Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-28 / 123. szám

»ST MÄJUS 2S NAPLÓ n Az MSZMP Baranya megyei Intéző Bizottságának beszámolója (Folytétás a 2. oldalról) tetni. Rendőr és karhataknis- ta elvtársainknak világosan kell látniok, hogy minden eset, amely nélkülözi a törvé­nyes alapot- komoly károkat okoz, hátráltatja a tömegek bizalmának kialakulását a párt és a kormány iránt. A jövőre nézve az a legfon­tosabb feladat, hogy tovább szilárdítsák a rendőrség po­litikai egységét, fokozzák a felderítő munkát az ellenség soraiban, s javítsák a bizonyí­tó adatok minőségét. Továbbá fokozni kell az állomány po­litikai nevelését és politikai aktivitását, különösen a köz­ségekben dolgoz» rendőr elv­társak között; Kedves Elvtársak! Az ügyészség és bíróság munkájában a november—de­cemberihez viszonyítva van fejlődés. Ezek a szervek no­vember—december hónapban, de még januárban is, egyné­hány személy kivételével el­lenséges és passzív magatar­tást tanúsítottak a forradalmi munkás-paraszt kormánnyal szemben, akadályozták és sza- 1 botálták az igazságszolgálta­tást- az ellenforradalmánok méltó megbüntetését. Párt­tagjaink és dolgozóink részé­ről jogos a felháborodás ezek- ■ kel a szervekkel szemben, li­berális és opportunista maga­tartásuk. miatt. Bár az elején hangsúlyoz­tam, hogy e szervek munká­jában az utóbbi időben , van némi javulás, de még mindig nem töltik be azt a szerepet, amit a proletárdiktatúra álla­ma szánt nekik. Az a feladat, hogy e szervek vezetői és az ott dolgozó kommunisták kö­vessenek el mindent az igaz­ságszolgáltatás osztályjellegé­nek maradéktalan érvényesí­tése érdekében. c) A munkásőrség Kedves Elvtársak’ Engedjék meg, hogy néhány meleg szót szóljak az utóbbi hónapok egyik legnagyobb vívmányáról, a párt fegyve­res alakulatáról, a munkás­őrségről; A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága okulva a múlt hibáiból, tel­jes bizalommal támaszkodik a munkásosztályra és a vele szövetséges dolgozó paraszt­ságra. A legteljesebb biza­lom jeleként a fegyvert, a fegy­veres szervek hivatásos tag­jain kívül a dolgozók leg­jobbjai, a kommunisták kezé­be adta. Ez az intézkedés egyik legnagyobb biztosítéka annak, hogy ebben az ország­ban soha többé nem lesz el­lenforradalom. Megyénkben a munkásőrség azokból az elv­társakból szerveződött, akika legnehezebb időben fegyvert fogtak, karhatalmi szolgálatot teljesítettek, helytálltak az üzemekben, hivatalokban és községekben és méltóvá vál­tak arra, hogy dolgozó né­pünk tisztelettel, szeretettel tekintsen rájuk. Ezek az elv­társak korkülönbség nélkül, áldozatkészen, öntudatosan tel­jesítik szolgálatukat; Arra kérjük a munkásőrség parancsnokait és tagjait, hogy a jövőben is fegyelmezett ma- . gatartást tanúsítsanak, kerül­jenek minden olyan esetet, amely esetleg elhomályosít­hatná a munkásőrség iránti megbecsülést. d) A szakszervezetek • Kedves Elvtársak! Rátérek beszámolónknak ar- * ra a részére, amely a legszé­lesebb munkásszervezetekkel, a szakszervezetekkel foglalko­zik. Mindjárt a bevezetőben szeretném aláhúzni, hogy a szakszervezetek szerepe a pro­letárdiktatúra rendszerében a párt szerei» mellett nélkülöz­hetetlen és döntő, mert a pár- . tonkívüli munkások széles tö- ' Jnegeibe viszik be a marxista- leninista eszmét; az új maga- sabbrendű társadalomért folyó harc akaratát. A mi viszo- hyaink között Magyarországon a szakszervezetek, az üzemi bizottságok rendkívül jelen­leg szerepet. jJátBBOttafc a nagy­üzemek államosításában, a proletárdiktatúra, kivívásában, s napjainkban szerepük nem csökkent, hanem növekedett, amikor a proletárdiktatúra ki­vívása van napirenden. E gon­dolatok szempontjából kívá­nunk néhány problémát fel­vetni a szakszervezetek mun­kájával kapcsolatban. A szakszervezetek felett sem múlt el nyomtalanul az ellen­forradalom. Az ellenség első lépésként önálló szakmai cso­portok létrehozásával szét akarta forgácsolni a szakszer­vezeteket. Számos helyen fel akarták számolni az üzemi bi­zottságokat, tömegesen rágal­mazták és leváltották a kom­munista szakszervezeti funk­cionáriusokat, mert az elmúlt időben szorgalmazták a ter­melést és szervezték a munka- versenyt. — Sajnos voltak olyan üzemi bizottsági veze­tők is, akik maguk is segítet­tek az üzemi bizottságokat szétzülleszteni azzal; hogy az ellenforradalom oldalára áll­tak; Az ellenforradalom támadá­sának másik főiránya a szo­cialista bérezés és a szocialista munkaverseny teljes felszá­molása volt. Ennek a támadás­nak a szakszervezetek nem tudtak ellenállni. Egyes szak- szervezeti funkcionáriusok ma­guk is demagóg módon alátá­masztották ezeiket az ellen­séges követeléseket, sőt jog­talan követelésekkel nyomást gyakoroltak a felsőbb szer­vek, illetve a kormány felé. A politikai konszolidáció, a kormány sikerei a szakszerve" zetek munkájában megyénk­ben is pozitív hatást váltot­tak ki. Kezdték rendezni so­raikat, a legtöbb helyen visz- szahelyezték a leváltott kom­munista szakszervezeti funk­cionáriusokat előbbi beosztá­sukba, s az utóbbi időben a szakszervezeti vezetőségek fi­gyelme kezd az alapvető szak- szervezeti feladatok felé for­dulni. Ma már súlyának megfelelő módon kezdenek foglalkozni a munkások tényleges érdek- védelmével, kezdenek törődni a progresszív bérezés vissza­állításával, a munkafegyelem megszilárdításával, s itt-ott a szocialista munkaverseny meg­indításával; Mégis meg kell mondanunk; hogy ez a munka a szakszer­vezeti vezetőségekben vonta­tottan bontakozik ki, nem tart lépést a más vonalon végbemenő politikai konszoli­dáció ütemével. Az e terüle­ten dolgozó elvtársak egy ki­csit — ne vegyék sértésnek — kívülről szemlélik még ma is a fejleményeket. Ennek oka többek között az is, hogy a kommunisták között nem elég tudatos a szakszervezeti munka fontossága, emiatt nem vesznek részt teljes erejükkel a szakszervezeti munka meg- javításában.­A kommunistáknak meg kel! érteniök, hogy nincs megtiszte- lőbb feladat, mint a pártonkí- vüli munkások közötti polit'- kai szervezőmunka. A szak- szervezet az a hajtószíj, amely összeköti a pártot a munkás- tömegekkel, ezért a kommunis­ták segítsék is hozzá a szak­szervezetet, hogy ezt a nagy­szerű szerepét be is tudja töl­teni. Ezt utasítga/tássaJ, parancs­szóval megvalósítani nem le­het, csak a legszélesebb mun­kásdemokrácia, a tömegek po­litikai felvilágosítása és meg­győzése útján. Ezért minden erővel ápolni, fejleszteni kell a szakszervezeti demokráciát, s a kommunisták ezt a demok­ráciát kihasználva győzzék meg a pártonkívülieket a párt poli­tikájának helyes vonaláról, s így nyerjék meg a tömegek bi­zalmát EMársak! Mint látják, a szakszervezetek előtt nagy fel­adatok állnak. Ezek részben politikai, de nagyrészt gazda­sági jelentőségű feladatok. Melyek ezek a feladatok? Elsősorban ki kell egészíteni és meg kell erősíteni a szak- szervezeti vezetőségeket, egé­szen a bizalmiakig és ellátni őket feladatokkal. Előtérbe keh helyezni a szakszervezeti mun­kában a szervezett munkások érdekvédelmét. A szakszerve­zeti bizottságok bátran éljenek a törvény által biztosított jo­gaikkal és a gazdasági vezetők is tartsák tiszteletben ezeket a jogokat. Másodszor: az erő túlnyomó részét a termelés feladataira kell fordítani, legyőzve azt az álszemérmességet,* ami a szo­cialista verseny körül az utób­bi időben kialakult. Szocializmust építeni, a tö­megek kezdeményezése, szocia­lista vetélkedése nélkül nem lehetséges. Ezért teljes erővel fel kell karolni azokat a kez­deményezéseket, amelyeket bánya- és más üzemeinkben maguk a munkások indítottak el. Bárhogyan is próbálja rá­galmazni az ellenség a szocia­lista munkaversenyt — ebből a versenyből mégis a munkás- osztály kerül ki győztesen. Se­gítse a szakszervezet a ver­seny kibontakozását azzal is, hogy megoldja á verseny nyil­vánosságát és értékelését. e) A Hazafias Népfront Kedves Elvtársak! Néhány szót a Hazafias Nép­frontról. Abból kell kiindulni, hogy országunk lakosságának és így megyénk lakosságának is túlnyomó többsége pártor.- kívüli, akik nem minden kér­désben azonosítják magukat a párt politikájával, bár az alap­vető kérdésekben, mint a jobb- lét megteremtése és a béke megvédése kérdésében ugyan­azt vallják, mint a kommunis­ták. Kádár elvtárs országgyűlési beszámolójában hangsúlyozta — és mi egyetértünk vele —, hogy „a munkás-paraszt szö­vetség a mi államunkban az a politikai alap, amelyen létre­jöhet a szocializmus felépítésé­nek célkitűzésével egyetértő összes rétegek nemzeti össze­fogása.” Megyénkben is el kell ér­nünk azt, hogy a munkások és parasztok alapvető tömegei mellett tömörítsük az értelmi­ségi dolgozókat, de ezen túlme­nően a városi kispolgárság összes haladó elemeit. M egmondhat j ufk őszintén, hogy ez ideig a párt helyi szer­vei kevés segítséget nyújtottak a Hazafias Népfrontnak. Ezen a jövőben javítani keli. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a nőmozgalom helyzetéről. Nőtanácsunk mun­kája még kezdeti stádiumban van, túl sok eredményt eddig még nem mutathatnak fel. Az október—novemberi ellenfor­radalom .megmutatta, hogy a nők társadalmi szerepe sokkal nagyobb, mint amilyen mér­tékben az elmúlt években a nők politikai nevelésével és szervezésevei törődtünk. Az el­lenség felismerte ezt a mulasz­tást, s miután vereséget szen­vedett, Budapesten és Pécsett is, a nőket igyekezett felhasz­nálni provokációs céljainak el­érésére. Ezért kibontakozó nő- mozgalmunkra a nők felvilágo­sítása mellett az a megtisztelő feladat hárul, hogy iskoláin« munkájában a család és iskola egészséges kapcsolatának ki­építéséhez nagy segítséget ad­jon. Nagyon fontos feladat nap­jainkban az, hogy a világszerte kibontakozó békemozgalmat és tiltakozást az atomrobbantási kísérletek ellen megyénkben is felkarolja és kiszélesítse a nő­tanács. Engedjék meg elvtár­sak, hogy a megyei pártbizott­ság nevében üdvözletünket tol­mácsoljam a pécsbányatelepi és meszesi asszonyoknak, akik kezdeményezőleg fordultak a megye és az ország dolgozó asszonyaihoz a tiltakozásra va­ló felhívással. Kívánatos lenne, hogy a kommunisták feleségei belekapcsolód janak ebbe a munkába és segítsék a dolgozó nők közötti szervező, felvilágo­sító munkát. Egyúttal felhív­juk a járási pártbizottságokat, hogy a kibontakozó nőmozgal­mat a legmesszebbmenőkig tá­mogassák. A Kommunista Ifjúsági Szövetségről Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy egy ki­csit részletesebben foglalkoz­zak beszámolónkban a párt másik nagy vívmányával, a Kommunista Ifjúsági Szövet­séggel. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának kezdeményezése lel­kes helyeslésre talált az ifjú­ság legöntudatosabb rétegei­ben, mindenekelőtt a munkás- fiatalok körében. Ennek tulaj­donítható, hogy a K. B. hatá­rozatának megjelenése után alig két hónappal megyénkben is komoly eredményekről szá­molhatunk be. Megyénkben ma 118 KISZ­szervezet működik, több, mint 3 500 taggal. Szervezés alatt áll további 45 szervezet. A KISZ működésének növid ide­je ellenére meg kell állapíta­ni, hogy a pártszervezetek számához viszonyítva kevés a KISZ-szervezetek száma. Főleg a járásoíkra vonatkozik ez. A megye 7 járásában összesen 18 KISZ-szervezet működik, ugyanakkor 114 EPOSZ-szer- vezet. Ez az arány nem kielé­gítő, mert az EPOSZ-szerveze- tek nem képesek betölteni azt a feladatot, amelyet a KISZ- szervezetnek kellene betölte­ni; Véleményünk szerint a KISZ tagság származás szerinti ösz- szetétele kielégítőnek mondha­tó. 70 százalék munkás, 23 szá­zalék paraszt, 2 százalék értel­miség, a többi egyéb szárma­zású. Viszont a diákok és a fegyveres testületek számához képest kevés az üzemi mun­kásfiatalok száma. Ennek okát abban látjuk, hogy egyes üzemi pártszervezetek nem fordítot­tak kellő gondot a KlSZ-szer- vezetek megszervezésére, meg­erősítésére. A jelenlegi KISZ- tagság mintegy 21 százaléka párttag, ami jónak mondható; Jó a KISZ-szervezetek veze­tőségének összetétele is. A tit­károk túlnyomó részt, mintegy 75 százaléka párttag, másik ré­sze pedig pártonkívüli, megbíz­ható, becsületes fiatal. A KISZ eddigi munkájában a fő figyelmet a szervezési munkára kellett fordítani. Most azonban az a feladat, hogy a szervezési munka mellett a po­litikai, termelési, kulturális, sport feladatait is erőteljesen kell segíteni. A rhoszkvai VIT- re való felkészülés céljából létrehoztunk egy megyei VIT- bizottságot. Ebben a bizottság­ban résztvesznek a párt, a szakszervezet, az állami- kultu­rális és sportszervek, valamint a többi ifjúsági rétegszerveze­tek képviselői. Hasonló bizott­ságokat létre kell hozni járási, városi szinten is, ahol még nem működnek ilyen bizottságok. Az előkészítés hátralévő idő­szakát használják fel arra, hogy az ifjúság széles tömegeit vonják be az ifjúság előtt álló feladatok megoldásába. Ebből a célból június 23-án Pécsett megyei ifjúsági fesztivált ren­dezünk, egésznapos kultúr- és sportműsorral, nagygyűléssel egybekötve. Nehezíti a KISZ-szervezetek politikai és szervezeti megerő­södését, hogy a pártalapszer- vezetek egy részében nem vi­tatták meg a Központi Bizott­ság határozatát, amely az if­júsági kérdéssel foglalkozik. Mulasztást követtünk el mi is a megyei •bizottságon, s így a párttagok nagy része nem te­kinti az ifjúság ügyét a párt és társadalmi ügynek. Számos pártalapszervezet vezetősége nem vonta be a KISZ-titkárt a vezetőség mun­kájába. Ez természetesen hát­ráltatja a fiatal elvtársak po­litikai fejlődését és csökkenti aktivitását, Ugyanilyen hibák tapasztalhatók egyes járási pártbizottságok részéről is; A KISZ-nek a kapcsolata a többi ifjúsági rétegszervezettel megfelelő. Az EPOSZ-nak a megyében 114 szervezete van, több mint 2000 taggal. Fő tevé­kenysége a kultúr- és sport­munka. összesen 69 úttörőcsa­pat működik a KISZ vezetésé­vel, mintegy 5 400 taggal. (Szervezés alatt áll azonban ennek kétszerese). Melyek a KISZ legfontosabb közvetlen feladatai? Elsősorban teljes erővel to­vább kell folytatni a KISZ- szervezetek létrehozását és a szervezetek megerősítését az üzemekben, de minden egyéb területen is. El kell látni eze­ket a szervezeteket feladatok­kal, segíteni, tanítani kell a fiatalokat, hogy a KISZ befo­lyása növekedjen a pártonkí­vüli fiatalok körében. El kell érni, hogy a pártszervezetek mellett, ahol lehetséges, min­denütt létrejöjjenek a KISZ- szervezetek. A különböző ál­lami, társadalmi szervezetek­ben dolgozó kommunisták te­kintsék a KISZ ügyét társa­dalmi ügynek ós erejükhöz ké­pest mind anyagilag, mind er­kölcsileg segítsék a KISZ mun káját, A KISZ érje el, hogy a fia­talok kezdeményezően lépje­nek fel a termelés vonalán. A fiatalok lelkesedése nélkülöz­hetetlen abban a nagy feladat­ban, amely a termelés gazda­ságossá való tételében előttünk áll. Kérjük az ifjú kommunis­ta elvtársainkat, ebben a mun­kában nyújtsanak nekünk se­gítsége^ Végül a KISZ erősítésén ke­resztül erősíteni kell az EPOSZ-szervezetekben a kom­munista befolyásig Megyénk gazdasági helyzete Kedves Elvtársak! Az ellenforradalmi esemé­nyek súlyosan érintették me­gyénk ipari termelését. A kü­lönböző — az elvtársak által is jól ismert — okok miatt, ipari termelési tervünket 1956- ban csak 90 százalékra tudtuk teljesíteni, ami azt jelenti, hogy ipari termelésünk színvo­nala az 1954. évi szintre esett vissza. Az ellenforradalom ál­tal okozott termeléskiesés ok­tóber és február között 218 millió forint kárnak felel meg. A legsúlyosabb termelés-ki­esés a szénbányászatnál volt, ahol október és február között 64 000 vagonnal kevesebb sze­net termeltek. A bányáknál és egyéb üze­meinkben a termeléskiesést teljes egészében az ellenforra­dalmárok által szított sztrájkok idézték elő. Az ellenforradal­márok a munkástanácsokon keresztül valósították meg al­jas célkitűzéseiket. A meglévő gazdasági nehéz­ségeinket ezek a munkástaná­csok még fokozták azzal, hogy közel 24 millió forint jogtalan kifizetésére adtak utasítást a vállalatok vezetőinek. A mun­kástanácsok ilyenirányú tevé­kenysége ellen minden üzemi pártszervezetünk felvette a harcot. Ennek eredményekép­pen változások történtek a munkástanácsok összetételé­ben és a termelés megindult. Az első negyedévi tervünket 1956. első negyedévéhez viszo­nyítva 80,5 százalékra teljesí­tettük. Ipari termelésünk fej­lődésére jellemző az ellenfor­radalom után, hogy mennyi­ségben állandóan javul, de a múlt év szeptemberéhez viszo­nyítva az egész megye ipara el van maradva: A megye üzemei április hó­napban a múlt évi szeptembe­ri termelésnek 84 százalékát adták. A Központi Bizottság határozata értelmében ebben az évben el kell érnünk az ipari termelésnek október előt­ti színvonalát. A feladat nagy­ságát mutatja az, hogy a me­gye szénbánya-üzemei április hónapban a múlt év szeptem­beri termelésnek csak 74 szá­zalékát érték el. A mennyiségi termelés mel­lett van fejlődés a munka ter­melékenység emelkedésében, az önköltség csökkentésében, a munka és bérfegyelem betar­tásában. Az elért eredmények mellett azonban komoly hiányosságok is vannak. Ipari termelésünk az első negyedévben nagyon drága volt. Néhány könnyű­ipari üzemtől eltekintve min­den vállalatunk veszteséges volt, pl.: a Pécsi Kokszművek 5 millió forint, a Szigetvári Konzervgyár közel 6 millió fo­rint üzemi veszteséggel zárta az első negyedévet, hacsak a jelentősebbeket említjük; A helyiipari vállalatok ered­ményei jobbak. A helyi- ipar, élelmiszeripari üzemek az első negyedévben nyeresé­get értek el. Ipari üzemeink magas ön­költségét vizsgálva elsősorban a bérköltségek hatalmas meg­növekedésében kell a veszte­ség okát keresni. A Pécsi Szén- bányászati Trösztnél az enge­délyezett 30 százalékos bér­emelés helyett 44,5 százalékos béremelést hajtottak végre. Hasonló a helyzet a Komlói Szénbányászati Trösztnél is és sok más üzemben: Ugyanakkor a béremelések­kel párhuzamosan nem emel­kedett az október előtti szint fölé a munka termelékenysé­ge, hanem lényegesen az alá esett vissza. A Pécsi Szénbá­nyászati Trösztnél, ahol az egy főre eső üzemi teljesítmény április hónapban 106 kg-mal alacsonyabb, mint az szeptem­berben volt, a komlói bányák­nál pedig 79 kg-mal alacso­nyabb. Ennek következtében a termelékenység csökkenése és a bérek emelkedése között 55,5 százalékos különbség van. Te­hát a 30 százalékos engedélye­zett béremelés valóságban 50 —60 százalékot tesz ki$ A munkatermelékenység nö­vekedésének és a bérfegyelem megszilárdításának legnagyobb akadálya az általánosan alkal­mazott órabérrendszer, amely nem egyeztethető össze a szo­cialista bérezéssel; A munka- és bérfegyelem megjavításá­nak, a termelékenység emelé­sének legfontosabb előfelté­tele a teljesítménybérrendszer visszaállítása; Ipari üzemeinknél, különö­sen bányáinknál nagyobb mértékű az anyagpocsékol;«, ami drágítja a termelést, Anyagellátás szervezetlenségé­nek-következtében a bányá­ban 240 cm-es bányafákat el­fűrészelik 1,80 méretre és így 25 százalékos veszteséget okoz- naik. Építőipari vállalataink egy részénél nem vigyáznak kellő gonddal az anyagra, ko­moly értékű anyagok mennek kárba; A kormány biztosítja az 1957-es terv megvalósításá­hoz szükséges anyagot, azon­ban az árualap és vásárlóerő egyensúlyának biztosításához a megadott anyagkereteken belül szükség van a tervek túlteljesítésére. Ezért kell min­denféle anyaggal, de különö­sen az importanyagokkal ■— messzemenően takarékoskod­ni Ipari termelésünk kedvezőt­len helyzetének következmé­nye, hogy indokolatlanul ma­gasak a vállalatok általános költségei. Mindezeknek a ked­vezőtlen tényezőknek követ­keztében az államnak növelni kellett az 1957-es tervben az állami dotációt, s mintegy egy milliárd forintot kell fordítani árkiegyenlítésre a külkereske­delembe kerülő árukra; A fent említett negatív je­lenségeket ki kell küszöbölni, különben az ország eladósodik és a bérek emelésével kiala­kult életszínvonal a jövő év­ben már nem tartható. Emiatt a gazdasági vezetők és a mun­kások folytassanak harcot a gazdaságos termelés megvaló­sításáért. a termelékenység növekedéséért, szigorúan meg­torolva minden mulasztást és rossz szándékú magatartást Megyénk építőipara többet termelt, mint az elmúlt év első negyedévében; Építőipa­runk az ellenforradalmi ese­mények miatt több száz la­kást nem tudott befejezni és átadni. Ezeknek a pótlása ma folyamatban van. Ebben az évben a két lakásépítő válla­latnak Komlón és Pécsett 1990 lakást kell átadni. Ennek ér­dekében jelentősen tovább kell (javítani az építőipari vállalataink munkáját is. Je­lenleg magasak a kivitelezési költségek, túlzott az anyagfel­használás, sok kifogásolni va­ló van az építőiríunka minősé­gében, s nem tartják be a ha­táridőket sem= (folytatás a i. aldaion)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents