Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-15 / 63. szám
2 NAPLŐ 1957. MAUCITTS 1*. Díszünnepség március 15. ünnepe alkalmából j (Folytatás az 1. oldalról.) 1848 forradalmi örökségének vállalásából következett az is, •hogy a kialakuló antifasiszta egységfront első tömegtüntetéseit 1941 végén a nemzeti függetlenség harcosainak, Batthyányinak, Kossuth-nak és Táncsicsnak a síremlékénél rendezte meg. A Népszava ismeretes 1941- es antifasiszta népfrontos karácsonyi száma ismét 48 forradalmi demokratikus hagyományából merített, s az antifasiszta függetlenségi program vállalásából indult ki. Szegfű Gyula történész az 1848—49-es forradalom és szabadságharc legfőbb politikai tanulságait foglalta össze, amikor a fasiszta háború kellős közepén azt mondta: „Ilyen viharban:.; már nem arról van szó, hogy milyen négy fal közül lépünk ki és térünk vissza, hanem bizonyos lényeges dolgokban meg kell értenünk egymást, mert különben egyenként, különválva még könnyebb az elpusztulás, mintha sokan, nagyon sokan megértik egymás szavát.“ Pártunk kezdeményezésére a forradalmi március szellemében alakítottuk meg 1942 tavaszán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front első szervezeti formáját: a Történelmi Emlékbizottságot, amelyet csak a belügyminiszteri önkény fosztott meg attól, hogy nevében is büszkén viselje a 48-as jelzőt. 1942 március 15-én a II. világháború legvéresebb tobzódása idején, a budapesti Petőfi szobornál lezajlott antifasiszta tömegtüntetés részvevői Kossuth-ra, Petőfire, és Táncsicsra emlékezve március igazi szellemében cselekedtek, amikor a rendőri terrorral dacolva, elemi erővel követelték: Vesszen Hitler! Vesz- 6zen a háború! Különbékét! Munkásegységet! Munkás-paraszt Szövetséget! Független, szabad, demokratikus Magyar- országot! S ami mindezt magában foglalta, éltették a szovjet—magyar barátságot. (Nagy taps.) így nyertek a márciusi eszmék a fasizmus ellen küzdő népek világíkoallciója idején új értelmet és tartalmat. József Attila, a nagy proletárköltő még a II. világháború kitörése előtt mesterien fogalmazta meg mindkét követelést, a nemzetit is: Adf emberséget az embernek, adj magyarságot a magyarnak, hogy ml ne legyünk német gyarmat, és a proletárszocialistát is: A történelem futószalagára szerelve igyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzl az ember ötágú csillagát! (Taps.) 1944 végén, 1945 elején a szovjet hadsereg csapást-csa- pásra mérve kezdte kiszorítani a Szovjetunió, s más országok megszállott területéről a fasiszta hódítókat. A szovjet fegy verek győze’me meghozta népünk számára is a várva-várt felszabadulást. Eljött végre az az idő, amikor Magyarország hosszú évszázadok gyarmati függősége után visszanyerte füffcetlenségét és szabadságát. Eljött végre az az idő, amikor a munkásság valóban a sötét gyárra sz.egezhette az ember ötágú vörös csillagát Bármit is mondjon a hazai és külföldi reakció, merjük nyíltan kimondani: a dolgozó magyar pép örökre szívébe zárta a Szovjetunió nagy felszabadító tettét és sohasem felejti el, hogy nemcsak felszabadított bennünket, hanem 12 éven át mint Igazi barát és szövetséges, hűségesen őrt állt nemzeti függetlenségünk és szabadságunk érdekében. (Nagy taps.) Ezt tette most is, amikor az ellenforrada’om sötét erői a legsúlyosabban fenyegették népi á’lamhata'munkat, szocialista építőmunkánk eredményeit, hazánk függetlenségét. A szocialista országok internacionalizmusa ismét fényesen kiál'ia a próbát. Ismét bebizonyosodott, hogy a szocialista tábor vezető országára, a Szovjetunióra a baj és veszély idején minden baráti ország úgy számíthat, mint a hű testvér segítségére és támogatására, Az elmúlt év őszén lezajlott ellenforradalmi felkelés nacionalista uszítód egyik fő céltáblájukul a Szovjetuniót tekintették. Úgy tüntették fel a dolgot, mintha a Szovjetunió elnyomó, imperialista hatalom lenne. Úgy tüntették fel a történteket, mintha a cári Oroszország 1849-es és a Szovjetunió mostani szerepe a történelem egyszerű megismétlődése volna. Kell-e bizonyítaná e vádak alávalóságát, a történelmi tények ilyen durva meghamisítását? A cári Oroszország akkor a nemzetközi reakció egyik oszlopa, a szentszövetség tagja, Európa zsandára volt, amely a magyar szabadságharc ellen Nyugat-Európa, s különösen Anglia és Franciaország kormányainak hozzájárulásával indult hadba: A Szovjetuniót a cári Oroszországot elsöprő, nagy szocialista forradalom szülte s immár negyven esztendeje a szabadságra vágyó, a felszabadulásért harcoló népek legnagyobb reménysége. Ki ne tudná, hogy a magyar szabadság- harc megszentelt zászlóit, amelyek alatt Petőfi is küzdött s vérét ontotta népe és a világ szabadságáért, Paskievics tábornok 1849-ben elorozta, a szovjet kormány pedig 1941 március 15-én barátsága jeléül visszaadta. Ki ne tudná, hogy a szovjet kormány e baráti gesztus után óvta az országot attól, hogy a hitleri fasizmus oldalán résztvegyen a világ legpusztítóbb — a magyar nép számára csak katasztrófát jelentő háborújában. S amikor az országot fasiszta vezetői a figyelmeztetésék ellenére is belesodorták a háború örvényébe, 1848 legnagyobb hőse a forradalmár Petőfi a II. világháború egész ideje alatt ott harcolt a szovjet katonák sorai között, versei a szovjet katonák tíz- és százezreit lelkesítették a fasiszta zsarnokság elleni harcra: Neki, Petőfinek is köszönhető, hogy a hős szovjet, katonák bátran Indultak rohamra — élni, vagy halni — a vllágszabadság szent ügyéért, s hogy az általa megénekelt vörös zászlókat, felszabadulásunk örök szimbólumát, a szovjet csapatok hozták el hozzánk. (Taps.) A magyar nép szent hálaérae- tét gyalázták meg azok, akik a szovjet hősök emlékműveit az ellenforradalmi események idején ledöntöPék, míg az igazi hazafiak azok, alak annak Idején e hősi em’ékmű veket felállíto'tták és most helyreállítják. Az egykori cári Oroszországnak a forradalom elfojtójársak mai eszmei utódai azok, akik fellépnek a forradalmi népek ellen: a nyugati kapitalista hatalmak, akik ösztönözték, pénzelték, szervezték az ellenforradalmi összeesküvést hazánkban, hogy megdöntsék szocialista rendünket. A szé'hámos- kodásban és népcsalásban a nyugati hatalmak és kiszolgálóik nagy mesterok: évszázados a tapasztalatuk. A történelmi igazság elhamályosítására irányuló minden kísérletük mégis kudarcra van ítélve. Ennek egyik fő biztosítéka az, hogy az ellenforrada'mat levertük és megsemmisítjük. A 48-as történelmi analógia során alaposan elszámította magát az ellenforradalom a nemzetközi erőviszonyok meg- llé ősében is. Amikor 1849-ben kérő szavunk a nyugati országok urainál süket fülekre talált, a nemzetközi reakció viszont teljes erejével ellenünk fordult. „Magára hagyták, egymagára a gyáva népek a magyart“ — fakadt ki keserűen Petőfi s a túlerővel szemben elbuktunk. Ma, szerencsére, alapvetően mások a nemzetközi erőviszonyók. Olyan nemzetközi tábor tagja vagyunk, amelynek vezető ereje, a Szovjetunió, immár negyven esztendeje megingathatatlan sziklaként veri vissza a kapitalista világ támadó hullámait. A földkerekség lakosságának csaknem felét magában foglaló szocialista tábor tagjai vagyunk, a "roletárinternaciona- lizmus ékei fűznek bennünket egymáshoz s ezért az ellenforradalommal szemben vívott harcban a szocialista világtábor tagjai egy emberként álltak és állnak mellettünk és ezért győztünk. (Taps.) S amíg ez a tábor megőrzi egységét és szilárdságát, amíg teljesíti internacionalista kötelességét egymással szemben, bárhol s bármikor támadjon is a reakció — ezentúl is győzni fogunk. Az 1848 jelmezeiben fellépő mostani ellenforradalom egyik legfőbb tanulsága az is, hogy az idegen reakcióval szemben mindenkor csak a belső reakció felszámolása biztosítja az igazi győzelmet. Az 1849-es békepárt az árulók, a megalkuvók, a kapitulánsok pártja bőm lasztotta a forradalom erőit. E párt fő célkitűzése az volt, hogy a demokratikus forradal- 'mat, a vörös repufolikánizmust valamint a nemzeti függetlenség és szabadságharc ügyét elválassza egymástól. Mit tettek a görgeyek mai utódai és szövetségesei, Nagy Imre és társai? Szavakban a Rákosi- féle vezetés hibái ellen léptek fel, de e fellépésüket arra használták fel, hogy eltorzítsák a demokratizmus jelszavát, ugyanakkor deklarálták a polgári restauráció pártjainak szabad tevékenységét biztosító többpártrendszert, deklarálták a szocialista táborból való elszakadást, a varsói egyezmény felrúgását, az ország úgynevezett ,semlegességét“ a nyugati imperialisták védelme alatt, s szótlanul tűrték a proletárdiktatúra vezető erejével, a Magyar Dolgozók Pártjával, s annak vezetőivel szemben gyorsan kibontakozott fehérterrort. Kell-e bizonyítani, hogy ezeknek az intézkedéseknek a világon semmi közük nem volt a hibák kijavításához, de annál több közük volt a népi államhatalom, a proletárdiktatúra felszámolásához. Sokan még azt is hangoztatják, hogy Nagy Imre és csoportja csak „egy lépést" akart visszafelé tenni, forradalmunk szocialista szakaszáról vissza akart térni polgári demokratikus szakaszára, s a „nemzeti kommunizmus" formájában akarta biztosítani eddig elért eredményeinket és további fejlődésünket. Igen ám, de a „csak egy lépés“ is: a proletárdiktatúra felszámolása, a kapitalizmus visz- szaállítása. E mellett, mint ahogy 1945 után sem leheteti a fejlődésben megállni félúton: nem lehetett a megoldatlan polgári demokratikus feladatokat megvalósítani anélkül hogy nagyon komoly lépéseket ne tettünk volna a szocialista átalakulás felé, ugyanúgy nem lehet megállni „félúton“ visz- szaíelé sem, Aki a proletárdiktatúrát felszámolja, az eddig elért vívmányait Is fc’szám o’ja, s ezzel még a polgári demokráciát sem tudja megvédeni és a fasizmusnak adja át az országot. Az elmúlt tizenkét év vívmányait megvédeni, hibáit kijavítani, eredményeit tovább fejleszteni csak egy módon lehetséges: az ellenforradalom leverésével és megsemmisítésével, a népi demokrácia megvédésével és megerősítésével. Ami pedig a nemzeti kommunizmus gondolatát illeti, ehhez csak egy megjegyzésünk van. E gondolat ősét, a nemzeti szocializmus elméletét és rendszerét, az élet már régen a történelem szemétdombjárr vetette. Semmi kétség, hogy ugyanez a sors jut osztályrészül az ugyanazokat a célokat és törekvéseket szolgáló „nemzeti kommunizmus“ jelszavának is. — Kedves Elvtársak! Március 15-éről nem lehet megemlékezni anélkül, hogy néhány szót ne szólnánk a magyar értelmiségről, elsősorban a magyar írókról és a fiatal értelmiségről, a főiskolásokról. Már csak azért is meg kell róluk emlékezni, mert kiemelkedő szerepük volt az 1848-as forra- da'omban és sajnos jelentős részük volt az 1956-os ellenforradalomban is. Szégyenkezvé kell kimondani: a magyar értelmiség, az írók, az újságírók és az egyetemi hallgatók egy része ezzel hűtlenné vált 1848 hőseihez és eszméihez. Akadtak gyászmagyarok, akik var- jútollalkat pávatollakkal akarták ékesíteni. Akadtak magyar írók, akik Petőfi őszinte, igaz hazafiságával rútúl visszaéltek s azt meghamisítva az ellen- forradalom szolgálatába próbálták állítani. Petőfinél a nemzeti gondolat szervesen összeforrt a magyar forradalom ügyével, az európai haladás gondolatával. „Égbe a népet és pokolba az arisztokráciát” — mondotta, s ugyanakkor, amikor elmondja csendes hitvallását: „Tiéd vagyok, tiéd hazám: e szív, e lélek”, elzengte mennydörgő dythirambuszát is: ..ott essem el én a harc meze jén” a hősökkel együtt „kik érted haltak, szent világszabadság”. Petőfi nemzeti érzése egyben a népek testvériségének érzése, a világszabadság prófétái szószólójának hazafisága, éppen ezért az Igazi hazafiság volt. A mai, úgynevezett „forradalmároknál“. akik az ellen- forradalom szószólóivá és szövetségeseivé süllyedtek, a „nemzeti” gondolat szervesen összeforrt az ellenforradalom ügyével és a nemzetközi imperializmus előtti behódolással. Ez a „nemzeti” érzés nem hazafiság, hanem a szocialista hazát hitványul eláruló nacionalizmus és sovinizmus. Micsoda szégyen egyes íróinkra, hogy még ma sem tudják, vagy akarják megérteni azt, amit Petőfi több, mint száz évvel ezelőtt teljesen tisztán és világosan látott. Petőfi még a polgári forradalom gondolatát sem tudta elválasztani a világszabadság ügyétől s most akadnak olyan gyászmarxisták, akik a szocializmus ügyét akarják elválasztani a proletárnemzetköziség gondolatától. Ideje lenne már egyes íróinknak is megtanulni, hogy Petőfit, a legnagyobb forradalmár magyar költőt, soha sem lehet a nép ügye, a haladás, a népek békéje és felemelkedése ellen felhasználni. Petőfi életében és halálában egy volt és mindörökre az is marad: a nép és a nemzetközi haladás szószólója és harcosa. — A magyar ifjúság megtévesztett részének — különösen az egyetemisták és főiskolások között — ugyancsak van oka magábaszállásra ezen a napon és van jóvátenni valója. Egyik írónk azt mondotta: az 1848- as márciusi ifjúság után támadt a hazának egy 1956-os októberi ifjúsága is. Nos, nekünk éppen ezzel az októberi ifjúsággal — a magyar ifjúság megzavart és megtévedt részével van vitázni valónk. Amit tettek bármilyen okból cselekedtek, akarva-akaratla- nul az ellenforradalmat segítették elő. Az októberi ifjúságnak ki kell gyógyulnia az el- 'enforradalmi eszmei fertőzésből, éppen ezért az „októberi szellemet" nem éleszteni, hanem mint szégyenfoltot kell letörölnie magáról s minél előbb újra március ifjúságává kell válnia. Segíteni fogja ebben a magyar ifjúságot a Magyar Kommunisták Ifjúsági Szövetsége, amely pár nap múlva, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján bontja ki zászlaját. (Nagy taps.) — Kedves Elvtársak! A mai március 15-i ünnepünket nemsokára két másik ünnep követi: E hó 21-én ünnepeljük a magyar proletáriátus nagy történelmi vívmányának, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 39., s rá néhány héttel, április 4-én hazánk felszabadulásának 12. évfordulóját. Mintha szimbolikus jelentősége volna annak, hogy március 15-e és április 4-e között ott van az első magyar proletár- diktatúra születésének ünnepe. Kétségtelen, hogy március 15- től április 4-ig az út március 21-én keresztül vezet, s március 21-e e két dátumot nem elválasztja, hanem összekc^i. A proletárdiktatúra, a kommuniz mus nagy eszméje így veszi át, valósítja meg s fejleszti tovább 1848—1849 forradalmi örökségét: Kossuth. Petőfi és Táncsics forradalmi hagyatékát. Éljen 1848—1849 dicső forradalmi emléke! Éljen 1848—1849 forradalmi örököse a szocialista Magyarország! Éljen szocialista építőmunkánk vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szocialista országok cs minden békeszerető nép imperialIstaellenes harci szövetsége! A díszünnepség második részében művészi műsor következett. Egyezmény a szovjet csapatoknak a rémet Demokratikus Köztársaság területén való ideiglenes tartózkodásáról Berlinben a Szovjetunió és az NDK kormányának képviselői egyezményt írtak alá a szovjet csapatoknak a Német Demokratikus Köztársaság területén való ideiglenes tartózkodásáról. Az egyezmény szövegét szerdán tették közzé. Az egyezmény bevezetőben megállapítja, hogy a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és más békeszcrc- tö államok erőfeszítései ellenére, mindeddig nem született meg a németországi békés ren dezés, s olyan összehangolt döntések sem születtek, ame- ’yek az európai államoknak a béke és biztonság kellő garanciáját nyújtanák. A Német Szövetségi Köztársaság területén külföldi csapatok állomásoznak és ott az agresszív Eszakatlantl Tömb tagállamainak katonai támaszpontjait hozzák létre. A német militarizmus nyugat-<németországl újjászületésével veszélybe kerül a béke. Az egyezmény leszögezi, hogy a szovjet csapatoknak a nemzetközi szerződések és megállapodások értelmében a Német Demokratikus Köztársaság területén való Ideiglenes tartózkodása szükséges és megfelel a béke biztosítása, valamint a népek biztonsága érdekeinek. A szovjet csapatoknak a Német Demokratikus Köztársaság területén való ideig'enes tartózkodása nem sérti az NDK szuverenitását; a szovjet csapatok nem avatkoznak a Német Demokratikus Köztársaság belügyeibe, sem pedig az ország társadalmi és politikai életébe. A szoviet csapatoknak elhelyezési körletükön kívüli gyakorló körzeteit a Német Demokratikus Köztársaság kormányának illetékes szerveivel együtt állapítják meg. A szovjet csapatok, az állományukhoz tartozó személyek, valamint e személyek családtagjai kötelesek tiszteletben tartani és megtartani az NDK- ban érvényben levő jogot. A szovjet csapatok állományához tartozó személyek vagy családtagjaik által a Német Demokratikus Köztársaság területén elkövetett büntetendő cselekmények tekintetében általában az NDK szervei a német jogot alkalmazzák. Az egyezmény a továbbiakban az esetleges károk megtérítésére vonatkozólag Is rendel kezlk, majd megál’apítja a laktanyatelepek, a repülőterek, gyakorlóterek stb. használatára vonatkozó jogrendet is. A Szőriét Szocialista Köztársaságok Szövetsége új magyarországi nagykövete átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön, március 14-én fogadta Jevgenyij Ivanovics Gromov rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Horváth Imre külügyminiszter, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára és Csatorday Károly, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. J. I. Gromov nagykövet megbízólevele átadásakor a következő beszédet mondotta: Elnök Elvtársi Engedje meg, hogv átnyújtsam önnek megbízólevelem, amellyel a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának elnöksége akkreditál a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa mellé a SzovM Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendV -ü1! és meghatalmazott nagyköveteként és egvidejűleg átadjam elődömnek, Andropov elvtársnak visszahívó levelét. Felhasználva ezt az alkalmat. biztosítom önt elnök elvtárs, hogy a Szovjetunió a Magyar Népköztársasággal való kapcsolatait a jövőben is a teljes egyenlőség és testvéri barátság elveire fogja építeni. Az országaink közötti kapcsolatok alapját az 1948 február 18-án megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés képezi, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya 1956 október 30-án tett nyilatkozata, amelyet a Szovjetunió valameny- nyi barátja nagy megelégedéssel fogadott. Most, midőn a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként munkámat megkezdem, szeretném biztosítani önt, elnök elvtárs, hogy egész tevékenységem az országaink közötti kapcsolatoknak a testvéri barátság és szoros együttműködés szellemében való további megerősítésére fog irányulni. Engedje meg kifejeznem azt a reményt, hogy az ön részéről elnök elvtárs és a forradalmi munkás-paraszt kormány részéről is, támogatásra és együttműködésre találok amely annyira elengedhetetlen a szovjet kormány által rám bízott felelősségteljes küldetés teljesítése szempontjából. J, I. Gromov nagykövet beszédére Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet a kíséretében megjelent Nyikolaj Platono- vics Mojszejenko kereskedelmi képviselőt, Andrej Pavlovics Kovaljov nagykövetségi tanácsost, Pável Mihajlovics Ca- penko ezredes, katonai attasét, valamint a nagykövetség többi diplomata munkatársát bemutatta Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, aki ezután a nagykövettel hosz- szabb szívélyes beszélgetést folytatott. A lottó nyerőszámai: 1, 49,64,67, 71 A számsorsjáték második húzását március 14-én, csütörtökön este tartották meg. Az egyes osztályokban több mint ötszázezer forintot osztanak szét a nyertesek között. Telitalálatot azok értek el. akik szelvényükön a következő számokat húzták át: 1, 49, 64, 67, 71. Az eredményt — a találatok számát és a nyeremények ösz- szegét — a sportfogadási éá lottóigazgatóság pénteken délután közli,
