Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-28 / 123. szám
4 NAPLÓ 1957 MÄTUS » U Az MSZMP Baranya megyei Intéző Bizottságának beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) megvalósításáért. Ezt elósegí- Ezeket a feladatokat az múlt években, s a kormány tette több szervezeti intézke- üzemekben lévő társadalmi más irányú intézkedésével Az építőipar munkájának des, amelyek következtében szervek: párt, szakszervezet, együttesen a városi dolgozók további javítását Baranyában javult a műszaki-gazdasági KISZ, munkástanácsok rész- ellátása biztosítva lesz. erősen aláhúzza az a tény, vezetés összetétele, szakmai vételével kell megvalósítani. Gépállomásaink a jelenlegi ho^v az ország összberuházá- hozzáértés, a politikai megbíz- Elengedhetetlenül fontos a gépi igényeket ki tudják elésainak egyheted részét me- hatóság szempontjából. párt befolyásának további nö- gíteni. Ma az a legfontosabb gyénkben kell megvalósítani. If»«, gazdasági, műszaki velése a gazdasági életben és feladatuk, hogy mindenekvezetőinknek, pártszerveze- a termelés pártirányításának, előtt a tertnelőszövetkezeteket A v Anft/ílrwrl vállalatok ieve- F«iwtau;iiaoauan, eiou a termeioszoveiKei kézzének ^jelentős összeget Lei?k?fkl T/T^zei^ezeteink- a part^ Jóéiértszervező elégítsék ki jóminőségű gépi Kézzénes. jeieiuua nek és a KISZ-nek alapvető munkájának biztosítása min- munkával de ezen túlmenően megtakarítani a beruházásokra feladata az ipari termeléseme- den üzemben. ““SSSÜS szánt összegekből. Ehhez , den üzemben. nyújtsanak szakmai, politikai nvúitsanak segítséget az építő- ,ese!: minden körülményéi Elvtareak; segítséget a tsz-ek megerősöipari Sl“lk pártszerveze- kof,ott . ^ztomtan.. ^ Javítóm A gazdasaga helyzetünk meg déséhez‘a gazdaságok vezetékell a termelés gazdaságossá- szilárdítása a legfontosabb po- séhez. Emellett természetesen gat, a munka termelekenyse- htikai kérdés, mert a gazda- segíteni keli az egyéni parasz. tokát is. Terv szerint, ebben az év:' í-----... , r. . : kozou ujziosua.ni. javítani gazuasaga neiyzeiunK meg ip ari vállalatok pa ts - ked a termelés gazdaságossá- szilárdítása a legfontosabb po- séhez Emellett természetesen , _. ,, . . gét. Mindenhol, ahol ésszerű, sági helyzetünk romlását aláKedves ElvtarsaK. £s lehetséges, az időbér he- áshatja a politikai konszoliA megye iparával kapcsolat- lyett be kell vezetni a teljesít- dációt. A gazdasági kérdése- hen^éénálTomlsIhik 'többjén ban elmondhatjuk, hogy a ménybéreket. Szigorú rendet két éppen ezért jelentőségének jövedelmezően fos dolgozni műszaki értelmiség, a gazda- kell teremteni a munkafegye- megfelelően kell kezelni és a 1 tt - kommunisták sági vezetők többsége a de- lem és anyaggazdálkodás te- dolgozók felvilágosításával va- n cember utáni időben határot- rületén. Hatásos intézkedése- lóságos népmozgalmat kell tan támogatja a párt célki tű- két kell kidolgozni a selejt- szervezni a termelés emelése, zéseit, küzd az állam által ki- csökkentés, a minőség javítása a munkatermelékenység nötűzött gazdasági feladatok érdekében. velése érdekében. A mezőgazdaság kérdései Kedves Elvtársak! nak azon kell lenni, hogy ez a terv ténylegesen meg is valósuljon. Állami gazdaságaink fontos szerepet töltenek be a szocializmus építésében és a lakosság ellátásában. Megyénkben november 4. után az állami gazdaságok és gépállomások vezetői és dolgozóinak zöme tek 1956-ban a kalászosok A dolgozó parasztság, vala- -. . , minden növényféleségénél töb- mint a termelőszövetkezetek a forradalmi munkás-paraszt í bet termeltek, mint az egyéni Iáivá a munkás-paraszt kor- kormány mellett foglalt állást. . vö’ termelők. Ugyanezt elmond- mány sokoldalú támogatását Megyénk viszonylatában az- - - hatjuk egyes kapásnövényekre és intézkedéseit, máris nagy állami gazdaságok igen jelenlendülettel fogott hozzá a te- fősek s így nemcsak politikaizei sem okozott olyan anyagi . károkat, mint az iparban. Pa- ■1S-. rasztságűrtk az őszi .mezőgaz- E---------------.— . , , ,, da sági munkákat elvégezte, vetkezeteink nem azért men- eivegzesenez. Ezek után világos hogy sző- vaszi mezőgazdasági munkák lag, hanem gazdaságilag is . Jtkezeteink nem azért men- elvégzéséhez. igen fontos szerepet töltenek Falun a legtöbb kárt a tér- tek szét többségükben, mert Ezért minden remeny_ meg be különösen ma amikor a melőszövetkezeték szenved- hibás volt falusi politikánk, van ayra> bogy a dolgozo pa- forradalmi munkas-paraszt ték. Főleg november 4-e után, hanem az eszmei zűrza- amikor az ellenforradalmi var és ellenforradalmi erők erők vidékre szorultak és ott közvetlen beavatkozásának ha- garázdálkodtók. Az ellenfor- fására. Ennek megcáíolhatet- radalmi erők felnagyították a lan bizonyítéka, hogy az elfal usi politikában elkövetett lenforradalmi erők szétverése hibákat. rasztságuhk már ez évben töb- kormány a begyűjtést eltörölhet fog termelni, mint az el- te. Meg kell mondani, hogy az utóbbi évben állami gazdaságaink sokat fejlődtek, de még mindig túl drágán termelnek. Alapvető feladat a termelési költségek erőteljes csökkentése, amelyhez kérjük az állami gazdaságok párt- szervezeteit, nyújtsanak megfelelő segítséget. összegezve: Baranya megyében is a mezőgazdaságban a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdaság szocialista átszervezése mély gyökeret vert. Továbbra is alapvető elv a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, a szocializmus felépítése érdekében. Fő feladatunknak kell tekinteni termelőszövetkezeteink megszilárdítását, a jövedelem, a jólét biztosítását, a termelő- szövetkezetek vonzóbbá tételét és természetesen a felvilágosító munkával a termelőszövetkezetek számszerű növelését. E feladatok megoldásában nélkülözhetetlen szerepük van az állami gazdaságoknak és gépállomásoknak. Jobban mint eddig, törekedjenek a mező- gazdaság szocialista átszervezésének megtisztelő feladatainak végrehajtására. Továbbá feladatunk a még jelentős számú egyénileg dolgozó parasztok termelési biztonságának növelése és olyan politikai-gazdasági munka végzése, mely fokozza a párt és a kormány iránti bizalmat. Biztosítani kell, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti tagok között szoros baráti kapcsolat alakuljon ki és együttesen lépjenek (fel és leplezzék le a falusi osztályellenséget. Nem kétséges, hogy ha pártszervezeteink politikai felvilágosító munkával, a tények meggyőző erejével bizonyítják a termelőszövetkezetek, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, mind több egyénileg dolgozó paraszt fogja választani felemelkedésének egyetlen lehető útját, a termelőszövetkezetet. TiszteíP ktiva! Elvtársak! Aktívaülésünk legyen újabb politikai és gazdasági sikeres kiinduló pontja. A sikereknek minden feltétele megvan: az elmúlt 12 év szocialista vívmányai, a Központi Bizottság és a kormány helyes marxista— leninista politikája, a szocialista tábor, a Szovjetunió önzetlen testvéri segítsége, a megye több mint 10 000 kommunistájának áldozatkész helytállása, a dolgozó tömegek növekvő bizalma a párt iránt, egyetértése és részvétele a szocializmus építésében. Ezen az aktíván hitet teszünk, hogy mindazokat a feladatokat, melyeket pártunk és néoünk a Baranya megyei kommunisták elé állít, maradéktalanul megoldjuk. Kevesebben vagyunk, de nagyobb az erőnk! után a szövetkezeti mozgalom Az ellenség fő támadási te- újból a fejlődés útjára lépett, először rülete a termelőszövetkezetek A beszámoló elhangzása után dolgoKASZNÄR LÁSZLÓ pedagógus az oktatási munkáJelenleg a megyében 82 me- . rcy beszélt, voltak. Megyénk területén ok- zőgazdasági termelőszövetkezet SZAJKÓ ISTVÁN ■ , , tóber előtt 244 mezőgazdasági működik, amelyekben 2537 csa- elvtárs szólalt fel. Elmondotta, SZIMüAB janus termelőszövetkezet és 19 tér- Iád és 3530 tag dolgozik 29 470 hogy a párt és a kormány he- elvtárs a mezőgazdaság helymelőszövetkezeti csoport mű- kh földön. A termelőszövetke- íyesen, ingadozás nélkül való- zetét elemezte. 12 000 zeteken kívül mintegy 87 sít ja meg politikáját. Bírálta a „«pn.rrtrTr kItcit szakcsoport működik 500—600 Komlói Szénbányászati Tröszt VARDAROCZI JÓZSEF pártszervezetének intéző bi- elvtárs, a Csoboka-pusztei állatermelő“ zottságát, mert egyes gazdasági hú gazdaság dolgozója, elmonszövetkezetek tagsága zömé- ügyeket nem tárgyal meg az dotte, hogy a bérrendezés jo ben szegényparaszt. egész párttagsággal, Ennek hatást váltott ki. Jobb a kedv. A középparasztok főleg a okát a bizalmatlanságban látoszlott fel a megyében. Bár régi hibák miatt még ma is 3a;V2 természetesen elveszi a voltak hibák szövetkezeti po- idegenkednek a szövetkezetek- Párttagok kedvet, litikárakban, de meg kell ál- tői, Még nem látják, hogy az BARANYAI FERENC szövetkezés elmúlt évek hibáit kiküszöböl- , . . , . . ve a termelőszövetkezetekben ^vtárs, a jogtudományi egye szervezet szociális szerv lett: segélyeket oszt, előleget javasol, stb. A gazdaság ügyei elszervek pedig nem segítik őket. BUJTOR GYULA ködött, amelyekben család és 18 000 tag zott 103 000 kát. hold földön, családdal; Ez a megye szántóterületének Az úiiászervezett 28 százalékát tette ki. kerülik figyelmét. Ennek az az elvtárs, az Uránércbánya Vál- ofka, hogy a szakszervezet he- lalat küldötte, a politikai mun- lyi vezetői gyengék, a felsőbb ka néhány feladatáról beszélt. A megyei pártbizottság tagfal A termelőszövetkezetek csoportok közül mintegy és 200 lapítani, hogy a gondolata és maga a szövet' kezes mély gyökeret vert különösen a növénytermesztők között. Ennek köszönhető, hogy a földek gondosan műveltek. SCHANTZL ANTALNÉ elvtársnő, a megyei nőtanács titkára, hangsúlyozta, hogy a A hozzászólások után a pártaktíva megválasztotta az országos pártértekezlet Baranya megyei küldötteit, majd a megye pártbizottság tagjait. Ezzel megszűnt a megye legfelsőbb pártszervének ideiglenes jellege; most már választott 'égle- ges szerv irányítja a megye politikai életét A megyei párt- bizottság tagjai lettek: a közénnaraszt is mw főéin te- tem küldötte, részletesen be- titkára, hangsúlyozta, nogy a Baranya megyei parasztokban «wStaffiá? Abhíz® hogy úrnőit az egyetenü ifjúság, is Határozottan leszögezhet- felszámoljuk ezt az idegenke- az oktatók részvételéről az elük, hogy a szövetkezetek dóst, minden erővel támogatni ^rradaiom előkészítésében ^^V tertot^ Kérte ilyen mérvű feloszlása az el- kell az alacsonvabb ttnusúAár es lefolyásában. „A partszer- puléseket tartottak. Kérte, 1ÄÄ”1 «■»«“• MSIÄg. «jbruärbaq «Mq.lt jjj, e—parasztság is előnyösnek tart cojckaj teli hánapdk teltek el nősen tatun. mert itt lassan éb- a maga szamára. azóta. A munka java> az ellen_ redeznek az asszonyok. __________ A forradalmi mimkas-pa- forradalom eszmei megsemmi- itAtvtva totvIv se n kergették szét a szövetke- raszt kormany nem mond le s,'tése még vissza van. Egyes . isi van zeteket. November 4-e után a mezőgazdaság szocialista át- állami szervek azonban eátol- elvtárs, a Béke-aknai pártszer- ■ szervezéséről, s a jövőben is nak bennünket, amikor nem vezet küldötte arról beszélt, az ország gazdasági erejéhez hallgatják meg véleményünket. hc>gy a régi bányászok nem képest teljes mértékben tá- itt is megismételjük: követel- vettek részt az ellenforrada- mogatja a parasztság szövet- jük, hogy Kocsis dékánt he- lomban. A sztrájk első napjai- . . kezését, a szigorú önkéntesség lyezzék vissza régi beosztású- kan is dolgozni akartaik, de az lej' elvének betartása mellett. Szi- ba, amelyről az ellenforradalmi ellenforradalmi elemekkel tűz* -___ /-ti í_i __<■ i n i . ii /Iáit TnimV^c+9Máf*cnlr nem őrtte rrorcselekményei miatt történt. Nagyon sok példát tudnánk mondani, ahol fegyverecsak 43 tsz maradt. Melyek voltak azok a fAhh OiiKáir i ;.T, Kepesi xeijes merieKoen iá- _________ __ a z° elmúl t évekbe na teraelf poptja a parasztság szövet- jük, "hogy“ Kocsis' dékánt he- pmban.^A^Mtjájkekő na^pjai- szövetkézetek egészséges ’* *' wKuwatt oói- oa, ameiyrui az enenlurntuaum gorúan fellépünk azokkal nyomásra mondott le/* delt munkástanácsok nem en■ ■ - gedtéfc őket leszállni, gyakran BÁNÓ JÓZSEF fenyegetően léptek fel velük lődését? v goruan Általában a túl merevség az szemben, akik erőszakkal alapszabály kérdésében. Az akarnak szövetkezeteket szerel vtárs, a pártszervezetek toszemben. „Amikor a pártszervezet megalakult — mondotta államszervek túlzott beavatko- vezni. zása a szövetkezetek életébe, , De a törvény teljes súlyá- vábbi építéséről és a bíróságok "I o'zi k®teef° vet^erv. val lépünk fel azokkal szem- munkájáról szólott. ^6s az építési típustervek ráérő- Ken ;s akik fenveeetésekkel ugrottak talpra. Kevesebben a "aw^ke*etekrB> különböző megtorlásokkal, el- SZIVERI KALMAN vagyunk uffiran deákommáiäJää xää sssÄÄi “£S3 SÄÄ ÄS- ÄÄÄ —8 a gyenge termelőszövetkezet Fel ke|j ve,n^ a vezet, de erősebb. Az utóbbi lőszövetkezetek sítmények. A pártszervezet azonban igyekszik segíteni. Ebédszünet után felszólalt az eladósodása. Ebben szerepet ^«‘vetkezetek“ "fío^iá^ávai hetekben sokan kérik felvéte- .^^TjintT litlkfis e^ütt jelentkező f^Äh lüket. A pártszervezet naßjon aktivaértékezleten íeSeí'ls melyei Mn P-asztság helyzetét is Ezek ^^^“ÄbÄ MAROSAN GYÖRGY erőfeszítés ellenére sem tud- a Parasztok ma _ kénytelenek ^gy valóban a^ieg;)odiD.embe elvtárs> a Magyar Szociálist. Munkáspárt Központi Intéző Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság államminisztere is. Felszólalásában arra figyelmeztette az értekezlet résztvevőit, hogy nagyobb fitek ♦aor.knnv maofniaiA iá munkaerejüket a középparaszt- £ek kerülhessenek a pártba, tek a tagoknak megfelelő jo- . vuteknak olaőni Pártszervezetük ezután a terveveimet biztosítani. Ezek álíami SaÍácokban melőszövetkezet ‘ munkájára mellett számos oTyan szövet- ,rn fordítja figyelmét kezetet is felbomlasztottak, fs “Mrt vállalatoknál elhe- ngyelmetamelyek jóval több jövedelmet |yezkeV'ni- javasoljuk, az SZŐKE LÁSZLÓ «féritek *%SSíkSő ^a- Ssáí:yZdoiegozŐtaak,meve- elvtárs is a pártszervezés kő- \^Imet“‘foiőítóankFlz““előtrLztókvagy mint amTkor ma- STXSSt tünk álló feladatok megoldásáemk Pffvéniietr eazdálkodtak vetkezet alakításának gondo- lott- A \ Donanygyarpan az nak kerdeseire es számos hasz- Ilvenlkvotók D^a kaposszek- ^tát, mert csak a tsz-en ke- egyik .taggyűlésen fel óra alatt nos gyakorlati tanácsot adott cSr nóc^i ivándáxd^ S- resztül biztosított gazdasági harminc régi MDP-tógot vet- a jöv6ben végzendő pártmun- me ősró^etkezetek felemelkedésük végleges meg- tök fel a pártba Ilyennek nem kához. meioszovetKezeteK. oldása szabad megtörténnie, mert , könnyen nem odavaló emberek KIRÁLYI ERNŐ kerülnek a pártszervezetekbe, elvtárs, a bólyi állami gazda_ ________—„ ------------- A kormany je entos segítsé* Javasolta, hogy az egyetemek- ság igazgatója a párt- és a sz ektorainak fejlődése egész- get nyújt a parasztságnak a re küldjenek régi szervezett szakszervezet munkájával fogságé? irányban haladt és me- mezőgazdaság terméshozamé- munkásokat, akik beszélgesse- lalkozott. A gazdaságban negy- gyérkben is leraktuk a mező- nak fellendítéséhez. Nyíltan nek a fiatalokkal. Más terüle- ven tagú pártszervezet van. gazdaság szocialista átszerve- megmondjuk azonban azt Is. ten Is többet kell törődni a po- Többnyire belső ügyekkel fog- zésénék alapjait. A szocialista hogy pártunk és kormányunk lítLkai felvilágosítással. A szi- lalkozik, s ebből a köroől még szektorok egészséges fejődé- a legjelentősebb támogatást getl-területi pártszervezet ut- nem tudott kilépni. Pedig a sót mutatja az a tény, hogy mindenekelőtt azoknak a me- cánkint sejteket alakított. A gazdaságvezetésnek nagyon sok 1956. október 1-én a ló és zőgazdaságl termelőszövetkeze- sejt-vezető irányításával meg- a gondja. A legfontosabb: csök- ezarvasmarha kivételével min- teknek nyújtja, amelyek tény- vitatják a politikai kérdéseket, kenteni a termelés költségeit den állatfajtánál elértük, sőt legesen kollektiven gazdálkod- a kommunisták rendszeresen A pártszervezet még nem tö- túlszárnyaltuk megyénkben az nak és a jövedelmet a mun- felkeresik a lakókat és beszél- rődlk ezzel, pedig nekik is ér- J937“es állapotokat. A mező- kaegység arányában osztják getnek velük a párt és a kor- dokük, hogy az állam ne fizes- gazdasági termelőszövetkeze- szét. mány politikájáról, sen rá a gazdaságra, A szakLaki István, kőműves, pártmunkás dr. Hajdú Gyula, egyetemi tanár Ognyenovics Milán, gépmunkás, pártmunkás Ambrus Jenő, lakatos, pártmunkás Krancz Pál, vasmunkás, pártmunkás Petőházi Gábor, agronómus, az állami gazdaságok megyei igazgatója Szűcs József, tímársegéd, pártmunkás Györkő Antal, bányász, a pécsi városi tanács elnöke Kelemen László, kőműves, a komlói pártbizottság elnöke Bedő Pálné szülésznő, tanácselnök dr. Steinmetz Endre orvos Sziklai József bányász, az Uránércbánya Vállalat I. számú üzemének igazgatója Babella Károlyné gyári munkás, személyzeti előadó Gergely Lajos kereskedősegéd, RÖVIKÖT igazgatója Kónya István bányász Unger János lakatos, tanácselnökhelyettes Jelenszky 'Márton bányász, a határőrség parancsnoka Varga Lajos paraszt, pártmunkás Barlai Ferenc vasmunkás, vasutas Takács Vilmos bányász, az Uránércbánya Vállalat igazgatója Palkó Sándor nyomdász, a megyei tanács elnöke Pataki Mihály bányász, trösztigazgató \ Piegl János bányász, trösztigazgató Marenics János műszerész, pártmunkás Szabó József mezőgazdasági munkás, pártmunkás Nemes Alajos vasöntő, a BM. megyei főkapitányság vezetője Pálkuti Keresztély lakatos, gépállomás igazgató Bogár József bányalakatos, SZMT elnöke Takács László géplakatos, KISZ megyei titkár Lakatos József kőműves, 49-es Építőipari Vállalat Igazgatója Miklós Gyula bányász, intéző bizottsági elnök Papp János bányász, pártmunkás Koller Jánosné gyárimunkás, pártmunkás Schantzl An tál né segédmunkás, a megyei nőtanács titkára Királyi Ernő kisparaszt, a bólyi állami gazdaság Igazgatója Duga József'kőműves, a megyei munkásőrség parancsnoka Földvári János paraszt, tanácselnökhelyettes Kovács József pedagógus, megyei tanács okt. osztály dolgozója Lukács István lakatos, pártmunkás Takács József asztalossegéd, járási tanácselnök Az országos pártértekezlet küldöttei: A tények azt mutatják, hogy az elkövetett hibák ellenére is mezőgazdaság szocialista Laki István Ognyenovics Milán Ambrus Jenő Kelemen László Marenics János Szabó József Bogár József Schantzl Antalné dr. Steinmetz Endre Bertus Imre Légrádi János Az intézd bizottság tagjai: A megyei pártbizottság tagjai közül az alábbi elvtársakat választotta meg az intéző bizottság tagjául: Laki István Ognyenovics Milán Ambrus Jenő Krancz Pál Kelemen László Palkó Sándor Nemes Alajos Bogár József Piegl János dr. Steinmetz Endre Papp János Petőházi Gábor
