Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-21 / 68. szám
2 NAPLÓ 1957. MÁRCIUS tL Ma legfőbb feladat a termelékenység nevelése SlwJeASStŐi ÜZENETEK A baranyai bányákban és ipari üzemekben — a februári termelési eredmények hatására — sok helyen lehetővé vált, hogy ismét a múlt év III. negyedévének szintjén folytassák a munkát. hatással van a teljesítményekre, ha a bányaüzem munkásgárdájának 30—40 százaléka minden évben kicserélődik. A szervezett te nme'és kialakítását, a teljesítmények növelését akadályozzák azok, akik igazolatlanul műszakot mulasztanak. Fizetés utáni napokon a komlói bányaüzemekből 400—500 munkás hiányzik igazolatlanul, nem beszélve azokról, akik 2—3 órával a műszak lejárta előtt abbahagyják a munkát s „kilógnak“ a bányából; A fegyelem megszilárdítása tehát nem tűr hálaszIgy például a Hangszer- és Asztalosárugyárban, a Pécsi Bőrgyárban, a Hirdi Kenderfonóban, a Sopianában, a Mező gazdasági Gépjavítóban, a Dohánygyárban, a Mecsek Nyomdában és még számos üzemben. A termeléshez szükséges energia és nagyrészt az anyag is biztosítva van, s egyes iparágaktól eltekintve a kívánt munkáslétszámmal is rendelkeznek. Márciust, további javulás jellemzi. A komlói bányászok például több, mint 4000 tonna szenet adtak már terven felül, pedig napi előirányzatuk 320 vagon. A pécsi bányászok is teljesítik napi 300 vagonos tervüket. Mégis azt kell mondanunk: nagyon messze vagyunk attól, hogy gazdaságos termelésről beszélhessünk. Ezt egyetlen példa is világosan bizonyítja. A 100 forint kifizetett bérre jutó termelés januárban a Pécsi Szénibányá- szati Trösztnél 57.5, a Komlói Szénbányászati Trösztnél pedig 50 8 százalékkal kevesebb volt, mint 1956 januárjában. Az eltelt másfél hónap alatt ez az arány valamit javult (pontos adatok még nincsenek) de további jelentős javulásra van szükség. Magas, állandóan emelkedő életszínvonalat ugyanis csak akkor biztosíthatunk, ha mindig többet és mindig olcsóbban termelünk. Ez pedig nem könnyű. Azt a teljesítménycsökkenést, amit az októberi ellen- forradalom zűrzavara, a sztrájkok, a munka intenzitásának csökkenése okozott, még nem tudtuk pótolni. A Pécsi Szén- bányászati Tröszt termelése februárban 56,8 százaléka volt a múlt év februári termelésnek. A produktiv teljesítmény ugyanezt a . két hónapot fösze- basonlítva, 85.2, az összüzemi teljesítmény pedig 70.1 százalék volt. Hasonló a helyzet a többi bányaüzemben is. Nagylányokon a produktiv teljesítmény például 81 százaléka volt a múlt év ijl. negyedévinek." Egyes üzemekben — ott ahol túl szigorúak voltak a normák, vagy a bányákban, ahol a munkások többsége új munkaerő — indokolt is némi teljesí trnénycsakkenés. Hiba volna, hia az összüzemi teljesítmények alakulásánál nem __ vennénk figyelembe a bányák?'*' állapotának nagymérvű le-]. A- p||pn tnrrn fin Inni romlását, ami a korábbinál } Az Guenforraaaiom sokkal több fenntartási mun- szele alaposan megcsapkodta kát igényel, azt, hogy a pécsi a siklósnagyfa’.usi termelőszö- trösztoél 53-ról 2%-ra csökkent ((vetkezetet is. Széthordták a fejtések, száma s mindent, még a szövetkezeti vélni kellett az elqvájasok,, , ^ . , ,, számát s így kevesebb erő jut Ja,aPot is. csak a ház maradt tást. Sokhelyütt lehet és kell emelni a munka intenzitását is. De csak ott, ah<ú ma még a csellengés, a lógás a divat, ahol a helytelen bérezési rendszer nem ösztönöz jobb munkára. A munka termelékenységének növelését döntően a munka szervezettségének fokozásával, a technika fej- lesztéscvcl, az új módszerek bevezetésével kell elérni. Eredményként kell elkönyvelni, hogy bányáinkban a munka sok tekintetben szervezettebb, mint október előtt volt. A termeléshez szükséges műszaki feltételek nagyrészt biztosítva