Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-21 / 68. szám

NAPLÓ 1957. MARCIT» SÍ* LÁNYOKNAK Francia nő 'azonnal jól érzi magát a pata­kokkal átszelt, zoldellő mezőkön, a méltóság- teljes hegyek, az ország északi részen -elté­rt lő szőlődombok között és a déli, majdnem trópikus részeken. Igen sók ház' meleg rózsa­színre, sárgára, kékre, vagy zöldre festett. Minden házban rengeteg virág, á hideg épp­úgy csaknem ismeretlen, mint a nagy me­leg. Ez az óceánnak köszönhető. Mind több és töbp turista érkezik ide, — az utazók pa­radicsomába! Tömegesen látogatják Lisszabont a világpolgárok, akik itt megtalálják a há­ború előtti életet, amelyet ők „legszebb kor­szak“-nak. neveznek, Mezítlábas, szerencsétlen gyerrnekek Igaz, a nap mindenkire ragyog, a talaj ter- . rné-keny, a tenger hallal teli. Egy maroknyi gondnélküii mellett' azonban itt él a nép, amely nagyon távol van attól, hogy megis­merje a ^kellemes, könnyű életet“’, Meglelte nevét és bátyját A jugoszláviai Pancsevó hadiárváinak otthonában ne- [ velkedctt és most gépíróisko­lát végez egy1 leány, akit az .otthonban ideiglenesen Drago- 11 vanka Ruzslcának neveztek el 1 és jegyeztek be. A leány tud­ta, hogy nem az az igazi neve, és nagyon szerette volna meg­találni szüleit. Állandóan esc a gondolat foglalkoztatta és egy Í napon végre visszaemlékezett arra, hogy' két fivére válahol Szerbiában él, úgy tűnt neki, hogy Ub városban. AZ otthon vezetősége néhány nappal ez­előtt lehetővé tette a lánynak, hogy ellátogathasson a város­iba és érdeklődjék hozzátarto­zói felől. Az ubi népbizottság a lány kérésére összehívta azokat az asszonyokat, akiknél a hábo­Ha megnézzük a bolti órakat, látjuk: ala­csonyabbak, mint nálunk. De a bérek is rend­kívül alacsonyak, a szociális törvények csak­nem ismeretlenek a részleges, vagy a teljes munkanélküliség viszont 'igen gyakori. Lissza­bonban a gyönyörű pánkokban derék nevelő- nők és elegáns mamák sétáltatják elragadó gyerrhekeiket. Az utéákon piszkos, szeren­csétlen, mezítlábas gyermekek bolyonganak. öreg és fiatal koldusok megszólítják és fel­használják őket, A lakosság 70 százaléka írástudatlan.. A tíz éves, vagy a még ennél ás kisebb gyermekek már dolgoznak, megkeresik a szűkös életük­höz valót A nők sorsa t Habár a terhesség 'semmiképpen sem be- Porturtliában a .nők igen alacsony sorban^ é a terhes nS. élnek. AHaláiban ok végzik a legnehezebb# T ,, 7,ri , . mimikákat A férfiak triél t (kágiinkoín alul inak# a. topwlkozásban tartják a munkát. Ha mégis dolgoznák, <*& titokban, hogy senki meg ne tudja. Az ász-é szphyok cipelik — fejükön egyensúlyozva — fi a legsúlyosabb terfíeiket, anélkül, hpgy ke-r zükkel tártainak. Ők végzik a durva mezed1 munkát, ki- és berakják a csónakokat, vezé- 1 tik a'régi típitóú ö^ íf«n píj-Ur1msé három napodnak, boldogólc, hogy hetenkent 3-4 ' Msá hó%pjiban, napot dolgozhatnak, — nevetségesen kevés eb bérért rú után a szüleiket vesztett gyermekeket elhelyeztek. Milova tVlárkovicsnak isme­rősnek tűnt a láiiy, megtapo­gatta fejét és egy forradásról felismerte. Elmdndtá, hogy a kislány bizonyós időt nála töl­tött'és akkoriban Lyilyana tli- csicsnek hívták, s azt állította, hogy szülei viroviticaiak és két bátyja van. Az asszony a kislányt hazávezette és meg­mutatta neki szülei fényképet, apja és anyja személyazonos­sági igazolványát, elmondottá továbbá, hogy fivéreit Csedo- mimak és Broniszlávhak hív­ják, az egyik nagynénije pedig Zágrábban lakik. Kiderült, hogy a kis Lyilya- na szülei az usztásák elől VI- rovitlcából Szerbiába menekül­ték és Xlbon éltek. A kislány apja tiszt volt és 1943-ban el­tűnt, anyja pedig egy evvel később meghalt.' A kis Lyilya- na és két fivére teljésen árván máradt. Szerencsére abban az időben partizánosziagok vették magukhoz'á szűiólc nélkül ma­radt gyermekeket. Lyilyana 5, egyik fivére 7, a masík 9 eves volt. A partizánok parancsno­ka később Milova Markovics nyugdíjas asszonynak adta a gyermekeket. Nála voltak egé­szen a felszabadulásig, ezután a bogovátyl Otthonba vitték őket. Szerencsére Milova Marko­vics asszony megőrizte Lyilya­na szüleinek igazolványait. Most Lyilyana bátyjának írt, értesítette őt az eseményekről cs elküldte neki húga pancse- vói címét. TERHESSÉG ÉS TÁPLÁLKOZÁS [ tlnie szervezetének na­gyobb megterhelését. Hobt» gondol kell for- iitania a tqplálék minőségére és meny-, nyiségére, különösen lesleges, és sok eset- gyarapodás ne legyen ben igen súlyos kö- több, mint 7—8 kilo- vetkezményekkel jár- gramm, hat. A fokozott étvá- A terhesség kezde- gyat több gyümölcs tép sokszor undor és és főzelékféle, fogyass hányás jelentkezik. Diktátor kormányoz, és egy kis számú ki­váltságosé a profit, ezek igájukban tartják a tömegek gondolatait és — a haladásba vetett hitüket is. De ez a kis nép is fel fog ébredni zsibbadtságából, s meg fogja érteni, hogy a természet nagyszerű adományainak ő is ré­szese lehet Marcelle G. Huismann fia ebben az időben nem ügyel a tápiá l- kpzásr* ez suiyas következményekkel járhat a maga és magzata egészségére is. A terhes asszony | tápláléka legyen vál- , tözaíos és elégendő. . Á terhesség első sza- \ kában a táplálkozás Kis háztartási tanácsadó Ha egészben akarjuk kivenni » diót a héjából, akkor előzőleg egy éjszakán át Áztassuk sós vízben. ..........* ............. \a rendestől csak any- , ágiban különbözik, hogy kevesebb zsira- , dákot tartalmaz. Fón- itos, hogy elég Sőtartónkban ml a* örört ső, ha ír keverünk közé. .» szára? lesz íny szem rizst A túlságosan elsőzott raguleves ne ejtse kétségbp a háziasszonyt. Két darab szeletekre vágott nyers- krumplit és egy kockátukrot ad­junk hozzá. A sós íz eltűnik. * Ma már a szőnyegre csöppent tintáiéit sem okoz különösebb gondot. Forró tejbe mártott rongy- gyal átdörzsölve a főit plUánatok alatt eltűnik, * A zsíros Játékkártya megtisztítá­sának legjobb módja, ha kenyér­béllel, majd melegített korpával dörzsöljük. ' Szobanövények vastag leveleit mindig tisztán és fényesen tart­hatjuk, ha glicerinbe mártott ronggyal Ittörpljük. Ha az ablak belső felét glicerin­be mártott ruhával áttöröljük, nem párásojlik. ' ' ' * A kimenőcipő talpa sokkai hosz­szabb életű lesz, ha időről-időre Ezzel a* el- ......fa fél­.. . _ eftdeii al akját, inert á tálpalás után bi­zony jelentősen ^negváltozlk. Az edények alját úgy őrizhetjük még a hiégfekefédéstőt. hogy időn­ként átkenjük háziszappannal. Ha alvás közben Idegesít ben­nünket az óra ketyegése borítsuk S e pohárral. így nem hallatszik a letyegés, áz Időt viszont ellenöriz­* A nyúlós ruhaanyagok a legna­gyobb elővigyázatosság mellett is megnyúlnak, ha ferdén varrjuk őket. Ezen úgy segíthetünk .hogy szabás előtt a kirajzolt helyek mentőn papírt térfelünk. Ha ösz­szeáUítottnk, a darabokat, a papírt könnyen eltávolíthajuk. Könnyebben varrunk a tgYI a tűpárna melle egy pOszti ba szappant varrunk beié. és IdőnRént ebben tartjuk a tűkét, így jobban csúsznak és nem rozs­dásodnak. * A bőröndöt blvűl-belül tartsuk tisztán. Használat útáú'egy éjsza­kát hagyjuk nyitva, lehetőleg pzcl- lös helyen, és a külsejét kenjük be cipőkrémmel. Csák akkb'r fé- hyeáttsttU, bá már a krémet be- lttá. * A bőrmappákat időnként langyos szappanos vízzel töröljük meg,1 Utána jól dörzsöljük át puha ru­hával, tüztöl távol szárítsuk. * Régi. bőrkötésű könyvek telje-' sen felújíthatok megfelelő színű bagarol cipőkrémmel. Ha erősén átfényezzük puha ronggyal, á könyv visszanyeri eredeti színét és nem fog. hidrátot, fehérjét, (so­vány húst, tojást, te­jet, túrót,' lenesét, ba­bot) tartalmazzon. Különösen szüksége van főzelékfélére, sa­látákra és gyümölcs­re. Nagyon jó a nyers salátq és a gyümölcs, mert' sók ptíajnipt, vaséi és más szük­séges ásványt szolgál­tát a szervezetnek. Tévedés az a felfo­gás, hogy a terhes nő keiig helyett eszik. Kezdetben rendsze­rint fokozódik az ét­vágy, és ennek, foly­tán nem egy terhes nő erősen meghízik, pedig ez teljesen fe­5000 méteres magasságban, az Amszterdam és Récs között közlekedő repülőgépen hozta meg egy szeszélyes gólya Fanglné kicsiny Brigittá­ját. 4 „magas“ születés ellenére anya és gyer­meke kitűnően érzik magukat. tásával kell csillapí­tani. Ez nem hizlal, és kielégíti azt az egy fiatod részt, — amennyivel a térhes nőnek többet kell en­nie, mint rendesen. A terhesség alatti súly­Ezért nem kell egy­szerre sokat enni. In­kább többször na­ponta. Ha a hányás sűrűn jelentkezik és kimerültséget, fárad­ságot okoz. rögtön or­voshoz kell fordulni. Különösen a tar* hesség utolsó szaká­ban kell nagy ügyei­met fordítaiti a táp­lálkozásra, Á hibás táplálkozás ebben az időben sokszor püffe­dést, magas vérnyo­mást, vesetúlterhelt- *égot idézhet elő. EU wsprban a só Haszná­latát kell csökkente­ni. Az ételeket csak egész enyhén szabad sózni. A hatodik hó­napban az étrendből törölni kell a konzer* veket, kolbászfélét, szalámit, sonkát és szalonnát, mert sók sót tartalmaznak. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a terhes nő egyáltalán ne egyen hűét Kiét* sze r-háromszor hé* iánként ehet sovány, gyengén sózott húst, A só pótolható said* táfélékkel, mustárral, sfb. Hús helyeit eket tejet, tojdst. bagy tú­rót. Különösen jó a fiatal tehéntúró, mert nem sós és 1 nyersen is, tésztafélékhez is használható. Nagyon ajánlatos, hogy a terhes nő egy­szer havonta látó* gassa meg a tertes nők tanácsadóját, a hetedik hónap vitán pedig kéthetente menjen el orvosi, el­lenőrzésre. Hklyes 1 -•vlálkozással és, rend szeres ellenétzéssel így elkerülhető! less az emésztő pzervek megbetegedést. ■■ mm mm Henry Barbusse: Fordította: SÁRKÖZI GYÖRGY III. •. -.. Holnap dől el a Kupa. Ma ezernyi elvégezni valóm és tenni vaióm volt, s egy sereg látpgatást bonyolítottam le. Már csak a kegyeíetes robot van hátra, amelyet semmilyen fontosabb kísérlet előtt nem mulasztok el (babona? jó, mindegy): meglátogatni Elvira nénémet, aki fölnevelt és aki tíz éve él az őrül­tek házában. Elmebaja elég csendes, látogatni lehet, mint egy beteg gyermeket. Ijesztően megöregedett, mióta utoljára láttam. — Sokat gondolkodtam — mondja — tegnap óta, hogy tiälarn voítál. Tegnap óta! Hálom hete voltam nála. De szegény nő nem lát mást, csak az én arcomat, és csak azt a napot szamftja, amelyen engem lát. Hangja furcsán mekeg. Sovány kezeit maga elé tartja. — Vigyázz Hubert, vigyázz, fiacskám. A távoljutott öregasszony összezsugorodik előttem. Szürke haja mint csipkézett fátyol hull arca köré, melyről az elmebetegség nem törölte le a finom elő­kelőség nyomait. Megmerevedik, jobbkeze meddő szo­borkebléhez kap. Van valami megható rezdülés abban, amit mond. Túlságosan tiszta szemével sokáig néz. Még sohasem láttam őt az aggodalom és rémület ilyenfokú átlénye- gülésébem HENRY BARBUSSE: AZ ELETEN TtTL Legyőzhetetlen fizikai ellenszenvem van minden rendellenessel és bomlottal szemben és azon a porRon voltam, hogy megszökjek, mint egy kölyök. De emel­kedett hangja megragad, visszatart. — Holnap lesz a halál-futás. Mindnyájan futni fo­gunk:. csak te nem szegény kicsikéim, csak te nem. Ifincs segítség, ól Borzasztó az acél és arany embere- ö akarja elnyelni az embereket. Mindnyájunkat meg­fojt, mindnyájunkat és velünk együtt a szegényeket... Szörnyű, moloh. És ez a torok kísér téged is lépésről lépésre. Apokaliptikus szaggatottsággal keveri a halál-futás szeme előtt lebegő látomását, amelyet, előrehajoíva. akkora figyelemmel próbál kivenni, hogy engem már nem is lát Nem lehet megállni, hogy e roppant, kitáruló aggo­dalom ne rántson magával. Nem felelek, mert tudqm, hogy úgysem hallana a maga külön világának mélyé­ről és minek vitázni a rémképekkel, melyekben ÓSV látszik, Ghest bárót akarja maga elé mázolni... De hangjának hallatára éreztem, hogy valami megindulás fog el, amelyben gyermekkorom minden emléke benne lappang: e két kéz oly gyakran, oly sokáig, oly édesen védte meg életemet. Csontujjait szemére szorítja; megkövesedett _ szíve rázkódik, mint a harangnyelv. Hatalmas erőfeszítéssel szeretne sírni, de szemei szárazok tíz esztendő óta. Nem más, mint élettelen tárgy, amely fe) akar tá­madni. Künn összerázkódom. Libabőrös vagyok a borza­lomtól; nincs érzékem a misztikus és fantasztikus iránt. De végeredményben ez a zuhany még jobban megfeszíti idegeimet. Kocsimba szállók és gyönyörűséggel siklok végig az úton, az útszéllel párhuzamosan futva, mint egy meteor. HENRY BARBUSSE: AZ ÍXETEN TOL 5. A próbatétel napja. Az idő szép. Minden jól megy. Nyolc óra. Utón a repülőtér felé, ahol a gépem vá< s ahová nyeglén csak az utolsó pillanatban érkezem. A világosság bűvös pálcájával érintett város meg­elevenedik. Zaj, zsibongás a boldog, teli napfényben amely mindent áthat. A platánokkal beültetett Ave­nue de la Mer előrerohan és visszafut automobiloktól megszaggatott hátával. A hatalmas szállók nyalábszám maradnak el kétoldalt, éppúgy, mint a szikrázó, ara­nyos kirakatok, melyekben a párizsi luxuscikkek van­nak felhalmozva. A kirakatüvegek mögött felszalago- zott cukrozott gyümölcsök hatalmas rakományai dühí­tik a járókelő gyomrát s a gyógyszertárak a téli nyu­galom beteg csontvázára irányítják a gondolatot. Itt ott, a magasban, a kaszinó folytonosan fehérre vakart sziluettje, új vagyonok gyára. Aztán a tengerpart, sűrű azúr, sziklák, aloék. pál­mák és tengeri fenyők, mentafa vad és' egyúttal gyógy­szeres szaga, szilárd és száraz mirtusz- és masztikszfáK a térben szétvagdalt vaskos illatok (Illatok kubizmusaí. Pompás villák: oszlopkertek; sirálypihék nagy le­gyezővé egyesülve; pacsírtacsengök. Egy homlokzat, melyet a reggeli nap fekete lombokkal kárpitoz — a szomszédos fák árnyékát verve rá. Egyhelyütt a nap­fényben átváltozott kalyiba és mező: salátamező, félig saláta és félig arany. Plakátokkal borított vad tetőzet teszi mozgalma ss* a hatalmas fakaput. A földön, egészen alant, automo­bilok és világos tömeg tölcsére: a repülőtér bejárata. Leszállók, besurranok, ide-oda lökdöstetve a barát­ságos fogadtatásban. A tribün két nap alatt nőtt ki a földből. Fenyőcsontozata teletömve egyforma embe­rekkel és gyöngyös toalettekkel, piros kárpitokkal és minden nemzet zászlajával. 'Folytatás a vasárnapi számban)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents