Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-06 / 81. szám
4 N API rt 1957. ÁPRILIS 8. Műszaki értekezleten megvitatták a második negyedév feladatait a Komlói Szénbányászati Tröszt vezetői Húsz év után újra; Milyen legyen Az októberi ellenforradalom óta szerdán tartottak először negyedévi műszaki értekezletet a Komlói Szénbányászati Trösztnél. Az értekezleten a bányaüzemek felelős műszaki vezetőin kívül az üzemi párt- szervezetek, szakszervezetek és a munkástanácsok képviselői is részt vettek. A második negyedév feladatait és az első negyedévi munka tanulságait Pozsgai Károly elvtárs, a tröszt főmérnöke ismertette, A második negyedévben a komlói bányászokra komoly munka vár Ebben az időszakban össztermelésük el kell hogy érje a múlt év harmadik negyedévi termelésének 77 százalékát. Ez megköveteli, hogy Kossuth-bá- nya a III. negyedévi termelés 83, III-akna 79, Anna-akna 81, Béta-akna 64, Nagymányok 85, Máza 84, Szászvár 87 százalékát adja. A termelés ilyen arányú elosztását Béta-akna esetében a létszámhiány, az északi üzemeknél pedig a létszámtöbblet indokolja. Annak ellenére, hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt az első negyedévben 20 ezer tonnával túlteljesítette tervét s mintegy 10—12 százalékkal növekedtek a teljesítmények, a tröszt főmérnöke szerint a bányaüzemek nem lehetnek elégedettek. A második negyedévi terv túlteljesítése, a második félév feladataira való felkészülés sokkal jobb munkát kíván tőlük, A termelés állandó növelésén túl az első és legfontosabb feladata a minőség javítása. Annak ellenére, hogy Kossuth- bányán nagyrészt a legjobb kalóriájú 10-es telepi szenet fejtik, az utóbbi időben termelt komlói szén minősége 134 kalóriával romlott. Kétségtelenül befolyásolta ezt, hogy március óta napi tíz vagon diómeddőt és szénpalát is szállítottak a fogyasztóknak, mert ennek kalória értéke nagyon alacsony. Tanulság ez a jövőre nézve, arra figyelmeztet, hogy nem szabad csak a mennyiséggel törődni s a tervet szénpala nélkül is teljesíteni kell. A szénpalát — mivel az évi két és félmillió hasznot hoz — terven felül kell szállítani. A minőség javításáért a bányászokon kívül nagyon sokat tehetnek a szénelőkészítőmű dolgozói is. Ha növelni tudják a gázszén- kihozatalt, jelentős nyereséget biztosíthatnak a trösztnek. A gázszén tonnáiért ugyanis 49.50 forint felárat fizetnek, ami csupán márciusban 1,2 millió forintot tett ki. A gondos szén- előkésztíés tehát kifizetődő és szükséges is, Javítani kell a teljesítményeket is, elsősorban a helyes műszak- hrányok kialakításával. A tröszt főmérnöke elmondotta, hogy március harmadik de- kádjában a széntermelésre csak 500 műszakkal fordítottak kevesebbet, mint 1956. III. negyedévének egy dekádjában, a termelés mégis 100 vagonnal kevesebb volt naponta, mint akkor. A helyes arányok kialakítása megköveteli, hogy tröszti szinten mintegy 22 százalékkal csökkentsék a külszíni létszámot, főként Kossuth- bányán és az északi üzemeknél. Hiba, hogy néhány üzemben túl magas még a fenntartási műszakok száma, ezt szintén csökkenteni kell. A bányák állapotának további javítását főként a fenntartási teljesítmények növelése útján kell biztosítani. A tröszt főmérnöke megállapította, hogy a produktív teljesítmények növelésének a kiszolgálás javításán túl csak a produktív létszám növelése lehet az útja, mivel a produktív teljesítmények általában már elértek a múlt év harmadik negyedévének szintjét. Nem vonatkozik ez a feltárási teljesítményekre, mert itt a jelenlegi technikai eszközökkel is tovább lehet és kell is növeln a teljesítményeket. Rámutatott a termelési költségek csökkentésének fontosságára is. Meglepő például, hogy márciusban — bár a termelés 110 vagonnal kevesebb volt — az anyagköltségek alig voltak valamivel alacsonyabbak, mint szeptemberben. És még csak azt sem mondhatják a bányaüzemek, hogy ezt a korszerű biztosítás okozta, mert sajnos e téren is elmaradás van. Mindebből látszik, hogy a komlói tröszt bányászaira a II. negyedében milyen nagy, de tröszt és a bányaüzemek vezetői szerint is teljesíthető feladatok várnak. Végrehajtásuk nem lesz könnyű. Ahhoz, hogy mindenkor a legfontosabb feladatra irányítsák a figyelmet, véleményünk szerint sok segítséget adott a műszaki értekezlet s valószínűleg sok segítséget fognak nyújtani az üzemen ként megtartandó tervismertető értekezletek is. dolgozik a szén für ész Húsz évvel ezelőtt használtak szénfűrészt először István-aknán. A gép azonban túlságosan nagy volt, nagyon nehezen lehetett mozgatni. Abba is hagyták hamarosan az alkalmazását. A Bányászati Kutató Intézet tervei alapján az újhegyi újításokat kivitelező műhelyben most újra megpróbálják a szénfűrészt elkészíteni. Az alacsony széntelepeknél ugyanis nehéz csákánnyal és fejtőkalapáccsal dolgozni. A szénfűrész az ilyen telepek fejtését jelentősen megkönnyíti. Az álló fejtőműhöz csőrlővel, mozgatható drótkötéllel kapcsolják a karmokkal ellátott fűrészt, s a gép a fűrész mozgatásával termeli a szenet. Természetesen, a most készülő gép modernebb lesz. Két könnyen összeállítható darabból szerelik össze, s így sokkal köny- nyebb lesz a mozgatása. A gép készítésén, klsebb-na- gyobb megszakításokkal már három hónapja dolgoznak. A szénfűrészt előreláthatólag májusban adják át a termelésnek. HÍREK Eg\éniek is vehetnek Dikonirt gyomirtót Acatoljunk — vegyszerrel! A vetések legnagyobb ellensége a gyom. A gyomok általában sokkal é’.eterőseb- belk, mint a kultúrnövények, énért jobban fejlődnek. A gyomok nemcsak a tápanyagokat fogyasztják el a kultúrnövények eüől, hanem kisebbítik azok tetnyész területét, a napfénytől fosztják meg őket és így a fejlődésükben gátolják, aminek káros hatása az alacsony tenmés- áHagokbam nyilvánul meg. Régtől fogva tudja* és ismert a gazda a gyamok veszedelmét, és acato’ássál védekezett el’énük. Saj nos kielégítő eredményt költségessé-e ellenére sem adott. A tudományos kutatások eredménye a Dlkomiirt vegyszeres gyomirtószer, mely a kétszikű, gyomokat — vadrepce, kásafű, acat, stb. — az egyszikű kalászosaink közül teljesen kd tudja irtani, ha kellő módon és időben permetezzük ve- tésvínket. A Di- kontrt a gyomoknak nemcsak a fö dfe’etti résziét pu'ztüja el, hanem a fö’dalatH gv öt érrészeket i* tönkreteszi és így nemcsak Idei vetéseink tisztulnak meg a gyomoktól hanem a következő években is lényegesen csökken azoknak szarná. A vegyszeres gyomirtás leghatásosabb akkor, amikor vetéseink 15—20 cm magasak és a hőmérséklet +8 +18 C fok körül van. Ez az idő általában április közepétől május közepéig tart. Hasban lévő, vagy kilkalászolt, továbbá harmatos és nedves vetésit vegyszeres gyom- irtószerrel permetezni nem szabad, mert előrehaladott fejlődési stádiumban lévő vetéséknél károsodást okoz, nedves vetéseken pedig hatástalan. Egy kh. őszi kalászos vetéshez 1 kg, tavaszi kalászos vetésihez 0,8 kg Dikonirt szükséges, mely 400 liter vízben oldandó fel és permetezendő ki. (1 kg Dikonirt ára 43 Ft). A múlt évben cca 8000 kaf. holdon végzett eredményes vegyszeres gyomirtást a Szederkényi Növényvédő Állomás. Sok tsz, mint p1. a bérem endi Dózsa, a pócsai UJ Alkotmány. az iván- d árdal Kossuth stb. a megszokott 8—10 q-ás átlagtermését sikerült 10—12 q-ra félémé1 ni. A terméstöbblet nagyrészét a vegyszeres gyom irtásnak kö&zönheA Magyar Szabadságharcos Szövetség rendezésében, 23 személy részvételével motorkerékpárvezetői tanfolyam kezdődött a bőrgyárban. A hallgatók heti háromórás elméleti és kétórás gyakorlati oktatásban részesülnek. A tanfolyam záróvizsgáját június elejére tervezik. * A Német Demokratikus Köztársaságból új kocsányozógé- pet kapott a pécsi dohánygyár, összeszerelését pénteken kezdték meg. A korszerű gép mun- kábaállításával megszűnik a kézzel történő kocsányozás. Ezáltal 15 asszony mentesül ettől a munkától és más beosztást kap. A kocsányozógép nyolc óra alatt végzi el azt a munkát, amelyet a tizenöt asszony 120 munkaóra alatt intézett el. * Villanyt kap Szőkéd község. A villanyt Németiből vezetik át Szőkédre. Kedden kezdték meg a három és fél kilométeres szakaszon a betontartóoszlopok állítását. A villany- beszerelés mintegy 300 ezer forint ráfordítással történik. Ha minden jól megy, a ME- GYEVILL dolgozói május 1-én bekötik a villanyt. * gében nem _ volt megfelelő a villanyvilágítás és a villany- motorok sem nyújtották a kellő teljesítményt. Az építési költségék 445 ezer forintot tesznek ki. Meszesi szülők! rétekeij, az Andrási uradalom _ De a mai állapotokhoz képest Nagyteljesítményű transz-; az még csak kezdetleges tapo- formátorházat létesítenek; gatózás volt. Mindössze húsz Nagyharsányban. A transzfor-I holdon termelték a fűzvesszőt mátorállomás építését tavaly; és zölden adták el, feldolgozás eüVSzer nem vesszőszakértő. ősszel kezdték meg és hat hét! nélkül. Pedig milyen nagyot téved! A múlva fejezik be. Az állomás: a nagybani termelést 1950- kísérleti telepen nyolcvannégy- megépítését az tette szükséges-; ben kezdték meg. Két év alatt fele vesszővel kísérleteznek »ég, hogy Nagyharsány térsé-Jns hold új füzest telepítettek Pa0°ny Herbert egyetemi ad- . £ A múlit évben csalk tsz-eknek és állami gazdaságoknak volt módjuk vegyszeres gyomirtást végezni. Az idén az egyéni gazdák is vásárolhatnak Dikonirt vegyszeres gyomirtószert a helybeli fmsz. boltokban. összefüggő nagyobb vetés- terület íepermete- zését a leggazdaságosabban motoros permetező- gépekkel lehet elvégezni. A Szederkényi Növényvédő Állomás egy kát. holdat 49 Ftért permetez le szerződés megfkö-; tése mellett. Ki-| sebb parcellák le- 5 permetezéséhez al-: kalmas haiti per- ■ metezőgépeket he-! Az olvasó figyelmét lyez ki szükség! bizonyára jobban szerint a Növény-; megragadná egy ilyen védő Állomás a ■ cím: pécsi festő mű- növényvédelml he-! termében. Mert álta- lyi megbízotthoz,; iában a közönség így kitől kölcsöndíj el-; képzeli el a festömű- lenében bérbeve- • vészeket: üvegtető® hetők. A háti! műteremben, földig gépek használat; érő házikabátban, után jól kimosan-; csaknem vállig érő dók, mert a „Di- 5 hajjal, széles, elegáns konirt" igen nagy! mozdulatokkal dcígo- higitásfoan is nagy ; zik a művész az áli- károkat okozhat,; vány előtt, ha kétszikűekre. | Lantos Ferencnek pé’dául szőlőre per! nincs műterme. A metezdk. ; Mecsek lábánál szüA vegyszeres! lei házában lakik fe- gyom’rtással kap-! leségével, kicsi, kiesői atos minden ; sebb és legkisebb kérdésben kimé- j gyermekével. A lakás rítő fe1vii’á<’osüás' ! minden sarkában ad a Sz^d^rkénv'; egymásraboritva ké- Növényvédő Ál-> Pek- — Klcs4 a hely lomás. (Te1 efon •! még a csatodnak is. Szederkény 21.) ! Leginkább összeszedi _ ! a festéket, ecsetet és Kasan Oszkár ■ felmegy a hegyre, a megy. növ. véd ; Tettyóre, ott dolgozik, felügyelő »mert: a fövő né? A Dunántúli Napló nemrég közölte Bódls István elvtárs „Mit tanulhatunk a bolgár Hazafias Arcvonaltól ,és ml legyen a népfronttal?” című cikkét. Rövid idő múlva megérkezett lapunk csányoszről levelezőjének. Sólyom József elvtársnak a válasza érdekes javaslatokkal, amelyek — feltételezésünk szerint — nagy közfigyelemre tarthatnak számot a népfront megújhodását keresd dolgozók között. c *-7ólyom elvtárs bevezetőben megállapítja, hogy a fórra* dalmi munkás-paraszt kormány eddigi intézkedései jó hatást váltottak ki a dolgozók között, elindultunk tehát az igazi, szocialista nemzeti egység megteremtésének útján. De méo csak a kezdetén vagyunk és elengedhetetlenül fontos egy Alyan nagy tömegbázissal rendelkező egységfront megteremtése, amelyet a párt vezet és amelyben minden hazáját és népét szerető dolgozó összefog, pártállásra, világnézetre és nemzeti- ségre való tekintet nélkül. Ezután megállapítja, hogy a népfront eddig — sajnos —• nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, majd Így folytatja: „A népfront a többi között azért nem tudott tömegeket sorakoztatni maga köré, mert nem voltak szervezetei. Csak a népfrontblzottságot választották meg, amelynek papíron tagjai voltak a volt társszervezetek — MNDSZ, békebizotisáook — a gyakorlatban azonban nem nagyon érződött a hatása. A népfront szerepe túlnyomórészt a’ választások megrendezésében, az adó-, begyűjtési- és vetéstervek teljesítésére való mozgósításban merült ki- Legfőbb feladatát, a népi egység megteremtését — sajnos — nem teljesítette. Milyen legyen hát a jövő népfrontja? Véleményem szerint szervezett mozgalom, alapszervezetekkel, egyéni tagsággal és minimális tagdíjjal, továbbá demokratikus centralizmus alapján választott helyi, járási, megyei, országos vezetőséggel és kongresszussal. A helyi alapszervezetek falun a gazdakörökben élnék, szervezeti életüket, a párt irányítása mellett. Minden, a községet érdeklő gazdasági, politikai és kulturális kérdésben állástfoglalhatnának, határozhatnának a törvények keretein belül. Javaslatokat tehetnének a községi, járási és megyei tanács tagjaira, az országgyűlési képviselőjelöltek megválasztása ügyében is szólhatnának.” Sólyom elvtárs ezután javasolja, hogy az újonnan megválasztandó járási, megyei vezetőségek és a két kongresszus között tevékenykedő országos tanács kapjanak nagyobb beleszólási jogot az ügyek intézésébe. Hangsúlyozza, hogy ennek a párt politikájával egyetértésben kellene megtörténnie, majd így folytatja: „A népfrontot — mint írtam — a párt vezetné. Népünk szívesen veszi a kommunisták irányítását. Rajtunk a sor, tevékenykedjünk aktívan a megújhodó népfrontban, nem uta- sítgatásokkal és adminisztratív eszközökkel, hanem a megértés, meggyőzés és a példamutatás módszereivel! így — és csakis így — találhat egymásra minden jószándékú magyar dolgozó” — írja befejezésül Sólyom József elvtárs. cÁ szlqeioá^L „aramj” A szigetvári vár kazamatái aranyat rejtegetnek. Igaz, hogy nem sárga csillogó fém- rudak alakjában, hanem vöröses fűzfavesszőköiegek képében. A kazamatákban ugyanis nem a Nemzeti Bank kincsestára, hanem a Füzvesszőter- meltető és Feldolgozó Vállalat szigetvári telepe ütötte fel a tanyáját. Az arany azonban igaz. A fűzvesszők arannyá válnak, mihelyt kerti búior, avagy vesszőkosár képében elhagyják az országot és bekerülnek az angol iparmágnás nyaralójába fonott bútorkülönlegességként, vagy a francia háziasszony karjára egyszerű piaci kosárként. A fűzvessző tehát kincs. A fűzvesszőtermelést huszonöt évvel ezelőtt honosította meg az Almás patak parti és létrehozták a feldolgozó üzemet. Feldolgozó üzem? Igen. A vesszőket nem elég levágni a tövükről. (Az arannyal is kell még csinálni egyet, s mást, amíg a rögből tallérrá vagy karpereccé válik.) — A vesszőket főzni kell, hogy könnyen levessék a héjat és barna vesz- szővé váljanak, amiből a kerti bútorok készülnek. A fehér vesszők pedig előbb a csiráz- tatóban érnek, utána vetik le a vöröses héjköpenyüket és válnak szép fehér vesszővé. A csíráztató a kazamatákban működik. A régi boltíves pince-folyosókban. Itt télen is állandó májusi langyosság lengi körül a kiválasztott vessző két, amelyekből a finomabb és értékesebb fehéráru készül majd a békési kosárgyárban, vagy valamelyik háziipari szövetkezetben. Vessző — vessző. Egykutya. — Gondolja az ember, ha junktus vezetésével. Nyolcvannégy vesszőfajta közül, a fajták keverésével, a jótulajdonságaik egymásba való átültetésével kell majd megszületnie egy nyolcvanötödiknek, amelyik jobb lesz mindegyiknél. Jelenleg az „amerikai” vesszőt termelik. Ez szép hosz- szú szálú és' öt milliméter átmérőnél vékonyabb vesszőket terem. Fonásra tehát kiválóan használható, Kár, hogy a végleges feldolgozást ~már nem lehet Sziget- váron elvégezni. Nincs helye sem a feldolgozórészlegnek, és lakást sem tudnának adni az új üzem új munkásainak. De majd lesz. S egyre több kertibútort és piaci kosarat küldenek majd Szigetvárról szerte t világba. f KURUCZ PÁL Látogatás LANTOS FERENC festőművésznél — Nekünk, pécsi festőknek, elsősorban Pécset és környékét kell megfestenünk. Természetesen benne is ól a vágy: utazni, látni, más vidéket, más tájat. Sajnos, erre igen kevés a lehetőség. A művészet mellett .dolgoznia is kell. Rajzot tanít általános és középiskolában, szakkört vezet az Űttörőházbain. — Sajnos, a rajz mostoha tantárgy az iskolákban — mondotta ezzel kapcsolatban. — Nemcsak kézügyességről van szó a rajznál, sokkal többről. A gyerekekben már kis korban el kell kezdeni a művészet iránti érdeklődés felkeltését. E nélkül sivár az emberek élete. S ha a gyerek már kis korban többet lát meg egy képből, mint: ez egy ház, egy erdő — meglátja azt, hogy a művész mit akart bemutatni, megfesteni, felnőtt korban soha nem vesz meg rossz képet, olyant, amelyiknek nincs művészi értéke. Mindenki nem lehet festő, — nem is ez a cél, de az esztétikai, művészi érzék olyan érték lesz életében, amely formálja, alakítja jellemét, lelkivilágát. Aquarelljed fejezik ki leginkább művészetét. A Tettye, a Havi hegy, Vasas környéke. Mecsekná- dasd vidéke elevenedik meg ecsetje nyomán. Nem elégedett önmagával. Keresi mindig az újat, a jobbat a szebbet, a művészibbet. a ki felezésnek azt az eszközét, amellyel nemesítheti, gazdagíthatja, művészetét. Most, hogy a képzőművészek szervezeti életét újjáalakították s a festők a különböző irányzatokat képviselő szalonokba tömörültek, ő Martyn Ferenc vezette szalonhoz tartozik. Martyn Ferenc sok segítséget ad művészetének fejlesztéséhez, tökéletesítéséhez. 4P Április 7-től a közönség is megismerheti Lantos Ferenc művészetét. Ezen a na pen nyűik meg kiállítása a múzeumban, a Rákóczi úton. A fiatal művész finom aquarelljeit, illusztrációit bárki meg nézheti és mindenki büszke leliet városunk e tehetséges festőművészére. P. E. A Pécsi Szénbányászati Tröszt pécsújhegyi flzem- villamosmozdony vezetői, a vonatvezetők és vonatfékezők mind gyakrabban panaszolják, hogy a szabolcsi és a pécsbányatelepi vasútvonalak mentén, de legtöbbször a pályatesten játszadoznak a meszesi gyerekek. Ezek a felügyelet nélkül játszadozó 8—10 éven aluli gyerekek nagyon gyakran köveket, téglákat, hosszabb vasdarabokat hordanak a pályatestre, sőt még a mozgó szerelvényre is felugrálnak. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen veszélyt jelent ez a gyerekekre, milyen veszélyes játék ez. De az így keletkező akadályok elhárítása, a gyermekek testi épségének megóvása az Üzemvasút dolgozóinak is nagyon sok gondot okoz. A vonatot gyakran meg kell állítani s ez a bányaüzemek munkáját akadályozza. Az újhegyi üzem vezetői éppen ezért kérik a meszesi szülőket, a pedagógusokat, hogy a gyermekek érdekében akadályozzák meg a játszást a vasúti pályatesten és ebben az esetben a *zén«zál- litás zavartalansága is biz* tosítva lesz.