vannak s a korábbi gyakorlattal ellentétben, optimális a fejtések telepítése. Nagyrészt ebből ered, hogy a fejtési teljesítmények már elérték az október előtti szintet. Éppen ezért az optimális telepítésről a jövőben sem szabad lemondani. Van már példa arra is, hogy a műszak; vezetők és a dolgozók is a technika fejlesztésében keresik a teljesítmények növelésének módját. Kossuth- bányán már nincs olyan fejtés, ahonnan emberi erővel kellene elszállítani a szépét. Ugyan* itt, mivel tudják, hogy a szén jövesztését a használatos fejtő- kalapácsokkal már nem sokat tudják gyorsítani, elhatározták, hogy olyan biztosítási módot vezetnek be, amely lehetővé (eszi a gépi jövesztést. Van azonban a teljesítmények növelésének egy olyan módszere is, amelyről az utóbbi időben „nem illett” beszelni, S ez a szocialista munkaverseny. A szocialista munkaversenyről az elkövetett hibák ellenére sem mondhatunk le, a tömegtermelő munkahelyek re. De ormok elismerése semmi esetre sem jelenti azt, hogy a teljesítmények jelenlegi alakú' ásai kielégítőnek tarthatjuk. hogy e téren már nem is kell tenni semmit. Egyetlen gazdasági vehető, műszaki és fizikai munkás ^som tudták! mennyire a előtt sem lehet vitás, hogy ma a leaf óbb fel Adat a munk\ termc'ékenvsézének növe’o^e. meg a gazdasági épületekkel, amit a termelőszövetkezeti tagok a maguk erejéből vették. Taláip azt is eladták volna, de- hát akkor nem akadt rá vevő. Hat évig működött termelőszövetkezet, s a tagok maguk szí( vükhöz, nőtt. Csak akkor döb- i bentek rá erre, amikor meg- 1 jött a rendelet, hogy a feloszlott termelőszövetkezeteknek öle kell adniok a traktort és *z 1 autót a tanácsnak. Hogy ók adják le a Zeto- rukat, amit a saját erejükből vettek? — Soha! Nyomban megalakították a géphasználati szövetkezetei. Volt már szövetkezet, ha nem is olyan, mint a régi, de szövetkezet volt. Teltek, múVtak a napok, elkezdték a földrendezést. Mindent el keli követni, hogy a termelékenység messze túlhaladja a múlt évi szintet. Hogy hogyan? Iámét szorítsuk meg a normákat, növeljük a munkaidőt? — kérdezik egyesek. i Nem, nem erről van szó. A termelékenység növelésének ma még számos, elhárítható akadálya van. ilyen elsősor- ♦összehívtak egy értekezletét, ban a aza munkaiegyelem, a7-11 amelyen minden volt szövet- állandó munkásvándorlás. A l1 kezet! tag megié!ent. hogy bányaüzemekben hónapok * imegvitassák mit tegyenek. Ekszükségesek ahhoz, amíg az új 11 kor történt a nagy fordu'áú munkás, annyira betanul, hogy''Huszonnégy tag kijelentette: foglalkoztatása az üzem szá-<‘ —Mi megalakítjuk a szövet- mára hasznos lesz. Nem ne-{keze tét. Aid akar belép, aki héz tehát elképzelni, hogy rrú-fnem akar, az most hazame- iyen súlyos kárt okoz, miH«änf heh marosak azért sem, mert a dolgozók többségében élt a vágy a vetélkedés iránt, s már eddig is nagyon sokan panaszolták, hogy most már a jó s a kevésbé jó munkás is egyenlő elbírálás alá esik. A hibákból okulva, azokat kijavítva, újból meg kell teremteni a munkaverseny feltételeit, lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy a legjobb munkások tapasztalatai széles körben elterjedjenek s ennek eredményeként egyre többen zárkózzanak fel a legjobbak mögé. A teljesítmények, az egy főre eső termelési érték növelésének az említetteken kívül is számos útja van. A lényeg az, hogy az üzemek és bányák dolgozói, vezetői állandóan keressék, kutassák és fel is használják ezeket a lehetőségeket. A teljesítmények növelése ugyanis a legfőbb feltétele annak, hogy az üzemek termelésüket gazdaságossá tehessék. Szükséges ezt kimondani, mert arra is van példa, hogy egyes üzemekben a termékek árának emelésével akarják az önköltség növekedését ellensúlyozni. Az üzemek és bányák januári és februári eredményeinek vizsgálata már megmutatja, hol mit kell tenni a munka termelékenységének fokozása érdekében. A problémák mindenütt különbözők, megoldásuk is más-más intézkedést követel, de az kétségtelen, hogy az üzemek és bányák vezetőinek, munkástanácsainak,, ma minden erőt a termelékenység növelésére kell fordítaniok, ha jól, eredményesen, az ország érdekeit szemelőtt tartva akarnak dolgozni. fcrdősl jótsef, Pécs: „Házbiztosítás kötelező-e f £n úgy tudom, hogy nem kőtelező, amit annakidején a sajtó és rádió is közölt” — Írja levelében. A házbiztosítás ez óv első három hónapjára, vagyis 1957 március Síig kötelező, különben önkéntes. Ha valaki önkéntes biztosítást köt, annak az első negyedévi kötelező biztosítást nem kell megfizetnie. Az önkéntes biztosítás olcsóbb, mint a kötelező volt. Horváth József, Bükkösd: „1954. augusztus IS—16-ig dolgoztam az É. M. 3. ez. Mélyépítő Vállalat 4-ee főépitésvezetöeég bakonyai kirendeltségénél. Közbejött okok miatt máthpva mentem dolgozni. Vártam a munkabéremet, többször Sürgettem, eredmény leienlü. Kérem közbenjárásukat” — írja. Baranyai 'vöröskatonák találkozója Kedves Elv társak! A* MSZMP Baranya Megyei Intéző Bizottsága március 24-én délelőtt 9 órakor a megyei pártszékházban (József Attila utca 10.) az 1919-es tanácsköztársaság évfordulója alkalmából találkozót rendez. Kérjük azokat az elvtársakat, akik résztvettek az 1919-es harcokban, fegyverrel a kézben, mint vöröskatonák, és azok. akik a tanácsköztársaság alatt (nem megszállt területen) párt vagy állami funkciót töltöttek be, hogy ezen a megemlékező ünnepségen jelenjenek meg. Ünnepi beszédet mond: dr. Hajdú Gyula elvtárs, az intézőbizottság tagja. MSZMP Baranya Megyei Intéző Bizottsága. Elismerés és köszönet a munkásőrségnek Az £. M. 3. sz. Mélyépítő Vái- Uaptunk, hogy lábútól értesítést az lUetékes építésvezetőség hanyag sága miatt nem fizették ki illetményét. A hanyagságért a vállalat igazgatója fegyelmileg vonja felelősségre a mulasztót. A bér kifizetését, (171,80 forintot) elrendelte és a vállalat pénzügyi osztálya elmére postán elküldte. Blunner Jánosáé, Ojmeszes: — „Szeretném tudni, hogy hány gyerek után jár anyasági pénzjutalom? Nekem hat gyerekem van” — kérdi levelében. Az Elnöki Tanácstól hét gyerek után jár anyasági pénzjutalom, de csak abban az esetben, ha ez- óv márciusától kezdve született vagy születik a hetedik vagy nyolcadik. A hetedik gyerek után IMO, a nyolcadik után 120# forint jutalom jár. A Pécsi 26. sz. Autóközlekedési Vállalat Igazgatója a „Kérés a MAVAUT-haz” című levélre a következőket válaszolta: „A 26. sz. AKÖV-nek Pécs—Pcl- lérd—Kővágószőlős viszonylatban sem polgári, sem bányászjárata nincs és a múHhan sem volt, így vállalatunk bérletet sem adott ki a dolgozók részére. Ha Pellérdről á dolgozók elszállítása, illetve vlsz- szaszállítása a múltban megtörtént, ügy azt az Uránium Bánya Vállalat a saját kebelén belül Intézte”. „Ami pedig a nagyhajmásiak panaszát illeti, a gyulai járatunk, mely Nagyhajmás községen Is áthalad, ez év február 26-a óta közlekedik. Ezt megelőző időhen gu- nU- és alkatrészhiány miatt szünetelt a járat.” Pécs utcáin, üzemeinek kapujában még nem állnak őri kékegyenruhás emberek, más nem viselik a piros „Munkásőr” feliratú karszalagot. Még nincs egyenruhájuk, de a fegyvert már erős kézzel szorítják, a hivatalos öltözet nélkül is védelmezik a munkáshatalmat. A munkásőrség megyei parancsnoka, Duga József elvtárs a következő nyilatkozatot adta a Dunántúli Napló munkatársának: — A megyében néhány hete kezdtük el a munkásőrség szervezését. A munkásmozgalom veterán harcosai, kommunisták és pártonkívpliek hal-, latlan lelkesedéssel fogadták. Már az első napokban tömegesen jelentkeztek munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek, akik féltik a munkások hatalmát és készek vérükkel is védeni. — öregek és fiatalok fognak össze. S ha az első szó mégis az „öregeké”, annak oka van... KI hónapok, ki évek óta a nyugdíjat, a nyugodt öregkor gyümölcsét élvezi. Hívó szó nélkül, az első hírre felcserélték fegyverrel, a pihenés helyett a fáradságos, nehéz szolgálatot vállalták. — Hogy miért? Ostoba rágalom a külön fizetésről szóló mese. önként vállalták a szolgálatot, s hogy a közkeletű szóval éljünk, társadalmi munkában végzik. Egyetlen fillért sem kapnak az éjszakai fegyveres őrtállásért, a kiképzésben eltöltött időért. — A proletárdiktatúrát, a szocializmus vívmányait, a közösség tulajdonát, gyárakat, üzemeket, gépállomásokat, termelőszövetkezeteket, a lakosság békés nyugalmát védik — mondja Duga elvtárs — a karhatalommal, a honvédséggel karöltve. Üzemi és területi alapon szerveződnek s saját munkahelyükön teljesítik kötelességüket, amelyet esküben fogadnak meg. Lelkesedés, fegyelmezettség — ez a fiatal munkásőrség jellemzője. Ez a garancia arra, hogy a dolgozó emberek érdekében megvédik a munkáshatalmat. megóvják a lakosság nyugalmát az ellenforradalom támadásaival szembenElismerés, köszönet érte! Szép, megható ünnepség színhelye volt március 16-án, szombaton a Pécsi Kokszművek kultúrterme. A vállalat vezetőségén kívül megjelentek a párt intéző hi- zottság tagjai, a munkástanács és a szak- szervezet vezetősége és üzemünk minden dolgozója, aki jókívánságait akarta kifejezni a tizennégy régi munkatársnak, akik sok évi munka y,tán néhány nap múlva megérdemelt Pihenésre vonalnak- Ünnepi • beszédek váltották egymást, majd a vállalat vázé-, tője kedves ajándéktárgyakkal lepte meg a régi munkatársakat. Az ajándékozás Után megvendégelés következett, hamarosan előkerült a falun jól ismert citera, melyet az idős Kozma Vendel bácsi hozott hazulról. A jó magyar nóták mellett gyorsan múlt az idő, s késő éjjelre járt már, amikor az ünnepeltek és az ünneplők szétszéledtek. Elbeszélgettem egykét nyugdíjba vonuló munkatárssal. Megkérdeztem tőlük, hogy milyen emlékeik vannak az üzem bő! és mivel fogják tölteni a megérdemelt pihenőt. Szabó Józsi bácsi,- volt vagonrakó elmondta, hogy 1934 decemberében jött az üzembe, de azóta egy fél órát sem mulasztott. — Vagyis mindenkor igyekezett munkáját kötelessé gtudóan elvégezni. Hogy hány vagont rakott meg a 23 év alatt, nehéz volna megmondani, de Szabó Józsi bácsi 23 éven keresztül gyalog tette meg mindig az utat Kozármisleny és a Kokszművek között, dacolva az időjárással. Elmondta, hogy néhány év óta járhatott volna autóbusz- szal is, de inkább gyalogolt, mert azt biztosabbnak tartotta. De utoljára mégsem gyalog érkezett az Üzembe. Bereczki elvtárs, az igazgató a vállalat kocsiján hozatta be és azon is küldte haza. HORVATH JÓZSEF művezető, Kokszművek. A maguk gazdái Senki sem mozdult. És másnap délre már 111 tagja lett a tenme’őszüvetkezetnek. Jelenleg 74 család dolgozik ösz- szesen 594 hoM főidőn, hárommal több. mint októberben. Ez a szám pedig annál szebb, mivel mindössze 100 plyan család él a faluban, amely földműveléssé’ foglakozik. — Miért léptek be? — kérdem 3 tagoktól. Kasza Karolymé ezt mondja: — 1953-ban, kilép tünk. Bérelt fő’dón dolgoztunk, mert nekünk nem volt földünk. A férjem útór és a fizetése ráment a szántásra, a fuvarra. Nem maradt semmink sem. A termeőszövetkezetben viszont semmi bajunk sem volt. özv. Farkas Józsefmé 1» 1953-bap lépett ki — Megpróbáltuk egyénileg, de úgy sokkal nehezebjtx. Kqvi Lászlónak u * fél hold földje van. öt évig volt tsz-tag. Fájt neki a termelőszövetkezet feloszlása, de amikor kimérték rá a porciót, hogy mennyi értékűt vihet ki: ő is kivitte a magáét. — A hét és félezer forint adósságot már kifizettem; — Akkor máért lépett visz- sza? — Mert így jobb! — Az új alapszabályhoz mit szőj? — Jó az, csak engedjék meg, bogy aszerint dolgozhassunk. Jó az az alapszabály, mert mi csináltuk és ha rosz- szul csináltuk, hát ml látjuk a kárát — mondja és már megy la, mert nyugtalanok a lovak. Furcsa dolog egy kicsit: tsz- tag, s lova van. A tsz-nek viszont nincs, Ez csak azért van így, mert mindent felosztottak, még a takarmányt is, mindenki vitt a tsz-alapból azt, amit akart, a munkaegység arányának megfelelően. Most nincs tsz-ai&p. nem tudnak lovat tartaná. De őszre már lesz, hisz a tagok két év alatt — így szavazták meg — visszaviszik, vagy visszafizetik a ttz-alapból a nekik kiadott állatokatAz elnökkel szerettem vo'na beszólna, de azt mondták: — A harkányi gépállomástól kint vari egy traktor, az$zánt ű meg a fia. Érdekes, hát az elnök is kim dolgozik? — Kint bizony, mert csak a könyvelőjük függetlenített, az elnök tiszteletdijat kapAkkor hát a könyvelőhöz igyekszem- Uthaejtem még a kovácsműhelyt, mivel általában ÍU szoktak összejönni az emberek. A kovácsok — Pri- hoda József és Nagy Sándor — Is tsz-tagok. Azok is voltak. — Évenként megvolt az 5— 600 munkaegységünk. Mi bajunk volt nekünk? Igaz, hogy most nincs annyi, de majd lesz, Beviszik majd a lovakat, lesz a termelőszövetkezetnek tehénállománya is az ősszel, a nagy hizlaldánkat is újra megtöltjük — mondja Prihoda József. — Leszünk ml még újból híres termelőszövetkezet — csillan fel Nagy Sándor szeme. — A Betörünk megvan. Ezzel sokmindent el tudunk végezni. A zabot, a bükkö* nyös zabot már elvétettük. Jelenleg Zetorrai simítoznak és bo,rónáinak. . Végül Ambrus elvtáranak, a könyvelőnek is felteszem a kérdést: mi az oka annak, hogy több az új belépő, mint a kilépő volt, 0 így magyaráz- sulisukat, za: 5000 liier fej q fővárosnak A Szigetvári Tejüzem elérte a régi termelési szintet, annyi tejet szállít és vajat készít naponta, amennyit az elmúlt év hasonló időszakában. A Kelenföldi Tejipari Vállalatnak minden nap 4—5 ezer liter tejet küldenek. A tej egy részét még Szigetvárott lefölözik, s ebből a tejfölből nyerik a külföldön híres szigetvári hordósvajat. Mintegy 100 mázsa elsőrendű vaj készül havonta az üzemben — kizárólag exportra. A vajat 50 kilós tételekben hordókba csomagolják és külföldre szállítják. A begyűjtés eltörlése nem érezteti az üzem munkájában hatását. Most csupán a takarmány hiányát érzik, ami a tavasz beköszöntésével, a legelők kizöldellésével együtt — hamarosan megszűnik. — Kevés a 16. A parasztok rájöttek arra is, hogy 10—12 holdra nem érdemes egy pár lovat tartani, mert nem kifizetődő. Géppel dolgoztatni viszont kisparcellán nem lehet. Kiszámították azt is, ha feléből kiadnánk a földeket, mennyi lenne a jövedelmük. Alig maradna, mert a fe!e vetőmag, az adó elvinpé a haszon jó részét. Ha viszont bérbe adnánk, annak sem lenne semmi teteje. Hiába forgatták így is, úgy is a dolgot, aza’att a pár hét alatt, amíg nem volt szövetkezet, méginkább rájöttek arra, hogy mimdenhogyan úgy jönnek ki a legjobban, ha közösen gazdálkodnak. — Meg aztán tetszik a tagoknak az általuk kidolgozott alapszabály is. Úgy érzik, bogy most valóban a masuk gazdái. Ha jói csinálják, ők 'át- ják hasznát, ha rosszuk akkor viszont a kárát érzik. Est különben minden tag elmondta. ■ És hozzátette: ha eszerint az új alapszabály szerint dolgozhatnak, akkor nem lesz hiba. A zúz, ha az alapszabályban lesz hiba. akkor ők majd ki is javítják. Mindegyikük szavából a bizakodás, a jövőbe vetett hit csendült ki. De kicsendült az is: érzik, tudják, hogy nekik a közösben a legjobb. Itt találják meg csak igazán boldoSzalal János
