Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-04 / 103. szám

MSI. MA TUS 4. NAPLÓ 3 PéGsbánya több szenet ad, ha a pártszervezet többet foglalkozik a termeléssel! Végképp leáldozott az ellen­forradalom napja Pécsbányán. A dobrovicsok, biczók és simák eljátszották szerepüket és hite­lüket az emberek előtt. Hiába akart például Biczó május el­seje előtt sztrájkot szervezni, a fülük botját se mozgatták a bányászok. Egy részük ameny- nylre hitt neki, úgy haragszik most rája. Ezzel párhuzamosan, a párt­szervezet tekintélye mindin­kább növekszik. A kommunis­ta már nem mumus, hanem olyan ember, akit érdeklődve és figyelmesen hallgatnak a pártonkívüliek. Párt megbízatást minden kommunistának! Mintha a 45-ös idők Ismét­lődnének, olyan eleven és pezs­gő a pártélet Október előtt például 90-en, 100-an vettek részt egy-egy taggyűlésen az 580—600 főt számláló párttag­ságból, most 90-nél többen a 97-ből. Azelőtt talán 50—60 ember végzett pártmunkát a 600-ból, most 50—60 a 97-ből. A hátralévők zöme sem húzó­dozna, csak az intéző bizottság nem talált számukra kellő munkát. Az intéző bizottság úgy ter­vezi, hogy a pártoktatás meg­indulásával lényegesen keve­sebb lesz a „kényszerpasszí- vak’’ száma, s addig is ellátja őket a legkülönfélébb megbízá­sokkal. Ezért vezette be azt az újítást is, hogy a tagsági bé­lyegeket ezentúl a pártirodán adják ki és nem viszik el a tagság lakására. így ugyanis minden taggal találkozik ha­vonta az intéző bizottság vala­melyik inspekciósa, s ha a szükség úgy kívánja, azonnal megbízhatja egy-egy feladattal. Ezzel azonban még nincs megoldva a gordiusl csomó és még nem kaptak választ arra, ami már hetek óta eleven kér­dőjelként áll előttük: miképp érjék el, hogy a pártszervezet mind a 97, sőt több mint 130 tagja — annyi lesz hamaro­san — állandó pártmunkát vé­gezzen? Hangsúlyozzák, hogy állandó megbízatásokról lenne szó. Sokat töprengtek már, de még nem találtak teljes meg­oldást. Pedig van egy hely Pécsbányán ahol minden „munkanélküli” kommunistát foglalkoztatni lehetne — a le­gényotthon. Politizáljunk a legényotthonokban! Ha valahol nagy figyelmet érdemel ez a hely, akkor Pécs­bányán feltétlenül A dobrovi­csok, biczók és simák ugyanis A hét filmje BAKARÜHÄBÄN Magyar film KI Hol Vegyük csak a legfrissebb: statisztikát! Pécsbánya áp-i rilisi napi átlaga 1.109 tonna; volt, 70.7 százaléka az 1.569; tonnás múlt év szeptemberi; napi termelésnek. Szép az ered: mény, de mindjárt hozzá kell; tennünk: Pécsbánya október- előtt legelső volt a pécsi ak-: nák között, most meg az utol-: só, hiszen Pécsszabolcg már kö-J zel 75 százalékát, Vasas pe-j dig több mint 74 százalékát ad-j ja szeptemberi napi teljesítmé-; nyépek. Pedig Pécsbányán 6eS rosszabbak a geológiai viszo-: nyok, sőt: Itt már majdnem- teljes az október előtti mun-j káslétszám, míg Péc^szabolcs-j ról és Vasasról százak hiányoz-; nak. Summa-summárum: Pécs-: bánya többre képes és többet- is ad, ha a pártszervezet* 1 * * Is töb-: bet foglalkozik a termelési' kérdésekkel, a gyűléseken, ha_ a kommunisták eleven munka-« verseny elindítói lesznek stb. * November 4-e óta a politikai: harcok második hőskorát él-: jük. A pécsbánya! kommunis-j fáknak nincs okuk a szégyen-« kezésre, mert ezt a harcot de-: rekasan megvívták és vívják: ma Is. De azt Is látnunk kell,- hogy közben előrehaladtunk,: hogy a politikai harc melleit- egyre parancsolóbban követeli; az élet, hogy a gazdasági kér-: désekkel is foglalkozzunk. A- lehetőségek megvannak rá: túl; vagyunk az ünnepeken, túl va-j gyűrik a pártszervezés zömén; is — csak akarat és szív kell: hozzád kérheti államosított hálta Hogyan mentesítését? A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának 1957. év] 28. számú törvényerejű rendeleté alapján általában mentesíthetők az ér­dekeltek kérelmére azok az 1952. évi 4. tvr. alapján állal­mi tulajdonba vett házingatla­nok, melyek 1952. február 17- én legfeljebb hat lakószobából állottak. Mentesíteni lehet to­vábbá az érdekeltek kérelmére az állami tulajdoribavétel alól,, a több személy osztatlan közös tulajdonában volt házingatlan tulajdoni hányadát is, ha az az államosításkor legfeljebb hat lakószobának felelt meg. A mentesítést a házingatlan volt tulajdonosa, illetve az a személy kérheti, aki az államo­sítást megelőzőéin örökösödés folytán tulajdonjogot szerzett, vagy kötelmi Jog elmén (adás­vétel, ajándékozás) Igényt szer­zett arra, hogy a tulajdonjogot javára a telekkönyvben beke­belezzék. Az állami tulajdon­ba vett házingatlan volt tulaj­donosának azt a személyt kell tekinteni, akit a tclckkönyv 1952. évi február 17. napján (illetve az 1950. évi Július 28- án) tulajdonosként feltüntetett, továbbá, akt tulajdonjogát Jog­erős hagyaték átadó végzéssel, vagypedlg a tanács v. b. által kiállított „értesítés a közjegyző részére a hagyaték leltározása céljából” című okirattal Igazol­ja. A volt tulajdonossal egy te­kintet alá kerül az a személy, aki kötelmi jog címén az emlí­tett időpontokat megelőzően illetékkiszabás végett bemuta­tott tulaldon-átruházási szer­ződéssel igazolja. A tvr. alkal­mazása szempontjából házin­gatlannak kell tekinteni az ön­álló telekkönyvi albetétbea fel­vett öröklakást is. A mentesítési kérelemben büntetőjogi és anyagi felelős­ség kinyilatkoztatásával fő­ként a következő körülmények­ről kell nyilatkozatot tenni: A kérelmező 1945. év előtti foglalkozásának pontos részle­tezése. Kijelenteni, hogy az or­szág területét a jogszabályok megsértésével vagy kijátszásá­val nem hagyta el. Több ház visszaigénylése esetén előadni, hogy összesen mely házak men tesítését kéri, más kerületben vagy más helységben, lakost 8 hónapi, Bogdán Lajost 6 hó­napi, Orsós Józse­fet pedig 6 hónapi börtönre Ítélte em­bercsempészés bűn­tette miatt, VfewzaéTtek a hiva­tali hatalommal A sásdl Járásbí­róság Tóth István csikóstőttös! lakost, volt vb-titkárt 3 évi és 2 hónapi bör­tönre Ítélte hivatali hatalommal való visszaélés, szemé­lyes szabadság meg­sértése, hatóság tagja ellen csopor­tosan elkövetett erőszak, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, valamint a közellá­tás érdekét veszé­lyeztető bűntett miatt. A járásbíró­ság Szabó Géza ági lakost 2 évi és 4 hónapi börtönre ítélte hasonló bűn­tettek miatt Másfélév! börtön gondatlan ember­ölésért A sásdl Járásbí­róság Fodor József- né kisbesztercei la­kost gondatlan em­berölés miatt 1 évi és 6 hónapi börtön­re ítélte. Fodor Jó- szefné ez év feb­ruárjában negyedik gyermeke szülése közben gondatlanul járt el* A kérelmező nyilatkozzék ar­ra vonatkozóan, hogy az 5 ooo forinton felüli karbantartási, felújítási és beruházási muH» káiatok költségeit elvállal la. A kérelem foglalkozzék az Ingatlan pontos leírásival, hány helyiségből áll, melvik utca, házszám alatt és térjen k! a kérelem a telekkönyvi oda­toltra (betét és helyraizi Mellékletként az 1952. feb­ruár 17-1 telekkönyvi áHnno4ot feltüntető telekkönyvi sre'-’ét kell csatolni. Mivel a te’ok- könyvi hatóságnak ezen Ira­tok kiállítása nagyobb töw«~ű kérelem beérkezése esetén többletmunkát okoz. a te>k- könyvi szemlét pótlólag «s be Tehet nyújtani, ez azonV>->-. a kéreTemben feltüntetendő, ar-ia melléklet nem szükséges, ez«»-»- ban, ha a kérelmezők vab-’-'r méltányolható köruTmé-m-e hivatkoznak, az erre vono*ko- zó Írásos bizonyítékokat csa­tolják. Tájékoztatásul megjegyezzük hogy' a társasházakra vonat­kozóan külön rendelkezik a jogszabály. * A kérelmeket 1957. augusz­tus 31-Ig kell benyújtani az Il­letékes kerületi tanács végre­hajtó bizottságának Igaz oltá­si osztályához. Ezen időpont után érkezett kérelmekkel fog­lalkozni nem tudnak. Felhívják az érdekeltek fi­gyelmét, körülményeik pontos leírására, mert az Illetékes vég­rehajtó bizottság csak enn-k ismeretében tud érdemlegesen dönteni. PÉCS VAROS TANACSA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Okszerű takarmányozás — magas tejhozam A görosgali állami gaz­daság tehenészetének házi s=== törzskönyvében öt év­re visszamenőleg ki lehet mu­tatni a tehenek termelési és tenyésztési adatait. Az adatok vizsgálásakor láthatjuk, hogy a tehenek termelésében éven­ként eltérő tejhozam mutatko­zik még akkor is, ha a tehén több éven keresztül az év ugyanabban a hónapjában is ellett le. Ennek oka a gyenge etetésben, a fehérje és kemé­nyítőérték hiányában van. A gazdaság szálastakarmány ter­melését nem biztosították kel­lőképpen. Takarmányrépa ke­vés volt, a silótakarmányt Is nagyobb részben másodvetés­ből biztosították. Ha sikerült kedvező időjárást kifogni, volt zöldsiló, ha nem, akkor a ten­geri szárat répaszelettel silóz- ták. Ez pedig csak ball aszta­lra rmánynak volt jó. A magas gabonatermelési Százalék miatt évi abraktakar- mányunkat nem tudtuk meg­termelni, így a központi készletre voltunk utalva, ame­lyet sajnos sokszor nem bizto­sítottak. Mindezek után nem csoda tehát, ha állandó fehér­je- és keményítőértékhiány mutatkozott mind a tehenek­nél, mind a növendékeknél. A takarmányhiányt még az sem pótolhatta, hogy nagy gondot fordítottunk az üszők kiválasz­tására. A gazdaság történetében legkiemelkedőbb szálastakar­mány termés 1955-ben volt. Ekkor elegendő rétiszénánk, pillangóstakarmányunk, takar­mányrépánk és zöldsilónk ter­mett Bár a szálastakarmányok az esőzés következtében érté­kükből vesztettek, de a meg­felelő és ízletesen összeállított takarmányozás következtében tehenészetünk átlagsúlya 590- ről 650 kilóra emelkedett. Nö­vendék üszőink is nagyon szé­pen fejlődtek: 18 hónapos ko­rukban súlyuk már 400—450 kiló között mozgott és meg­kezdhettük a fedeztetésüket is. A háromezer litert meghaladó tehenek üszőborjait magas tej­hozamú és zsírszázalékú anyá­tól származó apaállatokkal fe­deztettük. így vannak előhasi teheneink, amelyek első borjú­val 16—20 liter téj között fe- jődtek be és 300 napos laktá- cióban 3—3.500 literig termel­tek 3,7 zsírszázalékos tejet* Az oh szerű fakarmá­nyozás következtében külö­i ■ nősen két tehén hoza­ma emelkedett ki a termelési adatokból: a 38-as Virágé és a 175-ös Gadócé. Érdemes ennek a két tehénnek összehasonlíta­ni az 1954—55 és az 1955—56. évi adatait, mert így tiszta ké­pet kaphatunk arról: mit je­lent az okszerű, takarmányozás és mit jelent az, ha elegendő takarmányunk van. Virág 1947-ben született 79 pontszámú tehén. Az 1954—55- ös számadási évben 1954. de­cember 31-én apasztottuk. 88 napig szárazon állt és leborja­zott 1955. március 29-én. A borjazás után április 28-án el­ső befejésre 14,6 kiló tejet adott. Az 1954—55-ös számadá­si évben 277 tejelő nap alatt 3.431 kiló 3,7 zsírszázalékos te­jet adott Laktációs tejtermelé­se pedig 288 nap alatt 3,6 zsír­százalék mellett 3.880 kiló volt Az 1955—56-os számadási év­ben 77 napig állt szárazon és első befe jósékor 1956. április 18-án 24,5 kiló táját adott. Eb- - ben a számadási évben meg- növekedett a tejtermelése, mert 289 nap alatt 5.894- kiló tejet adott 3,6 zsírszázalékkal, laktációs tejtermelése pedig 300 nap alatt ugyancsak 3,6 zsfrszázalék mellett 5.982 kiló volt* Meg kell mondani, hogy Vi­rág laktációs termelését erősen befolyásolta az, hogy befejése után október 20-án megbetege­dett és súlyos műtéten esett keresztül a szigetvári állatkór­házban, ahonnan csak novem­ber 17-én került vissza hoz­zánk. Ekkor a tejtermelése egyszerre 10 kilóra esett le, amit még ma Is tart Ennek ellenére az évi tejhozam kü­lönbözet az 1954—55-őshöz vi­szonyítva 2.463 kiló, amelynek pénzértéke 6 403 forint. El kell még mondani azt is, hogy 1956- ban Virágot a borjazás után 32 napra az előző évihez ké­pest 10 kilóval több tejjel fej­tük be. Virágot 60 nap alatt 25 kiló tejre készítettük elő. Ez- idő alatt 239 kiló pótabrakot etettünk meg vele, természete­sen a leborjazás előtt hét nap­pal az abrakot megvontuk tő­le. De mivel Virág a várakozá­son felüli tejmennyiséget adta az alaptakarmányon kívül 20 kiló tejre adtunk még napi 8 kiló pótabrakot amely 4 kiló tengeri darából, 2 kiló korpá­ból és két kiló extranaprafor­gó lisztből állt. El kell még mondani azt Is, hogy ez a be­állítás jól bevált és, hogy a napi nyolc kiló pótabrakot moslék alakjában háromszor- ra adtuk Virágnak. Es as wed- mény nem maradt el, mert a május 23-1 befejéskor az elő­ző évi 17,6-tal szemben 30 ki­lóra emelkedett a termelése, vagyis 12,4 kilóval adott több tejet* A 175-ös számú Gadőc 1950- ban született. Ennél a tehén­nél is lényeges különbség mutatkozik az 1954/55-ös számadási évhez viszonyítva az 1955/56-os számadási évben. Gadóc a jó takarmányozás és helyes előkészítés következté­ben az 1955/56-os számadási évben 2.358 kilő tejjel adott többet, mint az előző évben, amely pénzben kifejezve 6130,80 forinttal több jöve­delmet jelentett a gazdaság­nak. , Ezek az adatok is azt c sasa i bizo­nyítják, hogy az égési évi ok­szerű takarmányozás mellett jó előkészítéssel szép eredmé­nyeket lehet elérni. A jó elő­készítés feltétlenül szükséges, mert 'az 1957. március 26-án léborjazott és április 26-án 38,7 kilóval és 3,8 zsírszázalékkal téli takarmányozás mellett be­fejt 124-es Zsóka példája Is ezt bizonyltja. De bizonyítja ezt a tényt az 1956-os és az 1957- es év összehasonlítása is. 1956. április 21-én történt befejés­kor 173 tehén istállóátlaga 8,2 kiló, fejési átlaga pedig 9,4 kiló volt, míg 1957. Soriíis 26- án 157 tehén ístA'VVuk,pa 10,9, fejési átlaga pedig 13,9 kiló volt, Lényeges különbség ez* Takarmányozásunk pontos és szakszerű keresztülvitelét igazolja az Is, hogy az 1955/ 56-os számadási évben az elő­ző évihez viszonyítva 68 tehe­nünkkel több termelte túl a 3 ezer kilót, mint az előző év­ben. A megyei törzskönyvi fel ügyelőség hiteles adatai bizo­nyítják, hogy tehenészetünk­ben — 129 darab éves tehén után — évi 614 kilós emelke­dés volt tavaly az elmúlt évi* hez viszonyítva, amely 129 te­hén évi termelésében 79.206 kiló tej többletet jelent: vagvis pénzben kifejezve 205 935,6 fo­rintot Számokkal igazoltak és igazoljuk, hogy a tehené­szet jövedelmét csakis oksze­rű takarmányozással, jő előké­szítéssel érhetjük el. Az első feltétel biztosításához nagyobb takarmányterület, a második­hoz pedig jó szakember szük­séges. Ezeket a feltételeket, ha nem is egyenlő mértékben, de mindenütt biztosítani lehet Ml mind a kettőt biztosítottuk és most azon munkálkodunk, hogy 250 tehenünk után elér­jük az évi 4 000 literes átlagos színvonalat. Nagy és szép fel­adat ez, amelyért érdemes küz* denünk mindannyiunknak. Varga Károly állattenyésztő« elsősorban a legényotthoni fi­atalokra támaszkodva hajszol­ták „éhségsztrájkba” az aknát novemberben. Aránylag köny- nyű dolguk volt A legény­szállásiak nagyobb része ka­landvágyó fiatalember, össze­barangolta már az ország felét vagy egy harmadát Akadtak köztük bicskás, lumpoló és bumlizó csillések is, lakott ott földbirtokos csemete, reakciós ügyvéd fia, kulákgyerek és más osztályidegen elem is, akik csak segítségükre voltak ellen­forradalmi ügyködésükben. Azóta már jónéhány földbir­tokos és ku Iák csemetének ki­tették a szűrét Az üzemveze­tőség a pártszervezet javasla­tára adminisztratív rendszabá­lyokat léptetett életbe. Aki havonta háromszor mulaszt, azt elbocsátják, aki nem visel­kedik rendesen, az a központi szállásból könnyen egy kevés­bé kényelmes, az üzemtől távo­labb eső legény otthonba kerül­het stb. Jók és szükségesek szék a szankciók, de távolról sem elegendők, sőt, a pártszer­vezetnek ma már nem Is ez a legfőbb feladata, hanem a meg­győzés A pártszervezet néhány fis­ai kommunistát, még régebben megbízott azzal, hogy foglal­kozzék velük, ■ újabban meg­fakult a Kl'SZ Is. A legfonto­sabb lépést tehát már megtet- ők. A KISZ-nek azonban ügyelőre még tíz tagja sincs a mintegy 300 legényotthoni fia- al közül. A másik: a lelkes riszisták megfelelően el tud­lak beszélgetni a legényszál- áslakkal az ellenforradalom- ■61 vagy más fiatalokat érdek­lő dolgokról, de a múltról csak íz öregek tudnak élménysze- rűen beszámolni. Erről pedig feltétlenül beszélni kell, hl-, nan a legényszálláslakat töb-; hefc között azért tudták megté-« veszteni, mert fiatalok és nem: .smerik a múltat Ezek után nem is lennej ilyan nehéz munkát adni a: .kényszerpasszivitásba” került; dősebb kommunistáknak. El-- mehetnének a legényotthonok-: aa és elmondhatnák például,; íogy milyen különbség is volt- íz 1937-es éhségsztrájk és a! Mezók szervezte 1956 novem-: aeri „éhségsztrájk” között . ■ ■ : Foglalkozzunk többet a termeléssel!: ■ ■ Az elmúlt hónapok alatt a; pártszervezet minden tette a- normális élet helyreállítására,: a konszolidációra, végső soron; tehát a munka megszervezésé-- re irányult. Közvetlenül és be-: hatóbban azopban csak a már-; ciusi taggyűlésem foglalkozott- vele. Érdekes adatok kerültek: napvilágra, : A z első világháború napjai- ban Sándor — cioüben újságíró — póttartalékos, affé­le „operettkatona" volt. Heten­ként egyszer-kétszer bejár a kaszárnyába t immel-ámmai j résztvesz a gyakorlatokon. Sza- \ badidejét udvarlással tölti Ep- | pen Pirikének, Bodrogi mérnöl< j lányának csapja a szelet, ami- | kor egy vasárnap a kaszárnyá- I ból jövet a sétatér vásári for- I gatagában megakad a szeme j egy takaros, sudár kis cseléd- i lányon. Elfelejti flörtjeit, s azt i kívánja — bár lenne igazi oaz- i dalegény, aki ezen a vasdmai j délutánon megtalálja éleU j párját. A lánynak is tetszik e i baka, megismerkednek, együtt | töltik a délutánt, az éjszakát j s az ismeretségből szereién j Iesz. Sándor hazudik Vilmá- i nak: azt mondja nagygazcU | fia. Ám a hazugság kiderül t | az álom szertefoszlik. i A forgatókönyvet Hubát | Miklós irta, Hunyadi Sándor | azonoscimü novellájából. A fii j mef május 8-ig a Petőfi és t i Park filmszínházban mutatjál \ be. i j Másfélévi hgrtSn í izgatás miatt i ■■■mi ■ l i A pécsi megyei ! bíróság Széplaki I György földműves, : felsőmindszenti la- i kost izgatás bűntet- ! te miatt 1 évi és 6 I hónapi börtönre, ! valamint 500 forint : vagyonelkobzásra ! ítélte. — Széplaki i György több alka- ! lommal a párt, a ! szövetkezeti mozga- ! lom és a kormány j elleni gyűlölet fel- i keltésére alkalmas i kijelentéseket tett; ■ l i Embercsempészek A sellyd járásbí- ■ lóság Szinyákovics 1 Mihály révfalusd Tárqyalótoromb 31:

Next

/
Thumbnails
Contents