Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-24 / 120. szám
1951 MÁJUS 24 NAPLÓ 3 Egységes, erős gazdaságvezetést István-aknán! Ne tűrjük... Levelet adtam fel a vilii-1 nyl vasútállomáson. A be-i úrkezd vonat utasai közötti pillantottam meg Ojüs Sán-i dór régi barátomat, elvtár-1 samat Találkozásunk örö-1 mére betértünk a restibe,' hogy egy pohár sör melletti elbeszélgessünk. Egyszercsak1 nagy nevetésre lettünk fi-1 gyelmesek. A söntés mel-1 lett vicceket meséltek. De1 micsoda mondatok hangzót-< tak Itt el! Wolf Sándor, a1 villdnykövesdi téglagyár1 égetdmestere sületlen, re-1 akciós viccével sértette a1 Magyar Népköztársaság cl-' morét. Az ellenség már visszahd-, röilott, nem támad nyíltan., Más formát választott. ( Gyártják a hazug, tartalmat-, lan, rágalmazó vicceket., Akik nem éreznek kellő fe-, lelősséget hazájuk és népük { Iránt, azoknál ezek a viccek i talajra találnak. így aztán i szórakoztató „csemegédként i továbbítják a bűnös a*yter-i múkeket Az Ilyen vlccmcsé-1 lök, akár tudatosan vagy tu-1 datlanul az ellenség hálójá-i ha keverednek. Egyesek' szájtáti módon hallgatják a 1 reakciós tréfákat, melyek a< proletárhatalmat Igyekeznek' lejáratni, nevetségessé tenni.1 Ebből is láthatjuk, hogy vl-1 gyáznunk kell a proletárha-1 tatomra, a nép hatalmára,1 mint a szemünk világára. | Aki pedig gúnyt űz belőle,, azt érje utói az őt megillető, sorsa. ? GREINER MARTON i Pócsa. I ünnepre készülnek; a zalátal fiatalok. Május 26-1 án, vasárnap alakítják meg ai KISZ-szervezetet. Ebből az al-i kálómból rendezik meg a sza-i badtéri majálist, ahol a kör-i nyék legjobb népi zenekaraié szórakoztatják a vendégsere-1 get. Délután a kultúrházban a' „Verdi“ 'című filmet vetítik,' ezután kezdődik a tombolajá-i ték. Késő estig táncolnak, szó-' rakoznak a fiatalok, közben' jóízűen fogyasztják a drávai' halból készült halászlét. Az ellenforradalmi ■Wúw ■ ri«i ii'. i —■" ■' ■'■■ ■«■ i ■■ im» S5 események fejetetejére állítot- tak sokmlndent István-aknán te. Persze azóta sok minden történt Hónapról-hónapra emelkedik a termelés és komoly mértékben csökkentették a termelés költségeit te De vgn az ellenforradalmi eseménynek néhány öröksége, amely fékje a további kibontakozásnak, szétforgácsolja az •rőket, és tervszerűtlenné teszi a munkát , Az ellenforradalom előidézte bizalmatlanság még mindig él a* emberekben, Gyanakodva néznek azokra a dolgozókra és műszaki vezetőkre Is, akik megtévedtek, Sokan voltak olyan nők, akiknek osztályhelyze- tüknól fogva semmi érdekük nem fűződött ugyan az ellenforradalomhoz, vagy sztrájkhoz, mégis valamilyen oknál fogva szembenáll tak azokkal, akik helyesen ítélték meg az akkori helyzetet. Egyszóval Jó- néhányan akadtak olyanok, akiket elkapott az ellenforradalom szennyes áradata, és egy Ideig vonszolta te őket? Tagadhatatlan, volt köztük a proletárdiktatúrának megátalkodott ellensége te De ezek felett a törvény ítélkezett. Látni kell azonban, hogy többségük megtévesztett kisember. És ezeket az embereket meg kell különböztetnünk a tényleges ellenségtől. Ellenkező esetbén az ellenségnek szánt csapásokat rájuk zúdítjuk. A megtévedt embereknek, legyenek fizikai dolgozók, vagy műszaki vezetők, időt és módot kell adni ahhoz, hogy bebizonyítsák hűségüket a proletárdiktatúra rendszeréhezi Nem minden esetben helyes az adminisztratív intézkedésekkel operálni, mert ez bizonytalanságba és félelembe kergeti az embereket. István- aknán olyan Jelei mutatkoznék ennek, hogy elnéznek egyes hanyag munkák felett, nem mernek erélyesen fellépni a fegyelmezetlenségekkel etemben, félnek attól, hogy intézkedéseik újabb bizalmatlansági hullámokat váltanak ki. az igazgató te más rendelkezést ad ki és mást a főmérnök. Gyakran előfordul az is, J hogy apró, kevésbé fontos kérdések megvitatásával sok időt elhúznak, amit sokkal hasznosabb célokra fordíthatnának. . Itt nem arról van 6ZÓ, hogy ezekkel nem kell foglalkozni, csupán arról, hogy valami rend szert kellene kialakítani. Mert ellenkező esetben belebonyolódnak a mellékes kérdésekbe, a nem marad idejük a legfontosabbra, a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, az alsóbb műszaki vezetők ellenőrzésére. Nem kielégítő a műszaki vezető, és a társadalmi szervek vezetőinek együttműködése sem. Tervek nélkül dolgoznak, s emiatt nagyon gyakran nemi saját munkájukat végzik. Né-,i ha úgy fest, hogy a párttltkár,! nem párttitkár, hanem műszaki vezető és megfordítva. Persze nem arról van szó, hogy a pártvezetők ne foglalkozzanak termelési problémákkal, kötelességük foglalkozni, de ne így. A napi műszaki feladatok megoldását bízzák a műszaki vezetőre, ők viszont magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy miért fontos takaré- koskodmi az anyaggal, miért szükséges csökkenteni a szén- termelés költségeit, hogyan kell értelmezni és alkalmazni . a kormány egyes határozatait f stb. Persze ez csak kis tőre-' | déke a feladatoknak és csak egy formája annak, ahogy lehetne és kellene dolgozni. A célból, hogy mindenki a’, maga munkáját végezze, he-( lyes lenne, ha a műszaki ve-1, zetők is mind pedig a tánsadal- ] i ml szervek vezetői legjobb be-(i látásuk szerint munka tervet (i készítenének és ehhez tarta-(i nák is magukat. így elkerül- ,i hetővé válnának a hatásköri, i összeütközések, azaz nem avat- ( koznának egymás munkájába. ( Az Isfván-ahnal veze-J • . -— ■ ■1 •! tőknek . is megvan minden lehetősé- i gük arra, hogy a még fennálló J hibákat rövid időn belül kija- j vítsákj é Barls István^ Kritika A Pécsi Nemzeti Színházban Molnár Ferenc Doktor úr című zenés bohózatát játsszák. A színház mflsorpolitikájáva! már nem egyszer foglalkoztunk lapunk hasábjain, ahol Katona Ferenc elvtárs, a színház igazgatója is elmondotta véleményét, mi is, s úgy tűnik, hogy a színház műsorpolitikájával kapcsolatban a közös ne- vezőrejutás felé tendálunk. A most műsorra tűzött Doktor úr című bohózat — véleményünk szerint — nem kiemelkedő produkciója színházunknak. Nem arról van szó, hogy a nézőteret estéről estére megtöltő színházlátogatók unatkoznak, vagy kedvetlenül, közömbösen nézik végig a darabot. Erről szó sincs, hiszen nevetnivaló éppen elég akad. Hiszen ki tudná megállni kacagás nélkül Puzsérnak, ennek a furfangos (bet^j;ónek cselekedeteit (Szabó iSamu alakítja), vagy Csató i rendőrfogalmazó (Szalma Lajos) udvarlási fondorlatait, i derülnek a fiatal párnak, Bertalannak és Lenkének (Galam- ibos György, Gyapay Yvette) i pajkos szerelmén, mulatnak az idős nevelőnőn, Marosinén i (Pataki Erzsi) figyelik Sárkány ügyvéd (Somló Ferenc) és neje (Takács Margit) életének alakulását. Tagadhatatlan, (hogy Molnár Ferenc értett a színpadhoz, tudta: hogyan és mivel kell a könnyű szórakozást nyújtó kapitalista jellegű színházakba közönséget verbuválni. Erre a darabra még talán az Is ráfogható, hogy — leleplező erejű — hiszen azt a látszatot kelti: az összes szereplő között Puzsér, ez a többszörösen elítélt öreg betörő a „legrendesebb”! A darabban játszó színészek —> elmondhatni — mindent megtettek a nevettetés érdekében. Lehetne elemezni a színészek játékát, a díszleteket, a rendezést, s általában mindazt, amelyet egy előadás kritikájában szokás megírni. Engedtessék meg azonban, hogy a „szokásos kritika” helyett pár szót ejtsünk a közönség ízlésének neveléséről, a színészek játékstílusának fejlesztéséről, amelyek nem utolsó sorban fontosak. A mostani színházlátogató közönség nagyobb részének színházi érdeklődését, ízlését ,a tőkés színházak alakították, formálták. Mi kellett akkor a közönségnek, illetve mire nevelték a színházak a közönséget. A „kikapcsolódás”-ra, a búfelejtéssel egybekötött álromantikára és ezek élvezésére. Hosszú évtizedekig örült a színházlátogató, ha a darab végén a szegénylány dúsgazdag férjet talált, s könnyezte meg, ha a „kis varrólánynak mégsem sikerült gazdag szerelméhez feleségül menni”? Hogy az élet mégsem csupán szerencse dolga — azt ritkán igyekeztek megmutatni. A szocialista színháznak pedig éppen arra kell törekedni, hogy problémáival a való életet tárja fel, igyekezzék megmutatni a? igazságot, igaz, mély érzéseket váltson ki az emberből, felhasználva erre a nevettetés eszközét is. Az elmúlt tíz év alatt színházaink igyekeztek ennek a szellemnek megfelelően játszani, azonban döntő eredményt mégsem sikerült elérni, még nem Jutottak el odáig, hogy a közönség ízlését átneveljék. Ezen semmi csodálkozni való nincsen, s nincs akkor, ha a kultúrpolitikában s így a színházpolitikában is, egy-két hibát tagadhatatlanul elkövettünk az elmúlt években? Mi tehát a tennivaló? Az-e, hogy lemondju a közönség neveléséről s eddig meghódított pozícióinkat feladva, ismét teret engedjünk az élettől elvonatkoztatott darabok számára? Nem, biztosan nem ez műsorpolitikánk célja. Mi más célokra törekszünk s ezt a Doktor úr sem túlságosan segíti elő. De nem sokat használ az Ilyen darab a színészek művészi fejlődésének sem. A Doktor úr csaknem minden szerepe külsődleges színészi eszközökkel megoldható, elmélyülést, jellemformálást nem igényel túlságosan. Márpedig szinte biztos az, hogy minden, magát művésznek érző és tartó színész csak örül akkor, ha olyan szerephez jut, amely színészi skáláját bővíti, gazdagítja. Ismerve színházunk további mflsorpolitikáját, bizonyos, hogy a Doktor úrral lezáródik az az engedmény, amely az utóbbi hónapok eseményei következtében a szocialista jellegű műsorpolitika rovására ment? Garay Ferenc Október után, október ellen Irta: Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára V. A párt vezető szerepe Az eflenség mindent elkövetett és el fog követni, hogy a munkásokat és a dolgozó tömegeket visszatartsa a tanulástól. Az ellenséget le kell leplezni Most már sokkal könnyebb, hiszen az ellenség te leleplezte magát. Emlékezzünk csak tavaly nyárra. Akkor csak a hibákról beszélt, s a hibák elkövetőiről, s art használta ki. Később már nyíltan fellépett egész világnézetünk ellen, a marxizmus-leni- nizmus ellen. Nincs az a rágalom, amit rá ne kentek volna a pártra. Diadalmámorban úsztak október végén és november elején, teleüvöltötték a sajtót, és a rádiót, hogy csődöt mondott a kommunizmus eszméje, hogy ez idegen a mágyair néptől. Gsak a naivak előtt volt ez új. Előttünk, tapasztalt pártmunkások és mozgalmi emberek előtt, ekfk ismerik a magye közi munkáim.' netót, nem vó: rv így volt amiét leninizmus van -51 - j ■*. Vésse emléke: ld a legfomtosa munkásosztály i > c ?.«; ;: . mással, az trr - "I szembeállítani é , weitetet és ezzel t v.' -r .*■' legyőzve azt, die ■ -. H a szocializmust. M zet, bármely t Vn: teg terméke Is, i .v. -. • lizmus épületét Amikor a műnké ■ ví.k- tő szerepét k< Vagy kétsógbevoi x. ; * rétegek, azt is ké hogy a munkás < tltötftí a proletár méietét és továb fejleszteni. Ebben . • • a munkásosztály »ülése. A műnké mondhat le Bnálk 'Hí jé' • ről, nem mondtu* • vcseiő szerepéről sem. A tály vezető szerei Hamisért vívói hrtc'r?. semmi sem pótol! Azok az írók é V ■■■ és hasonló csodát tudatlanságukról l i ra bizanyságot, amikor niagukat akarták feltolni a nép vezetőjének. Az októberi események igen nagy tanulsága a munkásosztály és pártja számára, hogy a vele szemben felvonultatott ilyen frontot zúzza szét, bárki is álljon mögötte. Ezen a téren nem alkuszunk senkivel. Persze lesznek, akik ezt a megállapítást és a levont következtetést értelmiségeilemes- nek fogják nyilvánítaná. Ez nem igaz! Kommunista nem ’ * i t Is lesz értelmi•• .. • A proletárpárt viyan értelmiségiek nába, mint Marx, n és sok más ta- Elutasítjuk mást az értelmisé- j-;íjvf.t. * Dmevezett „intel- nép hazug barátokat, akik azzal 1 5 pályafutásukat“ r.vy n • ' egyetemeiről és tekoláúsiV. i... műznd akarták a minizmust és he- rothadt burzsoá i • ilágnéaetet akari tanítani. Októ- V'.'bn «hí* hozzá te kezdtek. e. mrur- sok és parasztok á akarták tenni, a J restaurációjára, * ár r • kázsákmányolás- K- -unk visszafelé r,vr :. «nü 1 ahogy nem engedjük ;z x’d kerekét vissza - nondjuk, hogy politikát tudo- tóvetett dogma- i'kiír hibák n szolgálhatnak okul . hogy morxistakr.mis v . lézetünket elvi-. ./'■ .0 MíitVjt ki kell javi- taut " léletl és Polliinkét meg kell Ivei szemben ás le kell leplezni minden olyan jelentkezést, vagy támadást, melynek célja világnézetünk revíziója, vagy eltávolítása a mindennapi élet gyakorlatából A kommunistáknak, a pártmunkásoknak — ezen a téren is meg kell állniuk a helyüket, mert a nehezebb, a bonyolultabb és hosszantartó munka csak most következik. Világnézetünket és helyes politikánk befolyási övezetét szélesítenünk és mélyítenünk kell napi harcainkban, mindennapi agttációrtk során. ErA Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes intéző bizottságának és ideiglenes központi vezetőségének, valamint a magyar forradalmi munkás- paraszt kormánynak az volt a stratégiai terve és célja, hogy az ellenforradalom fegyveres felkelését szétverje, az ellenforradalom egész politikai bázisát megsemmisítse. A fegyveres felkelést a szovjet csapatok segítségéivel szétvertük, ehhez csak napok kellettek. De art még nem mondhatjuk el, hogy az ellenforradalom valamennyi bázisát meg semmisítettük volna. Az ellen- forradalomnak vannak és még sokáig lesznek olyan bázisai, amelyeknek a teljes felszámolása hosszabb folyamat és így hosszabb időt igényei? Köztudomású, hogy az ellen- forradalom, a fegyveres felkelés leverése után, a fegyveres erőit szervezetten vonta ki. Sokan külföldre menekültek és ott szervezkednék, mások re mindig gondolnunk kéül Lépést kell tartanunk a fejlődő eseményekkel, a nemzetközi problémákkal. Nézzük meg csak a többi országokat. Egymásután jelennek meg elméleti és mólyenszámtó politikai tanulmányok, amelyek árra figyelmeztetnék, mi sem maradunk el. De ezt tanulás nélkül, az elméleti és politikai kérdések ismerete, tanulmányozása nélkül nem lehet végfoevimni. De az elméleti és politikai ismeretek elsajátításával e kérdés te megoldható, itthon maradtak és a politikai és gazdasági kártevés p>~ liitikájárna térték ált Gondoljunk csak a decemberi sztrájkokra, bojkottokra, és tüntetésekre. Azokat az erőket amelyék ezeket szervezték — egészen a MUK-ig — még nem semmisítettük meg. Ellettük a harcnak még következetesebben kell folynia. Nem lesz nyugta addig a dolgozó népnek, amíg ezékot az elen- fotradailmd erőket és csoportokat meg nem semmisítjük Az ellenség októberi munkája és az utána következő idők eseményed és jelenségei azt bizonyítják, hogy komoly vezérkarral rendelkezett itthon te és külföldön is. Ezék a vezérkarok még dolgoznak, és az utóbbi hónapok különböző megnyilvánulásai, például kezdetben a termelésben, és néhol még most is ki tudott fejteni visszahúzó erőt, nc..i is beszélve a nacionalista és szociális demagógia Jelszavairól. Gondoljunk például a MŰK jelszóra, amellyel heteken keresztül izgalomban, nyugtalanságban tartották az országot. Igaz, hogy az ellenség vereséget szenvedett ezen a téren is, nagyon komoly vereséget, de ne bízzuk el magunkat Az ellenség a harcot nem adta féL Voltak és vannak még üzemek, gyárak, ahol még most te érezhető tevékenységük hatása. Bonyolult, nehéz és tervszerű munkára kell berendezkednünk. Ilyen megsemmisítő harcot csak egység», állhatatos, harcos párttal lehet győzelemre vinni. Nem véletlen, hogy az ellenség mindent megtett, hogy megakadályozza, hogy késleltesse a párt létrejöttét, megerősödését. November 4-e után élet-halál harc folvt nemcsak a párttagokért, de magáért az egész pártért. A kommunisták keményen harcban álltak ebben az időben. Mi te, az ellenség te tudta, hogy ha a párt létrejön, megerősödik, a tömegagitáció hatni fog, tisztábban fognak a fejek, akkor az ellenforradalom még külföldi segítséggel és támogatással sem lesz képes aavairtfceltend és teljesen reménytelenné válik majd számára, hogy Magyarországon októbert valaha te megtemételÁltalában erről külföldön nem tettek le és azt hiszem, az itthonmaradt elemek és csoportok sem. Ért nekünk számításba kell vennünk és tudnunk kell ezzel nekünk szembeszállni. A párttagoknak látni kell ezt, s fel kell világosítani erről az egész munkásosztályt, Tudatára kell ébreszteni őket, hogy az ellenség mindenfajta jelentkezését azonnal felismerjék és kíméletlenül lecsapjanak minden kísérletre. Október megtanított bennünket arra, hogy az ellenséget kímélni, az ellenséges nézeteknek és akcióknak beugrani egyet jelent nemcsak a magyar nép ügyének elárulásával, hanem az egyéni megsemmisüléssel is? Az ellenség körmönfont cselekedetekkel, tetszetős jelszavakkal, demagóg, teljesíthetetlen követelésekkel fog fellépni, mert eddig te art tette. Emlékezzünk csak arra, amikor a kormány feloszlatta a budapesti központi munkástanácsot. a kapitalista és imperialista" sajtó, rádió, és politikusok védelmére kelteik. De amikor megmagyaráztuk a munkásosztálynak, s a dolgozó magyar népinek az igazi hátteret és rámutattunk arra, hogy a munkástanács kapitalista védelmezői sem Amerikában, sem Angliában nem akarnak munkástanácsokat létrehozni, sőt az ilym akarattal szemben kíméletlenül harcolnak, a magyar munkásosztály rögtön megértette, hogy miről van szó és milyen ügyet szolgáit volna a Rácz-vezette munkás- tanács. El lehetünk készülve arra, — már vannak ilyen jelek — hogy az ellenség megkísérli, a párt alsó és felső vezetőit személyükben támadni, hogy lejárassák őket, hogy éket verjenek a párttagok és vezetők között, megpróbálják egymás ellen kijátszani őket, s ha lehet ellentéteket szítani közöttük, esetleg ösaaeugrasz- tarai őket, ahogy ezt nem egyszer más formában meg Is tették. Gondoljunk arra, hogy hogyan akarta az ellenség a „rákos!ste", „sztálinista" jelszavakkal szeletekre • bontani a pártot és a pártvezetés és a párttagok között elvetni át elégedetlenség, a bizalmatlan« ság magvát. (Folytatjuk) Az ellenforradalom eszmei megsemmisítése még hátra van f Hogy mit Jelent a fegyelme- ! zetlemség felett való elnézés? 21-én, a reggeles műszakon például, a tervezettnél 160-nal kevesebben szálltak le, Déluté nos és éjszakás műszakokra mentek. Ebből természetesen komoly termeléskiesés származott. Általános panasz az te, hogy a szállítási felvigyázók gyengesége miatt egyes munkahelyek nincsenek ellátva üres csillékkel. Sok a panasz a vasutasokra is. Helyenként hanyagul fektetik le a síneket. Emiatt vontatás közben sok csille esik le a sínekről stb;.: Ért az állapotot nem szabad tovább tűnni. Hogyan Javítsák ki a hibákat? Mindenekelőtt úgy, hogy ne csak követel jenek az aknászoktól, bányamesterektől, hanem pártszerű bírálattal te segítsék őket. Abban, hogy mihamarabb megszabaduljanak azoktól a káros nézetektől, amelyekkel többjüket az ellenforradalom megfertőzte. Ha a kommunisták segítő- szándékkal közelednek a megtévedt emberekhez, így nagyobb eredményt érnek el, mint a Jelenlegi céltalan személyi intrikákkal.; Miért? Azért, mert na- ■■= gyom nehezein lehet embereket jő munkára serkenteni úgy, ha csak a hibáit hánytorgatják és nem mutatják meg, hogy miként szabadulhatnak meg tőle: Ez a módszer nem célravezető. Ezekkel az emberekkel másként kell foglalkozni, mint a tudatos ellenséggel; Azokkal legyünk kérlelhetetlenek, de vigyázzunk, hogy a nekik szánt csapások nehogy célt tévesszenek, mert a politikai helyzet konszolidálódását semmi eset- se sem segíti elő — ellenkezőleg az egymás Iránti közvetlen légkör kialakulását akadályozza. Ez az állapot rányomja bélyegét az üzem egész vezetésére. István-aknán a vezetési módszer alacsony színvonalú, nem egységes. Gyakran előfordulnak olyan esetek, hogy a felsőbb műszaki vezetők intézkednek anélkül, hogy azt előzetesen, közösen megtárgyalták volna. így sok esetben
