Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-29 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI t iiiiiumiiuiwMNMifni* miiwMHWwwwtwMwiwmmmi himiiiimmmmw A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM. 124. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1957 MÁJUS 29 Lapunk tegnapi számában Je­leztük, hogy az MSZMP vasár­nap tartott megyei aktívaérte­kezletén felszólalt Marosán György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra is. Ma ismertetjük felszóla­lásának néhány főbb gondola­tát. Bevezetőül emlékeztetett ar­ra, hogy milyen volt a hangu­lat akkor, amikor 1956. decem­ber 9-én a baranyai kommu­nisták emlékezetes aktívaérte- kezlctüket tartották. Budapest árnyékát hoztam magammal — mondotta — úgyszólván esz­közöket sem válogatva próbál­tunk akkor lelket önteni az emberekbe. Amikor idejöttem, azon gondolkoztam, hogy mit csináljak. Okos dolgokat mond­jak? Hassak az emberek fejé­re, értelmére, amikor „nagyon okos” emberek is „elúsztak”? Vagy az emberek érzelmeire apelláljak? Az utóbbi mellett döntöttem. De ez decemberben volt. Azóta sok hónap telt el és az elvtársak munkájának van eredménye. Most már nem az érzelmekre kell hatni, nem hangulatot kell kelteni, hanem gondolkodni kell. Elmondotta ezután: decem­berben úgy jött Baranyába, hogy cl is búcsúzik, mert mun­kája Budapesthez köti, azon­ban a körülmények úgy ala­kultak, hogy még sokszor fog találkozni a baranyai elviársak- kal. É bejelentését nagy taps­sal fogadták az aktívaértekez- Ict résztvevői. Elmondotta azt is. hogy a legfelsőbb párt- és állami vezetésben dolgozó 20— 30 elvtárs ezentúl gyakran és rendszeresen fogja látogatni az ország különböző területeit. Azt akarjuk — mondotta —, hogy lenyúlhassunk a tömegek mélyére, hogy ezután ne le­hessen bennünket becsapni, se lakkozott jelentésekkel, se más módon. Most az a kérdés — mondot­ta ezután —, hogy milyen kér­désről beszéljünk. Küldtem egy cikksorozatot a helyi lap­nak. Ezt azért küldtem, mert az utolsó napokban már fel­vetődött bennem a kérdés: ed­dig igen, de hogyan tovább? Ügy tűnik, egyesek még mindig a december—januári problémák között élnek. Az ér­zelmek uralkodnak cs nem az értelem. A párt elnevezésével kapcso­latban néhány felszólaló által felvetett kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy az MSZMP elnevezés történelmi tényekre támaszkodik. Amikor a Kom­munista Párt illegalitásba szo­rult, kereste a lehetőséget, hogy mégis végezhessen legá­lis munkát és ekkor alakult az MSZMP. Igaz — mondotta —, hogy ezt a pártot akkor szét­verte a fasizmus. De ezen ne­künk nincs semmi szégyenkez­nivalónk. Elmondotta ezután* hogy a Magyar Dolgozók Párt­jában a munkáspártok egye­sülése után is megmaradt bi­zonyos kettősség, amit az is bizonyít, hogy minden párttag könyvéből kiderült: azelőtt SZDP vagy MKP tag voll-c. Ez a kettősség — mondotta — megbontja az osztálycgységet. Az MSZMP-bcn ilyen kettős­ség nincs és nem is lesz. Ezután ismét emlékeztetett a decemberi a.ktívaértekezlct-, re. s arra, hogy kérte: ezen az aktíván legyen itt az az ezer ember, aki a dcccmberin ott volt, hogy ugyanazokkal az clvtársakkal nyíltan és őszin­tén beszéljen. Arról van szú — mondotta —, hogy most már le «karunk xárui egy fejezetet és újat akarunk kezdeni. Most már nemcsak arról van szó, hogy összeüljön ezer kommu­nista, most már vita folyt ar­ról, hogy mi legyen a párt­értekezlet szelleme és politikai tartalma. Meg kell szüntet­nünk az ideiglenesség jellegét, meg kell valósítanunk a párt­ban az alkotmányos szellemet, a formális pártéletet. A parla­mentben ez már meg is tör­tént. A továbbiakban kifejtette, hogy a mi feladatunk ma már nem az ellenforradalom bizo­nyítása. Az ellenforradalmat — mondotta — nem keli már bizonyítani. A gazember cs az idióta nem veszi tudomásul, hogy az ellenforradalom: ellen- forradalom volt, de a tömegek előtt ez már nem szorul bizo­nyításra. Ma inkább arra van szükség, hogy új dokumentu­mokat adjunk az események­hez, amelyek az előrejutást, a továbbfejlődést bizonyítják. Beszélt ezután a kommunista morálról. Bírálta azt a szektás „szódavíz-mozgalmat", amely azt kérte számon a kommu­nistáktól, hogy aszkéta-életet folytassanak, ne igyanak, a nők ne fessék a szájukat és körmü­ket, ne szórakozzanak. Nem ezt kell érteni kommunista morál alatt. Az ellenforrada­lom után volt a kommunisták­nak politikai moráljuk, volt agitáció és volt munka. Ha kommunista morálról beszé­lünk, azt kell néznünk elsősor­ban, hogy ki hogyan dolgozik, mennyire hű a párthoz, a szo­cializmus eszméjéhez. De még valami tartozik eh­hez, — mondotta. — Az utób­bi időben hihetetlen rágalom­hadjárat indult. S a rágalmak a legjobb kommunisták ellen irányulnak. Kijelentette, hogy ez a politikai demoralizálás eszköze, ez ellen keményen kell küzdeni, s azokat, akik valóban kommunistáknak bi­zonyultak, a párt megvédi mindenfajta támadás ellen. Ezután a párt tömegkapcso­lataira tért ki. Rámutatott, hogy az országszerte rendezett nagygyűlések és május elseje megünneplése százezres töme­geket mozgatott meg. Utalt azonban arra is, hogy a nagy­gyűléseken résztvevő embere­ket nem lehet egyöntetűen el­bírálni. Figyelembe kell ven­ni, hogy nem mindenki a párt és a szocializmus iránti lel­kesedésből megy el egy-egy ilyen nagygyűlésre, hanem vannak igen sokan, akiket az egyszerű kíváncsiság visz el, mások egyszerűen megszokás­ból, ismét mások azért men­nek eh hogy tájékozódjanak. A párt akkor tudja helyesen kialakítani tömegkapcsolatait, ha mindezeket reálisan elem­zi. A párt és a kormány tömeg­befolyását, népszerűségét tag­ijaivá, rámutatott, hogy az utóbbi időben végrehajtott ár­emelés sem tudta megingatni ezt a népszerűséget, bár maga az áremelés kétségtelenül nép­szerűtlen feladat. Természete­sen — mondotta — a kormány nem áremelési, hanem árcsök­kentési politikát folytat. A nemrég végrehajtott áremelés csupán szükségszerű Intézke­dés volt a gazdasági egyen­súly helyreállítására, de itt is rendkívül gondosan választot­ták ki azokat az árukat, ame­lyek árának emelése nem érinti az alacsonyabb kerese­tű dolgozókat. Egyik felszólalásra utalva, kitért a pártirányitás és párt­ellenőrzés kérdésére is. El­mondotta, hogy a kettőt egy­mástól elválasztani nem sza­bad. A párt irányító, vezető és ellenőrző szerepét egysége­sen és egyöntetűen a politikai és gazdasági élet minden terü­letén érvényesíteni kell. Ugyan csak egy felszólalásra reagál­va beszélt arról is, hogy a párt taglétszáma ma valóban kisebb, mint az MDP idején volt. Világosan kell azonban látni, hogy ennek a kisebb lét­számú pártnak sokkal na­gyobb a tömegbefolyása. Eb­ből kiindulva kifejtette, hogy á helyes út az, ha nem a tag­létszám növelésére törekszünk, hanem ezt a tömegbefolyást igyekszünk még tovább széle­síteni cs erősíteni. Elmondot­ta: hiba lenne az is, ha bizo­nyos állások betöltését párt­tagsághoz kötnénk, mert ezzel szinte vonzanánk a pártba azokat az embereket, akik csupán álásukat féltve lépnek be és hamarosan ugyanott áll­nánk, ahol az MDP állt, egy­milliós tagságával. Az a szek­tás álláspont is hiba azonban, amely azt mondja, hogy „ele­gen vagyunk, több tagot nem veszünk fel”, vagy ahogyan egyik bányász elvtárs mond­ta; „Alaposan megnézzük, kit veszünk fel.” Hozzátette még, hogy a magasrangú párt-, álla­mi és katonai vezetőket sok­kal szigorúbban kell elbírálni, mint azokat az egyszerű dol­gozókat, (akik megtóvedtek, akiket magával ragadott az akkori hangulat. Igen fontos, — mondotta — hogy a töme­gek érezzék: nem közömbö­sen bánunk az emberekkel, hanem igazságosan bíráljuk el őket. Végül ismételten hangsú­lyozta, hogy ma már előre kell nézni, az új feladatok megoldásán kell gondolkozni, s javasolta az aktívaértekez- letnek, hogy az intéző bizott­ság beszámolóját fogadja el és a pártaktíva-értekezletről hazatérve minden kommunis­ta a maga helyén igyekezzék megoldani az előtte álló fel­adatokat. Mai számunkban: Új külföldi piacokat keres a Kesztyűgyár (3. o.) Ne tűrjük sorainkban a köpönyegforgatókai­Készülődés a VI, Pedagógus Napra (3. o.) Érvényesítsük mindenütt a párt irányító és ellenőrző szerepét! Marosán György elvtárs felssólalásából (3. o.) NiiiiHiMiiuiiuuituiHiiiiiMniiiiiiiiiiaiiiinaiiuiuuuiumiiiuuiiu Elutazón a Szovjetunió kormányküldöttsége Az ideiglenesen Magyarorszá­gon tartózkodó szovjet csapa­tok jogi helyzetéről szóló egyezmény megtárgyalására és megkötésére A. A. Gromiko- nak, a Szovjetunió külügymi­niszterének vezetésével ha­zánkba érkezett szovjet kor­mányküldöttség kedden dél­előtt elutazott Budapestről. Búcsúztatásukra a ferihegyi repülőtéren megjelent Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyette­se, Marosán György állam- miniszter* Rónai Sándor, ez országgyűlés elnöke, Biszku Béla belügyminiszter, Csator- day Károly, a külügyminiszté­rium protokollosztályának ve­zetője, a külügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium vezető munkatársai, a tábor­noki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatáson J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a szovjet nagykövetség tagjai. A repülőtéren ott voltak a budapesti dolgozók képviselői is, akik virágcsokorral búcsúz­tatták A. A. Gromikot, EGYEZMÉNY a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségé­nek kormánya, attól az elhatározástól vezettetve, hogy minden erejüket latbavetik Európa és az egész világ békéjének és biztonságának meg­védése és megszilárdítása érdekében, tekintettel arra, hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzetben — amikor fennáll az agresz- szív Északatlanti Szövetség, folyamatban van Nyugat-Némctország újrafclfegyvérzésé, ahol mind tevékenyebbekké válnak, a revansra vágyó erők s az Amerikai Egyesült Államok és az Északatlanti Szövetség más tagállamai nagylétszámú csapatokat és katonai támasz­pontokat tartanak fenn a szocialista államok közelében — a szocialista államok biztonsá­gát veszély fenyegeti; figyelembevéve, hogy ilyen körülmények között a szovjet csapatoknak a Magyar Nép- köztársaság területén való ideiglenes tartóz­kodása az esetleges agresszió elleni közös védekezés biztosítására célszerű és megfelel a nemzetközi egyezményeknek, valamint • rendezni óhajtván a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideig­lenes tartózkodásával kapcsolatos kérdése­ket, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségé­nek kormánya 1957. március 28-i nyilatkoza­tának megfelelően elhatározták, hogy a jelen egyezményt megkötik és ebből a célból meg­hatalmazottaikat kijelölték: a Magyar Népköztársaság kormánya Horváth Imrét, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét és Révész Gézát, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének kormánya A. A. Gromikot, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének külügyminiszterét és G, K. Zsukovof, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének honvédelmi minisz­terét, akik kellő alakban és teljesen rendben ta­lált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk. A szovjet csapatok 'ideig­lenes tartózkodása a Magyar Népköztársaság területén sem­miképpen sem érinti a magyar állam szuverenitását; a szovjet csapatok nem avatkoznak be a Ategyar Népköztársaság bér­ügyeibe. 2. cikk. 1. A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartóz­kodó szovjet csapatok létszá­mát és azok .állomáshelyeit a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségének kormánya külön egyezmények alapján hatá­rozza meg. 2: A szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság terüle­tén állomáshelyeiken kívül történő csapatmozdulataihoz minden esetben a Magyar Népköztársaság kormányának, vagy a kormány által megha­talmazott magyar hatóságok­nak beleegyezése szükséges. 3. A szovjet csapatok a Magyar Népköztársaság terü­letén az állomáshelyeiken ki-; vüli gyakorlataikat vagy az arra meghatalmazott magyar hatóságokkal, egyeztetett ter­vek szerint, vagy a Magyar Népköztársaság kormánya, il­letve az általa meghatalma­zott magyar hatóságok ese­tenként adott engedélye alap­ján végzik* 3. cikk. A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok, az állományukba tar­tozó személyek, valamint ezek családtagjai, kötelesek tiszte­letben tartani és megtartani a magyar jogszabályok rendel­kezéseit, 4. cikk. 1; A Magyar Népköztársa­ság területén tartózkodó szov­jet csapatok katonái a szá­mukra előírt egyenruhát és a szovjet hadseregben rendsze­resített fegyverzetet viselik. 2. A szovjet katonai alaku­latok gépjárműveit jól látha­tó rendszámtáblával kell el­(Folytatás a 2. oldalon.) Kü&falcQe&séfycU, (íjdúMÁewcei a Budapesti Ipari Vásáron Néhány nap múlva — május 31-én déli 12 órakor — meg­nyitják a Budapesti Ipari Vá­sár kapuit, s a látogatók ez­rei szemügyre vehetik mind­azt a rengeteg mennyiségű és túlnyomórészt újdonságnak szánt iparcikket, amit a hazai nagy-, közép- és kisipari vál­lalatok fejlettségük és te'jesí- tőképességük dokumentálásá­ra a vásárra küldtek. A háztartási cikkek szinte beláthatatlan mennyisé' gét állítják ki az ipari vál­lalatok, gyárak, tanácsi és szövetkezeti üzemek és a kis­iparosok- Bútor és lakberende­zések, egészségügyi cikkek, háztartási kisgépek, kézimun­kák, konyhafelszerelési tár* gyak, szalma, gyékény és csu- héjból készült fonott áruk, kályhák és tűzhelyek, fémtö­megáruk, porcelán, cserép és kerámiai cikkek, tisztítószerek stb. sorakoznak fel, alig átte­kinthető mennyiségben; Mindezek mellett itt-ott oly különlegességek is feltűnnek, amelyek a látogatók érdeklő­dését a legnagyobb mérték­ben felkeltik. Az egyik nagy pavilonban a kiállított tetsze­tős női cipőmodellek szom* szédságában egy cipötörténeti kiállítás látható, amely tanulságos mó­don bemutatja, hogy az őskor­tól a mai idóRig milyen vál­tozáson cs fejlődésen ment keresztül az emberek lábbeli­je. Persze, jó egynéhány év­ezredre volt szükség, amíg az ókor saruja eljutott a mai cipőremekekig. Különálló látványosság a kórházberendezések és egész­ségügyi cikkek csoportja. Ott van köztük a vastüdö csodálatos készüléket amely a légzési zavarok és gyermekpaxalizises megbetege­dések gyógyításának nélkülöz­hetetlen» eszköze. A hazai or­vosprofesszorok egész sorának gyakorlati tapasztalatait és kialakult véleményét használ­ták fel a legújabb konstrukció elkészítéséhez, amely — hazai gyógyászati iparunknak a kül­földi készítményeket jóval fe­lülmúló csúcsteljesítménye. Ott láthatók a különféle — kül­földön is már erősen kere­sett — belföldi gyártmányú műtő- és vizsgálóasztalok, ár­nyékmentes műtőlámpák, kór­házi evőeszközök is. A modern háztartás nélkü­lözhetetlen cikkei között ott varrnak a legújabb típusú, fel­nőttek és gyermekek számára gyártott fürdőkádak, valamint magasnyomású autóklávok, amelyek a laboratóriumok tu­dományos kutatásainál ma már sehol sem hiányozhatnak. A TextilBőr• és Szőrmeipari Tröszt különlegességei a Vásáron A vásár egyik terjedelmes 756 m2-es pavilonjában mu­tatja be a tröszt 8 vállalatá­nak legszebb készítményeit. A legkülönbözőbb női, férfi és gyermekcipők, szandálok, so­rakoznak egymás mellett, öt­letesnél ötletesebb kivitelben és minőségben. Több ezer re­mekbe készült brokát, és cloth-anyagú paplan, az ágy­neműk különféle típusai, dunyhahuzatok, ágyhuzatok, lepedők, kanavász, lax és fe­hér pamutanyagokíból, törül­közők, törlőruhák stb. kerül­nek a látogatók szeme elé. A különböző női és gyermekru­házati cikkek számos modell­je is ott látható a kiállított cikkek sorában; így női kosz­tümök, kabátok, szoknyák, szövet- és ballon-kivitelben, továbbá férfi fehérneműk, és pedig: panama, puplin és ze- fir-anyagokból készült ingek és alsónadrágok, valamint különféle divatáru-cikkek, úgy mint esernyők, zsebken­dők, nadrágtartók, zoknitartók is ott sorakoznak az egyes cikkek között, természetesen valamennyi mintaszerű kivi­telben. A női táskák, Vulkan­fiber bőröndök, aktatáskák, igen tetszetős és tartós minta­darabjaiból is ízelítőt ad a tröszt bőrdíszmű cikkeinek be­mutatója*

Next

/
Thumbnails
Contents