Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-06 / 81. szám

VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1957. APR. 6. iiinmiiiiiniNiniiiinii . számunkban: 18000 ember vett részt a pécsi koszorúzáson Rendelet a földadóról Egyéni gazdák is vásárolhatnak Dikonirt gyomirtót Műszaki értekezlet Komlón Szerda: 754 vagon A baranyai bányászok méltóan készültek felszabadulá­sunk ünnepére. Mindkét szénbányászati tröszt dolgozói jelen­tősen túlteljesítették tervüket, sőt a komlói bányászok már­cius 15-éhez hasonlóan most is több, mint 4M vagon szenet termeltek. A bányaüzemek közül a III-as aknai bányászok érték el a legszebb eredményt. Napi tervüket 119,7 százalékra teljesí­tették. A szászvári bányászok 118,6, a Béta-aknaiak 114,3, a pécsbányaiak 109 százalékos eredményt értek eL Jól dolgoz­tak még a vasasi, szabolcsi, mázai, Anna-aknai, nagymányoki és a Kossuth-bányai bányászok is. így végeredményben a Komlói Szénbányászati Tröszt 113,3, a Pécsi Szénbányászati Tröszt 108,5 százalékra teljesítette napi tervét, s mindkét tröszt túlteljesíti havi előirányzatát. Petőfi-akna párosversenyre hívja a komlói III-as aknát A komlóiak alig fejezték be a zcrda délután tartott műsza- k' értekezletüket, ahol szoba­it er ült, a már hagyományossá vá’t páros-munkaverseny fel­újítása- a pécsiekkel, a vasa- siak tudomást szereztek erről, s azonnal munkához is láttak. Azért, hogy megelőzzék a komlóiakat, még aznap rög­tönzött műszaki értekezletet hívtak össze, ahol megvitat­ták a munkaverseny feltéte­leit. Amellett döntöttek, hogy a f Vételek biztosítva vannak é rrosversenyre hívják a UT-s aknaiakat. Mivel a ver­seny a munkahelyeken dől el, és bogy a verseny teljesen önkéntes legyen, ezért pénte­ké"* a reggeli és a délutános műszak előtt az üzemvezető­ség és a többi szervek vezetői megbeszélést folytattak a front mesterekkel, ahol egy fejtés kivételével minden frontmes­ter tett felajánlást. A front­mesterek a felajánlást min­den dolgozóval megbeszélték és most már ezek alapján a szakszervezet és az üzem ve­zetői elkészítették a munka- verseny-kihívást, melyet ma reggel ismertettek az üzem dolgozóival. A munkaverseny-kihívás négy főkérdést foglal magá­ban: 1. a tervet minden hó­napban teljesítik, 2., a tervek egyenletes teljesítése, illetve túlteljesítése mindennap, 3. a minőség megjavítása, 4. a biztonsági előírások pontos betartása. Műsoros estét rendezett a KISZ A Kommunista úsági Szövetség iranya Megyei ervező Bizottsá- április 4-én es- a SZMT mű- lődési házában I soros estet ren- zett. A mintegy tsizáz ifjúmum- s, egyetemista meghívott szov- harcosok előtt kacs László dv­rs, • a szervező rottsóg vezetője méltatta hazánk felszabadulásának évfordulóját s a KISZ további ter­veit. Karolov őr­nagy, a megyében állomásozó szov­jet egységek kom- szomolistái nevé­ben köszöntötte a résztvevőket és a KISZ-t. A műsor kere­tében fellépett Ivánka Irén, Mát­rai Mária, Bér­céi! Tibor, Gazsó János, a Pécsi Nemzeti Színház művészei, Borsai Pál zongoramű­vész, valamint a szovjet alakulatok zenekara. A meg­jelentek jó han­gulatban, vidá­man szórakoztak, ismerkedtek egy­mással, táncoltak és izgultak a tom­bola eredményhir­detésekor. A Szovjetunió barátsága Magyarország létének legalapvetőbb feltétele Díszünnepség a Pécsi Nemzeti Színházban November 3-án este 7 órakor a Pécsi Nemzeti Színház­ban tartották meg hazánk felszabadulása 12. évfordulójának ünnepségét. Az ünnepségen megjelentek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt megyei és városi intézőbizottságának, a megyei és városi tanácsnak, a KISZ-nek, valamint a társa­dalmi és tömegszervezeteknek a vezetői, résztvettek szov­jet vendégeink is. A Himnusz hangjai nyitották meg az ün­nepséget, majd Dariday Róbert színművész szavalta Ady Endre Hadak útján című versét. Az elnöki megnyitóbeszédben Laki István elvtárs, íz MSZMP megyei intéző bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket és néhány szóval megemlékezett április 4. je­lentőségéről, majd llku Pál vezérőrnagy elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét. Uku Pál elvljrs beszéde Kedves Elvtőnsak! Kedves Hallgatóim! Ma is, mint minden eszten­dőben — kezdte beszédét — április 4-én azért ülnek össze a dolgozók képviseletében a nép igaz hívei, hogy megem- lókezzenek hazánk felszabadu­lásáról. A mai nap abban ha­sonlít a korábbá évek ünne­peihez, hogy változatlanul modem törté­nelmünk legnagyobb ese­ményének tartjuk hazánk felszabadítását a szovjet hadsereg által. Még más ez a mai ünnep azért, mert hat hónappal ezelőtt vad ellenforradalmi támadást él­tünk át, s ezért elkerülhetet- en, hogy a felszabadulás mél­tatása mellett beszéljünk az imperialisták ellenforradalmi támadásáról és arról, hogy mi­lyen szerepet játszott a Szov­jetunió az ellenforradalom le­verésében, az imperialista szá­mítások keresztülhúzásában. Beszélnünk kell erről azért is, mert az ellenforradalom fel­vonulása és tobzódása idején az ellenség mérgező és hazug propagandájának főcélja volt, hogy a Szovjetunió nagy tör- téne’mi szerepét hazánk 12 éves fejlődésében lekicsinyelje és tagadja, s ilyen modem a tömegeket rászedve megnyer­je a dolgozók egy részének ak­tív támogatását, s a dolgozók egy részének segítségével szét­rombolja a munkáshat álmát, visszaállítsa a kapitalizmust. Amilyen ördögi ez a terv, olyan becstelen is. ndsták, magyar hazafiak és a km áldozatai -is, a munkás­szovjet katonák, akik életüket paraszt forradalom hű fia; és adták népünkért. Most ott a segítségünkre sietett szov- nyugszamiak az elienforrada- jet hősök is. A 12 év a nép felemelkedésének időszaka volt A felszabadulás a magyar nén öt évszázados küzdelmének betetőzése Szükséges ezért rámutatni, hogy a felszabadulás nemzeti felemelkedésünk előtt nyitotta meg az utat. A fe’szabadulás a magyar nép öt évszázados küzdel­mének betetőzése, a magyar nép történelmének szerves része. Történelműnkben hosszú időre visszamenően nem múlott úgy el egyetlen évszázad sem, hogy a magyar nép ne kelt volna fel a szabadságért és függet­lenségért, de a szabadsághar­cok, felkelések mindig elbuk­tak, mert a nemzetközi reak­ció helyzete kedvezőbb vodt, s összefogva el tudta buktatni népünk harcát. Rákóczi így bukott el, a .Szentszövetség ezért fojthatta vérbe az 1848— 49-es szabadságharcot és pol­gári forradalmat, 1919-ben ezért követhette a fehérterror és a Horthy-fasizmus a ta­nácsitozfársas ag" rueh áhy' dicső- “ séges hónapját. Fixnek a fel­emelő, de tragikus esemény- sorozatnak szó’gáltatott elég­tételt'a nagy Szovjetunió és hős hadserege, amikor 1945. tavaszán összetörte a horthys­ta államgépezetet, s lehetővé tette, hogy a kommunisták harcban legyőzzék az osztályel­lenséget, létrehozzák a mun­kás-paraszt hatalmat. Oj kor­szak nyílt meg előttünk 1945. április 4-én. Lezáruit egy dicsőséggel és bukásokkal teli korszak. De e korszakokat mégis összekötik a hősök, akik vérüket hullat­ták. A visszavonhatatlanul szabaddá tett földben egymás mellett pihennek a kuruc har­cosok, az 1848-as szabadság- harc honvédéi, 1919 vöröska­tonái, a magyar szabadságért Hitler és Horthy fasiszta rend­szere ellen harcolt kommu­Az ellenforradalom egyik módszere az volt, hogy rágal­makat szórt az elmúlt 12 év­re. Nincs okunk hallgatni a hibákról, amelyekről nemcsak beszélünk, hanem a munkás­paraszt forradalmi kormány számos intézkedést tett és tesz, hogy a dolgozókkal együtt megakadályozza az elkövetett hibák visszatérését. De ez a tizenkét év nem a fél­reértések időszaka volt, ha­nem a nép felemelkedéséé. Volt időszak, amikor „nem illett“ beszélni a dolgozó nép munkájának eredményeiről. A hibákról beszéli ek, cikkeztek és vitatkoznak. Igaz, stilyos 'hibákat követett el a régi párt és állami vezetésben kialakult csoport azzal, hogy megsér­tette a szocialista törvényes­séget. Feltédenül biztosítani kell, hogy ilyen hiba többé ne fordulhasson elő. De a szocialista törvényesség megsértését nem enyhíti, hanem súlyosbítja az a li­beralizmus, amely lehetősé­get adott a Nagy—Losonczy- csoportnak, az imperializ­mus ügynökeinek, hogy nyílt fegyveres támadást szervez­zenek a népi hatalom meg­döntésére. A támadást a „tiszta, általá­nos“ demokrácia követelésé­vel kezdték, de meg kell mon­danunk, hogy nincs, sohasem volt „tiszta és általános de­mokrácia”. A demokráciának mindig osztálytartalma volt, így volt és van a polgári de­mokráciákban is. Annál inkább így kell ennek lennie a népi hatalomban, a proletárdiktatú­rában. Ha az Amerikai Esve- sült Államoknak joga van minden erőt mozgósítani, hogy a ma még kis létszámú Ame­rikai Kommunista Pártot ül­dözzék, akkor a munkés-na- raszt b utalómnak nemcsak io- ga, hanem kötelessége elnyom­ni és szétzúzni az ellenforra­dalmi csoportokat, bárhol is jelentkezzenek. Igaz az is, hogy a régi párt- és állami vezetésben kialakult csoport hibát követett el azzal, hogy gazdasági lehetőségeinket nem mérlegelve, olyan be­ruházásokra került sor, ame­lyek aránytalanul nagy ter­heket róttak a dolgozókra. De vissza keli utasítani az el­lenforradalomnak azt a gya­korlatát, amely a szocializ­mus építésének minden ered ményét, mint valami bűnje­let használja fel. Igaz, hogy nagy alkotásaink a magyar nép teherbírásának túlzott igénybevételével jöt­tek létre. Ezek mégis a magyar nép hasznára, a magyar nép verejtékéből, a nép javára, nem pedig az imperialisták javára épültek. Ezután kitért hány fontosabb és így folytatta: a 12 év né­ered menyére Nem engedjük besározni a párt nagyszerű harcát »«•••■••■•««■»■■BaaaBBiBBaaBBaaBBBaBBaaaBBaBBBaaaBaaaaaaaBaaaBaaBaaaaaBaaBaaBBBaaaaBBBaaaaaBBa ■•■■■■■•■••■•••■••■■■»■«■■■■•■•aBaaBaaBaaaaaaaaaaaaBBBaBaBaBaaaaaaaaaBi ß Shred a ^Meeiek Fenn a tetőn és a déli lejtők meleg hajlataiban már levelet bontott a kecs­kerágó és virágzásnak indult a korai ju­har. Távolabb a kökénybokrok fehér vi­rágaikkal olyanok, mint egy gondosan összerakott menyasszonyi csokor. A fák és sűrű cserjék tövében sárga meg kék virágok csalogatják a gyűjtögetőket. De a pelyhes tölgy és a virágos kőris még csak most ébredez. Várja az igazi, a me­leg tavaszt. Túl a Mecsek Szállón, a Bolygónál vá­gunk neki az erdőnek. Horváth Sándor, a kertészeti vállalat üzemegységvezetője mutatja az utat a keskeny csapásokon. Közben magyaráz. , — Négyszáz hold erdőt vettünk át ta­valy tavasszal az erdőgazdaságtól. Most a mi gondunk, hogy mindenütt a régi és őshonos mecseki növényzet fogadja a kirándulókat. Idén csaknem öt holdon telepítünk őshonos növényt, fái és cser­jét. Már itt is vagyunk az egyik telepítési helyen. A gyakori, erős szél és az alázú­duló esővíz nagy pusztítást végzett. Ha­talmas foltokban szürke, csupasz sziklák törik meg az erdő egységes képét. Igaz, valaki már korábban kísérletezett az erdő sebei begyógyításával, a talaj meg­kötésével és egyenes sorokban fenyőfá­val ültetett, — Nézzen végig a fenyősoron — mu­tatja Horváth Sándor. — A szemnek szép, csak egy hibája van, hogy egyszer­re ültették és egyszerre is pusztul ki. S aztán lentről ismét egy üres folt látszik. Ezt akarjuk elkerülni a rendszeres tele­pítéssel. A sima sziklák között gyakran süpped alattunk a talaj. Szabályos, négyszögletű területen szorgos kezek kiásták a földet. Nagy halomba rakták az előbújt szikla­darabokat. Aztán áldozatos és nehéz munkával közel 800 köbméter földet hordtak fel a Mecsek oldalába öszvér­fogatokon. Itt összekeverték a helyi hu­musszal és fészket készítettek a telepí­téshez. A bicsérdi faiskolából kerülnek ide a kétéves suhángok. A magvakat a Mecsek oldalában gyűjtögették, megfi­gyelve a régi és a mai szakirodalom alapján, melyik növény tartozik a medi­terrán flóráju vidékhez. — Rövidesen megkezdjük a telepítést. Bicsérden 200 ezer suháng vár kiültetés- re. Valamennyi kétéves és legtöbbje vi­rágos kőris és pelyhes tölgy, a karsztos kopár vidékek honos növénye. Az Ilona pihenő környéke is kopár. Pedig széles sétaút fut körbe a meredek domboldalon és szép kilátás nyílik a vá­rosra. Nyáron sok látogatója van e vi­déknek, de ha nem telepítik be hamaro­san, csak a csupasz sziklákban gyönyör­ködhetnek a kirándulók. — Bizonyára ennek elkerülése is egyik célja a telepítésnek. — Ez is, de a legfontosabb, a talaj megkötése, hogy megakadályozzuk a szél és az eső kártevő hatását. A lefolyó vi­zeket a fák alatt képződő avarréteg meg köti, mint a szivacs felszívja és elvezeti a sziklák hasadékain, táplálja a közeli forrásokat. De van egy másik célja is, a különleges, Európa-hírü flóra megőr­zése és feltárása. S nem kell elfelejteni, hogy a telepítésből évek múltán még haszon is van. Már visszafelé tartunk a csertölgy és virágos kőris között. Mennyivel más itt! Kellemesebb, szebb. — Ilyennek szeretnénk mindenütt a •kikopott foltokat. Ezért 1961-ig tervet készítettünk és 30 holdon telepítünk er­dőt, — magyarázza a mecseki flóra fia­tal szakértője. És szavai nyomán kialakul előttem egy újjáéledő, a maga nemében páratlan Nemzeti Park, a jerikói lőne és az inula, a ruszkusz és a veresgyűrű alkotta föld­közi-tengeri flóra. S néhány év múlva megfiatalodva újra ébred a Mecsek. GALDONYl BÉLA •• 1945. áprilisában a szovjet nak, de a szocialista tábor ere­| hadsereg győzelme nélkül Ma- je a mi erőnk is és ez már • gyarország nem léphetett vol- képes megfékezni a legvadabb : na a szocializmushoz vezető imperialista provokációt is. • útra. 1945—1948-ig a Szovjet^ A Szovjetunió segítsége mel­■ unió politikai és diplomáciái lett — folytatta beszédét •— \ iSÄi?1 !^Ü1a ” » Kommunista Párt volt az ■ paraszt hatalom. Íz rS£-' a hajtóerő, amely a telszt- j listák mindent elkövettek, : hogy megakadályozzák a népi ! hatalom létrejöttét és tudjuk, badulás után a szocializmus útjára segítette a népet. A szocializmus építése során • hogy nem is védhettük volna az elkövetett hibák beismerése : meg szabadságunkat a szocia- mellett arról is kell beszél- j lista tábor ereje nélkül. Ezt, nünk, hogy a párt fogta össze ■ elvtársak, nem szégyen felis- a munkásosztályt, az értelmi­• merni. Ellenkezőleg, ennek fel- ség legjobbjait, a párt öntői i 5 ismerése a világban végbeme- hitet a dolgozók szívébe. A ■nő óriási változásra utal, arra, ■hogy ■ • nem vagyunk egyedül, nem : vagyunk védtelenek, : Ezt nyíltan meg kell mondani, párt szavára kezdte meg a magyar nép a szocializmus építését. Erről nem haligátunk mi bűntudatosan. Nem enged­jük besározni az egész párt g ____„_______„ ______ . nagyszerű harcát és erédmé­ía kár tetszik egyeseknek, akár nyeit, az egyszerű dolgozók, ■nem. Nem gyengeségünk jele, párttagok odaadó harcát (V ■ hogy a kis Magyarország egye- munkáját. Hazánk szocialista : dűl nem állhatná útját a ka- átalakítása jogos alapja büsz- ; pitalisták egyesült támadása- késésünknek. : jA Nagy Imre csoport a nemzeti katasztrófa szélére taszította az országot * Tisztelt elvtársak, kedves ! hallgatóim, — mondotta a to- ; vábbiakban — a mi népünk :kemény munkával, áldozatok- ■ kal lerakta a szocializmus í alapjai £ de az ellenség is szer­vezkedett, hogy visszaszerezze megdöntött uralmát. Október­ben azért robbantotta ki az el­lenforradalmat, mert bizonyí­lí'olytaéék oldaton.)

Next

/
Thumbnails
Contents