Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-03 / 53. szám
2 NAPI 6 1951. MARCIT» L Mégegvszer q III-as q Vitai munkástanácsról Megvalósították javaslatainkat Válasz az Üj Komlóban megjelent nyilatkozatra!» „Segíteni ] tanítani kell, • —1 ■' lioav tál veAz eredmény a tanácstól ;! és a lakosság összefogásától függ! A cikket nagyon vártuk, hogy jól ve- Lestük a kézbesítőt, hogy mixelhessen a komlói Ul-as aknai kor jön már az újsággal. Még munkástanács” címmel cikket az elnökségi ülést is elhalasz- irtam a lap február 20-i szá- tottuk, hogy a cikkben foglal- mában. E cikkben a legjobb takat figyelembe vehessük. A tudásom szerint igyekeztem cikk nagyon sok segítséget segítséget nyújtani a III-as aik- adott, csak az az egy mondat nai munkástanácsnak, az üzem („A munkástanács elnöke és legfontosabb feladatainak meg titkára elmondotta, hogy szinte oldásához. Éppen ezért megle- szóról-szóra ismerik a munkás- petéssel olvastam az „Uj tanácsokról szóló rendeletet, Komló" február 27-i számában valójában mégsem tudlák mi Pavlicsek Józsefnek, a III-as az, amit nekik csinálnáok aknai munkástanács elnökének kell”), bántott egy kicsit. Igaz, nyilatkozatát, amelyet Gábos hogy beszélgetésünkkor ezt Zoltán azzal vezetett be, hogy mondtam, de nem egészen így a munkástanács elnökének gondoltam. Másként is meg le- „szomorú tapasztalata van az hetett volna fogalmazni. So- újságirókról”. kan ugyanis félreértették, piA nyilatkozat tartalma: (Idé- ™>s ceruzától aláhúzták, sőt zem az Uj Komlót). „ — Ná- volt>aM *’'»is kérdezte: Mi az, Ivnk járt Mesterfalvi Gyula, nem tudjátok, hogy mit csinál- Beszélgettünk és másnap olyan intők? dolgokat (?) irt rólunk, hogy — Természetesen mérgelőd- mí szinte szóról szóra ismer- tünk egy kicsit, majd hozzájuk a munkástanácsról szóló kezdtünk a munkához. A cikk rendeletet, valójában mégsem útmutatása alapján teljesen tudjuk, mit kell csinálnunk — átszerveztük a munkástanács panaszolta Pavlicsek elvtárs, bizottságait, új feladatokat mazhattam majd Így folytatta. — Tudja szabtunk meg, mert addig va- m»t gondoltak rólunk ezután a lóban operatív munkát végez- cikk után a dolgozók? Azt, tünk. Most másként dolgozunk, hogy ml „pipogya”, értelmetlen Itt van az elnökségi ülés jegyemberek vagyunk. Pedig tiem zökönyve, a munkafelosztás, a igy van." márciusi ütemterv. Valóban ez lenne az említett Pavlicsek elvtárs egy csomó. A lakáshiány nagy probléma, különösen esek Vilmost, az üzem főmér- " itt; Pécsett. Ezt mutatta a számos hozzá- nökét, mert kíváncsiak az 6 szólás is, amely az elmúlt hetekben napvilágot véleményére is. »látott a Dunántúli Naplóban. A legtöbb hozzáA termelési bizottságnak!Ezó:ó a P0112’ az anyaS> alap megteremtésével ég ebben a hónapban be keli,ifogI.a_lkozott és jónéhány helyes, megszívle- számolnia a munkafegyelem (i jai lehetőleg a munkaidő után társadalmi munkában teszik. S befejezésül még csak anyA vita lezárult cikkről a III-as aknai munkás- géppel telefrt papírlapot tesz legrútabb példáját s ennek még ebben a hónapban be keli iloglauíozou es Jonenany neiyes, megszivie- számolnia a munkafegyelem! i téndő javaslatot adott. Voltak itt olyan el gon- alakulásáról, sőt a március dolások is, hogy vessen a városi tanács külön- 4-i ülés határozatának végre-A adót- Jószándókú javaslat, de megvalósíthatat- hajtásáról is \ ián, mert a városi tanácsnak nincs 1oga különA bérbizottság beszámolója ,Tehát ntínda“!“«zaz ““£ alapján tárgyalja majd meg *1» J™»1“.1 kbz“ nem megvalósUhato, de a több. munkástanács elnöksége a l»mk*bb• a ^építési aj«P megtenembéralap, az anyagköltségek, azl»^e< a ^vetkezeti tánsasház építés, a társaönköltség alakulását s a fő-#''3™1 J‘]uak.a; . könyvelő az üzemgazdász és) A lakásépítés, alap az elhangzott javaslatok az anyagos részvételével meg-Jsz®nnt megvalósítható, különösen akkor, ha szabja e költségek csökkenő-1 *cbbez'32 ',izcmek »s hozzájárulnának. Jó lenne, sét eredményező tennivalókat. 113 a tanács kérésére még bizonyos összeget ____. ___,__________.„.i1— ha másként nem, rövidlejáratú hitelként — 53 kapnánk állami támogatás címén. mindezt a munkástanács tag-\ ^ most néhány 8ZÓt ? bzö vetkezeti társasház építéséről. Annakidején, amikor ez a rendelet megjelent, a második kerületi tanács . próbaképpen összeírta, hányán építtetnének nyit. A Ul-as aknai munkás-A ;iyen szövetkezeti társasházat. A jelentkezők tanács elnöke és titkára ne™# száma nem kevesebb, mint ötven volt Szép úgy fogadott, mint akiről A sz^im ez De ez a szám még ebben az évben „szomorú tapasztalata van, sA meghaladná a százat—százötvenet is, ha a vá- aki olyan dolgokat Irt ró- f rosj tanács megszerezné az ilyen tanácsi lakóik V Be atcfn' ” t házépítő szövetkezet létrehozásához az engemazhattam volna jobban isj azt a mondatot s Így nem ke- rült volna sor félreértésre, t bár ez a lényegen mit sem j változtatott volna. De azzal,} ahogy az Uj Komló 14 sze-i dett sorban úgy elmarasztal,} mint az újságírói felületesség} délyt. Mert sajnos, még mncs erre engedély és meg kell mondani, hogy a tanácson nem sokat tettek azért, hogy ez meglegyen. A társadalmi munka megszervezése is óriási segítséget jelentene. Ez a gondolat nemcsak a hozzászólók, hanem a város valamennyi lakásnélküli, vagy rossz körü’mények között lakó polgárának fejében megfordult. A lakáshtva- talban munkások orvosok értelmiségiek nem egyszer elmondották: „Ha negindulna az építkezés, mi is segítenénk!” És ami az igazsághoz tartozik, az önkéntes, társadalmi munkások között voltak olyanok is — szépszámmal —, akiknek lakásuk van. de segíteni akartaik és akarnak embertársaikon. A vita eredménnyel járt. Megmozdult a város. Egyre többen gondolkodnak a lakásprobléma megoldásán és a gondolkodás annyit je- ■ lent, hogy már csak egy tépés választ el a tettől. Reméljük, a tanács vezetői Is mindent elkövetnek ennek érdekében. Igaz az, hogy nagymérvű állami építkezés is folyik Pécsett, de ez, csak egyedül ez, nem oldja meg a pécsi lakásproblémát Ezért helyeselnénk, ha a városi tanács ennek a problémának társadalmi úton való megoldásában is több segítséget adna, azaz első lépésként összehívná az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőit és megvitatna, mit lehetne tenni azért, hogy az állami építkezés mellett más úton is biztosítsanak lakást a rászorulóknak. Adófizetés tanács véleménye? Mindaz, elém. Ezekből kiderül, hogy amit róluk, problémáikról ír- mostmár a termelési bizottság tam, csak arra jó, hogy a III- feladatát helyesen, a távlati as aknai bányászok a munkás- tervek elkészítésének segítésétanács tagjait pipogya embe- ben, a gépesítés, az anyagiellá- reknek tartsák? Kárba veszett tás, a létszám, a szakmunkásvolna. sőt káros lenne az a kérdés problémáinak megoldá- segítőkészség, amelyet a dk- sálban, a produktív és az inakéi a III-as aknai munkásta- produktív műszakok helyes nácsnak akartam nyújtani? Az arányának kialakításában, a Uj Komlóból ez derül ki — de munkafegyelem megszllárdítá- ez nem lehet Igaz! sáfoan stb. szabták meg. Mert szégyen-e az akár a alapján bárki kétségbe vonhatja írásaim szavahihetőségét — nem érthetek egyet A tényekkel nem lehet vitatkozni A lények] azt bizonyítják, hogy az .» cikk igaz volt, III-as aknai, akár más, alig egy hónappal ezelőtt újjáválasztott munkástanácsra, ha még nem alakult ki a megfelelő munkastílusa* ha a sok feladat közül nem tudja kiválasztani: ml az, amit nem a szakszervezetnék, nem is az általam írt segített a III-as aknai munkástanácsnak. Pavlicsek, i1 Zsubla elvtársak és a munkás- tanács többi tagjai pedig az- A bérbizottság legfontosabb óta meggyőződtek arról, hogy.1 senki sem tartja őket pipogya# embernek s arról is, hogy ha# az igazság néha nem is kellemes, azért csak igazság ma rack Mesterfalvi Gyula feladatául a termelés gazda' ságosságának biztosítását tűzték ki, beleértve a bérgazdálkodást is, míg a munkásellátási bizottság feladata, hogy a III-as aknai bányászok számáA legutóbbi értékelés szerint a sellyei járás utolsó az adófizetésben. A járási tanács vezetői, szakemberei összeültek, hogy megbeszéljék az ebből fakadó tennivalókat, értékeljék az elmúlt hetek munkáját. Ml okozta a lemaradást? Elsősorban a községi tanácsok közömbössége és az, hogy a járási tanácson akkor volt a legnagyobb átszervezés, amlltor legtöbbet kellett volna tenni az adófizetés érdekében. A dolgozó parasztok pedig vártak a fizetéssel, azt gondolták,majd csak feledésbe megy, s lehet, hogy a beadási kötelekástanácsokról szóló ET. rendeletet, esetleg előadást tartana a munkástanácsok feladatta »-ól? Véleményem szerint nem szégyen. Miért | tiltakozott mégis ■ 1 ■— Pavlicsek elvtárs ra szükséges lakásokat, leüzemvezetőségnek, hanem ne- Ff. T”dedósét *a 'ko^ektfv1! NßlTIßt flPFIßli ß ** ' kik kell végezniük. Szé^-e OP fl ha III-as aknán (mert erről is magvalósítását a külön- \ írtam) a munkástanács tagjai ... eeészséeüevi és munka-1 Nemrégiben két garnitúra — véleménye, hogy a jól megszer- szerették volna, ha valaki V(MelmI feltételeket biztosít-'!hat darab — műtrágyaszóró kesztett gépet hazánkban is élői megmagyarázza nekik_a műn- érkezett a pécsvárádi gépállo- lehet állítani. .» » másra. A gépeket Kejet-Né- Ugyancsak a napokban lta-.» Ezenkívül] a III-as aknai metországban gyártották. Elő- pott a gépállomás négy hazai# —— ......- •' munkástanács nyük a hazai gépekkel szem- gyártmányú rendsodrót, Ezek a el készítette a márciusban el- \ ben, hogy pontosan állíthatók, gépek még a korábbi központo- végzendő munkák ütemtervét Jazok az alkatrészek, melyek sított Irányítás utolsó szállít-f is. Március 4-én a termelési érintkeznek a műtrágyával bizottság már köteles beszá- temperáltak és így nem érvé- molni a produktív és impro- nyesül a vegyi hatás, azonkí- duktív létszám alakulásáról j, vül alacsony építésű gépek, ha- az ellen, amit végeredményben és javaslatot tesz az impro- J mar földreér a vegyszer, és a ő mondott s nem én találtam ki? íme, a válasza: mányai. A jövőben a gépállo-# más már csak olyan gépeket.» rendel, melyek elősegítik a.» jobb és a gyorsabb munkát. (» Ezért 1957-ben a 862 000 forin-.» duktív létszám csökkentésére, szél nem befolyásolja a szórást, tos értékcsökkentésből új gépe-.» Az ülésre meghívják Jazbin- A gépállomási szakemberek két vásárolnak. # zettség eltörlése után adót sem kell majd fizetni. Persze, nem mindenki gondolkozott így. Ezek érdeme a 10 százalékos teljesítmény, amelyet február 10-ig jelenthetett a járási tanács. Az elmúlt héten adófizetési hetet rendeztek, és több adót szedtek be, mint azelőtt január 1-től február 20-ig. Ma már 24 százalékra teljesítették az első negyedévi adófizetési tervet. A kétujfa- lusi gazdák február 10-ig 3 362 forintot adtak adóba, és mikor beszélt velük a járási tanács pénzügyi szakembere, egy nap alatt 32 ezer forintot fizettek be az első negyed évi tervre. Helyes lenne, ha minden községi tanács okulna a tényekből és követné a tek- lafalusiak példáját. A tekda- falusi vezetők nyíltan megmondták, hogy az adót mindenkinek fizetnie kell, az állam nem tűri a notórius mulasztásokat. Ennek eredményeként már 60 százaléknál tartanak az adófizetésben. A pontos fizetés nemcsak állami, hanem egyéni érdek is. Ha valaki az esedékesség VOLT f VAN LESZ * napjáig nem fizeti ki adóját, visszamenőleg minden hónapban három százalékos kamatot is kell fizetnie. Mit jelent ez egy község számára? A drávafoki dolgozó parasztok például csúnyán elmaradtak. Ezért 1956-ban 24 455 forint kamatot kellett kifi- zetniök. Es hogy még tovább menjünk, a járás összes községei 297 315 forint kamatot fizettek tavaly. A határidőre történő adófizetés a költségvetés szempontjából is érdeke a községnek. A falu olyan mértékben részesedik az adóbevételből, amilyen mértékben fizetik a gazdák adójukat. Nyilvánvaló, ha senki nem késlekedik, nagyobb a részesedét és nyu- godtabban tervezhet a tanács. Az állam nem emeli az adót, de nem is csökkenti. A parasztságnak még egy kormány sem adott olyan termelési kedvet, annyi kedvezményt, mint éppen a jelenle- gi. Természetesen jogosan el várja azt is, hogy a parasztság mindenkor fennálló adófizetési kötelezettségét pontosan teljesítse. LIPOCZKI JÓZSEF HÁLÁTLAN EMBEREK * vasas i. ellenforradalmi napjai János. Nem gondolt semmi rosszat, talán még fütyöré- szett is, talán az járt az eszében, hogy ha megrakodva visszatér, milyen jól fog esni a megérdemelt pihenés. S egyszeresek égszakadás, földindulás... megnyílt alatta a föld és elnyelte lovastul, szekerestül. •Nem hátborzongató mese, nem a pokolban tett látogatást, Rücker-akna egyik régen nem müveit vágata omlott be alatta. Szerencsésen ki is mászott a gödörből, de már a lovakat nem sikerült megmenteni, hiába erőlködött vele együtt a segítségére siető tanácstitkár is. — Tönkrementem fiaim, hogy heverem ki ezt a kárt? — fordult siránkozva Lukács János a falu vezetőihez — ti kommunisták vagytok, tudjátok mit kell csinálni, adjatok tanácsot. Adtak tanácsot, eligazították az ügyet és Lukács János kapott 16 000 forint kártérítést. Falubeliek szerint az elpusztult lovak feleannyit sem értek. Egyszer meg az if). Lukács János tett rossz fát a tűzre. Szószerint is vehetjük, mert trdészgyakomok volt a gyerek. A botlásért bizony büntetés is járt. Hová forduljon az öreg szeretett fia érdekében? — Fiaim, ti tudjátok, hogy mindig becsületes ember voltam, kommunisták vagytok, tudtok segíteni, ha akartok. Segítettek. Fiát ma nem úgy emlegetik, hogy „ez az a bizonyos Lukács Jancsi, aki khm..hanem dr. Lukács Jánosnak tisztelik Komlón, mint gyógyszerészt. Régi esetek, minek fel- hánytorgatni? Azért mégiscsak van oka, hogy szóbahozzuk. flktó bér ben az ellenforr a- ” dalmi napokban hangos kis csoport gyűlt össze Vasas I-ben. A hangoskodók között is leghangosabbak: Lukács Mihály és ifj. Lukács János. A többi ismerős recept szerint ment. „Forradalmi bizottmány” alakult a kis csoportból, amely ugyan néha „munkástanács”-nak is nevezte magát, dehát nem a név a lényeges, hanem az „eszmei tartalom”. Az eszmei tartalmat pedig az a Cukor Antal tanító közreműködésével szerkesztett memorandum adta, ami különben ugyancsak bevált recept szerint készült azon elv alapján, hogy „végy egy csomó követelést és tedd hozzá a magadét”, A vasasi memorandum tehát egyesítette a Sopiana gépgyári, a pécs- bányatelepi, s természetesen az egyetemi követeléseket, de mindehhez hozzábiggyesztettek még hármat, hogy a helyi sajátosságok is kidomborodjanak. Ilyen „eszmei előkészítés" után hozzáláttak a tettleges rendteremtéshez. Mindenekelőtt fegyvert szereztek. Jutott nekik is a pécsi ellen- forradalmárok arzenáljából. Parancsnoknak — ez már csak természetes — Molnár Györgyöt, a falu leggazdagabb emberét nevezték kL Következő lépés: a hatalom megragadása. A társaság betelepült a községi tanács irodáiba, ifj. Lukács János pedig a hangoshíradón közölte a lakossággal, hogy ezentúl a faluban a „munkás- tanács” (vagy ha úgy tetszik „forradalmi bizottmány") az úr i így berendezkedne hozzáláttak megmutatni, hogy milyen is az a „tökéletes demokrácia”. Október 29-én Borbás János (Kurtis), a társaság elnöke, Molnár György, a fegyveresek parancsnoka, Kiss János (Acsádl-vő), ifj. fiencze József (Szarka), Marton János (Jóul Jancsi kántor), Tar József, Kiss László (Liki gyerek), Rábai Rudolf, Cukor Antal tanító és fia elindult házkutatást tartani. Fegyvereket kerestek AUeszberger János volt MDP alapszervezeti elnöknél és Varga János volt párttitkárnál. Alaposan feldúlták a lakásukat, statáriummal fenyegetőztek, de fegyvert nem találtak. Kikísérték őket Varga János pincéjéhez, ott is felforgattak mindent, egy ideig még a környező szántók barázdáiban is kotorásztak, de eredménytelenül. Hogy mégse vesszen teljesen kárba a nap, Lukács Mihály és Bencze József (Szarka) ellátogattak a szabó-szövetkezetbe, letépték a vörös zászlót a rúdjáról és a nemzetiszínü zászlóból kivágták a címert. A vörös zászlót úgy terítették ki az útra, hogy minden arra haladó jármű átgázoljon rajta. November 1-én Molnár György vezetésével Lukács Mihály, ifj. Maza János (mindkettő tanácstag), Kovács Mihály (Buli), Kiss János és Marton János behatolt a párthelyiségbe. Magukkal kényszerítették Varga János titkárt is. Kádarvcleménye- ket kerestek, de káderlapokat nem találtak, igy aztán vandál pusztításba kezdtek. Itt már nemcsak a vörös zászlókat szaggatták le, hanem még Európa és Ázsia térképét is leszedték a falról, mert bántotta a szemüket a vörös színnel jelzett Szovjetunió. A képeket válogatás nélkül taposták össze, földhözvagdos- ták a gipsz-címereket, Lenin gipsz mellszobrát pedig — ki tudja miért — az udvarra vitték ki, ott törték össze. Ezután, mint akik jól végezték dolgukat, bezárták a pártházat, a kulcsot zsebretették és Varga Jánost nem éppen finom szavak kíséretében elkergették. JC'zek voltak a Vasas I. fa- lusi „munkástanács” azaz „forradalmi bizottmány legkiemelkedőbb ténykedései, s mindezekben nevezetes szerep jutott a Lukács-családnak. De tévednénk, ha ezzel befejezettnek tartanánk az eseményeket. November elején összeült Varga János, Kovács György, Jantacska József, Barit Ferenc, Kiss János szds és Dúsa rendőrőrmester, hogy a közbiztonság megteremtéséről, a lakosság ellátásának megszervezéséről és a párt újjászervezéséről tanácskozzon. Ahogy tanácskoznak, egyszerre csak reccsen az ablak és téglák repülnek mindenfelől. Valamennyi ablak betört, Az „ismeretlen letteseké eltűntek. Vajon Mk lehettek? Az események résztvevői manapság egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy a kommunisták „legyenek klméle- tesebbek”. A kommunisták november 4 után senkinek a lakását sem dúlták fel, semmit sem törtek össze, senkit sem kergettek fegyverrel az utcán. Bírói eljárás is csak azt sújtja, aM valóban meg- ■ érdemli. De annyira „kíméleteseké mégsem lehetünk, hogy elhallgassuk a történteket, s hogy legalább szemrehányást ne tegyünk. Mi ellen lázadtak ezek áz emberek? Miféle „elnyomást” akartak megszüntetni? Talán a féllábú Varga János volt a falu elnyomója? Tatán a köz- sápi tanács volt az oka minden rossznak? De hiszen annak tagja volt többek között Lukács Mihály isi Megkérdezhetnénk azt is, hogy mi jót várhatott a falu Molnár Györgytől, a nagy- gazda-vötöl. Mi jót, hasznosat vitt végbe ez a „munkástanács” egyhetes uralma során? Micsoda „forradalmi vívmányok” fűződnek a felsorolt nevekhez? 1/ asas 1. lakói tudják) “ minderre a legpontosabb és leghitelesebb választ adni, (Baris—Mészáros)
