Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-05 / 104. szám

2 NAPLÓ

1957. MÄTÜS 5.

A nukleáris műszerektől a tányér mosoda tó-gépig

Színvonalas, érdekes lesz az Idei inari vásár

A két év előtti nagysikerű budapesti helyiipari vásárt követően — egy évi szünetelés után — most ismét jelentkezik a magyar ipar és most az 1957. évi vásárt éppen, az elkövetkező évek nagy vásárai bevezetőjének is szánjuk.

Május 31-től június 10-ig zajlik majd a budapesti ipari vásár, amely hangsúlyozottan a gyári üzemek termelésének bemutatója lesz, de a nagyipar felvonulása mellett méltó keretekben ' megfelelő arányban képviselteti magát a helyiiparnak is a három ágazata: a tanácsi vállalatok, ipari szövetkezetek és a magánkisipar.

Az idén több, mint 200 ezer négyzetméter területet foglal el a vásár.

Ml'veu cikkekkel szerepelnek

' 1 1 "■ i 1 '■ ................

a Koh

ó- és Gépipari Minisztérium üzemei?

A Kossuth-pavilonban és környékén 3 600 négyzetméteren sok újdonság és értékes áru közt válogathatnak a látogatók. A Fémbútorgyár újtípusú garnitúráikat állít ki. Kétszemélyes, belülvilágításra berendezett rekamiékat, továbbá magasítható könyvespolcokat. Az Evőeszközgyár fehér, műanyag-nyelú étkészleteket mutat be. A Pannónia Vállalat pedig az újfajta csepeli motorkerékpárt, varrógépeket és törperobogót. Nagy érdeklődést kelt majd a lámpagyár vízmelegítője, valamint sport- ős vadászfegyverei. A Jármű- inarl Igazgatóság kiállítási fejletén mutatják majd be a rv-nskerékgyár műanyagból ’'•'szült fogaskerekeit és kornp- v*t műanyag hajtóművét. Ér- d*kes, vonzó látványossága ’esz a vásárnak az a területrésze, amely a főkaputól balra. * korcsolyacsarnokon túl is t*-1ed és amelyhez hozzátar- ♦orik a városligeti tó Is. Itt mid'tják be a legújabb típusú r>" ^buszokat, a különleges rélokgt szolgáló teherautókat, - modern szerkesztésű hajó- 1—t. csónakokat. A hajók és r-ó-okok egy része a városli- rmti tó vizén is fog közlekedni Sokan gyönyörködnek rrrid a karcsú, fürgejárású motorcsónakban, yachtokban és vitorláshajókban.

A rmkleárjs műszerektől

n hptHróst. jelző készülék!*

Geiger—Müller-féle számláló olyan, mint egv kis táskaírógép, s jelentősége, hogy meg tudja állapítani: van-e valahol atommag-hasadás. Személyi védelmet szolgál a töltőtollnagyságú kis készülék, amely fényérzékeny papíron jelez minden sugárzást. A magyar közönség is megismerheti a Geofizikai Mérőműszerek Gyára által a külföld számára termelt és ott igen népszerű, többcsatornás szeizmikus vizsgálókocsikat, amelyek, miután mesterséges földrengést idéznek eló valahol, meg tudiák állapítani, milyen ásvány, földgáz, érc van a föld mélyében. A szakemberek büszkén említik Vecsey és Mondl Kossuth díjas mérnökök találmányát: a túlterhelhető árammérőt, a Ganz Árammérőgyár készítményét, amely feleslegessé teszi, hogy több háztartási gép használatánál külön árammérőt szereljenek fel. Igen érdekes a Tűzvédelmi Berendezések Gyára által készített betö- rést-jelzŐ készülék.

Tánvérmosoyató-gép. és Infra- foií fűtAVó’vba

Igen jelentős újdonságokat mutat be a vas- és műszak! közszükségleti ipar. A Gázké- szülókgyártó Vállalat a legújabb modern gáztűzhely min- S tadarabjait. A vállalat jelentős mennyiségű zománcozott tűzhelyet, garzon-tűzhelyet, infra- sugárzó fali fűtőkályhát közvetlenül is árusít majd a vásáron, illetve megrendeléseket vesz fel ezek szállítására. Pavilonjukban biogáz bemutatót is rendeznek, amely egyik látványossága lesz a vásárnak.

. Viszonylag egyszerű berendezésekkel az istállótrágyából állítanak élő magas kalóriájú gázt, amely fűtésre és robbanómotorok hajtására egyaránt alkalmas..

Száznegyven forintos mosófazék és plasztik gyerek-kád

A kisipari szövetkezetek 1600 négyzetméternyi alapterületen mutatják majd be, termékeiket, illetve árusítanak. Eladásra kerül többek között tízezer pár cipő, másfél millió forint értékű textil. Különösen nagy keletje lesz a Dux gyár által készített, jóminőségű, ízléses cér- napullovemek, amelynek ára száz forintnál olcsóbb. A Csillár és Fémtömegcikk új lemezjátszó, újrendszerü pickup, divatos csillárok bemutatásával vesz részt a vásáron. Az Elekt- romoslpari Gépalkatrész Szövetkezet új fényképezőgépe, a Fém- és Vastömegcikk Kisipari Szövetkezet 30 liter űrtartalmú, 3.05 kilogramm ruhát mosó, s mindössze száznegyven forintba kerülő mosófazeka (egyébként a vásáron csak a bemutatója lesz) ugyancsak nagy érdeklődésre tarthatnak számot. A vegyipar! szövetkezetek gyártmányai közül e’sők között kell említeni a vásáron is forgalomba kerülő tetszetős, könnyű, plasztik gyermek-fürdőkádak. A vegyipari szövetkezetek brikettezésl eljárást szemléltető bemutatója egyaránt érdekes lesz, szakemberek és a háziasszonyok számára. Megláthatják hogyan lehet a feleslegesnek vélt szénporból értékes brikettet nyerni.

Befejezésül annyit: a vásár rendezősége mindent elkövet, hogy megkönnyítse a távolla- kók számára is a budapesti ipari vásár megtekintését. Bevezetik újból a vásárigazolványt. Ebben a füzetben többféle kedvezményre jogosító utalvány van. Maga a vásárigazolvány belépőjegyül is szolgál és ennek alapján' vehetők igénybe az utazási kedvezmények. A külföldről és vidékről érkező látogatók az ország valamennyi vasútvonalán 50 százalékos menetdíjkedvezményben részesülnek. A MAVAUT 25, a MAHART hajójáratain 50 és a MALÉV járatain 20 százalékos a kedvezmény. A külföldről vagy vidékről érkező vásárlátogatók! további utazási kedvezményi élveznek abban az esetben, hr* 1 Budapestről vidékre akarnak kirándulni. A vásárlátogatók Budapestről kiindulva tetsző? szerinti vidéki vasútállomásit és onnan vissza Budapestre 3? százalékos menetdíjkedvez- ményt kapnak. Gondoskodá* történik, a külföldi és Vidéki vásárlátogatók megfelelő el- szál'ásolásáról. Biztosítják i vásárterülethez vezető zavar tálán helyi közlekedési forga mat, ezért sürített járatokbar közlekednek majd a vásár irányába tartó villamosok, autóbuszok, trolibuszok. A vásá- napori’a reggel 8 órától, este £ óráig lesz nyitva. A helyszínen vá’tott belépőjegy ára 5 forint, de idén is lehetővé teszik a jegyek előrevá’tásét mő" pedig 3 forintos kedvezménye» áron.

ónody György

A hazánkban gyártott elektronikus műszerek nagy részét exportálják. így itthon kevésre ismerjük, ennek az iparágnak a fejlettségét. A budapesti ipari vásáron most meg- nvőződhetünk róla. Bemutatójuk egyik fő érdekessége a nukleáris műszer. Most első- ízben történik a csaknem teljes sorozat bemutatása. A

AZ ÖRÖK ÉJSZAKA TITKA

A Csendes-Óceán kis szigetén óoeán- kutató expedíció dolgozik, amelyet egy fiatal tudós, Gyenlszov vezet. Neki kell leszállnia az óceán mélyére egy batiszférán.

A sziget közelében azonban váratlanul egy vulkán kezd működni, amely ismeretlen radioaktív elemeket sugároz. A fiatal tudós súlyos szem- betegséget kap. Az orvosok véleménye szerint menthetetlen.

Ml lesz Gyenlszov sorsa? Milyen eredménnyel végző dik a kutatás? A kérdésekre választ ad, a kalandos. Izgalmas film.

Színes, magyarul beszélő szovjet iilm

l TmTTVtTTfTVTTTTVTTTTTTVTfTVVTVZTTZTTZ

Jfác fóéé> i/ofohct*000

Október végén egy munkás- szállító autóbusz áll meg a szajkl téglagyár előtt. 'Belülről heves kiáltozás, lárma, zsivaj. Aztán kivágódik az ajtó és elsőnek Kurucz Rudolf babarci lakóé rohan a téglagyárban levő vöröscsiUaghoz, Utána szegődik a másik Kurucz és dobálják, verik az ötágú csillagot, amíg teljesen összezúzzák.

A „dicsőségtör’ nekibátorodva hajtanak tovább hazafelé — Babarcra. Végig a községen ordítanak. Gálád módon szidják a kommunistákat, „sztálinistáknak” bélyegzik -valamennyit és egymást túlharsogva üvöltik:

— Ruszkik haza.:; Ruszkik

haza... I

A tanácsháza előtt ekkor kezd gyülekezni a tömeg. Ott jkoskodik Pethes Sándor volt •sendörőrmester, Kollár János, n járási munkástanács kiküldötte. Kollárt azzal küldték ki Mohácsról, hogy Babarcon is alakítsa meg a munkástanácsot. Serényen dolgozik. A gyűlés levezetésével megbízza az iskola igazgatóját, javasol, tanácsot adj

Ezalatt Tuti József vezetésével „dekorálják" a kultúrtermet. Leverik a 3600 forint értékű képgyűjteményt, mely a társadalom fejlődését szemlélteti. Ilyen képek alatt nem lehet munkástanácsot választani. Leverik a tanács cimtáb- láját, az tekolatáblát, csupán azért, mert Pécsett is így csinálják.

Este választják a munkás- tanácsot. Nagy sikerre számítottak, de csalódottan látták, hogy a falunak csupán 35 százaléka jelent meg. Balázs József és a két Kuruc? itt Is hallatta hangját: ^-Le a Rákosi szekéricáéi- yal!. i i Sztálinistákkal ki a gyűlésről. i !

Egy kész bábeli zűrzavar, amit ezek a túlbuzgó „forradalmárok” művelnek. Ügyszid- kozódnak, kiabálnak, mintha ezért fizetnék őket. De miért?

Valaki javasolja, hogy Kontár Sándor párttagot is válaszszák be a munkástanácsba. Kuruczék tiltakoznak!-— A kommunisták már eleget szerepeltek...

A harmincegy tanácstag közé mégis beválasztották Kontár

. •» A. • ' e k

elvtársat, de leváltották a tanácselnököt, a végrehajtóbizottsági tagokat, mert ők „Rákosi 6zekértolói voltak”.

Üj rendszert akartak. Kuruczék, azaz ók a legjobbal), mert Kurucz Rudolf te 3600 forintot keres egy hónapban meg az öccse is. Ez nem volt jó. A felszabadulás előtt kosárral házaltak néhányszen)

krumpliért, hogy legyen valami íőznivaló a konyhán,... az jó volt. Földet, házat kaptak Babarcon. Az rossz. Elmentek Komlóra havi 3600 forintért, Most is ott dolgoznak (!) most is jól keresnek. Pe ml lett volna abból a rendszerből,

amelyben Pethes csendőrör- mesterek vezetik a munkás- tanácsot. Ezek csak pofonokat tudnak osztogatni, de kenyeret soha. < i

A babarciak jobban tudják, hogy Pethes a kinevezése utáni napon már követelte, hogy úrnak szólítsák, Buchammer

Sebök SS-legény meg azt kiabálta:

—• Felhúzom még az SSzmákat, de akkori keresztül gyalo tolok a tsz elnökén ...!

Ebben senki nem kételkedik.

Egy -SS-legény ennél szörnyűbb dolgokra te képes, amíg le nem törik a „szarvát”. Főleg abban az esetben. ■ ha mellette állnak a csendőrök, horthysta rendőrök, huligánok. A Kuru- pzokat ezek soha nem segítik, csak olyan mértékben, mint a/, akasztott embert a kötél..;

Három napig hatalmaskodott a munkástanács Pethes vezetésével. És mit tettek ezalatt? Semmit. Elővették a nemzetiségi kérdést és azon lovagoltak három napon keresztül, németekből, vagy felvidékiekből verbuválják össze a falu vezetőit. .

