Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-23 / 119. szám

* «•xruuAlAAMIilJ UU 1 1^0 AJ JUÜ Lil DUNÁNTÚLI Vasárnap i megyei pártaktíva-értekezlet NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957 MÁJUS 35 A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Intéző Bizottsága 1957. május 36-án, vasárnap délelőtt fél 9 órai kezdettel me­gyei párt-aktívaértekezletet hívott össze. Az értekezleten résztvesznek a megye kommu­nista vezetői, aktivistái, a legjobb kommu­nista dolgozók. Az aktívaértckezlet napirendjén a megyei intéző bizottság munkájáról és a pártszer­vezetek előtt álló feladatokról szóló beszá­moló szerepel, amelynek előadója Laki István elvtárs, az MSZMP megyei Intéző Bizottsá­gának elnöke. A beszámolót vita követi, majd megválasztják a megye küldötteit az országos- pártkonferenciára. A párt-aktivaértekezleten résztvesz Maro­sán György elvtárs is, az MSZMP Központi Intéző Bizottságának tagja is, akit a megye dolgozói az ellenforradalom felszámolásáért folytatott küzdelmek során ismertek meg kö­zelebbről. A megyei párl-aktívaértekezlet színhelye a Kossuth Lajos utcai volt tiszti klub nagy­terme (jelenleg a Kamaraszínház helyisége). A Nemzetközi Gyermeknap elé A szülők és nevelők ebben az évben is lelkesedéssel ké­szülnek a nemzetközi gyer­meknap megünneplésére. Az idén is minél szebb, minél felejthetetlenebb napot, sok örömet és boldogságot aka­runk szerezni gyermekeink­nek. Ha visszagondolunk a régi időkre: az elmúlt rendszerben is rendeztek gyermeknapot, de ezeken főleg csak az uralkodó osztályok gyermekei' vettek részt. S mi jutott a proletár- gyermekeknek? A játékokat, édességeket bizony többnyire csak a kirakatok üvegén át szemlélhették vágyakozó sze­mékkel és sokszor nem jutot­tak el még iskolába sem, mert a nagy családokban alig került ruliára-cipőre, de még a legszűkösebb megélhetésre is. Az igazi szabadságot felnőt­teknek, gyermekeknek egy­aránt csak a 45-ös felszabadu­lás hozta meg. Szocializmust építő dolgozó népünk nagy fel­adataink végrehajtása közben is szívügyének tekintette a gyermekekről való gondosko­dást. életük szebbé cs jobbá tételét. Megszűnt a volt ki­zsákmányoló osztályok műve­lődési monopóliuma, a 8 osztá­lyos iskolákban egyre színvo­nalasabb oktatás-neveíés fo­lyik és a középiskolákat, egye­temeket ma már a munkás- és parasztszülők gyermekei népesítik be. Munkás- és pa­rasztgyermekek üdülnek leg­szebb nyaralóhelyeinken, övék a játszóterek, ifjúsági könyv­tárak, úttörő házak és sok más ifjúsági intézmény mind az ő életüket teszik szebbé, boldogabbá. De a gyermeknap előtt ér­demes elgondolkozni azon is: mit akart az ellenforradalom a közelmúltban gyermekeink­kel. Lelkiismeretlen gonoszte­vők fegyvert adtak kezükbe, felelőtlen kalandokba hajszol­ták bele őket és sok megtévedt fiatal sinylődik hazátlanul, akiket hazúg ígéretekkel, ál­hazafias szólamokkal nyugat­ra csábítottak a magukat „sza* hadnak'' nevező rádiók. Isko­láinkban pedig a gyűlölet mag- vát hintették cl közöttük: a hitoktatás, az idegen nyelvok­tatás kérdésében egyik gyer­meket a másik ellen fordítot­ták. Itt az ideje, hogy szülők és nevelők együtt fogjuk meg gyermekeink kezét és együtt vezessük őket a helyes úton; összefogva neveljük őket sza­bad, boldog, szocialista embe­rekké, mert közös a felelőssé­günk a nevelés területén. Most, amikor az imperialis­ták újból elkezdik atomrob­bantási kísérleteiket, amikor eszeveszett fegyverkezési haj­szájukban megint fenyegető veszélyként jelentkezik a há­ború réme: ismét a szülőkre és nevelőkre hárul elsősorban az a kötelezettség, hogy fog­juk le a háborús gyújtogatok kezét, akadályozzuk meg fele­lőtlen uszításukat. Álljunk egy emberként az atomháború ellen tiltakozók sorába, ve­gyünk részt a május 23-i til­takozó nagygyűlésen és aláírá­sunkkal fejezzük ki békeaka­ratunkat, azt, hogy harcos tagjai vagyunk a békéért har­coló szabad népek hatalmas táborának. Általános és középiskolai nevelők MSZMP álap- ucrveae te. Követésre méltó példa Ismét túlteljesíti tervét, ismét nyereséges az ÉPFU U kél széntröszt ptarsciiyÉn fcKÍ6 Mintegy két hónappal ezelőtt ÉPFU-gondokról írhattunk csak. Akkoriban kevés öröm jutott az épületanyagfuvaro- zóknak. Ma pedig éppen for­dítva: az örömök mellett el­törpülnek a gondok. A második negyedévben már nem kap a vállalat állami tá­mogatást. Sőt, a második ne­gyedévben letörlesztik a téli és kora tavaszi hónapok vesz­teségeit is. Az áprilisi bevételi tervet már 103 százalékra teljesí­tették. A nyereségtervet is teljesítet­ték, sőt tizenkétezer forinttal túl is szárnyalták. A szállítá­si tervet is magasan túlszár­nyalták. Az előirányzott száz­ezer tonna helyett százhar­minchétezer torma építőanya­got szállítottak áprilisban. A májusa terv magasabb mint az áprilisi volt, 115 ezer tonna fu­varozást irányoz elő, de előre­láthatólag ez a terv is az áp­rilisi terv sorsára jut: maga­san túl lesz teljesítve. Ha az idei év áprilisának az eredményeit a múlt év áprili; sával hasonlítjuk össze, meg­állapíthatjuk: ebben az évben jobban dol­goznak az ÉPFU-nál, mint tavaly. m Minden tekintetben felülmúl­ják a múlt év hasonló idősza­kának eredményeit. Az elmúlt év áprilisában egy gépkocsival 910 tonna anyagot mozgattak meg, ez év áprili­sában pedig 950 tonnát. Emel­lett jelentősen csökken a fu­varozási költség is. A gépesí­téssel elérték, hogy ez év áprilisában már ton­nánként négy forinttal ol­csóbban fuvaroztak, mint a múlt évben. A fuvaroztató építőipari vál­lalatoknak csupán áprilisban 550 ezer 788 forint megtakarí­tást jelentett. A megtakarítás értékén mintegy öt kétszobás lakást lehetne felépíteni. A számok azt is elárulják, hogy a gépkocsivezető létszám­mal is jobban gazdálkodnak már ebben az évben mint a múltban. Tavaly nyolcszáz tonna anyagszállítás esett áp­rilis hónapban .»egy gépkocsi- vezetőre, ebben az évben pe­dig 910 tonna. Ezek a számok azt mutatják, hogy az üzemen belüli munka nélküliség szinte teljese megszűnt. Arra lehet következtetni, hog a szállításból csupán azok gépkocsivezetők estek ki, akik nek a kocsija javításban van. A nagy feladatokat terme szetesen csak jó állapotban lé vő kocsiparkkal lehet megöl dani. Ezen a téren sem érhet zokszó az épületanyagíuvaro zókat. Gépkocsijaik az előíi 60 ezer kilométer helyett átla gosan 85 ezer kilométert fut nak két nagyjavítás között, ami figyelembevéve azt, hogy az ÉPFU-kocsik szinte többet futnak terepen, mint műúton, igen jó teljesítménynek mond­ható. Ha már a terepen való szállításnál tartunk, azt is ér­demes megemlíteni, hogy a ko­csik üzemanyagfogyasztása át­lagosan húsz liter száz kilométeren­ként, az ' elfogadott átlag 23—25 literjével szemben. A számok persze elmondják azt is, hogy akik ezeket az eredményeket elérték, — a gépkocsivezetők — azok is job ban élnek ma, mint egy évvel ezelőtt éltek. Jobban dolgoz­nak, többet fuvaroznak, nyere­ségessé teszik a vállalatukat. Megérdemelten lett az ő kere­setük is jelentősen — negyven, öt százalékkal — magasabb a múlt év áprilisi keresetüknél. (kuruez) ■ • A pécsi és a komlói bányá- jszok párosversenyében tovább­ira is a komlóiak vezetnek, de •előnyük mindössze 0,2 száza­lék. Versenytársuk mindent cl- fkövet, -hogy mint az elmúlt ho­lnapban, most is győztesként ■kerüljön ki e nemes vetélke­désből. Kedden minden pécsi [bányaüzem túlteljesítette a ter- ivét s a havi átlag mind a liá- ■rom kerületben meghaladja a ■102 százalékot. A verseny te- ihát még nyílt, hogy ki ér el ijobb eredményt májusban, •csak ezután dói el. Hogy a •komlói bányászok előnyüket tarthassák, elsősorban a Béta­aknai bányászoknak kell javí­tani munkájukon, megszün­tetni a terv teljesítésénél mu­tatkozó 2 százalékos lemara­dást. A komlói bányászok kö­zül eddig a III-as aknai bá­nyászok érték el a legjobb eredményt, de jól dolgoznak a Kossuth-bányai és az Anna- aknai, valamint az északi ke­rület bányászai is. A Komlói Szénbányászati Tröszt havi átlagteljesítménye szerdán reggelig 103. a Pécsi Szénbányászati Tröszté 102,8 százalék. ■■■■■■■■■■■•■•■■■■■■■■a■*••■•»■■•• Tiltakozunk! ■ iViij a TTlOtldCSl jOTflSZ cí> öu" ;rosi nöaktiva gyűlés résztvevői •csatlakozunk a Nemzetközi ’■Demokratikus Nőszövetség fel­ihívásához, hogy az atomkuta- \tásokat békés célokra, az em- \beri fulladás érdekében, ne pe- jdig a gyilkolás és a rombolás ■szolgálatára használják fel. El- ■határoztuk, hogy hazatérve, •aláírások gyűjtésével támaszt- ;jtik alá követeléseinket. «UfUIIIIIIHIIUIIIIIINNIIIIIUIIIIHIIIIIIIIIIIHIIIHHIt Á Mecseki Erdőgazdaságnál úgyszólván az év minden idő­szakában akiad tennivaló, és munkájukkal faiparunk egyik fontos részét segítik a tüzelő­ellátáson és asemetenevelésen kívül. Jelenleg legnagyobb gondjuk, hogy a fülledő fa­anyagok mielőbb a feldolgozó üzemekhez kerüljenek. Ezt még a meleg idő beállta előtt el kell végezniük, hogy meg­óvják a gombásodástól. Legtöbb anyagot szállítanak a Szegedi Falemezgyámak, és amint felépül a Mohácsi Fa­rostlemezgyár, ide is küldenek majd bizonyos mennyiséget. A mohácsi üzem szükségletét azért csak részben teljesíthe­tik, mert ez a gyár más, pu­hább faanyagot dolgoz majd fel. A szállítással egyidőben se­rényen dolgoznak a szépen megeredt erdősítésben is. Ápol­ják a fiatal csemetéket, amely különös jelentőséget kapott az utóbbi években. A mezővédő erdősávok létesítése, a legelők fásítása az erdőgazdaságtól is ■■■•■■■•■■••■■•••■■■■■■■■■■■ Megkezdték Fees parkosítását Pécs város közterületei nap­ról napra csinosodnak. A Pécsi Kertészeti Vállalat dolgozói megkezdték a közterek parko­sítását. Eddig már mintegy 20 000 forint értékű virágot ül­tettek el a város területén: a Széchenyi téren, a Szent Ist­ván téren, a Kórház téren, a Sallai utcában, a Balokány- ligetben, a Kossuth téren, a harmadik kerületi tanács szék­háza előtti térségen, a Peda­gógiai Főiskola közelében, a Szent János kút körül. Mintegy 40 000 forintot fordított már e<Wig is a Pécsi Kertészeti Vál­lalat Pécs város parkosítására, csinosítására. ! azt követeli, hogy minél na gyobb mértékben neveljene csemetéket. A megye területén lévő erdősávok, bőkről: — amelyeket úgy ültetlek, ki sok felé, hogy az utakat is védik hófúvástól — az erdőgazdasá munkáját is dicsérik. Leg utóbb már a vasutak mentén is megkezdődött a fásítás általában akác, nyár csemete két és bokrokat ültetnek ki Ebből nevelnek tehát megfele lő mennyiséget a Mecseken. ■■■■■■■•■■■■•■■■■■•««■■••■»■•■•«•••■•■■a ••MM •••••■■•••. A nemzetek országútjáti Érmek a célnak elérése érdé- kében felhívunk minden hazá­ját, családját szerető édes­anyát, hogy fogjunk össze és minden erőnkkel védjük meg békés, boldog jövőnket. MOHÁCSI JÁRÁSI ÉS VÁROSI NÖAKTIVA RÉSZTVEVŐI, Mi, a pécsi Ágostan-téri ál­talános iskola nevelői, tanulói, Iszülői munkaközösségének tag­ijai magunkévá tesszük a Nem- ■zetközi Demokratikus Nőszö- •vetség ' felhívását, hogy az jatomkutatásokat az emberi ha- •ladás érdekében, ne pedig a ■ gyilkolás és rombolás szolgála­tában használják fel. Követel- 5jük a nukleáris fegyverek be­tiltását. Pécsi Agoston-tcri általá­nos iskola nevelői, tanu­lói, szülői munkaközös­ségének tagjai. ■ A szigetvári járás asszonyai­dnak aktivaértekezletén csat­ilakoztak a Nemzetközi Demok- •ratikus Nőszövetség Irodájá­énak felhívásához és követelik :« nukleáris fegyverek betiltá- isát. Ezért az elkövetkező hő­itekben, aláírásgyűjtési mozgat- ■mat szerveznek. , ........... A kis színpadra felvonult a zenekar. Indulókat játszott, majd megjelent a konferanszié, egy fia­tal szőke nő és tört magyarsággal üdvö­zölte (i megjelente­ket: a maga és a szovjet egységek ne­vében. Megható volt. olyan megható, hogy még ma sem tudok szabadulni tőle és ez­ért írom meg, még akkor is, ha nem,Ba­ranyában, hanem Tolna megyében, az alsóleperdi állami gazdaságban történi. Egyik zeneszám a másikat követte. Hol fúvós hangszeren, hol gitáron varázsol­ták a kis terembe, a nézők szivébe a szov­jet nép múltját, jele­nét, jövőjét. Aztán tánc következett: — orosz tánc. orosz elő­adásban. Aztán újra kijött a DALLAL ÜZENEM... Szovjet katonák műsoros estje Alsóleperden konferanszié és eny- nyit mondott: — Most pedig egy olyan dal következik, amelyik nagyon szép. Nem árulom el a címét. Ezt maguk úgyis ismerik. Néhány pillanat múlva már fel is csendült a jólismert dal: oroszul. Ott áHt a színpadon az ének­lő tizedes és mellette a harmonikás. Az egyik szőke volt. a másik barna, mandu­lavágású szemű. Két népet képviseltek, amely örökre egy lett és most egy har­madik nép fiait, test­véreiket szórakoztat­ják. Jólesik ez a fegyverropogás, a vi­har, a káosz után, amelynek ezek « fiúk vetettek véget a magirar nép leg­jobbjaival összefog­va. Altkor harcoltak értünk és most dalol­nak tikkiínk, még­hozzá most már nem is oroszul, hanem a mi nyelvünkön: ma- gyarul. Hát nem fel­emelő érzés ez! Hát csoda, ha mindunta­lan tapsvihar zúg?! A tizedes mosolyog és tovább énekel: „Szeretlek év., jöjj vissza hozzám...“ — Nézd. hogy baj­lódik szegény a ma­gyar szavakkal — szólal meg valaki mellettem, önkénte­lenül az éneklő tize­des száját nézem, amelyről leolvasható a magyar szó nehéz­sége, de a kiáramló dallam azt bizonyít­ja: a tizedes nem tá­gít. Magyar nótával kedveskedik. És alig­hogy vége ennek a dalnak, még jófor­mán el sem ül a taps, az éljenzés vi­hara, amikor a tize­des újabb meglevő­ként a .Daruma­dár fönn az égen, Nem múlik cl nap anélkül, hogy jó pár hajó végig ne szántsa a Duna vizét, árral szemben dohogó motorral, füs­tölgő kéményekkel, vagy árral jövet méltóságteljesen úszva. Bolgár, csehszlovák, szovjet, román, jugoszláv, magyar —, de ki győzné sorolni végig — hajók jeleznek búgó kürtszóval, vagy éles füttyel a mohácsi kikötő előtt. Uszályaik áruval tel­ve vízvonalig süllyednek. Távoli országok kerülnek egymás­hoz közel a Duna szorgalmas vándorainak a segítségével. Képünkön: bolgár hajón csehszlovák Skoda gépkocsik utaznak dél felé. Gyertek velünk! A Ma,gyar Kommunista If­júsági Szövetség Baranya me­gyei szervező bizottsága meg­hívja a város összes KISZ alapszervezeteit f. hó 26-án rendezendő számjátékkal, kul­túr- és sportműsorral egybekö­tött kirándulására. Indulás 26- án reggel 8 órakor a Tettve térről; Gél a fehérkúti túris- taház. Program a következő: Délelőtt 10 órakor alapszer­vezetek közötti sátorverési ver­seny a fehérkúti 100 éves gé- meskútnál. Fél 11 órakor II. és III. kerületi alapszervezetek közötti röplabda mérkőzés. 11 órakor bográcsgulyás mesterei közötti főzőverseny. 1—2 óráig céllövőverseny 48 mintájú kis­puskával. 2—4 óráig számhábo­rú. 4—5 óráig zsákbanfutás, fá- ramászás, célbadobás. lepény­evés. 5—6 óráig a rögtönzött szabadtéri színpadon kultúrmü sor. 6 órakor indulás vissza a városba. Minden KISZ'tagot szeretettel vár a KlSZ-bizott- ság. , »»»■■•»••■•—•••••■■••••■•■ Magyarnóta-délelott lesz Május 26-án, vasárnap dél- ílőtt fél 11 órai kezdettel jubí- eumi ünnepi raagyarnóta dél- :lőtt lesz a Pécsi Nemzeti Szín- íázban. Utry Anna művészi zályájának 25 éves évfordulo- ára. Fellép: Utry Anna és Hindszenty István. Kísér a )écsi‘ reprezentatív nagy cl« rányzenekar. Konferál: Haist Miklós, hazafelé szálldogál“ című dalba kezd. Énekel, énekel. A nézők között van, aki vele dúdolja, van aki könnyezik és csoda-e, ha ezek után. amikor vége a műsornak, feláll a fejőgulyásokből ál­latgondozókból, agro- nómusokból, növény ápolókból, egyszerű állami gazdasági dol­gozókból összetevődő közönség és élteti a magyar-szovjet ba­rátságot. Ez adott tollat ne- \ kém is a kezembe, j mert amint az egyik j gazdasági dolgozó ; mondotta: 1 Ez a műsor min- \ den hangzatos szónál j többet mondott ne- l künkt Úgy érzem, igaza \ van! Jó lenne, ha \ nálunk Baranyában \ is láthatnánk ehhez ' hasonlót. SZÁLAI JÁNOS i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents