Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-20 / 93. szám

a NAPLÓ 1557. ÁPRILIS S*. ' 7M.Ua. HASÄB Egy holland tudós beható geodéziai kutatást, és megfi­gyelést végzett az Északi-ten­geren. Kijelentette, hogy a skandináv félsziget szintje az olvadó jég nyomására emelke­dik, s ennek ellenhatásaként Hollandia süllyed. Hollandia évszázadonként körülbelül 23 centiméterrel süllyed a tenger- szinthez képest. Los Angelesben a gyerme­kek részére tejcsárüa nyílt, amelynek bejáratánál a kö­vetkező tábla látható: „Fel­nőtteknek tilos a belépés“. A csárda vendégei magas, tarka bárszékeken ülnek, s itt fo­gyasztják el a tejkoktéJ gaz­dag választékát1. A helyiség megnyitása« óta alig kapni he­lyet. Glasgow egyik szülőotthoná­ban a napokban egy 14 éves skót iskoláslány iiú ikreknek adott életet. Az ikreket a vá­rosbeli Udv Hadsereg székhá­zában nevelik, míg anyjuk egy másik otthonban tartózkodik. Az anya nevét nem közölték, de úgy tudják, hogy a múlt év végén távolították el az iskolá­ból és adták át az Üdv Had­sereg vezetőcégének. A statisz­tikusok szerint Nagy^Britannia történelmében ez a skót leány a legfiatalabb anya, a,ki ikrek­nek adott életet, Az angol tehenek az idén túlteljesítették tervüket és több tejet adtak, mint tavaly. A tejfelesleg elhelyezése ko­moly gondot ad a termelőknek. Az angol alsóház jó példával kíván előljárni a tejértékesí­tési kampányban és ezért el­határozta, hogy „mllk-bart-t, tejcsárdát állítanak fel a par­lamentben. Magyar! András a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről (Folytatás az 1. oldalról) csak az olyat, amely előre mu­tat, elősegíti a hozamok növe­lését, a költségek csökkentését, a termelőszövetkezeteknek szocialista nagyüzemmé való fejlesztését. Kétségtelein tény, hogy a mos tani minta-alapszabálynak van­nak hibái, ezeket ki kell javí­tani, de teljesein elvetni nem lehet. Erősítőm kell a bizalmat a termelőszövetkezetekben a minta-alapszabály, szerinti mű­ködés iránt. Áttérve a hozamok növelésé­nek és az önköltség csökken­tésének kérdésére, rámutató tt arra, hogy sok olyan, ma kä- hasanálaiöaimü hagyott lehető­ség van, amelyekkel minden nagyobb beruházás nélkül je­lentős eredményeket tudnának elérni a termelők. Itt van pél­dául a műtrágya kérdése. Ez Olyan befektetés, amely már egy óv alatt kétszeresen visz- szafizetődik. Eddig sok panasz volt — jogosan — arra, hogy nőm áll elég műtrágya rendel­kezésre. Az idén az első félév­ben a múlt évi hetvenegyezer tonnával szemben a kormány nagy áldozatuk árán, százöt­venezer tonna nitrogénműtrá­gyát bocsátott a termelők ren­delkezésére. Most mégis azt látjuk, hogy egyes megyékben — miét Szolnok, Hajdú, Csöng rád — a rendelkezésire álló mű­trágya mennyiségnek eddig alig felét, harmadát vásárol­ták, vagy igényelték. Hasonló a helyzet a rézgálic- nil, amelyből az idén a tava­lyi 11.700 tonnával szemben 15.500 tonna áll rendelkezésre. Rendkívül vontatottan halad a vegyszeres gyomirtásra való szerződéskötés és ugyanez áll a cukorrépa szerződéses ter­melések kötésére is, pedig a cukorrépa egyik legbeiterje­sebb növény, amely — igaz. hogy nagy munkaigényesség mellett — de területegységen- kint nagy jövedelmet hoz. Eb­ben az évben az előirányza* szerint a múlt évinél amúgy is kisebb területen, mintegy száz­hetvenezer holdon termetű nl- cukorrépát, s április 10-ig, alig 113.000 holdra kötöttek szerző­dést. A tájékoztató után sok kér­dést tettette fel a földművelés- ügyi miniszter első helyettesé­nek, aki ezekre válaszolva töb­bek között elmondotta, hogy a földművelésügyi minisztérium­ban három nagyobb jelentősé­gű rendelkezés készül: kidol­gozás alatt van a termelőszö­vetkezeti törvény, kidolgozták már a vadászati törvényt és rendelkezés készül annak biz­tosítására, hogy a termelési szerződésekben vállalt kötele­zettségeket mindkét fél meg tartsa. Tiltsák meg az atosifagparek gyártását! Zarin beszéde a külföldi újságírók londoni egyesületében London (MTI). A TASZSZ jelenti: V. Ai Zorin, aki a Szovjetuniót az ENSZ leszere­lési albizottságában képviseli, csütörtökön beszédet mondott a külföldi újságírók londoni egyesületének villásreggelijén. A villásreggelln több mint 170- en vettek részt: a sajtó, továb­bá sok nagykövetség és követ­ség képviselőt —• A Szovjetunió legutóbbi javaslatai —• jelentette ki a többi között Zorin —, amelye­ket március 18-án terjesztett az albizottság elé, tekintetbe veszik a nyugati hatalmak ja­vaslataiban foglalt alapvető kikötéseket; A Szovjetunió Áz amerikai festőművészet új „csillaga“ Március harmad!- meg ax alkotótól az, amelyért’a mű- kán Baltimoore- (illetve az állatkert- vész-múzeum ezer ban (Egyesült Álla- tői), a festóművé- dollárt fizetett? mok Maryland álla- szét pártolói; Amikor Arthur mában) egy nagyon Bettsy íestól te- Watson, a helyi ól­érdekes festókiállí- hetsége a „Balti- latkert igazgatója tást nyitottak meg. moor New’s Post” tudomást szerzett Habár aznap szaka- című baltimoare-l az esetről, ajánlatot datlanul zuhogott lap egy ártalmatlan tett a lapnak, hogy az eső, a kiállítást tréfája következte- írja meg: Bettsy ké- mégis majd öltszáz ben pattant ki. pei jobbak, mint személy tekintette Ugyanis, amikor a azé a festőé, akinek meg. A kiállító azon balitimoore-1 mű- egyik alkotását meg ban még a kiállítás Vész-múzeum egy vette a múzeum. A ünnepélyes megnyi- absztrakt festményt „Baltimoore INew’s tásán sem jelent vásárolt ezer dől- Post” elfogadta az meg. De minden tárért, a napilap le- ajánlatot résztvevő tudta, hozta a képet de Bettsynek egyéb­hagy egy hatéves, mellette még egy ként műterme van Bettsy nevű cslm- másikat is, amelyet az állatkertben, pánz-majom alkotó- egy hatodik edemis- sait jöttek megte- ta kislány készített, kinteni; A lap feltette a kér­A helyszínien száz dóst olvasóinknak: huszonöt dollár ér- találják ki, a kettő tékű képet vettek közül, melyik kép erőfeszítései, amelyeknek az a céljuk, hogy közelebb juttas­sák egymáshoz a tárgyalásokon résztvevők álláspontját, tekin­tetbe vegyék a tárgyaló part­nereink szempontját és kíván­ságait és olyan közös platfor­mot találjanak, amely a lesze­relési megállapodás alapjául szolgálhat — legjobb bizonyí­tékát nyújtják annak, hogy a Szovjetunió jóakarattal törek­szik a leszerelés problémájá­nak megoldására. A kísérletek megszüntetésé­ről szóló megállapodás fontos gyakorlati lépés volna az egész atomprobléma megoldása felé — mondotta a továbbiak so­rúm — Minthogy a Szovjetunió kész haladéktalanul ilyen meg­állapodást kötni az atom- és hidrogénfegyver kísérletek megszüntetéséről, vagy leg­alábbis ideiglenes leállításáról •— hangsúlyozta Zorin — most az egész ügy az Egyesült Álla­moktól és Angliától függ; — Ügy véljük továbbá — mondotta Zorin —, hogy az atomprobléma megoldása felé igen fontos lépés lenne, ha az államok ünnepélyesen vállal­nák, hogy nem alkalmazzák az atom- és hidrogénfegyvert, be­leértve a rakétafegyvert és az atomtűzérséget. Minthogy a Szovjetunió kész ilyen kötele­zettséget vállalni, az ügy most az Egyesült Államoktól és Angliától függ. — A szovjet javaslatok elő­irányozzák az atom- és hidro­génfegyver gyártásának meg­szüntetését is. E téren tekin­tetbe vesszük az Egyesült Ál­lamok kormányának az 1957 január 14-i emlékiratban fog­lalt javaslatát is. A Szovjet­unió kész belemenni, hogy előbb e fegyver gyártását tilt­sák meg és azután hajtsák végre az államok fegyverzeté­ből való kivonását a fegyver- készletek megsemmisítésével együtt. Lenin-művészet, cselekvés A történelem ismeri a cselekvésnek olyan mestereit, ismer olyan népvezéreket, akik két részre osztották az életüket: életük egyik felét a cselekvésnek szentelték, másikat az elme játékainak, melyekhez pihenés gyanánt menekültek a cselekvés mezejéről. Az ilyenfajta embe­reknek egyik talán legnagyobb példája Julius Caesar volt. Mikor cselekedett, teljesen odaadta magát a cselekvésnek — s még hozzá minő cselekvésnek! Neki azonban éppúgy, mint az angol államférfiaknak, „weekend’’-re volt szük­sége, amikor szünetet tartott és szép gondolatokkal, szép beszédekkel foglalkozott, Ciceróval társalgóit. Rómának és Galliának ez a meghódítója lényegében dilettáns volt s lelkében mindvégig az is maradt, számára maga a cse­lekvés is csak játék volt — a legnagyobbszabású s em­berhez, igazi emberhez legméltóbb játék, vagyis lényegé­ben illúzió. Leninnek nem voltak illúziói. 0 nem menekült illú­ziókhoz. Neki hatalmas és állandó érzéke volt a realitá­sok iránt, s az olyan emberek, akiknél ez az érzék hiány­zott, akik menekültek a cselekvéstől, Lenint hangtalan nevetésre késztették, mely gúnynak, jóindulatú szánako­zásnak és némi megvetésnek volt a keveréke. Olyasféle­képp tekintett Lenin az ilyen emberekre, mint ahogy az erős férfiember tekint gyerekes, „infantilis’’ elméjű éltes emberekre. Ezt a realitás-érzéket vitte be Lenin a művészeti áb­rándozásba is. Szerette a művészetet, egyáltalán nem volt közönyös iránta, mint ahogy egyesek állították. „Kitű­nően ismerte és nagyon szerette a klasszikusokat.’’ Üna meg újra átolvasta Tolsztoj munkáit és élvezte azokat, büszke volt Tolsztojra, mint honfitársára s mint olyan emberre, akinek gondolatai egy úton haladnak az övéivel. Bár Lenin nem tartotta magát kompetensnek a modern költészet kérdéseiben, de mégis elég érzéke volt hozzá, hogy megérezze Majakovszkijban szövetségesét és tapsol­jon a költő maró politikai szatírájának. S hogy megra­gadta a zenei Milyen szenvedéllyel tudta hallgatni. Ki tudná felejteni meleg szavait; melyeket Beethoven „Ap- passionata”-járól mondott. Ügy szerette és olyan erősen átérezte, hogy védekeznie kellett hatásától... A művészi ábrándozás természetesen számára sem volt idegen. De mert harcot folytatott — s ez a harc volt életének törvé­nye és főfeladata, — azt akarta, hogy a művészi ábrán­dozás is éppenúgy, mint az ő ábrándjai, erőt és támoga­tást jelentsen a harc számára és mindig ki vegye részét a cselekvésben. Es tényleg: a művészet mindig résztvesz korának har­caiban, még akkor is, amikor azt erősítgeti, hogy távol­tartja magát a harctól, s felragasztja magára a gyerekes vignettát: „Művészet — önmagáért”. Hazudik ez a jel­mondat. Távoltartani magát az embernek a harctól, ez annyit jelent — akár tudatában van ennek az ember, akár nem — mint Pilátus módjára mosni a kezét a szo­ciális igazságtalansággal szemben, annyit jelent, mint szabad kezet engedni az elnyomóknak és hallgatagon tá­mogatni a leigázottak elnyomását.., ROMAIN ROLLAND. A Szoiíje'.unió Leg!e>ső lóságára!; üléséről NEHRU: Üsszeeg’/ezleüieti-c a irak'e5ris kísérletek a nemzetközi joggal? MOSZKVA: A TASZSZ je­lenti: A napokban megtartot­ta első ülését a Szovjetunió Legfelső Bírósága abban az összetételben, amelyben a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak VI. ülésszaka újjáválasz­totta. Az ülésen az új műkö­dési szabályzatnak megfele­lően resztvettek a szövetségi köztársaságok legfelső bírósá­gának elnökei is, akik hivatal­ból tagjai a Szovjetunió Leg­felső Bíróságának. Az ülésen A. F. Gorkin, a Szovjetunió Legfelső Bíróságá­nak elnöke ismertette a Leg­felső Bíróság munkájának megszervezését az új működési szabályzat alapján. Művészetinek iáit*- ka pedig abból áll, hogy a festékbe már tott ujjaival masza- toija be a vásznait.:; UJ Delhi (MTI). A Reuter jelenti: Nehru miniszterelnök az ázsiai jogi tanácskozó bi­zottság első ülésszakának meg­nyitásán kijelentette: kívána­tossá válhat, hogy kiváló jo­gásziból álló tersitület meg­vizsgálja, összeegyeztethető-e a nemzetközi joggal az emberi létnek a nukleáris kísérletek­kel való tartós veszélyeztetése. Vajon a nemzetközi jog vagy az erkölcsi törvény bán* milyen értelmezése indokolttá tehet-e bármi olyan fejle­ményt, ami az emberi faj létét fenyegeti, amely fokozatosan megmérgezi a légkört és ez­által nemcsak tömeges puszii-, táss'al, hanem — amire még rettenetesebb gondolni — bor­zalmas genetikai hatásokkal fenyeget mindenfajta lényt? — mondotta: Öt perc alatt a világ körűi BELGRAD: A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Köz­ponti Bizottsága legutóbbi ülé­sén úgy határozott, hogy el­küldi delegációját a Szovjet­unióban és a népi demokrati­kus országokban rendezendő május elsejei ünnepségekre. _A magyarországi május elsejei ün népségén a Jugoszláv Szak­tól 5 év legnagyobb szenzációja a mesterséges bolygó A z 1957—1958. esztendő a tudományok történeté­ben jelentős időszak lesz. Ugyanis a tudományos világ- szervezetek nemzetközi ta­nácsa egy különleges bizott­ságot hozott létre, a Comité Special de VAnnée Géophi- siqu Intemacionále 1957/58, vagyis a Nemzetközi Geofizi­kai Év Különleges Bizottsá­gát. Ez a bizottság, melynek 36 tagállama van, tervet ál­lított össze, amely szerint föl­dünk egész területén több ezer állomáson tudományos megfigyelések százezreit fog­ják végezni. A munka célja az. hogy az adatok szakszerű kiértékelése után tökéletesít-* sék a Földünkről szóló tudo­mányos ismereteket és egy­idejűleg gyakorlatilag fel­használható adatokat szolgál­tassanak a hajózás, a repü­lés, a rádiószolgálat stb, ré­szére; Az óceánokon és a száraz­földeken végzett mérések a Föld kérgének összetételét igyekeznek feltárni, a tűz­hányók és a földrengések ta­nulmányozása a Föld belső energiájának megismeréséhez nyújt újabb adatokat. Vizs­gálatokat, meg figyeléseket végeznek Földünk legkülön­bözőbb pontjain, magas he­gyeken lévő csillagvizsgálók­ban és a tenger titokzatos mélységeiben, sivatagokon és fennsíkokon, a légkör felső régióiban és több száz méter mélyen a Föld gyomrában. A legnagyobb érdeklődés mégis ama tudományos mun­ka előkészületei iránt nyil­vánul meg, amelyet az ame­rikai és a szovjet tudósok készítenek elő ez év nyarára a mesterséges égitesteknek kilövésével kapcsolatban. Ez lesz az előhírnöke az űrha­józásnak. Nem csoda, hogy világszerte nagy az érdeklő­dés, hiszen az emberiség fantáziáját már régen izgat­ja az űrhajózás. Maguk az írók is sokat foglalkoztak ez­zel. Ilyen tárgyú regény számtalan sok jelent meg. Csak néhány ismert nevet említünk: Kepler, Defoe, Swift, Verne, Wells stb. A tudósok figyelme első­sorban a rakéták felé fordul. A kutatók ugyanis az. űrha­józás problémájának megol­dását megfelelő rakéták szer­kesztésében látják. E téren úttörő munkát végzett Ciol- kovszkij szovjet tudás, a né­meteknél, Oberth, az ameri­kaiaknál Goddard, akik a ra­kéta-elmélet és technika te­rén világhírűek. A második világháború be­fejezése után az amerikaiak felhasználták a német V 2-t, az ionoszféra kutatására. Si­került 'is olyan rakétát szer­keszteni, amely 500 km ma­gasságot ért el, 8000 km-es óránkénti sebességgel. Kü­lönleges mérőeszközök segít­ségével sikerült az ionoszfé- rából is adatokat szerezni. Hermetikusan elzárt kabin­ban az első sztatoszféra „uta­sok” majmok, kutyák, egerek voltak, amelyek minden baj nélkül érkeztek vissza a Földre. Bizonyult, hogy szer­vezetük a légiútat a magas rétegekben jól bírja. A nyert adatok még nem teljesek. A világűr-rakéta röpte csak néhány percig tartott és a kívánt magasságban csak rö­vid ideig tartózkodott. Az ionoszféra rendszeres kuta­tásának első szakaszát a mesterséges égitest kilövése fogja képezni, ami által ala­posabb tájékoztatást kapunk, mert hosszabb idein fog a lö- veg ott tartózkodni. Az első ilyen mesterséges bolygó a Nemzetközi Geofi­zikai Év tartama alatt ícerfll kilövésre. Ilyent mind az amerikai, mindpedig a szov­jet tudósok előkészítenek. A múlt évi nemzetközi csillagá­szati gyűlésen előterjesztett tervek szerint számítani le­het arra, hogy az 1966—1970. évben a bolygóközi közleke­dés céljaira mesterséges égi­testet készítenek, s 1971— 1977-ben a Holdra, 1978— 1985 között a Marsra váló utazást valósítják meg. Az első mesterséges boly­gó kilövése háromlépcsős ra­kéta segítségével történik. Az egyik ilyen terv szerint az első lépcső 50 km magasság­ban, a második lépcső 200 km magasságban válik le. Az első két lépcsőnél folyékony, a harmadik lépcsőnél szilárd hajtóanyagot fognak használ ni, amely utóbbi azután — megfelelő magasságban — a műbolygót tulajdonképpen pályájára löki Ahhoz, hogy a mesterséges bolygó pályáján keringhes­sen, másodpercenként 8 fei« lométeres sebességnek kell lennie. A Földtől 300 kilo­méteres távolságban teszi meg a földkörüli útját kb. másfél óra alatt. Egyideig ke­ringeni fog, majd lassan, az atmoszférikus hatás követ­keztében. sebestégéből ál­landóan veszít és az alsóbb régiókba keriüve elég, mint a meteor. Ennek ellenére ér­tékes tudományos adatokat fog nyújtani. A mérőműsze­rek egész sorát viszi magá­val a mesterséges bolygó, s a mérések eredményét auto­matikus rádiójelzésekkel TcSz U a Föld különböző pontjain levő vevőkészülékekkel. „A Föld legközelebbi úti­társának a Holdnak felkere­sése —■ írja Hebcevics szov­jet űrhajózási szakember egyik cikkében — rádió út­ján irányított rakéták és kis tank-laboratőriumok segít­ségével már nem ütközik ak­tív nehézségekbe sem a re­aktív technika, sem a rádiő- távirányitás technikája szem­pontjából. Ezért a legköze­lebbi 5—10 év folyamán meg­hódíthatjuk a Holdat. A Hold meghódítása után az ember felkészül majd a Naprendszer más bolygóira, a Marsra, a Vénuszra veze­tő repülésekre.“ Minden valószínűség meg van arra, hogy az emberiség régi álma, az űrhajózás, amelyről a múltban írók fantáziájaként csak regé­nyekben olvashattunk, meg fog valósulni. Egy bizonyos, hogy a cél eléréséig még igen sok akadályt kell leküzdeni, de az eredmény nem marad el szervezeti Szövetséget Nikola Kotle és Sótl Pál, a Szövetség Központi Bizottságának tagjai képviselik. ZÁGRÁB: Mint a Tanjug je­lenti, a zágrábi államügyész­ség vádiratot adott ki Ante Pavelics háborús bűnös ellen, akinek kiadatását a jugoszláv kormány az argentin kormány nál szorgalmazta. UJ DELHI: A DPA írja: Krisna Menőn ax új Indiai nemzetvédelmi miniszter, aki mint Nehru miniszterelnök kü­lön megbízottja a Kelet és a Nyugat között folytatott tár­gyalásai révén vált ismeretes­sé a nagy nyilvánosság előtt, Nchru utasítására a külügyi szolgálatban is folytatja tevé­kenységét. UJ Delhiből szár­mazó pénteki hír szerint Me­nőn az eddigihez hasonlóan to­vábbra is megmarad azokban a funkciókban, amelyeket mint tárcanélküU miniszter betöl­tött KAIRO: A középkeleti hír­ügynökség csütörtöki jelentése szerint a több politikai pártot egyesítő jordánlai „Nemzeti Irányító Bizottság" felszólítot­ta Husszein Khalidit, Jordánia új miniszterelnökét, hogy kö­vetelje az Egyesült Államok ammand nagykövetének levál­tását A bizottság a leváltást „az ország biztonsága, az imperia­lista összeesküvések és beavat­kozás elleni védelem érdeké­ben követeli.** DJAKARTA: A* AP Jelen­tése szerint gyakorlatilag tel­jesen megszűnt az összekötte­tés Djakarta és Makasar. Ce­leb esz fővárosa között. — Mint már Jelentettük, Makasar közelében. Marosnál heves csata folyt az indonéz kor* mánycsapatok és a Dar Ul Iszlám fanatikus muzulmán csoport tagjai között,

Next

/
Thumbnails
Contents