállításáért, további szocialista építéséért. Baráti üdvözletünket küldjük a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Magyar Nép- köztársaság kormányának, A szovjet emberek mindig testvéri szeretettel kísérték figyelemmel a tehetséges szabad- ságszerető magyar nép életét, harcát és most teljes szívből örülnek sikereiknek. A magyar nép győzelme a hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott harcában, és eredményei a szocialista rendszer megerősítésében, jelentősen hozzájárulnak a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához. A Szovjet Szocialista Kőztáiv saságok Szövetsége Legfelső Tanácsának szilárd meggyőző(Folytatás a 3. oldalon)
