Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-28 / 123. szám
2 NAPLÓ 1957. MA JUS VL 'I Az MSZMP Baranya megyei Intéző Bizottságának beszámolója Pártszervezeteink tevékenysége az elmúlt időben (Folytatás az 1. oldalról) Kedves Elvtársak! Pártszervezeteink munkáját megalakulásuktól értékelve, azt kell mondanunk, hogy megfeleltek a követelményéknek. Fő tevékenységük az ellenforradalom szétzúzására irányult (és irányul ma Is), mert tapasztalták, hogy enélkül nem lehetséges politikailag, gazdaságilag konszolidálni helyzetünket. Mindenekelőtt igyekeztek elsősorban a párttagokkal megértetni azt, hogy hazánkban októberben nem másról, mint ellenforradalomról, a , kapitalizmus restaurálásáról ivóit szó. Ennek alapján számításba vették, hogy kik ellen kell a párt- szervezetnek harcolni — olyan elemek ellen, akik az ellenforradalomnak fő szervezői voltak. így indult meg a konkrét politikai harc a gazdasági vezetésbe, a munkástanácsokba, az úgynevezett nemzeti bizottságokba, a szakszervezetbe, a földművesszövetkezetekbe, a ta. nácsokba, stb. bekerült és berniévé aktív ellenforradalmárok ellen. Ez a harc az üzemekben volt a legbonyolultabb, mert ott a pártszervezeteknek saját létjogosultságuk mellett kellett elsősorban agitálniok, de har- colniok kellett a sztrájk letöréséért, a termelés beindításáért is. Ma nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ezt a harcot a kommunisták becsülettel vívták és vívják ma is, de azt is ^Uítani kell, hogy az első időhöz képest a körülmények sokat változtak, a követelmények is megnőttek. Ma már nem elegendő az ellenséges elemek eltávolításának és őrizetbevételének a követelése — bár ez a továbbiakban is feladat — hanem a pártszervezeteknek teljes erejükkel kifelé kell fordulni. A tömegek széleskörű felvilágosítása ....napjainkban 1 a galább olyan jelentőségű, mint november—december hónapokban az ellenség fegyveres, illetve adminisztratív szétverése. Azt a harcosságot, amit a kommunisták egymás között gyűléseiken tanúsítanak, át kell vinni a falusi tanácsülésekre, üzemekben a munkásgyűlésekre, stb. Ma nagy gondot kell fordítani a munka tartalmának megjavítására. A pártszervezetek tevékenységének másik része az alapszervezetek megerősítésére irányult. A tagfelvételek azt bizonyítják, hogy pártszervezeteink megértették annak jelentőségét, hogy miért fontos a párt tisztaságára vigyázni. A gyakorlatban meggyőződtünk arról, hegy a pártot nem elsősorban létszáma, hanem tagjainak odaadása, a proletáriá- tus ügye, a szocializmus iránt teszi elsősorban erőssé, hogy a pártba nem szimpatizánsok kellenek, hanem harcban edzett kommunistáik. Annak ellenére, hogy eredményes volt a pártszérvezetek taglétszámának növelése, mégis meg kell mondani, hogy több helyen hiba csúszott be a felvételeknél. Több helyen a párt- szervezet nem támasztott kellő követelményeket a belépőkkel szemben, máshol szektás hibák jelentkeztek már a kezdeti szakaszban. Elzárkóztak a felvételek elől, kijelentve, hogy „elegen vagyunk, nincs szükség azokra, akik eddig távolmaradtak.” Jól dolgoztak pártszervezeteink március 15., április 4-e és május 1. méltó megünneplésének előkészítésében is. Megfelelő gondossággal válogatták ki a munkásőrségek tagjait, akikre pártszervezeteink méltán büszkék lehetnek. Párttagjainkra jellemző az egység, az egyöntetűség a fő kérdésekben. Egységes párttagságunk a párt és a kormány támogatásában, a proletárdiktatúra érvényesítésében és helyesli a szovjet hadsereg egységeinek jelenlétét hazánkban A pártegységre mindig — de a' mai körülmények között különösen — nagy szükség van, mert az országban végbement ellenforradalmi események sok becsületes embert is megzavartak, akik hamis nézeteikkel feltétlenül hatást gyakorolnak párttagságunkra, A fő kérdésekben tehát egységes párttagságunk, ennek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy ezen a területen nincsenek komoly problémáink. Hol és miben mutatkoznak problémák? Például párttagságunk jelentős része — szerintünk is jogosan — nincs megelégedve azzal, hogy egyes szervek liberálisan járnak el az aktív ei- ienforradalmárokkal szemben. Gyakori eset, hogy kivívják az ellenforradalomban résztvett fizikai munkások eltávolítását, de a felső állami és gazdasági szervek egy része a hatáskörükbe tartozó bűnös elemeket védi és igyekszik átcsoportosítani más területre. így csoportosították át például a Szigetvári Konzervgyár ellenforradalmár főmérnökét Kaposvárra, magasabb funkcióba. A párt munkájának kibontakozását akadályozza egyes pártszervezetekben a személyi ellentét Az ellenforradalom elemei ezt,tudaitosan igyekeznek megrtyergelni, szítani. Napirenden vannak a feljelentések becsületes kommunista vezetők ellen, hogy lejárassák őket. A felsőbb pártszervek részéről ezen kedvezőtlen jelenségek ellen feltétlenül határozottabban kell felvenni a harcot. Éppen ezért a megyei bizottság úgy határozott hogy az intrika ellen a legerélyesebben fel fog lépni. Ezeket a káros jelenségeket azért is fel keli számolni, mert a pártegységet lazítják, elforgácsolják a párt erejét és a tényleges ellenség elleni harc háttérbe szorul. E kérdésnél világosain kell látni, hogy a párttagság egy része bár jóindulatból, de beleesik az ellenség célkitűzéseinek vonalába, amely le akarja járatni, ellenszenvessé akarja tenni a párt-, állami, tanácsi, gazdasági és egyéb vezetőket. Ezzel semmiesetre sem akarjuk elejét venni az építő, jószándékú kommunista kritikának^ A -kommunista kritikát éppen az jellemzi, hogy tárgyi-’ lagos, jószándékú és építő jellegű kritika. Az ilyen kritikából a pártnak csak előnye származik, míg a «megalapozatlan szóbeszéd, amely gyakran rágalmazó jellegű, gyöngíti a kommunisták egységét, gátolja munkájukat Pozitív pártszervezeteink életében, hogy a legfontosabb kérdéseket megvitatják a tagsággal, s így érvényesül a kollektív vezetés, A taggyűlések harcosok, bátrak, nagy segítséget jelentenek a párttagok nevelésében. Pártszervezeteink mostani élete, tevékenysége igazolja, hogy a párt alapját az alapszervezetek alkotják és a munka valóban az alapszervezetekben dől elő Mégis, ha a mai megváltozott helyzetet vesszük figyelembe, azt kell megállapítanunk, hogy párt- szervezeteink munkája kezd elmaradni a követelményektől. Elsősorban ipari üzemeinknél nem folyik megfelelő politikai munka a pártonkívüliek megnyeréséért Kevés üzemi gyűlést, pártnapot tartottunk, főleg a pécsi nagyüzemekben, s ennek tulajdonítható részben az, hogy ezeken a helyeken kevés párttagunk van. Meg kell mondani, hogy gyűlések és pártnapok tartása tekintetében a városi és megyei intéző bizottság sem mutat kellő példát. Gyenge, kezdetleges még üzemeinkben a gazdasági kérdésekkel való törődés, befelé- fordulás, öncélúság tapasztalható. Ezért persze nem az alap- szervezetek felelősek elsősorban, hanem a felsőbb szervek, mert ehhez — a termelés párt- ellenőraéséhez — nem nyújtottak megfelelő segítséget az alapszervezeti vezetőségeknek. A gazdasági kérdésekkel való foglalkozásnak előtérbe kell kerülnie a következő időkben, mert ez az általános konszolidáció nagyon fontos tényezője. Javítani kell -a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták pártirányítását is. Konkrét feladatokkal kell ellátni őket, mert egyes területeken, mint például a nők közötti munkában, rendkívül le vagyunk maradva. Sürgősen létre kell hozni a különböző tömegszervezetekben dolgozó kommunistáik összefogására a pártcsoportokat. 'Nagyon fontos dolog, hogy rendszeresen pártmegbizatáso- kat adjanak, mert mint ismeretes, a párt radikálisan csökkentette függetlenített munkásainak számát. Pártmegbiza- tások adása nélkül a párt vitatkozó testületté válhat és a párttagok puszta szemlélői lesznek az eseményeknek, nem pedig alakítói. Külön gonddal kell foglalkozni a kislétszámú pártszervezetekkel, mert ezek fejlődésben elmaradtak a nagyobbaktól. Ez ma igen fontos kérdés, mert pártszervezeteink zöme tíz főn aluli. Ezek a negatív jelenségek egyúttal megszabják az előttünk álló feladatokat is. A politikai tom eg munka kérdései Elvtáraak! A proletárdiktatúrának elengedhetetlen követelménye, hogy széles politikai tömegbázisra támaszkodjon, hogy a tömegek jelentős része egyetértsen a párt és a kormány intézkedéseivel és azokat cselekvőén támogassa. November után valamennyien tapasztaltuk, hogy nagyon fontos kérdések megoldását követelték a párttagok, azonban a közhangulat még nem tette lehetővé megvalósításukat. Ilyen kérdés volt például az aktív el- leníorradalmárok eltávolítása a hivatalokból és üzemekből, valamint az ellenforradalom által leváltott kommunista igazgatók visszahelyezése. Ezek megoldása húzódott, mert a tömegek kezdetben még nem támogatták a kommunisták követelését. Azok a gyűlés-sorozatok, melyeket a párt az egész országban indított, s amelynek keretében Marosán György elvtárs szinte valamennyi járási székhelyen kommunista aktívát és nagygyűlést tartott, valamint a többszáz falugyű- r lés és pártnap eredményeképpen, amelyeken körülbelül 200 000 ember vett részt, «került a tömegeket mozgósítani, helyes álláspontra vinni. Mindenegyes ilyen gyűlés és pártnap nagy csapást jelentett az ellenforradalmi erőkre és lépést előre a konszolidáció felé* Ezek mellett az eredmények mellett látnunk kell, hogy a tömegek egy része még paszr 6zív, hogy felvilágosító szar vünk még nem hatolt be a tömegek ' minden rétegébe, hogy a pártszervezetek még nem tettek meg mindent, hogy a dolgozók megértsék az elmúlt idők eseményeit és a jövő feladatait. Agitációnk nem elégigé következetesen harcolt a jobboldali opportunista nézetekkel szemben, amelyek egyes kormányrendeletek végrehajtásánál jelentkeztek. Falusi tanácsaink megszilárdítása és' megtisztítása az ellenforradalmi, illetve ingatag elemektől, lassan megy végbe, vagy például a szakszervezetekben liberalizmus és opportunizmus mutatkozik gazdasági kérdéseink megoldásánál. De nem elég következetesen léptünk fel a baloldali szektáns nézetekkel szemben sem. Egyes pártszervezetek és egyes elvtársak adminisztratív intézkedésekkel igyekeztek helyettesíteni a politikai munkát, ezáltal nem közeledtek, hanem ellenkezőleg, elszigetelődtek a tömegektől. Aktívaülésünkön is külön felhívjuk pártszervezeteink figyelmét arra, hogy munkájukban mindenkor vegyék tekintetbe a helyi viszonyokat, sajátos helyzetüket. Megyénkben több. mint százezer nemzetiségi él. Pártszervezeteink egy jelentős részénél^ e területen is fontos feladatai vannak, Itt az ideje, hogy megvizsgálják, mit tettek a nemzetiségiek helyzetének javításában, jogaik érvényesítésében. Ideológiai téren is van némi előrehaladás, de még napjaink ban is sok zavaros, tisztázatlan kérdés uralkodik párton- kívüld tömegeinkben. Az utolsó pár év, de különösen az ellenforradalom időszaka ideológiai téren olyan rombolást végzett társadalmunkban, ezen belül is különösen egyes rétegekben, mint az értelmiség, kispolgárság, ifjúságunk egy része, hogy nem' reménykedhetünk túl gyors sikerekben. Nagyon szívós munkát kell kifejteni, hogy például a hazug, álhazafias, burzsoá- nacionalista nézetek helyett a tömegekben megerősödjön a szocialista hazafiság érzése. Az ellenség most is azon fáradozik, hogy fenntartsa a nacionalizmust, antiszemitizmust, a nemzeti kommunizmus antimarxista jelszavát, a kommunizmus csődjéről fecseg, azért, hogy hátráltassa, akadályozza szocialista építőmunkánkat. Sajnos ezek a burzsoá nézetek egyes párttagjainkban sem maradtak hatástalanul. Miben nyilvánulnak meg ezek a nézetek? A nacionalizmus a szovjet- ellenességben, a szovjet csapatok itteni tartózkodásának helytelenítésében, más népek, különösein a szocialista országok népeinek lebecsülésében és az ellenforradalom valamiféle nemzeti forradalomnak való minősítésében. Pártunk sokat tett ezeknek a hamis nézeteknek az eloszlatásáért, elismerésünket kell kifejezni a helyi sajtó és rádió e téren végzett munkájáért, de látnunk kell, hogy a munka nagyobbik része meg előttünk áll, s ennek érdekében fokoznunk kell nemcsak a tö- megagitációt, hanem el kell érni, hogy minden kummunis- ta agitátor legyen a saját munkaterületén, baráti és családi körében. Mindenekelőtt