Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-23 / 119. szám

2 NAPLÓ 1937 MÁJUS *8 A termelés pártellenőrsése politikai feladati Csak a munkafegyelem megszilárdítása, a gazdaságos termelés útján kiizdhetjiik le nehézségeinket „He okeskodioK Cl útezíetefodö' ne *«* A komlói városi párt-intéző­bizottság ülésén nemrég két nagy bányászpártszervezet, a Kossuth-bányai és a Béta-aknai munkáját vitatták meg. A ve­zető pártszervet főként az ér­dekelte: hogyan foglalkoznak a termeléssel, a pártmunka esz­közeivel segítik-e a gazdasági konszolidációt. Mit mutatnak a számok? A két bánya az utóbbi hó­napokban teljesíti mennyiségi tervét. Kossuth-bányán az év első hónapjától tetemes össze­gű szenet termeltek terven fe- ' l(il, a terv emelkedésének meg­felelően egyenletesen növeke­dett az eredmény is. Ha viszont a gazdaságosság oldaláról vizs­gálódunk, lehangoló számok kerülnek elénk. Béta-aknán október előtt 156 forintba ke­rült egy tonna szén, ma pedig 320 forintba. Kossuth-bányán is jóval magasabb önköltséggel dolgoznak. Elképzelhető, hogy mit jelent ez, amikor a keve­sebb szenet — ugyanis az ok­tóberihez mérve csökkentették a tervet — magasabb áron ter­melik. Sőt, Béta-aknán a bér­költségek alakulása is ebbe az irányba hatott: márciusban például 20(A)00 forinttal lép­ték túl a béralapot. Az önkölt­ség összetevői közül emelke­dett az anyagokra fordított összeg is. Gondatlanul bánnak a bányafával, nem vigyáznak eléggé a gépekre és más be­rendezésekre^ A kommunisták felelősségérzete ] Az elmúlt hónapokban a pártszervezetek idejük és ere­jük nagy részét a pártszerve-] zés, a párt építése foglalta le. ] Sokszor havonta két-három, taggyűlésen késő éjszakáig vi-( tatkoztak a felvételekről. Ak-( koriban a kommunisták tették-, kel csatáztak: a fejtésekben, a, munkahelyeken állták a sárat,, példát adtak minden bányász-, nak. Kossuth-bányán tőlük in-, dúlt el a kezdeményezés, hogy< újítsák fel a versenyt. Intézői bizottsági ülésen, taggyűlésen i és másutt csak elvétve, néhány i mondat erejéig foglalkoztak ai termelés problémáival. Maguk i ugyan ismerték a helyzetet, dei szavukkal nem döbbentették l rá a vezetőket, egyszerű bá-l nyászokat, hogy ez így nemi mehet tovább. Holott ez akkori is és ma is a pártszervezetek i kötelessége, ( Eközben azonban néhány1 Igen értékes, hasznos kezde-1 ményezés született. Déta-ak-1 nán kommunista műszakiak1 részvételével bizottságot alaki-1 toltak, amely alaposan felül-1 vizsgálja az önköltségcsök­kentés lehetőségeit. Az elkészí­tett terv a gazdaságom munka alapja lesz. Minden hét kedd­jén a különböző harmadokban dolgozó kommunistáknak meg­beszélést tartanak. A két napi­rend egyik a termeléssel kap­csolatos tennivalókat veszi számba, az intéző bizottság tá­jékoztatja a párttagokat az ak­na helyzetéről. A Kossuth- bányai intéző bizottság mint­egy hetven kommunistát kül­dött a szakszervezetbe, akik különböző megbízatásokat vál­laltak. Segítségükkel a szak- szervezet eredményesen szer­vezte meg a munkaversenyt. Mit jelent a termelés pártellenőrzése ? Az elmúlt években gyakran csak az egyik oldalát gyakorol­ták. Esetenkint, vezetőségi ülé­sen számoltatták be az igazga­tót vagy más fontos műszaki beosztású vezetőt. Ezen az egyoldalúságon kell változtatni. S az intéző bizott­ság ülésének érdeme, hogy a pártellenőrzést politikai oldalá­ról vizsgálta, mert a termelés pártiránvítása elsősorban poli­tikai feladat. „A lényeg az — mondotta »Kostyák elvtárs —, hogy a dolgozókat tájékoztas­suk a termelésről, ismertessük velük a különböző gazdasági mutatók alakulását, bevonjuk őket az ellenőrzésbe.” Ennek egyik feltétele: legyen fórum, ahol a munkások elmondhat­ják véleményüket, javaslatai­kat, megismerhetik egymás és az üzem munkáját. Ilyen fó­rum a taggyűlés, a pártcsoport- értekezlet, a termelési értekez­let, a munkástanács ülése, va­lamint a munkástanácsi be­számoló. Sőt ide tartozhat a csapatvezetők megbeszélése, szakszervezeti bizalmi értekez­let, esetenkint pedig az aktíva­ülés is. A pártszervezet veze-1 tésével, a szakszervezet és a J munkástanács közreműködésé- \ vei ezeken a megbeszéléseken 1 tájékoztatják a munkásokat a ' gazdasági vezetésről. Ezzel le-1 hetőség nyílik arra, hogy bete-1 hintsenek és bele is szóljanak' az irányításba, feltárhassák a [ hibákat. Ez nem formai kér-' dés: a termelés pártellenőrzése a munkástömegek révén, a nagy nyilvánosság előtt jut leg- ( jobban, legközvetlenebbül kife- ( jezésre, mert saját érdekükben foglalhatnak állást, végső so­ron pedig anyagi helyzetüket \ befolyásolhatják. A másik feltétel — s az in- f téző bizottság ezt is világosan f megfogalmazta — a kommu- j nisták példamutató magatartá-, sa a munkában. Nem új dolog, hogy a pártonkívüliek a kom-' munistáktól várják a magya- ( rázó szót és a vele párosuló, tetteket. Bizonyos, hogy elein­te nem zengenek majd róluk, dicshimnuszokat, ha bátran fellépnek a lógás, a drága bá-, nyafa herdálása ellen. De ha, megmagyarázzák, hogy csak h munkafegyelem helyreállítása, i a gazdaságos termelés megte-( remtése útján lábalunk ki a i nehézségekből, növekszik az i osztható nyereség, akkor meg-1 értik őket és támogatják erő­feszítéseiket. Ez a kötelességük t a gazdasági munka támogatá­sában. Tanulságos és hasznos volt a vita. A két pártszervezet fel- > készülten kezdhetett az előttük i álló új feladatok megoldásé-< hoz, Bocz József / hívás óink bizonyára emlé­” keznek arra az újság­cikkre, amely bátorkodott vi­lággá kiáltani a bodai „nagy- tiszteletes” úr esetét az ellen- forradalommal kapcsolatosan. Az írás nagy port vert fel Elm tisztelendő úrék portáján, mert úgy-e mégis csak kellemetlen, amikor ellenforradalmi szer­vezkedéssel bukik le a „békes­ség őre”, s éppen március K- án. , Hosszú álmatlan éjszaka gyö törte ezek után a parókia sze­mélyzetét is. Társai, akiket azért rendelt magához más me gyéből, hogy segítsenek szer­vezni a március közepén kez­dődő „missziót" — ismeretlen helyre távoztak. Elm úr is ké­szült utánuk, egész éjszaka csomagolt, de érte nem kopog­tattak..; Reggel álmosan nyitott be a tanácsházára: — Ki tette ezt? — fölényes­kedett az elnöknőnél. — Nézze lelkiatya — így a tanácselnök — azt hiszem nem tartozunk egymásnak beszá­molási kötelezettséggel...! — De kerem! önnek tudnia kell ki beszélt azzal az újság­íróval ... Ha tudnám, akkor sem mondanám ... Szóval kialakult egy olyan szóváltás, amit köznyelven né­zeteltérésnek becéznek. Mind­ketten megmondták vélemé­nyüket, de egy fikarcnyit sem jutottak előre. A „júdás”, aki nyilatkozni merészelt nem ke­rült elő. Elm úr azonban nem vesztette el a reményt, tovább „nyomozott". Házalt, kilincselt a hívőknél — eredménytelenül. Aztán emlékei közt kutatva gyorsan csoportosította „ve- télytársait” és benyitott az is­kolába is. Kocsis József peda­gógusra gyanakodott. Hogy miért? Kocsis József mindig ‘ragaszkodott a rendeletekhez. Elm lelkiatya pedig szerette volna kijátszani. Például kö­veteléseket nyújtott be az is­kolának, amelyben többek kö­zött, ez'állt: „A hittanórákat iktassák be a rendes órák közé". „Szervezzen a pedagógus kö­zös templomlátogatásokat az iskolások körében”, stb. A pedagógus természetesen nem állt kötélnek. Ehelyett azt merészelte mondani: „a Plébános úr rövidítsen a hit­tanórákon, mert a megengedett időt mindig túllépi félóráic- kaV’. Ez már végképpen kizök­kentette sodrából a bodai lel­kipásztort: — Még engem mer figyel­meztetni ilyen fiatal ember? Hiszen fiam lehetne — pa­i lakosság figyelmébe... Igénybe vehetjük a budapesti boy-szolgálatot A vidéki lakosság részéről sokan hiányolták, hogy nincs egy olyan szerv Budapesten, amely levél vagy telefon megrendelés alapján külön­böző megbízatásokat elvál­lalna. A budapesti napilapok — a dolgozók levelei alapján — vették fel a kapcsolatot a Belkereskedelmi Miniszté­rium Szállítási igazgatóságá­val. Ennek alapján határoz­tuk el. hogy a felügyeletünk alatt működő boy-szolgálat keretén belül (címe: Buda­pest, Bajcsy Zsilinszky u. 20., telefon: 123-522, 123-523) úgynevezett programszolgá­latot hozunk létre, amely hozzásegíti a vidéki lakossá­got különböző ügyeinek el­intézéséhez. A boy-szolgálat, telefonon vagy levélben történő meg­rendelés alapján a lakosság kívánsága szerint a jövőben nemcsak a budapesti, hanem a vidéki megrendelők kíván­ságára is elintéz kisebb-na- gyobb bevásárlásokat. Előze­tes megrendelés alapján biz­tosít szállodai szobát, meg­vásárol virág vagy ajándék­küldeményt és a kívánt idő­pontban kizárólag Budapes­ten továbbítja a megadott címre. Előzetes megrendelés alapján gondoskodik színház, mozi valamint sportesemé­nyek jegyeinek elővételéről. Üzeneteket továbbít és kü­lönböző megbízatásokat tel­jesít. KUHÄR ENDRE osztályvezető I« essu veszélyét, harcba hívja a világ minden asszonyát a háború, az atomveszély ellen. Csatlakoz­zanak a Béke Világtanács leg­utóbbi felhívásához az atom­fegyver és atomkísérletek be­tiltásához. Ehhez a felhívás­hoz a magyar társadalmi szer­vek is csatlakoznak és a gyer­meknap előkészítése során ren dezendő gyűléseken a háború és annak legveszélyesebb for­mája az atomháború ellen hívják harcba az anyákat. Ez évben a Nemzetközi Gyermeknapot május 26-án ünnepeljük. A nőtanácsok irá­nyításával létrejöttek a Gyer­mekért Bizottságok. Az előké­szítő bizottságok az elmúlt a Nemzetközi Gyermeknapra évek tapasztalatai és a helyi adottságokat íigye’.erribevéve szervezik az ünnepet. A bizott­ság tagjai saját területükön belül adnak segítséget, hogy a társadalom, de különösen a szülők fokozottabban bekap­csolódjanak az ünnepség meg­rendezésébe. Városokban és falvakban egyaránt lelkesen folynak az előkészületek. Megszámlálha­tatlan azoknak az édesanyák­nak, asszonyoknak a száma, akik fáradságot nem ismerve veszik ki részüket a gyermek­nap előkészítéséből. Schanzl Antalné. a Megyei Nőtanács titkára. naszkodott a pedagógus neve■< lőapjának. ön lelki atya minden tekin­tetben csúnyán levizsgázott. Különösen az ellenforradalom idején.^Emlékszik rá?! Októ­ber végén az ön sugallatára függesztették fel állásából Ko­csis pedagógust és kitiltották a községből azzal az indokolás­sal, hogy kommunista szellem­ben neveli a gyerekeket... A vallásszabadság nemcsak azt jelenti, hogy mindenki le­ülhet a templomban, hanem azt is, hogy aki nem akar templomba járni azt senki ne erőszakolhassa istentiszteletek, hitoktatások hallgatására. Kü­lönösen veszélyes ez manap­ság, amikor a gyerekek egy- része fertőző szamárköhögés­ben szenved. Ezek részére fek­vést javasolt az orvos és meg­tiltotta, hogy az egészségesek­kel kapcsolatot tartsanak. Elm úr fittyet hányva az orvosi ti­lalomnak, a vallásszabadság­nak, fiatal lányokat küldözget a fertőző beteg gyerekekhez, hogy jelenjenek meg a hideg templomban, oktatáson. Bódog né egyszerűen visszaüzente neki: — Ne okoskodjon a lelki- atya ... Ha beteg a gyerek nem mehet oktatásra... Akadtak azonban olyanok Is. akik elküldték beteg kislányu- kát, mert féltek a lelkiatya bosszújától. Micsoda szégyen lenne, ha a templomban ki­prédikálná az „istentagadó­kat”? Bodán pedig már volt ilyen a történelem folyamán. Lehet, hogy a cikk megjele­nése után újból nagyszabású nyomozásba kezd „lelki­atyánk”, Kérem beszélgessen majd tanítványaival is és más­kor jobban oktassa ki különös megbízatásuk előtt. Ne a peda­gógusok ellen indítsa a haj­szát, mert az eléggé veszélyes vállalkozás. Ha ön magába tud szállni egy rövid időre és képes megvizsgálni saját lelki­ismeretét, akkor itt megtalál­hatja a meglepetések okát. Mert azt nem okozhatják má­sok. Ha Elm úr valóban isten­házának tekinti a templomot, akkor elsősorban ott őrködjön isten bölcsessége felett és ne a bűnözőket, kizsákmányoló- kat üdvözítse. Ha emberségre inti híveit, produkálja előbb maga a legnagyobb embersé­get, becsületességet. Higyje el a pletyka, bosszú, az erőszak és a kivételezés nem emeli az ön tekintélyét, csak igazi fel­iemét mutatja be. S az ön ’el­lenre, lelkipásztor, nemcsak vi­lágos, hanem erősen kifogásol­ható is. a L1PÓCZKY JÓZSEF Sgijiití a közös HÍREK Május 29-én délután 5 óra­kor a többszörös véradók ré­szére (aki ötször vagy ennél többször adott vért) a vörös- kereszt megyei és városi szer­vezete baráti találkozót ren­dez a Pannónia Szálló díszter­mében. A,többszörös véradó­kat dr. Radóchay Lajos ad­junktus, a Véradásra Kész Ak ció bizottság elnöke üdvözli, majd a vöröskereszt városi szervezetének kultúrcsoportja ad műsort tiszteletükre. A ta­lálkozó végén minden meg­hívott véradó egy élelmiszer csomagot kap. Ez a találkozó is azt bizonyítja, hogy á vér­adókat mind nagyobb megbe­csülésben kívánja a vöröske­reszt részesíteni. * Műsorral egybekötött gyer­meknapot rendez a belvárosi Nőtanács és a vöröskereszt 24-én, délután 6 órakor a Rá­kóczi út 68. sz. alatt. A műsor után megvendégelik a gyer­mekeket. Felkérik a belváros területén lakó édesanyákat, hogy az ünnepélyen gyerme­keikkel együtt minél többen (i vegyenek részt. * 300 méter lakócsai szőttest, 150 méter sokac szőttest és 1000 darab bűgócslgát expor­tál ebben a negyedévben a Baranyai Háziipari Szövetke­zet. * A Felsővámház utcai iskola nevelői és tanulói egy művészi kivitelű, háborúellenes köve­teléseket és aláírásokat tar­talmazó. rajzos tiltakozó al­bumot készítettek. I Az irodában arról beszélgetünk a : ... 1 , -- könyvelővel, meg a brigádvezetővel: megértik-e egymást a németajkúnk és a magyarok, nincs-e veszekedés? A válasz egyértelmű és vi­lágos: — Megértjük mi egymást, nem ve­szekszünk. De hát miért is veszeked­nénk, ha eeyakaraton vagyunk? — És Héhl Mihály mindjárt elmeséli azt is az igazság kedvéért, hogy bár azelőtt 6em veszekedtek ők, de az elmúlt évek­ben három brigádjuk volt és ez azt eredményezte:, külön voltak a németek és a magyarok. Az egyik brigádnak a vezetője Pólya Ernő volt és ő köréje csoportosultak a magyarok, a másiké Héhl Mihály: ide meg a németek. A szőlészeti brigádnál ilyen probléma nem volt, a vezetőség és a tagok is lát­ták, hogy ez így nem helyes, veszeke­désekre adhat alkalmat és ezért ebben az évben feloszlatták a brigádokat. Je­lenleg csak egy brigádjuk van. Szóval megértik egymást. Ezt mutat­ja az is, hogy a magyarok, akik nem értenek annyit a szőlőhöz, elfogadják a németek tanácsait, 6Őt nagyon is há­lásak ezért, de a németek sem utasít­ják vissza a magyarok helyes tanácsait így beszélgetünk még hosszú ideig, de olyat, hogy valamikor is veszeked­tek volna, nem tudnak mondani. Jól van ez így, nagyon Jól van. Minek is veszekednének, ha egyszer egyet akar­nak. Egyet akarnak? Miből látszik ez? Héhl Mihály erre is tud példát mon­dani. Villányban is felszínre dobta az el-' lenforradalom árja a szemetet. Lever­ték a szovjet hősj emlékműről a csil­lagokat, kátránnyal bemázolták a sza­badságunkért elesett hősök nevét, nagy halál-fejeket rajzoltak az emlékműre és végül odapingálták a következő jelmon­datot is: „Ruszkik haza!“, A villányiak egyszer már megjártak a halálfejjel és tudták, hogy' mit akarnak azzal jelké­pezni. Még á szájukban érezték a csa­lódás keserű ízét és ők nem akartak mégegyszer csalódni. Persze az ellenforradalom Vil- v lányban sem állt meg a csillagok leverésénél. Kikezdték a ter­melőszövetkezetet is. Egyre többet le­hetett a faluban hallani: „A termelő­szövetkezetet fel kell oszlatni!“ Ez a hangulat annál inkább erősödött, mi­nél többen akadtak a termelőszövetke­zetben olyanok, akik követelték: „Oszol­junk!“ — Ezt majd a tagság dönti el! — je­lentette ki jaz elnök és december 7-re összehívták a termelőszövetkezet köz­gyűlését. Elérkezett december hetedike. A te­rem megtelt emberekkel. Az elnök olt állt az asztalnál és sorban olvasta a neveket és minden név után megkér­dezte: — Akar-e továbbra is tsz-tag lenni? — Nem! Egyesek helyeseltek, sőt már előre kiabálták: „Jól mondja! Én sem leszek tovább!“ De az elnök, mint mindig, most is betartotta a rendet és máris olvasta a következő nevet a kérdéssel együtt: — Akar-e továbbra is tsz-tag lenni’’ — Igen, akarok! — hangzott a fele­let és a terem olyan volt, mint a fel­bolygatott méhkas. Kiabáltak, prüszköl­tek a bomlasztok, de egyre többen mondták ki. — Igen akarokl Nyolcvan ember döntött ezen a köz­gyűlésen a termelőszövetkezet mellett. Nyolcvanan adták le a szavazatukat a 626 holdas birtok, a 31 hold szőlő, a 11 pár ló, a 70 szarvasmarha, a 110 sertés.:; mellett, a kilátástalanság. a cselédsors ellen. Mert javarészük sze­gény, földnélküli ember volt, akinek a termelőszövetkezet nélkül csak nap­szám jutott volna. A gyűlés, amely egyúttal tűzkereszt­ség, a barátság, az együvé tartozás, az egyakarat tűzkeresztsége is volt. vóg.i - ért. Jól ért véget. Igaz, hogy voltak ki­lépők, igaz, hogy levált tőlük a Vllláry- kövesdi termelőszövetkezet, de nyolc­van egyakaratu német és magyar együ’t maradt; Igazuk van azoknak, akik azt mond­ják, hogy ez a gyűlés egyúttal pecsét Is volt azon a láthatatlan, de érezhető okmányon, amely azt mondja: „Egy a célunk! Közös akarattal egyet aka­runk!“ Az idén a tavalyi 25 forinttal szetn­. ben 41 forintot ér majd egy-egy munkaegységünk! — mondja könyvelő és éh, amikor lejegyzem a szavait, a végére oda írom még: „A decemberben elvetett mag kikelt, szé­pen fejlődik, akár a villányi németek éa magyarok barátsága, amely a leg­'h"zebb időbén is kiállta a próbát!“ Szalai János HazanKDan evcK óta a Nem­zetközi Gyermeknap a gondat-' lan öröm, szórakozás mellett a számadás napja is, amikor visszatekintünk a megtett út­ra, a kulturális, egészségvé­delmi, szociális, jogi és peda­gógiai téren elért eredmények­re. Az októberi események, s abban gyermekeink magatar­tása komoly figyelmeztetés számunkra. Részben ezek a hi­bák és az ebből fakadó felada­tok szabják meg az idei gyer­meknap előkészítésének politi­kai agitációs tartalmát. Szü­lői értekezleteket, ankélokat, tanácskozásokat hívunk össze, ahol a pedagógusok és szülők, megbeszélik a nevelők külön-. böző problémáit. Közösen ta-! lálják meg a helyes szocialista ] nevelés útját; ( Az imperializmus aljas tér- , veket szőtt a múlt évi tragikus ( eseményekkel kapcsolatban. ( Minden eddiginél pusztítóbb ( 1 háború tűzfészkévé akarta ten- ( ini hazánkat. Nem sikerült, esi ia háború véreskezű haszonle-1 I sői most minden eszközt meg-1 i ragadnak, hogy az utóbbi évek i i enyhülő politikai légkörét is-< imét feszültté tegyék. i i A Nemzetközi Demokratikus i i Nőszövetség felmérve ennek i

Next

/
Thumbnails
Contents