Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-10 / 59. szám

1951. MÁRCIUS 19. NAPCŐ n Dögéi Imre földművelésügyi ü külügyminisztérium sajtóosztálya közli: miniszter rádiónyilatkozata A Magyar Rádió munkatársa beszélgetést folytatott Dögéi Imre földművelésügyi minisz­terrel a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről: A miniszter elmondotta, hogy a tavaszi munkákra való felkészülés terén, jóllehet azt az ellenforradalmi események zavarták, a helyzet biztató. Olyan intézkedések, mint a földtulajdon és a földhasználat rendezése, a termeléshez nyúj­tott anyagi segítség jelentősen fokozza a termelőszövetkezeti és az egyéni parasztság terme­lési kedvét Elmondotta h miniszter: elei gendö vetőmagkészlettel ren­delkezünk. A gyümölcstermesztők Igé­nyeinek kielégítése terén is, az igények döntő többségét tud­juk kielégíteni. Szőlőtelepítés­hez több mint 12 millió gyöke­res és oltványvessző áll rendel­kezésre, ebből csaknem ötmil­lió egyéni termelőknek; A gépállomásokról szólva a miniszter elmondotta, hogy a gépállomások dolgozói derekas munkát végeztek. Készen áll­nak a tavaszi munkákra. Most az a fontos, hogy a termelőszö- > vetkezetek és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok mi­nél előbb kössék meg a szerző­dést a gépállomásokkal. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkájának meg­könnyítésére szabadkereskede­lemben eddig 4400 fogatos ekét, 1300 fogatos vetőgépet, többezer magtakarót, rögtörő boronát és sok más kézi és fo­gatos eszközt hoztak forgalom­ba. Műtrágyából is lényegesen több áll rendelkezésre mint ta­valyi A mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésének elősegíté­sére — mondotta a miniszter — a kormány a népgazdaság és a parasztság érdekeinek össze­egyeztetésével rendezte a szer­ződéssel termelt növények árát A miniszter cáfolta azt az ál­lítást, hogy az élelmiszerellátás aggasztó; A kormány a dolgozó pa­rasztokra bízza, mit vessenek az ősszel el nem vetett ke­nyérgabona helyett; Kötelező vetésterv nem lesz. — Azonban mégis azt tanácsolom — mon­dotta a miniszter — vessenek minél több takarmánynövényt A földrendezésekről feltett kérdésre a miniszter elmon­dotta: JtyfiisseMí külföldi híreink ATHÉN: (MTI). A Reuter jelenti: Az észak-görögországi Thesszáliában pénteken heves földrengés a házak ezreit ron­gálta meg. A földrengés különösein Voloszban okozott nagy riadalmat, ahol már két évvel ezelőtt is súlyos földrengés pusztított BOMBAY: (MTI). A Reuter Jelenti: Az indiai országos vá­lasztások során Kerala állam egyik kerületében A. K. Gopalam, az Indiai Kommunista Párt egyik vezetője 127 995 szavazatot kapott a pártonkívüli jelöltre leadott 122 879 szavazattal szem­ben — közli az Indiai Kommunista Párt. Kerala állam 126 tagú törvényhozó testületében eddig nyilvánosságra hozott válasz­tási eredmények szerint, mint az Indiai Kommunista Pártnak, mind az Indiai Kongresszus Pártnak 14—14 képviselője ke­rült be. KAIRO: (MTI). A Reuter Jelenti: Értesülések szerint 200 egyiptomi és külföldi révkalauz áll készenlétben, hogy folytat­hassa munkáját a Szuezi-csatornán. ATHÉN: (MTI). A TASZSZ jelenti: Mint sajtókörökben ismeretessé .vált, Dulles amerikai külügyminiszter utasította a NATO-arszágokban működő amerikai nagyköveteket, tegye­nek lépéseket, hogy ezen országok kormányai akadályozzák meg a fiatalok elutazását a Moszkvában rendezendő VI; VIT-re. VARSÓ: (MTI). A lengyel határőrség létszámát az előző évihez képest 17 százalékkal csökkentették 1956-ban — jelenti a PAP. E nagyarányú csökkentést főként az tette lehetővé, hogy a határmenti övezetek lakossága egyre növekedő segítsé­get nyújt a határőrségnek. PÁRIZS: (MTI). A Reuter jelentése szerint a francia kül­ügyminisztérium szóvivője pénteken hangoztatta, hogy „az egyiptomi kormány egységes nyugati diplomáciával találja ma­gát szemben, ha komoly nehézségeket támaszt a Szuezi-csatorna megnyitásával kapcsolatban.” WASHINGTON: (MTI). A Reuter közű: Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője pénteken bejelentette, hogy az Egye­sült Államok ideiglenes javaslatot tett az ENSZ-ben a Szuezi- csatorna használati díjainak kérdésében. A szóvivő hozzáfűzte: „Várjuk Egyiptom véleményét erről a javaslatról és reméljük, hogy olyan megoldás jön létre, amely összhangban áll mind Egyiptom, mind a csatorna használódnak jogaival és kötelezett­ségeivel.“ A szóvivő nem volt hajlandó Ismertetni a Javaslatot. Szavahihető értesülések szerint az amerikai javaslat lé­nyege az, hogy a csatornahasználati díjakat osszák két részre, a díjak egyik felét kapja meg Egyiptom az üzembentartás költ­ségeinek fedezésére, a másik felét pedig fizessék be a Világ­banknak, mindaddig, amíg végleges megoldás nem jön létre a kérdésben. A csatorna-használók szövetsége, amely a Szuezi csatornának Egyiptom részéről történt államosítása után alakúit, a terv szerint nem kapcsolódnék be ebbe az ideigle­nes megoldásba. — Az eddigi tapasztalatok megnyugtatók, bár ez a munka rendkívül bonyolult. A közsé­gi tanácsok azonban a falvak dolgozó parasztságával szót értve, kielégítő módon és a szocialista törvényességnek megfelelően rendezik a vitás ügyeket. A miniszter hangsúlyozta, hogy a továbbiakban sem mon­dunk le a mezőgazdaság terv­szerű irányításáról. Ez azon­ban nem jelenti, hogy az állam irányító tevékenysége a jövő­ben is a tervutasítások bürok­ratikus rendszerén, a közvetlen szabályozáson, a parasztság zaklatásán alapuljon. A mező- gazdaság tervszerű irányítását a termelők anyagi érdekeltsé­gén alapuló gazdaságpolitikai intézkedésekkel, széleskörű szakmai tanácsadással és okta­tással kell elérni Lényegesen nagyobb hatáskört kapnak a jövőben a megyei, Járási, köz­ségi szakigazgatási szervek; Biztosítják, hogy a termelésbe semmiféle operatív beavatko­zás ne történjen.­Végül hangsúlyozta a minisz­ter, hogy a mezőgazdasági szakemberek szerepe nem csökken, sőt, növekszik; Március 9-én a Magyar Népköztársaság külügyminiszté­riuma válaszolva a négy arab államfő ez év február 25—27 közölt megtartott kairói értekezlete tárgyában a külügymi­nisztériumhoz intézett jegyzékére, kormánya megbízásából jegyzéket juttatott el az Egyiptomi Köztársaság budapesti kö­vetségéhez, amely többek között a következőket közli: A Magyar Népköztársaság nítás gyakorlása tekintetében, kormánya, amelynek külpoli- A Magyar Népköztársaság tómnak és más arab országok­nak az imperialista erők ellen folytatott bátor harcát, és úgy véli, hogy a négy arab állam­főnek a kairói konferencián hozott határozatai megfelelnek az arab államok függetlensé­gük és szuverenitásuk megvé­désére és megszilárdítására tikája a békés egymásmellett kormánya es az egesz magyar irányuló természetes törekvé­élés elvein nyugszik, min­denkor elítéli a más államok belügyeibe való beavatkozást, amellett van, hogy az államok között fennálló vitás kérdése­ket békés eszközökkel, tárgya­lások útján kell rendezni. Ezért felháborodással elítéli az Egyiptomi Köztársaság ellen intézett angol-franria-izraeli agressziót és egyetért az egyip­tomi kormány azon jogos kö­vetelésével, hogy a területén lévő idegen fegyveres csapa­tokat vonják ki és az agresz- szív országok által okozott ká­rokat és veszteségeket térítsék me* A magyar kormány a négy arab államfő értekezletének a Szuezá-csatcrmára vonatkozó határozataival kapcsolatban emlékeztetni kíván a Szueri- csatoma Társaságnak az Egyip­tomi Köztársaság részéről tör­tént államosítás után 1958. augusztus 11-én tett nyilatko­zatára, és ismételten kijelenti, hogy támogatja az egyiptomi kormány igazságos igényét a csatorna feletti teljes szuveré­nép mindenkor egyetértéssel seinek, és hozzájárulnak e tér­és rokonszeniwel kíséri Egyip- ség békéjének biztosításához. Uszító bélyegzők A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma március 9-én jegyzéket juttatott el az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához, amelyben tudo­jegyzékben közölte fentieket a budapesti svájci követséggel és kérte, hogy a követség kor­mánya útján tájékoztassa er­ről a Bemben működő egyele­mására hozza, hogy az elmúlt mes postaegyesület nemzetkö­hetekben az Amerikai Egye­sült Államokból és Kanadá­ból számos levélpostai külde­mény uszító és a Magyar Nép- köztársaság belső rendjének megdöntésére irányuló felhívá­sokat tartalmazó postai bé­lyegzőkkel van ellátva. Ezzel az említett országok postaigaz­gatása durván megsérti & Brüsszelben 1952 július 11-én kelt egyetemes postaegyez­mény I. része 1. cikkelyének 2. bek.-bem foglalt célkitűzéseket, zl irodáját és továbbítsa a ma­gyar kormány alábbi kéréséi. „A Nemzetköri Iroda tájékoz­tassa a történtekről az egye­temes postaegyesület tagor­szágait, továbbá a végrehajtó és összekötő bizottságot abból a célból, hogy ez a bizottság Intézkedjék az Amerikai Egye­sült Államok és Kanada fel­ügyelete alatt működő posta- igazgatóságoknak a nemzetKö- ri kötelezettségeket és a nem­zetközi együttműködést súlyo. veszélyezteti az államok közöt- san sértő tevékenységének há­ti békés együttműködést ladóktalan megszüntetése, va­A külügyminisztérium már- lamlnt a megfelelő felelősség- edus 9-én hasonló tartalmú revonás érdekében.“ Közlemény a jugoszláv—belga tárgyalásokról BtOssueffiien pénteken ért» hivatalos közleményt adtaik M Kocsci Popovics Jugoszláv kül­ügyi államtitkár és Paul Henri Spaaík belga külügyminiszter megbeszélésedről A közlemény így hangzik: Kocsa Popovics Jugoszláv külügyi állam ti tikár hivatalos látogatást tett Belgiumban, viszonozva ezzel Paul Henri Spaak belga külügyminiszter múltévi belgrádi látogatását E látogatás során, 1957. már­cius 7-én' a belga külügymi­nisztériumban Kocsa Popovics és Henri Spaak között hős®* Ezabb megbeszélésre került sor. A miniszterek arra a véle­ményre jutottak, hogy az ilyen színvonalon időnként megtar­tandó találkozók rendkívül hasznosak, ezért a Jövőben is folytatni beli ezt a gyakorla­tot Megállapították, hogy a Jugoszlávia és a Belga Király­ság között fennálló kapcsola­tok kielégítőek, s mindkét fél készségét fejezte ki, hogy e kapcsolatokat megszilárdítása és elmélyítése. Ollenhauer a Magyarországgal való kapcsolatok normalizálásáról BERLIN (MTI); Erich Ol- meg. lenhauer, a Német Szociálde- „Feltétlenül szükségesnek makrata Párt elnöke pénteken tartam, — mondotta — hogy délután sajtóértekezletet tar- hivatalos formában felvegyük tott Nyugat-Berlinben. As a kapcsolatokat a keleteurópai értekezleten a Magyar Távirati országokkal, köztük Magyar­Iroda berlini tudósítója feltette Ollenhauemek a kérdést, mi­lyen lehetőséget lát a kelet­európai országokkal, köztük Magyarországgal való hivata­los, gazdasági és egyéb kapcso­latok felvételére; Ollenhauer válaszában kö­zölte, hogy álláspontja az utób­bi hónapokban nem változott országgal is. Úgy gondolom, hogy a gazdasági kapcsolatok felvétele volna az első lépés a Magyarországgal való kapcso­latok teljes normalizálása fe­lé.” Nyugat-berlini vezető sajtó- tudósítók körében rendkívül jelentősnek tartják Ollenhauer- nek ezt a kijelentését Az ENSZ-h5zgyttlé$ egyhangúlag jóváhagyta Ghana felvételét NEW TOJIK: (MTI) Ax F.NSZ-kA* gyűlés péntek délutáni ülésén a jelenlévő küldöttségek egyhangú­lag felvették Ghana államot ax ENSZ-be. Ghana ax ENSZ 81. tag­állama. Az ENSZ közgyűlés« pénteken Ghana tagfelvételének megvitatá­sa után folytatta a középkelctá helyzet tanulmányozását, aminek során Csehszlovákia küldötte han­goztatta, hogy az ENSZ-csapatok semilyen körülmények között sem válhatnak megszálló erővé, hogy Egyiptomnak mielőbb vissza ken adni a kérdéses területre vonatko­zó szuverén Jogait. A vita lezárása után a közgyűlés elhatározta, hogy „átmenetileg” el­napolja az 1956 november lZ-én kezdődött 11. ülésszakot. Egyben felhatalmazta a közgyűlés elnökét, hogy a főtitkár és az ügyrendi bizottság taglalnak megkérdezése után. Ismét összehívja a közgyű­lést, ha a közép-keleti kérdés és ax ún. „magyar kérdés” újbóli meg­vizsgálása szükségesnek mutatko­zik. N agybr itannia nagy munkabérharcok előtt (Londoni tudósításunk): Mr. Brotherton * 40 szak­szieirvewsteit magában foglaló és a legfontosabb brit iparágban — a hajógyárakban és a gép­iparban — alkalmazott három­millió tagot számláló szakszer­vezeti szövetség elnöke. A szö­vetség már több hónapja kö­veteli a munkabérek 10 száza­lékos emelését. A legutóbbi eseményeik megszilárdították a szövetséget abban az elhatá­rozásában, hogy ezt az emelést, elérje. Az események arra kész j tették a munkások további < millióit is, hogy követeljék* munkabérük javítását. Mik vol j ■ tak ezek az események? ( ! Elsősorban a kormány hatá-i Srozott nyilatkozata volt arra1 vonatkozólag, hogy törvénybe' szándékszik iktatni a lakbé­rek általános emelését. Ez a legutóbbi 20 év törvényhozásá­nak legfélelmetesebb és leg­gyűlöltebb része lesz. A tör­vénnyel öt és félmillió család­nak akarják emelni lakbérét • és visszaadná a háztulajdono- S soknak a csaknem 40 évvel • ezelőtt elvett jogait, amikor a • háztulajdonosok telhetetlensé- I ge az akkori kormányt arra : késztette, hogy törvénnyel • szabjon határt a lakbérnek. : Természetesen előrelátható ;volt, hogy a konzervatív kor­• mány legelőször is a munkás­• családok ellen Intéz támadást, ; Azonban a lakbértörvény meg­• változtatása sérti mintegy j 800 000 legnagyobb ház kispol- : gári bérlőit is. Ezeket a poigá­• rókát nemcsak a lakbéremelés, • hanem az a veszély is fenye- igeti, hogy a háztulajdonosok •kidobhatják őket lakásukból, • tekintet nélkül arra, hogy meg : fizették-e a lakbért, avagy •sem, A kispolgárok többsége a konzervatív párt tagja; Most felemelték tiltakozó szavukat A konzervatív párt e kispolgá­rok miatt szenvedett vereséget a legutóbbi londoni pótválasz­tásokon. A kormány erre meg­rettent olyannyira, hogy a ja­vasolt törvény egyes tételeit megváltoztatta« Más hasonló jelenség a szo­ciális vívmányok ellen intézett támadás. Ez nagy felháboro­dást keltett, mert a leggyen­Bűnözési rehord az ! Egyesüli Államokban | Edgar Hoover, a Szövetségi INyomozó Hivatal igazgatójaki > jelentette, hogy előzetes ada- | tOk szerint az Egyesült Alla- i mohban tavaly 2 millió S34 > ezer komoly bűncselekményt 1 követtek el, 26? ezerrel tőb- ' bet, mint 1054-ben, amely év t pedig a pálmát vitte eddig I ezen a téren, gébb és legrosszabbul fizetett dolgozók, a gyermekek, a vá­randós anyák és a betegek el. len irányult. Az iskolákban az olcsó ebéd szolgáltatása a gyermekeknek mindaddig a legnépszerűbb vív Hiányokhoz tartozott. Még t háború alatt vezették be, ami­kor az asszonyok milliói kezd­tek gyárakban dolgozni és gyei mekeiknek nem tudtak otthor ebédet készíteni. Most fe' akarják emelni az iskolai ebé­dek árát. Hasonlóképpen fel akarják emelni a várandós anyák és a; óvodások olcsó késnek árát is A immkáábtztoeítás, a továb­bi vívmány, amely mindig na­gyon hasznosnak és népszerű­nek mutatkozott E biztosítás­hoz részben az állam és rész­ben minden alkalmazott hoz­zájárul heti fizetéséből. A műn kásbiztosítás illetékeit jelen­tős mértékben emelik. Ezen intézkedések, és a lét- fenntartáshoz szükséges ki­adások emelkedése miatt kö­vetelik a szakszervezetek a munkabérek rendezését Azonban a munkaadókkal nem lehet értelmesen beszél­ni. Azt hiszik, pozíciójuk meg­ingathatatlan. A munkanélkü­liség magasabb, mint bármikor a legutóbbi három év során. Sok a teljes munkanélküli és még többen vannak olyanok, akik korlátozott munkaidőben, csökkentett munkabérért dol­goznak. Ilyen körülmények kö­zött a munkaadók azt hiszik, hogy makacsul és tekintet nél­kül kitarthatnak álláspontjuk mellett A kormány a munkaadók pártján van. A munkaadók azt hiszik, hogy a munkásokat | térdre kényszeríthetik. Fokoz­ni akarják a munkanélkülisé­get, hogy fegyverként használ­ják a munkások bérkövetelé­seinek letörésére. Ilyen a brit munkásosztály 1957. évi kibontakozó harcának háttere. Csaknem teljesen bi­zonyos, hogy idén a munká­sok és munkaadók elszánt har­cának leszünk tanúi. Ez szintén oka annak, hogy Harry Brotherton és a mögötte álló népmilliók nekigyűrkőztel és ökölbe szorítják kezüket Tudják, hogy küzdelemre ke rül sor; Philip Bolsovcr (Megjelent az Uj Szó már­cius A4 wámáhaaj IWWIHMMHHIIHHIII W99—Wm«MW999WWW9l Qly.ömdász&k búcsúztatása Szombaton reggel, amikor o Mecsek Nyomda dolgozói elfog­lalták munkahelyüket a stan- coló, vágó, nyomó, prés és egyéb munkagépen, piros cik­láment találtak. Ünnepre, ben­sőséges munkás-ünnepre ké­szülődtek. Déli fél egy órakor, amikor a csengőszó a munka befejezé­sét jelezte, elcsendesedtek a munkagépek s a nyomda dol­gozói bevonultak a kultúrte­rembe, hogy búcsúzzanak. Bú­csúzzanak azoktól, akik hosz- szú évtizedeken keresztül állot­tak a vállalat szolgálatában s most nyugdíjba vonulnak. Bú­csúzni jöttek özvegy Reith Sándorné stancolótól, aki 32 év óta dolgozik a nyomdában, Valenta Antal vágótól, aki 34 év óta egyhelyen dolgozott, Páhok István öntő- és gépmes­tertől, Kertész Miksáné bera­kónőtől, özvegy Tóth Kálmán- né könyvkötőtől. Melles Rezső, a Mecsek Nyomda igazgatója búcsúztatta a nyugalombavonuló őt nyom­dászt: — A kővetkező munkanapon, hétfőn — mondotta — már nem szólítja munkába a csengő jelzése nyugdíjbavonuló szak­társainkat, nem veszik kezük­be többé munkaszerszámaikat, elválnak megszokott barátaik­tól, munkatársaiktól, gépeiktől, amelyek szívükhöz nőttek. Be­csületes, szorgalmas, hosszú munkáséletük során önök le­rótták kötelességüket népük­kel, hazájukkal, a társadalom­mal szemben, önök elmennek, de mi itt maradunk, tovább dolgozunk s arra törekszünk, hogy jó munkánkkal hazánkat kivezessük abból a nehéz hely­zetből, amelybe a legutóbbi események sodorták. Ezután Pozsgai Gyula, a Nyomda- és Papíripari Dolgo­zók Szakszervezete központi vezetőségének nevében, Tobl Istvánná pedig a Mecsek Nyomda dolgozói nevében bú­csúztatta a nyugalombavonu- lókat, Tabi Istvánná átadta az ajanucKOKai: a Zisoinay-szooro- kát, 0 kristály vázákat, a kom- pótos készleteket, éjjeli lámpá­kat, eozln vázákat s az emlék- albumokat a következő szöveg­gel: „1957. március 9, őszinte és tiszta szívből kívánjuk, hogy a szorgalmas, küzdelmes mun­káshétköznapokat kövessék a békés, boldog, megérdemelt pi­henés évei. Megemlékezésünk és meobecstílésünk jeléül sze­retett munkatársunknak, a Me­csek Nyomda dolgozói”. S az albumban ott sorakoznak egy­más mellett a nyomda dolgo­zóinak aláírásai. A nyugalombavonulók nevé­ben Valenta Antal mondott köszönetét a megbecsülés szim­bólumaiért, az ajándékokért, majd Páhok István köszöntötte azokat, akik búcsút intenek a Mecsek Nyomdának s szomba­ton dolgoztak utoljára. Utána ünnepi ebéden vettek részt és elbeszélgettek a régi szép em­lékekről, a dolgos hétköznapok­ról. u P. J,

Next

/
Thumbnails
Contents