Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-19 / 92. szám

2 NAPLŐ 1937. ÁPRILIS IS. Charles Darwin Ma 75 éve halt meg: Charles Darwin, a nagy angol terme* szettudós, a materialista bioló* gia és a fajok keletkezéséről szóló evolúciós tanítás megala* piiója. Darwin bebizonyította, hogy az állat- és növényvilág állandóan változik. Hatalmas természettudományi anyagra támaszkodva, tudományosan megalapozta a szerves formák fejlődésének elméletét. A fajok eredetét és fejlődé­sét a természetes és mestersé­ges kiválogatódással magya­rázta. A szervezetek jellemző tulajdonsága a változás és az öröklődés. Azok a változások, amelyek a növény vagy állat számára a létért váló küzde­lemben hasznosnak bizonyul­nak, megszilárdulnak. Ezek a változások felhalmozódnak és átöröklődnek s ilymódon új állati vagy növényi formák megjelenéséhez vezetnek. Darwin szétverte a fajok változhatatUnságát hirdető metafizikus elméletet és ma­terialista magyarázatát adta a célszerűség jelenségének. Ezzel megszilárdította a mate­rializmus győzelmét. Felmentések A kormómv .Jorgos Gyulát — az eddig végzett jo mun­kája elismerése mellett — az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettesi tisztsége alól felmen­tette A kormány a bánya- és energiaügyi minisztérium meg­szűnése folytán Kassai Ferenc bánya- és energiaügyi minisz­terhelyettest tisztsége alól fel­mentette. A balkáni egyezmény nem segítheti elő a nyugalom megteremtését a Balkánon A szovjet—albán közös nyilatkozat MOSZKVA: (MTI) N, A. Bulganyln és Mehmet Shehu április 17-én este a Kremlben közös szovjet—albán nyilatko­zatot írt alá. A nyilatkozatban a lélek a többi között megállapítják, hogy a szovjet—albán kapcso­latok szembetűnőéin, példázzák a népek közötti új típusú köl­csönös viszonyt. E kölcsönös viszony teljes egészében meg­felel mindkét állam érdekeinek, az összes szocialista országok érdekeinek. Az Albán Népköz­társaság egyenjogú állam a né­peik nagy szocialista közössé­gében. A Szovjetunió és az Albán Népköztársaság kormánya ki­jelenti a nyilatkozatban, hogy országaik népeinek őszinte ér­deke az összes balkáni népek viszonyának javulása, a min­denre kiterjedő kapcsolataik szélesedése és bizalmuk Szilár - dítáea. A Szovjetunió kormá­nya osztja az Albán Népköz­társaság kormányának azon törekvését, hogy Görögország gal, valamint más szomszédjá­val. Olaszországgál megjavít­sa viszonyát. A Szovjetunió én ne. ABoáe Népköztársaság kormánya '— mondja ezután a nyilatkozat — leszögezi azt a kívánságai, hogy az őszinte barátság alap­ja« javítsa és mindenképp fejlessze viszonyát a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal. Kifejezi meggyőződéséit, hogy ugyanerre törekszik majd Ju­goszlávia is. amelytől sok függ most e téren. A két kormány kijelenti, hogy a balkáni egyez­ménynek mindhárom álfám — Jugoszlávia, Görögország és TÓrökonseág — aárt katonai csoportosulásának létezése nem segítheti elő a nyugalom meg­teremtését a Balkan-félszige­ten és feltétlenül bizonybsfo- kti bizalmatlanságot kell, hogy ébresszen a többi balkáni nép­ben az említett egyezmény tag­államainak szándéka iránt, hi­szen ezen államok egyike tag­ja az észalwtlanti tömbnek, egy másik pedig az észákat- lanti tömb mellett « bagdadi köztársa.? ág gazdasági kapcso­latainak kérdését. A Szovjet­unió kormánya a testvéri ba­rátság elvétől vezéreltetve és a? albán nép jóléte további fc hozásának elősegítése, az or szag gazdasági életének íej- ktetése végéti elhatározta, mentesíti az Álbán Népköztár­vaságot S4S millió rubeles tar­tozásának megfizetésétől. E: az összeg egyenlő az Albániá­ban szovjet Intelből épült vál­lalatok teljes értékével. Ezen­kívül az Albán Népköztársaság mentesül a Szovjetunióból hi­téibe szállított különböző be­tömbnék is. Ez a tény össze- rendezésekért és anyagokért já kapcsolja a balkáni egyez- ró tartozásának törlesztése mémyt ezekkel az csoportosul ásókkal A nyilatkozat további résbe megállapítja, irogy a tárgyalá­sokon mindenre kiterjedően megvitatták és me^vizagáliák a Szovjetunió és az Albán Nép­agressziv alól, amely tartozás 1957. ja­nuár 1-én 74 millió rubeles összeget tett ki; A nyilatfcoaat közti a Szov­jetunió részéről nyújtandó to­vábbi segítség részleteit tár­gyaló megállapodásokat Síassen négy pontos ellenőrzési térvét terjesztett a leszerelési albizottság elé Ltodén (MTI). Az AP tudó­sítója „tájékozott diplomaták­tól” szerzett értesülés alapján jelenti, hogy a leszerelési al­bizottság szerdai ülésén Stassen négy póhtóo ellenőrzési tervet terjesztett elő, amely szerint biztosítékot nyújtana a Kelet- Nyugat között esetleg megkö- leszerelést egyezmény megszegése ellen. A javaslat a következőkre terjed ki: 1. A hagyományos fegyverzetű erők létszámának leszállítása, 2. Az atomfegyverkezési verseny megszüntetése, 3. Az egész földre kiterjedő riasztószolgá­lat létesítése a megiepetésszerű támadások megakadályozása végett, 4. A katonai kiadások korlátozása. A Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége szövetségi bizattságának plenáris ülése ürítőiben Brioni (MTI). Mint a Tan- jug jelenti, Brioniban csütörtö­kön reggel Joszip Broz Tito elnökletével megkezdődött a Jugoszláv Dolgozók Szocialista "Szövetsége szövetségi bizottsá­gának V. teljes ülése. Az elnökségben Joszip Broz Tito elnökön kívül Edvard Kardelj és Alekszandar Ran- kovics foglalt még helyet. Az ülés a következő napi­rendet fogadta el; 1. A Jugo­szláv Dolgozók Szocialista Szö­vetségéinek politikai és szerve­zeti kérdései, 2. A nők társa­dalmi helyzetének megjavítá­sára irányuló további munká­ról, 3. Egyéb kérdések. Miután az ülésen, résztvevők egyperces hallgatással adóz­tak Mosa Pijade, Vladiszlav Ribnlkar és Szava Kovacse- vics, a szövetségi vezetőség el­hunyt tagjai emlékének, Alek­szandar Rankovics felolvasta beszámolóját a szövetség poli­tikai és szervezeti kérdéseiről; Yetini szerint Sorágat akadályomul a% olasz szocialista pártok egyesülését Róma (MTI). Pietro Neműt, az olasz baloldali szocialisták vezetője szerdán azzal vádolta Saragátot, a szociáldemokrata párt elnökét, hogy legutóbbi állásfoglalásaival lehetetlenné tette a2 plasz szocialista pár­tok egyesülését — írja a DPA. A helyzet még nehezebbé válik, ha a szociáldemokraták júniusi kofirgressacisa Saragat győzelmével végződik. Sarasat vasárnap azt mon­dotta, hogy Nermiinek magának is részt kell vennie a harcban a ^pártjának soraiban levő kommunistabarátok ellen." Mföldi hírek PÁRIZS Áilciinner tárgyalt a nyugatnémet alomtmlósokkal Borul (MTI). Adenauer szö­vetségi kancellár Strauss had­ügyminiszterre!, Hallstein, Rust, Globfee államtitkár, Heusinger és Spetdel tábornok jelenlétében tárgyalt a nyugat­német aitomtudósokkal. * Az értekezletről kiadott zá­róközlemény szerint a szövet­ségi kormány arra törekszik, hogy az összes hatalom által aláírt szerződéssel elkerüljék, hogy a keleten és nyugaton egymással szembenálló hadse­regeket általános atomfegyve­rekkel szereljék fel. A közle­mény szerint a kormány oszt­ja azokat az aggodalmakat, amelyeket az aitomtudósok nyilatkozatukban . kifejeztek. A kormány egyetért a tudósok indokaival és céljaival és tel­jesen megérti art a felelőssé­get, amelyet a tudósok a Kelet és Nyugat közötti feszültség alakulása miatt éreznek. Ezért szükséges a keleti és a nyugati kormányokra hatni, hogy meg­egyezésre jussanak az általá­nos ellenőrzött leszerelésben. A megbeszélésen résztvebt atomkutatók kijelentették, hogy a tizennyolc atomtudós nyilatkozatával kezdeményez­ni akar a világot fenyegető pusztulás elhárítása, céljából’; Nem az volt a főcéljuk, hogy csupán a Szövetségi Köztársa­ságot tartsák távol az általá­nos veszélytől, de az volt a véleményük, hogy abban az államban kell elkezdeni, amelynek polgárai. A tüdősek helyeselték a kancellárnak azt a kívánságát, hogy összekötte­tésben akar maradni a ;tudó­sokkal és folyamatosan tájé­koztatni akarja őket a nemzet­közi helyzet alakulásáról. Von Eckardt szövetségi »aj­tói: önök azt mondotta, hogy az . elkövetkező 18—34 hónapban í""*' nem időszerű a Bundeswehr! taktikai atomfegyverekkel valói hatékony felfegyverzése. De* ha a NATO-wak el kell habá-j leniedbe, irogy a güéhft&ei fél­hívást aláíró összes kollégája egyetérthet a bonni közle­ménnyel. Hahn professzor nem tudta gairanláim, hogy a való­ságban ás ez lesz-e a helyzet Eckardt egy kérdésre azt vá­laszolta, hogy az egyik atom­tudós a megbeszélés során, ki­jelentette, . hogy az , atomgrá­nátnak „talán ha nem is egé­szen, a középpontban olyan hatása tenne, mint * Hirosi­mában ledobott bombának''. , Szerdán délben a hadügymi­nisztérium nyilatkozatot adott ki az Hnmaniténak arra a cik­kére, amelyben kérdések for­májában arról az értesüléséről számolt be, hogy Egyiptom megtámadására francia—izra­eli közös tervet készítettek. A nyilatkozat szerint az Humani- té állításai minden alapot nél­külöznek és ezért a hadügy­minisztérium vizsgálatot indí­tott a lap ellen hamis hírek terjesztése miatt. Ifjúságunk tanuljon Lenintől ! Az ifjúság mindig forradalmi. Forradalmiságát úgy hordja magában, mint a virág a gyümölcs ígéretét. Szebb­re és jobbra vágyik, tenni akar valami nagyot és újat és ez a természetes és tiszta szándék, a nagy energiájú tett­vágy hozhat is létre nagy tetteket — ha a haladást szol­gáló eszmékkel találkozik. Lenin röviden, de sokatmondóan ennyit mondóit az ifjúsúg feldatáról: „Tanulni, tanulni, tanulni!” Hogy az ifjúság teremtő energiája, természetéből fakadó forradál- misága el ne kallódjon, haszontalan célokra el ne fecsér- lödjön, tudásra van szükség, amely segít kiválasztani a sok lehetséges cselekvés közül a hasznosat, az előrevivőt. Tudás kell ahhoz, hogy kiválaszthassuk az élet szüntele­nül jelentkező új jelenségei közül azokat, amelyek való­ban újak és életrevalók. Tudás és tapasztalat nélkül a leg­jobb szándékú felbuzdulás is kárt okozhat a társadalom­nak, vagy tragikomikus csődhöz vezethet. Nem kell a tör­ténelem régmúlt eseményei között kutatnunk, elég, ha né­hány hónappal tekintünk vissza, hogy lássuk, mennyire be lehet fogni az ifjúságban buzgó energiát a rombolás, a pusztítás szolgálatába is. Tanulni kell. Tanulni, minél többet, minél alaposab­ban, minél sokoldalúbban. Az életet kell megtanulni, amely rendkívüli bonyolultságában a buktatók ezreit ál­lítja az előre törekvő ember elé. Az .ifjú, aki éppehhogy kikerült a szülők, a pedagógusok nevelő kezei közül, vagy még ki sem került — keveset tudhat az életről. Látja a szépei és nem tudja, hol annak a fonása, látja a visszás­ságokat és nem látja, hol rejlenek azok okai. Meg kell tanulnia, hogy hol keresse. S ehhez semmi más nem nyújthat akkora segítséget, mint a marxizmus—leinizmus. Ez az az elmélet, amely a legkisebb torzítással mutatja meg az emberi életet olyannak, amilyen. Ez az. elmélet az, amely következetesen, megalkuvás nélkül elveti az idealizmus ködös frázisait és megtanít a kendőzetlen igaz­ságra. Lenin, ennek az elméletnek segítségével találta meg a munkásosztály történelmi feladatát, s á feladat megoldásához vezető utat. Lenin tanít meg bennünket arra, hogy ha előre aka­runk haladni, nem köthetjük a szekerünket bukásra ítélt társadalmi osztályokhoz, hanem