a munkás- osztály és a dolgozó parasztság soraiban kell folytatnunk a felvilágosító munkát. Különösen fokoznunk kell agi- tációnkat gazdasági feladataink megoldására, mert ettől függ eddigi eredményeink megszilárdítása és további sikereink biztosítása. Kedves Elvtársak! Tekintettel arra, hogy az értelmiségről, de különösen a pedagógusokról az utóbbi időben sok szó esett, ezért szükségesnek tartjuk, hogy erről a kérdésről itt a megyei pártaktíván részletesebben beszéljünk. Az ellenforradalom romboló tevékenysége nagymértékben kihatott megyénk és Pécs kulturális életére is. Az ellenforradalom és az azzal egységes folyamatot alkotó ideológiai előkészítés éppen ezen a területen okozta talán a legtöbb kárt. Az ellenforradalom megakasztotta a megye kulturális tevékenységét, körülbelül egyhónapos kiesést okozott az iskolai munkában és szétbomlasztotta azokat a szervezeti formákat, szakköröket, művészeti csoportokat, stb., amelynek keretében a népművelés dolgozott. Még nagyobb azonban az a kár, amelyet az ellenforradalom a pedagógusok és a népművelés dolgozói között ideológiailag okozott. Voltak olyan pedagógusok, akik aktív részvevői voltak az ellenforradalomnak. Tíz olyan pedagógus volt az eddigi vizsgálatok után megyénkben, akiket őrizetbe kellett venni. Elég nagy azonban azoknak a városi és vidéki pedagógusoknak a száma, akik az ellenforradalom által életrehívott „forradalmi nemzeti bizottmányokban" és munkástanácsokban resztvettek. Különböző népellenes csekedetekért az állami szervek 106 pedagógus ellen indítottak fegyelmi vizsgálatot. Ezeknek nagy részük volt abban és felelősek azért, hogy egyes iskolákban elégették az orosz tankönyveket, leverték a köztársasági címert, meggyalázták 4 nemzetköziség jelképét: a vörös csillagot és a vörös zászlót. A klérus helyeselte, és ahpl tudta, hol nyíltan, hol burkoltan, segítette is a diákság ellenforradalmi cselekedeteit. Nem lenne azonban helyes, ha általánosító megállapításokat tennénk a pedagógusokra, ennek ellenére sem. Külön kell szólni arról, hogy a pedagógusok között is voltak szép számmal, akik híven kitartottak kommunista meggyőződésük mellett, akiket az ellenforradalom idején üldöztek és meghurcoltak. Ma már az iskolákban rend, nyugalom van. A minisztérium rendelet« alapján sikerült rendet teremteni a vallásoktatás kérdésében és több helyen szép számmal tanulják már a tanulók az orosz nyelvet. Megindult a népművelési munka a községek többségében. Az eredmények mellett látnunk kell azt is, hogy művelődési életünkbén nagy hiányosságok mutatkoznak. Például a színházak, köztük a Pécsi Nemzeti Színház műsorpolitikája egészségtelen, eltorzult az olcsó, nívótlan szórakoztatás, a polgári szellem irányába. A haladó szellemű darabok mellőzése tapasztalható, amin illetékes szerveinknek változ- tatniok kell. Nem jobb a helyzet a falusi színjátszás terén sem, ahol az igénytelen, az élet valóságát meghazudtoló népszínművek terjedtek el. E téren nagy szükség van a meggyőző munkára, — de ha kell, az adminisztratív eszközök alkalmazására is. Feladatunk az, hogy rövid időn belül befejezzük a művelődési alkalmazottak és pedagógusok felelősségrevonását III. az ellenforradalmi cselekményekért és ezzel elősegítsük, hogy az értelmiség egészsége« elemei elhatárolják magukat az ellenséges elemektől, másrészt, hogy a jószándékú emberek minél hamarabb megnyugodjanak. Az iskolai oktató, nevelő munka, valamint a népművelési tevékenység eredményességének fokozása megköveteli, hogy megjavítsuk a politikai munkát a pedagógusok között. Ennek érdekében már idáig is több értekezletet és ankétot tartottunk a pedagógusok számára. Leszögeztük, hogy a jövőben a leghatározottabban fogunk fellépni a kulturális életben megnyilvánuló revizionista nézetek ellen, amelyek támadják a párt és állam irányításának szerepét a kulturális életben és polgári liberális demokrata kultúrpolitikát követelnek. Ezek azok a feladatok elvtársak, amelyeket a közoktatásban és a kulturális munkában a jövőben szem előtt kell tartanunk. Szólnunk kell néhány szót a műszaki értelmiségről, amely réteg megyénkben nem kis számot tesz ki és nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy jó vagy rossz munkájuk kihatással bír. Az értelmiségnek ez a része, amely közvetlenül résztvesz a termelésben vagy a termelés irányításában, kisebb mértékben esett áldozatul az ellenforradalmi uszításnak és demagógiának. Éppen emiatt sokkal hamarabb megtalálta a helyes utat. Közülük számosán résztvettek az ellen- forradalmi bandák fegyveres szétverésében, üzemeink megvédésében és nagy erőfeszítéseket tettek, a termelés elindítása érdekében. Jórészt nekik köszönhetjük, hogy megyénkben is viszonylag gyorsan helyreállt a normáljs munka. Különösen kiemelkedő munkát végeztek bányász műszaki vezetőink, akiknek itt a megyei pártaktívaértekez- leten mondunk dolgozóink nevében köszönetét, egyúttal kérjük, hogy a jövőben fokozva erőfeszítéseiket, segítsenek megvalósítani » gazdaságos termelést, Néhány szó az állami szervekről és tömegszervezetekről Az októberi-novemberi ellenforradalmi események következtében előállott űj helyzetben valamennyiünk előtt világos, hogy az állami szervek és tömegszervezetek szerepe megnőtt. A régi helytelen gyakorlat az volt, hogy mindent maga a párt igyekezett megoldani. Korlátozott hatáskörrel működtek ezek a szervezetek, éppen ezért napjainkban az a feladat, hogy helyes hártirányítással és ellenőrzéssel növeljük hatáskörüket, önállóságukat, s egyben felelősségüket is, mert csak így tudják betölteni szerepüket, a) Tanácsok Tanácsvonalan az akadályozta a konszolidációt, hogv a tanácstitkárok nagy része behódolt az ellenforradalomnak, s a vb.-elnökök egy része is ingadozott A megyei intézőbizottság a megyei tanáccsal egyetértésben a racionalizálás folyamán az ellenséges és ingadozó elemeket eltávolította a tanácsapparátusból. Ennek következtében a tanács munkája jelentősen megjavult. Mint kiemelkedő eredményt kell megemlítenünk a falun végrehajtott földrendezést, a tsz-ek megszilárdítását, vagyoni helyzetük rendezését, az adófizetés megjavítását stb. Meg kell említeni, hogy a tél folyamán megtartott községi tanácsülések nagymértékben hozzásegítették dolgozó parasztságunkat tisztánlátásának kialakulását. A konszolidáció azonban nem mindenhol egyformán gyorsan és sikerrel ment végbe. Vannak még lemaradt területek, ahol a tanácsi munka hiányos és nem megfelelő, ahol a racionalizálást nem hajtották végre elég következetesen. Ilyen például Sásd, Szigetvár, a pécsváradi járási tanács és néhány községi tanács. Ezt a munkát az is akadályozta, hogy egy-két helyen a vezetés — mint pl. Szigetvárait .— nincs megoldva. Az elvtársak a heszámoló más részében hallották, hogy hibák vannak a párttagok arányszámát illetően a tanácsi funkcionáriusok között. Éppen ezért alá kell húznunk, hogy a tanácsok csak úgy tölthetik be feladatukat, mint az állam- hatalom helyi szervei, ha soraikban kivétel nélkül a népi demokrácia következetes hívei vannak és ha a kommunisták aránya a jövőben jelentősen megjavul. Tovább kei] tehát erősíteni minden fokon tanácsi apparátusunkat tehetséges, politikailag szilárd káderekkel, s ezen keresztül növelni a tanácsi szerveknek a tömegekkel való szoros kapcsolatát és együttműködésé*. b) Rendőrség, karhatalom, ügyészség, bíróság Meg kell állapítanunk elvtársak, hogy a karhatalom, a rendőrség a novemberi—decemberi nehéz napokban szilárdan állt a munkáshatalom mellett. A szovjet csapatokkal együttműködve sikeresen vett részt az ellenforrada’om szétverésében, a fegyveres bandák megsemmisítésében, a közrend és a közbiztonság helyreállításában. A harci időszak alatt a rendőrség állományából a gyáva, ingatag elemeket eltávolították, s megerősítették az állomány harci készségét. Rendkívül jelentős eredmény, hogy rendőrségi és karhatalmi szerveink szigorúan a szocialista törvényesség alapján járnak el az ellenséggel szemben. Az egyesek részéről történt kisebb kilengéseket, amelyeket az ellenség tudatosan felnagyít, igyekszünk teljesen megszűnj (Folytatás a 3. oldalon.) \ / L
