Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-14 / 62. szám

1851. MÁRCIUS 14. NAPf « 3 Nem a sor mellett akarok hatadni.,, [l PQRTTQR S7ÍMR mnnil Keskeny arc, mélyen ülő árnyéli ölt szem, dús ezüstös haj -* B. M. portréja. Ahogy ül az asztal mellett, nyugodtság és megfontoltság árad belőle. Keze az előtte he­verő iratokon babrál és csen­desen beszél. Miért? — ez a kérdés vib­rál a levegőben. Tizenkét év után most február végén fel­vételét kéri a pártba. Ésmég- egyszer miért? — a sok közül miért éppen őt szemeltem ki riportalanynak. Elgondolkozva pergeti visz™ Bza az eseményeket: — Sosem tagadtam tartalé­kos zászlósi mivoltomat. De szeretek újságot olvasni, rá­diót hallgatni, politizálni és nagyon sokszor az járt a fe­jemben: úgyis visszautasíta­nak... S egyszer valakitől — neve nem fontos — meg Is kaptam: „horthysta tiszt vagy!* Én ... Nagyon megbántott A háromholdas parasztszü­lők gyereke a „szegények gim­náziumában” a polgáriban kezdte, aztán a kereskedel­miben érettségizett Kezében a papírral, ßzülei nincstele­nek lettek, a kis vagyont elnyelte a taníttatás. A tar­talékos tiszti rendfokozat úgy szállt rá, mint a fiúra az örökség: érettségizett és bevo­nulása után — ahogy ez már akkor szokás volt — ugrált felfelé a ranglétrám Rövid egymás után ketten fa keresik, közben telefoncsen-i gés szakítja meg a beszélge­tést. Addig gyorsan rendezem jegyzetemet, leírom a kiha­gyott emlékeket. Háború .;. Hadifogság ... Jól beszélt és olvasott németül.;. A tábor­ban előkerült Marx német­nyelvű műve és ebből olva­sott fel társainak..; Itt is­merkedett meg a munkásmoz­galommal, a nagy gondolkodó tanításaival.., Banktisztvise­lő ... 1953-ban nevezték ki ide főkönyvelőnek.:: — A múlt évben már tisz­tult a látóhatár — folytatja — s vele együtt szállt el a ki­sebbségi érzésem is. Hittem, hogy most már én is számí­tok. Akikor kértem felvétele­met, de közbejött október... Itt Komlón semmi és senki sem tudta eltakarni előle a tizenkét évet, hisz csak körű1 kell néznie Kökönyösön, Ken­derföldön — Komlón... Per­sze a hibákat sem. Igaz, hogy kívülről észlelte a rossz gya­korlatot, a hibákat, s azt, hogy ezen változtatni kell. De nem úgy, ahogy október végén, no­vember elején történt. — A becsületes emberek nem ezt akarták. Megtisztulni a hi­báktól, emberséggel élni. Már október előtt megindultunk ezen az úton, de az ellenfor­radalom közbelépett..; Ki hinné, ha azt ímókmost ide folytatásként, hogy koráb­bi és újabb keletű kételyei, ellenvetései teljesen eloszlot­tak. Mindemíkit, őt is megráz­ták az események és minél többet tudunk meg róluk, an­nál többet gondolkozunk, ö Is vitatkozik mindenkivel, aki az igazságot keresi, a helyes utat tapossa. Hol tud többet elérni? — Bízom a pártban — — mondja. — Amit eddig csi­nált a sokat szenvedett or­szág talpraállításáért, az szép volt. Nem taszítja, hanem em­berséges politikájával vonzza magához az embereket. Azért akarok mellé állni, hogy sze­rény képeségemmel segítsem. Nem a sor mellett akar ha­ladni, hanem a sorban, a kom­munisták sorában és belülről támogatni politikáját. Barátok között, velük együtt dolgozni a munkások között — Én mindig azt mondtam, hogy a dolgozókkal őszintén keU beszélni, mindegy hogy fájdalmat vagy örömet oko­zunk, de az Igazságot mond­juk. Most is ez a fontos, a párt így hamarosan nagy bi­zalmat teremt maga körül. Nem szabad úrhatnámoskodni, a kommunisták legyenek min­dig puritánok és... és őszinték. ö ezen az úton jár. Azt mondja: most már mind több­ször figyelmeztetjük a munka­sokat a két fogalomra, a bér­re és a teljesítményre. A szeptemberi 241 forint helyett a múlt hónapban 478 forint- ! ba került a szén. A béreket : kifizetik, s a teljesítmények • alacsonyak. Hova vezet ez? Ho • gyan várjunk olcsóbb iparcik- ! két, magasabb életszínvont- j lat? őszintén hiszi, hogy min- | denki megérti majd, így ma- • gunk alatt vágjuk a fát. Nem rejti véka alá a hlbá- [ kát sem. Minél gyorsabban : sok lakást kell építeni, ide a • bánya köré telepíteni az em- : bereket. Havonta 500 000 fo- : rintot takaríthatnának meg, • ha nem kellene a szállást, ét- • kezést és a szállítást fizetni. S Szép summa, belőle lakást : építhetnénk, kertes kis csalá- ■ di házakat. És sose általáno- : sítsunk, mindig egyénenként ! vizsgáljuk meg, ki, mit tét', • mi a bűne. Hirtelen rámnéz: — Várom a taggyűlést, a hó- • nap végén lesz.;, Elfogad- • nak-e? Az intézőbizottság \ elnökének szavaival felelek: ■ „Azt hiszem, nem lesz ellen- ■ vetés, nagyon rendes em- : bér“ .;; : Én a leírtakkal szavazok ■ mellette, Bocz József Rendbehozzák j a baranyai utakat! Köztudomású, hogy a me-j gyében számos út igen rossz* állapotban van. Emiatt jogos* a gépkocsivezetők panasza.: A Pécsi Útfenntartó Válla-: lat tervében szerepelnek az* elhanyagolt utak rcndbeho-S zása és portalanítása. A pécsi—mohácsi szakaszt: még az idén korszerűsitik.* Belvárdgyulátó! egészen Mi-» hácsig hengerléseket végez-: nek, s az utat portalanftják * A pécs—kaposvári utat Si-S konda és Sásd között vala-5 mint a dunaf öld vári—sásdi: utat a Dombóvár—Sásd kö-j zöttl szakaszon felújítják.: portalanítják. A sikondafür-: dől bekötőutat pormentes* burkolattal látják cL A ha-j tos számú út, Mecsekalja és: a kővágószőlősi bekötőút köz* ti szakaszát — tekintettel a* nagy forgalomra — hat mé-S térről, nyolc méterre széle-: sitik. A nyolc méter széles» útszakaszon már zavartalak nul bonyolíthatják le a for-* galmat. A pécs-harkányi út-* nak a köztemető és a repülő-: tér közötti szakasza teljes: felújítást kap. Felújítják és portalanit-» ják a magyaregregyi-zobák-j pusztai útszakaszt. Megja-* vítják és porta’anítják a: hirdl-zobákpusztai rossz sza-* koszokat is. A borbálatelepi: út elkészítése anyaghiány: miatt nem fejeződött be a* múlt évben. Az Idén erre is» sor kerül, december végéig.: A tervek kivitelezéséhez* sok anyagra lesz szükség.» így 194 000 tonna zúzott kő-j re, 2 835 tonna , bitumenes-» kátrányos kötőanyagra. ■•■■■■■■■■sas* A kirakat mögött című színes szovjet* filmet mutatják be a. héten Pécsett. A film-: felvevőgép segítségé-» vei egy nagy moszk-5 vai áruház életébe pil: lanthatunk be, ahol; az elárusítók már • kora reggel készülnek] a vevők fogadására.; Közöttük . van az» örökké mosolygó Ju-: lenyka Petrova, Vje-* ra Ivanovna Brlcski-j na, aki öltözködéssel,: szépítőszerek segít- • ségével igyekszik tit- • kölni korát, a kész-j áruosztály vezetője? Mihail Ivanovics Kri-j lov és még sokan má-* sok. Hogyan zajlik az» élet munka közben?: Választ ad erre a: film. ■ ■ SPEKULÁCIÓTÓL A KÖZÖS GAZDÁLKODÁSIG Az elmúlt hetekben a sajtó és a rádió gyakran adott hírt Máriakéméndről. Mire a me­gye tudomásul vette a tsz meg­alakulását, addigra az már rég feloszlott s helyette újabb ala­kítására készültek a kóméndi parasztok. Nehéz volt abban az időben helyesen eligazodni, melyik közös gazdálkodás az igazi, melyik lesz maradandó és viseli tovább a „termelőszö­vetkezet” nevet. Mert nem kisebb dologról volt akkoriban szó Máriaké- ménden, mint annak eldönté­séről, hogy a „termelőszövet­kezet” név mögött valódi pa­raszti társulás, közös gazdálko­dás húzódik-e meg vagy talán valami más, közérdeknek ellentmondó spekuláció? Az idő bebizonyította, hogy való­ban spekulációra építettek egyesek Máriakéménden, ami­kor termelőszövetkezet alakí­tásáról beszéltek. Kevés munka — sok haszon ' . 1'*' így lehetne megfogalmazni elgondolásukat. Hiszen ez egy­magában, így első hallásra nem is rossz. Mert alkalmazza­nak több gépet, kössenek szer­ződést gépállomással, növeljék a közös állatállományt, mind­járt megvalósul a fenti elgon­dolás. Csakhogy nem ezt akarták. Adják csak oda * nekik a Szeszfőzdét meg a darálót, Oda egy-két tag Is elég s a hasznán közösen osztozkodnak. Kevés munkát igényel mind a kettő és nagy hasznot biztosít, mert a kóméndi szeszfőzde igen jól működik már évek óta. A készülő alapszabályba be­lefoglalták, hogy nincs közös állatállomány. Mindenki otthon nevel magának annyit, ameny- nyit elbír és amennyire szük­sége van. Milyen szép ez is így egymagában, de miből táplál­kozik a közös földterület. Hon­nan veszik ahhoz a trágyát, az igát? Megválaszoltak erre is. Mindenki egyénileg műveli a földjét. Maga gondoskodik an­nak trágyázásáról és maga is takarítja be a termést. Dehát akkor hol Itt a közös gazdálko­dás? Se közös jószágtartás, se közös földmunkálás, se közös részesedés év végén? Csak a neve lenne szövetkezet, helye­sebben szövetkezés a közös gazdálkodás ellen. Forrott az egész és a kavar­gó érvek lassan felnyitották a jobbérzésü parasztok szemét. Először csak annyi enged­ményt tettek, a közös gazdál­kodás javára, hogy kimondták: a termés 40 százalékát beadják a közös alapra és ebből fizetik a kiadásokat. Csak kezdet volt ez s nem elégítette ki azokat a kóméndi parasztokat, akik az igazi közös gazdaságot kíván­ták vissza. Hasznosat — a köz­nek is, de maguknak ist A Rákóczi Tsz visszalép Jogaiba A Rákóczi Termelőszövetke­zet tagsága — számszerűit ti- zenketten a napokban kimond­ták: visszalépnek régi jogaik­ba. Nem oszlanak fel. Folytat­ják ott, ahol néhány hete ab­bahagyták. Elég volt a földnél- küliségből annakidején, ami­kor cselédsorban keresték meg a kenyeret a családnak. Nem földet kértek a tanácstól, ha­nem a fejlettebb és kitaposott utat választották. Visszatértek a közös gazdálkodáshoz. Ez volt az első lépés. A második: A Petőfi Terme­lőszövetkezet tagsága gondol­kodni kezdett. Ha azoknak jó a közös a régi alapokon, de új módon, akkor mi sem mara­dunk kívül. S ami nem követ­kezett be az utóbbi évek nem éppen finom unszolására, azt most az előbbrelátó kéméndi pa rasztok megvalósították: egye­sült a két termelőszövetkezet. A neve Rákóczi lett s elfog­lalja a Petőfi „székházát”. Most már nem lépkednek, de futólépésben haladnak, hogy amit elvesztettek az elmúlt he­tek tétovázásával, hamarosan bepótolhassák. Tervezik az új alapszabályt Csak annyiban lesz új az alapszabályuk, hogy a 111. tí­pusra vonatkozó részeket mó­dosítják, az új feltételeknek: megfelelően kiegészítik. így háztáji földet minden be-j lépő tag. kap. Ez serkenti majd: a családokat, hogy ne „egyke”-* rendszer alakuljon ki, hanem» többen is dolgozzanak a közös-! ben. Őszig csak a meglévő három* pár ló képezi a közös álintállo-j mányt. Egyelőre nincs több.: De ősszel a közös takarmány-: mennyiség alapján szerzik* majd be az állatokat. S ez Is aj helyes. Csak annyi állatot tar-j tanak mindig, amennyinek a] megfelelő takarmányt blztosí-j tani tudják. Mivel az elmúlt évek tapasz-! talatai azt bizonyították, hogy: jó fizetési rendszert biztosít a| munkaegységeken alapuló Jö-| vedelem-elosztás, megmarad-! nak mellette, Ea elindulnak..« ! ■ S Tegnap még 45 tagja volt a* Rákóczi Tsz-nek és 30 család; dolgozott a közösben, ma nem: tudni mennyire gyarapodtak,] mert naponta, sőt óránként] Jelntkeznek a volt Petőfi tag-! Jai. Az öttagú vezetőség teg-5 napelőtt ülésezett s bár még* nem Ismeretes elhatározásuk,: részletes terveik, de azt már: előre megmondták, hogy min-* fagazdaságot létesítenek a Rá-] kóczi Tsz földjein. Gáldonyi** „Nehéz idegenek között megtűrt embernek lenni’ — Babruskai László hazajött — TVfost megint a kis konyhában áll a tiszta asztal mellett. Sofőrsapkáját feltolja a homloka fölé. A feleségét várja. Úgy mint négy hónappal ezelőtt, mi­előtt még elindult volna a nagyvilágba. Sokan vannak, akik még mondják neki: bolond vol­tál, hogy hazajöttél. De ő csak mosolyog ezeken. Nézze — mondja — én már megtanultam, hogy nem mind arany, ami fénylik. Gazdag élet, karrier, csodálatos nyugat? — Humbug. Hogy jutott ki? Hívtak a mávautos kollegák, gyere Lacikám, körül­nézünk egy> kicsit a határszélen. En mentem. Vitt a kíváncsiság. Aztán őszintén szólva be is pálinkáztunk a kocsiban. A határnál már nem is tudtam jóformán még gondolkodni sem. Átmentem... Várták a csodát. Amikor az osztrák határőrségen mindenkinek felírták a nevét és elindították a kis cso­portot, valamerre az ismeretlen sötét estében, még mo­solyogtak is. A pálinka még tüzelte a vérüket. Valami nagyszerű új életről álmodtak még akkor is, amikor végignyúltak a határmenti pajta szalmáján. Három napig henteregtek itt, egymást biztatgatva, na majd ha elkerülünk innét, akkor más lesz. Más lett. Becs melle kerültek egy lágerbe. Babruskai László még jól emlékszik a lágeréletre. Képzeljen el egy nagy épületet, amelyik valamikor ka­szárnya volt, — próbálgatja tökéletesen visszaadni lágerélményeit. — A törött ablakokon át végigjárta a nagy termeket a szél, a falak hidegek, a betonpadló hi­deg, kint zuhog az eső. Ebbe az épületbe vezettek be bennünket. Itt fognak lakni — mutattak az egyik üres szobára. A betonon töltöttük az éjszakát. Az ajtókat emeltük le, azokon feküdtünk. Kimenni nem lehetett Az épület körül csendőrök ügyeltek a menekültek nyu­galmára ... No persze, orvosi ellátást is kaptak a lágerlakók. Babruskai mindennap megkapta a gyomorfekélyére a kis pirulákat és a jó tanácsot: diétázzék. Tudja milyen volt a lágerdiéta? — kérdezi Babrus­kai és mindjárt felel is rá. — Ha fájt a gyomrom, nem ettem, esetleg egy pohár tejet. Ez a lágerdiéta. Eljárogattunk Bécsbe. Néztük a követségek előtt sorbanálló embereket, a kirakatokat... és vártuk a sze­rencsét ... Egy szép napon megjelent a táborban Mrs Giles, a British Red Cross küldötte. Bristolból érkezett és nagyszerű életet ígért mindenkinek, aki beleül az autó­buszba és elmegy vele a szigetországba. Itt a szerencse — mondogatták egymásnak a láger­élet gyönyöreivel torkig telt emberek. Meglátja, nálunk. Angliában két-három hét alatt meggyógyul — mondta Babruskainak Mrs. Giles —■ 6, nálunk a gyomorfekélyt egy-kettőre elfelejtik az emberek. Hja, a nyugati orvos- tudomány ... Aztán dolgozhat és élhet boldogan ... Hittem a szerencsémben, nekivágtam az útnak... Németország, Belgium, Franciaországon át vittek ben­nünket a buszok. Most kellett volna valóraválniuk a fényes álmok­nak. Dehát... Bristolban egy, a második világháborúban romossá vált épületben laktak. Gyógykezelés? Cirkusz. Vitték kórházba, aztán adtak pirulákat és ajánlottak diétát. Tejen és főtt tojáson élés lett belőle.-Mrs. Giles gyógyu­lást ígérő szavai már nem hatottak olyan szépnek, mint az ausztriai lágerben... Gazdagság? Tizenkét angol shillinget kaptak a lágerlakók. Egy doboz cigaretta (20 drb) négy shilling, a legolcsóbb mozijegy két silling tíz peiyny... Mi lett az ábrándokból? Csak haza, csak mégegyszer haza. Irt a Vöröskeresztnek. Segítsék haza. Válaszra sem méltatták. Dolgozni kellett volna. De hol? A munkaközvetítő előtt hosszú sorokban várakoztak az angolok is, mire várhattak hát a magyarok? Cselédnek akarták kiközvetíteni egy falust gazda­hox» Végül mégis nagy szerencse érte. Egy másfél évti­zeddel ezelőtt Angliába szakadt Bálint nevű ember se­gített munkát szerezni. Hét fontot adott kölcsön neki, amin vett fűrészt, vésőt és más ácsszer számot és fel­csapott ácsnak. Három nap múlva azonban megjelent az építkezésen egy úriember, aki bejelentette, hogy azonnal távoznia kell, mert az iparkamara nem ismeri el őt ács­nak, keressen más munkát. Végül kőművesek mellé szegődött Bálint protekciójával segédmunkásnak. Ekkor már határozott: hazamegy, akárhogy is. Elére rakta a fontokat, amíg össze nem jött az útiköltségrevaló. Sokan csináltak így. Amikor végleg döntöttek, hogy hazatérnek, egy Kerekes András nevű fiatalembert rettenetesen megszi­dott a mentőangyal Mrs. Giles: Na talán nem is tetszik itt maguknak! Pedig hálásak lehetnének nekünk, amiért annyi jót tettünk magukkal! Mi lesz a kintmaradottakkal? Babruskai Lászlóból folyik a szó: volt aki karriert csinált. Egy Balázs nevű ember elhelyezkedett egy üzemben marósnak, a felesége pedig egy varrodában ta­lált munkát. Azok közül, akiket ismertem, ők voltak a legszerencsésebbek. Nehéz élet idegenek között megtűrt embernek lenni. Miért nem jönnek haza többen? Miért? Hm, tudja milyen nehéz összehozni húsz fontot, amiből futja az útiköltségre? Mert csak úgy adja meg a követség a hazautazáshoz szükséges okmányokat, ha fel­mutatja az ember a megváltott vasúti Jegyet. Tizenöten jöttünk haza egyszere. Tudom, — mondja Babruskai László — sokan van­nak, akik még nevetnek rajtam, amiért hazajöttem. De nem ba). Még sokan azt hiszik, hogy ott az ember után dobják a pénzt. De én találkoztam Bristolban Sólyom Lacival, — ő is bonyhádi fiú. Tőle kérdeztem, hogy megy a sora? öregem — mondta — nézz rám. Nyolc éve élek itt. Pénzem nincs, hogy az apósomékhoz menjünk Ausztriába. Látod ezt a kabátot rajtam? Ezt még az apósomtól kaptam nyolc éve... Gondold meg jól, hogy itt maradsz-e. En meggondoltam és hazajöttem. Vágyaim? Szeret­nék mégegyszer EPFU gépkocsivezető lenni. Most már össze is szedtem magani egy kissé. Tíz nap alatt híztam is. Talán visszavesznek... Jó lenne minél előbb, mert már szeretnék megint a volán mögé Ülni cs soha, de soha többé nem is gondolni arra, hogy a határon túl keressem a boldogságot.., KXJRUCZ PÁL \ • ifsiiiMifietMeiiHaHisiMaMiiiMieiiiniiMiifiilMMmmfiietiaiiiiMeaiiMaiiiiiaimfMa aiiaaaaaaaaiiafaiiaaaaiaaaiaaiaaaasaMiaaiiiaiimaaiamaiieiimaaiMMUiaaaiaaiaaaaaaaaaaaaaaafaaaaaiiiaaaiaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaaaaaaaaaiaa*aaa •eaaBaeaaaeaewaaaeaaaaaaaeaaeaaaaeeaaaeeaeaaaaeeaaaaceaaceeaeaaaaaaaeceaajeaeaaaaeaaaaafliiaaaaaaeaaaaaeaaaaa^i

Next

/
Thumbnails
Contents