Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-14 / 62. szám
1851. MÁRCIUS 14. NAPf « 3 Nem a sor mellett akarok hatadni.,, [l PQRTTQR S7ÍMR mnnil Keskeny arc, mélyen ülő árnyéli ölt szem, dús ezüstös haj -* B. M. portréja. Ahogy ül az asztal mellett, nyugodtság és megfontoltság árad belőle. Keze az előtte heverő iratokon babrál és csendesen beszél. Miért? — ez a kérdés vibrál a levegőben. Tizenkét év után most február végén felvételét kéri a pártba. Ésmég- egyszer miért? — a sok közül miért éppen őt szemeltem ki riportalanynak. Elgondolkozva pergeti visz™ Bza az eseményeket: — Sosem tagadtam tartalékos zászlósi mivoltomat. De szeretek újságot olvasni, rádiót hallgatni, politizálni és nagyon sokszor az járt a fejemben: úgyis visszautasítanak... S egyszer valakitől — neve nem fontos — meg Is kaptam: „horthysta tiszt vagy!* Én ... Nagyon megbántott A háromholdas parasztszülők gyereke a „szegények gimnáziumában” a polgáriban kezdte, aztán a kereskedelmiben érettségizett Kezében a papírral, ßzülei nincstelenek lettek, a kis vagyont elnyelte a taníttatás. A tartalékos tiszti rendfokozat úgy szállt rá, mint a fiúra az örökség: érettségizett és bevonulása után — ahogy ez már akkor szokás volt — ugrált felfelé a ranglétrám Rövid egymás után ketten fa keresik, közben telefoncsen-i gés szakítja meg a beszélgetést. Addig gyorsan rendezem jegyzetemet, leírom a kihagyott emlékeket. Háború .;. Hadifogság ... Jól beszélt és olvasott németül.;. A táborban előkerült Marx németnyelvű műve és ebből olvasott fel társainak..; Itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal, a nagy gondolkodó tanításaival.., Banktisztviselő ... 1953-ban nevezték ki ide főkönyvelőnek.:: — A múlt évben már tisztult a látóhatár — folytatja — s vele együtt szállt el a kisebbségi érzésem is. Hittem, hogy most már én is számítok. Akikor kértem felvételemet, de közbejött október... Itt Komlón semmi és senki sem tudta eltakarni előle a tizenkét évet, hisz csak körű1 kell néznie Kökönyösön, Kenderföldön — Komlón... Persze a hibákat sem. Igaz, hogy kívülről észlelte a rossz gyakorlatot, a hibákat, s azt, hogy ezen változtatni kell. De nem úgy, ahogy október végén, november elején történt. — A becsületes emberek nem ezt akarták. Megtisztulni a hibáktól, emberséggel élni. Már október előtt megindultunk ezen az úton, de az ellenforradalom közbelépett..; Ki hinné, ha azt ímókmost ide folytatásként, hogy korábbi és újabb keletű kételyei, ellenvetései teljesen eloszlottak. Mindemíkit, őt is megrázták az események és minél többet tudunk meg róluk, annál többet gondolkozunk, ö Is vitatkozik mindenkivel, aki az igazságot keresi, a helyes utat tapossa. Hol tud többet elérni? — Bízom a pártban — — mondja. — Amit eddig csinált a sokat szenvedett ország talpraállításáért, az szép volt. Nem taszítja, hanem emberséges politikájával vonzza magához az embereket. Azért akarok mellé állni, hogy szerény képeségemmel segítsem. Nem a sor mellett akar haladni, hanem a sorban, a kommunisták sorában és belülről támogatni politikáját. Barátok között, velük együtt dolgozni a munkások között — Én mindig azt mondtam, hogy a dolgozókkal őszintén keU beszélni, mindegy hogy fájdalmat vagy örömet okozunk, de az Igazságot mondjuk. Most is ez a fontos, a párt így hamarosan nagy bizalmat teremt maga körül. Nem szabad úrhatnámoskodni, a kommunisták legyenek mindig puritánok és... és őszinték. ö ezen az úton jár. Azt mondja: most már mind többször figyelmeztetjük a munkasokat a két fogalomra, a bérre és a teljesítményre. A szeptemberi 241 forint helyett a múlt hónapban 478 forint- ! ba került a szén. A béreket : kifizetik, s a teljesítmények • alacsonyak. Hova vezet ez? Ho • gyan várjunk olcsóbb iparcik- ! két, magasabb életszínvont- j lat? őszintén hiszi, hogy min- | denki megérti majd, így ma- • gunk alatt vágjuk a fát. Nem rejti véka alá a hlbá- [ kát sem. Minél gyorsabban : sok lakást kell építeni, ide a • bánya köré telepíteni az em- : bereket. Havonta 500 000 fo- : rintot takaríthatnának meg, • ha nem kellene a szállást, ét- • kezést és a szállítást fizetni. S Szép summa, belőle lakást : építhetnénk, kertes kis csalá- ■ di házakat. És sose általáno- : sítsunk, mindig egyénenként ! vizsgáljuk meg, ki, mit tét', • mi a bűne. Hirtelen rámnéz: — Várom a taggyűlést, a hó- • nap végén lesz.;, Elfogad- • nak-e? Az intézőbizottság \ elnökének szavaival felelek: ■ „Azt hiszem, nem lesz ellen- ■ vetés, nagyon rendes em- : bér“ .;; : Én a leírtakkal szavazok ■ mellette, Bocz József Rendbehozzák j a baranyai utakat! Köztudomású, hogy a me-j gyében számos út igen rossz* állapotban van. Emiatt jogos* a gépkocsivezetők panasza.: A Pécsi Útfenntartó Válla-: lat tervében szerepelnek az* elhanyagolt utak rcndbeho-S zása és portalanítása. A pécsi—mohácsi szakaszt: még az idén korszerűsitik.* Belvárdgyulátó! egészen Mi-» hácsig hengerléseket végez-: nek, s az utat portalanftják * A pécs—kaposvári utat Si-S konda és Sásd között vala-5 mint a dunaf öld vári—sásdi: utat a Dombóvár—Sásd kö-j zöttl szakaszon felújítják.: portalanítják. A sikondafür-: dől bekötőutat pormentes* burkolattal látják cL A ha-j tos számú út, Mecsekalja és: a kővágószőlősi bekötőút köz* ti szakaszát — tekintettel a* nagy forgalomra — hat mé-S térről, nyolc méterre széle-: sitik. A nyolc méter széles» útszakaszon már zavartalak nul bonyolíthatják le a for-* galmat. A pécs-harkányi út-* nak a köztemető és a repülő-: tér közötti szakasza teljes: felújítást kap. Felújítják és portalanit-» ják a magyaregregyi-zobák-j pusztai útszakaszt. Megja-* vítják és porta’anítják a: hirdl-zobákpusztai rossz sza-* koszokat is. A borbálatelepi: út elkészítése anyaghiány: miatt nem fejeződött be a* múlt évben. Az Idén erre is» sor kerül, december végéig.: A tervek kivitelezéséhez* sok anyagra lesz szükség.» így 194 000 tonna zúzott kő-j re, 2 835 tonna , bitumenes-» kátrányos kötőanyagra. ■•■■■■■■■■sas* A kirakat mögött című színes szovjet* filmet mutatják be a. héten Pécsett. A film-: felvevőgép segítségé-» vei egy nagy moszk-5 vai áruház életébe pil: lanthatunk be, ahol; az elárusítók már • kora reggel készülnek] a vevők fogadására.; Közöttük . van az» örökké mosolygó Ju-: lenyka Petrova, Vje-* ra Ivanovna Brlcski-j na, aki öltözködéssel,: szépítőszerek segít- • ségével igyekszik tit- • kölni korát, a kész-j áruosztály vezetője? Mihail Ivanovics Kri-j lov és még sokan má-* sok. Hogyan zajlik az» élet munka közben?: Választ ad erre a: film. ■ ■ SPEKULÁCIÓTÓL A KÖZÖS GAZDÁLKODÁSIG Az elmúlt hetekben a sajtó és a rádió gyakran adott hírt Máriakéméndről. Mire a megye tudomásul vette a tsz megalakulását, addigra az már rég feloszlott s helyette újabb alakítására készültek a kóméndi parasztok. Nehéz volt abban az időben helyesen eligazodni, melyik közös gazdálkodás az igazi, melyik lesz maradandó és viseli tovább a „termelőszövetkezet” nevet. Mert nem kisebb dologról volt akkoriban szó Máriaké- ménden, mint annak eldöntéséről, hogy a „termelőszövetkezet” név mögött valódi paraszti társulás, közös gazdálkodás húzódik-e meg vagy talán valami más, közérdeknek ellentmondó spekuláció? Az idő bebizonyította, hogy valóban spekulációra építettek egyesek Máriakéménden, amikor termelőszövetkezet alakításáról beszéltek. Kevés munka — sok haszon ' . 1'*' így lehetne megfogalmazni elgondolásukat. Hiszen ez egymagában, így első hallásra nem is rossz. Mert alkalmazzanak több gépet, kössenek szerződést gépállomással, növeljék a közös állatállományt, mindjárt megvalósul a fenti elgondolás. Csakhogy nem ezt akarták. Adják csak oda * nekik a Szeszfőzdét meg a darálót, Oda egy-két tag Is elég s a hasznán közösen osztozkodnak. Kevés munkát igényel mind a kettő és nagy hasznot biztosít, mert a kóméndi szeszfőzde igen jól működik már évek óta. A készülő alapszabályba belefoglalták, hogy nincs közös állatállomány. Mindenki otthon nevel magának annyit, ameny- nyit elbír és amennyire szüksége van. Milyen szép ez is így egymagában, de miből táplálkozik a közös földterület. Honnan veszik ahhoz a trágyát, az igát? Megválaszoltak erre is. Mindenki egyénileg műveli a földjét. Maga gondoskodik annak trágyázásáról és maga is takarítja be a termést. Dehát akkor hol Itt a közös gazdálkodás? Se közös jószágtartás, se közös földmunkálás, se közös részesedés év végén? Csak a neve lenne szövetkezet, helyesebben szövetkezés a közös gazdálkodás ellen. Forrott az egész és a kavargó érvek lassan felnyitották a jobbérzésü parasztok szemét. Először csak annyi engedményt tettek, a közös gazdálkodás javára, hogy kimondták: a termés 40 százalékát beadják a közös alapra és ebből fizetik a kiadásokat. Csak kezdet volt ez s nem elégítette ki azokat a kóméndi parasztokat, akik az igazi közös gazdaságot kívánták vissza. Hasznosat — a köznek is, de maguknak ist A Rákóczi Tsz visszalép Jogaiba A Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága — számszerűit ti- zenketten a napokban kimondták: visszalépnek régi jogaikba. Nem oszlanak fel. Folytatják ott, ahol néhány hete abbahagyták. Elég volt a földnél- küliségből annakidején, amikor cselédsorban keresték meg a kenyeret a családnak. Nem földet kértek a tanácstól, hanem a fejlettebb és kitaposott utat választották. Visszatértek a közös gazdálkodáshoz. Ez volt az első lépés. A második: A Petőfi Termelőszövetkezet tagsága gondolkodni kezdett. Ha azoknak jó a közös a régi alapokon, de új módon, akkor mi sem maradunk kívül. S ami nem következett be az utóbbi évek nem éppen finom unszolására, azt most az előbbrelátó kéméndi pa rasztok megvalósították: egyesült a két termelőszövetkezet. A neve Rákóczi lett s elfoglalja a Petőfi „székházát”. Most már nem lépkednek, de futólépésben haladnak, hogy amit elvesztettek az elmúlt hetek tétovázásával, hamarosan bepótolhassák. Tervezik az új alapszabályt Csak annyiban lesz új az alapszabályuk, hogy a 111. típusra vonatkozó részeket módosítják, az új feltételeknek: megfelelően kiegészítik. így háztáji földet minden be-j lépő tag. kap. Ez serkenti majd: a családokat, hogy ne „egyke”-* rendszer alakuljon ki, hanem» többen is dolgozzanak a közös-! ben. Őszig csak a meglévő három* pár ló képezi a közös álintállo-j mányt. Egyelőre nincs több.: De ősszel a közös takarmány-: mennyiség alapján szerzik* majd be az állatokat. S ez Is aj helyes. Csak annyi állatot tar-j tanak mindig, amennyinek a] megfelelő takarmányt blztosí-j tani tudják. Mivel az elmúlt évek tapasz-! talatai azt bizonyították, hogy: jó fizetési rendszert biztosít a| munkaegységeken alapuló Jö-| vedelem-elosztás, megmarad-! nak mellette, Ea elindulnak..« ! ■ S Tegnap még 45 tagja volt a* Rákóczi Tsz-nek és 30 család; dolgozott a közösben, ma nem: tudni mennyire gyarapodtak,] mert naponta, sőt óránként] Jelntkeznek a volt Petőfi tag-! Jai. Az öttagú vezetőség teg-5 napelőtt ülésezett s bár még* nem Ismeretes elhatározásuk,: részletes terveik, de azt már: előre megmondták, hogy min-* fagazdaságot létesítenek a Rá-] kóczi Tsz földjein. Gáldonyi** „Nehéz idegenek között megtűrt embernek lenni’ — Babruskai László hazajött — TVfost megint a kis konyhában áll a tiszta asztal mellett. Sofőrsapkáját feltolja a homloka fölé. A feleségét várja. Úgy mint négy hónappal ezelőtt, mielőtt még elindult volna a nagyvilágba. Sokan vannak, akik még mondják neki: bolond voltál, hogy hazajöttél. De ő csak mosolyog ezeken. Nézze — mondja — én már megtanultam, hogy nem mind arany, ami fénylik. Gazdag élet, karrier, csodálatos nyugat? — Humbug. Hogy jutott ki? Hívtak a mávautos kollegák, gyere Lacikám, körülnézünk egy> kicsit a határszélen. En mentem. Vitt a kíváncsiság. Aztán őszintén szólva be is pálinkáztunk a kocsiban. A határnál már nem is tudtam jóformán még gondolkodni sem. Átmentem... Várták a csodát. Amikor az osztrák határőrségen mindenkinek felírták a nevét és elindították a kis csoportot, valamerre az ismeretlen sötét estében, még mosolyogtak is. A pálinka még tüzelte a vérüket. Valami nagyszerű új életről álmodtak még akkor is, amikor végignyúltak a határmenti pajta szalmáján. Három napig henteregtek itt, egymást biztatgatva, na majd ha elkerülünk innét, akkor más lesz. Más lett. Becs melle kerültek egy lágerbe. Babruskai László még jól emlékszik a lágeréletre. Képzeljen el egy nagy épületet, amelyik valamikor kaszárnya volt, — próbálgatja tökéletesen visszaadni lágerélményeit. — A törött ablakokon át végigjárta a nagy termeket a szél, a falak hidegek, a betonpadló hideg, kint zuhog az eső. Ebbe az épületbe vezettek be bennünket. Itt fognak lakni — mutattak az egyik üres szobára. A betonon töltöttük az éjszakát. Az ajtókat emeltük le, azokon feküdtünk. Kimenni nem lehetett Az épület körül csendőrök ügyeltek a menekültek nyugalmára ... No persze, orvosi ellátást is kaptak a lágerlakók. Babruskai mindennap megkapta a gyomorfekélyére a kis pirulákat és a jó tanácsot: diétázzék. Tudja milyen volt a lágerdiéta? — kérdezi Babruskai és mindjárt felel is rá. — Ha fájt a gyomrom, nem ettem, esetleg egy pohár tejet. Ez a lágerdiéta. Eljárogattunk Bécsbe. Néztük a követségek előtt sorbanálló embereket, a kirakatokat... és vártuk a szerencsét ... Egy szép napon megjelent a táborban Mrs Giles, a British Red Cross küldötte. Bristolból érkezett és nagyszerű életet ígért mindenkinek, aki beleül az autóbuszba és elmegy vele a szigetországba. Itt a szerencse — mondogatták egymásnak a lágerélet gyönyöreivel torkig telt emberek. Meglátja, nálunk. Angliában két-három hét alatt meggyógyul — mondta Babruskainak Mrs. Giles —■ 6, nálunk a gyomorfekélyt egy-kettőre elfelejtik az emberek. Hja, a nyugati orvos- tudomány ... Aztán dolgozhat és élhet boldogan ... Hittem a szerencsémben, nekivágtam az útnak... Németország, Belgium, Franciaországon át vittek bennünket a buszok. Most kellett volna valóraválniuk a fényes álmoknak. Dehát... Bristolban egy, a második világháborúban romossá vált épületben laktak. Gyógykezelés? Cirkusz. Vitték kórházba, aztán adtak pirulákat és ajánlottak diétát. Tejen és főtt tojáson élés lett belőle.-Mrs. Giles gyógyulást ígérő szavai már nem hatottak olyan szépnek, mint az ausztriai lágerben... Gazdagság? Tizenkét angol shillinget kaptak a lágerlakók. Egy doboz cigaretta (20 drb) négy shilling, a legolcsóbb mozijegy két silling tíz peiyny... Mi lett az ábrándokból? Csak haza, csak mégegyszer haza. Irt a Vöröskeresztnek. Segítsék haza. Válaszra sem méltatták. Dolgozni kellett volna. De hol? A munkaközvetítő előtt hosszú sorokban várakoztak az angolok is, mire várhattak hát a magyarok? Cselédnek akarták kiközvetíteni egy falust gazdahox» Végül mégis nagy szerencse érte. Egy másfél évtizeddel ezelőtt Angliába szakadt Bálint nevű ember segített munkát szerezni. Hét fontot adott kölcsön neki, amin vett fűrészt, vésőt és más ácsszer számot és felcsapott ácsnak. Három nap múlva azonban megjelent az építkezésen egy úriember, aki bejelentette, hogy azonnal távoznia kell, mert az iparkamara nem ismeri el őt ácsnak, keressen más munkát. Végül kőművesek mellé szegődött Bálint protekciójával segédmunkásnak. Ekkor már határozott: hazamegy, akárhogy is. Elére rakta a fontokat, amíg össze nem jött az útiköltségrevaló. Sokan csináltak így. Amikor végleg döntöttek, hogy hazatérnek, egy Kerekes András nevű fiatalembert rettenetesen megszidott a mentőangyal Mrs. Giles: Na talán nem is tetszik itt maguknak! Pedig hálásak lehetnének nekünk, amiért annyi jót tettünk magukkal! Mi lesz a kintmaradottakkal? Babruskai Lászlóból folyik a szó: volt aki karriert csinált. Egy Balázs nevű ember elhelyezkedett egy üzemben marósnak, a felesége pedig egy varrodában talált munkát. Azok közül, akiket ismertem, ők voltak a legszerencsésebbek. Nehéz élet idegenek között megtűrt embernek lenni. Miért nem jönnek haza többen? Miért? Hm, tudja milyen nehéz összehozni húsz fontot, amiből futja az útiköltségre? Mert csak úgy adja meg a követség a hazautazáshoz szükséges okmányokat, ha felmutatja az ember a megváltott vasúti Jegyet. Tizenöten jöttünk haza egyszere. Tudom, — mondja Babruskai László — sokan vannak, akik még nevetnek rajtam, amiért hazajöttem. De nem ba). Még sokan azt hiszik, hogy ott az ember után dobják a pénzt. De én találkoztam Bristolban Sólyom Lacival, — ő is bonyhádi fiú. Tőle kérdeztem, hogy megy a sora? öregem — mondta — nézz rám. Nyolc éve élek itt. Pénzem nincs, hogy az apósomékhoz menjünk Ausztriába. Látod ezt a kabátot rajtam? Ezt még az apósomtól kaptam nyolc éve... Gondold meg jól, hogy itt maradsz-e. En meggondoltam és hazajöttem. Vágyaim? Szeretnék mégegyszer EPFU gépkocsivezető lenni. Most már össze is szedtem magani egy kissé. Tíz nap alatt híztam is. Talán visszavesznek... Jó lenne minél előbb, mert már szeretnék megint a volán mögé Ülni cs soha, de soha többé nem is gondolni arra, hogy a határon túl keressem a boldogságot.., KXJRUCZ PÁL \ • ifsiiiMifietMeiiHaHisiMaMiiiMieiiiniiMiifiilMMmmfiietiaiiiiMeaiiMaiiiiiaimfMa aiiaaaaaaaaiiafaiiaaaaiaaaiaaiaaaasaMiaaiiiaiimaaiamaiieiimaaiMMUiaaaiaaiaaaaaaaaaaaaaaafaaaaaiiiaaaiaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaaaaaaaaaiaa*aaa •eaaBaeaaaeaewaaaeaaaaaaaeaaeaaaaeeaaaeeaeaaaaeeaaaaceaaceeaeaaaaaaaeceaajeaeaaaaeaaaaafliiaaaaaaeaaaaaeaaaaa^i
