Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-10 / 59. szám

I\ \ p ? é) 1957 MÁRCIUS 1«. 1848 igazi örökösei a kommunisták és a szocializmust építő dolgozó nép (Folytatás az 1. oldalról) kezett tömeghangu’atot állí­totta szolgálatába ellenforra­dalmi céljaira a nyugati im- per!a':-’mus és f ’’azai osztá'v- ellenség. V. A népi demokrácia ellensé­gei október 23-‘ól k~zdve fegy­veres támadást Indítottak a Magyar Néoköz’ársasás rend­je e”en. Céljuk a népi hata­lom mes?dön*é-«e és a kapita­lizmus vlsszaál’ítása volt. A népi demokrácia ellensé­gei a do’gozók megtévesztésére álta’ános demokratizmus szó­lamokat hangoztattak, e nem átavották ka’ózlobogóul még 1848 antifeudáMs forradalmi jelszavait is felhasználni a pro­letárdiktatúra ellen. *Az ellenforradalmárok egyik megtévesztő je’szava az „új forradalom" hirde'ése volt. He miféle forradalom volt az, ame’y a vörös zászlók leszag­gat ásával kezdődött, s Mind- szentyftek, herceg Eszterházy^ nak kiszabadításával, forradal­márok legyllkolásával folyta­tódott és oda vezetett, hogy a hatalom a polgári restauráció képviselőinek a kezébe kerüli. Az ellenforradalom fedezékéül használt fiatalok és paszív szemlélők, akik a vörös zász­lók leszaggatását nézték, nem gondoltak arra, hogy nemcsak a nemzetközi munkásmozga­lom jelvényét tapossák sárba hogy szilárdabban alapozzuk meg a párt vezetésével a műn kásosziály diktatúráját! S ha ez a diktatúra a nénszabad-iag szélesítésével egyídőben, s ép­pen annak védőmében, ke­mény kézzel sújt le az ellenfor­radalom erőire, a magyar kom­munisták ebben is a negyven- nyolcas szabadsághősök szelle­mében járnak el. Petőfi pusz­tulást kiáltott a belső bitangok­ra és szoros nyakra valót aján­lott a dicsőséges nagyuraknai; Kossuth vésztörvényszékeket állított fel, amikor a belső el­lenség a fogát csattogtatta. A szabadság és emberség ügye követelte meg, hogy ne ismer­jenek irgalmat az árulókkal szemben. Ellenséges, zavartkeltő szán­dékkal hirdette az ellenforra­dalom a többpárt-rendszer jel­szavát is, mintha demokratiz­mus és többpárt-rendszer a mi viszonyaink között szükség­szerűen együttjámának. Az elmúlt évek során nem a többpárt-rendszer hiánya, nem a burzsoá pártok hiánya, s nem a Magyar Dolgozók Pártjának az ál­lamhatalmon belüli vezető szerepe volt a hiba. hanem a demokratizmus megsértése a párt- és államveze lésben. Az ellenforadalom a több- párt-rendszert, a reakciós bur­zsoá, földesúri és papi párto­kat, a kapitalizmus visszaállí­tására akarta felhasználni A politikai hatalom birtokában előttük, hanem az 1848-as íor- aztán Ismét megkaparintotta radalmi baloldal jelképét és zász’óit is megszentségtelení- tik. Nem gondoltak arra, hogy a márciusi ifjak vörös tollat tűztek kalapjukhoz, hogy Pe­volna a földet, gyárat, bányát, bankot. A hangzatos jelszavak az ellenforradalom népellenes szándékainak leplezésére szol­gáltak. 1956. októberében a tét tőfi piros zászlók alatt a világ valójában már a szocialista szabadságért vágyott elesni a harc mezején. A márciusi Ifjak 1848-ban a vörös republikánus Táncsics börtönét nyitották meg, az 1956. októberi ellenforradal­márok pedig tízezer közönsé­ges bűnözőt és háromezer háborús bűnöst, fasisztát és Imperialista kémet engedtek szabadon. 1848 márciusának hősei a for­radalmat nem a Habsburg talpnyaló, labanc, Mindszenty hasonszőrű elődjével, hanem éppen azok ellen védelmezték, nem hatalomra juttatni, hanem éppen a hatalmuktól meg­fosztani akarták őketi Magyarországon, az 1848-as hősök utódainak felszabadult hazájában, csak az nevezheti forradalmárnak magát, aki a a munkásosztály hatalmáért, a proletárdiktatúráért, a szocia­lista demokráciáért harcol a burzsoázia, és a földesurak ha-i talmának restaurációja ellen, aki a forradalmi munkásosz­tállyal fog össze és nem az el- leníorradalmárokkal, aki a szo­cialista országokkal lép testvé­ri szövetségre és nem az unpe- riaiista hatalmak kegyeiért esedezik. Az ellenforradalmárok soka­kat megtévesztettek október­ben azzal a hamis Jelszóval is, hogy ők a szabadságért har­colnak a diktatúra ellen. A szabadság és a diktatúra szem- beállítása a reakciós burzsoázia jól ismert fogása. Ez a két fo­galom egy és ugyanannak a dolognak a két oldala. Hiszen Magyarország léte volt Az események során a szinte na­ponta újjáalakuló kormányban csakhamar többségbe kerül­tek a burzsoázia, a polgári res­tauráció képviselői. Tucatszám bukkantak fel a kü’önböző el­lenforradalmi pártok. Az utcán a hatalom a Dudások, a fasisz­ta terroristák kezébe került. A kommunisták, a haladó erők üldözése mind féktelenebbé vált. Mindszenty József és B. Szabó most már nyíltan Is elő­álltak a polgári restauráció programjával. A Nagy Imre kormány tevé­kenysége ugyanakkor nem volt más, mint az ellenforra­dalom leplezése és támoga­tása. Különösen súlyos bűne volt Nagy Imre-kormánynak az, hogy az ellenforradalom köve­telésére felmondta a varsói szerződést és kinyilvánította az ország semlegességét. A varsói szerződés felmondása nem az államközi érintkezésben előfor­dult hibák kijavítását segítette elő. hanem nyílt szakítása volt a szocialista táborral. Ebben a helyzetben a semlegesség ki­nyilvánítása az átállást |eien- tette a tőkés táborba. A Nagy Imre-kormány ezzel az árulás­sal a magyarországi elienfor- radnlmárok elől a restauráció útjában álló utolsó akadályt is elhárította. A Nagy Imre-kor­mány azonban nem fejezhette be az ellenforradalom által elé­je állított feladatot, mert szét­esett. A párt egészséges erői, a ma­gyar forradalmárok és hazafiak szószólói új kormányt, forra­dalmi munkás-paraszt kor­mányt alakítottak és a Szovjet­unióhoz fordultak segítségért. A forradalom megvédésére ala­kult új kormány a szovjet had­sereg támoga'ását felhasználva győzelemre vezette a harcot az ellenforradalom szétzúzásáért, megvédte és újjászervezte a népi hatalmat, visszaverte a nyugati imperialisták beavat­kozási kísérleteit és ismét ma­gasra emelte a szo iaüzmus és nemzeti függetlenség harci zászlaját. A magyar nemzeti független­ség nemzetközi biztosítéka ma is a világ forradalmi ere­je: a Szovjetnnló-vczettc szo­cialista tábor. A Szovjetuniónak köszönhet­te a magyar nép. hogy 1945-ben ismét a ha’adáa útjára léphetett. A Szovjetunió ereje és tekintélye védett me'-’ bennünket mindazoktól az im­perialista kísérletektől, ame­lyek a hazai reakció szövetsé­geként a fejlődés kerekét visz- szafelé akarták forgatni. A Szovjetunió, mint a nemzetközi forradalmi mozgalom élcsapa­ta, már fennállása óta, puszta !é‘éve! is. p ’eefrr•<■>«•-bb ■»’■ó- tényező a régi és új társadalmi rendszerek, a kapitalizmus és a szocializmus közötti világ­méretű küzdelemben. A Szov­jetunióhoz való baráti viszo­nyunkban ez az alapvető és nem az elmúlt évek során elő­fordult átmeneti hibák, ame­lyeket közösen kijavítunk. A magyar társadalmi hala­dás, a szocializmus és egy­ben a nemzeti függetlenség ügye követelte a múlt év novemberében a testvéri szocialista országok segítségét. Forrada’ml nemzetek egy­másnak nyújtott fegyveres segítsége megfelel negyven nyolcas forradalmi hagyom’ nyainknak is. 1848-ban is kaptunk fegyver« külország! segítséget, lensv“ , o’asz és bécsi önkén'es alaku­ltok harcoltak Kossuth sere­gében. A maeyar kommunisták 18*18 szellemében is cse’cked'ek :e- hát. amikor az á'menefi e”en- rorrrda’mi túlerő visszaszorí- dsára és a nyugati beavatko- -ás megakadályozására a szov­jet csapatokat hívták segítségül. A Szovjetunió pro’etárintema- cionalista kötelességét teljesí­tette, amikor a magyar nép­nek katonai segítséget nyúj­tott szocialista hatalma meg­védéséhez. A Szovjetunió sesftséeenem zeti függetlenségünket óriási erőt kénv'selő biztosítéka volt és maradt. Korunkban a független Ma­gyarország csak szóda’Ista Magyarország lehet, testvéri szövetségben a szocialista országokkal. Ma is. akárcsak 1843-ban a nemzeti függetlenség és a vi­li rszabr.dság ügye elválaszt­hatatlan. 1849-ben elbuktunk, mert a nemzetközi reakció a forradalmi mozgalmakkal szem ben túlerőben volt. Ma győz­tünk, mert a Csendes óceánig terjedő hatalmas szocialista tá­bor és az egész haladó embe­riség a ml igaz ügyünk, a bé­ke, a szabadiság a szocializmus ügye mögött áll. Ha hűtlenek­Felhívás ! Felkérjük a Marxizmus—Le- József Attila u. 10. sz.) március nlnlzmus Esti Egyelem hallsa- 11-én, hétfőn délután 5 órakór tóit, hogy az Egyetem meg a- jelenjenek meg. d'.tása megbeszélése végett az MSZMP megyei Intéző Bízott- MSZMP ’ágának helyiségében (Pécs Megyei Intéző Bizottsága ké vá'nánk ehhez a láboröj’ ha tv'" akadnánk az erb,r ha’rdás s’o’eá'a'á "kkor e áru'nánk 43 s^r* hasvorr-ányait is én az imn rlniisták vére« v ta'íkául dobnánk odp a V* 1843 március 15-érek arra int bennürkpt, mai m gyarokat, hogy bátran hr.'i'. junk tovább a szód'’’1-'*' fá­radalom úfián Legyünk kér­lelhetetlenek a bc’ső bitangok- kai, az ellenforradalom sötét erőivel szemben, mint Petőfi volt. Ne engediük bemooritolrü a szabadság zászlaját a labanc haznáru’óktól, akik 1840-ben is, 1044-ben is. és 1956-ban is az örvény szélére taszították nemzetünket. Állítsuk ta.lpra és fejlesszük tovább népgazdaságunkat mun kásáink, parasztjaink érie’ml- «aiaünk becsű’etes. rnunká iá­val, hogy mielőbb megteljék a bőségnek közös kosara. Budapest, 1957. március 9 Ébresszük fel minden ha- zánkLában a közé’eti felelős­sé’ komolj tudatát, fej!e<svük tovib’z a s/oehilisíp öertv-krá- ciái Te '"ök e'-”s*é n mt'- kas- os’iáii ■ psrs / i szövet*égét. r- nemzet hand- erőm űi .••^yséjjét. 18ő, /.:v,v..aS >: na az emeli magánra, aki a szocializmusért harcol, 1843 nyomdokain ma m jár. aki az imperializmus ellen küzd A zsarnokság világa ott van leáldozóban! a szabadság világa itt nyílik, elő’tünk » szocializmusban. S ha hosszú és nehéz is még az út. a ká- naán. — amelyről a márciusi legiobbak, amelyről Petőfi álmodott — a bőség, az «-«ven- lőség ' és műveltség boldog rendje itt épü! fel, harca ink nyomában, kezünk munkaié­val. 1348 forradalmi zászlaja a miénk és soha nem engedjük át a nép ellenségeinek! Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Magyar Szocialista Munkáspárt Hazafias Népfront Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Magyar Nők Országos Tanácsa ötagyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Magyar Diákok Ncmzcfl Szövetsége Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége Magyar Szabadságharcos Sző vétség Mindszenty jogerős ítélet hatálya alatt áll Mindszenty Józsefet jogerő- ion ítélték el életfogytig tartó fegyházbüntetésre, amelyet 1955 közepén azzal enyhítettek, hogy egy egyházi objektumot jelöltek ld számára tartózko­dási helyül. Ez azonban nem jelentett büntetésének további része alól amnesztiát, hanem csalk kedvezmény volt. 1956. október 30-án minden törvényes engedély és amnesz­tia né’lcül Mindszenty József önkényesen megszakította bűn tetősének letöltését, ezen kívül a november 3-án elhangzott rádióbeszédében a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje ellen Izgatott. Utasítást adott az állami egyházügyi hi­vatal kirablására és az irat­tár elhurcolására. Mindszenty 1956. november 4-én az Egyesült Államok bu­dapesti követségének épületé­be távozott, ahol jelenleg is van. Azaz a magyar állam te­rületén kívül tartózkodik. Mindszenty József jogerős íté­let alatt áll, ugyanakkor a no­vember 3-i rádióbeszédében az ellenforradalom mellett foglalt állást és uszított a népi de­mokrácia rendje ellen, holott semmiféle joga nincs az állam és a katolikus egyházat érintő kérésekben Intézkedni. Ennek ellenére 1956 november 5-én, 6-án, majd az azt követő Idő­ben többször olyan rendelete­ket adott ki — az amerikai követségről — amelyeíknek ér­telmében a demokratikus fel­fogású, haladó gondolkodású egyházi személyeket állásaik­ból elmozdították, eltiltották a közéleti tevékenységtől Is és Budapest területéről kiutasí­totta őket. Ezek a rendeletek kifejezet­ten politikai jellegű intézke­dések, amelyekkel egy haladó mozgalomnak, a katolikus pa­pok bókemozgalmának a veze­tőit sújtotta. Ezek a rendele­tek ellentétben állnak az állam és a katolikus egyház közötti megállapodással és a katolikus püspöki kar több nyilatkozat­ban kifejtett állásfoglalásával, valamint beleütköznek az ál­lami törvényekbe. A fenti hely zetből kifolyólag Mindszenty József Magyarországon többé nem végezhet egyházi funkciók Eppetn ezért a kormány állás­pontja szerint Mindszenty bármiféle rendeletének végre­hajtása állami törvényekbe üt­köző cselekedetnek minősül. Több, mint egy évszázada a magyarság kincse Petőfi. Neve él és hat ma is, eggyéforrt a szabadság és a hazaflság gon­dolatával. S ez a név különö­sen hat az ifjúságra, hiszen eszmékért, Ideálokért minden korban az ifjúság állt először csatasorba. De nemcsak ezért, hanem mert a fiatalon, legen­dákba Illő regényességgel, hős­ként meghalt nagy költő éle­te, önmagát meg nem tagadó egyénisége, ennek a rövid élet­nek a szépsége, amelyről a múlt távolsága még az amúgy- is kevés visszásságot is lekop­tatta, sőt a költő néhány em­Petőfi és a magyar ifjúság------ „ béri gyengéjét is erénnyé ép pen azon fordul meg minden.f avatta, elsősorban a fiatal em- hogy valamely társadalomban J berek képzeletét ragadja meg. kinek a szabadsága érdekében! . . kivel Rzemhrn cvaknrolnak ▼ ^ n&SY kolto puszta Tic\e d ktatúrát A ^laári äiamÄ eléf? ahhoz’ hogy mai iíjakat ság — az egész rendszer a tő- J I kés kizsákmányolás szabad-J ságán alapul — a munkásom" sőt ifjúságunk egészséges szel­lemének bizonyítéka. A baj az, hogy Petőfi nevével a közel- , „„„„„.„I, f múlt hónapok során csúnyán visszaéltek azok, akik a ma­uímWi’ ** §uk piszkos céljait ezzel a név­lomban viszont a lakosság ha-, veJ jgyekeztek szentesíteni és ' kendőzni. Petőfi nevével és a hazafisággal visszaélve igy*- ai,né?beZ hű 5rÍo r^.sé' keztek újra megfertőzni ifjú- SZ?i^Óg ^ a Ságunkat a nacionalizmus mér- régi uralkodó osztályok restau-; géveL s nem te tagadhatjuk rációs kísérleteit — éppen a f le hogy enne^ az igyekezet- dolgozók szabadsaga érdekében, nek vo)tak eredményei. A .na- — az államnak a diktatúra, fiatalokból, diákokból, eszközeivel ke l elnyomnia J munkásifjakból tömegeket tu- Milyen esztelenseg lett volna, jgtj toborozni az eilenforrad 1­lom — éppen a szólamokkal és a nacionalista szabadság­nak, mint önmagában üdvözítő és mindenekíelett álló az elkövetett hibákat kataszt­rófával tetézni: feladni a nagy szocialista vívmányokat é* Visszaállítani a kizsákmányolás szabadságát! (Mert ugyan mi más az a szabadság, amelyet J nek az emlegetésével. Habsburg Ottó, József főher­ceg, Horthy, Franco és Duties olyan melegen üdvözölt?) Az előttünk álló feladat épqpn az. eszme­Sokat hallunk ma arról, hogy ..félrenevelték a mi Ifjúságun­kat'’. hoev ..hálátlanok a fia­talok“, s ilyenkor érdemes el­gondolkozni azon, hogy azelőtt meg túlságosan sok olyan nyi­latkozatot hallottunk, amelyek szerint „ifjúságunk töretlenül halad a szocializmus útján", „a magyar ifjúság teljes egy­ségben követi a pártot és a kormányt“. Vajon melyik «>z igaz? Petőfi és a márciusi ifjak forradalmárok voltak a szó igaz értelmében. Tudatosan tö­rekedtek arra. hogy az ország népét bók’yózó kettős szolgasá­got,. a feudalizmus lejárt rend­szerét és az osztrák zsarnoksá­got szétverjék’. Az októberben félrevezetett és felkelt fiatalok Is forradalmároknak nevezték magukat. Jogos tehát megvon­ni a párhuzamot: volt-e köze ennek a „forradalmlságnak“ Petőfi és a márciusi fiatalok forradalmiságához? Hogyan vé lekedne ma a forradalmár Pe­tőfi a mai fiatalokról? 1847-ben, egy évvel az 1848- aa márciusi forradalom előtt nem épuen elragadtatott han­gon nyilatkozott Petőfi a fia­talokról, „A magyar Ifjakhoz” címzett versében. Haraggal és keserűséggel «sói hozzájuk: Ne adja a balsors, hogy e szegény haza Bajában reitok szoruljon valaha.,, Ti meg nem óndtok. Méirls, mit vári Petőfi szif- Jaktól, miért jellemezte ilyen sötéten n* tftúsáffot? NnH imlt határozott célja, politikai esz­ménye. Királyság helyett köz­társaságot akart: Republikánus vagyok, s az leszek A föld alatt is ott a koporsóban! Abból sem csinált titkot, hogy az osztrák elnyomás el­len kész a harcra, s nemcsak versiben, hanem a szó szoro­sabb értelmében, fegyverrel is. Ha szabadságról dalolt, erről dalol. M i nd azokra csak haraggal tudott gondolni, akik nem lel­kesedtek ezekért a haladó esz­mékért, s tegyük hozzá, hogy haragja Jcgos is volt Az Ifjú­ságot Is azért ostorozta, mert nem lelkesedett eléggé ezekért az eszmékért De nézzük a párhuzam má­sik oldaiát A tavaly őszi ese­mények során került-e fel­színre valamilyen előremutató cél, valami, a korábbi állapo­toknál fejlettebb állapot meg­teremtésére irányuló szándék? Még a kezdet kezdetén voltak Jelszavak, amelyek a szocialis­ta demokráciáról, a hibák ki­javításáról, tisztultabb légkör megteremtéséről szóltak, s eny- nylben előre mutattak. De eze­ket teljesen elnyomták azok a törekvések, amelyek visszafelé akarták vinni az országot. „Át- kos 12 év“-ről harsogtak, s nyíltan hirdették, hogy vissza­térést akarnak előbb 1948-hoz a7'őn 1915 h!,z, vír'lHs v”á?of volt, hogy ez a rák-tendencia |Oil} Jfl pHllt 1 •*!**?•**> VtrNT«*«-» mindazt, ami álékor volt, a fasiszta terrortól a háberúig. Hogyan vélekedett volna erről a „rákhaladásról“ a sasszár­nyal ású Petőfi? Kétes, hogy a mai ifjúságról szelídebb han­gon írt volna, mint száztíz esz­tendeje „A magyar ifjakhoz“ versében. Ez a vers ma is szólhatna a mai magyar fiatalokhoz. Ma Is megállja helyét a költői jel­lemzés: Szivetek mindig — nyílt —> ajtajú palota, Tódulnak, tódulnak seregestül oda Víg, zajos vendégek; Garázda népséggel telik meg a terem, S ezek között helye nines az örömtelen Honfiérzeménynek. A „víg, zajos vendégek”; a féktelen és szertelen, Indula­tok ma Is, mint száztíz éve, könnyen lopakodnak be az If­júság szívébe. Ha nem ju­tunk Is tőlük előbbre, ha sú­lyos csapást hoznak is a nép­re, a könnyen lelkesülő ifjú­ság befogadja ezeket a szerte­len Indulatokat, csak eléggé zajosak legyenek. Könnyen ki­szorítják a haza sorsán aggódó a hazáért dolgozni és áldozatot hozni késztető hazafias érzése­ket a vad nacionalista indula­tok. Ez azonban az ifjúkor termé­szetéből fakad, s visszatérhe­tünk aria, h"gy „az ifii''áe egységéről és tántoríthatatlan nak, vagy az októberi esemé­nyek után a „félrenevelésről” szólóknak van-e igazuk. Alig­hanem úgy áll a dolog, hogy sem egyiknek, sem másiknak. A fiatal lélek olyan, mint a feszülő húr. Könnyen rezonál a neki tetsző hangra és nem nagyon kutatja, hogy van-e mélyebb értelme, van-e haszna, előre visz-e amiért lelkesedik. Készek tűzbe rohanni Petőfi és a Nemzeti Dal hallatára, s nem veszik észre, hogy ezzel éppen azok érdekeit szolgálják, akik ellen Petőfi harcra szentelte fiatal életét. Oktalanság lenne egy pilla­natig is arra gondolni, hogy mivel az ellenforadalmárok visszaéltek Petőfivel, most el­hallgassuk a nevét, ne szóljunk a nagy költő szavaival a mai fiatalokhoz. Ellenkezőleg. Meg kell ismertetni a mai ifjúság­gal az Igazi Petőfit, hogy a ma ifjúsága ne százesztendős jel­szavakért, ne elvont és miszti­fikált eszmékért lelkesedjen, hanem szeresse a magyar ha­zát. a mi hazánkat, amely meg­szabadult az Idegen elnyomás­tól és megszabadította magát a tőkés ingyenélőktől. Az igazi Petőfit kell megismertetni az ifjúsággal, hogy megértse: Pe­tőfi azért dicsőítette a „réspub- licát” a polgári demokratikus köztársaságot, mert az akkor, kora feudális társadalmában haladást jelentett, előre muta­tott, jobb volt. Ma, nálunk, a szocializmust megvalósító proletárdiktatúra korában pol­gári szabadságeszmények jel­szavával fellépni nem haladé t, hanem visszakozást jelent. Mindig c«ak előre — ez az, amire Pe’űfi tan * ez az amit tőle meg kell tanulnunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents