Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-21 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI jmni ii«tw«H«iw»iMBHBBnmni«ai»wuu«MMM< wwwwifiMtH ii Hiwn»t»mwmwwwwmw«i mtnwtmu* A MAGYAR SZOCIALISTA. MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA SÍT. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM. ARA 56 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1951. MARC. íl Éljen a megbonthatatlan magyar-szőrjet barátság ! Töretlenül él 1919 szelleme Ax Ember, f=s ki osztályát s helyét a vitádban soha meg nem tagadta, — homlokát csendőrpuska verte Orgo- ványon. ; közel négy évtizeddel ezelőtt.,. Az Ember beleszédült az ütésbe, majd szótlanul, remegő kézzel törölte le homlokáról a vért és várt.,. Negyvenötben pedig fölemelte a fejét e hosszú, néma ke-* ser őség után s rálépett arra az útra, amelyen immár porladnak 1848 és 1919 hősei . -. -. De a szellem, maradt! S az Ember v- ki nem tagadta meg osztályát, “ e szellem zászlaját magasra emelte, magasabbra tán, mint bármikor, pedig,a 1919-ben és.,> 1956 októberében,,, megtépázták. Százharmtnchárom napig étt a tanácsköztársaság. De miért csak addig?! A munkásosztály négy hónapon át élt a jogával, amelyet keserves harcok árán megszerzett magénak. Kiebrudalta a földbirtokost az ősi földről, az urakat a parlamentből, megvetette lábát a gyárakban s megvetette ágyát a tudományos szocializmus eszméjének, amely megőrzi és továbbfejleszti az emberi gondolkodásnak évezredek során létrehozott örök értékeit. Így űrt erről József Attila: „Papok, katonák, polgárok után így lettünk végre mi hű meghaUói a törvényeknek: . minden emberi mű értelme ezért búg mibenmOnk, mint a mélyhegedű.,,* Fellélegzett a magyar munkás és a paraszt a megaláztatás, elnyomatás évszázados súlya után. S a százharmincnegyedik napon az ellenforradalom, idegen fegyverekkel maga mögött, torkunkra szorította tenyerét... Hol tévedtünk hát, hol követtük el a hibát? Miért került sor Orgoványra, tömegsírokra s egyáltalán: egy negyedévszázados kínra és gyászra?! Leszűrtük a tanulságot. Hiba volt leparolázní az állam és a párt vezetésében olyan emberekkel, akik suba alatt már feszegették a hatalom kapuját az ellenforradalom előtt s különben is, mindig is örök ellenségei voltak a proletariátusnak. Hiba volt az, hogy a tíz és százezer holdas birtokoltat nem osztottuk föl a parasztok között, pedig a paraszt, — kinek a föld jogos tíilajdonbavétele örök álma voU — szövetségesünké vált volna. S végül hiba volt megfosztani erejétől a hadsereget azzal, hogy az intervenciós csapatok üldözését leállitatták', sőt elrendelték a visszavonulást. E bűnös intézkedésben persze részük volt azoknak a jobboldali szociáldemokratáknak akikről az előbb már beszéltünk. De bármennyire is tévedtünk, egy biztos: a magyar munkásosztály ország-világ előtt bebizonyította, hogy a túlerővel szemben négy hónapon át vívott hősi harcával beírta nevét a történelembe. De a történelem fekete lapjaira a kommunisták vérével bevakarta nevét as ellen- forradalom is. Jöttek Horthy „szegedi“ pribékjei, a héjjasivánok, francziaikissmihályök,' s elkövették a sátáni kegyetlenségek olyan sorozatát, amelyek láttán az inkvizíció papjai is belesápadtak volna. Figyelmeztetésképpen -nem árt emlékezni e gaztettekre! A Kecskemét melletti Szikratanyán Franczna Kiss Mihály és társai hat „kommunista gyanúst” asztalra feszítenek, kitépik a hajukat, megetetik velük, utána kiszúrják szemüket, a szemüregekbe égő gyertyákat nyomkodnak. Soroljam még? Ezután a hat szerencsétlen ember hasát föltépik és részegen „nemzeti dalokat” énekelnek. Soroljam? Takács György volt szociáldemokrata titkárt élve megnyúzzák, miközben a szerencsétlen embert sósvízzel locsolják.,-. Soroljam? Sorolom tovább, de — harmincnyolc esztendőt átlépve lássuk csak e vandalizmus folytatását 1956 októberében: Tóth Ilona szigorló orvosnő benzint fecskendezett az eszméletlen Kollár István segédmunkás vénájába, majd zsebkéssel többször szívenszúrja. Azután, Dudás és társai elevenen égetnek el embereket. Nem! Mégsem sorolom tovább. E gaztettek puszta említése is szörnyűséges, csupán csak emlékezésképpen kell róla beszélni, hogy lássa meg mindenki: az ellenforradalom gyilkos terror voU a tanácsköztársaság bukása utóm, is, és most, harmincnyolc esztendővel később is! A tanácsköztársaság elbukott, de másodszor már nem bukik meg a munkások és parasztok állama! Soha többet ki nem adjuk a fegyvert kezünkből! A tanácsköztársaság és az októberi események emlékei köteleznek bennünket erre a fogadalomra. De kötelez más ts.s* Ahogy a tanácsköztársaság hibáit sem ismételtük meg 1945 után, úgy nem ismételjük meg azokat a hibákat sem, melyeket néhány párt- és állami vezető elkövetett az elmúlt tizenkét esztendő alatt. Mert az októberi ellen- forradalmat akárhogyan is nézzük, egy biztos: ha a ZW- kosi-féle nagyon hibás vezetés miatt népünk bizalma meg nem inog, akkor soha, de soha nem veti meg a lábát hazánkban az ellenforradalom egyetlen percig sem! Meg kell szereznünk a bizalmat, amelynek ára nem más, mint ugyancsak a — bizalom! Az igazság és az igazi szabadság; fémjelezze dolgos hétköznapjainkat. Mert a nép nem akarja soha, soha többé vissza az „úri Magyarországot”. de elvárja tőlünk, kommunistáktól azt is, hogy olyan életformát teremtsünk ebben az országban, amelyért érdemes dolgozni! Megőrizzük és továbbfejlesztjük azokat az jeredményeket, amelyeket negyvenöt óta alkottunk, de szigorúan mellőzzük ezután a párt- és az államvezetés- böl a lélektelenséget, a bürokratizmust s az úgynevezett ..kádersapkás“ szellemet, mert ezek a módszerek kölcsönös bizalmatlanságra vezettek. Amit nem sikerült 1848 magyarjainak s 1919 kommunistáinak — kivívniuk a jogot, szabadságot s jólétet — azt meg kell teremteniök 1957 magyarjainak, kommunistáinak! Ez a mi ütünk s ezen becsülettel, emberséggel haladunk. RAB FERENC II szocialista tábor országait semmilyen erő sem szakíthatja el ■■■■■■■■■■■■■iMmmHHMnaBBmBmmmMBBB egymástól A magyar kormány- és pártküldöitség elutazott a Szovjetunióba Szerdán reggel magyar kormány- és pártküldöttség utazott Moszkvába, amely résztvesz a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya közötti tárgyalásokon, s pártközi tárgyalásokat is folytat a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselőivel. A magyar kormány- és pártküldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke vezeti. A küldöttséggel együtt utazott Jevgenyij Ivanovics Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A magyar kormány- és pártküldöttség búcsúztatására a ferihegyi repülőtéréin megjelentek dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Biszku Béla, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Intézőbizottságának tagjai, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Dögéi Imre, földművelésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági ét kulturális élet számos vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál több budapesti külképviselet vezetője. Megjelent a küldöttség búcsúztatására a budapesti szovjet nagykövetség több tagja. A küldöttség TU—104-es repülőgépen utazott a szovjet fővárosba, Megérkezett Moszkvába a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége Moszkva. A Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti: Szerdán délelőtt megérkezett Moszkvába a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége Kádár Jánosnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal iparügyi miniszter, Horváth Imre külügyminiszter, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának titkára. Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter és Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A szovjet főváros népe nagy szeretettel fogadta a magyar kormányküldöttséget. A szerda reggeli szovjet lapok nagy részletességgel foglalkoztak a küldöttség látogatásával. Valamennyi lap közölte Kádár János és Dobi István fényképét és életrajzát. A Pravda és az Izvesztyija vezércikkben fog* lalkozott a magyar-szovjet barátsággal, a két nép kapcsolataival és a küszöbönálló tárgyalások jelentőségével. A Trud, a szovjet szakszervezetek lapja, külön cikkben köszöntötte a magyar kormány- küldöttséget. A magyar kormányküldöttség fogadására az ünnepi díszbe öltözött vnukovoi repülőtéren megjelentek a szovjet állam és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői: Bulganyin, Hruscsov, Vorosilov, Mikojan, Malenkov, Szuszlov és Zsukov. M. A. Jasznov, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. Ott volt a Szovjetunió Minisztertanácsának sok tagja, a külügyminisztérium kollégiumának tagjai, a Szovjetunió marsalljai, a szovjet hadsereg tábornokai, a szovjet politikai, gazdasági és kulturális élet kiemelkedő képviselői. Megjelent a küldöttség fogadásán a Moszkvában működő diplomáciai képviseletek számos vezetője. A nagy hideg ellenére nagy számban gyűltek össze a repülőtéren a szovjet főváros lakói, hogy köszöntsék a baráti Magyarország küldötteit. A magyar kormányküldöttségét szállító TU—104 típusú repülőgép pontosan tíz órakor érkezett meg a repülőtérre. A felsorakozott díszőrség tisztelgése közben szálltak ki a gép* bői a küldöttség tagjai, akikei elsőnek Bulganyin, Hruscsov és Vorosilov üdvözölt. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után a küldöttség tagjainak bemutatták a fogadásukra megjelenteket. A magyar vendégek üdvözölték Moszkva város lakosait, akik nagy szeretettél, zúgó tapssal köszöntötték a küldöttség tagjait. Ezután a díszőrség dísz- menetben vonult el a küldöttség tagjai előtt. Ezt követően K. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke köszöntötte a magyar kormányküldöttséget, ÍV. 4. Bulganyin: Tárgyalásaink a Szovjetunió és Magyarország mind nagyobb közeledését fogják szolgálni — Kedves Kádár Elvtárs! — Kedves Dobi Elvtárs! — Kedves Elvtársak, a magyar kormány- és pártküldöttség tagjai! — Üdvözlöm önöket a szovjet kormány, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és az egész szovjet nép nevében, örömmel Kádár János: Népünk e tárgyalások eredményeitől a fennálló jóviszony, a barátság további elmélyítését és megerősítését várja — Kedves Bulganyin elvtárs! — Kedves elvtársak, kedves barátaink! — Szívből köszöntőm önöket a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége, valamint a magam nevében. Engedjék meg, hogy átadjam önöknek és önökön keresztül a Szovjetunió népeinek és Moszkva város lakóinak a magyar dolgozó nép szeretetteljes üdvözletét. — őszinte köszönetSnket fejezzük ki Önöknek e meghívásért. E meghívásnak örömmel tettünk eleget. Megtiszteli! ez pártunk és kormányunk, népünk számára. Bizalommal telt szívvel lépünk a Szovjetunió földjére, hiszen leghívebb, legigazabb barátunkhoz jöttünk. A magyar nép nagy várakozással és- figyelemmel tekint tárgyalásaink elé. Népünk e tárgyalások eredményeitől a fennálló jóviszony, á barátság további elmélyítését és megerősítését várja. — Vészterhes napokat élt át a közelmúltban a magyar nép. Súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül munkás-paraszt államunk, a Magyar Népköz- társaság. A belső reakció, a nemzetközi imperializmus vezérletével és annak támogatásával — ki an ázva a régi vezetők hibái keltette elégedetlenséget — ellenforradalmat robbantott ki Magyarországon. El akarták pusztítani népi demokratikus rendszerünket, ki akarták szakítani hazánkat a szocialista táborból és népünk veszedelmére, szocialista épi- tőmunkát folytató békés szomszédaink fenyegetésére Magyarországot háborús tűzfészekké akarták változtatni. — E mepróbáltatások súlyos napjaiban a Szovjetunió — » magyar forradalmi munkás- paraszt kormány kérésére — sokoldalú segítséget nyújtott és fegyveres erővel is segített a magyar népnek, hogy felszámolhassa az ellenforradalmat, megvédhesse szocialista vívmányait és gyorsan kigyógyulhasson az ellenforradalom ütötte súlyos sebekből. — Most nyilvánvalóvá lett az egész világ előtt, hogy nagy bajok, veszélyek és mepróbáltatások idején a szocialista tábor bármely állama bízvást számíthat valamennyi testvéri szocialista ország támogatására, legfőképpen pedig a Szovjetunióéra. Most kitűnt, hogy a szocialista tábor országait se- milycn erő sem szakíthatja el egymástól. Ezeknek az országoknak népeit egybefűzi a szó(Folytatás a 3. oldalon) fogadjak önöket hazánk fővárosában, Moszkvában. — A Magyar Népköztársaság kormánya dk pártküldöttségének megérkezése a Szovjetunióba, nagyon fontos esemény, nemcsak országaink viszonyának szempontjából, hanem a nemzetközi élet szempontjából is. — Moszkvai baráti látogatásuk abból a célból, hogy tárgyalásokat folytassunk, amelyek feladata a Szovjetunió és Magyarország testvéri viszonyának és gyümölcsöző együttműködésének további fejlődése, nagyszerű tanúsága a szocialista világrendszer nagy életerejének, e rendszer állandó előreh aladásának. — Mély meggyőződésünk, hogy az önök látogatása és tárgyalásaink a Szovjetunió cs Magyarország mind nagyobb közeledését, országaink barátságának és testvéri együttműködésének további fejlesztését fogják szolgálni. — Szeretettel üdvözöljük önöket, kedves elvtársak! — Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Az üdvözlésre Kádár János, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke vá!anA