csak ahhoz, amely előtt a jövő szélesre tárva áll: a munkásosztályhoz. S a mun­kásosztálynak, hogy nagy történelmi feladatát megold­hassa, szüntelenül, kérlelhetetlenül és megalkuvás nélkül kell harcolnia mindenféle kizsákmányolás, minden kizsák­mányoló ellen, a végső győzelemig. Egyszerű és kézzelfog­ható igazságokat tanulhatunk Lenintől, amelyek megér­tése nélkül azonban egy lépésnyit sem juthatunk előre. A szebb, emberibb, kizsákmányolás és rabság nélküli élet­hez vezető harc bonyolult taktikáját, a haldoklásában is halálos veszélyű kelepcéket; a félrevezetés és megtévesz­tés ezerszálú szövevényét elénk állító burzsoázia elleni harc kifinomult érzéket követelő művészetét tanulhatjuk Lenintől, ami nélkülözhetetlen a znunkásosztáiy pártjá­nak ahhoz, hogy győzelmesen végigvezesse a forradalmat és megvalósítsa a szocializmust. Ezen egyszerű igazságqk és a társadalom bonyolult valóságának ismerete nélkül „forradalmárkodni” — nem más, mint hazardirozás, gye­rekes kalandkeresés, legjobb esetben nevetséges bohóc­kodás, a legrosszabb esetben tömegek félrevezetése és a burzsoázia uralmának meghosszabbítása. Nincs más rétege a társadalomnak, amelynek annyira életbevágóan fontos lenne mindezek megtanulása, mint az ifjúság. Es nincs más rétege a társadalomnak, amely annyira alkalmas lenne mindezek befogadására, megtanu­lására, elsajátítására, mint a dolgozó ifjúság. A’ mai fia­talok váltják majd le a harcban és munkában megöre­gedő mai felnőtteket, rajtuk múlik, hogy milyen lesz a jövő. Lenintől tanulni — ez annyit jelent, hogy a jövő szebb lesz, jobb lesz a jelennél, mert Lenintől tanulni egyet jelent az élet megismerésével, és az élet kedvünk­re való alakításához szükséges tudás elsajátításával. Adenauer válaszának visszhangja NICOSIA Mint a Reuter jelenti, a kö­zép-keleti brit főhadiszállás közölte, hogy Dél-Jordániában lezuhant egy brit katonai szgl- lítórepülőgép. A repülőgép mind a 30 utasa életét vesz­tette. Bonn (MTI). Bonni diplomá­ciai körök véleménye szerint a szövetségi kancellárnak Bul- ganyinhoz intézett levelében világosan érződik az a szán­dék, hogy nem akarja az újra­egyesítés kérdésében sem a Moszkvába vezető szálak- el­szakadását; Krone, a CDU-CSU szövet­ségi gyűlési frakciójának elnö­ke helyeselte a kancellár ja­iNlHiifiNiMiitHiimiHKiiili (aaaaaaiaaaaaaaaafraaaaaaiaaaaraaiiaeaa« * *' I Interpellációs vita az angol alsóházban] roznia, hogy csapatait taktikai! LONDON: (MTI) atomfegyverekkel látja eü,; Az angol alsóházban nem lehet, hogy az egyik fon-* előterjesztett int er­lös tag kimaradjon. A szövet-! pellációfc során ,Flet­ségi kormány akkor olyan! eher munkáspárti helyzetben, lenne, amelyet az* képviselő azt ,kér- Atlanti Szövetségen belül új-! dezte,.mi a kormány rá meg keltene vizsgálni. Ezért! álláspontja Adenauer az elkövetkező két évet ki kell: bonni kancellár ama használni, nehogy felkészület-» kérelmével kapcsolat- lenül érje a Szövetségi Köz-! ban, hogy a nyugat- társaságot a kérdés megoldó-! német atlanti haderőt »a. A szövetségi sajtófőnök! is lássák el atom­közölte, Hahn profess zoi; kije*« fegyverekkel. ! Selvvyn Lloyd kül- ■ ügymintezter így vá­laszolt: a kormány nézete szerint az ál­talános elv folyama­XíneiBzi az úi iordániai vezérkari lőtt Elfogadja-e Jordánia az amerikai segélyt ?j nyaként azonos min Jeruzsálem (MTI). Az AP „hivatalos forrásra” hivatkoz­va azt írja, hogy Husszein Jor­dániát király elfogadta Ali Abu Nuvar tábornok lemondá­sát a hadsereg vezérkari fő­nöki tisztségéről. Az uralkodó AU Hajari tábornokot azonnal vezérkari főnőkké nevezte ki. Az amerik-i segély esetle­ges elfogadásukul kapcsolatban esők . tájú fegyverekkel kell Az amerikai segély döniöi ellátlii az Összes al- kérdéssé vált Jordánia szórná-* lant! haderőket. ra, mert az ország elvetette az* Fletcher: Vegye fon angol pénzügyi segítséget, ez! tolóra a miniszter úr, arab országoktól viszont nemi hogy Angliában na­érkezik -wieg az igén pótlás. A\ gyón sokan támogat - közvélemény azonban annyi-• ják a nyugatnémet ra el van keseredve a Nyugati atomtudósoknak azt iránt Izrael támogatása miatt,s a figyelmeztetését; hogy amerikai pénzsegély elfő-: hogy a nyugatnémet gadását valósággal áruldsuaki haderőnek atomtegy- t»limle*iék! • v erekkel való ellátá­sa nemcsak a bonni köztársaságot veszé­lyeztetné, , hanem egész Európa békéjét. Kérdezem, vajon a kormány nem hase- nátoá-e fel befolyá­sát arra, hogy a nyu­gatnémet haderőnek ne adjanak ilyen fegy verőket? , Selwyn Lloyd: Ész- szerűtlen lenne, hogy amikor különböző nemzetiségű csapatok egységes parancsnok­ság alatt állanak, ak­kor azok különféle fegyvereket kapná­nak; Broekway munkás­párti képviselő: Mik a kormány tervei egy Ciprus szigetén léte­sítendő atomtámasz­ponttal kapcsolatban? Duncan Sandys hadügyminiszter: Megmondja a honvé­delmi fehér könyv. Broekway: Az' akarja ezzel mondani a miniszter úr, hogy itt atombomba tá­maszpontot létesítünk a ciprusi nép megkér­dezése nélkül? Vajon nem volna-e a legai- jagabb zsarnokság az ottani nép meghall­gatása nélkül olyas­mi* kényszeríteni reá, ami háború esetén pusztuláshoz vezet­ne? Sandys: Nem tu­dom, mit ért a kép­viselő úr atomtámasz ponton? A fehér könyv megmondja, hogy Ciprus szigetén támaszpont lesz bom­bavetőink számára, amelyek atomfegyve­reket is vihetnek ma­gukkal. Ez nem je­lenti azt, hogy nem fogják őket hagyomá­nyos fegyverekkel is felszerelni) Számol­nunk kell a való hely /ettek Ha bárhol van :s légitámaszpontunk 'ük-- ínképpen olyan repülőgépeinknek hs kell lenni, amelyek vaslatait. A szociáldemokraták is helyeselték elvben a beje­lentett kereskedelmi tárgyalá­sokat, Mellies, az SPD alel- nöke azonban sajnálkozott, hogy a „meglepően szűkszavú” válaszlevél nem tartalmaz új javaslatokat az újraegyesítés megoldásáról. Heine, az SPD sajtófőnöke helytelenítette, hogy nem ismertették idejé­ben a parlamenti ellenzékkel a levél tartalmát. A s2abad demokrata sajtó- •szolgálat helyeselte, hogy Ade- ]nauer érintette a hazatelepí­tés kérdését és hogy ezt a ke­reskedelmi és konzuli egyez- •ményről folytatott tárgyalások­hemek8ma«ukkal 5kal <*““tötte. Az újraegye- StfcheyloU mun-'ifés d?nt° kérdésében azon- , -.„Íj, * ^ ; ;ban a levélváltás egy lépéssé! SK? Ä i— úr nem számol a való • • l)IJ helyzettel, ha azok : után, amik Ciprus[ szigetén történtek, azt * mondja, hogy ott an- : goi atomtámaszpontot ! Róma (MTI). Matteo Mat- lehet létesíteni. Ta- Jteclti, az Olasz Szociáldemok- lán van némi lehető- Jrata Párt titkára, szerdán dél- ség egy NATO-tá- jután lemondott a pártban vi- maszpont létesítésé- 5 tisztségéről. A Reuter sze­re, ha a ciprus: kér- • . déstíen megegyeztünk atlanti Matleo Matteotti lemondott jrint Matteottit a lemondásra szövetsége- *az bírta rá, hogy nem sikerült .seinkkel, de amíg ez »pártját kiléptetni a kormány- nem történik meg, koalícióból és így meggyorsí- addig a miniszter ur : , , ,. .. ostobaságokat beszél. :tam alTnak összeolvadását az Sandys: Ha ostoba- jOlasz Szocialista Párttal. ságokat beszélek, ak- j 1 .......... 1 kor ez összhangban ; . r, , , „ áll Strachey képvise- ■ A KOSSUIU radio lő úr szavaival. Ha : Ciprus szigetén NA- -szombaton 19 órakor közvetíti TO-támaszpont lesz. [Lenin születésének 87. évfor­akkor u repülőgépek alkalmából az Erkel tetsegtelémi', art-" * bombák;:’ i.-, magukkal, ítne! ! színházban •adást. tartandó rtiszelő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents