Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-06 / 81. szám

1957. ÁPRILIS 6. NAPLÓ ft A magyar nép hatalmas lelkesedéssel ünnepelte felssahadulása 12. évfordulóját Koszorúzás! ünnepség a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél Úttörők felszabadulási seregszemléje A feliszabadulás 12. évfordu­lóján. április 4-én Budapesten a Szabadság téri emlékműnél kegyelettel adóztak a magyar nép szabadságáért elesett Bzov- je1 hősök emlékének» Az emlékmű körül, — ame­lyél az ellenforradalmi cso­portok okozta rombolásokból az évforduló tiszteletére hely­reállítottak — többezer fővá­rosi dolgozó gyűlt össze a zász­lókkal övezett téren. Az emlék­művel szemben dószőrség sora­kozott fel. A koszorúzási ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak elnöke, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnách Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai, Horváth Imre külügy­miniszter, Kossá István pénz­ügyminiszter, Dögéi Imre föld­művelésügyi miniszter, a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt az ünnepségen a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek számos vezetője és katonai attaséja. Ott voltak a felszabadulás év­fordulójára hazánkba érkezett szovjet kulturális küldöttség tagjai, a szovjet hadsereg képviselői. Tíz órakor érkezett meg az ünnepségre Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke Révész Géza altábornagy, honvédelmi mi­niszter kíséretében. A díszőr­ség tiszteletadása után felcsen­dültek a szovjet és a magyar Himnusz hangjai, majd meg­kezdődött a koszorúzás. A megújhodott úttörőmoz­galom felszabadulásunk évfor­dulóján tartotta első, tavaszi seregszemléjét. Csütörtökön délelőtt az Építők Rózsa Fe­renc művelődési otthonában 1300 pajtás — a főváros, to­vábbá Fejér, Hajdú, Komá­rom és Pest megye 'egjobb úttörői — gyűltek össze a Magyar Úttörők Szövetsége és a Népszabadság gyermekrova­ta által rendezett ünnepségein. Az ünnepségen a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség nevében Nagy Tibor, a KISZ onszágo szervezőbizottságának tagja köszöntötte a részvevőket. Ez­után 12 úttörő a párt által ajándékozott jubileumi zászló­ra egy-egy selyemszalagot kö­tött. amelyekre a iánvcsapatok tagjai az úttörőélet egy-egy törvényét hímezték. Az ünnepség befejezéséül a pajtások üdvűz’őtáviratot küld tek a szovjet pioníroknak, majd a budapesti úttörőházak leg-, jobb együttesei mutatták be műsorukat. Kedves Olvasóink! Április 4-i ünnepi számunkat késve kapták meg. Ennek oka, hogy az ünnepi alkalommal kétszínű nyomással, piros lapfejjel szándékoztunk megjelenni, de ezt a nyomda, techni­kai akadályok miatt, megoldani nem tudta, s emiatt, vala­mint előre nem látott üzemzavar miatt az egyszínű nyomás is csak nagy késéssel indult. Szerkesztőségünk és a nyomda vezetőség? mindent elkövet, hogy a jövőben hasonló üzem­zavar ne fordulhasson elő. Üdvözlő táviratok, lókívánságok a vitán, minden részéből te’vz i hadul isiink 12. évfordulóm nkümihól Ünnepélyesen lelepleztük a Ságvári Endre emléktáblát Fogadás hazánk felszabadulásának 12. évfordulóján Hazánk felszabadulása 12. évfordulóján a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány fogadást adott az Országháziban. A fogadáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér La­jos, Kállai Gyula, Kiss Ká­roly, Marosán. György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sán­dor, az MSZMP intéző bizott­ságának tagjai, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Horváth Imre kül­ügyminiszter, Révész Géza al­tábornagy, honvédelmi minisz­ter, Kossá István pénzügymi­niszter, Dögéi Imre földműve­lésügyi miniszter, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége, a ter­melés, a tudomány, az iroda­lom, a művészet képviselői Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja. Jelen voltak a fogadáson a szovjet kulturális küldöttség tagjai M. B. Mityin, akadé­mikus, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, az Összszö- vetségi Politikai és Tudomá­nyos Ismereteket Terjesztő Társaság elnökének vezetésé­vel. Resztvettek a fogadáson a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnok­ságának képviselői, M. I. Ka­zakov hadseregtábornok veze­tésével Csütörtökön délelőtt benső- ünnepségen leplezték le a Batthyány örökmécses tő­szomszédságában, a földmű­velésügyi minisztérium Bátho­ry utcai oldalán Ságvári Endre helyreállított emlék­tábláját. A nagy magyar kom­munista szabadságharcos em­lékét megörökítő márváw- tábíát októberben rombolták le az efllenfarradalmárok. A KISZ V. kerületi szervezőbi­zottságának kezdeményezésé­re ápri’is 4-re állították hely­re társadalmi munkával az V. kerületi Kőfaragó Vállalat kommunista munkásai. Az avatóünnepségen ott volt Ságvári Endre édesany­ja, özvegye, valamint számos egykori barátja és harcos­társa. Kínai államférfiak üdvözlő távirata Mao Ce-tung a Kínai Nép- köztársaság elnöke, Láu Sao- csi a kínai országos népi gyű­lés állandó bizottságának el­nöke, Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsá­nak . elnöke és külügyminisz­ter Magyarország felszabadu­lásának 12. évfordulója al­kalmából üdvözlő táviratot küldött Dobi István elvtárs­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek, Kádár János elvtársnak, a Magyar Népköztársaság for­radalmi munkás-paraszt kor­mánya elnökének, Horváth Imre elvtársinál», a. Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének. Hazánk felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából a világ minden részéből üdvözlő táviratok, meleghangú jókíván­ságok érkeztek. A Lengyel Népköztársaság dolgozóinak baráti üdvözletét és jókívánságait Aleksander Zawadzki, az államtanács el­nöke, Józef Cyrankiewicz mi­niszterelnök és Adam Rapacki külügyminiszter tolmácsolta. A Német Demokratikus Köz­társaság népének nevében Wilhelm Pieck köztársasági el­nök, dr. Johannes Dieckmann a népi kamara elnöke, Otto Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának elnöke és Lothar Bolz külügyminiszter küldött üdvözlő táviratot. Táviratban tolmácsolta üd­vözletét a Román Népköztár­saság nagy nemzetgyűlése, a Román Népköztársaság minisz tertanácsa és a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága is. Az évforduló alkalmából üd­vözlő táviratot küldött Anto­nin Zápotocky, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Viliam Siroky miniszterelnök és Vac- lav David külügyminiszter. Táviratban fejezte ki jókí­vánságait a Bolgár Népköztár­saság nemzetgyűlésének elnök­Két fontos kormányrendelet a földadóról sége. a Bolgár Nén: ö-dárspság minisztertanácsa és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága. A Mongol Népköztársaság dolgozóiméi Laráti jókívá sá­lait D. Adilbis külügyminisz­ter tolmácsolta. Az Albán Népköztársaságból Hadzsi Leshi, a nemzetgyűlés elnöki tanácsának ein-''ke, Mehmet Sehu, a miniszterta­nács elnöke és Enver Hodz-a, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának titkára küldött üdvözlő táviratot a magyar ál­lamférfiaknak. Ugyancsak táviratban fejez­te ki jókívánságait Joszi.p Oroz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság államelnöke is. Felszabadulásunk 12. évfor­dulójáról táviratban emléke­zett meg Razsendra Praszad, India köztársasági elnöke. Su­karno, az Indonéz Köztársaság elnöke, Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, Giovanni Gronchi, olasz köztársasági elnök, Celal Ba- yal, Törökország köztársasági elnöke, Mohammed Riza Pah- levi, iráni államfő, Iszhak Pen Cyi, Izrael államelnöke, Ben Gurion, Izrael miniszterelnöke és Golda Myer, Izrael külügy­minisztere, Szíria külügymi­nisztériuma külön jegyzékben tolmácsolta a szír kormány és a szír nép forró üdvözletét nem zeti ünnepünk alkalmából. Ünnepi est Moszkvában április 4. előestéjén Moszkva: (MTI) A Szov- ség tagjai, valamint a szovjet jet Szakszervezetek Központi politikai és kulturális élet szá­» S»ví„™ó b*- gS£,TÄS<>S»k­ralis ügyeinek minisztériuma szervezetek Központi Tanácsa és a VOKSZ szerdán este a Szakszervezetek Házának ősz­elnökének megnyitó szavai után eljátszották a két nem- lopcsamofcában Magyarország zet himnuszát, majd P. N. felszabadulásának 12. évfor- Poszpjelov, a Szovjetunió Kom munista Pártja Központi Bi- momdott dulója alkalmából ünnepi es­tet rendezett. Az ünnepi est zottságának titkára elnökségében helyet foglalt ünnepi beszédet. Boldoczki János, a Magyar Felszólalt WaOdapfel József, Népköztársaság rendkívüli és a Magyar Tudományos Akadé- meghatalmaaott nagykövete, mia levelező tagja, a Szovjet- továbbá a Szovjetunióba érke- unióban tartózkodó kulturá- zett magyar -kulturális küldött- lis küldöttség vezetője is» A forradalmi munkás-pa­raszt kormány két nagyfon­tosságú mezőgazdasági vonat­kozású rendeletét közli a Ma­gyar Közlöny szombati száma. Az egyik rendelet a földadó kivetésére, s lerovására vonat­kozó egyes rendelkezések mó­dosításáról szól. Ismeretes ugyanis, hogy a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a múlt év­ben törvényerejű rendelettel megszüntette a mezőgazdasági termények és termékek kötele­ző beadását. Szükségessé vált tehát a fennálló törvényes ren­delkezések értelmében búzá­ban fizetendő földadó külön­álló kivetésének és lerovásá­nak biztosítása. A földadó mértéke a katasz­teri tiszta jövedelem minden koronája után változatlanul négy kiló búza. A földadót búzában köteles megfizetni az, akinek haszná­latában négy kát. hold, vagy azt meghaladó földterület van. továbbá alti egy kát. hold vagy ezt meghaladó szőlőterületet használ. A földadót pénzben fizetheti meg az, akinek használatában négyszáz négyszögölnél na­gyobb, de négy kát. holdnál ki­sebb íföldterület van, továbbá a jóváhagyott alapszabály sze­rint működő legelő és erdőbir­tokossági társulat, a tulajdo­nában lévő földterület után. A búza helyett fizetendő pénzösz- szeget a pénzügyminiszter ha­tározza meg. A rendelet ideiglenes men­tességet biztosít a földadó fize­tése alól az újonan telepített gyümölcsös és erdő, valamint a zárt összefüggő területen újonnan telepített szőlő hasz­nálójának. A mentesség gyü­mölcsösnél hat, erdőnél húsz. szőlőnél1 négy évig tart. Intézkedik a rendelet a föld­adó lerovásának időpontjáról, a termények átvételéről is. A rendelet intézkedéseit már az ez évi földadó kivetésénél és lerovásánál alkalmazni kell. A forradalmi munkás-paraszt kormány másik rendelete ér­telmében meghatározott felté­telek esetén a,földadót búza he­lyett rozzsal, árpával és borral is le lehet róni» Hárommillió háromszázezer lottó- szelvényt árusítanak a hatodik héten Alig több mint egy hónapja másfélmillió szelvénnyel in­dult a lottó. Azóta hétről-hétre növekszik az érdeklődés a já­ték iránt, s mind több szel­vényt bocsátanak ki. A sportfogadási és lottó igaz gatóság a hatodik fogadási hét­re már 2,700.000 „sima” szel­vényt és 100.000 hathasábos szelvényt — amely 600.000 egy- hasábos szelvénynek felel meg — hozott forgalomba. Ez fél­millióval több, mint az előző héten volt. Díszünnepség a Pécsi Nemzeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról) ték volt arra, hogy a párt lé­péseket tesz a hibák kijavitá- f Sára. Siettek, mert helyreállt volna a párt és a tömegek kö­zötti viszony és ez lehetetlenné tette volna a próbálkozást. örök szégyenük a Nagy Im- re-féle „marxistáknak“, akik szélesre tárták a kaput az ellenforradalom előtt, akik elárulták ezzel, hogy nem is marxisták. Szabadságról, emberségről beszéltek, ami­kor akasztották a kommu­nistákat, s tették ezt valami „szélesebb és teljes demok­rácia“ érdekében. Állítólag valami polgári de­mokratikus ábránd lebegett a szemük előtt, de ez nem egyéb, mint szédelgés. Milyen példa lebeghetett előttük? Az 1867-es kiegyezés utáni „régi Bzép idők“, amikor az országból há­rommillió ember’ vándorolt ki? Ilyen történelmi példa után menni a szocializmus építésé­nek 12 éve után, egyenlő a legszégyenteljesebb árulással» Vagy talán az őszirózsás for­radalom lebegett előttük, amelyre jellemző, hogy egyet­len kérdést sem tudott meg- > oldani? De abban mégis volt annyi becsület, hogy beismerte saját gyöngéit és átadta a ha­talmat a proletárdiktatúrának. ■\ Nagy—Loscnczy-csoportban ■még annyi szégyen sem volt. mint a burzsoákban és arisz- Apkratában. A Nagy-csoport * Jfiég ermyi következtetést n udott levonni az események­ből. De nem is vonhattak le, hiszen ők nyitották meg az utat, nem áldozatai, hanem vezé­rei voltak az ellenforradal­mi diktatúra tété való sodró­dásnak. Ez magyarázza, hogy a nyílt ellenforradalmi tobzódás ide­jén a nyugati imperialistáikhoz fordultak segítségért, s tették ezt a Szovjetunió ellen, amely áldozatokat vállalva újra csak segítséget nyújtott az ellenfor­radalom szétveréséhez. Hibázni lehet és a hibát ki lehet javítani. Nagy Imréék egész tevékeny­sége azonban összefonódott az ellenforradalommal, s ez már nem hiba, hanem a leg­súlyosabb bűn. Éppen attól az átóamvból kértek segítséget, amely ekkor bom­bázta Egyiptomot, 8 nem az­ért, mintha Egyiptom kommu­nista lenne, hanem csak azért, mert a szuezi csatorna álla­mosításával borsot tört az im­perialisták orra alá, s ezt már sem a közismert angol hideg­vérrel, sem a francia szelle­mességgel nem lehetett elvi­selni. De a magyar demokrácia 12 éve alatt többet tett az im­perialisták ellen, mint Egyip­tom bármikor is. Ki hiszi el, hogy ezekután éppen azok se­gítenének! bennünket? Az igaz­ság az, hogy a Nagy Imre— Losonczy-csoportnak sikerült annyira a nemzeti katasztrófa szélére taszítani az országot, hogy itt ellenforradalom lehes­ra volt ereje, hogy -fegyvere­sen lépjen közbe, hanem arra i*, hogy ugyanabban az idő­ben félreérthetetlen módon katona* erejére hivatkozva fi­gyelmeztesse az imperialistá­kat, hogy nem nézi tétlenül az egyiptomi nép elleni akciót Ezzel többet tett, mintha csak célzott volna a közbelépés le­hetőségére. Bulganyin elvtárs, először a Szovjetunió életében nyíltam vetette fel a legmodernebb fegyverek alkalmazásának le­hetőségét az imperialisták meg fékezésére. A szovjet kormány e fellépése jelentős szerepet játszott az Egyiptom elleni ag­resszió eredménytelen befeje­zésében» A Szovjetunió mindig igaz barátja volt a magyar népnek A szovjet hadsereg beavatkozását kérni feltétlenül szükséges volt November 4. óta, s most is, a nyugati imperialisták azért átkozzák a kormányt, mert volt bátorsága és ereje, hogy az egyetlen lehetséges meg­oldást válassza, a szovjet had­sereg segítségét kérve. A szovjet hadsereg beavat­kozását kérni az ellenforra­dalom leverésére, a dolgozó nép szabadságának megmen­tésére — nemcsak elkerül­hetetlen volt, hanem feltét­lenül szükséges lépés. Az imperialisták saját félreve­zető propagandájuknak’ estek áldozatul, amikor ezzel nem számoltak. A* imperialisták annyit hazudoztak, hogy ma­guk is elhitték: a Szovjetunió nem képes fegyverrel is ki­állni az imperialista aknamun­ka és provokáció ellen. Azt hitték, a Szovjetunió letért ar­ról az útról, amelyet létezése első percétől kezdve követett. Csalódni ok kellett. A Szovjet­unió és annak pártja egy jottá­nyit sem tért el a leninizmus elvi tételeitől, bebizonyította, hogy a XX. kongresszus nem gyengítette, hanem erősítette a pártot és az utolsó pillanat­ban megkaptuk a segítséget. A Szovjetuniónak nemcsak ar­Xedves Elvárnak! Tisztelt Hallgatóim! Éppen most helyes rámutat­ni, hogy a Szovjetunió éppen annak a nemzetközi szolidari­tásnak az alapján mentette meg november 4-én a munkás- osztály hatalmát, amelynek alapján felszabadította hazán­kat. A Szovjetunió sokkal ne­hezebb történelmi körülmé­nyek között is eleget tett köte­lességének. 1936-ban a japán fasizmus megerősödött, Hitler uralomrajutása után Németor­szágban folyt a háborús ké­szülődés. A Szovjetunió vállal­ta a kétoldali támadás veszé­lyét és katonai segélyt nyúj­tott a Mongol Népköztársaság­nak. Akkor is a proletárinter­nacionalizmus által diktált kö­telességének tett eleget, mint a Nagy Honvédő Háborúban, amikor nem állt meg országa határain, hanem tovább foly­tatta a harcot a hitleri hadse­reg szétzúzásáig; A Szovjetemé és népe mindig igaz barátja volt a magyar népnek, amit tények kel is kifejezett. A Szovjet­unió barátsága és segítsége Magyarország létének, épí­tésének legalapvetőbb felté­tele. Ma már mindenki előtt vi­lágos, hogy a Szovjetunió el­leni rágalomhadjárat a leg­fontosabb ideológiai- tétel sze­repét töltötte be a népi de­mokráciák elleni támadásban. Ha a magyar népet sikerült volna szembefordítani a Szov­jetunióval, a magyar nép érett gyümölcsként hullott .volna az imperialisták kalapjába. Nem az impferi alistákon múlott, hogy számításaik nem jártak a kívánt eredménnyel. A továbbiakban Ilku Pál elvtárs arról beszélt, hogy ma különösen fontos megmagya­rázni, hogyan'és miért áll szo­ros egységben az igazi haza­fiság a protetárintew.ariona- lizmussal, megértetni, hogy a. szocializmus építésének idő­szaka elválaszthatatlan része a magyar nép történelmének, szorosan összefonódik haladó nemzeti hagyományainkkal, Ezután megemlékezett arról, milyen hatalmas segítséget l nyújt jelenleg Magyarország­nak a Szovjetunióval! nemrég kötött egyezmény, s kitért ar­ra a segítségre is, amelyet or­szágunk a többi népi demokrá­ciától kapott és kapj — Döntő jelentőségű az a se­gítség, amelyet kaptunk és ka­punk a népi demokráciáktól — mondotta befejezésül — ezt megköszönjük és nagyra érté­keljük. De a dolgozó nép nem akarhat elsősorban segélyekből élni. Az a magyar nép, amely létre tudta hozni minden nehézség és hibák ellenére eredményeit és győzelmeit, megoldja ezt a feladatot is. Ehhez kívánok felszabadulásunk 12. évfordu­lóján Pécs dolgozóinak erőt és sikert. Ilku Pál elvtáns beszéde után Laki István elvtárs mondott zárszót, majd az ünneplő kö­zönség együttesen elénekelte az Intemacionálét. Az ünnepség a Nemzeti Szín­ház tagjai és a Pécsi Szimfo­nikus Zenekar által előadott kultúrműsorral fejeződött be,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents