Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-19 / 66. szám
1957. MÄRCIUS 19. 1NAPLÖ 5 VITA A szülő és az iskola Két gyermekem van. Nagyon szeretnék belőlük a hazához, a néphez hű, becsületes embereket nevelni. Ezért Is fogadtam nagy örömmel a sajtóban megindult nyilvános vitát, amely az iskola és a szülői nevelés kérdésével foglalkozik. Már az eddigi vitát is hasznosnak és tanulságosnak tartom. Hiányossága talán, hogy eddig kevés szülő szólt hozzá, másrészt pedig, hogy az eddigi hozzászólók közül — lei pedagógus volt, elmondotta, hogy mit tegyenek a szülők, ha szülő szólt hozzá, elmondotta, hogy mit tegyenek a pedagógusok. En, mint szülő, azt szeretném elmondani, hogy hogyan látom a gyermek nevelésében a szülő feladatát az iskola nevelőmunkájának segítésében. Azt vallom, hogy a gyermekem első pedagógusa, nevelője én vagyok. Ez természetes is, hisz az én gyermekemről van szó. Nekem kell majd úgy a társadalom, mint a gyermekem előtt időben számotadni, hogy mit neveltem belőle. Nem akarom a szülői nevelést az iskolai nevelés elé helyezni, sem megfordítva, hisz egyik sem tökéletes a másik nélkül. Mit tartok a szülők legfon- iosabb feladatának? A gyermeket a nevelő, a pedagógu iránti tisztelet és megbecsülés re nevelni. Ezt nagyon lénye gesnek tartom. Persze nerr úgy, hogy szavakban elmonc ják a gyermeknek, felhívjá erre a figyelmét stb., a gyei meknek látnia és éreznie kel hogy a szülők tisztelik a peda gógust, akkor ó is követi példát. Nem szabad a gyerme előtt a pedagógust szidni, mé akkor sem, ha erre néha oko adnak. Gondoljunk arra, hogj mit tanul az a gyermek otthon ha azt látja, hogy a szülők, a apa és az anya egymássá szemben tiszteletlen. A nevel iránti tisztelet és szeretetre va ló nevelés alapjául tehát a csa lódon belüli tisztelet és szere tetre való nevelést tartón Nem szabad a gyermek elő' a nevelő szavait kétségbevon ni. Ha ilyenre oka van a szü lőnek, módja van a nevelővé azt megbeszélni. Ha nem ez tesszük, hanem a gyerme előtt cáfolunk, úgy bizalma* lanságot keltünk a gyermek ben a nevelő iránt. Nagyon lényegesne tar om, hogy a szülők a csa Iádban a gyermeket a fegye lem, a rend, az-engedelmesség re, ne a parancsolgatás, az eró szak eszközével neveljék. H ezt tesszük, a gyermek meg szokja és az iskolában is ha sonló módszert kellene alkal mazni. A szülőknek arra kell törekedni, hogy mit miért kel! tenni. Az értelemre kell hatni, az iskola is ezt teszi, a nevelési módszereknek pedig azonosnak kell lennie. Rendkívül sok baj származhat az iskolában abból, ha a gyermeket ahogyan szokták mondani, otthon elkényeztetik. Az ilyen gyermek az iskolában is megkülönböztetett bánásmódot követel, különbnek és okosabbnak érzi magát. Nagyon megnehezíti a családi nevelés a pedagógus munkáját. Képzeljük csak el, hogy milyen rend lehet egy osztályban, ahol olyan gyermekek vannak, amelyeknek egy része elkényeztetett, másik része a szülők erőszakos fegyelmezése folytán a durvasághoz van szokva. Ilyenek sajnos vannak, nevelő legyen a talpán, ki ilyen osztályban rendet és fegyelmet tud tartani. Néhány szót szeretnék szólni a szülői értekezletekről, a szülők és a nevelők közti kapcsolatról. Én a magam részéről rendkívül nagy jelentőségűnek tartom a szülői értekezletet. Rendszeresen résztveszek rajta. Amit a nevelő mond a .gyermekemről, figyelembe veszem, ha a szükség úgy kívánja. részletesen is elbeszélgetek nevelővel. A szülői értekezle után erre nagy gondot íordí tok. A tapasztalatot, ami gyerekre tartozik, mindig megbeszélem vele. megmagyará zom neki, mit hogyan csináljon a jövőben. Hetenkén rendszeresen ellenőrzőm gyermekem ellenőrző köny vecskéjét. Ha valamilyen tan tárgyból a gyerek gyengébben áll, igyekszem azt a tárgya tanító nevelőt felkeresni, beszélni vele és tanácsot kérn tőle. Ha a gyermeket olya’ mozi, vagy színház stb. helyr akarom vinni, amit az iskola rendje megtilt, igyekszem minden esetben sajátkezűle írt kéréssel a nevelőtől err engedélyt kérni. Ezt rendkívü fontosnak tartom, azért mert ezzel is a gvennek előtt a ne velő és az iskola tekintélyé emelem. Nagyon kéiem a kedve szülőket, hogy szóljana hozzá minél többen a vitához Segítsük elő egymás munkáját Ha vállaltuk a családi éle Örömeit, gondjait és felelőssé gét, tegyünk ennek becsület tel eleget. Sztcrgár János Pécs, Széchenyi tér 6. sz Kik jojosultak j családi pótlékra? j Az elbocsátott dolgozó »: munkaviszonya megszűnésétől: számított egy évig jogosult csa-J ládi pótlékra, ugyanolyan mér-: tökben, mint a munkaviszony-: ban álló dolgozó. ; 11a az elbocsátott dolgozó az; elbocsátás után szerez jogosult-; ságot családi pótlékra (máso-j dik gyermeke születik), abban; az esetben az igényjogosultság: hónapjától az év hátralevő ré-J szére jogosult családi pótlékra.: A fenti kedvezmények alapján; családi pótlékra akkor jogosult; az elbocsátott dolgozó, ha nem. lépett újabb munkaviszonyba,: vagy nem kezdett önálló kere-; sőfoglalkozást (iparengedélyhez; kötött foglalkozás, önálló gaz-: dálkodás, 5 kh. föld, vagy 1 kh.: szőlő — szövetkezeti tag stb.); Háromhavonként kell igazolni,; hogy az előbbi korlátozások: nem állanak-e fenn. A családi pótlékot ugyanan-j! nál a szervnél kell igényelni,: ahol a dolgozó munkaviszonya; ideje alatt kapta, vagy’ kaptavolna. Az igényléshez a mun-! kakönyvet kell csatolni, valamint a helyi tanács által kiállí-j tott bizonyítványt, amelyben: igazolni kell, hogy nem folytat; olyan foglalkozást, amely aka-; dálya lenne a családi pótlék- folyósításának. * Warrenné mestersége a pécsi Kamaraszínházban IDEGEN SZEMMEL Pécs közlekedéséről és tisztaságáról I Cokat hallottam és olvastam Pécsről és a napokban alkalmam volt meglátogatni ezt az Ő6i, patinás emlékeiről híres várost. Napsütéses tavaszi napon érkeztem meg. Az első meglepetés a pályaudvaron ért, ahol a tavaszi szellő szemembe fújta a szemetet és port, ami a vágányok között volt. őszintén szólva barátságosabb pályaudvart vártam, mert kisebb helyeken is — Székesfehérvár, Sárbogárd — szépen festett, rendezett virágos pályaudvar fogadja az idegent. Mennyivel szebb volna, ha a vágányok közti részt lebetonoznák vagy a balatoni állomásokhoz hasonlóan sárga homokkal, kaviccsal töltenék ki, az előtér oszlopait szép világos színűre festenék. A pályaudvarról kilépve a város panorámája elragadó, azonban nem sokáig gyönyörködhettünk benne. Ennyi port még életemben nem nyeltem, nem szólva arról, hogy a sötét ruha percek alatt valósággal megőszült A pályaudvari villamosra nem fértünk fel. Azt mesélik a pécsiek, hogy pár hónappal ezelőtt, amikor áramtakarékosságból nem járt a villamos, a helyette beállított autóbusz sokkal gyorsabb és kényelmesebb utazási eszköznek bizonyult A trolibusz bevezetése még jobb lenne. Egy esős szombati napon nagy részvéttel figyeltem a központban autóbuszra várakozó, munkáról hazasáető dolgozók tömegeit, akik sokszor gyermekkel és csomagokkal jól megpakolva, átázva és átfázva várták a kínps* pontossággal menetxendszerint közlekedő* autóbuszt' Miért nem lehet ilyenkor állan-j dóan indítani kocsikat es miért nem lehet: a várakozókat megvédeni az esőtől? Küllői-; dön láttam igen csinos csővázas, üvegtetős- váróhelyiséget ami nem rontaná a tér kilá-t tását sem és szükség esetén könnyűszerrel: bárhová elhelyezhető lehne. , Ugyanez a helyzet a távolsági autóbu-j szoknál is. Hasonló módon meg lehetne őket; védeni az idő viszontagságaitól. A távolsági autóbuszok indítására már-na-: gyón kicsi a Kossuth tér, nem volna alkal-; masabb inkább a helyi járatokat indítani in-; nein és a távolságit áthelyezni a győri MÁ-- VAUT-pályaudvarhoz hasonlóan vagy a 48-as. térre vagy a vásártér északi részére, ahol: lehetne korszerű, minden követelménynek; megfelelő pályaudvart létesíteni? T áttam nagyon sok szépet is az. önök; városában, de most ezekről nem írok.; ellenben a közlekedési és a köztisztasági hiá-J nyosságokra szerettem volna felhívni figyel-: műket. Szeretném, ha legközelebb Pécsett; járok, barátságosabb és tisztább város fogadna« és még szebb emlékekkel hagynám el váró-: sukat. Sokkal gondosabban kell seperni és: öntözni az utcákat, a járdaszegélyeket pedig: le kellene kötni gyepesítéssel és virágokkal ; ez sokkal egészségesebb és szebb is. Nagy látogatottság mellett játssza a pécsi Kamaraszínház G. B. Shaw Warrenné mestersége című színművet. Csak helyeselni tudjuk, hogy a pécsi színház műsorára tűzte ezt a darabot, amely nem annyira tündöklő, bámulatba ejtő, elképesztő, hanem igazat monda és megmutató. Igazat mondani ez az író célja s el is éri. Shaw kedvelt témája az az alapgondolat, hogy a kapitalizmus rendszerében az uralkodó osztálynak úgyszólván nincsen egyetlen tagja sem, aki a pénzt tisztességes, becsületes úton szerzi. Ilyen alapgondolatból indul Shaw első színpadi műve, a „Szerelem komédiája” és ezt a gondolatot később a Warrenné mestersége című színművében élesebben, határozottabban megrajzolva főkonfliktussá teszi. Rádöbbenteni az embereket a társadalmi igazságokra — ez Shaw célja. Szinte kényszeríti az embereket, hogy azokat a figurákat, amelyekkel mondanivalóját elmondatja, az első pillanatokban kinevessék, de aztán tud arra is kényszeríteni, hogy később azt vegyük a legkomolyabbnak, amit kinevettünk. A Warrenné mestersége című színműben vaskos leleplezését adja a kapitalista erkölcsöknek. Warrenné személyében bemutatja azt az utat, amely a könnyű élethez, a könnyű pénzszerzéshez vezet, de egyszersmind az erkölcsi tanulságot is levonja: az ilyen élet nem várhat megbecsülést, az ilyen élet boldoggá sohasem tesz. Miből él Warrenné, miből nevelteti leányát, akinek gondtalan életet akar biztosítani? Hiába titkolja, kiderül. S éppen szeretett' leánya az, aki mélységesen elítéli. De nemcsak Warrenné személyében mutatja be Shaw ennek a világnak züllöttségét. Crofts szenátor, az „üzlettárs” képében lerántja a leplet arról, hogy ennek a társadalomnak az „igazi urai” is éppen olyan züllöttek. mint azok, akik nem születtek bele, hanem „fölvere- kedték magukat” ehhez a társadalmi ranglétrához tartozók közé. Shaw leleplezésre törő írása azonban korántsem áll meg ot*. hogy csak Warrenné és barátja, Crofts szenátor énjét mutassa be. Warrenné leányának Vivienek kivételével az összes szereplő figurának súlyos bűnei vannak. Még az idős Gard- ner tiszteletes sem feddhetetlen életű. Frank a fia pedig erkölcsileg alaposan fertőzött kamasz. A mű végén leleplezve áll előttünk minden szereplő gondolkodása, életmódja, ieleple- zetten áll előttünk mága a társadalmi rendszer. Warrenné szerepében Ham- vay Lucy nagyszerű alakítását láttuk. Temperamentumos játékával azt a figurát adta, amelyet Shaw megírt: félvilági dámát, aki még ha hangoztatja is az ellenkezőjét, jól érzi imagát életmódjában. Amit akart — „az volt a vágyam, hogy életrekelthessem ezt a pénzsóvár, élvhajhász asz- szonyt” — elérte. Warrenné leányát Viviet Feleky Sári ját- sza Jól alakítja a merev, korlátok közé szorított életfelfogást s a figurának meg is találta az ezt kifejező igazi hangját. Szerepfelfogásának egy részével mégis vitatkoznunk kell, mert Vivie nemcsak erkölcsös, hanem éppen a merev élet- szemléleténél fogva kissé nevetséges is. A figura „nevetséges részének” nyújtásával adós maradt. Crofts szenátort Sar- mássy Miklós elevenítette meg sikeresen. Sikerült gyűlöletet és megvetést kiváltani a nézőből s valóban az a személy, amelyet játszik, másra nem i«< érdemes. Az ilyen emberné, nem számit az, hogy miből él, a lényeg az, hogy jól éljen. Ezt az életfelfogást éreztük alakításából és Shaw ezt a figurát ilyennek is irta. A másik nagyszerű alakitó Bálint György Gardner tisztcletese. Érezni kultúrált szerepformálását. A legapróbb nüanszokat is érzékeltetni tudja s mégis mértéktartó. Gardner tiszteletes szerepének mély elemzése látszik játékán. Gardner tisztelete? fiát, Frankot, Szabó Ottó ját- sza, nem kis sikerrel. Gördülékeny játékstílusa erőssége a darabnak. Praed „finomkodó” személyét Petőhézi Miklós ele« veriítl meg. örömmel látjuk, hogy Szent Johanna cinikus Kékszakállja után színészi skálájának újabb oldalát is megmutatja. A csiszolt előadás Bálint György rendező munkáját dicséri. A Kamaraszínház Warrenné előadása méltán számíthat további sikerre. Garay Ferenc. „Egy idegen" NE HITEGESSÜNK! Csokonai Vitéz Mihály Egyike voltam azoknak, akik két évvel ezelőtt arra kérték Palkovics Lajos szobrászművészt, hogy otthagyva sásdi magányát, jöjjön Pécsre és járuljon hozzá alkotó munkájával Pécs képzőművészeti életének gazdagításához. Míg festőkben — és hozzátehetem jó festőkben — bővelkedünk, addig szobrász alig van városunkban, megyénkben, különösen a nagy, monumentális szobrászat képviselője hiányzott. Palkovics döntött, otthagyta sásdi otthonát és Pécsre költözött. Itt másfél éven át szinte folyamatosan dolgozott, állandóan volt megrendelése. Többek között elkészítette az Építőipari Technikum számára Polaoh Mihály, a Gépipari Technikum számára Zi- pesmovszky Károly, a Bányaipari Technikum számára Cséthy Ottó, a Leánygimnázium számára Leówey Klára és a Tanítónőképző számára Teleky Blanka mellszobrát. Ezeket a szobrokat látta az elmúlt évben a debreceni Csokonai gimnázium igazgatója és a látott szobrok annyira tetszettek, hogy megrendelte Csokonai Vitéz Mihály más- félszeres nagyítású mellszobrát a fiatal mestertő L Megállapodtak a szobor anyagában is. A pyrogranitot választották, ezt a jellegzetesen pécsi nemes anyagot. A szobor elkészült, Debrecenben nagy sikert aratott, szobrászban ott is hiány van, felszólították tehát Palkovics Lajost, tegye át működési területét Debrecenbe. Palkovics Lajos ismét döntés e’ött állt. Döntött és — nem ment. Maradt. Maradt annál is inkább, mert eddigi munkásságáért, elismerésképpen a Képzőművészeti Alap harmad-magával, ‘ kijelölés alapján, megbízta a pécsi bányamentő-állomás épületének homlokzati részén elhelyezendő nagyméretű dombormű vázlatos tervének elkészítésével. Egyben közölte az Alap Palkovics Lajossal és társaival, hogy a pályázaton való részvételt személyenként 4000 forinttal jutalmazza, függetlenül attól, hogy a terv kivitelezésre kerül, vagy sem. A dombormű pályadíjai viszont — benne értendő az anyag is — 150 000 forint A három pályamű határidőre elkészült de a bizottság egyiket sem fogadta el. Mindhárom esetiben kifogást emelt és felkérte a művészeket új pályaművek benyújtására. Tar talmában, témájában és kivitelében a Palkovics által készített dombormű-vázlat megnyerte a bizottság tetszését, kifogásolták azonban a bazo- relieff-szerű tűldomborítást. Arra hivatkoztak, hogy a kihangsúlyozott domborítás következtében megnő a dombormű súlya és technikai nehézségeket okoz a rósitésnél. Elkészítői te tehát a laposabb megoldású pályaművét, mely tudomásom szerint megnyerte a Szénbányászati Tröszt illetékeseinek tetszését is; jónak tartják mind tartalmi, mind technikai szempontból és alkalmasnak arra. hogy művészi fokon fejezze ki a bányamentés lényegét. A két budapesti pályázó nem nyújtott be új tervet, így a bizottság Palfco- vicsnak ítélte az elsőséget, pályaművét elfogadta. Sajnos, ez még nem jelentett kivitelezést, mert az egyik budapesti pályázó megfellebbezte a döntést arra hivatkozva, hogy nem tartottak helyszíni szemlét. Ez viszont — szerinte — elengedhetetlenül szükséges, mert — szintén az ő megállapítása — az épület szerkezeti okok miatt nem bír el egy ilyen nagyméretű domborművet. Erre a fellebbező művész előzőleg is rájöhetett volna, még pályaműve elkészítése előtt. De nem jött rá, csak akkor, amikor veszélyben látta megbízatását. A bizottság a fellebbezést elfogadta és azóta — néhány hónapja ennek — áll az ügy és a 150 000 forint türelmetlenül várja felhasználását. Ha nem tévedek, legalább egy félesztendeje. Palkovics Lajos a 4000 forintos pályamű-díjból még a megbízatáskor megkapott 2000 forintot, az azóta mór régen esedékes második részlet azonban egyre várat magára. Az A viszontlátásra.'. Bizonyára kevesen tudják, indiai mérnök, aki egy angol hogy vasárnap Bcnkő mérnök eég képviseletében mozgó fel- társaságában járt Sipahinialani vevő berendezést hozott Mac ........................ .................. gyarországra. Pécsett megtej hintette a székesegyházat s : csodálattal adózott városunk e •nevezetességének. Az Üdülő «Szálló előtt gyönyörködve a tszcp kilátásban, annak a remélőjének adott kifejezést, hogy ■az egyre fejlődő televízióval • talán pár év múlva az egész ■világ megismerheti szép városunkat. ; Megkérdeztem Bcnkő mer- •nököt, milyen fejlődést ered- 5 menyez a televíziós adásokban •ez az új felvevőgép. Benkő ■mérnök kifejtette, hogy május- íjra — mire a magyar szakem- iberek megtanulják kezelését — Színházi és sportesemények ■helyszíni közvetítése válik le- ■ jhetővé. Sőt mód nyílik arra is, ihogy ősszel a stúdióból hosz• szabb műsort sugározzanak. 5 Rövid időt töltött városunkban Sipahlmalani mérnök, de ; megfogta a környék varázsa és ;így búcsúzott: — Viszontlátás- jra! : Viszontlátásra, kedves Slpa- ■himalani, minél előbb a pécsi ■televízió felszerelésénél... alkotó művész, megyénk egyetlen monumentális szobrásza fűtetlen szobában lakik, fűtetlen műteremben dolgozik, a legelemibb szükségleteket nélkülözi és nagyon mos*oha körülmények között él. Pedig tehetséges, kiváló művész és itt szeretne élni, dolgozni és ennek alapján meg is élni Pécsett, de körülményei az elmenő napokkal csak súlyosodnak és félős, hogy minden ragaszkodása ellenére el kell hagynia Pécset. Mit lehetne tenni érdekében? — A Pécsi Szénbányászati Tröszt lépjen fel erélyesen a Képzőművészeti Alappal szemben és eszközölje ki, hogy a már régen időszerű dombormű elkészítésére Palkovics kapjon megbízatást, a szükséges pénzösszeget bocsássák rendelkezésére, hogy hozzákezdhessen a több négyzetmétert kitevő dombormű megmintázásához. Eddig a tröszt vezetői messzemenően támogattak őt, támogatták megbízását, mi''el az ő pályaműve fejezi ki legjobban elgondolásukat. Ha ez megtörténik, Palkovics Lajos szobrászművész kérdése megnyugtatóan megoldódik; lesz munkája és lesz hosszú időre megélhetése. Ez pedig lehetővé teszi, hogy újabb értékes alkotásokkal gazdagítsa értékeinket; — di — Körösi Pál. ■ ■ ■ ufiiiiiiiiikiiMaainiiiiM ■ ■ \ Fagylaltkert \a TUT székhazában ■ m j A TTIT székházának udva- • rán május 1-re tervezik a fa gyulai tk ért megnyitását, ahol szó- jrakozási lehetőségek várják a •TTIT tagjait. Ügy tervezik, ihogy hetenkint háromszor: csü- ■törtökön, szombaton és vasárinap este mozielőadásokat ren- ■deznek.
