Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-03 / 53. szám
VILÁG PROLETÁR.!A! EGYESÜLJETEK! BöMAKIÜII NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM ARA 5# FILLÉR VASÁRNAP, 1951. MARC. 3. N. Sz. Hruscsov: a nemzetközi helyzetről, a külföldön állomásozó csapatok visszavonásáról, a leszerelésről I. oldal Tervszerű szövetkezeti gazdálkodást! A szövetkezeti gazdálkodás egyik legfontosabb előnye az, hogy ez önként nagyüzemmé szerveződött kisgazdaságok együttesen már fel tudták számolni a kisgazdaságok jövedelmezőségét sokszor veszélyeztető esetlegességeket, a kisgazdaság szák lehetőségeihez igazodó kényszerű megoldásokat is gazdasági tervek alapján céltudatosan gazdálkodhatnak. A termelőszövetkezet, sőt az annál lazább formákban működő különféle termelői társulások is már képesek tervet készíteni egyik vagy másik termelési ág fellendítésére, meg tudják határozni a terméshozamok növeléséhez vezető tevékenység egy-egy lépcsőfokát és — ami különösen fontos — a cél elérésére sokkal könnyebben teremthetnek elő anyagi eszközöket, mint a Itískapacitású egyéni gazdaság. Ez a fontos előny természetesen csak akkor érvényesülhet, ha a társas gazdálkodásra szövetkezett gazdák jó terveket készítenek, amelyek alkalmasak gazdaságuk fellendítésére, t ezeket a terveket be is tartják. Termelőszövetkezeteink már sok éves tapasztalattal rendelkeznek, s nem szükséges bizonygatni, hogy az év végi zárszámadás eredménye eddig is nagymértékben függött attól, hogy az év kezdetén müyen tervet dolgozott ki a vezetőség. Most méginkább így van ez. Korábban ugyanis számos kötöttség, országosan vagy megyei vonatkozásban élőírt kötelezettség a termelőszövetkezet tervét szinte előre meghatározta, most pedig a fokozott önállósággal ezek a „mankók" eltűntek. Most valóban maga a tagság határozza meg, hogy a következő gazdasági évben mit miért és hogyan cselekedjenek, hogy a szövetkezet vagy társulás minden tagja minél több jövedelemhez jusson. A nagyobb önállóság folytán sók termelőszövetkezetben, termelői társulásban változtattak az alapszabályon is. Néhol csupán néhány eltérést vezették be a korábbi minta- alapszabályzattól, másutt teljesen új aüapszáb&lyt dolgoztak ki. Ezzel együttjár, hogy többé-kevésbé változik a munkarend, a részesedés kiszámításának módja, más mértékegységeket állapítottak meg a részesedés alapjául szolgáló munka meghatározására, röviden: sok olyan új vonás jelent meg a közös gazdálkodásban, amely befolyásolja a tervezést is. Az sem kétséges, hogy az őszi, országosan nagy károkat okozott szövetkezetellenes hangulat szinte valamennyi termelőszövetkezetet megbolygatta, s az újjászervezéskor már nem ugyanazzal a termelőszövetkezettel van dolgunk, mint a múlt évben. Sok helyen változott a tagság összetétele, változhatott a földterület nagysága, minősége, ha nem volt a tsz-nek tagositott táblája, azután, még akkor is, ha a tagság összetétele, s a közös vagyon nem változott, megváltozhatott a tagság igénye, a begyűjtés eltörlése és az önállóság elismerése folytán szabadabban kifejezésre juthat a tagok elgondolása. Mindez részben könnyíti, másrészt és sokkal inkább azonban nehezíti a tervezést. Különösen, ha hozzátesszük, hogy legtöbb termelőszövetkezetben módosítani keü a távlati terveket, sőt teljesen újakat keü készíteni. Helytelen lenne természetesen azt mondani, hogy mivel ilyen sok gonddal jár az önállóság, ennyire megnőtt a vezetőségnek a tervezéssel járó gondja és felelőssége, térjünk vissza a régebbi, kötöttebb, központilag irányított gazdálkodásra. Helytelen lenne, mert mindez a nehézség inkább csak átmeneti jellegű. Ha megszilárdulnak a szövetkezetek, ha az új körülmények már nem lesznek újak és szokatlanok, ha a vezetők megtanulnak valóban önállóan és felelősségteljesen dolgozni, egymásra talál a tagság és az egész ország érdeke: a jó tervek nyomán évről-évre növekedni fog a társas gazdaságokban a terméshozam, ezzel a tagság jövedelme és az ország árualapja is. Arról kell inkább beszélnünk, hogy az átmeneti nehézségeken át keü segíteni a termelőszövetkezeteket. A tanácsok, gépállomások és az állami gazdaságok szakemberei által nyújtott segítség, a helyi viszonyok ismeretében adott jó tanács nem sérti az önállóság elvét. S ha régebben a túlzott beleszólás volt a hiba, ma, az ellenforradalom által megtámadott termelőszövetkezeti mozgalom valóban népmozgalom-jellegű talpraállása idején az a baj, hogy kevés a segítség. Arra van szükség, hogy termelőszövetkezeteink, különösen azok, amelyek a korábbi hónapok zűrzavara után most állnak ismét talpra^ kérjék a segítséget, a tanácsok, gépállomások pedig keressék a segítés lehetőségét még akkor is, ha ilyen kéréssel nem sürgetik őket. Saját érdekük is ez. Kevesebb a gondja, több az érdeme annak a községi tanácsnak, amelyik községében jól tervező, jól gazdálkodó termelőszövetkezet működik. S méginkább áll ez a gépállomásokra, amelyek már az eddigi években is úgyszólván a termelőszövetkezetekből éltek. Most legtöbb gépállomás a munkahiány gondjaival küszködik. Ennek megoldására pedig az az egyetlen elfogadható lehetőség kínálkózik, hogy a termelőszövetkezetek újra igénybevegyék a gépállomás gépelt. S ezt segíti elő a gépállomás, ha segít a tervezésben, ha a körzetébe tartozó termelőszövetkezetek terveit segít összehangolni a gépállomás kapacitásával. Elérkezett már a tavaszi munkák ideje. Most keü megalapozni az idei gazdasági év sikerét. Nem várhatunk azonban sikert akkor, ha tervszerütleniil, az időszerű feladatoktól sürgetve kapkodunk. Alaposan tervezzük meg a munkát minden termelőszövetkezetben, minden társas gazdaságban, mert csak ezzel biztosíthatjuk, hogy az idei gazdasági évben önálló gazdálkodása* to JA vtasoáahastaaak a terme lőszövetkezetek. Terjed a nagyüzemi gazdálkodás Már 110 termelőszövetkezet működik Baranyában As októberi események után mindössze 39 termelőszövetkezet maradt meg a megyében a 242 közül. De ma már a helyzet megváltozott, a parasztság újból biztosítottnak látja a jövőjét, az állam is biztosítja a szövetkezetek támogatását, védelmét és ezért nem csoda, ha minden különösebb agitáció és szervezés nélkül a parasztok, elsősorban a szegényparasztok hozzáláttak termelőszövetkezeteik újjászervezéséhez. A március másodi- ki jelentés szerint a megyében újból 110 termelőszövetkezet működik. Ebből 83 a legmagasabb fokot választotta, míg 27-ben táblás - gazdálkodást folytatnak. A jelentés kitér arra is, hogy a magasabb típusú 83 termelő- szövetkezetnek mintegy 3.411 Izrael kész kivonni csapatait tagja van, akik 27,866 hóid földön gazdálkodnak. A húszon hét alacsonyabb típusú termelőszövetkezet 768 tagot számlál és 4.668 hold földet mond a magáénak. Az utóbbi Időben megnőve kedett a parasztság érdeklődése a szakcsoportok iránt is. Eddig nem pontos adatok szerint 27 ilyen állattenyésztő és , növénytermesztő szakcsoport működik a megyében, mintegy 1250 család részvételével. Vörös csillag a szászvári aknatornvsn Az ellenforradalmárok a szászvári bányaüzemről is le« verték a nemzetközi proletá- riátus jelvényét, az ötágú csillagot. Azóta hosszú idő telt eL Közben megalakult az üzemi MSZMP alapszervezet is. &a míg a szászvári üzemben február hónap elején 80,1 százalékos teljesítményt értek el a bányászok, addig február 28-án a napi teljesítmény már elérte a 104,3 százalékot. És, hogy erről az eredményről mindenki tu domást szerezzen, a bányászok a kiváló eredmény elérésének tiszteletére február 28-án újból feltették az ötágú vörös csillagot az akna tornyára. New York (MTI). Az AFP jelenti: Az ENSZ-közgyűlés Késén pénteken Golda Myer izraeli külügyminiszter kijelentette: „Izrael most már kész kivonni csapatait az akabai- öbölből és a tiráni-szoros térségéből, miután bízik abban, hogy a hajózás szabadsága nemzetközi és izraeli vonatkozásban biztosítva lesz az aka- bai-öbölbem és ban" Az izraeli külügyminiszter* javasolta, hogy azonnal hívják* össze az izraeli hadsereg vezér-: kari főnökének és az ENSZ-j haderők főparancsnokának ta-j Rövidesen megjelenik lyen az izraeli megszállás előtt • volt. Az izraeli külügyminiszter *Q kijelentette: Izrael igazoltnak :Q tekinti, hogy a törvényes vé- ; delem jogát az ENSZ alapok- * teve£f hTSSSr SE ** msen Tausz János’ a belkereskedelmi minisztérium átjárása elé az akabai öbölben •vezetője ismertette a képviselőkkel « magánkereskedelem fejős a tirani-szorosiban akadályt Vesztéséről szóló törvénytervezetet. gördítenek. ■ a kereskedelmi bizottság elfogadta a törvénytervezetet. Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága szombaton illést a tirani-szoros-: •*•■••****■■■**••»**•••*•»■•■*• Doktorrá-avatás a pécsi egyetemen^ (Pécs, 1957. márc. 2.) ülést megnyitom és felhívom ^ Keszthelyi Konrád, a Pécsi a jelölteket, hogy terjesszék Sióját abbófa célbói, hogy: Jofftudományi Egyetem híva- elő kérelmük*^ olyan intézkedéseket tegyenek,* talsegede megáll az emelvény Tamás Jozef a váron ta- amelyek lehetővé teszik, hogy- pl5tí- Kezében ezüst színű nacs vb-titkára lép elő: Domine Decane! Tisztelt kari tanács! Az állam és jog- tudományi kár minket mindnyához és a magyar néphez mindenkor hű leszek; hogy a Pécsi Tudományegyetem iránt, annak dékánja és tanácsa iránt mindig illő tiszteletet tanúsí- tok. Ebben az ünnepi órában a jog és ax igazság szolgálatára szentelem magam, hazám és az ENSZ vállalja magára a fe-5 jogart tart. Nyílik az ajtó■ és a lelősséget Sarm ei Seik és: Járási tanács nagytermébe az Gaza térségében. : állam- és jogtudományi kár Myer kijelentette, hogy íz-* dékánja, valamint: rangsor rael megőrzi cselekvési szabad-: szerint a négytagú avató bi- ságát annak érdekében, hogy: zottság tagjai lépnek be. megvédelmezze jogait, ha aj Kattognak a fényképezőgé- és az állam- ét jogtudományi helyzet a gazai övezetben új-j pék. Aztán megszólal a dékánt doktorságra érdemesnek ítélt. ból olyanná válnék, mint ami-5 „A mai doktor-avatö tanács- Tisztelettel kérjük ennélfogva minket az áttamr Vs jogtudományok doktoraivá Lapzárta izvatru.----- ------------- „ „ , ; Dr. Kauser Ltpót fordul a Tu dósítás a GIGÁN YBÁLRÓL i — Kedves jelöltjeink! Mi! slőtt az egyetem tanácsa az társa, a 70 éves Szakács János iónok kívánságát teljesítené, viszont nagyon jókedvűen mu- thttet kell tenniük arra, hogy látott. Sajnos, a versendi cigá- jz felolvasandó esküben foglal- nyok nem jöttek el, pedig a ci- l'akat híven megtartják. gánypecsenyét számukra is • Dr. Losonczy István profesz- elkészítették. Bánhatják, mert Vzor, a büntetőjogi tanszék ve- a cigánybál, mint minden év- Szetője felolvassa az esküt ben, most is igazán hangulatos. ! — Én esküszöm, hogy a Ma- demett jutalmát, jó mulatság volt ■ gyár Népköztársaság alkotná- met. Szombaton este a Szakszervezetek Művelődési Házában összegyűlt a pécsi cigányzenészek színe-java, hogy a hagyományos cigánybálon igazán kimulassa magát. A cigányvajda: Dörömböző Ferenc kedvesen fogadja a vendégeket A táncteremben Czéczi Horváth Géza héttagú tánczenekara húzza a csárdást, míg a kevésbé fárasz-_ , tó, de semmivel sem esende-: C D I 1/ A ITn /'X K J sebb poharazgató társaságnak; L IS I l\ / \ Vx I I IX v/ I V I Kiss Adi és Dörömböző Géza; ......... " .r. ;--------------sz olgáltatja az igazi Dankó-nó-: tálkát . : azokból á 'tudományokból, polgártársaim védelmezője le* amelyeknek ismerete a doktor- szeli, és arra törekszem, hogy iól me gkíván tátik, megvizsgált, tudományomat a Pécsi Tudományegyetem tisztességére, embertársaim javára, népem és hazám dicsőségére előre vU gyem. ötvennyolc ember ismétli a» eskü szövegét. Azután a doktorjelöltek oda lépnek az asztalhoz és kezet- fognak a jogi kar dékánjával és professzoraival, akik a kézfogással doktorrá fogadják őket. 1951 óra ma először avattak doktorokat a Pécsi Jogtudományi Egyetemen. 58 fiatalember és nő kapta meg többévi megfeszített munkájának meger- doktori ci«•HntiiinniiH Meghívták, de fél kilenckor: még nem volt ott Banka Pista,: Dobi István. Wigóder-tetőn még pajkosan fütyönész a télvégi széL Pirosra festi az arcokat de >fgj a cinkék már a tavaszt csalogatják. A melega hfgöregebb pécsi cigány! Kor-j ágy^ten pteig száz és száz ibolyácska sütké■ rezIK élZ UV6§!)oDlaK clliCltt . *. Ezek már a tavasz előhírnökei. De ha kinyitjuk az üvegház ajtaját, úgy érezzük, mintha „az örök tavasz birodalmában”: Olesza Népköztársaság Elnöki Taná-i országban lennénk. A tizenöt-húsz fokos mocsáriak elnöke, a Termelészö-* légben, piros és fehér ciklámenek mellett, két vetkezeti Tanács elnöke vasár-! nagy citromfa áll. Virága lila 8 illata olyan, nap, március 3-án rádióbeszéd niint a tubarózsáé.:: det mond a mezőgazdaság ta-: Mindkét citromfa már ötven-ötvenőt éves, vaszi feladatairól. Dobi István* de még most is száz citrom terem rajta. Van rádióbeszédét a Kossuth-adó: olyan ága, amelyen négy darab is zöldell. A 13.30 órakor, p Petőfi-adó 19.45: beérett, sárga citromok pedig lehúzzák a ga- órakor közvetíti, • ly®lsat Tavaly a legnagyobb negyvennyolc ___ S volt, olyan, mint egy kis sárgadinnye. «■ imnmmjnmn,. j s a mostani termés sem marad a tavalyi möOktóber : gött ■ -j.i ■ - : összesen kétszázötven citromfát nevelnek Go 0 iíloylfol GnciHIIoGy! ebben a kertészetben. Gazdája nem kereske■ dik a citrommal, saját használatára termeli. A TTIT politikai szakosztá-j S időnként azoknak is juttat, akiknek súlyos lya, valamint a megyei és aj betegük van, városi tanács művelődési osz-j A másik üvegházban négy nagy és tíz fiatal tálya rendezésében Balogh Ele-j narancsfát nevel. Fehér virága éppen szármáit mér budapesti egyetemi tanarj bontogatja. S a legelső narancs nemrég, 1956 hétfőn délután 4 órai kezdettel: karácsonyán érett be. előadást tart a városi tanács; Ez Schmelcaer István kertész birodalma; nagytermében „Az október 23-i* immár hatvan éve dolgozik az üvegházakban események és a magyar értel-j Nagyon régi kertész-családból származik, miség szerepe” címmel. : oédnagyapja, nagyapja, nagybátyja, mind Az előadás tisztázza a ma-j kertész volt. ő iß az lett. Hat éves volt, ami- gyar értelmiség szerepét és sokj kor kertész nagyapja kijelölt neki egy kta téves nézetre ad választ. Az* kertrészt, tanuljon rajta, ültetgesaee, nevelje érdeklődőket szívesen látják, “á virágokat. Hogy lett citromtermelő? Nagyanyja megtudta, hogy egyik ismerőse Olaszországba utazik. Megkérte, hozzoa neki két citromfa ágat. Ebből a két ágból lett azután a mai, ötven-ötvenöt éves, dúsan termő citromfa * a kétszázötven ntoomfaceerr.ete. Pusztai József