Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-20 / 93. szám

üst Április m. NAPLÓ n Lesz-e nyerés égvisszatérítés a Sopianában? Elmúlt az év negyed- ........ ive. A leg­több gyárban már számítgat- ják, mennyi lesz az évi nyere­ség, mennyi lesz körülbelül az év végén a nyereségrészesedés. Ilyen gondok a Sopianában nincsenek. Sajnos, de valóság: az első negyedévben a gyárban 100 forint termelési értéket 106.9 forintért állítottak elő. Ráfizetlek. Különös en a március havi terv alakult igen kedvezőtle­nül. Az önköltség 115 száza­lékra emelkedett, azaz száz fo­rint termelési értéket 115 fo­rint ráfordítással állítottak elő. Az önköltség kedvezőtlen alakulását sokminden befolyá­solja. Az, hogy a gyár pillanat­nyilag nem nyereséges, magya­rázható azzal is, hogy új gyárt­mányok — húsipari gépek —• gyártására tértek át ebben az évben. A termelvények tíz szá­zaléka prototípus. Nagy szériá­kat még nem gyártanak hús­ipari gépekből. Csak az öt-hat darabból álló null szériákon dolgoznak. Ez megmagyarázza az önköltség bizonyos fokú emelkedését, hiszen egy új gyártmány bevezetése termé­szetesen nagyobb költséggel jár, mint egy bevezetett gyárt­mány nagy szériákban való tö­meggyártása. Az új gyártmányok beveze­tése miatt nem kapnánk reális számot, akkor sem, ha az el­múlt évi termeléssel hasonlí­tanánk össze a mait A múlt év harmadik negyedében ugyanis 88.3 százalékos önkölt* séggel, azaz 11.7 százalékos nyereséggel dolgozott a gyári Csakhogy akkor még zömében mezőgazdasági gépek készül­tek a Sopianábam Mivel lehet tehát megmagya­rázni az önköltség túlzott nö­vekedését, főleg a márciusi 115 százalékos önköltséget? Márciusban a terv szerint • termelési költségek 42 százaié- kát képezte volna az anyag­hányad, valójában azonban az anyaghányad 59.8 százalékra növekedett. Tehát, amíg a bér­alapnál és az állandó költsé­geknél sikerült az egyensúlyt megtartani, az anyagköltségek­nél nem, és végeredményben ezek a költségek borították fel az önköltség egyensúlyát is. A számok mögött mindig---------------- meghúzódik valami. A túbnagas anyagkölt­ségek számai mögött a produk­tív anyagok felhasználása kö­rüli tervszerütlenségek és anyagpazarlás található. A ki­sebb hiba az, hogy a követke­ző hónapok anyagszükségleté­nek egy részét is márciusban szerezték be, tehát a költségek márciust terhelik, de később megtérülnek. A súlyosabb hiba az anyagpazariliás. Mert a pa­zarlás soha nem térül meg többé, viszont az elpazarolt anyag értéke te terheli a gyárt mány előállítási költségeit. Jó példa: márciusban a C*. K. csiszológépek védőbuirkol»- teának a kiszabása után visz- szamaradt anyagokat nem vé­telezték vissza. Pedig a 6—10 milliméteres kazánlemezdara­bokat, amelyeket a gyárban már nem tudtak felhasználni, szívesen átvette volna más vállalat. (Persze, azt fa érde­mes tenne taglalni, hogy meny nyíre takarékoskodtak a ka- zánlemezzel a szabásnál.) A produktív anyagok egyen­súlyának a megbillenése mel­lett a rezsianyagok költsége is túlmagasra emelkedett már­ciusban. A többhónapos átlag­nak a duplájára emelkedtek a rezsiköltségek; Ml lehet a megoldás? Csak az anyagtakarékosság. Főleg a produktiv anyagokkal való ta­karékosság. Ha a művezetőket és természetesen a munkáso­kat anyagilag te ösztönözné a bérezés, az anyagtakarékos­ságra, feltehetően gyorsan vál­tozás következne be az anyag- gazdálkodásban. Érdemes azt te megfontolni, érdemes len­ne-e visszaállítani a rezsigaz­dálkodó októberben megszün­tetett munkakörét, hiszen a tapasztalat azt bizonyítja, hogy amióta ez a munkakör meg­szűnt, erősen növekedett a re­zsiköltség. Lesz-e év végén nyereség­visszatérítés a Sopianában? Ha add'gr a sikerül nye­-------------------- reségessé te nni a gyárat, minden bi­zonnyal lesz. A nyereség azon­ban nem csodaszerekkel létre­hozható valami, hanem azért alaposan meg kell dolgozni. Mindenkinek. Takarékoskodni kell az anyagokkal, — mert hiszen Itt szorít a cipő — és akkor egészen biztos lejjebb száll a magasraszökkent ön­költség és a nyereséges terme­lés lehetősége is közelebb ke­rül a valósághoz. K. P. Rendeletek A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány több új rendelete jelent meg a Ma­gyar Közlönyben. Az egyik rendelet a magyar partizán emlékérem adományozási ha­táridejének meghosszabbításá­ról intézkedik. Eszerint a ma­gyar partizán emlékérmet a minisztertanács a Magyar Sza­badságharcos Szövetség parti­zántagozatának előterjesztésé­re adományozta. Az emlék­érem adományozása 1958. má­jus hó 1. napjával szűnik meg. * Rendeletet hozott a kor­mány nyersbőrök forgalmának szabályozásáról Is. A rendelet hatálya kiterjed (egy) a marha, borjú, ló, csikó, öszvér, szamár, juh, bárány, kecske és gida nyersbőrökre; (kettő) a vágó­hidak, húsipari vállalatok, in­tézetek, állami gazdaságok ál­tal közfogyasztásra levágott sertések bőrére; (három) az őz, szánkás, vadnyul, hörcsög, pézsma, nvest, görény és vid­ra nyersbőrökre. Külföldi hírek Krisztiánnét bíróság elé állítják Krisztián József né t bíróság elé állítják. Vád: magzatelhajtás. Krisz­tiánnét a közelmúltban felke* reste egy asszony és kérte, hogy a műtétet hajtsa végre rajta. Krisztiáimé kapott az alkalmon és, — az ötszáz fo­rinton is, amit kuruzslói tevé­kenysége fejében elkért.a A „műtéthez” nem kell sok segédeszköz. Egy kis alkohol, egy kis desztillált víz, gumi­cső, és Krisztiánné máris meg­keresett 500, azaz ötszáz fo­rintot. Ugye egyszerű? Csakhogy X-né belázasodik• aznap. A szerencsétlen cíz-i szony elküld Krisztiánné hozf valakit, hogy jöjjön azonnal, segítsen rajta. Krisztiánné hűvös választ küld: — Én megtettem a köteles­ségemet, segíteni már nem tu­dok .. i Szerencsére nemcsak fctmtss- lók, hanem orvosok is vannak a világon, akik hajszál hljján mégis csak megmentik a sze­rencsétlen asszonyt az életnek. Krisztiánné pedig — a bíró­ság elé kerül.a De hát a gyakorlat azt mu­tatja, hogy ha valakit a tör­vény szólít, akkor arról a va­lakiről már más is kitudódik. Krisztiánné sem egy bűnéért felel majd. Például gyógyszert is „árult’, eléggé borsos áron. Egy asszony fogamzásgátló szert kért tőle, ugyanis a fod­rásznál hallotta, hogy Krlsz- tlánnénak van ilyen „gyógy­szere”. Felkeresi Krisztiánnét, h kultúrolM május 1-re készülnek A Doktor Sándor Művelő­dési Házban május elsején egésznapos kultúrfoglalkozás lesz. Az úttörő népi tánccso­port és a városi táncegyüttes pedig Balokányligeten és a Tettyén szerepel. A Puskin kultúrotthon bá­nyászzenekara április 30-án Meszesen és a Hősök terén térzenét ad, május 1-én ugyanezeken a helyeken ze­nés ébresztőt. Ezután a kultúrház dolgozói és csoport jai résztvesznek a felvonulá­son és a nagygyűlésen. aki hajlandó adni részére, de csak 2500 forintért, Kétezer- ötszáz forintl Persze, Krisztiánná moet mindent tagod Semmit nem ismer el, még azt is eltagadná, hogy a világon mu. Ha lehet­ne! De nem lehet Súlyos bűn­tett bizonyítja, hogy Krisztián­ná létezik és űzi üzelmeit. Űzte! Helyesbítünk. Mert Krisztiánnét minden bizonnyal hosszú ideig kivonják a for­galomból,., Kairó: A Tan jug a kairól rádió Jelentése alapján közli, hogy a Szuezi-csatoma újból történt megnyitása óta most elsőízben jelentkezett két an­gol hajó átkelésre. A két hajó svájci frankban lefizette Egyip­tomnak az átkelési díjat. Mind két hajó most Szuezben horgo­nyoz és a pénteki nap folya­mán haladt át a csatornán. Bukarest: Mint a Tanjug jelenti, Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön fogadta a jugoszláv ifjúsági küldöttséget és egyórás baráti beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival; B r i o n 1: Mint a Tanjug je­lenti, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége Szövet­ségi Bizottságának V. plená­ris ülése csütörtökön délután folytatta munkáját. A. Rankovics beszámolója fe­letti vita lezárásaként Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Dolgo­zók Szocialista Szövetségének elnöke szólalt fel. Beszéde után a pl én um elfogadta Alek- szandar Rankovics beszámoló­ját, s ezzel kimerítette a napi­rend első pontját. Moszkva: A Tanjug je­lentése szerint a moszkvai rá­dió csütörtökön este hírmagya­rázatot fűzött a szovjet állam­férfiak angliai látogatásának évfordulójához. A kommentá­tor sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy MacMillan angol miniszterelnök az eredeti terv­től eltérően nem viszonozta a ßzovjet államférfiak látogatá­sát Megállapította, hogy a szovjet kormány hajlandó min­dent megtenni annak érdeké­ben, hogy visszatérjen az egy évvel ezelőtti légkör és hogy elősegítse a két ország kölcsö­nös viszonyának megjavulását. Párizs: Algériából Párizs­ba érkezett jelentések újabb véres összecsapásokról, a fran­cia csapatok újabb vesztesé­geiről adnak hírt Nedromah- tól északkeletre szerdán egy erős felkelő csoport megtá­madta a szenegáli lövészekés a francia tengerészgyalogság egységeit A franciák kilenc halottat és mintegy húsz sebe­sültet vesztettek. A harcokban negyvennégy felkelő esett el. A pártmunka hétköznapjai A kisárt párttagokról Az egyik komlói pártszer­vezet legutóbbi taggyűlése elé több új felvételi kérelmet terjesztett az intéző bizott­ság. A párttagok mindegyi­ket Jóváhagyták. Csak ké­sőbb derült ki. hogy az egyik kérelem felett felületesen döntöttek, mert az illetőt né­hány évvel ezelőtt kizárták a pártból s ilyen értelemben nem új párttag. A taggyűlés részvevői sem voltak körültekintőek, de eb­ben az esetben az Intéző bi­zottságra nehezedik a fele­lősség súlya, mert megfeled­kezett arról, hogy alaposan megismerje a kérelmezőt. Igaz ugyan, hogy az elmúlt években néhányszor indoko­latlanul zártunk ki párttá* gokat. Az ő ügyüket azonban csak úgy lehet elbírálni, hogy a korábbi határozatot felülvizsgálják és ha úgy lát­ják. hogy a tények a'apián igazságtalanul ítélkeztek, ak­kor javasolják az illető párt­tagságának visszaadását. Ez helyes eljárás és a pártszer­vezetek gyakran élnek is vele. De a kizárás — ha az jogos volt, akkor — ma is kizárás, az esetek nagy több­ségében ma sem méltó a párt tagságra. Az engedékenység, a figyel metlenség helyett körü’te- kintően és lelkiismeretesen óvjuk, vigyázzuk a párt tisz­taságát! Nem lesz önagyonü'ésezésí Örvendetes, egyben nagy felelősségre intő jelenséget tapasztalhatunk az utóbbi időben. A volt MDP-tagok tömegesen kérik magukat a pártba. Csak néhány példát; a Pécsi Porcelángyárban 18, a Széchenyi-aknán 23, a nemrég még 13 tagú dohány­gyári pártszervezetben pedig 31 átigazolási kérelem került az intéző bizottság, illetve taggyűlés elé. A kommunisták fél tizen­kettőig, éjfélig is elvitatkoz­nak felettük, hogy ne ítélje­nek elhamarkodottan. Elis­merésre méltó az áldozat- készségük és felelősségérze­tük, mégis meg kell monda­nunk: egy este nem lehet 25—30 ember sorsáról dönte­ni. A végén már gépiessé válhat a felvétel, mert a hosszú idő elf áraszt ja az elv­társakat, sőt egyeseket éber- telenné is lehet, mint a mo­hácsi területi pártszervezet­ben, ahol a vita hevében olyan ember felett is dönteni akartak, aki nem jelent meg a saját felvételét tárgyaló taggyűlésen. A kérelmeket azonban mindenképpen meg kell vi­tatni, méghozzá alaposan. Mit lehetne hát akkor tenni? Azt, amit a villányi falusi alapszervezetben is tervez­nek: rendkívüli taggyűlést tartanak. Igaz, hogy több lesz így egy összejövetellel, de nem szalmacséplő jelle­gű önagyonülésezéssel, hanem egy tagfelvételt tárgyaló tag­gyűléssel. Ezért pedig Igazán érdemes mégegyszer összeül­ni, hiszen — a párt tiszta­ságáról van szó! A SIKER NÉGY TITKA Néhány napja hír Jelent meg állapokban, hogy az 1956-os tejtermelési verseny lezárulté* ennek egyik győztese a szent- lőrinci tangazdaság tehenészete lett. Hogyan érték el ezt az eredményt? Arról ez a hír sem mit sem mond, de annál ér­dekesebben beszél róla Dömö­tör Jenő, a tangazdaság állat­tenyésztője; Ahhoz, hogy az áHattenyésn- lésben jó eredmények szüles­senek, elenvcdhnteftentn szükséges a szilárd taknrmánvbázls. M hold silókukoricájuk, 58 hold vetett takarmányuk és 58 hold másodvetésük ontotta a tehenészetnek szükséges takar­mányt. Annyi takarmányt ter­mesztettek ezeken a területe­ken, hogy bőségesen jutott a 108—110 között mozgó szarvas- marhaállományuknak anélkül, hogy egyetlen dekát te kértek volna a központi alapból. A siker első feltétele tehát a szi­lárd takarmány bázis megte­remtése volt, mert igazuk van a tangazdaság szakembereinek, amikor azt mondják: „Közpon­ti alapból vett takarmánnyal sohasem lesz jó az állattenyéss téa. Az állattenyésztés feltéte­leit elsősorban a gazdaságnak nyerálgatott senkitől dékéllatot, hanem növen­Mválasztották a le-rtobh egyedeket és azok lesz-'r- mazottalból kerülj ki az utánpótlás. Ez pedig a szentlőrtnci tangaz­daságban megvan, 273 hold pil­langósvirágú díszük a gazda- _ ság ö sszterületének 22 százaié- ***" biztosítania. kán. Ezenkívül az elmúlt év- A siker másik titka abban ben 43 hold takarmányrépájuk, van, hogy a gazdaság nem ku­Ma már büszkén újságolta Dö­mötör Jenő, hogy 1951 óta 57 sajátnevelésű üszőt vittek be a tehenészetbe, és.,« *— Ezek közül a legjobb 6.209 Hteres, míg a legrosszabb 4 000 litert ad évente. Harmadik titokként a törzs­gárdát említik, Azt mondják, hogy a tehenészek 75—86 száza­léka hosszú évek óta do'go- zik a tehenészetben. Fizetés után Pécsbányatelepen A fizetés egy kicsit ünnep­számba megy mindenütt, így van ez természetesen Pécsbányán is. Jó érzés kéz­zelfoghatóan látni: mennyire megbecsülik a bányászt, s elgondolkozni azon: mégis­csak érdemes a föld alatt dolgozni. Most 15-én is volt például vájár, csapatvezető, aki 4—5 ezer forintról ka­pott elszámolást t a többség, a pécs bányai bányászok zö­me is kimondottan jól kere­sett. Mégis, bármilyen sok örö­met okoz a bányászok több­ségének, a bányászfeleségek­nek a tizenötödike, az üzem vezetői nem szeretik ezt a napot. Már tizenötödike előtt aggodalommal gondolnak ar­ra, hogy mi lesz a fizetés után, amikor 2—3—f ezer forinttal a zsebben indulnak el jónéhányan az italbolt, a pécsi szórakozóhelyek felé. Amikor pedig a 66 csepp már belül van, hányon fe­ledkeznek meg a bányáról, arról, hogy műszakra kelle­ne menni! Az aggodalom jogos. Most, hogy 15-e után két nappal lapozgatom a műszakjegyző­könyvet, nagyon sok H betű tűnik a szemembe. A fize­tést követő napon ugyanis Emich András vájár, Wéber Péter vájár, Klajbár Ferenc vájár, Csordás Géza vájár, Pécsi Ferenc vájár, Kiss Fe­renc csillés, Gyöngyösi Jenő vájár, Satlai Sándor csilié», Alabárdos János és Paliaga Károly csillések márkáját senki sem akasztotta le a szögről. A márkák persze, ezek a kis köralakú számozott le­mezek, nem árulnak el sem­mit gazdáikról. Nem tudják, hogy Kiss Ferenc vagy Csor­dás Géza miért nem volt műszakon. Lehet, hogy bete­gek voltak, vagy más okuk volt a távolmaradásra, de lehet, hogy nincs. Kár talál­gatni. A statisztika, amely szerint március 14-én 57-en, 15-én 132-en, 16-án 129-en és most április 13-án 59-en, 15-én 94-en, 16-án 76-an mu­lasztottak igazolatlanul mű­szakot, azt követeli, hogy utánanézzenek: ki miért nem jött munkára! Mert akik lát­ták a fizetés után Sallai Sándor csillést, a meszest legényotthon lakóját — azok tudják, hogy 6 nem volt be­teg. A csapatvezetője, Imre Lajos is panaszkodott rá, hogy amit Sallai Sándor csi­nál, az már sok. El fogja 'cergetni csapatától. Pedig Sallai nem rossz munkás. Csillésként is megkereste az elmúlt hónapban a 3263 fo­rintot. Miért nem becsűH hát meg magát, miért e nagy­fokú fegyelmezetlenség? ittem volna e kérdésre .íbiszt kapni, de előbb fel­kerestem a bérelszámolókat; hátha a többiek keresete alacsony, t ennek következ­tében bumliznak. De nem! Pécsi Ferenc 3579, Gyöngyö­si Jenő 2762, Alabárdos Já­nos 2413, Pallaga Károly 2373 forintot keresett. Tehát az okot másban kell keresni. Alabárdos János csillést az András-aknai legényotthon­ban találtam meg. Nem nagy örömmel fogadott. A kérdés­re, hogy miért nem volt teg­nap műszakon, csak ennyit felelt: — Egyszer egy énbe« ne­kem is szabad bumlízni. Mivel látja, hogy „érne** nem hat meg, kimegy a szobából A többiek ma­radnak. S egy szőke, ma­gas fiatalember — a nevét nem hajlandó elárulni —• csak úgy félvállról megjegy­zi: mm Mi ablézolrd szoktuk egymást, t— Hogy értsem ezt? — Hát egyik nap az egyik, másik nap a másik nem megy műszakra, — S kifakad ke­servesen, hogy nekik is van bánatuk, gondjuk, de azt so­ha senki nem kérdezi meg. De ha egyszer bumliznak, már itt is az újságíró, kite­szik őket a legényszállásról, úgy beszélnek velük, mint a kutyával — Pedig higyje el, csak a jó munkások bumliznak m bizonygatja; ....... I Jó szakemberek. Olyanok van­I n ak köztük, mint Nevegyál Jó- gzsef, aki az elmúlt tejelési év­iben 11 tehéntől 54 ezer, Pintér ■ István, aki 12 tehéntől 49 ezer Szabó sem tudja magába | liter tejet fejt Ebből is vilá- fojtani a szól Értelmesen. J gosan látható, hogy nem nund- magabiztosan mondja el, jegy, kik dolgoznak a tehené- hogy mi a hiba. Sszetben. S hogy az sem mind­— Nincs, aki törődjön ve- Segy mennyi Ideje dolgoznak lünk. Csupa fiatal ember la- Sitt, mutatja a negyedik titok kik Itt. Irányítani kellene ;is> amely így hangzik: ezeket, hisz itt ; — Minden tehenet s kénes­otthon, a szülői felügyelet. • ■ Mégis, ha valaki megbotlik, i aége szerint etetünk. azt egyszerűen kidobják. Hinnem kell szarainak, j **** «** Azt jelenti, mert bár csak egy délelőttöt ;hogy egyedi takarmányozást töltöttem el közöttük, meg- S folytatnak. Egyedi takarmányé győződtem arról hogy eze- \ **ak• u6y Ie£et ere,(J* két a legényeket igenis le- : ményesen folytatni, ha való- hetne szép, okos, magyarázó : bfn tanerik a tehenek képes­szóval is nevelni. Nem sokat Sségeit Ezt a képességet pedig kémek, csak egy kis törő- |«tem lehet máról-holnapra él- dóst, az őszinteségre őszinte- -dönteni, ehhezihosszu idő, meg- séget s nem durvaságot. Azt, ■ figyelés szükséges, hogy kapjanak egy futball- ■ Elmondották még azt is, labdát, hogy javítsák meg az ihogy naponta háromszor fej- ebédlőt, mert ha esik az eső, snek, négyezer literen aluli te- csak esőkabátban lehet ott -henet nem tartanak, mert az ebédelni de akkor is nehe- -nem kifizetődő és szó esett ar­zén, mert kevés a hely. Azt !ról te, hogy évente több mint kérik, hogy az üzem vezetői : félmilüó liter tejet juttatnak a az öreg bányászok, s mind- -fogyasztóknak. Szép ez a tel­ezők, akiknek ez feladatuk, Sjesítmény egy 110-es létszámú keressék fel őket, segítsenek, g tehenészettől, de figyelemre hogy a helyes úton indulja- ; méltó az te, hogy mig a többi nak el s ne munkakerülők • gazdaságok majdhogynem ráfi- váljanak belőlük. iretnek a szarvasmarhatenyész­En ebben igazat adok nekik, l ésükre, addig ők haszonnal *— Ha ír rólam az újság- -dolgoznak. Haszonnal, mert bon, megint itthon maradok - többek között talán a legol- — szólt utánam Alabárdos ! csobban a megyében ők állít- János. Remélem, nem teszi, : iák elő a tejet Egy liter tej s a szép szóból is megérti, -előállítási ára náluk 2,52 fo- mit várnak tőle a pécsbá- »cint; nyaiak, s mit várok tőle én • ime, a siker négy titka, amit is- Mcsterfalvi Gyula »mindenki bátran alkalmazhat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents