Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-10 / 59. szám
.riS 10. napi: ö ■0* NYÍLT LEVÉL Ä FIATALOKHOZ A nép ellen követ el bűnt, aki a békés, nyugodt, építőmunkánk teljes kibontakozását próbálja megzavarni VITA: A Pécsi Állami- és Jogtudományi Egyetem II. éves hallgatója vagyok. Nem érzek magamban írói ihletet, kötelességérzetem mégis arra késztet, hogy toll után nyúljak, s levelet írjak... mindenkihez, vagy talán azokhoz a.fiatalokhoz, akik az én gondolataim tükrében saját októberi, novemberi arcukat ismerik fel. Fájdalmasan emlékszem ezekre a tragikus napokra, s bár az emlékek még élénken rajzolódnak elém, jelenlegi gondolataim mégis megnehezítik azt, hogy akkori gondolkozásmódomat felidézzem, e'kénzelnem azt a nvivitást. amely a népi de- rr?!'kráf‘>a és 3. sz vei a* izmus f • •»r>«é~einek befolyására CS «17 e<Tv<JC^V rŐSTÓt .rvn/iri v^bkí tette, hofry somi érdekeit összecserélElégette a vörös zászlót, amely mindig a nemzetközi munkás- mozgalom szimbóluma volt, összezúzta a vörös csillagot, a proletárszolidaritás kifejezőjét, lerombolta a fasizmus elleni harcban elesett hősök emlékműveit, akik pedig az ő hősei is, hiszen részükre tették lehetővé, hogy Magyarországon a munkásság és parasztság megteremthesse a saját államát. Elégette azokat a könyveké*, amelyek azzal az e1 mérettel vértezték fel a proletá- riátust, amely, anyagi erővé válva, képessé tette a tőke hatalmának összezúzására. Es mindezek betetőzéseképpen: segítőkezet nyújtott az ellen- forradalom erőinek, hogy csak a fasizmushoz hasonlítható módszerekkel végezze ki a dolgozók ügyének élharcosait, útját lábuknál fogva felakasztott, aevonkínzott, bestiális brutalitással legyilkolt emberekkel jelezze. lsen, ezért nehéz arra gondolnom, hogy magam is, annyi más f«a»a”al, egyelem-rávai együtt ezeknek a terroristáknak a befolyása alá kerültem. Elfogadtam a felkínált fegyvert, s november 4-én kimentem a Mecsekbe is, hajlandó vo’tam harciVni. De ki ellent’ A proletárdiktatúra alapja, a munkás-paraszt szövetség, a Szovjetunió katonái ellen? Hiszen közülük tízezrek áldozták életüket a mi szahódságunkért, a mi iobb éi etünkért! Szerencse, hogy fegyveremet nem használtam, mert ezt sohasem tudnám magamnak megbocsátani. így is sok nehéz órát szerzett nekem az, amit tettem. A lecke fájdalmas áron, de megtanított. Megtanultam, hogy nem nyú jthatok segédkezet anrz.k n ..mecseki narancs- nokni.k”. akinek esonortja szüleihez visszatérni kíván«'« 11—15 éves tanait főbe’öVÍ7 fottvn --nfhíióyol rite* te maradásra. — Ez egvébként szemétyes élményem. Ma már azt is tudom, hogy a „parancsnok“ többszörösen bűn tetett, börtönből szökött bűnöző volt. — Látom, hogy ha akkor használom fegyveremet, az zal társaimat ölöm meg, s azokat, akik számomra az egye térni képzés lehetőségeit biztosították. Hiszen szegényparaszt fia vagyok, s tudom, hogy 1945 nélkül nem lennék itt. Az én apám még arról is csak álmodozhatott volna, hogy fia a középiskolát elvégezze. Ma mégis itt vagyok, s nem a saját költségemen, hanem ösztöndíjjal teremtette meg számomra a népi demokrácia az egyetemi képzés lehetőségé-. Ma már az is világos előttem, hogy a.Mror Ifinrí&if fH, ha az PfVO7,elmet araitok vo’na novemberben. Nem. ők nem a ml srámunkr- «--!! mun-: . ■ kasok cs parasztok szám á-1 ra. a «rvár és n, fö1*! ’öve-2 _ <« dóimét! ■ ■ ■ világban pedig penészes lakás és keserű kenyér jut a hozzám hasonlóknak. Természetesen abban. ho°v az ellenforradalom erői jószándékú, szocializmust akaró embereket is felhasználtattak saját céljaik elérésére, szerepet játszottak azok a hibák is, melyek a szocalizmus építése közben felléptek. lehetetten azonban rom lát mmk. hogv a nárt és a kormány mindent mertesz, ho»v eaeket iriküstShöVje. A begyűjtést, amely parasztságunkat érzékenyen sújtotta, eltörölték. A szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése a lenini elvek alapián történik. Bérkérdésünk legégetőbb problémái rendezést nyertek, amelyek főképpen az alacsony fizetésű alkalmazottak, műszaki dolgozókat érintették. Iparfejlesztésünknek a hazai adottságokra támaszkodó tervszerű fejlesztése megindult, amelynek természetszerűleg a lakosság életszínvonalát emelő átalakulását is maga után kell vonnia. Mindennek és még számos, államhatalmi és államigazgatási szerveinket érintő problémának az orvoslása máris megtörtént, folyamatban ill. tervezés alatt áll. Számolnunk kell természetesen azzal is, hogy államháztartásunk mérlegét a hónapokig tartó fizetett sztrájk, a munkafegyelem meglazulása kedvezőtlen helyzetbe hozta, éppen azért meg kell látnunk lehetőségeink határait. Azt Is meg kell látnunk, hogy n, kormány azokkal a akik pedig ebene támadtak. nem a kényszer, hanem a szocialista, humanizmus eszközeivel lép fel: igyekszik Ökot, -<yr arról. hogy az építő munka, a nyugodi oktatás az ő érdekük « v-a ezt megzavarlak. az eilen só" veszi hasznát. A megvert, de még teljesen meg nem semmisített ellenseg még él. Éppen ezért arra kei törekednünk, hogy segítőkezet nyújtsunk pártnak és a kormánynak cr'vé kovácsoljuk a do'go zó r»én erőiét! Ftí Mvíini'’ tői fink a szocíívU^’is ém tés'\ ezt varia tő'iink jo"o an váriák azok akik minket az egyetemre | r,e-r . YY* P **■*"?,tett (IoVwóH-í! c?f*r>thí,n, küM+?k. Ha ezen az úton haladunk a vi’ág szocialista ifjúságáé ra baráti kezét nyújtja ne künk, amelynek értékét pedi már megtanulhattuk ^megbe csü'ni. A nép ellen követ el bűn aki ennek a békés, nyűgöd építőmunkánk teljes kibonts kozását próbába megzavarn A saját érdekünkben jövőn érdekében támogatást ke nyújtanunk a pártnak és kormánynak abban, hogy ez megakadályozza. Ebben látom az én felada tómat, ezért kívánok dolgozn de ebben látom a szocializ must akaró dolgozó ifjúsá feladatát is! Szabó Kálmán állam- és jogtudomán egyetem, II. évf. Keres a postához Ezért fáj az, hogy az ellen-; forradalom taktikájában nemláttam meg a „divide et im-: pera“ — oszd meg és ura1 kod*: _ elvét, s annyi fiatal tár-sa mmal együtt, ugrólépcsőnek: használhattak fel bennünket; céljaik, az ő világuk visszaho-; zatalának elérésében. Ebben a; Ismerete^ hogy üz’etzárás után az állami üzleteknél a bevéted naponként postára kell adni. A pénz feladásával megbízott alkalmazott üzletzárás után hosszú ideig kényszerül várakozni a postán, mert 17 óra után csak két munkahelyen veszik fel a pénzt, 18,30 óráig. Tekintettel a kijárási ti'alom meghosszabbítására, helyes volna, ha a posta is meghoszszabbítaná a munkahelyek nvitvatartását és — ami me fontosabb volna — 17 óra utá a szokásos két munkahely h lyett több munkahelyet nyitna nak meg, hogy a kereskedelm a’kalmazottak munkaidejű után ne kényszerüljenek pénz feladásakor naponta eg vagy másfél órát „túlórázni“. Több kereskedelmi alkalmazott. A szülő és az iskola Hogyan neveljünk? Ez most jegyeket kapott, egy idő óta nevelés területén a legfon- Pedig csak rossz érdemjegyeket hoz haza. Miért esett visz-* osabb problémánk. A gyermeknevelésben csak úgy érietünk el eredményeket, ha zülő és nevelő együtt dolgo- ik. A gyermek iskolán kívüli dejét legnagyobb részt otthon családban tölti. A család és pedagógus nevelése tehát egy síkon kell, hogy mozogjon. A pedagógus mindent elkövet, egjobb tudása szerint az isko- ában, de elvárja, a szülők segítségét, ha a gyermeket már kiengedte az iskola kapuján. Vannak olyan szülők, akik ezt a segítséget megadják a pedagógusnak, tanácsot kérnek az esetleges problémáknál, s így közös erővel, jó úton nevelik a gyermeket. De, sajnos vannak olyan szülők is, akik a segítséget nem adják meg, sőt a pedagógustól kapott tanácsot sem veszik fon- ;olóra s ezáltal gyermekük nevelése nem egységes úton történik. Ezt a kétféle esetet egy-két gyakorlati eseten szeretném oemutatni. Egyik tanuló megbetegedett. Felgyógyulása után sem küldte a szülő gyermekét iskolába, otthon játszadozott társaival. Végre moggondolva magát a szülő, mégis iskolába küldte gyermekét. A pedagó- ___ gus levél útján többször tudó- vitték mására hozta a szülőknek, hogy gyermekük tanulása nem üti meg a mértéket, de a szülő semmit sem tett ennek érdekében. Eljött a félévi bizonyítványosztás. A gyermek bizonyítványa, mint ahogy előre várható volt, nem volt megfelelő. Másnap felháborodva jött a szülő a pedagógushoz; ezzel a kijelentéssel: „Nem az én dolgom, hogy tanítsak. Maga azért van az iskolában, hogy tanítsa a gyerekemet.” Helyesen járt-e el ez a szülő gyermekével s a pedagógussal szemben? Ügy gondolom, ehhez kommentár se szükséges. Egy másik városból Pécsre került egy kislány. Itt a nagymama felügyelt a gyermekre. Feleleteire napról-nap- ra rossz érdemjegyeket kapott, házi feladatait rosszul vagy egyáltalán nem oldotta meg. A pedagógus felkereste a gondviselő nagymamát, azon kívül értesítette őt a rossz feleletekről is a füzet és ellenőrzőkön yvecske útján. A nagymama azonban elfogult volt unokájával szemben. Nem tudja megérteni — mondta, — hogy unokája az előző iskolából mindig (ötösöket) jó érdem sza a gyerek? Azért, mert Pécsett naphosszat egyedül volt, a szabad idejét nem a tanulással töltötte. A pedagógus javasolta ugyan a nagymamának, hogy Írassa gyermekét napköziotthonba, s így állandóan vezetői felügyelet alatt lesz. Megígérte, hogy mindent elkövet, a tanács megfogadása helyett azonban az történt, hogy a pedagógusnak a gyermek társai Újságolták, hogy a nagymama kijelentette: azért hoz a gyermek rossz jegyeket, mert a pedagógus „pikkel” rá. A gondviselő itt sem segített a pedagógusnak, sőt munkáját rossznak tüntette fel a gyermek előtt, így tekintélyét Is rontotta. Van azonban sok olyan eset, amikor a szülők segítségét látjuk s megfogadják a pedagógus tanácsát. Egy gyermek új nevelő kezébe került. A szülők otthon észrevették a gyermek hanyatlását. A pedagógus felkereste a szülőket s közösen megbeszélték mit tegyenek a gyermek érdekében. Nem voltai? elfogultak gyermekükkel szemben, észrevették hanyatlását s ezt nem takargatták a pedagógus előtt, hanem annak segítségét kérték. Mindent megpróbáltak, végre a pedagógus tanácsára orvoshoz mivel viselkedésével sem voltak megelégedve. A gyermeket félévi pihenésre javasolta az orvos. A félév alatt a gyermek megerősödött s ismét jó bizonyítvánnyal örvendeztette meg szüleit. Ok pedig megköszönték a pedagógus tanácsát. Ezt a néhány esetet azért említettem, hogy lássuk: milyen eredményre vezet, ha a szülő segít a nevelési munkában a pedagógusnak, s menynyit ront saját gyermekének nevelésén és tanulásán, ha nevelését külön választja a pedagógus munkájától. Szükséges tehát a pedagógus felkeresése, s így a pedagógus családlátogatása, hogy a szülő értesüljön a gyermek iskolai magaviseletéről és tanulmányi teljesítményéről, mert csak közös erővel érhetünk el jó eredményeket a nevelés terén, csak így nevelhetjük gyerekeinket igazi szocialista szellemben; Cs. K.-né. Hä I árom gyermek apja. A feleség, törékeny, fekete asz- szó ny Ica. A gyermekek szépek. A legidősebb húsz éves lesz, itt ül most az egyik padban, bőrkabátban, összeszorított ajakkal, dacos keserűséggel. Az apja, — a vádlottak padján... A bíró, — szigorú. Az ülnökök, — egy- kedvűek. — Kérem, bűnösnek érzi magát? — Nem. i ■. Az apa halkan de határozo'.tan ejti ki a választ. Nem bűnös. Nem, pedig törvénytelenséget követett el. Amién büntetés jár, amit egyetlen társadalmi rendszer törvényhozói sem tűrnének el. Vád: ennek az embernek, — két felesége van... A másik feleség, azazhogy a felperes, kint van a folyosón, sétál föl-alá. A tárgyalás kezdetekor öl is behívták. Nem akart bejönni, de a bőrkabátos fiú keserű szemrehányással megszólította: — Nem hallja.-..?! Hívják! Magának nem szól?! Gyűlöli ezt az asszonyt, akit most lát életében először. Az első feleség egy pillanatra behunyja a szemét, fáj neki ez a sértő hang ettől a fiútól. Azután belép a tárgyalóasztal elé. Fölveszik az adatait, majd kiküldik. Ha szólítják, csak akkor jöhet be... Az Apa válaszol a feltett kérdésekre ' IGAZSÁGTÉTEL 4 4 4 — Ezerkileneszázharmincöt- ben ismerkedtem meg első feleségemmel ... Rövid volt az ismeretség. Megesküdtek. Az asszony szüleinek férfiruha-konfekcióüzle- tük volt, lányuk nem ment üres kézzel a házasságba. Csinos volt. Most megtört az arca, ötven felé jár már, emlékek, küzdelmek, szép napok és könnyes bánatok rajzoltak apró rovátkákat arcára. A férj, — vall..; — Házasságunk első hónapjában behívtak katonának... Megszakad tehát egy fiatal pár szép reményekből épített élete. A férj beteg lesz, megoperálják, nem alkalmas további szolgálatra, három hónap múlva leszerelik. Hazamehet... Ennél nagyobb örömet fiatal katonának nem okozhatnak. Három hónap után hazamehet fiatal feleségéhez, pedig el volt rá készülve, hogy három évig csak hébe-hóba találkozhatnak majd. De így más. Otthon várja az asszony, nem gyötri többé a kínzó vágy és a féltékenység. Az asszony, — nem várta. A férj nem kap munkát, hónapok telnek el s az asszony most ezt vallja: *=> Elváltam, mert a férjem nem tudott eltartani. Nem volt állása... Justicia, az igazság istennője most behunyná a szemét s pirulna... Egy asszony, aki elhagyja férjét, mert nem tudja eltartani betegsége folytán...! Egy asszony, akinek a szülei jómódban élnek ...! Egy asz- szony, aki elfelejtette az anyakönyvvezető előtt tett fogadalmát, miszerint férjéhez hű marad s csak az ásó-kapa választja el őket...! A férjnek szeme sem rebben e szavak hallatára. Régen volt. A fia felkapja a fejét és gyűlöletes pillantást vet az asszony felé .;; A második feleség merev arccal, érthetetlenül nézi az „első’' feleséget. Tőle, nagyon messze áll a hűtlenség. Tisztalelkű, becsületes családanya. Ezért nem érti ezt.., A férj tovább vall..; — Elhagyott a feleségem.. Kutattam, kerestem, hosszú hónapokig nem tudtam róla, míg végül is Pesten ráakadtam. Megígértettem vele, hogy elválunk törvényesen. Az ügyvédem felvette volna vele a kapcsolatot, de a feleségem eltűnt Pestről.;; Becsapott en- gemtt 1 Pedig a férj becsületes utat akar ...! Családot szeretne alapítani, ragaszkodó, hű feleséget akar hazavinni, élni akar, — boldogságban.. -. Megismer egy lányt, elveszi feleségül, de nem meri bevallani, hogy a másiktól még nem vált el... S a lelkiismeret kínozza, marja őt hónapokon át, két évtizeden, húsz esztendőn át... De van hova menekülnie: a családi otthonba, a három gyerekhez, a feleségéhez, a meghitt, tiszta környezetbe. Már-már feledésbe merül az ügy, hiába, húsz esztendő mégiscsak nagy idő.., S egyszer csak jelentkezik az első asszony. Aki húsz évvel ezelőtt nem akart válni. Most akar. Pedig most már komoly következménnyel járna. Megbolygatni egy becsületes családi életet? Megalázni egy szerető feleséget, egy jó családapát? Megszégyeníteni egy öszbecsavarodó apát a gyerekek előtt... ? Mindegy. Válni akar. Elválasztják őket, most, húsz év után, de az ügyet átteszik a büntetőbírósághoz. Kettős házasság, bigÜ- mia...! — Mit kíván mentségül felhozni ...? — hangzik el a szigorú bíró érces, éles hangja. A férj, lehajtotta a fejét All, fekete kabátban, ünneplőben, őszülő haja hátrasimítva, kezét elől összekulcsolja. Szégyenll magát a bíróság előtt. 0 még itt soha, soha nem állt... I — Semmit De nem érzem magam bűnösnek. Én jót akartam ... Élni szerettem volna úgy mint más. Gyermekeim vannak ... tanulnak... feleségem van, nagyon fájna neki, ki sem bírná, ha engem most.i, ha... most. > börtönbe . i § Nem mondja tovább. A második feleség ellágyult arccal néz maga elé, az agyonsikált padlóra. A fiú is lehorgasztja fejét. Végtelenül szereti az apját, ezt a megtört, idős embert, akit most nagyon-nagyon sajnál, a szive majd belé szakad , f § A bíróság visszavonul ítélethozatalra. Kínos percek, öt percek, tíz percek múlnak el.-.> Kint a folyosón a férj mellett áll szorosan az asszony és a fiú. Némák, szótlanok. Időnként felnéznek az Apa gond* terhelt arcára. S ezek a pillantások bátorítanak... Akár mi lesz, meg nem tagadják őt ni t— Tessék bejönni.a A bíró szigorú. Az ülnökök, t— szigorúak. Felsorakoznak mind a hárman a vádlottak padja előtt, hárman várják egy emberre hozott ítéletet..: Mi lesz? Egy becsületes ember mögött becsukódik majd a börtön ajtaja? Felszakitanak egy húsz esztendős sebet... ? Mi lesz a gyerekekkel? Tanulhatnak e tovább, ha nem lesz kenyérkereső? S mi lesz e kedves, törékeny asszonnyal... ? Ki két évtizeden át kitartott férje mellett? A bíró feláll. — ítéletet hirdetek... Indokol. Hosszan, alaposan, emberséggel..« S az ítélet: 500 forint pénz- büntetés . i i De ez a büntetés nem lesz rávezetve a férj erkölcsi bizonyítványára sem. A férj nem lesz „büntetett előéletű...”! Feledésbe merül majd ez a nap is. Megnyugszanak majd a kedélyek, a gyerekek is elfelejtik, mert hiszen az ö apjuk nem bűnös, csak egyszer, egyetlen egyszer az életben ... szembefordult a törvénnyel. S a törvény, — a melye“ a szigorú arcú, de érző, ember séges bíró képvisel, — e2 a törvény visszaadta egy családnak a reményt és a nyugalmat... Justitia asszony kinyitja a szemét és mosolyog. RAB FERENC
