Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-27 / 98. szám
Éljen a szocialista tábor egysége, szabadságunk és függetlenségünk biztosítéka! A mezőgazdaság mai problémáit Milyen gépeket vásároljanak a termelőszövetkezetek? Több euer kisgép [A pártmunka hétköznapjai a parasztságnak [----------------------------------------Me gkérdezzük? Ne kérdezzük? Az utóbbi években úgy beszéltünk a termelőszövetkezetek gépvásárlásáról, mint az egyik leghelyesebb cselekedetről. Igyekeztünk is bemutatni nagy előnyét, sokoldalú hasznát. Próbáltuk megmagyarázni a szövetkezetek követeléseit, hogy biztosítsanak a számukra elegendő és megfelelő gépeket. Részleteiben nem is helyteleníthető ma sem a termelőszövetkezetek gépvásárlási szándéka, csupán a módját és az Idejét kell megválasztani ahhoz, hogy valóban a közős gazdálkodás javát szolgálja és ne váljék kerékkötőjévé a nagyüzemi termelés kibontakozásának. Éppen ezért érdemes megmutatni a gépvásárlás mindkét oldalát. A Zetornak vagy vontatónak pótkocsival igen nagy haszna van. Csak felül rá az ember és máris húsz kilométeres sebességgel viszi a termést, az árut a piacra, raktárba. Elhagy lovat, szekeret és gazdaságosabb is annál. Csakhogy amíg odáig jut egy szövetkezet, hogy felülhet rá, hogy megvásárolhatja „hoci-nesze” alapon, sok mindennek kell történnie a közösben. Ahhoz, hogy a 60—80 ezer forintokat egyösszegben lete- hesse az asztalra, erősödnie kell. Erősödnie, de úgy, hogy a 60—80 ezer forintot meg se érezze s amellett év végén, de közben is, jó pénzt fizessen munkaegységekre a tagságának. Tehát bizonyos anyagi megaiapozottság szükséges ahhoz, hogy egy termeiőszövetkezet gépvásárlásra gondolhásson. Miből lesz a pénz? Állatállományból szaporodik a leggyorsabban. A jó állatállomány mellé föld kell, ésszerű gazdálkodás. De legelőször is ceruza meg papír és gondos számvetés. Mekkora jószágállományt kell tartanom ahhoz, hogy egy vagy két esztendő alatt a bankban összegyűljön a gép ára, anélkül, hogy azt a tagság zsebe észrevenné. Az állatoknak takarmány kell. Több állatnak, több takarmány. Van-e elegendő terület hozzá? S a területhez elegendő munkaerő? Lám mennyi — s nem mellékes — kérdésre kell válaszolni ilyen nagy fejszecsapás előtt. Mert kemény a fa. Sokezer forint egy gép ára. Mindebből az következik, hogy gépet előnyösen és károsodás nélkül csakis a szilárd gazdasági alapokon nyugvó szövetkezetek vásárolhatnak. A terület, a tagság létszáma, az állatállomány mennyisége és milyensége mind megannyi tényező, ami nem kevésbé befolyásolja a vásárlást. De nemcsak anyagi oldala van a gépvásárlásnak. Mert jóllehet egy kétszáz holdon gazdálkodó, belterjességre törekvő tsz is kifizeti a 60 000 forintot a gépért — példa rá a nagydobszai tsz — de mi lesz ezután? Van egy erőgépe a hozzávaló munkagépekkel. Egy hét alatt elvégzi a szántást, másik hét a vetést s azután csak majd a betakarításnál kell újra a gép. Addig áll haszon nélkül, mert szállítani sem kell örökké. Azt mondaná erre valaki, hogy kell a másik termelőszövetkezetnek, kell az egyéni gazdáknak s abból megint a szövetkezet húzza a - hasznot. Igaz. De ez is azt mutatja, hogy a másik tsz, minden tsz nem tudja megvásárolni a gépet s éppen erre építenek a gépvásárló csoportok. El is mennek, megmunkálják a szomszéd tábláját, üzletet kötnek az egyéniekkel. Gyarapodnak, erősödnek a másik tsz, meg a gépállomás rovására. Mert minek akkor a gépállomás? Minek a nagy és sok milliót érő géppark, ha egyes szövetkezeteik arra gondolnak: majd mi kisegítjük a szomszédot, a falut, csak egyszer gép álljon a majorságban. Korántsem arról van itt szó, hogy lebeszéljük a termelőszövetkezeteket a gépvásárlásról, csupán óvá intjük, hogy idő előtt ne gondoljanak vele. Várják meg, amíg annyira megerősödnek, hogy a tagság is, a földterület is elbír egy erőgépet. Amikor a saját terület teljes egészében leköti és kihasználja a gépet. Ez is nagy haszonnal jár. Nem kell a gépállomással egyezkedni, nincs szükség szerződésre és elvitathatatla- nul olcsóbb is a talajmunka. Ugyanakkor meghagyják a gépállomásnak azokat a területeket, ahol meglévő gépparkjukat hasznosítani tudják. Végezetül az autóvásárlásról néhány szót. Sok termelőszövetkezet vásárolt teherautót az utóbbi években megyénkben is. Ha beszédbe került a közös vagyon, elsőként emlegették az autót, még ott is, álról országoshírű állatállomány volt. Mindez azt bizonyítja, hogy a szövetkezetek régi vágya valósul meg. A hiba ott van, hogy a szövetkezeteknél nincs még meg az autók kellő karbantartásának a feltétele. Ahhoz garázs kell, szakképzett vezető kell, szerelő is nélkülözhetetlen, ha nem akarnak minden apró-cseprő hibáért nagy összegeket kifizetni. S ahol ezek a feltételek hiányoznak, ott hamar tönkremegy a gép s a több mint százezer forinton vásárolt autót végül is 3—4 ezer forintért elkótyavetyélik. Megint csak a tagság, meg a közös gazdálkodás sínyli meg. Igenis helyes az a törekvés, hogy a termelőszövetkezetek vásároljanak gépeket, teherautókat, de csak akkor, ha már megteremtették a jó kihasználás és gondos ápolás feltételeit, ha gazdaságilag annyira megerősödtek, hogy elbírnak ekkora terhet. Vásároljanak, de ne azért, hogy elvegyék a területet és a munkát a gépállomás elől. A földmúvesszövetkezetek országszerte ma már több ezer kisgépet, szerszámot adnak kölcsön a gazdáknak. A kölcsönzési díjak igen méltányosak. A helyi adottságok figyelembevételével, me- gyénkint változóan a fogatos fűkaszát napi harminc, a vetőgépet tizenöt, a lókapát hal forintért vehetik bérbe a parasztok. A szelektorok bére, MIA-motorral együtt napi száz forint, háti porozó-per- metező gépé napi öt forint. Lényegesen alacsonyabb a hosszabb időre bérbe vett gépek kölcsönzési dija. röto a Pénteken délután negyed négy óra tájban Tóth Ferenc húsz éves villanyszerelő, a DÉDAV dolgozója, vókányi lakos, Pécsett, a József Attila utca és a Petőfi utca sarkán villanyszerelési munkálatokat végzett. Munka közben áramütés érte és , fennakadt a villanydróton. A mentők azonnal értesítették az Áramszolgálató Vállalatot, ahol kikapcsolták az áramot. Ugyanakkor értesítették a tűzoltókat is, akik azonnal a helyszínre siettek és Tóth Ferencet a tűzoltólétra segítségével a villanydrótról leszedték. A baleset után, a mentők Tóth Ferencet beszállították a megyei hórház belgyógyászati osz- ! tályára. Érdekes vija zajlott le nemrég Luklcs József elvtárs, a mohácsi járási pártintéző bizottság munkatársa és Németh Varga Péterné, a selyemgyári pártszervezet intéző bizottságának elnöke között. A vitára egy manapság igen időszerű kérdés adott okot: helyes-e megkérdezni az átigazolását kérő volt MDP-tagtóI, hogy miért nem lépett eddig a pártba? Lukics elvtárs nem-et, Németh Vargáné pedig igen-t mondott. Mindkettőjüket a párt féltése vezérelte. Lukics elvtárs például a szektás hibákra gondolt, amiknek képviselői általában így fogadják az átigazolásukat kérő volt MDP-tagokat: Most kell i jönni?! — Eddig nem vol- l tunk jók? Persze, már kon- I szolldálódott a helyzet! Meg- i várta, míg kikaparjuk a tűz- ; bői a gesztenyét! Az ilyen adjonisten valé- ; ban káros, hiszen a belépést kérő volt MDP-tagok többse-’ ge bár sokat vívódott, de hű maradt a szocializmus eszméihez. Nem szabad hát lel* ketlen és rideg szavakkal cl* taszítani azokat, akik ma vagy holnap hűséges harcostársaink lehetnek. De... S itt jön a szokásos, azonban nem szaimacséplő-jellegű ellenvetés. A rideg, elvtársiatlan fogadtatás elvetése nem jelentheti az ébertelenséget is! A „miért?" megkérdezésének mellőzése ugyanis oda vezetne, a jóhiszeműség ellenére is. Ezért ha a „megkérdezzük, vagy ne kérdezzük?“ felvetődik, a válasz csak egy lehet: igenis, kérdezzük meg! Ne lelketlen és rideg szóval hanem elvtárslasan és határozottan. Senki sem mondja majd, hogy szektásság, hiszen a párt tisztaságáról van szó. Mind a kettőt egyszerre! • Kislétszámú, mind- [össze hét tagú a ■villányi állami gazdaság központi üze- ■mének pártszerve- jzete, de nem vall ■-szégyent a munká- ; iával. Elsősorban e •hét elvtárs bátor [kiállásának és pél- 5damutatásáriak köszönhető, hogy no- t vemben 4-e után bér 23 előtti több, sabb. Majd ha erőműit 30 volt MDP- sebbek leszünk, ak- tag közül még több kor tartunk pártnaTermeljünk cukorrépát! ■volt náluk sztrájk; 1500 Fű kktfiém 450 kfy 3 *ie&l ■hogy a Takács Zsolt Shoz hasonló ellen- . • forradalmi hang' jadók beszüntették gyalázkodásukat a népi demokrácia és becsületes elvtárs nem kérte az átigazolását. Ezért ismét beszélgetni akarnak velük. Ugyanekkor hangzott el az a kívánság is, hogy pártnapot kellene tartani, mert az ellenforradalom óta talán csak egyszer beszélgettek el így a dolgozókkal az időszerű politikai helyzetrőL „Igen- árn, de melyiket csináljuk előbb? —* tette fel magának a ja párt sajtója ellen, kérdést Hóbor Gyű- I A kezdeti sikerek la elvtárs, az inté- !nem teszik ókét el- fbizakodottá, látják, ■hogy pártszerveze• tűket erősíteni kel- 3jlene, mert az októző bizottság elnöke. — A tagszervezést, vagy a nártnaoot? Mi úgy véljük, hogy az előbbi a fontopokat is. i Valóban, ebben a kislétszámú párt- szervezetben most is nagyon fontos a tagszervezés. De nem választható el a pártnapok megtar fásától. A pártnapokon nemcsak a régebben is pártonkí- vüli dolgozók, hanem a becsületes volt MDP-tagok fejében meglévő téves nézeteket is tisztázhatják — ezzel pedig segítenek a tagszervezésnek is. Ezért úgy véljük, hogy a kérdésre adott válasz csak egyértelmű lehet: mind a kettői egyszerre. ■fíte&tíl Bírósági krónika Izgatásért egy évi börtönre ítélték Akarod, hogy Pécs tiszta legyen? Amióta a Dunántúli Napló április 25-1 számában megjelent „A tiszta Pécsért:” című vezércikk, a városi tanács, a Köztisztasági Vállalat. már több intézkedést hozott a város tisztasága érdekében. Az eddiginél is fokozottabban ellenőrzik az utcákat, úttesteket, járdákat. Megjelentek a tisztaságot hirdető plakátok Pénteken reggel a város utcáin, a hirdetőoszlopokon (igaz, hogy eléggé eldugott helyeken!) megjelentek az „Akarod, hogy városunk tiszta legyen?” című plakátok a következő szöveggel: „Vigyázz a tisztaságra!”, „Rendes ember nem szemetel!”, „Hulladék nem az utcára, hanem a kosárba való!”, „Ne szemetelj!”, „Tisztasággal óvd magad és gyermeked egészségét!”, „Szemét, piszok, egyenlő fertőzés, betegség!”, „Bontási törmeléket ne az utcára, hanem a szeméttelepre szállítsd!”. Olyan tisztasági és egészségügyi jelszavak ezek, amelyeket Pécs város minden egyes lakosának a magáévá kell tennie, ha azt akarban a legtöbb elhasznált, elszórt villamos- vagy autóbusz- jegyet összeszedi és leadja a Rózsa Ferenc utca 17. szám alatt a Köztisztasági Vállalatnak, jutalomban részesül. A hórom legtöbb villamos-, vágj autóbuszjegyet összegyűjtő úttörőnek értékes ajándéktárgyat adnak. Mi van az Ipar utcában? : Kemény Kornél, huszonöt- :éves fúrómester, pécsváradi laVMIIIIIIMIIIIIIItlIIUIIIIIItlIIIIIIIUIHnNNUiaBINHIflIUNIMIHI Baráti bejzélgeth O Gí -én a Pécsett tartózkodó német szakszervezeti küldöttek, Werner Lucas, az NDK Bányász Szakszervezetének elnöke és Erwin Bunzel, a Kereskedelmi Szakszervezet titkára részvételével megbeszélést tartottak megyénk üzemi szakszervezeti funkcionáriusai. Bogár elvtárs üdvözlő szavai után Wemer Lucas emelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta. „Mielőtt Magyarországra utaztam, nagyon sok német munkással beszélgettem. Azt üzenik a magyar munkásoknak, hogy nem a múlton kell rágódni, hanem a következtetések gyors levonása után minden erőt a jelen és a jövő tetteire kell fordítani. Bennünket három kérdés érdekel. Az el kos, 1956 október 26-án utasítást adott egyik dolgozójának, hogy a vállalat telepének bejárata felett elhelyezett vörös csillagot szedje le. A beosztott dolgozó a csillagot le is vette. ÍKemény Kornél ellenforradal- ■mi tevékenysége azonban ez- •zel még nem ért véget. Dc, , . III sceniber 5-én egy „Műsorosnemet szakszervezeti küldöttekkel jSÄÄ Ä" t . Smunkatársai előtt felolvasta, zet a párttal szóró- szétosztotta. A röplap a san együttműködve ;n6pi demokratikus rendszer, a eloszlatta a félreérté- ;korm£ny és annak egyes tagjai Ny^at-Berlin- ;eu6n uszító és gyalázó küelen- böl átjöttek a Hum- j^seket tartalmazott Decern* több ízben.is szidal„Aroióta a TEFU-nak az Ipar utca 4. szám alatt van a raktára, — írja levelében Sipos Já- nosné — a letisztított járdámat végig rakják hordóval, eltör laszolják az utat, szemét és sár marad a rakodók után, pedig aj raktárnak 30 méter hosszú jár-. sö a széntermelés, dája van, a hordókat pedig: Magyarországnak egyenesen felrakhatnák a ko-: szüksége van szénre csikra. A teherautót épp a ka-j és megintcsak szénre. . púm előtt söprik le, de a sze-j Szén nélkül nincs ja, hop Pécs a tisztaságról is metet ott hagyják a járdámon.: gazdasági élet. Ép- mres le even. Hiába tartom tisztán a járdát,j pen ezért minden ha mások bepiszkolják”. | szakma szakszerveze- Idéje lenne, hogy a városi: tének segítenie kel! tanács az eddiginél is erélye-i a széntermelés ügyét -ebben járjon el azokkal; Második kérdés « bemben, akik megakadályoz--; párt kérdése. A XX. /ák azt, hogy Pécs tiszta város• kongresszus után ni- legyen minden szempontból. ; lünk is nagyon s-kat P. J.* vitáztak.- Voltaié,.akik híres legyen. Verseny az úttörők között A Pécsi Közti ági val t lat érdekes újítást vezet be : város tisztasága érdekében, Versenyt hirdet az úttörők között Az az úttörő, aki májusigyekeztek túlozni a hibákat és mást se tettek csak vitatkoztak. Ezzel akadályoztak bennünket a mun kában. Megint csak azt kell mondanom: ne rágódjunk feleslegesen a múlton: A jelen kérdéseire találjunk megoldást! A szakszervezet a szív, és a párt mindennek a feje. Előfordulhat, hogy a szív nem jól működik, néha a fej sem tiszta. De azért csak vágjuk le a saját fejünket? Erőt gyűjteni, újra munkához látni! A párt egységére és tisztaságára pedig nagy gondot kell fordítani. A harmadik dolog. Az imperialisták úszításában a ti városotok is nagy szerepet játszott, mert itt van közelben az uránbánya: Ma láttam a bányát, a tiszta, rendes lakásokat, egészséges munkásokat. Ezért izgatják magukat az imperialisták? Liébnecht és Bebel mondták: „Ha minket az ellenség dícsér, akkor valami nincsen rendjén, ha szid, akkor j<S megy a kocsink". Ezután Bogár elvtárs megköszönte a baráti segítséget, melyet az NDK hazánknak nyújtott az elmúlt nehéz időkben és hangsúlyozta, hogy mindent el fogunk követni, hogy többé ilyen segítségre ne szoruljunk. f Ekkor különböző kérdéseket tettek fel a német elv társaknak. Kérdés: Hogyan áll a német újraegyesítés kérdése? Válasz: Ha Németországot egységesíteni akarják, először is tisztázni kell kié legyen a hatalom az egyesülés után: a munkásoké vagy a kapitalistáké. Adenauer, azaz az amerikaiak nem akarnak békés egyesítést, ök „fel akarják szabadítani" az NDK-t. Tudjátok elvtánsak, ki a legnagyobb amerikai Nyugat-Németorezág- ban? Adenauer. 50 évre szerződést kötött a NATO-val: Ez még 50 év amerikai megszállást jelent. Hogyan egyesülnének ők velünk? Mert az NDK munkássága nem adja ki kezéből a hatalmat; Kérdés: Milyen hatással voltak az októberi események a német népre? Válasz: Az első napokban nem is tudtuk mi történik tulajdonképpen Magyar- országon. Mikor megtudtuk, hogy a szocializmus megdöntéséről van ezó, a eeaitazeíweés lázították a mi fia- Nekünk . ,, . , . jmazta a kormányt és a komtaljainkat; Nekünk ■munjstákat. A pécsi megyei már akkor, voltak [bíróság Kemény Kornélt bű« _ munkásőrségeflhta. ;nösnek mondotta ki egyrend- Fegyvertelenul az folytatólagosan elkövetett íizgatás bűntettében és ezért t Ebböi értettek diák- -évi börtönrc í^ite, egyes jo- jaink. Elmentünkhöz :galnak gyakorlásától pedig 3 Ä ívre éltütotta, gattuk őket es jogos ■ SÄls Ä 5 Fegyverrejtegetésért 8 hónapi szélgetünk fiatalok- ; börtön kai: Mert kedves ba- • rátáim, a fiatalokkal : A pécsváradi járásbíróság foglalkozni kell! Az [Simon Sándor huszonhárom ifjúság nem kérdezi [éves, kőműves, perekedi lakost mi volt, ők csak a jfegyverrejtegetésért 8 hónapi jelennel és a jövővel [börtönre ítélte. Simon Sándor törődnek. Mi pedig [1954-től tényleges katonai szol- szeretjük elfelejteni, jjgálatot teljesített. 1956 novem* hogy mi is voltunk :herében azonban az ellen fórra« fiatalok. Foglalkoz- ‘dalmi események során, ami* zunk velük megértés- [kor katonai alakulata felbom- sél, s akkor ők lesznek legszilárdabb támaszaink.“ Ezután még beszélt Lucas elvtárs, az NDK mezőgazdaság- fejlesztéséről. Hibái nagyjában megegyeznek a magyar agrár- politika volt hibáival. Majd a magyar Szak- szervezeti Tanács részéről Somogyi Miklós szólalt fel. Végül meleg ünneplés közepette ajándékokat nyújtottak át a német [adására vendégeknek) érői, lőtt, szolgálati fegyverével, egy karabéllyal, a hozzávaló 60 lőszerrel és egy kézigránáttal hazatért perekedi lakására. A fegyvert az udvarban, majd a község határában lévő akácos erdőbe vitte és egy vízmosás partjába elásta. Előtte azonban a fegyvert lekezelte, rongyba és kátránypapírba csomagolta. December 4-én leszerelt, de fegyverét sem ekkor, sem később nem szolgáltatta be, iől* lehet, tudott a statáriális ren* d étkezésekről s a fegyverek le« vonatkozó rendelet*
