Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-28 / 123. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM ARA: 30 FILLÉR KEDD, 1937. MÄJUS 28 mmtwwimwMwwwwMMMt jiMiMiiHimnrttMKmRttAu* Mai számunkban:--------------------------------------------- —- | « A Szovjetunió kormányküldöttségének tárgyalása a magyar kormánnyal, a Magyar- \ országon tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetéről (5. o.) m 9 n proletárdiktatúrának elengedhetetlen követelménye, hogy a tömegek jelentős része egyetértsen a párt és a kormány intézkedéseivel és azt cselekvőén támogassa- Vasárnap délelőtt kommunistákkal tel t meg a volt tiszti klub nagyterme. Kommu­nista: vezetők, a pártszervezetek választott küldöttei gyűltek össze, hogy megvitassák a megye, életének időszerű Icérdéseit, megállapítsák, hol tartunk ma és merre kell halad­nunk, A pártmunka egy hősi időszaka ért véget ezzel a pártaktiva-értekezlettel, s egy új, nem kevésbé hősies időszak vette kezdetét, amelyben azonban már nem a fegyvereké a döntő szó, hanem a szerszámoké, a teremtő, alkotó munkáé. Az eddigi időszak szellemét a november 4-én a Szovjetunió segítségével le vert fegyveres ellenforradalom meg-megújuló támadásainak kivédése, a kommunisták aktív, harcos fellépése, az ellenforradalom gócaira irányított politikai össztűz jellemezte. Most azonban egyre inkább a békés építés feladatai kerülnek előtérbe. A két időszak közötti for dulópont hangulatát tükrözte ez az aktíva­értekezlet. Ambrus Jenő elvtárs rövid elnöki megnyitója után Laki István elvtárs, az MSZMP Megyei Intéző Bizottságának elnöke emelkedett szólásra, s ismertette a megyei bizottság, beszámolóját. A megyei intéző bizottság beszámolója A most lezárt időszak főbb politikai kérdései Tisztelt Pártaktíva! Kedves Elvtársak! 1956. november 4-én né­pünk örök barátja, a Szovjet­unió segítségével, a proletár­in ternacionalizrmis érvényesí­tésével levertük hazánkban az ellenforradalmat. Hálával és köszönettel emlékezünk meg mindazokról, akik segítettek megvédeni és talpra állítani drága 'hazánkat, a Magyar Népköztársaságot, örök dicső­ség 1 az ellenforradalom elleni harcban elesett hősöknek. Elvtársak! Mai pártaktívánkon az el­lenforradalom felszámolásá­ban, gazdásági és politikai életünk megszilárdításában megyénkben fontos szakaszt zárunk le és harcokban meg­erősödve, a Központi Bizott­ság és kormányunk útmutatá­sai álapján hosszabb időre újból megszabjuk feladatain­kat. , Engedjék meg, hogy a me­gyéi intéző bizottság nevében rátérjek azokra a fontos poli­tikai és gazdasági kérdések­re,. amelyek az októberi—no­vemberi ellenforradalom ide­je alatt és az azt követő idők­ben megyénket jellemezték. Az ellenforradalom előké­szítése • megyénkben hason­lóan az országoshoz,' a párt­egység bomlasztásával kez­dődött. A Petőfi-kör felszóla­lásaiból és az Irodalmi Újság­ból táplálkozó értelmiség egy csoportja, köztük egyes párt­tagok is, támadást intéztek a párt, a pártvezetés és a Szov­jetunió ellen. Igyekeztek, szembeállítani a tömegeket a párttal és bizalmatlanságot kelteni a vezetéssel szemben. A légi pártvezetés hibájából sikerült eszmei zűrzavart elő­idézni a, párttagok és párton - kívüliek soraiban, ami az el­lenforradalom ideje alatt még- inkább fokozódott. Az ellenség céljait álhaza- íiás, nacionalista jelszavakba burkolta és rágalmak özönét zúdította a pártra és a Szov­jetunióra. Előtérbe az ifjúsá­got tolták és használták fel eszközül aljas céljaikra. Amíg az előkészítés idősza­kában a párt vezetőszerepét igyekeztek aláásni, tagadni, addig az ellenforradalom ide­jén a párt teljes felszámolá­sára, a párttagok fizikai meg­semmisítésére törekedtek. Az ellenforradalmi nézetek kiala­kításában, terjesztésében nagy szerepük volt az imperialis­táknak, a „Szabad Europa’1 rádiónak. Az ellenséges kate­góriák mellett megyénkben is élenjártak a kispolgárok, a deklasszált elemek, a Nagy Imre és Losonczy-csoport, hí­vei. A magyarországi ellenforra­dalmi cselekmények részei voltak annak a «agy és álta­lános imperialista támadás­nak, amelyet nemzetközileg a szocialista tábor, a kommu­nista pártok ellen indítottak. Ezek az aljas kísérletek, mint tudjuk, kudarcba fulladtak és a jövőben is kudarcra vannak ítélve; Tisztelt Pártaktíva! November 4. után a szovjet fegyveres erők, karöltve az újonnan megalakult karhatal­mi erőkkel, rövid idő alatt felszámolták az elleníonradal-, mi fegyveres banditáikat és megteremtették a rendet az egész megyében. Áz ellenforradalmi fegyve­res bandák szétverése után az ellenség célja az volt, hogy minél tovább fenntartsák a zűrzavart és bizonytalanságot, továbbá fenntartsák a kommu­nistaellenes hangulatot. A párt újságjait elégették, fe­nyegető leveleket írtak a rá­diónak, tüntetéseket szervez­tek, előtérbe tolták a nőket és a gyermekeket. Folytatták a szovjetellenes uszítást. Mind ezek ellenére a párt hangja egyre erősödött, a párttagok mind többen fegyvert ragad­tak, ennek eredményeként de­cember elejére annyira meg­erősödött a karhatalom, hogy a szervezett tüntetéseket a szovjet egységek beavatkozá­sa nélkül teljesen szétverték. A munkástanácsokba, ke­vés kivételtől eltekintve huli­gán és ellenséges, demagóg elemek kerültek, akik fő gond­ja a sztrájk megszervezése és folytatása volt és terror alatt tartották azokat az embereket, akik tudták és érezték, hogy a fizetett sztrájk katasztrófá­ba sodor bennünket és dol­gozni akartak. A tömegek je­lentős része bizalmatlan volt a kormány iránt és még nem volt erős párt, amely ezt el­lensúlyozni tudta volna. Te­hát mindenekelőtt az volt a feladat ebben az időben, hogy újjászervezzük a pártot és megindítsuk a normális éle­tet, a termelést, és helyreál­lítsuk a törvényes rendet, örömmel számolunk be arról,, hogy ezt a feladatot a kom­munisták áldozatkész munká­jával, a dolgozók növekvő tá­mogatásával, a megyei; váro­si, járási bizottságok vezetésé­vel eredményesen megoldot­tuk. A pártéletben és a tömeg­hangulatban megyénkben de­cember 9-én következett be fordulat. Az újjáalakult párt, az MSZMP aktívaülést tar­tott, amelynek előadója Ma­rosán György elvtárs volt. Az aktíván elhatároztuk, hogy kivonulunk az utcára és hitet teszünk a munkás-paraszt kormány és a párt mellett és tüntetünk az eílenfomradalom ellen. A tüntetésen ezer kommu­nista vett részt, Marosán elv­társsal az élen., akiknek az utcán való megjelenése, bá­tor harckészsége megdöbben­tette és megfélemlítette az ellenséget. Ezzel a felvonulás­sal a kommunisták visszafog­lalták az utcát az ellenforra- dalmáróktóL Ez a lelkes és harcos - de­monstráció az egész megye politikai életére kihatással volt A kommunisták vissza­nyerték önbizalmukat kilép­tek a félillegalitásból. hozzá­fogtak a párt újjászervezésé­hez és hangot adtak a párt szavának. A -Dunántúli Napló december 11-i száma úgy em­lékezik meg e napról: „Minő­ségi változás, gyökeres válto­zás következett be Pécsett va­sárnap délelőtt. A földre kényszeritett, ■ lábbal tópart, ezernyi sebből vérző párt újra talpra állt. Zászlót bontott é6 egyre növekvő tömegeivel fel­tartóztathatatlanul elindult a szocializmus útján“; A fenti események politi­kailag hatottak a járások felé. Siklóson például a kommunis­ták ugyancsak kivonultak tün­tetni az ellenforradalom el­lem De a falusi kommunisták a passzivitásból és tétlenség­ből lényegében akkor léptek ki, amikor Marosán elvtárs gyűléssarozatot tartott a járá­si székhelyeken. Ezt mondhat­juk el a bányászokról is. A komlói és péesszabolcsi aktí­vaülés után egyre több mun­kás győződött meg a sztrájk káros voltáról és mind keve­sebben beszéltek a sztrájkjog­ról. A leszálló bányászok lét­száma mapról-napra emelke­dett és a széntermelés is nőtt. Ebben a harcban a komlóiak jártak az élen, ott a párt ha­marabb talpraállt és befolyá­sát érvényesítette. A járási székhelyeken tar­tott gyűlések után ldssé fel­lendült a szervezés mellett az agitációs munka, a pártszerve­zetek falugyűlésen; pártnapo- kon, tanácsüléseken ismertet­ték a párt politikáját és ver­ték szét a különböző ellen­forradalmi nézeteket. Érmek eredményéképpen a tömeg­hangulatban változás történt és az ellenforradalmi agitáció fokozatosan visszaszorult. A párt politikája iránt az érdek­lődés ugrásszerűen megnöve­kedett. összegezve tehát a tö­meghangulatban fordulat kö­vetkezett be a párt javára. Elvtáasak! Május 1. megünneplése a fő­városban, az egész országban és itt megyénkben azt mutat­ta, hogy az utóbbi néhány hó­nap alatt hatalmas utat tet­tünk meg a konszolidálódás útján. Úgy gondoljuk, nem érdemtelen összefoglalni — ha röviden is — ennek okait. Az ellenforradalom fegyve­res leverése után mindenek­előtt a Szovjetunió, Kína és a többi népi demokratikus or­szág hatalma® segítséget nyújr tqtt nemcsak politikai, erköl­csi vonatkozásban, hanem gaz­daságilag is. Ez az önzetlen, testvéri segítség. különösen, amit a Szovjetuniótól kap­tunk, méltó válasz és csapás volt az ellenség számára, amely meg akarta bontani a szocialista tábor egységét. Ez különösen akkor jutott kifeje­zésre, amikor a magyar—szov­jet tárgyaláson a szovjet kor­mány igazi barátként kb. egy- milliárd rubel adósságunkat elengedte és olyan nagyösz- szegű kölcsön folyósítását biz­tosította, amelynek visszafize­tését csak 1960-ban kell meg­kezdenünk; De a konszolidációhoz — kedves elvtánsak — az is nagy ban hozzájárult, hogy a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány, élén Kádár János elv* társsal,’ olyan politikát folyta­tott és folytat, amely a széles dolgozó rétegek tetszésével ta­lálkozott. Miben áll ez a politika? Abban, hogy ez a politika szilárd marxista—leninista po­litika, amely számbaveszi a tömegek igazi érdekeit, Leszá­mol az ellenforradalommal, az opportunizmussal, a régi szek­tán® hibákkal és biztos kézzel vezeti az országot a szocialis­ta társadalom megvalósítása felé. Pártunk Központi Bizott­sága bizton számíthat Baranya megye több, mint tízezer kom­munistájának helytállására, áldozatkészségére e helyes po­litika végrehajtásában. A gyors konszolidáció nem csupán belső ügyünk, hanem csapás az imperialisták ter­vedre, melyeknek az volt a leg­főbb céljuk, hogy új tűzfész­ket gyújtsanak Közép-Európá- ban és rést üssenek a szocia­lista országok egységén. Kon­szolidációnkkal úgy érezzük, hogy hozzájárultunk a nem­zetközi munkásmozgalom és a kapitalista országok kommu­nista pártjainak tevékenységé­hez és tömegbefolyásának erő­södéséhez. Erősödésünk és előrehala­dásunk belső jelentősége ab­ban áll, hogy hatalmas csa­pást mértünk a Nagy Imre— Losonczy-féle áruló csoport antileninista nézeteire és erő­teljesen szilárdul az igazi nem­zeti összefogás, amely az or­szággyűlés időszaka alatt a széles néprétegekben mutat­kozott. Az ellenforradalom le­verésével megvédtük szocia­lista vívmányainkat, amelyek­kel biztosíthatjuk a széles dol­gozó rétegek számára a jobb életlehetőségeket. Ezzel széle­sítjük és erősítjük a proletár­diktatúrát, amely erős diktatú­ra az ellenség felé, de széles demokratikus jogokat biztosít a dolgozó nép számára. Ezek a vívmányok és kezdeti ered­mények azonban nem jogosí­tanak fél bennünket elbizako- dásra, mert még sok nehézség­gel kell megküadenünk. n. Pártunk egészségesen fejlődik Kedves Eivtársak! Most áttérek a párt újjászer­vezése néhány tapasztalatának ismertetésére. Az ellenforra­dalmi események során párt- szervezeteink és pártbizottsá­gaink dezorganizálódtak, szét­hullottak. November 4. után mostoha körülmények között' kezdődött meg a párt sorainak rendezése, az MSZMP-szervezetek létre­hozása megyénkben. A párt­szervezés munkáját nehezítette a helyi fegyveres ellenállás és a rossz politikai légkör, vala­mint az, hogy a kommunisták legjobbjai fegyveres szolgálatot teljesítettek — mivel az adott helyzet ezt követelte meg. December elején még csak 1100 párttagunk volt, akiknek a száma április elsejére 7700-ra nőtt. Áprilisban a viszonylag gyors konszolidáció és a május 1-i átigazolási határidő hatá­sára nagyobb méreteket öltött a párttagok számának növeke­dése. így május elején me­gyénk párttagjainak száma már több, mint tízezer, ami a régi MDP tagság 41 százalékának felel meg. Ezzel a több, mint tízezres létszámmal megyénkben is létrejött tehát a marxizmus— leninizmus talaján álló mun­káspárt egyik szilárd bázisa, amelynek tagjai egységesen tá­mogatják pártunk Központi Bizottságát és a pártunk irá­nyítása alatt álló kormányt az ellenforradalmárok elleni harc­ban, a szocializmus építésében. Fontos azonban annak a meg­vizsgálása, hogy a párttagok a népgazdaság különböző terüle­tein hogyan helyezkednek el. A pécsi nagyüzemekben és az állami gazdaságokban a párttagság viszonylagosan ala­csony száma nagyon fontos po­litikai 'kérdés. Ez a lemaradás, amely a pécsi nagyüzemekben és az állami gazdaságokban mutatkozik, súlyos hiba, össze­függ a párt jellegével, mert a Magyar Szocialista Munkás­pártnak elsősorban a munká­sok pártjának kell lennie. Külön meg kell említeni, hogy a járási székhelyeken ál­talában nem kielégítő {Jártszer­vezeteink helyzete. Egyrészt alacsony taglétszámúak, más­részt politikai tevékenységük is elmaradottabb sok községi alapszervezeténél. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása is igen fontos dolog, mert a járási székhelyek politikai helyzete nagy hatással van a járás községeinek politikai ál­lásfoglalására is. A megyei, városi, járási, ke­rületi és községi tanácsok ap­parátusában dolgozó funkcio­náriusok és alkalmazottak ösz- szetétele nem megnyugtató, kü­lönösen, ha abból indulunk ki, hogy ez az apparátus a prole­tárdiktatúrának államigazga­tási szerve, és hogy a követ­kező időkben igen megnő a közvetett módon való pártirá­nyítás jelentősége. Az összeté­tel arra is magyarázatot ad, hogy helyenkint miért olyan nagy a kispolgári befolyás ér­vényesülése államigazgatási szerveinkben. Nem kielégítő szerintünk a tanácselnökök párttagsági aránya sem. A járások és a járása' jogú városok területén működő 104 bírósági dolgozó közül mind­össze nyolc tagja pártunknak. Ez az összetétel is magyaráza­tot ad a több helyen előforduló liberális ítéletre, arra, hogy több helyen bíróságunk elvesz­tette osztály jellegét, azt, hogy a proletariátus osztálybírósága. Némileg javult a pedagógu­sok között is a párttagok szá­ma. A járásokban és a járási jogú városokban az 1648 nevelő közül 71 párttag. A következő időkben a pedagógusok között is növelni kell a párt befolyá­sát, mert a pedagógusok egész­séges megvártak megnyerése ügyünket feltétlenül előbbre fogja lendíteni, Megvizsgáltuk néhány %mto- sabb helyen az iparban a mun­kástanácsok elnökeinek össze­tételét, s elmondhatjuk, hogy pártszervezeteink politikai har­cainak meg is mutatkozik az eredménye — elsősorban a bá­nyaüzemeknél. A pécsi szén­bányák négy aknája munkás­tanácsának elnöke mind párt­tag A komlói szénbányák hét aknája munkástanácsának el­nöke közül öt tagja pártunk­nak. A legrosszabb az összeté­tel a pécsi nagyüzemeknél, ahol tíz munkástanácselnökbő! csak három párttag. A munkástanácstagok között a *párttagság aránya nem kielé­gítő, egyes üzemekben pedig tarthatatlan, annak ellenére, hogy az előző állapotokhoz ké­pest jelentősen sikerült előre­menni ezen a területen. Milyen párttagságunk össze­tétele? Párttagságunk 81 százaléka férfi és 19 százaléka nő. Az a tény, hogy kevés női pártta­gunk van, összefügg a nők kö­zötti politikai munka gyenge­ségével. Az MSZMP-tagok kor­szerinti megoszlása jónak mondható. Származás szerint is egészségesen fejlődik párttag­ságunk. A munkásszármazá- súak 64.5 százalékát teszik ki tagságunknak. Egészségesen csökkent az alkalmazotti év egyéb' származásúak száma. A jelenlegi foglalkozás sze­rinti megoszlást vizsgálva ,s pozitív képet kapunk. A mun­kások a párttagság 62 százalé­kát teszik ki, ami jónak mond­ható. A paraszti foglalkozású párttagság 15 százalék. Az ér­telmiségiek és alkalmazottak aránya körülbelül azonos azzal, ami az MDP-ben volt. Elmond­hatjuk, hogy párttagságunk egészségesen fejlődik, mert a párt soraiba a város és a falu legöntudatosabb és legegészsé­gesebb elemei kerültek be. A párttagság egészséges ösz- szetétele mellett azonban vari néhány figyelmeztető jel szá­munkra, amelyek mellett nem mehetünk el közömbösen. Ilyen figyelmeztető az, hogy az MDP- ben megyénk területén közel 8000 olyan párttag volt, aki 1945-ben lépett a pártba. Ezek közül azonban csak 3298 kérte az MSZMP-be való átigazolá­sát. Ilyenformán a párttól tá­volmaradt körülbelül 4500 olyan volt MDP tag, aki a legnehe­zebb időben is kiáll! a párt mellett. Érdemes volna pártbizottsá­gainknak saját területükön megvizsgálni, elsősorban Pé­csett, mi az oka annak, hogy ezek az eivtársak távol marad­tak a párttól. Jelenlegi 10 206 főnyi párt­tagságunk 563 alapszervezeti hez tartozik. (Folytatás a 2. oldalon^ bí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents