Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-28 / 99. szám

YILÄG PROLET ÄR.T AT EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1957. APR. 28. Pécs tartja az elsőséget Komló 110 ssásalékra teljesítette tervét pénteken A pécsi bányászok szilár dán tartják első helyüket. Me gerősítették ezt pénteken elért 104,6 százalékos eredményükkel is. A komlóiak viszont nem tudnak ebbe belenyugodni, s mindenképpen igyekeznek visszaszerezni a dicsőséget. Pé nteki tervüket száztíz szá zalékra teljesítették. A két tröszt havi eredményei: Pécs 104.5, Komló 103.1 százalék. Megalkuvás nélkül Pártszervezeteink egyre sűrűbben döntenek tagfel­vételi ügyekben, s számos tapasztalat bizonyítja, hogy a tagfelvétel nem megy vita nélkül, nem megy anélkül, hogy a tagság meg ne vitasson nézeteket, tetteket. De ezen kívül is, mivel túl vagyunk már azon az alapvető problémán, hogy aki fegyverrel támad ellenünk, azt fegy­verrel verjük vissza, s békésebb légkör kezd kialakulni, előtérbe kerülnek az ideológia, az elmélet kérdései, hiszen tisztáznivaló bőségesen van. És éppen a proletárdiktatúra v megerősödése, a hatalom megszilárdulása folytán ellensé­geink is más módon próbálkoznak ártani, miután a nyílt, fegyveres akciók ideje lejárt, az ideológiai harc fegyverei­hez nyúlnak. Időszerű tehát arról beszélni, hogy a kommunisták­nak az ideológiai harcban is meg kell áUniok a helyüket. A szocializmus építéséhez a marxizmus-leninizmus ad ne­künk nélkülözhetetlen segítséget, t ha nem akarunk újra kátyúba kerülni, tisztán, sértetlenül, ferdítésektől men­tesen kell megőriznünk forradalmi elméletünket. Láthat­tuk, hogy a marxizmus rovására tett ideológiai engedmé­nyek hogyan vitték el a „pártellenzéket” egészen az ellen- forradalom helyesléséig és szentesítéséig, a proletárdik­tatúra megtagadásáig. Ha azt akarjuk, hogy többé ilyen helyzetbe ne kerülhessen a párt, azonnal le kell leplez­nünk minden olyan törekvést, amely a marxizmus elfer­dítésére, meghamisított elméleti tételek alapján a társa­dalom jelenségeinek félremagyarázására és ezzel a dol­gozók becsapására irányul. Kétségtelen, hogy küzdenünk kell a marxizmus „baloldali”, szektás elferdítése ellen, a szemellenzős dog- matizmus ellen, amely nem veszi figyelembe, hogy az elmélet maga is gazdagodik, bővül, fejlődik a szocializ­musért folyó küzdelem új gyakorlati tapasztalataival. Az elmélet merev, betűszerinti értelmezése káros, nem egye­zik a párt, a munlcásosztály érdekeivel. Küzdenünk kell az olyasféle nézetek ellen, amelyek azt vallják, hogy ad­minisztratív eszközökkel minden problémánkat megold­hatjuk. De nem érthetünk egyet azokkal, akik elsősorban, sőt kizárólag ezeket a hibákat teszik meg minden bajunk okának, akik csak ezeket veszik észre és csak ezek ellen hajlandók hadakozni. ''A, szektariánizmusndl is nagyobb veszély — az volt^ eddig, az ma is es mindaddig, amíg a tőkés rendszer végképp meg nem semmisül — az ellenségeinkkel való megalkuvás, az opportunizmus. Akik még ma is szívesen hivatkoznak arra, hogy az októberi ellenforradalmat első­sorban a szektás vezetőknek a demokratizálással szem­beni ellenállása robbantotta ki, azok azt az egyszerű és kézzelfogható tényt tagadják, hogy az ellenforradalom róhamcsapatai azért szerveződhettek meg és indulhattak támadásra, mert ezt az engedékenység, a liberalizmus, a munkásosztály hatalmát aláásó opportunizmus tette lehe­tővé. Az októberi ellenforradalom előtt, alatt és még ma is tapasztalhatjuk, hogy az opportunizmus nemcsak egysze­rűen „elnézd”, „békülékeny” magatartást jelöl. Ellen­kezőleg. Az opportunisták a maguk káros eszméivel igen aktívan, sőt agresszíven léptek fel. November 4. óta gyak­ran tapasztalhatták pártmunkások és párttagok, kommu­nista érzelmű dolgozók, hogy az opportunista nézetek képviselői a nép követeléseire, a tömegek akaratára hi­vatkozva szervezett és erőteljes nyomást gyakorolnak a párt politikája mellett szilárdan álló pártmunkásokra. Nézeteik elfogadtatása érdekében nem vetik meg az intrikát, a rágalmazást, az erkölcsi kényszer és zsarolás módszereit sem. Máskor viszont csendben, alattomban igyekszenek ezeket a nézeteket belopni a párttagság közé. Akár így, akár úgy jelentkezik is az opportunizmus, az ellene folytatott harc teljes helytállást, szilárd meggyő­ződést, a marxizmus—leninizmus védelmében való hatá­rozott és erélyes fellépést követel. Az opportunista nézetek egyik legjellegzetesebb cso­portjába azok tartoznak, amelyek valamilyen formában a proletárdiktatúra jogosultságát tagadják, proletárdikta­túra helyett hol ilyen, hol olyan fogalmazásban körül­írva valamilyen „teljes és tiszta” demokráciát követel­nek, Ezt azután azzal a cselfogással igyekszenek rendsze­rint elfogadtatni a dolgozókkal, hogy a diktatúrát szembe­állítják a demokráciával, mint két ellentétes, egymást ki­záró dolgot. Minden kommunistának világosan kell látnia, hogy minden ilyenfajta „elmélet”, hangozzék bár akár­milyen szépen, ígérjen akármilyen tetszetős, idillikus, osztálybékés jövőt, végeredményben éppen a demokrá­ciától akarja megfosztani a dolgozókat. A munkásosztály, a dolgozó parasztság számára csak úgy képzelhető el igazi szabadság és demokrácia, ha ellenségeit, a kizsákmányoló- kat elnyomja a népihatalom. Proletárdiktatúra nélkül nincs demokrácia a dolgozók tömegei számára. Az opportunista nézetek másik csoportja a proletár­internacionalizmustól szeretné megfosztani a munkás- osztályt. Rendszerint a nyugati országokban látható ked­vező tünetek és a népi demokráciákban tapasztalt hibák ravasz csoportosításával igyekszenek bizonygatni, hogy Magyarországnak nem a szocialista táborban van a he­lye, hanem valami középutas semlegességet kellene meg­valósítania. Ezek a nézetek sem kevésbé károsak, mint az előbb említettek. S felsorolhatnánk még melléjük az osz­tályharc tagadásának, az osztályellenséggel való megbéké­lésnek számos „elméletét”, amely mind az opportunizmus fegyvertárából való. Pártunk nem tűrheti soraiban az opportunizmust. Min­den kommunista küzdjön ellene megalkuvás nélkül, bármi­lyen formájában jelentkezzék is. Csak az opportunisták, a megalkuvó nézetek elleni kíméletlen harc árán tisztít­hatjuk és erősíthetjük meg pártunkat, csak az opportu­nizmus leküzdése mellett érhetünk el eredményeket a szektás nézetek felszámolásában is. Záróközlemény a szovjet-osztrák tárgyalásokról 1 A ^dániai Udyzd A pártmunkáról Orvosolják a németajkúak sérelmeit A szénbányászat kiheverte az ellenforradalom okozta súlyos károkat A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány legutóbbi ülésén megvizsgálta a szénbá­nyászat helyzetét. Megállapí­totta, hogy öthónapos kemény, megfeszített munka után a szénbányászat jelentős részben kiheverte az ellenforradalom okozta súlyos károkat. A szén- termelés a decemberi átlagos napi 14.730 tonnáról áprilisra 67.312 tonnára nőtt. A várakozáson felüli fejlődés okai a következők: elsősorban, a bányászok osztályhűsége, áldozatos munkája. A kormány decem­beri felhívása nyomán a bá­nyászok megértették, hogy az ipari üzemek beindítása, a munkanélküliség, az infláció veszélyének elhárítása, a nép­gazdaság talpraállításia legel­sősorban az ő termelő munká­juktól függ. Nagy ösztönzés adott a termelőmunkában a kormánynak az az elhatározá­sa, hogy a bányászok régiéi vánságára visszaállította szakmán y bére zés t, s égyideju­a) leg méltányos béremelést haj­tott végre. A bányászok lendületes munkájához csakhamar csat­lakozott a műszaki értelmiség zöme is. A szénbányászat talpra- állításáért megindított harcnak most is a kommunis­ták álltak az élére. Amilyen mértékben erősödtek a bánya­üzemi pártszervezetek, úgy emelkedett a széntermelés is. Januártól kezdve már segít­séget nyújtottak a bányász­b) szakszervezetek is. |-,V Az elért eredményekben nem kis része van az el­lenforradalmi elemektől meg­tisztult nehézipari miniszté­rium irányító munkája megja­vításának, a szénbányászati trösztök dolgozóinak, valamint a bányavidékeken működő egyéb hatóságoknak. A széntermelésben mu- *-*•/ tatkozó decemberi hely­zet arra késztette a kormányt, hogy szenkormánybiztosságot (Folytatás a 3. oldalon.) Idős kommunisták megbecsülése: 1 hónapos vendégség a Szovjetunióban A Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének meghí­vására vasárnap délelőtt ti­zenkilenc olyan idős kommu­nista harcos indul egyhóna­pos vendégségbe a Szovjet­unióba, akik több évtizede hűséges harcosai a magyar és a nemzetközi proletai-iáus ügyének. Közülük nem egy ismét arra a földre lép. ahol az orosz munkásság soraiban, a Nágy Októberi Szocialista Forradalom napjaiban tanult meg küzdeni a népért. A küldöttség egyhónapos vendégeskedése alatt szerűjét városok és ipartelepek mag­látogatásával és pihenéssel tölti el idejét. Kádár János fogadta a német szakszerve­zeti küldöttséget Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának el­nöke, fogadta a Szabad Né­met Szakszervezetek Szövet­sége küldöttségét, amely Ru­dolf Kirchnernek, a Szabad- Német Szakszervezetek Szö­vetsége titkárának, Német­ország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottsága póttagjának vezetésével tar­tózkodik hazánkban. Üzemeink a május 1-i felvonulásra készülnek A Pécsi Szénbányászati Tröszt valamennyi dolgozója együtt vonul fel a május' elsejei se­regszemlére. A kerületi bá­nyász-zenekarok reggel zenés ébresztőt adnak Szabpleson, és Pécsbányán. Az ébresztő után mindhárom kerületben egy meghatározott helyen gyüle­keznek, s rendezett sorokban, gyalog indulnak a város felé. A három csoport Pécsett aztán egy 3.500—4.000 fős tömeggé olvad össze, amelynek élén egyenruhás bányászok nemze­tiszínű és vörös zászlókat, transzparenseket, képeket visz­nek. Kivonulnak a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt énekkarának és művészeti csoportjainak tag­jai is. Az énekkar tagjai bá­nyász-egyenruhában, a művé­szeti csoportok tagjai népi öl­tözékekben lesznek. Mennyit fizet a lottó? A Mecsek Nyomda dolgozói május elsejei jelmon­datokat készítenek a felvonu­lásra és előkészítik a zászlókat, amelyeket majd az üzem dol­gozói visznek. Ezekben a na­pokban már mérlegelik az áp­rilisi eredményeket is. -A nyomda dolgozói ezév minden hónapjában túlteljesítették ter­vüket és előreláthatólag áprili­si" eredményük is 102—103 szá­zalék lesz. Melles Rezső elvtárs ígérete szerint a Dunántúli Napló olvasói bizton számít­hatnak arra, hogy az újság május elsején piros „fejjel" je­lenik meg. , A dohánygyár üzemi zenekara rendszeresen próbál, hogy a belvárosban, ahol május elsején ők adják az ébresztőt — sikerük legyen. A tervek szerint, május elseje előestéjén, kedden öttől-hatig térzenét is szolgáltatnak a Széchenyi téren. A május el­sejei felvonuláson a gyári dol­gozók élén halad majd a zene­kar. Nyomukban friss virágok­kal, színes kendőkkel, zászlócs­kákkal integetnek majd az as­szonyok. A Mezőgazdasági Szerárugyár KISZ fiataljai, mintegy tizen­nyolcán, az „öregek” beleegye­zésével külön, a város .ifjúsá­gával vonulnak fel május else­jén. Az „öregek’’-nek körülbe­lül hatvan százaléka várható a felvonulásra. A felvonulók zászlókat, képeket visznek ma­gukkal, s még elseje előtt vi­rágokkal, lombokkal díszítik üzemük épületét; A sörgyár zárt sorokban kivonuló dolgo­zói azokat is képviselik majd, akik a munka ünnepét mun­kával ünnepelik. Mert a fő­zőházban, a,z erőműtelepen, az erjesztő ben és az ászokpi nőé­ben ezen a napon sem szünetel a munka. Közel ötvenen lesz­nek majd olyanok, akik pihe­nés helyett dolgozni fognak, hogy a későbbi napokra bizto­sítsák azt a sörmennyiséget, amit a pécsiek május elsején megisznak; A sportfogadási és lottóigaz­gatóság tájékoztatója a heti lottó eredményekről; A lottó 8. játékhetére 2 mil­lió 356.065 darab szelvény ár­ny«" ••:• műn • ’ < 4 '! .i fői in ■ ütő,' i..Iá­it la­■ • ' ye ■••ott 1 7P> )48 A. tét y fi int n .élt >ru •! äk. íipcsll teilen i - iirint/it i»•ízr.íTTiíz s l % jutalomé JUiOtfc, ín :>19 forintot ( .^2?€?*?&* I**1 «... f 2rP4>i , J ttonvéd 11 1 ? Széped—Ep I (0:0). Hd * (1 )-éjből, tile: • S O ü .s v > f *r i • 'ii '; tozntos, izgul í norr p játék alapja r \ súgos. f ■ jé .. Oto * S' r • .. { A >erté&hi > 1 fotflUtű^.kl * f \ i el KÖsláram rköMU Négytalálatot 45 szelvényen értek el, s ezek egyenkint 39 267 forintot nyertek. A há- romtalálatos szelvények száma 3511. A nyeremény egyenkint 251 forint 25 fillér. A 90.587 kéttalálatos szelvényre egyen­ként 10 forintot fizetnek. A két és háromtalálatos szelvények nyereményeit má­jus 2-től, a négytalálatos szel­vények nyereményeit pedig május 6-tól fizetik. Magyar küldöttség vesz részt az Európai Gazdasági Bizottság ülésszakán Az ENSZ Genfben székel ő Európai Gazdasági Bizott­sága április 29. és május 15 között tartja XII. ülésszakát. Az ülésszakon a bizottság munkájának és az 1956. ;vi euró­pai gazdasági helyzetnek ér-tékelésén kívül — a Szovjet­unió javaslatára — még olyan nagyhorderejű kérdéseket is megtárgyalnak, mint az ossz-európai gazdasági egyezmény kötése és az atomenergia felhasználása békés célokra. Az ülésszakon a Magyar Népköztársaság öttagú küldöttségét Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes vezeti. lubai ?) ál­45 !' I.Ott a z­425 vagon műtrágya fogyott el Baranyában Baranyában az idén igen nagy az érdeklődés a műtrá­gya iránt. A megye egyes ré­szein — így például a pécsvá­rad! ' és a mohácsi járásban, valamint Pécs és Siklós kör­nyékén — lényegesen több műtrágyát vásároltak a gaz­rintos gép — évi forgalom ire simára fényezhető, tetszetős kü sertésbőrök gyártása. esi Az olcsó gép üzembehelyezé­sé- se öt-hát millió forintos évi ip- forgalmat eredményez a Pécsi >r* Bőrgyárnak; dák, mint az elmúlt év tava­szán. Ennek az örvendetes je­lenségnek a legfőbb magyará­zata: a megnövekedett terme­lési kedv. Ez év tavaszán — idáig — 425 vagon műtrágya fogyott el el a baranyai falvakban. Csu­pán pétisóból körülbelül 350 vagonnal adtak el a foldmű- vesszövetkezetek. A műtrágya túlnyomó részét egyénileg dol­gozó parasztok vitték el. A nagy vásárlás ellenére még mindig jelentós készletekkel rendelkeznek a megye földmű­vesszövetkezetei : pétisóból pél­dául hatvan, szuperfoszfátból negyvenöt, káBsófcól pedig több, mint negyven vagonra valót tárolnak a raktárakban. Jónéhány baranyai község­ben — főként a sellyei és . a szigetvári járásban — azon­ban még nem ismerik a gaz­dák kellőképpen a műtrágya termésfokozó hatását. Ezért 14 község határában — az utak mentén, ahol jól láthatják — összehasonlítást végeznek a ta­vaszi árpa. a kukorica, a bur­gonya és egyes helyeken a sző lök műtrágyázásával. Kővágó- szőllős határában pedig betűk alakjában hintették el a péti­sót az egyik gabonatáblában és az „élő” felirat mutatja majd a mű trágya hatását:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents