Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-30 / 125. szám

1*87 MÄJTTS 3® H 0 Z AI K O K ct> UaJU&cuzfaiUiás csatád életé&M A KÍNAI FODRÁSZMŰVÉSZETRÖL: A hajviselet nagyban hoz­zájárul a nők szépségének emeléséhez. A költők már az ókorban megénekelték ked­vesük szép haját. Ekkor Kí­nában úgy fésülködtek a nők, hogy a hajat Jeltornyoz­ták jejük tetejére, és a mű­vészi kreációt toliakkal éke­sítették. Gyakran drágakö­vekkel, gyöngyökkel is dí­szítették. Később a kontyot lejjebb engedték, * a Hans- dinasztia uralkodása idején a hajviselet számos formája tette lehetővé a frizurák vál­tozatosságát. A Tsins-dlnasz- tia alatt az asszimetrikus hajviselet volt a „divat". A Songs- és Mings-ház idején a nők különösen kedvelték a díszített frizurákat, amelye­ket ma is láthatunk a klasz- szikus színdarabok hősnőin. Sa-ga mikádó rendeletet adott ki (810—823-ig uralko­dott), a hajviselettel kapcso­latban. „Nemzeti hajviselet” lett a fejtetőn a konty. A különböző nemzetiségek­nek Kínában is megvannak a sajátos hajviseleteik. A hajviselet jelzi, hogy a nők férjnél vannak, vagy sem, a tibetieknél a fonatok száma gyakran a százat is eléri. Különös figyelmet fordíta­nak hajukra a tibeti nők, akkor, ha ünnepre készülnek, vagy kedvesükkel találkoz­nak. Ma a nagyvárosok asszo­nyai, lányai igyekszenek megtalálni azt a hajviseletet, amely praktikus és szép. Azonban sokan megtartják még a hagyományos kontyot, amelyet nem a fejük tete­jére, hanem a nyakszirtm csavarnak. Kínában is a fod­rászok igyekeznek megtalál­ni azt a hajviseleti formát amely nem rontja az arc har­móniáját és megfelel az il­lető hölgy egyéniségének. Sanghaiban a Paileh szalon­ban Houang Kiapao a mű­vészet mestere. Egyetlen al­kalmat sem mulaszt el, hogy a legkülönbözőbb hajvisele ■ tét tanulmányozza, nála a nők az új frizura modelljei is. Ollója a legrakoncátla­nabb fürtöket is rendberak­ja és sokszor komoly fárad­ságot igényel egy-egy művé­szi kreáció. Pai Yang kínai filmszínésznő Yang Tscheng-fang nevű kislány 25 évvel ezelőtt nővéré­vel moziba ment. Az első film után elhatározta: fllmszínésznő lesz! Alma megvalósítására Pekingbe indult felvételi vizsgára. Ez a kislány nem volt más, mint Pai Yang, a ma ünne­pelt kínai filmszínésznő. Első filmje még néma film volt, kis szolgálólányt játszott. Négy évvel később színházhoz került s itt derült ki, hogy milyen tehetséges. 1936-tól 1956-ig tizen­kilenc filmben játszott főszerepet, e filmek nagy részét Kína felszabadulása után forgatták. Míg filmjei készültek, a szín­házhoz sem lett hűtlen s itt is jelentős sikereket ért el. Volt tzolgálólány és királynő, Júlia, a Romeo és Júlia című Shakes­peare darabban, Margit a Kaméliás hölgyben stb. A szerepeki különbözősége ellenére oly jól játszik, hogy a nézőben játéka maradandó emlék marad. Kedves írója Lou Sin. A művészetek közül nagyon sze­reti a festészetet, különösen kedveli Jen Po-nien képeit és Csajkovszkij zenéjét. Naponta számos levelet kap csodáiéitól, akik gyakran „kedves nővérüknek", „anyjuknak" nevezik őt., Ez év elején a pekingi újság közvéleménykutatást rendezett,{ hogy az 1956-oi évben ki a legkedveltebb színésznő Kínában? Pai Yang vitte el a pálmát. Pai Yang művészetének titkát így árulta el: „A népre tá­maszkodni, a nézőkre támaszkodni, ez az egyetlen titka a művészeti életben elérhető sikereknek Érdekességek Kínából A kínai folyókat a Nagy Falhoz hasonló építésű kőgá­takkal vették körül. A gátak tetején országút van, melynek két oldalát fákkal ültették be. Gyakori volt azonban s még ma sem ritkaság, hogy a gyor­san áradó folyók átcsapnak az út felett is. Az Amu Darja egy kőbáné* tér vize 4 kiló törmeléket so­dor magával, az amerikai Ko- lorádó már 10 kilót visz a tengerbe, míg a Huen-Ho 30 kiló törmeléke festi egészen zavaros sárgára vizét. Simjel és kínai tudósok együttműködése Az Össznszövetségi Növény- termesztési Intézet és több d más szovjet tudományos ku­tatóintézet tudósai nemrégi­ben Kínába látogattak. A szov­jet szakemberek megismerked­tek a kínai mezőgazdaságtudo­mány legújabb eredményei­vel. A szovjet tudósok több mint 3000 különféle növény- mintát kaptak, amelyeket már Kína távoli területein termesz­tenek. Ugyanakkor nagymeny- nyiségű növénymintát ézállí- tottak a Szovjetunióból Kíná­ba. A U'áfctAfrCjÁ mCLvíszet A kínai kertekben és előcsarnokokban számos gyönyörű i l hamuládát, virágvázát láthatunk. Gyakran emberi, vagy álla-.i iti alakokat is faragnak a hideg kő mesterei, A tsingtieni kő,i ierre nagyon alkalmas, E művészet eredete visszavezethető a' l Songs-dinasztía uralkodása Idejére (980—1279). E művészi, kő- > bői faragott tárgyak igen kedveltek Kínában és külföldön (egyaránt. A tsingtieni kő a ’egkülönbözőbb színekben pompázik. Ai (művészek kikeresik a munkájukhoz legalkalmasabb színt ésf i formát, amelyből aztán a legcsodálatosabb virágok, gyümöl­csök, madarak „születnek” és gyönyörködtetik a szemet. Ha például egy sárga virágot akarnak faragni, sárga követ vá­lasztanak a szirmoknak és barnát a virág szárának. Az utóbbi időben a tsingtieni kőfaragás nagyot fejlődött úgy technikai, mint változatosság szempontjából. Régebben leginkább Buddha-figurák díszítették a tárgyakat, gyakori volt a klasszikus színművek jelenetéinek faragása is. Ma át­tértek a változatosságra és a vázák alakja, díszítései hason­lítanak a régi porcelánvázák ornamentikájára, s ezek klasz- szikus szépséget kölcsönöznek a legkülönbözőbb dísztárgyak­nak. í Folyó a föld felet!­A Huan-Ho forrása 4363 méterre van a tenger szintje felett. A nagyesósű és gyors folyású folyót, most energia­forrásnak használják fel a népi Kínában. Tervezők ki­számolták, hogy a víz ere­je az erőmű felépítése után 23 millió kilowatt áramot termel majd. Ha mind a 46 erőművet felépítik és üzem­behelyezik, — építésüket mái-- megkezdték — akkor összesen 110 milliárd kilo­watt viilamosenergiát kap­nak évente. De nemcsak ez az előnye a folyó szabályo­zásának. A víztárolókból egyenletesen tudják öntözni a környező területeket, me­lyeket eddig gyakran elön­tött a pusztító árvíz. Az öntözött terület is igen megnövekszik. Körülbelül 116 millió mu földet tudnak megművelni öntözéses mó­don és ez mintegy 13,7 mil­liárd czine termést hoz. Az öntöző- és erőműrend­szer felépítését 15 évre ter­vezik. Először San-Min-sa területén készítik el a gát- és erőműrendszert és ezzel már a közeli években elejét veszik a folyó alsó szaka­szán szinte rendszeressé vált árvizeknek. Az építkezések­kel egyidőben megkezdik a folyó medrének szabályozá­sát és tisztítását is, mert van egy régi kínai közmondás: Az emberi élet igen rövid ahhoz, hogy megvárja, míg a folyó magától kitisztul! Ezt a közmondást csak a népi Kínában kezdték a gya­korlatban is alkalmazni. VÁtihUás h IIZEHHEIEDUt... Akkor vágott neki a sorsdöntő útnak, ami­kor Horthy Miklós, búcsúzott a főméltóságú címtől, Nagybányától, Imrédytől, a Hadak Ut- jától... Isten óvja Magyarországot.; .* Gőgös SS-legények, talpig vas birodalmiak, állták körül a se ki, se be kaszárnya kapu­kat, hadiüzemeket, és öklük páncélja csak akkor enyhült valamelyest a géppiszoly zá*- várzatán, amikor elhangzott, a második, a „nemzetmentő“ szózat is. „A nacionalista és szocialista közösségből ki kell szakítani és el kell taposni, mint a férget, aki akár szóban, akár magatartásban, akár cselekedetben, nyíltan, vagy burkoltan, szándékosan, vagy ostobán vét nemzetünk megmásíthatatlan akarata ellen. Aki nincs velünk ebben a pillanatban, az ellenségünk. Az ellenséggel pedig kérlelhetetlen magyar szigorral fogunk eljárni.; Elhangzott és elindult az a vonat, amelyik magában rejtegette Szálai Bandert, a honta­lan honkeresőt.:. Igaz, hogy nagy bajjal csak Érdügetig jut­hatott. onnan ha gyalogosan is, de szerencsé­vel érkezett cl a „Keletiig“, sorsának azidő- szerintl fordulópontjáig, — Mert úgy igaz, hogy sorsának fordulása a Keleti restijében, két nagyíröccs között formálódott s»t Ugyanis, ott várakozott rá bizonyos Ricsu- la Lajos nevezetű, aki azután lakást is szer­zett neki a Népszínház utcában. Jómagam, onnan Ismerem a történetet, hogy jártam azon a kis bányatelepen, ahonnan el­származott, és megismerkedtem Paprétiékkel is, ahol Ilonka révén, már-már családtagként hiresztelték Szalai Bander nevét. Ha nem jön közbe a Papréti család tragé­diája, Ilonka ma már Szalainé lenne, talán a bányakanzum elárusítónője, mert az volt a terve, az volt a szíve vágya, hogy imádott Bandijának segíthessen, ha majd általuk is gyarapodik a kolónia, egy-két lé'.etezámmal... A Bander nevet onnan örökölte, hogy ál­landó baja volt Galgó Lajos hadiüzempa- rancsnokkal, de a bányafötanácsossal is..: Azok, nem szívlelhették az olyan „félmű­velt a’akokat", akik keveset tudnak ahhoz, hogy boldoguljanak, de túl sokat ahhoz, hogy kutassák a boldogulás nyitját:.: Hogy mégsem adtak túl rajta egy „SAS" behivóval, nyilván a nagy munkabírásának és talán annak tulajdonítható, hogy a „totális’1 mozgósítás, amúgyis megtizedelte a telep va­lamire való kétkari legénységét, mert az sem­mi esetre sem lehetett mentő körülmény, hogy Bander, állandó „feszültséget" tartott a ko­lóniabeliek és a „magas" vezetés között;:. Ilyen ember volt Szalai és illett is rá a „Banderság". Valami gorombítást, sérteni akarást rejtegetett, persze attól függően, ki, hogyan alka’mazta rá. A Galgó Lajos száján szidalmat, a cimbo­ráktól kitüntetést, Ilonka részéről pedig a leg­szebb kinyilatkoztatást, férfiasságának elisme­rését jelentettej | Szalai Bander, nemcsak követelni, kelle­metlenkedni tudott, mert ha tette is, mind csak azért történt, hogy ez által is közelebb kerüljön nyughatatlan elképzeléseihez. Különben olyasfajta ember volt, aki csá­kányt emelt az okvetetlenkedő körletaknász­ra, de ha munkáról hazafelé menet madár­fiókát talált a fészek alatt, képes volt meg­mászni a fát, hogy „hazajuttassa“ az isten­adtát ..; De egyéb bogarai is voltak. i Szeretett volna már, gondtalanul gyönyör­ködni, saját kertjében termő kamasz gyü­mölcsfáin, amint esetlenül biggyesztik ki első termésüket, a szemérmesen hivalkodó érett­ségi bizonyítvány tanúit. A világot, és benne az embereket, érde­mük szerint sorolta;:: Előtte, nem volt félisten ä bányatanácsos sem, aki duplacsövű puskájával, faarccal tu­dott elvonulni a rigófüttyös tölgyek alatt és szemrebbenés nélkül eresztett duplát a menekülő szarvasnőstény után. — Úgy tűnt, mintha a vizslájában rej­tőzne a lelke, mert azt legalább megállítot­ta néhány pillanatra a rigófütty, és olyankor felkapott fejjel fülelte, szimatolta magába a szépséget ; ;: Es a tanácsos felesége? — Aki, olyan gyö­nyörűséges volt a lovaglónadrágjában, hogy a lovásza, esténként megcsókolta a nyergét, mielőtt újraviaszolta volna ..; ö, már mint Szalai Bander, Ili méltóságos- ra is csak öklendezéssel gondolt, mert min­dig maga előtt - látta, ahogy napolajjal kenc- geti a varangytestű tanácsos férjeura, foszló, pézsmabűzt izzadó hátát, Saját Ilonkáját is, csak azért Ilankázta Bander, hogy félreérthetetlen legyen a meg­különböztetés a két nő között.:: Mert, mi volt Ilonkához, — ehhez a kar­tonruhának is üde illatot adó virághoz ké­pest, — Ili méltóságos, a csupaselyem, a par- íőmmel locsolt „művirág". Ezért lázadozott Bander, ezért szerette vol­na fenekestül felfordítani az engesztelhetet­len, a csaló, a semmit nem ígérő világot... Ezért kísérelte meg a szervezkedést is. Azután, egy őszi vasárnapon szüreti bál for­májában megtartották az első összejövetelt. A rendezők, beavatott legények voltak, is- , merték a meghívottakat, és ilyenformán a „civileket“ ügyes mesterkedéssel távoltartot­ták a gyülekező asztaloktól. Szónoklatot nem tartottak. Röpcédulákra írt követelések jártak kéztől­kézlg, asztaltól-asztalig. Ezerfkilencszáznegyvennégy őszén ez is nagy kockázattal járt, de még mindig veszély­telenebb volt a házalásnál. Ricsula Lajos ötlete volt ez is, mert ő volt az ész, a ravaszság és ő rendelkezett egyedül mozgalmi múlttal. Ricsula Lajosnak talán még Szalai Bander- nál is nagyobb tekintélye volt, annálfogva, hogy a bányatanácsos titkárságán dolgozott, és állítólag összeköttetései voltak pesti moz- galmistákkal. Sok hasznos titkot tudott a pesti mozgalmi élet legfrissebb eseményeiből, de neki köszönhető az fs, ha a bányatanácsosék dolgairól, egy és más kiszivárgott a kíváncsi fülek számára. (Folytatása következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents