Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-05 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM. ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1957. MÁJUS 5. cÄm/dk napja Irta: Achátz Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei elnöke Von egy kedves ünnepnapunk, amelyen a legszebb, a legemberibb érzésnek adunk kifejezést: a gyermeki hálá­nak. Ez az ünnep, amelyet mindenkor május első vasár­napján ülünk meg, az Anyák napja. Szerény ünnep ez, nem hangzatos és nem mulatós. Nincs előtte nagy takarítás, nincs nagy felkészülés az ünnepi lakomára. Mégis, ami hiányzik a külsőségekben, azt pótolja az érzések melege és bensösege, Nincs erősebb kötelék a földön annál a kapcsolatnál, amely az anyát összekapcsolja gyermekével. Az anyamada­rat is megható látni, amint fészkében óvja, melengeti és táplálja fiókáját, — de mennyivel gazdagabb az anyai gondoskodás magasztos élménye az ember családi tűzhe­lyénél. Nagy méltóságot jelent anyának lenni, ezt hirdették már kultúránk kezdeteinél az ókorban is, hiszen szent láncsnek tartották a gyermeket. Ezt a nagyrabecsült lö­két, az édesanyai méltóságot mindenkor fel kellett váltani a sok gondnak és törődésnek az aprópénzére. Szinte fel sem lehet sorolni az anyai gondok mérhetetlen tömkelegét: a csendes, kis, hétköznapi áldozatos munkák összességét. A mindennapos bevásárlást, főzést, mosást, ruhajavítást, takarítást... mindazt, ami meghitt családi otthont vará­zsol a kis emberpalánta köré. A beteg gyermek ágya mel­letti virrasztást, a serdülőért érzett gondokat és mindazt a törődést, amely az édesanyát elkíséri egész a sírig. — És hányán vannak, akik mindezek mellett még helytállónak a munka másik frontján is: gyárakban, üzemekben, isko­lákban és hivatalokban. Kettős a gondjuk és kettős a fele­lősségük, Kányán vannak, akik ráeszméltek ennek a helytállás­nak., sok esetben hősies áldozatvállalásnak a nemes szép- ségére: Akik végigélték hét világháború viharáti, nem tünödnek-e cl a hősi emlékek láttán, hogy hiányzik róluk az édesanyák aranybetűkkel írott neve? Pedig hány anya- sziv vergődése és hősies áldozata érdemelné meg a méltó megörökítést, A közelmúltban szörnyű napok következtek hazánkra; a vihar nem kímélte a békés, családi otthonolcat sem. Szá­mos felnőtt is értetlenül tévelygett a naiv illúziók és a kétségtelenül ártó, rossz szándékok hínárjában. — nem csoda, ha megzavarodott az élettapasztalat híján lévő ifjú­ság is. Hány és hány gyerek kezébe került fegyver, hányat szakított ki otthonából és hurcolt messze idegenbe a lelket­lenül szédítő külföldi propaganda! — Mily szomorú, hogy számos otthonban üres marad egy-egy gyermeknek a helye. Hány családi otthonban szorul el a szíve az édesanyáknak, mert csalhatatlanul megérzik, hogy valahol messze idegen­ben sír a gyermekük. Legyenek az édesanyák tevékeny formálói a magyar életnek, csalhatatlan ösztönükkel, amely mindig a jobb és szebb életre irányul, hassanak oda, hogy népi politikánk irányvonala egyre felfelé vezessen. Az édesanyák tudják jól, hogy mit tudnak gyermekeiknek nyújtani azóta, amióta a családvédelem gondolata érvényesül a szociális törvény- hozásban. Emelkedett az egészséges élveszületések száma, a szülések túlnyomórésze jól berendezett klinikákon, szü­lőotthonainkban történik és az egészségügyi gondozásnak köszönhető, hogy nagy mértékben csökkent a csecsemő- halandóság. Az anyai szeretet iránytűje: legyen a gyermekem sorsa jobb, mint az enyém. Ha őszintén megvizsgáljuk a mai fiatalság sorsát, semmivel sem rosszabb, ellenben számos vonatkozásban lényegesen jobb életkörülmények között nevelődnek, mint szüleik. Egészségük gondozása, tanulási lehetőségeik, korai elhelyezkedésük mind-mind pozitív eredmény a múlthoz képest. Pedig azóta a fasizmus rom­bolásából újjá kellett építeni az országot és hatalmas ipari beruházásokkal meg kellett vetni alapját a jövőnek. Ha az édesanyák egybevetik saját küzdelmes gyermekkorukat, nélkülözéseiket, szerény művelődési és szórakozási lehető­ségeiket a gyermekeikével, nem kétséges, hogy bizalommal nézhetnek a jövőbe. Egyre több jut számukra az élet ja­vaiból, csak álljanak helyt a szocializmus építésének front­ján. Az édesanyák okos szeretető gyermekeik iránt egyben a tevékeny hazaszeretet iskolája is. Amikor távoltartják gyermekeiktől a rossz, kártékony befolyást, becsületre, emberségre és az élet nehézségeivel szemben való helytál­lásra nevelik őket, — akkor egyben magyar népünket, édes hazánkat is erősitik. Nem engedheti meg az édes­anyák felelősségérzete, hogy gyermekeik káros politikai befolyás alá kerüljenek. A közelmúltban bebizonyosodott, hogy az illúziótkeltő szép szavak mögött mennyi sötét szándék húzódott meg és ezek nyomán tenger vér és könny árasztotta el hazánkat. A Hazafias Népfront minden megnyilatkozásában a magyar nép életérdekeinek a szolgálatát tartja szem előtt. Híven teljesíti azt a feladatát, hogy a legszélesebb nép­rétegek előtt ismertesse a munkásosztály élcsapatának, a Magyar Szocialista Munkás Pártnak célkitűzéseit és azok megvalósítására felsorakoztasson minden épitőerőt hazánk­ban. Tisztában van azzal, hogy a dolgos emberek családi élete e legnemesebb életenergiák kiapadhatatlan forrása. Éppen ezért nem üres frázissal, hanem a tisztelet és sze­retet eleven érzésével köszöntjük a magyar édesanyákat. Hatva>ezer köbméter metán egy hónap alatt A pées-vasasi Petőfi-aknán létesített metángázlecsapoló, az üzembehelyezése óta eltelt egy hónap alatt kiállta a pró­bát: hatvanezer köbméter me­tánt szívatott ki a bányából. A köbméterenként hat-hétezer kalóriás metán egy részét a fürdő vízmelegítő kazánjának fűtésére használták fel, a töb­bit a levegőbe engedték, de e pazarlás elkerülésére rövide­sen bekapcsolják a metángáz­fűtésbe a műhelyek és az iro­dák központi fűtés-hálózatát. Az egy hónap alatt külszín­re szívatott metán használati értéke mintegy hetvenezer- fo­rint, míg az üzemfenntartása ötvenezer- forintban volt ugyanezen időszak alatt. A metángázelszívatás igazi jelen­tősége mégsem ebben, hanem a biztonságosabb bányaművé-! lésben van és elsősorban ezért,; májusban kilencvenezer köb-; méterre növelik a meglazított: széntelepekből külszínre szí-: vatott metángáz mennyiségét. Jól dolgoznak, jól keresnek a hidasi bányászok tyy. óm a SofUana — Mindenesetre igen nagy előnyt jelentene számunkra, ha a gyöngyösi berendezés elké­szült volna. Akkor a dél-ame­rikaiakat is meg lehetne nyug­tatni — mondotta bevezetőnek Cakó János elvtárs, a Sopiana Gépgyár főmérnöke. Ugyanis arról van szó, hogy a délamerikai qitóiak szeretné­nek néhány fényképet kapni tőlünk, amivel bizonyítani tudnánk, hogy nálunk Magyar- országon már elkészült egy ilyen berendezés és gyönyö­rűen működik. Hogy miért nem tudtuk ki­elégíteni kérésüket? Hát bi­zony őszintén szólva még csak most készül itt a gyárban ez első ilyen komplett vágóhíd- berendezés. Eddig nem volt pénz arra, hogy hozzákezd­jünk a munkálatokhoz, de most másfélmillió forint ált rendelkezésünkre, és ha min­den jól megy, május vége felé elkészül. Ha a qitóiakkal sikerül az üzletet megkötni, annak igen nagy jelentősége lenne. Min­denek előtt be tudnánk bizo­nyítani, hogy Magyarországon is tudunk olcsón és jól, ko­moly berendezéseket gyártani, másrészt pedig sikerülne ered­ményesen betörnünk a világ­piacra. 1959 első felében Dél- ' Amerikában pan-amerikai kongresszus lesz, melyen a külföldi hússzakemberektől már komoly megrendeléseket kapnánk, tekintettel arra, hogy az általunk gyártott be­rendezés már üzemben volna, tehát hivatkozhatnánk *- ala­punk lenne. De most néhány szót arról, milyen is lesz ez a komplett húsfeldolgozó berendezés — folytatta tovább Cakó főmér­nök elvtárs. Elöljáróban annyit, hogy * korszerűen gépesített vágókid 7 óra alatt 200 darab marhát, 3 óra alatt 250 darab sertést és 5 óra alatt 350 darab birkát képes feldolgozni. A munkála­tokat pedig mindössze 11 em­ber végzi. A vágóhíd első részében az élőállatot elektromos úton el­kábítják, majd egy szalagrend­szerű konvejőr azonnal tovább szállítja. (A konvejőr tulaj­donképpen nem más, mintegy vaspályán futó kis kocsi, mely­re kampók varrnak felszerelve.) Ezután a forrázó rész követ­kezik, majd a kopasztó és a bőrtelenitő. A bőrtelenitő után a húsdaraboló, végül pedig a mérlegelés. A pacal és bélfel­dolgozás, valamint a vérliszt készítése szintén itt történik. Előreláthatólag — a szerző­dés megkötése után — a Komp­lex Külkereskedelmi Vállalat bennünket bíz meg fővállalko­zónak, csak a vágóhíd beren­dezéshez szükséges hűtőket ké­szíti majd a Budapesti Hűtő­gép Gyár. A gépek közül csak néhá­nyat említek meg. Ilyenek a gravitációs csörlő, a kaparó- gép és asztal, az automatikus sertés-mosó, bőrtelenitő gép. felfüggesztő elemek és így to­vább i. • Az egész berendezés 223 000 dollárba kerül majd a qitóiak- nak mégpedig olyan formá­ban, hogy a szerződés megkö­tése pillanatában az összeg felét azonnal ki kell fizetni. A hátramaradó részt pedig 3 éven belül. Látszatra ez az ösz- szeg igen nagynak tűnik, en­nek ellenére a qitóiak mégis ragaszkodnak a végleges szer­ződés megkötéséhez. A szállítási katáridö 20 hó­nap. Ezalatt az idő alatt ter­mészetesen elkészül a hazai berendezés is. Összefoglalva tehát igen nagy munkálatok ígérkeznek a Pécsi Sopiana Gépgyár szá­mára. Végezetül még esak annyit szeretnék mondani —■ szőtt a főmérnök, hogy nagy iramban készülünk a buda­pesti ipari vásárra. Két gépünk t— a pacahtsz- titó gép és a kétszázas moto­ros húsdaráló «— biztosan be­mutatásra kerül. De szeret­nénk, ha a 85 literes hidrau­likus hústöltőt is sikerülne le­gyártani. Ennek ugyanis csak most készül el a prototípusa ,.t JCöizimtfük az éde£any.ákat! A komlói szénosztályozó újabb széregysóge kezdte meg szombaton üzemelését Köztudomású, hogy milyen hatalmas, nagy szüksége var, népgazdaságunknak a komló] kokszolható fekete-szénre. A komlói bányászok különösen mióta felelevenítették páros­versenyüket a pécsi szénme­dence dolgozóival, mindent el is követnek, hogy termelésü­ket fokozzák. Sőt nemcsak a termelés növelését, hanem a minőség állandó javítását is igen fontos feladatuknak tart­ják. Céljuk az, hogy a komlói szén ismét elérje, sőt túlhalad­ja a korábbi 4.800 kalóriás ér­téket. Éppen ezért nagyon nagt jelentőségű, hogy a komlór szénosztályozó hármas széregy- ségének rekonstrukciója a hé­ten befejeződött és üzemelését szombaton megkezdte. Az egy évig tartó, csaknem egymillió forintba kerülő munkák során a nyitott gumiszállítószalago­kat zárt szállítóberendezésekre cserélték ki, porelszívókat épí­tettek be, növelték a vibráto­rok számát, korszerűsítették a meddő- és a félkésztermék kihordót, továbbá az egész széregységeí központi, elektro­nikus vezérlésűre építették- át. Az új széregység bekapcsolá­sa a termelésbe, lehetővé- te­szi, hogy a májusi, napi 105 vagonos kokszolható szénigényt a szénosztályozó az egyébként szükséges három műszak he­lyett két műszakban elégítse ki, amivel naponta harminc ember munkáját és nagymeny- nyiségű energiát takarítanak meg. Érdekes kísérlet a bányafa helyettesítésére Pécsett A pécsi bányákban a bizto­sítást szolgáló fának mintegy harmihe százalékát pillérezés- re — a fejtésben előrehaladó bányászok mögötti „öregfejtés” szilárd alátámasztására — használják fel. A Pécsi Szén­bányászati Tröszt műszaki osz­tálya most azirányban folytat kísérleteket, hogy a pillérfát olcsóbb, hazai anyaggal pótol­hassák. A kísérletek célja tehát olyan szilárd, de rugalmas anyag előállítása, amely a nyomást egyenletesen veszi Nem lesz tiúsbiány Átmenetileg megszűnt a szerződéskötés Az elmúlt évekhez viszonyít­va ez az esztendő kedvezett legjobban az állatforgalmi vál­lalat embereinek. A beadási kötelezettség eltörlése olyari helyzetet teremtett, hogy a vál­lalat rövid idő alatt könnyű szerrel teljesítette felvásárlási és szerződéskötési tervét. Az év első négy hónapjában 16 280 db sertést vásároltak fel a műit évi 15 670 db-bal szemben. Sta- ! tisztika szerint a mohácsi já­rásban tartanak legtöbb ser- I tést, mert egyedül a mohácsi i járás 5 200 darabot adott el a ! közellátásnak négy hónap alatt. Túlteljesítette a vállalat szarvasmarha felvásárlási tér- j vét is. Ebből a sásdi járás ér- ! demel dicséretet. Kezdetben j úgy látszott veszélyben forog j a továbbtenyésztés, mert egyes ! vidéki magánhentesek hat- i nyolc borjút is levágtak egy j héten. A borjúk felvásárlásé- ! val ezért átmenetileg az Állat- ! forgalmi Vállalatot bízták meg« | Most tárgyalnak arról, hogy a j magánhentesek milyen mér- i j lékben vásárolhatnak majd j ■ borjúkat. t A vállalat szerződéskötési i * tervének túlteljesítése biztosit- j • ja a húsellátás zavartalansá- | I gát. A 35 000 szerződéskötési | i tervüket már eddig 14 304 da- j ■ rab sertéssel túlteljesítették, j : ■ [Szebben szánt ! [ a gépállomás... ! • Az egyházaskozári gazdák jnéhány napon belül végeznek Sa kukorica vetésével. A gyors •munkában nagy része van an­■ nak, hop’ az egyéni gazdák Jegyre többen dolgoztatnak a í gépállomással. Gusa Pál 13, • Kátyi György 10, holdas pa- Srasztok, rajtuk kívül pedig ] 5 még 20 olyan egyéni terme- , jlő szántatott a gépállomással. í • akik saját fogattal rendelkez- ] ■ nek. Véleményük szerint any- ] jnyira javult a mágocsi gépál- j •lomás munkája, hogy saját • ekéjüknél is szebben, jobban , : megforgatja a földet és a jó } ! munkáért csupán 140 forintot ] •kell fizetniük; ; Az egybázaskozáriak közül 1 • többen tervezik, hogy kukori- 1 [cájukat is. a gépállomással ka- i ■páltatják. 1 fel, ehhez megfelelő nyomó •és húzó szilárdsággal; rendel­kezik. Az eddigi kísérletek során cement, betonit, szalma, szól ri­ve ny ige, illetve kukoricaszál. • fel használásával ötféle keveré­ket állítottak elő és hidrau­likus préssel tíz nyomáspróbát végeztek el. A kísérleti ered­mények nagyon biztatóak. egyes keverékeknél kedvezőbb — 120—130 cm/2 — nyonró- szilárdságot értek el, mint a fánál. A bá-nyafa helyettesítésere szolgáló újfajta anyag előállí­tása kézierővel sem kerül töb­be a fa áránál, nem érintve a szintén fontos devizamegta­karítást. Az előállítási költség gépierővel lényegesen tovább csökkenthető. Vetögépeket kölcsönöz a gépállomás A szigetvár] gépállomás négy kölcsönvetőgéppel segíti a dol­gozó parasztokat, hogy tavaszi magvaikat mielőbb földbe te­hessék. A vetőgépeket úgy ala­kították át. hogy azok alkal­masak fogalosvontatásra is. Kedvezőbb a helyzet a kulti- vátoroknál, mert eddig még kevesen kötöttek szerződést ka­pálásra. Bizonyára, ha beindul a kapálás, kevésnek bizonyul a hat újfajta kultivátor is, ame­lyeket a dolgozó parasztok par­celláinak, igényeinek megfe­lelően alakítottak át. ■ „A hidasi bányaüzem dolgo- ; zói április 28-án délután három ■órakor, teljesítették havi ter­• vüket." Csupán ennyi volt a ! telefonüzenet, amely a bánya S vezetőjétől, Takács István •elvtárstól érkezett.' Pedig Ta- Ikács elvtárs ennél jóval tőé­ibe t tud mondani. • Minden öreg hidasi bányász • tudja, hogy a bánya állapota »«n—rtfWnni—■«■«wMsistiMi—ma mai ■ sohasem voll olyan biztató, i mint éppen mosj. Jó állapot­• ban vannak a vágatok, tisz- i fa, sárin enter; a bánya, nincse- i nek törött ácsolatok. Néhány ■ hónappal ezelőtt, a hidasi el­• lenförradalmárok garázdálko­• dósának következményeként bizony egészen más volt a : helyzet. Január közepén pél- ; .dóul még csak a döntőgurító­■ ■ ig tudtak a föld alatt eljutni ■ és a munkahelyeket egyálta­lán nem tudták, megközelíte- ■ni. Volt egy olyan 400 méte­■ res szakasz is, ahol a gumi- j szalag mellett < még gyalog lsem lehetett közlekedni. ■ S A hidasiak február elejétől, : április középéig rendbetették ■a bányát, s ma már olyanok • a földalatti vágatok és fejté- ísek, amilyenek az üzem fenn- Sállása óta talán még soha. 5 Á másikról talán a hidasi : bányász,asszonyok beszélnek • legszívesebben. Mert férjeik ■ fizetése a bányász-bérrendezés j kövekez tóben átlag negyven ^százalékkal növekedett. A múlt ■ évi 51 forinttal szemben je­• lenleg 82 forint fizetés jut egv jföre a bányában. A produktív ímunkát végzők átlagban 113 • forintot keresnek a tavalyi • hetvenkilenc helyett. Március­iban országos -'rekordot értek el •fizetésben a hidasiak: a terme­■ lő munkán lévők 124 forintot 3 kerestek műszakonként; ■ A sok jó mellett azért hiba ■ is akad, ami ellen tevékenyen Sküzd az üzemvezetőség: ugyan- ■is egyesek hadilábon állanak ■a munkafegyelemmel. Nem .ritkaság, hogy egyesek késve í szállnak Je és műszak lejárta Selőtt fél órával már rendsze- írint a fürdőben vannak. Ezek •a többiek munkáját is zavar- Sják, mert megbontják az össz- S hangot; De szerencsére a fe- S gyelmezetlenek vannak keve­■ sebben, s így azért a munka. S a tervek teljesítése, jó úton ha-V "lad.

Next

/
Thumbnails
Contents