November első napjaiban még azt kiabálta Kurucz a tanácselnöknek:

— Jössz még te hozzám ku- bikolni...

Másnap pedig úgy szétugrott ez a díszes társaság, mintha bomba robbant volna. A tanácselnök pedig összehívta a végrehajtó bizottság tagjait és megtárgyalták a soronlévő feladatokat.

A babarci ellenforradalmárok pedig természetesen felelnek tetteikért!'

Lipóczki József l

A munkaverseny néhány problémájáról

Joggal beszélünk büszkén a felszabadulás óta elért gazdasági eredményeinkről^az országban tizenkét éve folyó hatalmas építómunkáról, amely országunk egész gazdasági szerkezetét átalakította. S ha ezeknek az eredményeknek a forrásait kutatjuk, ugyanilyen joggal beszélünk a munkaversenyről, mint a gazdasági eredmények nagy és kiapadhatatlan forrásáról. A munkaverseny nálunk tömegeket mozgatott meg, színt és tartalmat adott az alkotó munkának, a hétköznapi termelésnek, lendületet vitt a munkások mindennapi tevékenységébe.

Nem csoda, hogy ellenségeink az ellenforradalom heteiben olyan nagy hangon uszítottak a munkaverseny ellen. Mint ahogy az sem csoda, hogy most, az ellenforradalom leverése, a normális élet helyreállítása utáni hónapokban újra előtérbe került a munkaverseny kérdése, s nem is akárhogyan került előtérbe, hanem úgy, hogy a dolgozók maguk kezdeményezték a versenyzést. A május 1 tiszteletére kialakult versenyben már láthattuk a most kezdeményezett munkaverseny néhány jellegzetességét. Ezek közül elsősorban az önkéntességet, az „alulról’’ meghatározott feltételek realitását és a termelőmunkára gyakorolt nagy lendítő hatást kell említenünk.

Azt sem szabad azonban elhallgatnunk, hogy a munkaverseny teljes kibontakozásának még vannak fékjei, sokszor hallhatunk olyan problémákról, amelyek foglalkoztatják a dolgozókat, s tisztázásuk szükséges lenne a verseny továbbfejlődéséhez. A szép eredmények mellett ugyanis voltak hibái is az utóbbi évek munkaversenyeinek. Ha nem is akkorák, mint amennyire az ellenforradalmi demagógia igyekezett felnagyítani, .de kétségtelen, hogy jelentősek és tanulságosak.

Talán azon kezdhetnénk, hogy munkaversenyeinket többnyire időszakos fellángolás, majd pangás jellemezte Az erőfeszítések jórésze egy-egy dátum körül összpontosult. Április 4, május 1, augusztus 20, november 7 előtt hetekig folyt a szervezés, mindenki mozgásban volt. A műszaki vezetők mindent megtettek a jó munkakörülmények, a szükséges anyag és szerszámok biztosításáért, a szakszervezeti bizalmiak és népnevelők hangyaszorgalommal gyűjtötték a felajánlásokat. Tagadhatatlan, hogy rendszerint volt is eredmény. Olyan „kiugrásokat” értünk el a termelésben, hogy sokszor valóban a csodával volt határos. De a kimagasló eredményeknek ára is volt. Gyakran csak úgy érhettek el ilyen eredményeket az üzemben, hogy az ünnepi verseny előtti és utáni időszakban „megtakarították” a hozzávalót. Mihelyt elmúlt az ünnep, a termelés visszaesett a régi szintre, vagy annál is alább.

Helytelen lenne persze azt mondani, hogy nagy ünnepeinkről ne emlékezzünk meg munkateljesítményekkel is.

De a~ erős. gyakran káros mértéket öltő hullámzást kerülni leli. Fenek egyedüli ellenszere csak az lehet, ha nemcsak ünnepi alkalmakra, hanem mindig igyekszünk a legked- vczt’bb munkakörülményeket biztosítani.

örvendetesnek mondhatjuk a munkaverseny tömeges

jellegét. Valóban a dolgozók túlnyomó többsége valamilyen formában versenyben állt. Ez nagyon egészséges jelenség lett volna, ha a verseny tömeges mivolta „felülről” irányított szervezés nélkül alakult volna ki. De közelebbről vizsgálva, a versenyben résztvevő tömegeket, több veszélyes jelenséggel találkozhattunk. Az egyik, hogy a versenynek nem minden résztvevője önként és meggyőződésből versenyzett, hanem sokan voltak, akik a versenyzést kényszerű és terhes kötelességüknek tartották. Sok volt emellett a látszat-versenyző is, aki csak a kimutatásokban szerepelt, de egyébként nem látszott meg a munkáján, hogy_ valóban versenyben áll. Emiatt sokszor ellaposodott, sőt ellenszenvessé vált a munkaverseny számos dolgozó előtt. Hiba lenne, ha újra ilyen módon és ilyen áron igyekeznénk tömegessé tenni a versenyt. Meggyőződésünk, hogy a becsületes dolgozók többsége önként és meggyőződésből igyekszik tehetsége szerint a legjobb teljesítményt nyújtani és az egészséges vetélkedés sem idegen tőlük. Felesleges tehát pusztán a tetszetős számok kedvéért kötelező jellegűvé tenni azt, amit önként szívesen csinálnának. Az önkéntesség hangsúlyozása nem csökkentheti lényegesen a versenyben résztvevők számát, viszont feltétlenül jelentős mértékben növeli az önként, meggyőződésből és ennél fogva sokkal eredményesebben versenyzők számát.

A hibák között kell említenünk az úgynevezett .jztár- kultuszt” is. Mert ilyen is volt. Tagadhatatlan, hogy voltak „futtatott” emberek, akik egyébként valóban elismerésre méltó teljesítményeket értek el, de hogy teljesítményeiket a látványosságig fokozhassák, még különböző kedvezményekben is részesítette őket az üzem. vezetősége. A kedvezmények segítségével elért nagy teljesítményekért azután az erkölcsi és anyagi megbecsülés számtalan jelével, kitüntetésekkel, pénzjutalmakkal is elhalmozták őket. Természetesen nem a kiváló teljesítmények elismerése a baj, erre ezután is. mindig feltétlenül szükség lesz. De méginkább szükség lesz arra, hogy az elismerés ne korlátozódjék néhány kiváltságosra, hanem terjedjen ki mindazokra, az őket megillető mértékben, akik átlagon felüli teljesítményeket érnek el. Igen fontos, hogy minden elismerés találkozzék a dolgozók igazságérzetével. Ez a biztosítéka annak, hogy ne csak néhány, hanem sokszáz és sokezer dolgozót ösztönözzön jobb eredmények elérésére a kiváló munkával elérhető erkölcsi siker és természetesen az anyagi elismerés kilátása is.

Az ösztönzés igen fontos eszköze a helyesen megállapított norma is. Ekörül is voltak hibák. Dolgozóink általában igazságosnak tartják a normarendezést, ha a technikai feltételekben jelentős javulás állt be, például új gép beállításával, újszerű munkaszervezéssel. De előfordult, hogy emeltük a normákat enélkül is, pusztán a munkaverseny eredményeként növekedett munkaintenzitásra hivatkozva. Fokozza a dolgozó biztonságérzetét és versenyzési kedvét, ha tudja, hogy pusztán ésszel és erőfeszítéssel elért teljesítménynövelését nem követi indokolatlan normaemelés. Nem nehéz ezt a hibát elkerülni, de feltétlenül szükséges, mert ezen a ponton érte leginkább támadás a munkaversenyt, s kétségtelen, hogy a hiba megszűnésével növekedni fog a munkaverseny tekintélye.

A most indult munkaversenyek mentesek ezektől a hibáktól, de tudjuk, hogy a verseny fejlődésével könnyen újra megjelenhetnek, ha nem vesszük ennek elejét. Abban azonban biztos lehet minden dolgozó, hogy pártunk és kormányunk okult a korábbi hibákból és ez biztosíték arra. hogy mégegyszer nem követi el. a munkaverseny nálunk italában szocialista verseny lesz: önkéntes, öntudatos vetélkedés azért, hogy ki tesz többet a szocializmus mielőbbi ' megvalósításáért.