Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-09 / 83. szám
ÍWI. APRILÍS 9. N P f <% & Visszavárjuk az illocskaiakat A V’llónvi állomáson vártam a vonatot, amikor egy ősz, idős bácsi megkért, olvassam el neki az egyik újságcikket, mert úgy mondták: róla is van abban szó. — Otthon maradt a szemüvege, ugye? — igyekeztem nyugtatni zavarát. Homlokán verítékcseppek gyöngyöztek, arca megtelt vérrel, talán már meg is bánta, hogy kéréssel fordult hozzám. Aztán magyarázkodott. — Nem... nem felejtettem otthon. En nem .... hogyan is mondjam csak... Szóval én nem tudok olvasni. Lehajtotta fejét, pedig emelt fővel kellett volna végighallgatnia az újságcikket, amely becsületességét, szorgalmát dicsérte. A magyarbőlyi állomásról már látni az általános iskola diákotthonát. Oda igyekeztem, mint minden nap. Ma más szemmel néztem a fehérre meszelt, csinos épületet. Harminchat környékbeli tanuló életét alapozzák ebben a faluszéli otthonban. Milyen szívesen járt volna útitársam is ilyen diákotthonba — tűnődtem magamban — és elhatároztam, a kis történetet elmesélem a tanulószobában a gyerekeknek. A diákotthon udvarán az út mellett pázsitszőnyeg, az épület körül zöldellő orgonasövény, beljebb fehérre meszelt téglákkal szegélyezett virágoskert, röplabdapálya, pirosarcú gyermeksereg. Az épületben új székek, szekrények, asztalok, ágyak, virágmintás térítőkkel díszített, ízlésesen berendezett ebédlő — mind Dávid Lajosné diákotthon vezető, Székely tanár és a harminchat gyerek közös munkáját dicséri. Ká- rolymajor, Kislippó, lllocs- ka, Lapáncsa és a környező puszták tanulói kapnak itt szállást, ellátást, havi hetven forintért. A jó idő beálltával mind gyakrabban előfordul, hogy a szülők kiveszik gyermekeiket a diákotthonból: dolgoz- niok kell otthon — mondják. Jó alkalom ez a lógásra, kiruccanásokra. Az állam nem teszi kötelezővé a diákotthonban lakást. A szülőknek nem kötelességük igénybe venni ezt az igen nagy kedvezményt. Ha úgy tetszik, a gyerekek gyalogszerrel is bejárhatnak nap mint nap ide a magyarbőlyi iskolába. Nem, nem a tanulószobában, hanem az újságban akarom most már elmondani az útitársammal történteket S hogy könnyebben emlékezzünk a múltra, Móricz Zsigmond „A szentjakabi iskola’’ című írásából idézek: „En jól emlékszem, hogy ez a ház, amely most sötét, zsúfolt, piszkos, ez az új iskola volt nálunk. Én még a régi iskolában kezdtem tanulni, 35 évvel ezelőtt. Az pedig földberagadt kis viskó volt, náddal fedve, akkoia ablakai voltak, mint egy zsebkendő s az eresz alatt a tornácon olyan gödrök, hogy beleülhettünk, mint a kot’ós a kosárba ... A béres gyerekének két órát kellett gyár logolnia, míg egy kis iskolát talált... hogy megtanuljon egy kis írást, olvasást. No többet nem is tanult, ez is elég egy béresnek, mondta a herceg őfőmagassága ...” Mi nem ezt mondtuk. Visszavárjuk az illocskaiakat és mindazokat, akik iskola- kötelesek: folytassák a tanulást. Igen, várunk. A virágok öntözésekor, az ebéd kiosztásakor. És egyben az édesanyákhoz is szólunk: küldjék el gyermekeiket a diákotthonba, ahol mi sok szeretettel ügyelünk a tanulókra! SCHMIDT KAROLY nevelő. Figyelmeztessék a gyerekeket J Ne játsszanak talált! rokli.n anyaggal! Az ellenforradalmi események során széjjelszórt robbanóanyagok nagy veszélyt elente- nek mindazokra, akik azok kezelésében járatlanok, avatatlanok, elsősorban a gyermekekre. A Mecseken, de a megye más területén is található kibiztosított, fel nem robbant gránát és robbanógyatacs, mely súlyos sérüléseket, sőt halált okozhat minden olyan esetben, ha nem kellő hozzáértéssel akarják azt hatástalanítani, vagy ezzel gyermekek játszanak. Ezen tények súlyosságát az alábbi példák bizonyítják: Április 3-án az esti órákban Balogh Tibor 16 éves mecsek- aljai pásztor a patacsi lőtéren talált kézigránátot szét akarta szedni, miközben a gránát felrobbant és Balogh Tibor mindkét karján és jobb felső lábszárán súlyosan megsérült. Március 24-én Vida Sándor 14 éves fiú robban '»gyutacsot talált, azt átadta Tóth Károly 15 éves fiúnak, a gyutacs felrobbant és Tóth Károly keze- fejét teljesen szétroncsolta. Március 17-én Velényben Marton Ferenc 8 éves és Dcmkó József 7 éves tanulók egy kézigránáttal játszottak, a gránát felrobbant és ettől Demkó József sérüléseket szenvedett. A rendőrfőkapitányság ezúton »hívja fel a szülők és pedagógusok figyelmét, gyermekeiket szigorúan oktassák a robbanóanyagoktól való tartózkodásra. Fgybén felhívja a rendőrfőkapitányság a lakosság figyelmét, hogy aki lőszert vagy robbanóanyagot talál, ahhoz ne nyúljon, hanem annak hollétéről értesítse a legközelebbi rendőrőrsöt, körzet-megbizot- tat, vagy rendőrjárőrt. BARANYA MEGYEI RENDÖR- FÖKAPITANYSAG Of BEK Ö , h’vafa'os fogyasztói árak Az alábbiakban közöljük a gyümölcs- és zöldségboltokban április 9-től, keddtől kezdve érvényben levő új, hivatalos fogyasztói árakat: Saláta (szabadföldi, I. osztályú) 1.80 Forint Saláta (melegágy!) 2.70 „ Retek Zöldhagyma (csemege) Paraj Sóska Sárgarépa Aszalt szilva Alma 2.— - 1— - 8.- » 6.— . 2.— . 12.— „ 5.40-tői 9 forintig. A Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága tervbevette, hogy mezőgazdasági szakbizottságot alakít. A mezőgazdasági szakbizottság előkészítő bizottsága április 8-án, hétfőn délelőtt 10 órakor tartotta ülését a városi tanács kistanácstermében. Itt megvitatták a szakbizottság megalakításával kapcsolatos szervezési teendőket. Ugyanakkor elhatározták, hogy a szakbizottságot megválasztó értekezletet április 23-án tartják meg. * A mohácsi járásbíróság büntetőtanácsa hatóság elleni erőszak bűntette miatt tízhónapi börtönre ítélte a huszonöt éves, büntetett előéletű Megyeri Józsefet, mert ez év január 9-én a mohácsi piacon a vele jogszerűen intézkedő rendőrt arcul ütötte, Mé*tus mute>M —1 Vendégetek 16 évtől 60-ig az ösz- szes korosztályokat képviselik — mondja Rónád Lászlómé, az üzletfe’.elős. — Különösem délután, amikor vége a munkának, nagy a forgalom: havonta közel ötszázan keresnek fel. Az üzletet ezelőtt három éve két személlyel kezdtük s jelenleg már heten dolgozunk. Szívesein adunk tanácsokat Is. Ha olyan eset fordul elő, ahol a kozmetikai segítség nem elegendő, orvosihoz irányítjuk a vendéget. \T énus a szépség istennő- — S hogyan varrnak megelé” je bizonyára elégedet- gedve a kuncsaftok“? ten szemlél geti, hogy — külö- — Ha egyszer elmúlt' húsz nősen igy tavasszal — meny- éves az ember, fiatal már nyíre cstaosodnak az „Évák“, sohasem lesz — mondja az S hol az a nő. aki nem akar egyik vendég, aki meghallot- még szebb, még vonzóbb len- ta a kérdést, ni? A szépségért meg kell — Azért a látszatot lehet szenvedni — szokták mondat kés’eltetni — igazítja ki Róni. Nos látogassunk meg egy naitné a közbeszólót. — Vem- ,,kÍTizókamrát‘’ — egy kozme- dégeimk elégedettek s nem egy tikát. Menjünk be például szer hangoztatják, amikor a székből felkelnek, hogy „nézze csak, 10 évet fiatalodtam’1. S ez nem is túlzás, az üdébb arc mindig vonzóbb, fiatalosabb, mint a fáradt. Megkérjük Rónainét, adjon — Vigyázzunk tavasszal a napozásra! SzárazibŐTŰ nők napozás előtt kenjék be arcukat zsíros krémmel! Sok kellemetlenséget előzhetnek meg ezzel. A zsírosbőrűek bátram napozhatrUjc, de mindig módjával A ... Sok hasznos tanácsot tudnék adni, de inkább élőszóval jobb az ilyeneket elmondani... Pécs város tanácsának vég rehajtó bizottsága április 12-én, pénteken délelőtt 9 órakor ülést tart. Az ülés napi- rendjén a városi tanácshoz érkezett panaszügyek intézését vitatják meg. * Ez év április 4-én Duna székesén a révátkelésnél a duna- szekcsőiek egy ismeretlen újszülött hulláját fogták ki a Duna vizéből. Szája harisnyával volt betömve, fején pedig ütésektől származó sérülések mutatkoztak. A törvényszéki orvosszakértő felboncolta és megállapította, hogy az újszülött a szülés után néhány percig élt csak. Halálát a szájába tömött harisnya okozta. A bűnügyben a rendőrség megindította a nyomozást * ‘ Csábi Gábor dávodi lakos az újmohácsi építkezés villany- szerelésének vezetésével megbízott körzeti szerelő volt. Védőruha és védőkesztyű nélkül felment a nehéz vezetékre, amelyben áram volt. Az lett volna a feladata, hogy a kezelés előtt az áramot kikapcsolja, de ezt elmulasztotta. Az áramütéstől Csábi Gábor szörnyethalt. * A Magyar Optikád Műveli szakemberei új fényképezőgépet szerkesztettek, amely Momenta néven kerül forgalomba. A korábbá magyár gépekkel szemben sok előnye van. így például könnyebben tölthető, mivel a hátsó borítólap ja levehető. Ára 1680 forint. TOLLHEGYEN Mese felnőtteknek Egyszer volt, hol nem volt, a Mecsek hegységen innen, Pécs városában élt egyszer egy jámbor cipész- mester. Egyszerűen, s boldogan élt élete párjával egv kétszobás, összkomfortos kis kunyhóban. Soha nem háborgattak senkit, ugyancsak meg vo'tak ők is éveken át. kedves családi otthonukban. Hanem egyszer, hogy-hogy nem, futár jő pecsétes levéllel, amelyben tudtára adták suszter uramnak, hogy ri~g- elégelték a szépen berendezett lakás birtoklását, onnét ki kell költözniük, keljenek vándorútra, ha éppen nem fogadják el a felkínált másik kunyhót. Mester uram hallott már olyan esetről, amikor a „felkínált" kunyhó csak afféle „szük- ség-laik”, azahogy • ócskább, csúnyább az előbbinél. De mit tehet a magafajta sze- gényember, ha nincsen' pártfogója? El is határozta tehát, hogy belenyugszik sorsába, de előbb megtudakolja: ki az, akinek át kell engednie lakását. Utánajárt a dolognak és szomorúan újságolta az. asz- szonynak, hogy bizony az igazság nem mellettük áll, mert a kunyhó új lakója egy gyerekkel is rendelkezik, miszerint a két szoba ezúttal a háromtagú családot illeti. Mit volt mit tenni, fölpakolták szegényes kis holmijukat s elindultak, vissza sem néztek a meghitt, megszokott kunyhóra... Ám ahogjj múlnak a napok szokatlan dolog történt, ami sehogy sem fért mester uram tejébe. Egy ideig az elhap'/ott kunyhó hanqor volt a gyereksírásiól, nevetéstől, futká'orásfól ami bizonyította, hogy az új lakó vígan él családjával a kétszobás összkomfortos kunyhóban. Csakhogy egyszeresük csönd lett a szomszédbin A gyerek nem zslvajgoti . öb- bé, d” Mester uram még csat- színé1 sem látta többé. Sok álmatlan éjszakát töltött el a „szükség-kunyhó" nedves falai között, mígnem gyanúja támadt: ez a gyerek, nem is voV '• teles tulajdona az úi :a'ó- nak! Csak kölcsön' * ték, vagy tán „örökbe" f-.nritták, míg a pecsétet ráütik , a kunyhó-kiutalásra? S mert asszonyok is fannak a világon, — már pedig akkor van pletykr is, — így a szegény cipés- va- núja beigazolódott. A-. asz- szonyok már nyíltig mondogatták a kunyhó-városi an, hogy az új lakó valahonnéi gyereket szerzett néhány napra, míg a beköltözés tart, hogy — háromtagú család lévén — őket illesse a két- szoba, összkomfort! Most aztán nagy naav bánatban szenved Mester uram, mert bár látja most már az igazságot, mégs-m mer a törvény színe elé állni, mivel hagy nem jártas az efféle dolgokban. De a bánat bizony nagyon emészti e jogtalanság láttán, amikor tulajdon fészkéből ilyen furfangos módon a „kakuk” kegyetlenül kitúrta. Nincs protekció?! A minap a Munkácsy Mihály utcai SZTK rendelőben voltam gyógykezelésen. Míg rám került a sot, több mindent láttam. Egy 65 év körüli öreg bácsiika ült mellettem. Nagyon beteg lehetett, még társalogni sem tudtam vele, mert ha egy mondatot ki akart mondani, két- három percig is kellett gyakorolnia, csak azután közölhette gondolatait. Természetesein neki is velem együtt órák hosszat kellett várakoznia, mert, mint a későbbiek során felvilágosítottak, nem sikerűit a röntgen- felvétele. Kettő és fél óra telt el addig, míg ismét meg röntgenezték, végül pedig nagy könyörgésre küldtek neki egy mentőkocsit, A KERÍTŐ és az áldozat V Rendőrségi krónika a Pálmába! Az üzlet olyan mint egy fodrászterem. Nagy falitükrök előtti karosszékekben asz- szonyok, lányok ülnek. Nem állítom, hogy va’ami szívderítő látvány a fehérknémes pa- az arcápoláshoz egy-két „ta- kolás, de hasznod, vaszi" tanácsotNézzük először a „szakmabelit" l Ferenczi Magda 34 éves, szőke, magas nő, sok mindent gondolhatna róla az ember első látásra, csak azt nem, hogy az „utcán" keresi kenyerét. Való igaz, nem néz ki utcalánynak. S Ferenczi Magda élénken tiltakozik is a „sértés" ellen. — Én sohasem kerestem utcai ismeretségeket ... Nem bizony. Amikor van lakása a Vak Bottyán utcában, akkor miért is állna ki az utcára? Egyébként közismert alakja az éjszakai életnek. Kiss Lászlóval úgy ismerkedett meg, hogy egy alkalommal felkereste régi la- kásadónőjét. aki egyszersmind zúg-kocs- máros, Kiss itt iszogat, belép Magda, megismerkednek, a férfi hazakíséri és Ferenczi Magda 100 forint keresettel zárja le a napot. Magda most „méltatlankodik". — Kérem, én azért űzöm az „ipart", mert nem volt állásom! Hiszi, aki akarja. 1951-ben is internálták titkos kéjelgésért, azonkívül vagy öt esetben elzárták ugyanilyen ,.tevékenységért", pedig akkor volt munkája is. De isten neki fakereszt! Ferenczi Magdát nehéz lenne már visszatéríteni, a nagyobb baj az, hogy fiatal lányokat is visz magával erre az útra — „utitárs- ként". Itt van például M. E., fiatal tizenkílencéves lány. Január elején még a pécsi tejüzemben dolgozott. Akkor disz- szidált. Azaz, hogy disszidált volna, de Barcsnál elfogták, visszahozták. Most ő is felháborodottan mondja, hogy „dolgoztam volna, de sehol nem vettek fel munkára!“ Ez persze természetes. Szép is lenne, ha a pécsi vállalatok a megüresedett helyekre válogatás nélkül vennének fel új munkásokat! Van, azazhogy volt elég olyan becsületes ember, akik racizás folytán kerültek ki állásukból, s akik valóban rászorultak arra, hogy munkát kapjanak. Tehát M. E. disszidált, visszahozták, első útja régi barátnőjéhez vezetett: Fe- i renczi Magdához, a Vak Bottyán utca 2. szám alá. Panaszkodik, hogy nincs állása, nincs ebédje, nincs miből megélnie. Magda jószívű: — Marad) itt nálam! Van néhány férfi ismerősöm. Nem kell mást csinálnod, csak... Nos, attól a bizonyos „csak"-tól ném riadt vissza M. E. sem. — Mennyit keresett egy ilyen „ismerőstől"? Gondolkozik, majd válaszol: — 100 forintot. De abból le kellett adnom Magdának negyven forintot szobahasználatért. Amikor M. E.-nél is azüllöttségének gyökerét keressük, vádlóan mondja: — Nem volt munkám. Annyi esze van, hogy egyszerre a „társadalomban" keresi szerencsétlensége okát. Pedig senki, az égvilágon senki nem mondta, s nem is adta neki azt a tanácsot, hogy disszidáljon. Meg volt a rendes munkahelye, megbecsülhette volna magát. No de hát istenem! Uayan- csak „könnyű Katót táncba vinni". Hogy e tánc alá a zenét végül a rendőrség és a bíróság adja majd, arról megint csak ők maguk tehetnek és nem a „társadalom, i R. F. amely hazaszállította. Szerettem volna neki segíteni, de hát mit lehet ilyenkor tenni — a Tend az rend, azt mindenkinek szigorúan be kell tartania. Erre figyelmeztetnek az ajtókra kifüggesztett fe.iratok is: „Elvtársi Ne türelmetlenkedj, a te vizsgálatodat sem sietjük el!“ Másutt ez olvasható: „Mindenki várja meg, míg beszólítják, szólítás nélkül belépni tilos!" Természetesen az öreg bácsdka és a többi beteg is — mintegy huszonötén — ehhez tartottuk magunkat. Mert hát — NINCS PROTEKCIÓ. No, ne legyünk azért oflyan laikusak! Egy öreg házaspár jelenik meg a folyosón. A férfin cilinder, tea-nadrág, lakkcipő, glasszé- kesztyü. Tőlünk mintegy háromnégy méter távolságra annak rendje és módja s/er:rt ők is letelepszenek a padra. Még csak ki sem fújják magáikat, ’ az asszony kopogtat a kezelőszoba ajtaján. Kinyílik az ajtó és egy ősz, szelidtekii. , *ű orvos fogadia, udvariasan azt válaszolja kérdésére: „Azonnal bejelentem“. Két perc sem telik el és ismét kinyílik az ajtó. Most már nem az orvos, hanem egy nővér fogadja udvariasan a „Draschkovich“- éket. Mi pedig egyszerű, szürke betegek türelmesen, fegyelmezetten várunk sorunkra, míg beszólítanak. Barte
